Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

1981. november 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1981 első három negyedévében • Jelentősen növekedett az igény az építőipar felújító, karbantartó, javító tevékenysége iránt. (Folytatás az 1. oldalról.) A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés mutatója szerint — 5,5 százalék­kal haladta meg az egy évvel az­előttit. A termelésbővülés a ne­héz-, a könnyű és az egyéb ipar­ban teljes egészében, az élelmi­szeriparban 72 százalékban á ter­melékenység emelkedéséből szár­mazott. A termelékenység emel­kedésénél néhány százalékkal erőteljesebben nőtt a foglalkpzr tátották átlagbére és átlagkere­sete. 1981. I—III. negyedévében a megye szocialista iparában fog­lalkoztatottak havi átlagbére 7,9 százalékkal, átlagkeresete 8,1 szá­zalékkal volt magasabb &z előző év hasonló időszakáénál. 1981. január—szeptemberben a megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése meghaladta a 18 mil­liárd forintot, ami — összehason­lítható áron — nyolc és fél szá­zalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a nagy-' és kiskereskedelmi eladások több mint kilenc százalékkal, a külke­reskedelemnek történő átadások ennél jobban — 17,3 százalékkal — emelkedtek. A rubelelszámolású export ér­tékesítése 64 százalékkal, a nem rubelelszámolású export 19 szá­zalékkal növekedett az előző év­hez mérten. A tőkés export csak­nem 87 százalékát a minisztériu­mi élelmiszeripar, 8 százalékát a nehézipar, 5 százalékát a könnyű­ipar adta. Építőipar 1981 első, háromnegyedében a megye szocialista kivitelező épí­tőiparának a teljes saját terme­lése 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A saját építési-szerelési munkák értéke 2,1 milliárd forint volt, amely — összehasonlítható áron — 1,2 szá­zalékkal kevesebb a múlt évinél. (Országosan a kivitelező építőipar saját építési-szerelési tevékenysé­gének volumenindexe 97,0 száza­lék.) Az építési-szerelési tevékeny­ségen foglalkoztatott egy fizikai dolgozóra jutó munkák értéke el­érte a 396 ezer forintot, amely 0,7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. 1981 I—III. negyedévében a megye kivitelező építőipara 11 706 dolgozót foglalkoztatott,-- mindösz- sze 119-cel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összes fog­lalkoztatott havi átlagbére elérte a 4083 forintot, ami 8,8 százalék­kal magasabb az egy évvel ko­rábbinál. A havi átlagbérek az állami .építőiparban nagyobb mértékben növekedtek, mint a szövetkezetekben. Az építőipari szervezetek 1981. évi saját építési-szerelési mun­káinak előirányzata 2,8 milliárd forint, 201 millió forinttal keve­sebb, mint az 1980, évi volt. A harmadik negyedév végéig az éves előirányzat 99,4 százalékát kötötték le szerződéssel, ami az előző évhez képest 2,9 százalékos javulást jelent. A tanácsi építő­iparban az 1981. évre szerződéssel lekötött munkák értéke 6,2 szá­zalékkal meghaladja az éves elő­irányzatot. Egyre fokozottabban jelentke­zik az igény az építőipari szer­vezetek felújítói javító-karban­tartó tevékenysége iránt. Az 1981. I—III. negyedévben elvégzett fenntartási munkák értéke 240 millió forint volt, amelynek 35 százalékát a tanácsi építőipar, 34 százalékát a szövetkezeti, a fenn­maradó hányadot a közutakat karbantartó minisztériumi építő­ipar végezte. Egyébként az egy évvel korábbinál 60 százalékkal nagyobb értékű fenntartási mun­kát végzett a szocialista építő­ipar. Élelmiszer-gazdaság A mezőgazdaság termelése 1981. évben — a jelenleg ismert adátok alapján — eléggé kedve­zőtlen képet mutat. A növény­termesztés eredményeit nagymér­tékben befolyásolta a téli és a tavaszi fagykár, a nyáreleji aszály és a jégverés. Az időszakos me­zőgazdasági munkák jó ütemben haladnak. A szőlőszüret befeje­ződött. Az őszi búza 96 százalé­kát elvetettek. A kukorica 75, a cukorrépa 78, és a fűszerpaprika 95 százalékát betakarították ok­tóber végéig. A szeptember végi állatszámlá­lás adatai szerint a megyében több szarvasmarhát és sertést . tartottak, mint egy évvel koráb­ban. A megye állatállománya az országosnál is dinamikusabban növekedett. A szarvasmarha-állo­mány 149,6 ezer darab volt, 2,4 százalékkal, a sertésállomány 1084.3 ezer darab volt, 2,4 száza­lékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A tehén és előhasi üszők száma 1,7 százalékkal, a kocák és előhasi kocák száma 8 százalék­kal nőtt. Az állami gazdaságok­ban mindkét állatfajból 8 száza­lékkal többet tartottak, mint egy évvel korábban. A juhállomány folyamatos gya­rapodásának eredményeképpen a nagyüzemekben 214,9 ezer darabot tartottak a III. negyedév végén, 8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Baromfifélékből 3956,8 ezer volt ' a gazdaságokban, 7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi­nál. A tojóállomány számotte­vően, • 40 százalékkal csökkent, amely éreztette hatását a tojás­felvásárlás jelentős visszaesésé­ben, és a tojás bolti és piaci árá­nak emelkedésében is. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, 37,7 ezer szarvas­marhát tartottak, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A­22.3 ezer tehén és előhasi üsző viszont 5 százalékkal kevesebb az előző’ évinél. A 615,1 ezer sertés némileg ugyan elmaradt az 1980. évitől, de az anyaállomány 9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet, és ez kedvező ’jelen­ség. >, A felvásárló kereskedelem ré­szére 122,1 ezer tonna vágóálla­tot adtak át, 6 százalékkal ke­vesebbet, mint 1980 megfelelő időszakában. Az élőállat Külke­reskedelemnek történő átadása a bázis szintjén alakult, ezen belül a szarvasmarha értékesítése 8 százalékkal emelkedett, ■ míg a sertésé 4,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Állati termékekből a tej 'fel­vásárlása 5,3 százalékkal emel­kedett a vizsgált időszakban. A tojás értékesítése számottevően, 27 százalékkal csökkent. Barom­fiból 31,2 ezer tonna felvásárlása történt fneg, ami 1,5 százalékkal több, mint 1980. év hasonló idő­szakában volt. A megyében lévő két baromfifeldolgozó * vállalat vágottbaromfi-termelése csak­nem 9 százalékkal emelkedett. Exportra 17,4 ezer tonna vágott baromfit szállítottak, 10 százalék­kal többet, mint egy évvel ezelőtt. A növényi termékek értékesí­tése általában elmaradt az 1980. első háromnegyed évitől. Szem­betűnő a csökkenés a gabonafé­léknél, amelyekből mintegy egy­ötödével volt kevesebb a felvá­sárlás. 1981. I—III. negyedévben a me­gyei székhelyű szocialista élelmi­szeripar értékesítése 8,4 milliárd forint volt, amelynek 46 százalé­kát a külkereskedelem értékesí­tette. Az ágazat tőkés exportja ,22 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához mérten. Szállítás Az idei ősz nem hozott a köz­úti közlekedésben szállítási csúcs- időszakot. Az ezt megelőző évek­kel ellentétben, még a tavalyinál, valamivel kevesebb tehergépko­csival is * ki tudták elégíteni az igényeket. Ebben elsősorban az őszi betakarítású termények idei kisebb hozama játszott szerepet, de a torlódást csökkentette a kedvező időjárás miatt egyenlete­sebb betakarítás is. Csökkent — a beruházások korlátozásával együtt — az építőanyag-szállítás. Fokozta a korábbi évek teljesít­ményétől való elmaradást a va­gonhiány. ezáltal ugyanis csök­kent a Volán vasútállomásokon lebonyolított fogadási forgalma. A vagonhiány egyébként — még az idei, viszonylag kisebb volu­menű termésmennyiség mellett is — jelentős gondokat okozott a mezőgazdasági szállításban. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása A foglalkoztatottak számának csökkenése az országoshoz hason­lóan Bács-Kiskun megyében is folytatódott. Az állami mező- és erdőgazdálkodás, valamint a ke­reskedelem kivételével (ahol az év első háromnegyedében 3, il­letve 1 százalékos növekedés volt tapasztalható az egy évvel koráb­bihoz képest), a foglalkoztatottak száma 1—3 százalék közötti mér­tékben esett vissza. A foglalkoz­tatottak közül a nem fizikai fog­lalkozásúak aránya emelkedett. A megfigyelt ágazatokban 1981. |—III. negyedévben az átlagbérek az előző évinél jóval dinamiku­sabban: 6 é& 8,8 százalék közötti mértékben nőttek. Az iparban és az építőiparban a keresetek emel­kedésével arányosan nem nőtt a termelés. Míg az iparban a ter­melés mennyisége 3,9 százalékkal, a termelékenység 5,6 százalékkal emelkedett, az átlagkereset 8,1 százalékkal növekedett. Az építő­iparban , az j átlagkeresetek 8,7 százalékos javulása mögött a sár, ját építési-szerelési munkák mennyiségének 1,2 százalékos csökkenése és a termelékenység csupán 0,7 százalékos növekedé­se állt. A lakosság életkörülményei Az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai alapján a megye lakosságának készpénz- bevétele — nyugdíjak nélkül — az év első háromnegyedében az előző évinél jobban, mintegy 11 • százalékkal nőtt. A munkabér­kifizetések (termelőszövetkezetek nélkül) 7,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A termelőszövetkezeti alkalma­zottaknak kifizetett munkabér — 13.4 százalékkal, a tagok-munka- díjelőlege 4,6 százalékkal halad­ta meg az előző év azonos idő­szakáét. A lakosság mezőgazda- sági termékértékesítéséből szár­mazó bevétele 13,8 százalékkal emelkedett. A növekedés nagy hányada a hízottsertés-felvásár- lási áraknak az emeléséből szár­mazik.- 1981. szeptember 30-án a lakos­ság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságának adatai szerint — 8,6 milliárd volt, 11,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lakosság hitelállománya egy év alatt 13,2 százalékkal emelkedett, s szeptember 30-án meghaladta a 6.4 milliárd forintot. A lakosság az igénybe vett hitelek csaknem kilenctized részét építésre és in­gatlanvásárlásra fordítja. A megye kereskedelmi szerve­zetei 1981 első három negyedévé­ben 14,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le — folyó áron — mintegy 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A me-, gyei forgalom növekedési üteme mintegy fél százalékkal «megha­ladta az országost. A kiskereske­delmi eladások volumene 4,1 szá­zalékkal bővült, míg egy évvel korábban 1,2 százalékkal haladta meg az előzőt. A forgalom szer­kezete lényegesen nem változott. A forgalom 26,4 százaléka élelmi­szer, 10,8 százaléka vendéglátás, 11,6 százaléka ruházat, és 51,2 százaléka vegyes iparcikk. A háztartási és a híradástech­nikai cikkek forgalmazását álta­lában a bővülés jellemezte — amiben szerepet játszott a koráb­binál kedvezőbb ellátás is. Ugyan­akkor jelentősen — mintegy 30 százalékkal — visszaesett az új személygépkocsik eladása. Ezzel szemben 69 százalékkal több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt adtak el. 1980. év végén 60,6 ezer sze­mélygépkocsi volt Bács-Kiskun megyében, ennek 98 százaléka a lakosság tulajdonában. Számuk egy év alatt 9 százalékkal emel­kedett, ez lényegében megegye­zik a magánkézben lévő gépko- csik,.számának országos gyarapo­dási-ütemével! Országos összeha­sonlításban á' " sáemélygépkoósi- ellátottság tekintetében csupán a főváros és Baranya megye előzi meg Bács-Kiskun megyét, ahol 1000 lakosra 104,4 magángépko­csi jutott az elmúlt év végén. A megye városai közül ezen a té­ren Kiskőrös az első, ahol 155-nél is több személygépkocsi jut 1000 lakosra, ez országosan is kiemel­kedő nagyságú érték. A szocialista bolti kereskede­lem mintegy 1,8 milliárd forint értékű átlagkészlettel bonyolítot­ta forgalmát, amelynek 14 száza­léka élelmiszer, 24 százaléka ru­házati cikk és 62 százaléka ve­gyes iparcikk volt. Összességében a készletszint mérsékelten emel­kedett — gyorsabban, mint a for­galom. Az átlagkészlet mintegy 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A településellátottsági tényezők javítása során Kecskeméten a III. negyedévben (augusztus 14- én) kapcsolták be a 7000 állomás telefonforgalmának lebonyolításá­ra alkalmas (és később még 28 ezer állomásig bővíthető) Cross­bar-rendszerű telefonközpontot. Népmozgalom, oktatás A megye népmozgalmi adatai az országos átlagnál kedvezőtle­nebb tendenciát tükröznek. A III. negyedév végéig mintegy 5600 él- veszületés történt, ami a tavalyi­nál 2,5 százalékkal, a két évvel ezelőttinél 13 százalékkal keve­sebb. Ugyanakkor a halálozások száma emelkedett. Ebből adódóan — 1980 utolsó három hónapjától kezdve' folyamatosan — termé­szetes népességfogyás jellemző Bács-Kiskun megyére.. Csökkent viszont ebben az évben a cse­csemőhalandóság. A hetvenes évek közepén szü­letett nagy létszámú korcsoportok iskoláskorba lépéséből adódó’ problémák az általános iskolai oktatásban már 1980-ban is je­lentkeztek. Az idén tovább nőtt a feszültség. Az 1981/82-es tan­évet 64,5 ezer diák kezdte el, az előző évinél 4, a két évvel ko­rábbinál 7 százalékkal több. Rész­ben új iskolák építésével, részben a meglévő bővítésével és- külön­féle átalakításokkal összességé­ben csaknem 100-zal gyarapodott az osztálytermi célra használt helyiségek száma. (Ugyanakkor több külterületi iskola megszün­tetése miatt az iskolák száma ke­vesebb, mint az előző évben.) A termek 11 százaléka eredetileg nem oktatási célra készült. A délelőtti—délutáni váltással hasz­nált Osztálytermek áránya meg­haladja a 14 százalékot, s igen magas (30 fölötti) az egy-egy osz­tályra jutó tanulólétszám is. 1 KÍSÉRLETEK ÉS VÉLEMÉNYEK Létezik-e jól működő lakásgazdálkodás ? A Társadalmi Szemle még ez évi áprilisi számában tanulmányt közölt a hazai lakáshelyzetről, lé­nyegében felvázolva! a jelenlegi állapotokat. A szerkesztőség tö­rekvése, azonban, amely az el­múlt hat hónapban arra irányult, hogy egyetlen tanulmányban fel­vázoljon egy, a társadalmi való­ságot sokoldalúan figyelembe ve­vő lakásgazdálkodási szisztémát — mint írják —, nem járt siker­rel. Ezért látták célszerűnek, hogy erről a fontos és a társadalom egészét érintő kérdésről össze- gyűjtsék olyan szakemberek véle­ményét, akik hivatásuknál fog­va a lakásgazdálkodás kérdései­vel foglalkoznak. Arra kérték őket, hogy vázolják fel röviden koncepciójuk leglényegesebb vo­násait. Ezeket a válaszokat adja most közre szokatlanul bőséges — 25 oldal — terjedelembén a folyóirat novemberi száma. Nyolc szakember, tudományos, elméleti és gyakorlati tapasztala­taik alapján, de egyéni-vélemé­nyét mondja el, mintegy repre­zentálva a jelenlegi lakásgazdál­kodási gyakorlattal kapcsolatos kritikát, és a lehetséges megoldá­si javaslatokat. A körinterjú te­hát a jelenlegi fontosabb, ismert elképzeléseket mutatja be, nyitva hagyva a konkrét válaszok, intéz­kedések lehetőségét. Mindezt az a tény teszi az olvasó számára is éi óekessé, hogy - a Központi Bi­zottság 1981. október 22-i ülésén, mint ismeretes, a lakáshelyzetről és a lakásgazdálkodásról irányel­veket fogadott el, s ennek 1982. február közepéig való megtárgya­lására felkérte a leginkább érin­tett társadalmi és állami szer­veket. A folyóirat előbbrevivő és to- vábbgondolásra serkentő javasla­tok „kícsiholását” várta a szer­ző'ktői, s ez részben sikerült is. Más kérdés, hogy az emberek többségét most már a várható új elképzelések és intézkedések fog­lalkoztatják, hiszen számos fóru­mon évek óta folyik a jelenlegi helyzet bírálata. Ilyen szempont­ból á közölt írások meglehetős kétséget hagynak aziránt, hogy az elméleti szakemberek és a fel­sőbb szintű irányítószervek kép­viselőinek javaslatai alapján kö­zelebb juthatunk majd az emlí­tőit „jól működő” lakásgazdálko­dási szisztémához. Mível itt már nem is egy „szisztéma” Szükségessége merül fel, hanem jelentős társadalompolitikai intéz­kedések átgondolt rendszerének igénye, amely nem csupán a la­kásgazdálkodás témakörébe tar­tozik, hanem túlnő azon, érintve a jövedelempolitikát, szociálpoli­tikát is. A társadalmi viták, re­mélhetőleg, közelebb visznek a helyes álláspontok kialakításához. A Társadalmi Szemle novem­beri számának másik izgalmas fe­jezete, illetve tématerülete, ugyan­csak összefügg napjaink változá­saival. A kisvállalkozás kiterjesz­tése: lehetőségek,és korlátok cí­mű írás — Bossányi Katalin ösz- szegzése — jól foglalja össze a születő új intézkedések politikai tartalmát, s igyekszik eloszlatni a velük kapcsolatos kételyeket és tévhiteket. Megyénkben hozzászólója is van annak a beszélgetésnek, melyet három vezető pártmunkással ké­szített Csikós József, a Központi Bizottság politikai munkatársa a kádermunkában jelentkező új kö­vetelményekről- és törekvésekről. Ivanics Lajos, a kiskőrösi városi­járási pártbizottság első titkára a tájhoz kötődő gondokat és fel­adatokat mondja el a yáltóztatás igényével és nagyfokú őszinte­séggel. Folytonosság és megújulás a cí­me annak a rovatnak, amelyben a folyóirat most is az MSZMP út­jának tanulságairól, jelen esetben az 1956-os ellenforradalom utáni konszolidáció tapasztalatairól szól a szemtanúk írása, illetve a velük folytatott beszélgetés alapján. Ez­úttal Katona István, Bakó Ág­nes, Brutyó János és Kállai Gyu­la mondja el személyes emlékeit a nehéz és embert próbáló időszak tanulságairól.' A Nemzetközi Szemle rovatban Patkó Imre, az ismert külpoliti- kus az Egyesült Államok külpo­litikájának belső indítékait elem­zi olyan tanulságok levonásával, amelyek figyelembevétele az em­beriség jövendő békéje szempont­jából is elengedhetetlen. T. P. EGY BAROKK KÁVÉHÁZ MÉG KEVÉS... A vendéglátás eredményei és gondjai Kalocsán Milyen a vendéglátás? Sokat foglalkoztatja ez a kér­dés Kalocsán és környékén is a lakosságot. A tapasztalatok részben kedve­zőek. A 35 vendéglátó vállalati, utasellátóig szövetkezeti,* állami és magánszolgáltató egységben tavaly 60 millió 'forint értékű étel, ital és más napicikk fogyott el. Javulás, hogy több helyen va­lamelyest emelkedett az ételfor­galom. A helyi áfész Kristály étterme ebben a tekintetben pél­damutató, mivel évenkénti 2,3 millió forint bevételéből 2 millió­ra ételek eladása révén tesz szert. Ennek több mint a fele előfize­tésből származik. Ha ehhez hozzá­vesszük a vendéglátó vállalat napi másfél ezer ebédadagját, amelyet 16 gazdasági egység dol­gozóinak, valamint nyugdíjasok­nak és egyedülállóknak főz, s a magánkereskedelem két foktői — városkörnyéki községi — kifőz­déjét, a néhány melegkonyhás ét­termet és pecsenyesütőt, meg a foktői Halászcsárdát, már szá­mot is vetettünk a helyi étkezési lehetőségekkel. Jelentéktelen mértékben bár, de a BEK is kínál kevés friss ételt. Híd utcai Tej presszójában délben főtt tésztát árusít, húsz adagot. A' továbblépés a vendéglátás­ban időszerű. Az egyetlen Ba­rokk Kávéház, amely ugyan ki­emelkedő jelentőségű, nem feled­teti, hogy a közelében nincs olyan vendáglátó hely, amely egyszerűen, de korántsem igény­telenül ellátná a betérő vendége­ket. A mai füstös, levegőtlen (szellőzetlen) bisztró a főutcán, a presszó, ahol a sűrű, kékes füst­nél csak a legdrágább palacko­zott sör nyújt „maradandóbb” él­ményt”, az autóbusz-állomáshoz közeli úgynevezett bisztró, amely­nek az illemhelyét a tél közeled­tével kezdték el festeni, valljuk be, siralmas állapotokról tanúsko­dik. Helytálló bírálatként fogad­hatjuk tehát dr. Geri István ta­nácselnöknek azt a megállapítá­sát, amely szerint „Kalocsa vá­ros vendéglátóiparát, az eredmé­nyek mellett is, egysíkúság, szür­keség, igénytelenség jellemzi. Az átutazó vendégeket legtöbbször csak Hajóson lehet ellátni.” Mit tesznek ezért, hogy ez a helyzet megváltozzon? A VI. ötéves terv tartalmazza a vendéglátás fejlesztésére kidol­gozott feladatokat is. Így például az I. István út 1—3. számú mű­emléki épületet szállodává ala­kítják. A munka előkészítését már megkezdték. Az épület kö­zelében, a 6. szám alatt melege konyhás éttermet és hozzá sörö­zőt épít a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat 2 millió 400 ezer forintért. A Kalocsai Sütó- és Édesipari Vállalat az Állam­pusztai Célgazdasággal társulást hoz létre egy — az idegenforga­lom céljait szolgáló — csárda és panzió két év múlva esedékes ki­alakítására. A lakosokat azonban főleg a jelen érdekli. Aminek rövidesen hasznát veszik: egy 240 négyzet- méteres halászcsárda, amelyet 2 millió forintból építenek a lakó­telepen, s egy büfé, amelyet az áfész hoz tető alá az üzemanyag- töltő állomás mellett, az átutazók és a környéken lakók ellátására. K—I A jövő hét színházi bemutatói Három színházi premierre ke­rül sor a jövő héten. A helyszí­nek: Budapest, Miskolc és Kecs­kemét. A fővár'osban a Pesti. Színház tart bemutatót november 26-án, Csurka István: Reciprok komédia című kétrészes tragikus komé­diáját viszik színre. A darabot Horvai István rendezi. A Miskolci Nemzeti Színház társulata a színház zsebszinpadán mutatja be — ugyancsak novem­ber 26-án — Leonyid Zorin két­részes lírai történetét, a Varsót melódiát, Szűcs János rendezésé­ben. Négy miskolci előadást köve­tően, december 3-tól a hónap vé­géig a Varsói melódia az egri Gárdonyi Géza Színház reper­toárjában szerepel. A hét harmadik premierje Csí­ki László: A nagypapa látni akar benneteket című háromrészes já­téka. Az erdélyi születésű író da­rabjának ősbemutatójára novem­ber 27-én a Kecskeméti Katona József Színház kamaraszínházá­ban kerül sor. A rendező: Tö- möry Péter. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents