Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
1981. november 17. • PETŐFI NÉPE • 3 A KONSZOLIDÁCIÓ KEZDETE A tanácsok folytatják A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány csupán néhány napos ideiglenesség után 1956. november 7-én Dobi István, az Elnökr Tanács elnöke előtt letette az esküt. Az utána következő ülésen olyan kérdésekben hozott fontos határozatokat, amelyek múlhatatlanul szükségesek voltak az egyensúly helyreállításához. Ebből a szempontból — együtt a párt újjászervezésével — első helyre kívánkozott a helyi igazgatási-hatalmi szervek újramúködése. Az ellenforradalom e téren ment cl a legmesszebbre, hiszen a különféle jelzővel ellátott bizottságok az államhatalom helyi letéteményeseinek ártottak legtöbbet. A kormányülés ezért mondta ki: „A helyi néphatalmi és igazgatási szervek, melyeknek rendelkezéseit mindenki köteles betartani, a tanácsok végrehajtó bizottságai. A megyei végrehajtó bizottságok mellé a kormány — ideiglenes megbízatással — kormányösszekötőket nevez ki.” Erre a' lépésre rendkívül nagy szükség volt, bár a nagyon rövid idő alatt talpraállt. elsősorban megyei, majd a járási, városi tanácsszervek nagy energiával igyekeztek mozgásba hozni a szétzilált helyi hatalmat. Ennek útjában akkor még sok, kezdetben elháríthatatlannak tűnő akadály volt. A különböző néven nevezendő bizottságok rövidebb-hosszabb ideig túlélték november 4-ét. Helyenként párhuzamosan működtek a tanács végrehajtó bizottságával, de volt olyan hely is, ahol nem engedték az utóbbit szóhoz jutni. A féktelen uszítás jó ideig nem szűnt meg. A termelőüzemekben a munkástanácsok sztrájkra, a kommunisták kiebrudalására törekedtek. A forradalmi bizottságok közül is sokan csökönyösen védték pozícióikat. A termelőszövetkezetekben az igazi zűrzavar még ezután következett, hiszen a „be tag ősi tol lak" az „ősi föld" jogán követelőztek. Zaklatták a betakarítási munkálatokat. Számos helyen a szövekezetek tagjai hurcolták szét' a közös vagyont. A legszilárdabbak a hajdani földnélküliek voltak, hiszen természetes osztályösztönük azt diktálta, hogy közösség nélkül csak béresek vagy napszámosok lehetnek. Nem állt még helyre a közbiztonság, a haladó gondolkodásúak nagy hányada még félelemben élt. A demagógia hosszan tartotta magát, minek következtében késedelmes volt a kibontakozás. Ezzel és még sok mindennel kellett-szembenézni az újjászerveződő pártnak, az éleződő államhatalomnak, a demokratizmust és nyugalmat akaró erőknek. Százmillión felüli kár Hogyan látta ezt akkor a megyei tanács? Néhány idézet a M. T. végrehajtó bizottságának 1957. április 15-i összefoglaló , jelentéséből.- „A megye községeinek zömében a hatalom a nemzeti bizottságok kezébe került át,' s a bizottságok vezetése nagyobb részt ■kipróbált ellenforradalmárokból állt.Csupán néhány községben maradt meg a vb, főleg kisközségekben, melyek főútvonalaktól távolabb voltak ... Kivételükkel a megye valamennyi községében tehetetlenné vált a végrehajtó bizottságok működése. 1956. november 4. után kemény és szívós harcot kellett folytatni a végrehajtó bizottságok ismét funkcióba állításáért, mivel a nemzeti és különböző elnevezésű bizottságok szívósan ragaszkodtak a megszerzett hatalomhoz. Kiskunfélegyháza városban például a nemzeti bizottság kijelentette: nem ismeri el a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, és a megyei tanács végrehajtó bizottságát sem. A vb-t sem ismerték el törvényes testületnek, és továbbra is rendszeresen üléseztek. A megyei tanács végrehajtó bizottságát kivéve, az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságai csak november második felében kezdték meg működésüA megyei tanács vb a nemzeti és egyéb bizottságok által eltávolított tanácsi és egyéb vezetők intézkedéseit hatálytalanította, . s a régi vezetőket... funkciójukba visszahelyezte.. A vezetők felét leváltották Ez annál is inkább szükséges volt, mert — folytatja a jelentés: „a megyei tanács függetlenített vezetői száz százalékban, a járási tanácsok vb-inál hetvenhét százalékban, a városi tanácsoknál negyven százalékban, a községi tanácsoknál ötvenkét százalékban, valamennyi tanácss2inten ötvenöt százalékban váltották le a függetlenített vezetőkét...” „A megyei tanácsnál, ellenforradalmi góc nem volt. A járási tanácsoknál azonban 1956. októ«- bér 23. után erős ellenforradalmi gócok keletkezfek az apparátusban. A járások jelentései szerint a legtöbb helyen a pénzügyi osztályokon, például kalocsai, kiskunfélegyházi, bajai, kecskeméti járás. Utána következnek az oktatási osztályok, például kecskeméti, dunavecsei járás. Ezenfelül a kiskőrösi járásban a pénzügyi osztályon kívül egyik fő góc a népművelési csoport volt, a bajai járásban pedig az igazgatási osztály, sőt a szervezési csoport is. munkájukat Nehéz harcot kellett vívni, különösen Kecskeméten és Baján a munkástanácsokba befurakodott nagy számú ellenséges elemmel szemben. Kecskeméten is létre kívánták hozni az úgynevezett „városi munkástanácsot”, amelynek fő törekvése az volt, hogy tisztogatás címén teljesen szétzüllessze a népi demokratikus hatalom szerveit, a rendőrséget és a tanácsokat, hogy kezébe kaparintsa a hatalmat.” Ebből a jelentésből tudjuk meg első ízben összefoglalva, hogy milyen súlyos károkat okoztak az ellenforradalmi események és az ezt követő anarchia. „Nagymértékben visszaesett az ipari termelés. A minisztériumi ipar termelése az előző évhez viszonyítva 6,7 százalékkal csökkent. Az 1956. IV, negyedévi termelési kiesés a megyében 115 millió forint volt. Ugyanakkor 4,5 millió forinttal több bért fizettek ki. A legmagasabb termelést az élelmiszeripar teljesítette 67,7 százalékkal, de a «kiesés így is 32,3 százalékos volt. Még alacsonyabb .volt a munka termelékenysége. Az előző évekhez viszonyítva, a Köhó- és Gépipari Minisztériumhoz tartózó üzemekben csupán 32,1 százalék, a Köny- nyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál 32,3 százalék. A Kecskeméti Gépgyárban (ma ZIM) minden kifizetett száz forint bér mögött mindössze 67 forint termelési érték volt. A Bajai Ruhaüzemben a száz forint össz- bérre eső termelés 18 százalékra, a Kiskunfélegyházi. Gépgyárban 3f,4 százalékra esett vissza. Hogy az ellenforradalmi zűrzavar milyen hatással volt a munkaerkölcsre, mi sem bizonyítja jobban. mint az, hogy a Bajai Fémipari Vállalat bérkifizetését 119 százalékra, a termelési tervét 18,5 százalékra teljesítette. Nagyfokú volt a visszaesés az adófizetés terén. A több mint százmillió forintos hátralék súlyos gondokat okozott a városok 'és a 'községek gazdálkodásában.” Négy hónappal az ellenforradalom után a megyei nagyaktívának minden oka megvolt a következők hangsúlyozására: „Rendkívül megkönnyítette a falusi párt- és tanácsi szerveink munkáját a helyes politika, a kormány azon intézkedései, amelyek a begyűjtés, a kötelező vetéstervek, a kötelező biztosítás eltörlésével és a soron lévő föld- rendezéssel orvosolja a- dolgozó parasztság jogos sérelmeit, a múlt hibáiból tanuló szövetkezeti politika érvényesítésével is növeli a parasztság biztonságérzetét és termelési kedvét... A falusi kommunistáknak van mivel agitálniuk. Magyarázzák tehát a tett intézkedések szükségességét, ösztönözzék a dolgozó parasztságot a mezőgazdasági termelés lehetőségei, különösen hagyományos táj termelésünk adottságai hasznosítására. Es tudatosítsák az intézkedések maradandó- ságát, mert mint a tények mutatják, kormányunk valóban a munkások és parasztok kormánya.” Gyújtogatás, atrocitások A megyei tanács az ellenforradalom után 1957.' április1 12-én ült össze, hogy mérlegelje csaknem fél esztendő eseményeit. A már korábban ispiert, számtalan tényen kívül az ellenforradalom tevékenységével és az/ atrocitásokkal 'kapcsolatosan Dallos Ferenc tanácselnök elmondotta, hogy a kecskeméti járásban három helyen felgyújtották a tanácsházát. Ebből a helvéciai teljesen porrá égett. Sok községben beverték a tanábsháza ablakát, a telefont, hangoshíradó-berende- zést széjjelrombolták. Huszonöt községben elégették az adóügyi főkönyveket, anyakönyveket és egyéb hivatalos okmányokat. A párt és tanács vezetőit majdnem valamennyi községben lakásukon zaklatták, ahol ablakokat, bútorokat törtek össze, kirabolták a földművesszövetkezet üzleteit, és az állomáson tartózkodó vagonokat. Hogy nagyobb mérvű vérengzésre nem került sor a megyékben, az jórészt a parasztság higgadtságán, s az idő rövidségén is múlott. A legnagyobb katasztrófa elkerülése végül a szovjet csapatok időben történt beavatkozásának köszönhető. A tanácsülés referátuma a megye gazdasági életének már ismertetett tényein túl, szólt az állampolgári fegyelemről, illetve a fegyelmezetlenségről. 1957 januárban és februárban 100 millió forinttal nagyobb volt az áruforgalom szövetkezeti és kiskereskedelmi vonalon, mint 1956 azonos időszakában. Októbertől februárig pedig mintegy 300 millióval. Amíg 1956 első negyedévében 16 ezer (!) volt a zálogolások száma, addig 1957 azonos időszakában ez már alig több mint háromezer alkalommal fordult elő. (A mezőgazdaság helyzetéről más alkalommal szólunk.) A megyei tanács ezen az, ülésen két fővel (Molnár Frigyes és Sza- lóky László) kiegészítette a végrehajtó bizottságot. A hatalom helyretételének folyamatában jelentős szerepe volt az Országgyűlés 1957 májusi ülésszakának. Ezen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adott számot az 1956. augusztus 3. óta végzett munkáról, amelynek a legfontosabb tette a Munkás- Paraszt Forradalmi Kormány kinevezése volt. Az országgyűlés döntött sorainak kiegészítéséről is. A megüresedett helyekre Bács- Kiskunból Orosz József né és Sze- leczki Imre pótképviselőket hívta be. W. D. két." • A megyei tanács vb előtt november 4. után a következő fő feladatok állottak: „Biztosítani kellett a rendet, nyugalmat a megyében, a termelés megindítását, a lakosság' ellátásának megszervezését, és az alsóbb végrehajtó bizottságok, mindenekelőtt a vb-vezetők visz- szaállítását. A vb a gazdasági feladátok'el- látására közellátási bizottságot szervezett (öt .fő) Varga Jenő vb- elnökhelyettes vezetésével, mely később Közellátási Kormánybizottsággá alakult. A közellátási bizottság a lakosság ellátásának biztosítása és az üzemi termelés feltételeinek megteremtése érdekében kereskedelmi megállapodásokat kötött és bonyolított le más megyékkel, sőt Romániával és a szomszédos Jugoszláviával is. ahonnan szenet, fát, petróleumot, sót, gázolajat,, sőt nagyobb mennyiségű gyaimatárut is hozott. Cserébe a megyéből baromfit, bort és villamossági cikkeket szállított Jugoszláviába. Fontos feladata volt a végrehajtó bizottságnak és a kormánv- biztosságnak a termelés megindítása. A hosszan tartó sztrájk következtébe^ ugyanis megyénk üzemeiben 110 millió forint kár keletkezett a termelés szünetel-, tejesé és a karbantartási munkálatok elhanyagolása miatt. Az ellenség aljas - céljaira a munkástanácsokat akarta felhasználni: Ezért a végrehajtó bizottság ülésén foglalkozott a munkástanácsok helyzetével, s a vb vezetői több értekezletet, megbeszélést tartottak á munkástanácsok elnökei, és a vállalatok igazgatói részére... A' vb ezzel el’-is érte, hogy az üzemek termelésé megindult, azonban nem tudta megakadályozni a nyugáti. rádiók által december 11—12-re szervezett újabb sztrájkot. E napokon mindössze' Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas-város üzemei dolgoztak... 1957 január havában a megye 108 községe közül 28 községben tanápsülést tartottak, februárban 54, márciusban pedig már 77 községben megtartották a tanácsülést. A tanácstagoknak körülbelül 60—70 százaléka jelent meg az üléseken, s mintegy 3500 érdeklődő is részt vett. Ezen tanácsüléseken értékelték a községekben lezajlott eseményeket, és a községi tanácsok helyesen foglaltak állást az ellenforradalom kérdésében. A tanácstagok közül aránylag kevesen álltak az ellenforradalom mellé. Hozzávetőlegesen, a járási adatgyűjtés-alapján, a közel hatezer tanácstagból mintegy kétszáz. Például a kecskeméti járásban a 718 községi tanácstagból huszonnyolc főt. vagy a bajai járásban ötszázhúsz tanácstag közül nyolc-tíz főt* kellett csupán visszahívni az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartásuk miatt." Az üzemek alig termeltek A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága első megyei nagyaktiva ülését 1957. már- fcius 17-én tartotta. A beszámoló, amelyet Molnár Frigyes elnök terjesztett elő — a tanácsok munkájával kapcsolatosan a következőket állapította meg: „Az ellenforradalom igyekezett a tanácsokat, elsősorban a községi tanácsokat kézbevenni, és az úgynevezett „nemzeti forradalmi bizottságok" fedőneve alatt az ellenforradalom szerveivé tenni. Mint ismeretes, a tanácskzervek- be- a Horthy-fasizmus különböző hívei, volt főjegyzők, csendőrök és más ellenséges személyek igyekeztek bejutni. A tanácsok megtisztítása az ellenforradalomtól jórészt megtörtént, és ezt a demokratikus erők akaratának .megfelelően kellett megvalósítani még néhány .községi tanácsnál is,’ • Ellenforradalmát' nemzetőröket fogtak el a karhatalmisták. NÉPMŰVELŐKKEL SZOLNOKON Vándorgyűlés méltó környezetben • Szolnok megyéi vezetők, országos hírű népművelők a vezetőségben. Előadó: Huszár Tibor. (Dede Géza fotói.) Húsz esztendeje Milánóban bámultam ilyen csupa üveg üvegpalotára. Egy olajexportáló cég igazgatója építtette. Szolnokon természetesen illeszkedik a 6500 négyzetméter alapterületű modern művelődési központ a távolsági autóbuszállomás mellett kibontakozó új város- központba. Fon tóé közintézmények tövében várja az érdeklődőket. A világos, barátságos hangulatú előtérben kellemes muzsika fogadja a látogatókat. A tájékoztatószolgálatnál mindent tudnak, és nagyon készségesek. Rejtett hangszórókból elegánsan könnyed ünnepélyes, ám mégsem komolykodó hang köszönti a Magyar Népművelők Egyesülete II. vándorgyűlésének a résztvevőit Kedvezőek az első benyomások. A továbbiak is biztatóak. t Két monitoron képmagnó-műsor látható. A kecskeméti Május 1. téri intézményben . működő Kis tudósok szakkörét bemutató összeállítás kelt nagyobb érdeklődést. örülünk neki, mégiscsak hazahúz a szivünk. Vagyunk jó néhányan Bács-Kiskunból. Több függetlenített és tiszteletdíjas üzemi népművelő jelenléte is utal a közművelődés változásaira. A széles, levegős, kis beszögel- lésekkel, terekkel dúsított emeleti előtér sikerült a legjobban. A szőnyegpadlós, az egész emeletet körbefogó, övezet tárlatok, kis- összejövetelek, trécselések és néz- gelődések számára egyaránt alkalmas. Most éppen a Bemutatjuk a Szovjet-Észtországot kiállítás látható. Jó néhány modern kép bizonyítja a tallinni fotósok tehetségét, a testvérterület gyors fejlődését. A hivatalosan galériának nevezett épületrészből közelíthető meg a mindig népes balett-terem. A második emeleten próbálnak a szimfonikusok és különféle kamaraegyüttesek. Most rendezik be a nyelvi laboratóriumot. • Külön helyiséget kaptak a képzőművészeti szakkörök, az ifjúsági klubok. Tágas könyvtár és folyóiratolvasó szolgálja az ismeretek gyarapodását. Mielőtt a szombati megnyitó színhelyét, a kitűnő látási viszonyokat biztosító színháztermet bemutatnám, el kell mondanom Zoltai_ István Ybl-dijas (Lakóterv) munkájáról, hogy a 49 gazdasági egység, társadalmi szervezet összefogásával épített megyei művelődési és ifjúsági ^központra méltán büszkék a szolnokiak. Nyilván a népművelők által megadott, közművelődési szemléletünk maradiságát tükröző beruházási program hibáztatható, hogy a — a kecskemétihez és több más új, hasonló rendeltetésű épülethez hasonlóan — bizonyos szempontból már átadáskor elavultnak bizonyult, mert mellőzte az úgynevezett szabadidő-központok működési szempontjait. Elsősorban rendezvények, foglalkozások lebonyolítására alkalmas. A barkácsolást kedvelők, a testmozgásra . áhítozók, az öntevékenyen összeverődő alkalmi játszócsoportok számára nincs hely, noha készült Bács-Kiskun megye székhelyén immár két évtizede egy ilyenekre is gondoló terv. Az ország minden részéből érkezett népművelőktől hallottam, hogy több helyen sikerrel próbálkoznak az új életformához jobban illeszkedő formákkal. A kétnapos tanácskozás során mód nyílt az effajta tapasztalatok ki- ■csérélésére, az' új törekvések megismerésére. A szolnokiák Mindennapi dolgaink cíthü ázdk- tanácsadó sorozata is a közelebb a hétköznapokhoz ; igényt tükrözi. Elismerően szóltak az összegyűlt népművelők a Házigazda az üzem elnevezésű összetett programokról is. Jó munkára segítő légkörben köszöntötte Barta László, Szolnok megye Tanácsának elnöke a népművelőket, kérte föl Gyarmati Kálmán, az egyesület elnöke dr. Huszárik Tibor tanszékvezető egyetemi tanárt Közművelődés és értelmiség című előadásának a megtartására. Az ismert szociológus most is többet adott a címben jelzettnél: arra ösztönözte hallgatóságát, hogy a szüntelenül fejlődő társadalomban gondolkozzanak. Munkájuk, tevékenységük hasznát és értelmét az ügyek előrehaladásában lássák. csak így befolyásolhatják a társadalmi tudatot, csak igy felelhetnek meg a kor kihívásának. A délutáni ülésen adták át A népművelő tevékenysége című pályázat díjait, amelyen sikerrel szerepelt Fodor Lászlóné, a ba-. jai úttörőház igazgatója is. Elnöki dicséretet kapott a kisközösségekről írt dolgozatáért. Csak dicsérhető: a kecskeméti művelődési központ hamarosan sokszorosítva eljuttatja minden kulturális intézményhez megyénkben a hasznos tanulmányt. Szombatoh délután és vasárnap különféle tagozatokban beszélték meg időszerű gondjaikat, teendőiket a Magyar Népművelők Egyesületének második, jól sikerült vándorgyűlésére meghívottak. Heltai Nándor Jöhet a tél... Az országban — szerencsére még csak mutatóba — esett már hó az idén. Az elmúlt évi rendkívüli havazás tanulságai alapján azonban jobban oda kell figyelni a téli felkészülésre. A Kecskeméti Városi Tanácstól kapott tájékoztatásból megtudhatjuk, a megyeszékhely építési, és kommunális üzemeinek teljes gépi állomanya — a szükséges hóeltakarító eszközökkel felszerelve — jó állapotban, bevetésre készen várja a téli időszakot. A hóeltakarítási munkákba felkérés alapján bekapcsolódnak a városkörnyéki községek tanácsai, a Kecskemét. Hetényegyháza, Rali ószög, Helvécia és Városföld közigazgatási területén működő állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, szakszövetkezetek.-'Az. Ingatlankezelő Vállalat ház- felügyelők segítségével gondoskodik a lakóházai előtti járdákon a síkosság megszüntetéséről és a hóeltakaritásról. Ugyanezt a feladatot kell elvégezniük a magánházak tulajdonosainak, illetve használóinak. Azonban a tavalyinál nagyobb ügybuzgalommal, ugyanis az elmúlt évben 300 esetben bírságoltak azért, mert nem gondoskodtak kellő időben a hóéi takarításról. Szükség esetén a Kommunális Költségvetési Üzem ezen a télen is alkalmaz rendkívüli hómunkásokat megfelelő díjazás ellenében (egy éjjel 190 fórint). Jelentkezni az üzem Csokonai utca 2. szám alatti telephelyén lehet. E munkára nemcsak a felnőtt lakosságot, . hanem a közép- és főiskolák janulóit is várják.
