Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
1981. november 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A megyei tervcélok és az agitáció Az utóbbi esztendőben Bács-Kiskun megyében is jelentős politikai tapasztalatok halmozódtak fel, melyekre bátran építhetjük a VI. ötéves terv időszakára szóló agitációs munkát. Politikai, ezen belül agitációs teendőinkkel szemben nagyobbak a követelmények. Mindenekelőtt a valóságfeltáró tevékenységben, az árnyaltabb, nem egy alkalommal kritikusabb ábrázolásban (a célszerű cselekvés érdekében) a „mi” és a „miért” megválaszolásában. A politika képviselete mindig is feladata az agitációnak. Napjainkban pedig különösen, amikor a döntések elfogadtatása, azok végrehajtására való mozgósítás bonyolultabb feladat. • A szerző a Pártélet c. folyóirat októberi számában megjelent cikkét . némileg kibővítve bocsátott^ lapunk rendelkezésére. Nehezebb gazdasági feltételek között kell adnunk konkrét cselekvési programot. Nem elegendő, ha azt mondjulk: szüntessük meg a rosszat, sőt sok esetben az sem elegendő, hogy jobban végezzük dolgunkat. Inkább mást és másként kell cselekednünk, csak az vihet előre, csak így maradhat meg birtokunkban a politikai kezdeményezés. Megnövekedtek az agitáció feladatai abban az értelemben is, hogy még konkrétabb. még közérthetőbb (ám nem leegyszerűsített) érvekre van szükség. Mondják meg az embernek, mit tehet, mit kell tennie ■azért, hogy a gazdasági és a területfejlesztési terv az ipari, vagy mezőgazdasági üzemben, a lakóterületen megvalósulhasson. Az is igaz, hogy az .agitáció gyors és felelős döntéseket nem helyettesíthet. Az elmaradt intézkedésekért nem vállalhatja a felelősséget; még csak nem is igazolhatja azokat. Ugyanakkor szorgalmaznia kell a célszerű, az ésszerűen kockázatos döntések meghozatalát is. Szakítani kell azonban az olyan nézetekkel, hellyel-közzel . gyakorlattal is, melyek szerint a kimondott szónak mágikus ereje van. Régi tapasztalatunk: a dolgok nem attól függnek, hogy ki vagy Ikik hányszor, milyen hangosan és mit állítanak róluk, hanem sokkal inkább attól, hogy valójában milyen a természetük, milyen érdekeket fejeznek ki. Különben a szó csak illúzió miarad, egy tapodtat sem mehetünk előre, sőt a helyzet tovább romolhat. Tehát a* munka elemzése során számunkra egyértelművé' vált, hogy nem folytathatjuk ott a politikai felvilágosító és mozgósító munkát, ahol azt az V. ötéves tervvel befejeztük, hanem fejlesztenünk kell a követelményeknek megfelelően. százalékát tőkés piacon vásárolja meg. Gondot okoz a belföldi szállítás rendszertelensége és a hosz- szú szállítási idő is. Ez veszélyezteti azt, hogy a termék időben piacra jusson. Ugyanakkor felesleges felhalmozásra is vezethet a szállítók versenyeztetésének hiánya. Kívánatos szólni e helyen a murtkaerőAgazdálkodásról, a munkaerő megfelelő képzéséről, átképzéséről is. Az-átlagteljesítmény alacsony volta a hiányos szakmai felkészítés számlájára írandó. A gyáregységek nem kapnak meg- ' felelő színvonalú konstrukciós és technológiai feladatokat, ezeket a központok nem adják le. Emiatt az itteni műszaki értelmiség kifogásolja, hogy szakmai tudása kihasználatlan marad, alkotóképessége csökken, nehezen megszerzett ismereteik feledésbe mennek. A megye ipari termelése a számítások szerint 20—25 százalékkal növekszik majd, meghaladva az országos 19—22 százalékos célkitűzést. A mennyiségi növekedés ilyen mérvű üteme mellett azonban arra is figyelni kell, hogy ez ne akadályozza, - ne szorítsa háttérbe a termékek minőségi fejlődését. Az agitáció eszközével olyan légkör, kialakításához kívánunk segítséget nyújtani, hogy a terméket előállító dolgozó olyan igénnyel lépjen fel saját munkájával szemben, mint azt vásárlóként vagy fogyasztóként a más munkájával szemben teszi. Az agitágió feladatának tekintjük a gazdasági hatékonyság szorgalmazását mint haladásunk alapvető feltételét is. Javítani a munkaerő és az eszközök felhasználásának ésszerűségén (ki kell állni a munkaerő átcsoportosítása mellett), csökkenteni a termelés anyagi és energiaráfordításait — agitációs feladat is. ' Áttérve a megye VI. ötéves tervére, az agitaciós feladatok megtervezésekor figyelembe vettük, hogy az új középtávú terv tulajdonképpen nyitott, bizonyos értelemben véve irányelv, amely részleteiben többféleképpen módosulhat a külgazdasági viszonyok alakulásától függően is. Legfontosabb feladatnak tartjuk a termelést segítő agitáció hatékonyságának javítását. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy mostani ismereteink szerint a külgazdasági viszonyok a tervidőszak alatt számunkra továbbra is kedvezőtlenek maradnak. Ezen az állapoton úgy változtathatunk, hogy a megye ipari, mezőgazdasági üzemei adottságaik, lehetőségeik ismeretében a piac kívánalmainak megfelelő terméket állítanak elő a ráfordítások következetes mérséklésével. Tudatosítani szükséges — vezetők és dolgozók között —, hogy termelésfejlesztés nélkül gazdasági gondjaink nem oldódhatnak meg. Helyzetünket a megyében ma még jobban nehezíti az, hogy ipari vállalataink jelentős, arányban gyáregységek, azaz nem önállóak, s kevésbé tekinthetik át -valóságom anyagi érdekeltségi viszonyaikat, tájékozottságuk hiányos. A termelés, a termékkorszerűsítés területén legeredményesebben az önálló vállalatok dolgoznak, amelyek képeseik a termékek gazdaságosságának folyamatos figyelésére, A nem önálló vállalatoknak erre nincs lehetőségük, sőt a haiai és külföldi piaci követelmények nagyságától, az értékesítési lehetőségekről sincs tájékozottságuk. Az ipari szövetkezetek piaci információja is , hiányos, például az egyik fémipari szövetkezet rosszul felmért piaci igények nyomán kapacitásbővítést hajtott végre, s a várt forgalom elmaradt. A kívánatos folyamatok elérésében jelentősek a termelői árak. A gyáregységekben készülő termékek árának megállapítása a központok hatáskörébe tartozik, sőt a Kecskeméti Konzervgyár. termékeinek árképzését Budapesten három szerv végzi. A termékszerkezet fejlesztésének jelentős feltétele a folyamatos anyagellátás, mindenekelőtt magas műszaki követelményű anyagokból, tőkés behozatalból. Például az Április 4. Gépipari Művek anyagainak kb. 50 százalékát, a Műanyag és Gumi Feldolgozó Vállalat anyagainak 65—69 A két nagy folyónk között elhelyezkedő Bács-Kiskun megye jelentős agrárterülete hazánknak. A megye 160 mezőgazdasági üzeme, mintegy 140 ezer kistermelője a számítások szerint évente 2,5 millió ember kenyerét, 1,9 millió ember hús-, 3,2 millió ember zöldség-, 2,5 millió ember gyümölcs- és 4,8 millió embér borfogyasztását termeli meg. Ezeket az eredményeket a megye mező- gazdaság úgy érte el, hogy gyors ütemben növekedett a nagyüzemi és az arra épülő háztáji és kisegítő termelés. Hozzájárult az eredményekhez a termelési rendszerek kialakulása, a korszerű eljárások átvétele, azok gyors elterjesztése, a helyi tartalékok feltárása, a javuló jövedelmezőség stb. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek segítésére több előnyös állami intézkedés született.. Hátrányos azonban, hogy a támogatások köre és mértéke csökkent. Mostanság ezeknek a szövetkezeteknek az egyiharmadánál fennáll a veszteség és az alaphiány tartós veszélye. Az agitá- cióval szorgalmazzuk a jövedelmező kiegészítő tevékenység fejlesztését, az erre a célra fordítható támogatások átgondoltabb felhasználását. Közismert, hogy az ipari eredetű termékek árának növekedése miatt a mezőgazdasági költségek is emelkedtek. Ez a .mezőgazdasági üzemeket eltérő hatásfokkal érintette. Számítások szerint a kukorica, napraforgó, a fűszerpaprika jövedelmezősége az üzemeken kívülálló tényezők miatt romlott. Ugyanakkor rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy az egységnyi termékre jutó költségek a megye üzemeiben nemcsak rajtuk kívül álló tényezők miatt eltérőek, hanem amiatt is, hogy a hatékonyság javításában több helyen lassú az előrehaladás. Lassú még akkor is, ha a mezőgazdasági üzemek a ráfordítások alakulásának mintegy 60 százalékát nem tudják befolyásolni. Az említetteken túl a »mezőgazdaságban az agitációnak szorgalmaznia kell — egyéb szükséges intézkedések mellett — a mezőgazdasági területek csökkenésének megállítását, a parlagon maradt területek hasznosítását is. Ezeken valamikor virágzó szőlő- és gyümölcskultúrák voltak. Nem engedhetjük meg magunknak azt sem, hogy jó termőterületeket kivonjanak a termelésből. Nemcsak a földdel kell takarékoskodnunk, hanem- mint az iparban: az energiával és a munkaerővel is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy csökkent a műtrágya felhasználása, s ez már-már veszélyezteti a terméseredmények további növelését. A gabonafélék, a kukorica és a zöldség gazdaságosabb termesztése célunk, érde- _ künk. Nem mondhatunk le a háztáji és kisegítő gazdaságokban a szarvasmarha-, a sertésállomány ; csökkenésének megállításáról, sőt szükséges ennek a folyamatnak a megfordítása. (A megye mező- gazdasági nagyüzemeiben az állomány létszáma örvendetesen növekszik.) Ez ’megint csak az anyagi érdekeltség és az agitáció együttes alkalmazásával érhető el. A mezőgazdasági termelés gazdaságosságát a megyében több fényező mellett befolyásolja az is, hogy a VI. ötéves tervben sem épülhetnek meg a gabona- és bor- tárolók, hűtőtárolók és feldolgozók. Ezek után ha nem szorgalmazzuk az összefogást, úgy járhatunk a jövőben is, mint a korabeli szegényember: akinek se kitartása, se kamrája (ahol a termését megőrizhette volna jobb időkre), úgy adta áruját, ahogyan vitték, . olcsón elvesztegette. A hiányzó eszközök pótlása sokszoros erőfeszítést' igényel. A termelői és fogyasztói árak kérdései tartósnak ígérkeznek az agitációban is. Szélesebb lakossági rétegben — korábbi beidegződések miatt is — nem tudtuk elfogadtatni az árak alakulásának összetett okait. Azt, hogy sok esetben okkal, ok nélkül drágán termelünk, s ebben benne vannak a szubjektív tényezők is (többek között a cselekvésképtelenség, vagy piaci monopollhelyzet kényelme), amit megyénk fogyasztói közvéleménye végképp nem tud elfogadni. Ezek ellen a szubjektív tényezők ellen agitációnknak küzdenie kell. Arra is kívánatos a figyelmet ráirányítani, hogy az ár nem Cél, hanem eszköz a gazdasági egyensúly megteremtésé, a további fejlődés megalapozása érdekében. Az életszínvonal-politika megértetése tapasztalataink szerint ugyancsak állandóan napirenden levő kérdés. Olyan régi igazságokat kell ismertetnünk, hogy „elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk”, azt is attól téve függővé, hogy a jövedelem előállításához ki mennyivel járult hozzá. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy társadalmilag elfogadható életszínvonal nélkül a termelés fejlesztése nem oldható meg. Jelenleg a lakosság életszínvonalának a megőrzése a cél, s ez az ismert okok miatt nem kis feladat. Ennek fontos eleme a dolgozók reálbérének fenntartása, s a tervezett szociálpolitikai intézkedés érvényesítése a legérzékenyebb lakossági rétegekben. Biztosítani kell azt is, hogy a dolgozó ember társadalmilag hasznos, pótlólagos munkával (a szolgáltatásokban, a háztáji, kisegítő gazdaságokban) kiegészíthesse maga és családja jövedelmét, javíthasson anyagi helyzetén. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy jövedelmét a számára szükséges árucikkek vásárlására fordíthassa, s ne kényszertakarékosságra. A külgazdasághoz való alkalmazkodásunk ugyanis nem a fogyasztás csökkentését jelenti, hanem a célszerű termelés, a versenyképesség növelését. (Szükségképpen felvetődik'. a kérdés, hogyan, s milyen agitációs eszközökkel dolgozzunk a mostani körülmények között. Mindenképpen úgy, hogy alkalmazkodjon valóságunkhoz, s a politikai tapasztalatokat hasznosítsa. Valljuk — mert meg vagyunk győződve róla —, hogy a dolgozók felnőtt emberek, s emiatt az agitációnak is ehhez illően kell 'tevékenyked- nie. Nyíltnak és őszintének kell lennie, a lehető legpontosabban közvetítve a valóságot és képviselve annak égy részét, a politikát. Nem lehet számunkra olyan kérdés, amellyel valamilyen formában érdemben he foglalkoznánk. Az agitáció nem azonosulhat olyan törekvésekkel, amelyek a tájékoztatás szűkítését célozzák. ' v Nem mondhatunk le a cselekvést előrevivő nyílt és őszinte vitalggkör fenntartásáról. Ennek viszont fontos követelménye, hogy az agitáció a közélet fórumain felvetett kérdésekre,- javaslatokra odafigyeljen. Értékes elgondolások ne vesszenek kárba. Válaszolja meg, hogy az észrevételekből mi és mikor, esetenként miért nem valósulhat meg, vagy belátható időn belül érvényesítésére miért nem gondolhatunk. Az agitációnak ki kell állnia az elvi' és nyílt politika minden területén való töretlenvés egységes megvalósítása mellett. Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője Szabadtéri néprajzi gyűjtemény Ópusztaszeren • A szentesi tanyamúzeum tisztaszobája Úpusztaszeren,* a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1.915 óta folyamatosan gyarapodik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény.,' Az Öpusztaszeri Emlékbizottság döntése alapján így mentik meg a dél-alföldi tájegység néprajzi értékeit. Eddig inár elkészült a szegedi, a szentesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárház, és bővítik a mezőgazdasági gépek parkját is. • Pulykatartás a szentesi tanyaudvaron. • Gőzeke a mezőgazdasági gépparkban. (MTl-fotó: Kozák Albert felvételei) PÁLYÁZAT PEDAGÓGUSOKNAK Emlékek, küzdelmek, tapasztalatok „Emlékek, küzdelmek, tapasztalatok" címmel pályázatot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete, közösen a Hazafias Népfronttal, la Magyar Nők Országos Tanácsával, a Magyar Viöröskereszttel, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, továbbá a Művelődési Minisztériummal, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal, és az Állami Biztosítóval. A pályázatra elsősorban nyugdíjas pedagógusok visszaemlékezéseit, pályamunkáit várják, annak érdekében, hogy történeti és pedagógiai tapasztalataikat összegyüjthessék, megőrizhessék. Az érdeklődők több témakörből választhatják ki pályamüvük tárgyát. Az oktató-nevelő munká általánosítható tapasztalataival kapcsolatban a különböző korosztályok, települések — elsősorban az aprófalvak és imunkáskerületek •— oktatási intézményeinek tevékenységét elemző műveket épp ügy készíthetnek, mint ia felszabadulás előtti időszak, majd az elmúlt két évtizedek küzdelmeiről, a szocialista iskola megteremtéséért, és fejlesztér séért végzett munka emlékeiről szóló dolgozatokat'. A kéziratok témája lehet a szakszervezeti munka emlékeinek, tapasztalatainak összegzése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, továbbá az életmód változásainak bemutatása is, A jeligés pályázatra 10—20 gépeit oldal terjedelmű műveket várnak, s kérik a résztvevőktől, hogy a témájukhoz kapcsolódó esetleges eredeti dokumentumokat is csatolják. A pályamunkákat 198$. október 31-ig kell beküldeni a Pedagógusok Szakszervezete Munkaügyi és Szociális Osztályának címére: Budapest, Gorkij fasor 10. 1417. Bővebb felvilágosítást is. itt nyújtanak az érdeklődőknek. Ismét divatba jöttek A szegedi tájkörzetben ismét divatba jöttek a paprikás házak. Ennek oka, hogy a kifogástalan, vagyis első osztályú termésért lényegesen magasabb árat kapnak a gazdák, mint a II. osztályúért. Az elmúlt hét .végén a megyében 16 közlekedési szerencsétlenség történt, amely három halálos áldozatot és nyolc súlyos sérültet követelt. Kiskunhalason, a Martos Flóra utca 2. számú ház előtt Kecskés Géza 75 éves, Kiskunhalas, Zalka Máté utca 15. szám alatti lakos kerékpárjával irányjelzés nélkül balra akart kanyarodni. Ekkor már előzte őt tehergépkocsival féktávolságon belül Almási Sándor Tompa, Árpád utca 3. szám alatti lakos és a kerékpárost elütötte. Kecskés Géza, olyan-súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás közben meghalt. •Baja határában, az 55-ös számú úton Koch Márton Csávoly, Petőfi utca 79. szám alatti lakos személygépkocsijával elütötte az •úttest jobb oldalán gyalogló Wé- ber Ferenc 79 éves Baja, Világos utca 20. szám alatti lakost, aki sérüléseibe a helyszínen bélehalt. Vasárnap reggel Solt határában, az 52-es számú úton Hádinger Mihály 19 éves, budapesti lakos személygépkocsija vezetése közben elaludt, letért az út jobb oldali árkába és egy vuzáteresztőnek ütközött. A baleset következtében idősebb Hádinger Mihály 43 éves budapesti lakos a helyszínen meghalt. A gépkocsi vezetője, továbbá Hádinger Mihályné 41 éves, s annak 13 éves lánya súlyosan megsérült. Balogh József budapesti lakos könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár 50 ezer forint. , Kecskeméten, .a Budai ujt 151. számú ház előtti útszakaszon Lakos László 15 éves , Kecskemét, ■Szimferopol tér 12. szám alatti lakos vezetői engedély nélkül, nem megfelelő műszaki állapotban levő segédmotoros kerékpárral közlekedett, s az űt jobb oldalán álló. pótkocsis i szerelvénya paprikás házak Érdemesnek tartják tehát kiválogatni, hosszúkás formájú szellős hálókba kifüggesztve érlelni az egészséges, szép paprikacsöveket. (MTI) nek ütközött. A fiatal fiút súlyos sérüléssel szállították kórházba. A megyeszékhelyen, a Lestár tér 2. számú ház előtt Nagy Mihály Hetényegyháza, Belsőnyír 86. szám alatti lakos motorkerékpárral, vezetői engedély nélkül közlekedett. A balra ívelő kanyarban sebességét nem csökkentette és egy parkírozó személygépkocsinak ütközött. Az ütközés pillanatában a gépkocsi mellett haladt el kerékpárját tolva Lehoczki Mária 70 éves Kecskemét, Hoffmann János utca 17. szám alatti lakos, aki könnyebben, míg a motoros súlyosan megsérült. Kiskunhalason, a Fazekas Gábor utcában Bálák József 31 éves, Kiskunhalas, Radnóti utca 2, szám alatti lakos ittas állapotban vezette személygépkocsiját, és elütötte a vele azonos irányban kerékpárjával haladó Sebők József Kiskunhalas, Kéve utca 8. szám alatti lakost, aki súlyosan megsérült. iBácsborsód határában Pincési- Ferenc 23 éves budapesti lakos személygépkocsijával nem az "útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett és egy jobbra ívelő kanyarban kisodródott, ' majd az árokba borult. A gépkocsiban utazó Pinczési Ferenc 48 éves budapesti lakos súlyosan megsérült. Az gnyagi kár mintegy 20 ezer forint. Tompán, a Hunyadi utca 22. számú ház előtt Hegedűs István- ne 31 éves, Kiskunhalas, Kilián utca 41. szám alatti lakos személy- gépkocsijával megelőzte Horváth Zoltán 7 éves; Tompa, Kolozsvári utca 21. szám alatt lakó kerékpárost. Előzés közben nem tartott kellő oldaltávolságot, s a kerékpárost elsodorta. A gyermeket súlyos sérüléssel szállították a kórházba. ■ G. G. SZABÁLYTALANSÁG, GYORSHAJTÁS Halálos és súlyos közúti balesetek
