Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
■ 4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 3. LEHET CSÖKKENTENI A VESZTESÉGEKET Up** i \ - . • i \ ■ . ! • *' ■ ■ V'C h" -v Állattenyésztők tapasztalatcseréje A megye nagyüzemi szarvasmarhatelepein évről évre javul a gon. dozói munka, ennek ellenére a borjúszaporulat pusztulásának aránya még mindig elég magas. A szakemberek szerint egy kis odafigyelés, sei 10 százalékkal lehetne csökkenteni rövid időn belül a kieséseket. Ez mintegy ezer tonna hústöbbletet jelentene. A téma fontosságára való tekintettel rendezte a megyei takarmányozási és állattenyészté. si felügyelőség, a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztési Szakosztálya a felsőszentiváni termelőszövetkezetben azt a tapasztalatcserét és bemutatót, amelynek célja a borjúelhullást csökkentő élettani módszerek ismertetése. 1 A vendéglátó termelőszövetkezet elnöke, Beslity István köszöntötte a megye déli részéből érkezett állattenyésztő szakembereiket. A közös gazdaságnak 500-as létszámú tehenészeti telepe van és az utóbbi időben . sikerült mintegy felére csökkenteni a borjúelhullást. A termelőszövetkezet szakemberei sokat tettek a takarmányozás javítása, a gondozási színvonal emelése érdekében. Az újszülött borjúkat elkülönítve négy teremben tartják, ezek az úgynevezett profilaktórlumok. Így csökkentik a fertőzés lehetőségét. Egy-egy helyiségben tíz borjú tartózkodik tíz napig, ezalatt „anyatejet” ka.pnak, amelyben olyan anyagok vannak, amelyek megvédik őket a betegségektől. Megszervezték az éjjel-nappali műszakot is az elletőistállóban, mivel az újszülött borjak 75 százaléka éjszaka jön a világra és azonnal kell gondoskodni ellátásukról. A tapasztalatcserén először előadások hangzottak el, többek között dr. Csiffó György, az Alcsi- szigeti Szarvasmarha-tenyésztő Gazdasági Társaság ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés színvonalénak javítása érdekében milyen segítséget adnak a gazdaságoknak. Ez a Szolnok megyei gazdasági társaság ez év elején alakult. Nyolc üzem kezdeményezte, amelyek birtokában 9000 teíhérv van és a tejhozam átlagosan elérte az 5000 litert. A gyors fejlődést bizonyítja, hogy már negyven üzemmel van szerződéses kapcsolatuk. A társaságnak az a feladata; hogy keresse, kutassa a legkorszerűbb technológiai módszereket. Többek között a tenyésztői munka javításával növelni a tejtermelést. a takarmányozás olcsó és takarékos módszereinek kutatása, a társulás tagjai által integrált háztáji tehéntartás szakmai segítése. A bemutatón borjúvérvétel is szerepelt. Az újszülött jószágok 25—30 százaléka ugyanis azért pusztul el, mert nincs éhségérzete. A vérvétel 1 után jelentkezik az étvágy. Egyébként ,a borjú vére igen értékes, mert a vérsavóból különböző • fontos anyagokat, gyógyszereket is készítenek, exportra szállítják. Említést érdemel az is, hogy a felsőszentivániak a takarmányozásra nagy gondot fordítanak. Az idén másodvetésként 150 hektáron termesztettek olaj retket, amely hektáronként száz tonna zöldtömeget adott és kitűnő siló- takarmány. Ilyen nagy mennyiségű tápanyag betakarítása ugyan nem kis gondot okoz, de gazdaságosabbá teszi a szarvasmarha- tartási. A tapasztalatcsere résztvevői elégedetten nyilatkoztak a hallottakról és a látottakról. Többször megállapították az értekezleten: míg egy borjú megszületik, egy esztendő telik el, ezért nagyon fontos, hogy minden jószágot megmentsenek a nagyüzemi telepeken és felneveljenek. Ez nemcsak üzemi, hanem népgazdasági érdek is. K. S. • Az újszülött borjakat elkülönítve tartják, hogy megóvják a- fertőzéstől. A VÁLLALKOZÁS ŰJ FORMÁI Kutatási eredmények ügynöksége Sok esetben lassú a tudományos eredmények hasznosítása. A kutatók nem érdeklődnek eléggé a gyakorlat igényei iránt és a termelőüzemek máshol is hasznosítható jó eredményei nehezen terjednek el. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdeklődés híján esetleg kidolgozott fejlesztési elképzelések maradnak az íróasztalfi- ; ókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges 'fejlesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a kutatókhoz. Ezen a többé-kevésbé elhatárolt egymásmellettiségen próbált változtatni a keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a Baksai Ezüstkalász Tsz egy olyan társu- lás megszervezésével, amit a tudományos eredmények gyors és hatékony gyakorlati alkalmazására. a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésére hoztak létre. Az egyetem és a tsz egyezségéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és három kutatóintézet csatlakozott. Nemcsak az egyszeri 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a „belépődíj” (amiből egyébként az eddigi munka eredményeként már 15 ezer forintot vissza is kaptak), hanem a sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nevezzük inkább ügynökségnek — nemcsak a saját módszereinek értékesítésével foglalkozik. A különböző kutató- és fejlesztőintézetektől, egyetemektől bizományba veszi át a hasznos! tható- nak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsége nem ér véget az eladással. Ellenkezőleg: azzal kezdődik. A bizományba átvett és kipróbálásra átadott kutatási eredményekért, termeléstechnikai módszerért a . vásárlónak ugyanis csak akkor ’ kell fizetnie — mégpedig a több- [ leteredményből —, ha az alkalmazott módszer bevált! A termelőknél képződött többleteredmény egy meghatározott hányadán osztozik áz ügynökség — hivatalos nevén: Pannónia Mezőgazdasági Társaság — és az az intézet, egyetem, termelőszövetkezet vagy akár magánember, aki az alkalmazott módszert kifejlesztette. A társaságnak csak 6 állandó munkatársa van, de megbízásos alapon a társult gazdaságok és intézetek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. A .magyaróvári egyetem a vágóhídi hulladékok speciális hasznosítását bízta a társaságra, a keszthelyi egyetem pedig a hazai nemesítésű burgonyafajta elter- jesztését. Egy társulás, még ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás marad. Amit csinál, annak viszont országos jelentősége van. Szabad utánozni. Bonyhádi Péter ÓRIÁSGÉP VISONTÁN • A Mátravidéki Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében az elmúlt év februárja óta folynak a keleti II. számú bányamező nyitási munkálatai. Azóta — a tervezett ütemnek megfelelően — 11 millió köbméter meddőt távolítottak el erről a területről. Képünkön: a med- dőletakarító óriásgép, amelynek méreteiről fogalmat alkothatunk a tövében lévő, parányinak tűnő lánctalpas erőgép láttán. Pártmunka a jobb gazdálkodásért AZ EGYIK TERÜLETI pártvezetőség a- közelmúltban napirendjére tűzte a helyűén működő nagyüzem termelési és gazdálkodási tevékenységének vizsgálatát. Ezzel nem is lett volna baj, a zavarok ott kezdődtek, amikor a testületi ülésen az előadó olyan cselekvési programot terjesztett elő, amely a technológia módosítását érintő javaslatot is tartalmazott. Talán nem kell részletezni, hogy — fellobbanó vita után — a testület az elképzelést leszavazta. Indoklás: az előterjesztésben foglaltakról dönteni nem a pártszervezet, hanem a műszaki vezetés feladata. Egyértelmű — s nem kíván különösebb' magyarázatot —, hogy amikor a pórtszervézetek, gazdasági irányító, illetve ellenőrző tevékenységéről beszélünk, akkor nem a kisebb-nagyobb műszaki, vagy gazdálkodási felár- daloknak az illetékes helyi vezetők helyetti megoldásáról van szó. NAPJAINKBAN, amikor a gazdasági építőmunkában szinte az unalomig hangoztatott követelmény a minőségi tényezők előtérbe kerülése, a pártszervezetek sem rekedhetnek meg a beideg- zett régi gyakorlatnál. A bonyolultabbá vált gazdasági körülmények, a népgazdasági és csoport- érdek ismétlődő összeütközései sürgetően vetik fel az ellentmondások elemzésének és megoldásának szükségességét. Más szóval : a gazdaság pártirányításában — és ellenőrzésében — is, voltaképpen a pártmunka lényegét érvényesítő minőségi jellemzőkre helyeződik a hangsúly. Semmiképpen sem a termelés, az ellátás vagy a szolgáltatás apró- cseprő zökkenőiben keill „tűzoltó munkát” magára vállalnia a pártszervezeteknek. Feladatuk, hogy a párt gazdaságpolitikájának érvényesüléséhez elengedhetetlen emberi tényezők megteremtésében segédkezzenek, vagy éppen a gátló körülmények elemzése és elhárítása érdekében cselekedjenek. Hangsúlyozzuk, nem a napi anyagellátás, az alkatrész-utánpótlás megoldásán fáradozó diszpécser-munka, ’’majd mi a jó elvtársi kapcsolatainkkal megszerezzük, ami kell”-a cél. A pártszervezeteknek mindenekelőtt a gazdaságpolitika elfogadtatására kell törekedniök. Ha ez megvan, a helyi alkalmazás előmozdítása, továbbá a döntések megvalósításának ellenőrzése, s végül, de nem utolsósorban az akdályozó okok, a feszültségek feltárása a leginkább fontos. SOK MÚLIK AZON, hogy a helyes vállalati szemlélet, a helyi feladatok. kitűzése együtt jár-e a népgazdasági érdek elsődlegességének elfogadásával, Nagyrészt a pártszervezetek kommunistáinak felelősségérzetén, politikai érettségén múlik, hogy olyan nagy körültekintést igénylő témákban, mint például a termékváltás, a gazdaságtalan tevékenység visz- szafejlesztése, a munkaerő ésszerű irányítása, az igényekhez alkalmazkodó létszámgazdálkodás, ne csupán a helyi csoportérdekek, érvényesüljenek, hanem bizonyos népgazdasági „rálátással” igyekezzenek megoldani a helyi feladatokat. Régi magyar betegség, hogy vannak jó határozataink, okos döntéseink, csak éppen a végrehajtás marad el vagy lesz felemás. Nem is beszélve a határozatokban foglaltak későbbi számon, kéréséről ellénőrzéséről. Ezért is kiemelkedő a szerepe a pártszervezetek ellenőrző tevékenységének. Annak, hogy a társadalom lelkiismeretének megtestesítőiként ügyeljenek arra, ne csupán írott malaszt maradjon mindaz, amit különböző szintű vezetőtestületele korábban elhatároztak. Az ellenőrzés persze akkor hatásos, ha nemcsak azt „pipálja ki”, hogy a határozatok követelményeiből mi valósul meg, hanem kiterjed a feladatok megoldhatóságának mikéntjére, vagyis számba veszi a reális feltételeket. Országszerte három 'gyáregységet működtető elektromos készülékeket előállító nagyvállalatunk az előző ötéves tervidőszakban fejlesztési és rekonstrukciós elképzeléseinek csupán a felét volt képes teljesíteni. Ennek megálla- * pítása a pártellenörzés során — habár szükséges — lényegében - eső után köpönyeg. Az viszont elengedhetetlen, hogy a problémák ismeretében a helyi pártvezetés tevékenyen foglalkozzon a fejlődés megtorpanásának okaival, a nehézségekből való kilábalás lehetőségeivel, feladataival és a vállalati kommunisták ezzel kapcsolatos tennivalóival. Ezt is teszik egyébként, s ily módon válik egy korábban lezárt időszak tényeinek tanulmányozása a jövő építésének célszerű eszközévé. ÁLTALÁNOSÍTHATÓ tapasztalat, hogy —- némi útkeresés nyomán — az idei esztendőben javultak a vállalati munka párt-' ellenőrzésének módszerei, s színvonalában, céljaiban is eredményesebbé érlelődött ez a tevékenység. Az átfogó gazdaságpolitikai elemzés után egyik nagy bútorgyárunk igazgatója azt a „leckét” kapta a pártszervezettől, hogy mindenekelőtt a kommunistákra támaszkodva bátrabban, határozottabban lásson hozzá a belső irányítás korszerűsítéséhez. Van, ahol mélyreható elemzéssel igyekeznek felderíteni, hogy a gazdaságpolitikaih! ágitációá és propagandamunka vajon módszereivel is igazodik-e napjaink bonyolult feladataihoz. Megint másutt olyan kényes kérdésben segített. elvszerű döntésekhez a pártszervezet állásfoglalása, mint a döntési, rendszer ütőképesebbé tétele. Módszerbeli alkalmazkodást jelez az a tény, hogy több helyütt „kimennek a területre”, a témában szereplő vállalat, üzem, gyáregység telephelyén tartják ülésüket a vezető testületek, alkalmat teremtve beható, helyi vizsgálódásra, a termékenyebb párbeszédre A JÓ MÓDSZEREK minél szélesebb körű elterjesztése azért is fontos, mert olyan időkben, amikor csakis a belső tartalékok feltárása adhat új lendületet a vállalatok fejlődésének, ehhez nélkülözhetetlen a gazdasági munka pártirányításának és ellenőrzésének tervszerű, rugalmas érvényesítése. V. J. Kültéri igénybevételnek kitett fém-és fatárgyak átvonó festésére szolgál. Tartós viharálló bevonatot képez. Több színben kaphátó. ZOMÁNC A szobanövény és gyümölcse Ismert szobanövény nálunk a filodendron. Közép- és Dél- Amerika a hazája. Európába a múlt század közepén hozták be. f A mi éghajlatunk alatt is szépen díszlik, ha megfelelő körülményeket teremtenek számára. Magyarországon tíz,, tizenkét éves korában hozza az első virágot, amiből másfél esztendő alatt fejlődik ki az ízletes gyümölcs. Érdekessége, hogy ezután már minden évben virágzik és gyümölcsöt is érlel. Kiskunfélegyházán, Rádi József otthonában meghonosodott ez a kedvelt szobanövény, amelynek féjlődését, virágzás utáni állapotát és érett, ehető termését mutatják az alábbi képek. • A gyerekek ismerkednek a termés illatával, ízével. • A gyümölcs és a virág.
