Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

/

1981. október if • PETŐFI NÉPE • 1

SPORT. SPORT . SPORT

Olümpia követe

Beszélgetés Otto Szymiczekkel, a NOA rektorával

Három téma szerepelt a most véget ért Baden-Baden-i olimpiai kongresszus napirendjén. Csak három.

Igaz, piindegvik külön-külön. megérne egy kongresszust, hogy a világ minden tájáról érkezett, sokféle sportszervezetet képviselő többszáz küldött egyenként is kifejtse véleményét. De erre nincs mód. Akkor sem, ha az olimpiai játékok jövőjéről, a nemzetközi sportegyüttműködésről, vagy az olimpiai mozgalom távlatairól kellene beszélni.

Ez utóbbiról azonban megkérdeztük az egyik legjobb szakembert, a Görögországban élő, magyar származású Otto Szymiczeket, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia rektorát, aki maga is részt vett a Baden-Baden-i tanácskozáson.

— Szymiczek úr. ön sportvezetőként él Görögországban. Hogyan, mikor került oda?

— Régen, 1930-ban Budapesten járt a görög testnevelési ügyosztály igazgatója. Szakembert keresett, aki Görögországban segítene az atlétika fejlesztésében. Én akkor végeztem a Testnevelési Főiskolán rangelsőként, és a vezetőim — nagy megtiszteltetés volt ez számomra — engem választottak.

Kétéves szerződést kötöttem. A munkám során sikerült eredményeket elérnem, s így mindig to-’ vá'bb maradtam. A két évből lett 4, majd 10, a tízből pedig 50.

— Milyen volt az atlétikától az Olimpiai Akadémiáig vezető út?

— Hosszú is meg rövid is. Egészen 1960-ÍÉÍ hármas minőségben dolgoztam: mint atlétikai szak- felügyelő, a válogatott trénere és a Görög Olimpiai Bizottság szak- tanácsadója.

Harminc évi munka után aztán otthagytam az atlétikát, mert kineveztek az 1961-ben megalakult Nemzetközi Olimpiai Akadémia rektorának.

— Az idén fennállásának 20. esztendejét ünnepelte az Akadémia,, felnőtt lett. De térjünk vissza 1961-hez, a kezdethez. Miért hozták létre, milyen céllal?

•

— Az Akadémia története sokkal régebbi, még Pierre de Couber- •tinnel kezdődik, ö 1880—1Ő90 kö- rV*l,. ájul fíéVélési rendszert akart bevezetni, először Franciaországban, azután a világon. Olyan rendszert, amely hasonlít az ókori görögökéhez.

Az iskola az ógörögöknél nem létezett a mai formájában. A fiatalokat a gimnáziumban — ami akkori értelmezés szerint nein más, mint tornahely, a pálya — nevelték. A legfontosabb eszköz a sport Volt.

Később az iskolákba bevonult az ismeretszerzés, átvette a hatalmat, és kiűzte a sportot.

Coubertin felújította az olimpiai játékokat, és megrendezte a versenyeket azért, hogy fölhívja a világközvélemény figyelmét nevelési rendszerére, az olimpiai szellem értékeinek terjesztésére. Közben, a versenyek óriási népszerűsége folytán, a Coubertip-i gondolat fontosabb részét, a nevelést elfelejtették.

Ezt mintha Coubertin előre megérezte volna, 1908—1910 táján arról beszélt, kellene egy intézmény, amelynek feladata az

olimpiai eszme tanulmányozása, elemzése, továbbfejlesztése, és olyan emberek kiképzése, akik e gondolatot folytatni tudják.

Ez a törekvés hosszú ideig si- • kertelen maradt. Eredménytelenül kísérletezett a Német Olimpiai Bizottság, míg végül Ketseas, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ■ görög tagja felújította az ideát, és javaslatot dolgozott ki — ebben a munkában már én is részt I vettem — olimpiai intézet alapítására. A NOB 1949-ben megbízta a görögöket az intézet létrehozására.

— Miért a görögöket?

— A hagyományok miatt. A világod sehol nem lehetett volna jobb helyet találni .Olümpiánál. De az első kísérletek megint nem sikerültek. 1949-ben olyan kevesen jelentkeztek, hogy az ülésszakot nem Is rendeztük meg.

Tizenegy év múlva próbálkoztunk ismét. Ekkor úgy láttuk, érdemes megcsinálni az Olimpiai Akadémiát. Az alapítás 1961-ben volt — én is akkor lettem rektor —, s attól kezdve minden évben megtartjuk az Akadémia általános ülésszakát, valamint speciális tanácskozásokat tanároknak, újságíróknak, sporttudósok- najt, egyszóval akiknek direkt vagy indirekt kapcsolatuk van az olimpiai eszmével, az ifjúság nevelésével. •

— Ki fedezi a költségeket?

— Mindent a Görög Olimpiai Bizottság. Az összeg igen tekintélyes, amibe nemcsak az ülésszakok, hanem a területvásárlás és az építkezés költsége is beleszámít. Építkezéseinkre több mint 3 millió dollárt adtunk már. Az ezer holdas terület, az épületekkel együtt az Akadémia, a Görög Olimpiai Bizottság tulajdona. A NOB a védnökséget vállalta munkánk felett.

— Másfajta segítséget nem is ad?

— Nem, semmit. Minden programot az Akadémia önállóan dolgoz ki, A görögök úgy tekintik ezt az intézményt, mint az ország hozzájárulását a nemzetközi olimpiai mozgalomhoz. x

— Térjünk vissza a legnépszerűbb, a legrégebbi általános

'ülésszakhoz. Kik lehetnek résztvevői, hallgatók, előadók?

— Résztvevő' bárki lehet, akit a saját nemzeti olimpiai bizottsága nevez ki. Az Akadémia Ugyanis ezeken a szervezeteken keresztül dolgozik.

Az előadókat mi hívjuk meg. Ez az egyik feladatom, kikeresni azokat a nemzetközileg elismert

specialistákat, akik az olimpiai témakörökben jártasak, és ezt előadásokon, publikációkban bizonyítják. A húsz év alatt mintegy 150 kiváló szakember adott elő Olümpiában. A magyarok közül Földes Éva, Keresztényi József, Kocsis Mihály, Csanádi Árpád.

— Az előadók — köztük a magyarok is — ismert személyiségei az olimipizmusnak. De a hallgatók, ők vajon hogyan hasznosítják az itt megszerzett tudást?

— Elég annyit mondani, hogy az olasz Olimpiai Bizottság főtitkára, s a spanyol .tagok közül többen itt kezdtek nálunk, mint hallgatók. Itt ismerkedtek meg az olimpiai mozgalom lényegével.

Volt hallgatóink közül sokan és sokat írnak az olimpiai eszme tiszta forrná járói, s az utóbbi 15 évben több szó esik Coubertin törekvéseiről, mint azelőtt. Ma már a legtöbb nemzeti olimpiai bizottság is érzékeli, hogy nemcsak a versenyre kell felkészíteni a sportolókat, hanem — általános érdekből — a nevelés ügyét kell előbbre vinni.

Eredményeink alapján én optimista vagyok, az Akadémia az olimpizmus szellemi központjává vált.

— A NOB-nnk maradt az irányítás, a versenyek lebonyolítása ...

— Igen. Lényegében az adminisztráció. Az Olimpiai Akadémia viszont tanintézet. Mi nem akarjuk újra felfedezni Amerikát. Tanítjuk azokat az elveket, gondolatokat, amelyéket a NOB elfogadott) és követi- át akarjuk adni a Coubertin-i eszmét azoknak, akik az olimpia ügyét majdan tovább viszik.

— E cél fontosságát felismerve egyre több országban alakulnak meg a nemzeti olimpiai akadémiák, különféle szemináriumok.

— Ez munkánk másik eredménye. Az egykori hallgatók alapítják meg ezeket az intézményeket, s adják tovább az Olümpiában tanultakat.

Népszerűsítjük és támogatjuk az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem kezdeményezését, amely bizonyította, hogy az olimpiai tanulmányok egyetemi fokot is kiérdemelnek. Ügy hiszem, az olimpiai mozgalom lesz erősebb azáltal, ha a világon mind többen ismerik meg Coubertin igazi eszméit. A nemzeti olimpiai akadémiák és szemináriumok a Nemzetközi Olimpiai Akadémiával együtt ezt a célt szolgálják.

— Köszönöm a beszélgetést.

Váczi Tamás

SOROKBAN

VÍZILABDA

Négy mérkőzést is játszott a KSC fiatal csapata a hét folyamán az MNK-ban és a Komjádi Kupában. A rutinosabb ellenfelekkel a kecskemétiek csak a tisztes helytállás reményében vehették fel a küzdelmet. Eredményeik:

Az MNK-ban. CSMSK—KSC 8—6 (2—1,1—2,1—2, 4—1). Gd.: Vancskó 2, Jeleni, Filep, Nagypál, Simon.

Ceglédi VSE—KSC 14—9 (4—0,

2—4, 3—3, 5—2). Gd.: Rozgonyi 5, Vancskó, Nagy I., Csillag, Villám. — KSC—Siketek 10—6 (1—1,

6—4, 1—0). Gd.: Jenei 6, Simon 2, Nagypál 2, — Komjádi Kupáért: SZEOL AK—KSC 8—7 (1—1,

2—2,' 3—3, 2—1). Gd.: Simon 3, Vancskó 2, Nagy í.. Csillag.

•KOSÁRLABDA

NB II férfimérkőzés. Vaskúti

Bácska—Mezőberény 65—59 (28— 32). Mezőberény, 100 néző. Vezette: Mustos, Darida. Vaskút: Csát- aljai I., Vörös (18), Csátaljai P. (8), Kunvári (31). Nagypál. Csere: Nägy L. (4), Fodor (4), Adorján, Kulisity. Edző: Vinkó László. Szoros mérkőzésen az utolsó percben Kunvári 6 pontot dobott, s ez döntött a Vaskút javára Jók: Vörös, Fodor, Kunvári.

Alkalmi ruhától, a vörösrókabundáig

• Kabátok prémmel, műszőrmebéléssel. (Méhes! Éva felvételei)

Hagyományos immár, hogy a nagy évszakváltás idején, ősszel, megrendezi műsoros divatbemutatóját az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat. S mert az Alföld Áruház tagja a Skála- Coop hálózatnak, mi sem természetesebb, hogy a gálába bekapcsolódik a budapesti Skála Áruház is, jelen esetben manóké ngárdáját kölcsönözve.

A divat iránt érdeklődők már bizonyára olvasták a nagy divatcégek párizsi bemutatóiról a beszámolókat. Tudják, hogy a „vadászstílus” az újdonság : kackiás kalapok, zerge- tollal — mintha őzre indulnának a divathölgyek. Avagy öltözhetnék nevelőnőnek, esetleg délamerikai indiánnak, illetve, ha a hűvösebbet kedvelik, eszkimó- módra. A bolondos ötletekből természetesen csak a szelídített változatokat veszi át a konfekcióipar — majd. Mostani kínálatában azonban inkább a hagyományos ruhadarabok szerepelnie, amit nevezzünk egyszerűen- konszolidált stílusnak.

Mit láthattunk az Alföld Áruház készletéből? Rakott szoknyákat, szép, kellemes színű blúzokkal. Ezeket hordja évtizedek óta a nőtársa dalom, s fogja is még viselni nagyon sokáig. Mert praktikus, jól variálható, olcsó. Legfeljebb annyi a változás, hogy a blúzok nőiesebbek (hol van már az idő, amikor fiúingekben jártunk?), fodor, zsabó, sálgallér, csipke díszíti, romantikus szalagocskák teszik egyénivé.

• Diszkóoverál tiniknek (balra), muszlincsoda, soványaknak (középütt) és püspöklila, egyszerű szabású, elegáns estélyi ruha (jobbra).

• Mintás selyembársony kosztüm. Mellette pűderrózsaszín szövetkosztüm, melyhez arany övét viselt a manöken.

Láttunk kosztümöket, bársonyból, import szövetből. Talán a púderrózsaszín és törtfehér színű szövetből készültek voltak a legelegánsabbak, igaz, az áruk is ennek mértékében magasabb volt. S leginkább ünnepi alkalmakkor viselhetők, nem mindennapos használatra.

Még mindig keményen tartja magát a "hazai konfekcióipar ki-', nálatában — de még a butikví- ■ lágban is — a műszálas jersey. A jól kezelhetőség, az elnyűhetetlen- ség előnyei ellenére azonban mégis többen szeretnék a gyapjú, a pamut anyagú kelmékből varrott divatos ruhákat nagyobb választékban viszontlátni az üzletekben.

Alkalmi ruhákból bőséges választékot mutattak be a manökenek. A fekete szatén hosszú szoknya rózsaszín, romantikus blúzzal örökszép alkalmi viselet. Még akkor is, ha „disco” öltözetnek titulálják.

A kabátok közül a barna "buk- ' léből készült karcsúsított fazon volt* a legmutatósább, s talán a

legolcsóbb is. No és a 'bundák! A bemutató közönsége érdeklődve szemlélte a nutria, pézsma, vorösróka gereznák igencsak elegáns „átlényegülését” női viseletté. Ámbár a trabantnyi ár hallatán derültség hullámzott végig a termen. A divathoz, akárcsak a háborúzáshoz is három .dolog szükséges: pénz, pénz, pénz ..©e p&f hiszem," .senki nem lesz b'óldóg tálán, ha nem telik 50 ezer forintos vorösróka rövidh undára. Egyébként is a valódi szőrméket annyira félteni kell a molytól, hogy olvasóimat is csak óvni tudom a meggondolatlan beszerzéstől!...

És hadd mondjam el ennek 'y beszámolónak az ürügyén, hogy a divatbemutató nézőit igencsak szemügyre vettem, amíg gyülekeztek. Lányaink, asszonyaink ízlésesen, elegánsan öltözöttek voltak, s a vállalkozó kedvű férfi kísérők öltözékét se élhette szó. A kisfiúk, kislányok, akiket a szülők magukkal hoztak, igazán ötletes ruhácskákban feszítettek. Mert, szerencsére, a divat, mire

Párizsból ideér, megszelídül, vadhajtásait elsorvasztja, a mindennapi használat követelményének, a hordhatóságnak józansága. Nem félek tehát, hogy az idén télen úgy néz majd ki Kecskemét, mintha országos körvadászatra, vagy fókalesre indulnának asszonyaink, lányaink.

; . Azf .'viszont .szeretném, . sokad- magammal;" ha áruházainkban!'“ szaküzleteinkben még több, minden korosztály számára megfelelő, sikkes ruhát, blúzt, kabátot találnék. Mert tagadhatatlan, a manökeneken szépen mutattak a ruhák. Igaz, ők tökéletes alakúak, divatosan soványak voltak. Így azután a kilóinkban megátalko- dottan legfeljebb csak megcsodálhattuk, lám-lám a színpadon milyen jól mutat ez a ruha! Mert — ezt azt hiszem nem szükségtelen hangsúlyozni — a legnagyobb divatdiktátor: a jó ízlés. Higy- gyünk a mérlegnek, a tükörnek, s akkor sokkal jólöltözöttebbek leszünk.

Nagy Mária

RECEPTEK

Hozzávalók (4 személynek): 4 vékony szelet sertéshús (kb. 1/2 kg), só, bors, egy citrom héja, 25 dkg juhsajt, 3 evőkanál olaj, 2,5 dl víz, tárkony, 1,5 dl fehérbor, 2 evőkanál tejfel, 1 tojás sárgája.

A hússzeleteket kiklopfóljuk, ■ borssal és sóval, valamint citromhéjával beszórjuk. A húsra 1—1 db sajtot teszünk és összegöngyölj ük. Fogpiszkáló val összefogjuk. Az olajat egy serpenyőben megforrósítjuk, és a húsgöngyölegeket szép barnára sütjük. Vizet öntünk hozzá, és tárkony« nyal ízesítjük. Kb. félóra hosszat lefedve pároljuk. Majd hozzáöntjük a bort Tejfellel elkevert tojássárgájával besűrítjük. Főtt rizst adunk mellé körítésnek.

MÁJAS RÓLAD

Hozzávalók (4 személynek): 12—14

db aszalt szilva, 2—3 fej hagyma, 1 nagy alma, 2 evőkanál olaj, 10 dkg szalonna, 4 szelet sertésmáj (60 dkg), só, bors, fokhagymapor, kakukkfű, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanál tejfel, 2—3 evőkanál bor. %

A szilvát kimagozzuk, a hagymát megtisztítjuk és felkarikázzuk. Majd az almát meghámozzuk és feldaraboljuk. Olajat forrósítunk egy serpenyőben, á hagymát, a szilvát és az almát ebben megpároljuk. Félretesz- szük. A szalonnát felszeleteljük és hirtelen átsütjük. A májat megfűszerezzük és rátesszük a szalonhadara- bokat. A párolt almát, szilvát és hagymadarabokat a májra, illetve a szalonnadarabokra tesszük, és a májat felgöngyöljük. Egy-egy fogpiszkáló val összefogjuk. A máj göngyölegeket forró olajban szép barnára sütjük. Hozzáöntjük a vizet, és 15 percig pároljuk. Végül tejfellel és borral felöntjük. Burgonyapürét adunk hozzá körítésnek.

VAGDALT ROLÁD

Hozzávalók (4 személynek): 25 dkg friss gomba, citromlé, hagymás só, bors, 2 dkg vaj vagy margarin, 1/4 kg darált marhahús, 1/4 kg darált sertéshús, 1 beáztatott és kinyomott zsemle, 1 db tojás, 1/2 kávéskanál pirospaprika, 1 kávéskanál mustár, só,

bors, kevés liszt, 1 vágott hagyma, 2 kávéskanál ketchup, paradicsompap* rika (20 dkg), 8 vékony szelet szalonna, 1 evőkanál olaj, 2,5 dl víz, 3 evőkanál tejföl, 2 kávéskanál ételízesítő, 1 db marhahás-leveskocka.

A gombát megtisztítjuk, megmossuk és felszeleteljük. Citromlével, hagymás sóval és borssal fűszerezzük, és kb. 10 percig zsiradékban pároljuk. Félretesszük. Majd a húsokat, zsömlét, tojást és a fűszereket összekeverjük. Négy részre elosztjuk, és lapos kerekre formázzuk. Rátesszük a gombát és a paradicsompaprikát, és összetekerjük rolád formájúra. Az öntethez kevés gombát és paradicsom- paprikát félreteszünk. Minden egyes roládot 2 szelet szalonnával összetűzzük. Forró olajban 15 percig sütjük,* mindkét oldalán, hogy szép barna legyen. Félretesszük és meleg helyen tároljuk. Vízből, kevés lisztből, tejfölből és húskockából a maradék gomba és paradicsompaprika hozzáadásával szószt készítünk, és a rolódra öntjük. Körítésnek főtt burgonyát és zöldbabot adhatunk.

MAI MŰSOR

TELEVÍZIÓ

8.00: Idcjsebbek is elkezdhetik. Tévétorna. (Ism.) SZ 8.05: Iskolatév§. Élővilág (Ált. isk. 7. oszt.) Forróövi erdők élővilága

9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) Hókusz-pókusz. SZ 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. I alsó tagozat.) Bóbita. SZ 10.05: Osztályfőnöki óra. - (Ált. isk. 7—8. oszt.) Milyen vagyok? / önismereti műsor 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. Bóbita, bóbita épít. SZ

11.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán

11.45: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat) Táborozás a m ?eumban. — Folt hátán folt. S^

12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) A szerves anyag kialakulása

14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Ism.) SZ

14.10: Élővilág. (Ism.)

14.10: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (Ism.)

15.20: Világnézet. (Ism.)

16.00: Hírek

16.05.: Holló a hollónak. NDK bűnügyi tévéfilm. SZ

17..25: Perpetuum mobile. Isme. ' retterjesztő műsor gyerekeknek. SZ

18.00: Fűmagvak termesztése. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium filmje, SZ

18.20: TV-börze

18.30: Szövetkezetek kongresszusai előtt. Riportműsor. SZ

19.00: Reklám

19.10: Idősebbek is elkezdhetik.

19.15: Esti mese. SZ 19.30: TV-híradó. SZ 20.00: Jogi esetek 20.40: Telesport. SZ. — Labdarúgó kupanap. összefoglaló. SZ 21.25,: A vizsgálóbíró asszony." Francia bűnügyi tévéfilmsorozat. A tűz. SZ 22.50: TV-Híradó 3. SZ

2. MŰSOR:

18.30: Iskolatévé. Follow Me!

How are you? SZ 18.45: Mariann születésnapja. (Ism.) SZ

19.15: Nas Ekran. — A mi képernyőnk. A Pécsi Körzeti Stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora

19.40: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rá- - dió és Televízió Szimfonikus Zenekarának és énekkarának hangversenye ei Zene Világnapján. SZ

20.30: Tudósklub ’81. Az öregségről.

21.50; TV-Híradó 2. SZ 22.10: Háromgarasos opera. Lju- bimov a Nemzeti Színházban. Dokumentum-riportfilm.

KOSSUTH:

8.27: Hangverseny 9.10: Nótamuzsika 9.44 : Zenés képeskönyv 10.05: Diákfélóra 10.35: Kínai népi dallamok 10.48: Hangverseny

11.40: Tom Jones. Henry Fielding regénye rádióra alkalmazva 21.

12.35: Könyvszemle:

12.45: Zenemúzeum.

13.42: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó — népdalkantáta 14.01: Rádiószínház. A békés idők harcosa. Csák Gyula rádiójátéka 15.10: Legszebb stúdiófelvételeinkből 16.05: Babits ürügyén — a magyar nemzetkarakterről 16.35: Népi zene

17.07: Szerpentin — a nosztalgiáról 18.00: Mozart: C-dúr fuvolanégyes 19.15: Népdalok

19.40: Zenei Világnap.

20.35: Bartók Bélának — versek 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása

21.20: Lapok a hidegháború történetéből — IH. rész. Az atombomba és a fultoni beszéd 21.40: Szopránáriák 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Chopin-müvek 23.34: Népdalok 0.10: Operettmuzsika.

PETÓFI;

8.05: Operettzene 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót

13.25: Látószög 13.30: Kórusok 14.00: Kínai versek 14.10: Sanzonok 14.35: Híres zenekarok 15.04: A kecskeméti hangszermúzeumban

15.34: A Rádió Dalszínháza.

16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk?

18.33: Hétvégi Panoráma

19.55: Slágerlista

20.33: Macskajaj Gabrovóból

21.00: Árnyak és rejtélyek.

22.00: Népi zene 22.30: Tánczene

23.15: Keith Jarrett új lemezei — I»

3. MŰSOR:

9.00: Szereted az operát?

9.30: Hangverseny 10.42: Reneszánsz kórusmuzsika 11.05: La Wally. Részletek Catalan! operájából

12.15: Paul Arma-müvek 13.07: Händel: L*Allegro ed 11 Pense- roso — oratórium

14.47: A megjutalmazott hűség. Részletek Haydn operájából 15.34: Dzsessz 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Felejthetetlen arcok az Operaházból.

16.50: Popzene sztereóban 18.00 f Külpolitikai Klub 18.30: A zeneirodalom remekműveiből 19.05: A zöldköves gyűrű. Török Gyula regénye rádióra alkalmazva. II L 20.01: Népdalfeldolgozások 20.30: Zenekari operarészletek 21.10: A könnyűzene nagy gitáros egyéniségei. Jeff Beck 22.00: Durkó Zsolt müveiből