Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 8. TUDOMÁNY ^TECHNIKA ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Moszkva—Berlin — légibuszon Július elején az új „IL—86-os széles törzsű szovjet légibusz eló- ször hagyta el a Szovjetunió légterét, megindult a Moszkva— Berlin—Moszkva rendszeres légijárat. Az „IL—86”-os műszerei tsége lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb légköri viszonyok között is repülhessen. A légibusz leszállás nélkül 5 ezer kilométert tehet meg 900—950 kilométeres óránkénti sebességgel. A gép fél évvel korábban debütált az „AEROFLOT” belföldi járatain és eddig már százezer utast szállitott. Az első külföldi járatként a Moszkva—Berlin— Moszkva vonalat választották ki. • As,JL—86”-os légibusz a berlini Schönefeld légikikötőben. Az NDK fővárosa és a Szovjetunió közötti forgalom állandóan növekszik. A légibusz segít a zsúfoltság csökkentésében. Az „AEROFLOT” az „IL—86”- os gépeket elsősorban a legélénkebb, a Szovjetuniót a többi szocialista országokkal összekötő vonalakon kívánja alkalmazni. A X. ötéves tervben e vonalakon a forgalom az 1,6-szeresére nőtt, jelenleg az „AEROFLOT” nemzetközi forgalmának több mint 40 százalékát teszi ki. APN—KS Nemzetközi kilogramm-etalon Sévres-ben A nagy francia forradalom előtt ebben az országiban a mértékegységek provinciánként változtak, és ez megnehezítette a kereskedelmet és a mindennapi életet. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1790-ben megbízta a Francia Tudományos Akadémiát egyértelmű hosszmérték és súlyrendszer kidolgozásával.- A hosszúság egységéül a métert, a Föld délköre negyedének tízmilliomod részét választották, a tömeg egysége a gramm lett, ennek százszorosa a kg. A mérések alapján etalonokat készítettek. Az 1799 decemberi törvény a párizsi Archives Nationales-bén kiállított méter- és kilogrammetalonokat legalizálta. Az 1837. július 4-i törvény kötelezővé tette a metrikus rendszer alkalmazását egész Franciaország területén. Ez a törvény 1840. január I-ével lépett kötelező hatályba. Az elmúlt század folyamán Európában igen" sok állam, így Magyarország is bevezette a méterrendszert. Ez az átállás nem egyszerre történt, hanem az európai országok néhány év, vagy évtized eltolódásokkal tértek át a metrikus rendszerre. 1872-ben nemzetközi bizottságot hoztak létre az egységes méterrendszer kialakításával kapcsolatban, harminc állam részvételével. Az 1875-foen megkötött Nemzetközi • A nemzetközi kg prototípusát látjuk hármas üvegbúra alatt. A kg fémtartalma: 90 százalék platina és 10 százalék iridium. (KS) Mértékegyezményben meghatározott körülmények között őrzik az etalonokat a franciaországi Sévres-ben. A napraforgó útja Olajat adó növényeink közül a napraforgó világviszonylatban is az egyik legfontosabb ipari nyersanyagbázis, hazai viszonyok között pedig a növényolajipar legfontosabb nyersanyaga. A növényi olajok mindig nagy jelentőségűek voltak, a mai kornak pedig egyik olyan fontos termék- csoportja, amely mind az emberi táplálkozás, mind sok-sok más 'köznapi szükséglet szempontjából szinte nélkülözhetetlen. Hazánkban a múlt század elején kezdték termeszteni, de valószínűleg már előbb is ismerték, és egyes jelek arra mutatnak, hogy még tengerentúli országokba is hazánkból került vissza a napraforgó (a növény őshazája Peru). Nálunk először az ország keleti megyéiben, így elsősorban Szabolcsban, de Somogy és Tolna megyében is termesztették. Éghajlat tekintetében melegigényes növény, de jól alkalmazkodott a hazai éghajlathoz. Általában mindazon a helyeken kockázat nélkül termeszthető, ahol a közepes érésű kukorica beérik. Talajban nem válogatós, egyedül a nagyon hideg, mély fekvésű, erősen kötött talajokat nem szereti. Sikerrel termeszthető viszont homokon, vályogon, agyagos vályogon, tőzeges talajon és nem hideg agyagon is. Nagyüzemi termelésre az alacsony szárú, rövid tenyészidejű, egytányérú napraforgók a legmegfelelőbbek. A világviszonylatban legfontosabb olajnövények — mint a kókusz, olajpálma, földidió, gyapot és szója — termelési szintje lényegében nem változott az utóbbi években, ellenben a napraforgó-termelés többszöröséire emelkedett. A napraforgó növény termesztése már teljes egészében gépesített, a napraforgó-feldolgozás a növényolaj gyárakban korszerű gépi berendezésekkel és technológiával történik. • Képünk a bolgár Tolbuhln gyárban készült napraforgó-b etakarító gépet mutatja. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Dr. Balázs Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora Nemrég az értelmiség helyzetével és szerepével foglalkozott a megyei pártbizottság. További elemzések készülnek helyi, városi és járási szinten is. A megye legfelsőbb politikai testületének ülésén a meghívottak között volt dr. Balázs Sándor, a mezőgazda- sági tudományok doktora, a kecskeméti székhelyű, országos hatókörű Zöldségtermesztési Kutató Intézet főigazgatója. De felkereshettük volna a Tudomány és Technika Házában is, ahol az agrártudományi egyesület két és félezres tagságú Thegyei szervezetének alelnökeként akad tennivalója, a Tudomány és Mezőgazdaság című folyóirat budapesti szerkesztőségében, ahol a szerkesztő bizottság tagjaként számítanak rá, vagy a Magyar Tudományos Akadémián, ahol a tudományos minősítő, valamint a kertészeti bizottság tagja, az agrártudomá- nyi osztály munkatársa. Mindenekelőtt az értelmiségi tennivalókról kérdeztem, miközben József Attila elveket összegző Ars poeticájából eszembe jutott a közismert verssor: „A mindenséggel mérd magad!”. — A hivatásitól és foglalkozástól függően megoszlanak a feladatok — kezdte a beszélgetést. — Az agrárértelmiség szerepe alapvetően a mezőgazdasági termelés színvonalemelésében nyilvánul meg. Ezzel együtt elő kell segíteni, hogy a munkában résztvevők hozzáértése, fölkészül tsége — beleértve az általános műveltséget — lépést tartson az igényekkel. — Eleget tesz ifeladatának az agrárértelmiség ? — A lelkiismeretével mindenkinek saját magának kell szembenézni. De biztos, hogy nem kis dolog az, ami a mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte óta eltelt két évtizedben történt. Röviden: kitárultak a lehetőségek. — iMit váltottunk valóra belőlük? — Mezőgazdaságunk a világ élvonalába küzdötte magát. Ennek fontos feltétele volt, hogy sokat változzon a szakképzettség, kulturáltság. A gazdasági eredmények ugyanakkor mintha mindig élőbbre járnának a tudati fejlődésnél. Az egy mezőgazdasági dolgozóra. jutó gabona- vagy búzahozam okban már eljutottunk az első öt ország közé. — És hol tartanak a zöldségfélék az összehasonlítás szerint? — Habár a hazai fogyasztás az étkezési szokásaink következtében közepes, az ellátottság kiugró. Amíg két-három évtizede alig foglalkozott valaki zárt terű, korai termesztéssel, jelenleg már 3000 hektárnyi területet bo-. rít fólia, és három héttel korábban kezdődhet a zöldséglfo- gyasztási idény. Piaci kínálatunk megközelíti a nyugat-euróipai országok színvonalát. Csomagolásban és tálalásban még gondiatnk vannak,„mennyiségben és választékban viszont nincs szégyellni valónk. — iMilyen szerepet itölt be a kutatóintézet? — Háttérben mozgunk, nem látványos a munkánk, hiszen a fogyasztót kevésbé érdekli az, hogy kinek köszönhető egy-egy új neimesítésű zöldséglfajta megjelenése. Olyan összekötő pont vagyunk a hatósági irányítás és a termelés között, amelynek mégis nagyon sok köze van ahhoz, hogy milyen az ellátás. Beépülünk a termelési rendszerekbe is: a gazdaságok, fontosabb kereskedelmi, felvásárlási szervek, feldolgozó- ipari vállalatok kérik a véleményünket. Igyekszünk a helyzetnek megfelelően naprakészek lenni, és javaslatokkal is kopogtatunk náluk. — .Miben {kell a segítség? — Jócskán akad mit tenni .például azért, hogy megszűnjenek az úgynevezett szűk csomópontok. A lakosság friss árujáról jórészt gondoskodnak a nagyüzemi támogatású háztáji gazdaságok. Kevés viszont a konzerv- és hűtőipar nyersanyaga: a termesztők nem tudják elég gazdaságosan, nagy felületen előállítani a zöldségféléket. — Miért épp egy tudományos műhely mutathat Ikiutat? — Mert nem vagyunk elkötelezve sem a termelőknek, sem ß. felvásárlóknak. Valamikor az üzemi zöldségtermesztést is a 'búza és kukorica mintájára szerettük volna megoldani. De a 400— 600 hektáron nagyobb a veszteség, mint ha ugyanekkora terület több gazdaságiból tevődik ösz- sze. A nagyobb felületen ugyanis korábban kell kezdeni, h0gy időben befejeződjék a vetés. A hideg talajban nem ered meg, nem kel ki a növény nagy része. Az időben és megfelelően elvégzett palántázással, vetéssel, műtrágyázással, növényápolási, védekezési munkákkal, betakarítással megtöbbszörözhető lenne a termés. — Ahhoz a jó paradicsom*, paprika-, borsó-, uborkavetőmagvaktól sem ilehet eltekinteni. Nem egyszerűbb la külföldi beszerzés, mint egy .életen út kísérletezni? — A jobbára növényházi vagy fólia alatti hajtatású salátákba, uborkába, retekbe tényleg nem érdelmes különösebb kutatási energiát ölni. De a nagyobb tételű vetőmagvak vásárlási valiu- taköltségét már néhezen viselné el az ország. A gazdasági célok mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az egyéb kényszerítő okok sem: a gépi szedésű amerikai paradicsomfajták terméshozama ugyan megfelelő, de a másféle éghajlati viszonyok között nem tudtak ellenállni a levélkárosító gambabetegségeknek vagy a bogyórothasztó baktériumoknak. A besűrítésnél pedig odakozmáltak az edény falára. így adódott a feladat: erősíteni a tűrőképességet, és lédúsaibbá tenni a termést. Má már 16 ezer hektárnyi Magyarországon a paradicsomterület, és .ott tartunk, hogy nincs szükség import vetőmagra. A fűszerpaprika esetében pedig olyan rövid a hazai tenyészidő, hogy a külföldi fajták be sem tudnának érni. — Mivel elégítik ki a gyakorlat igényeit? — Természetesen gazdag fajta- választékot kell kínálni, hogy száz hektár se fizessen kevesebb jövedelemmel, mint a négyszerese. A magasabb terméshozamnak azt a garanciáját, ami rajtunk múlik, nyújtani tudjuk. A 262-es, korai érésű paradicsom, a gépi betakarításra is alkalmas Mokka vagy a hajtatási, korai termesztésű Módi nevű fajták, a Fehér özön és Táltcs csemegepaprikák, az Üjmajori korai-középkorai borsó és még számos nemesítési eredmény létrehozta a hasznosítható biológiai alapot. A vetéstől a betakarításig pedig kilenctagú csoport ad szaktanácsokat. — Az előbb szűk csomópontokat említett. — Az új fajták megjelenéséhez és az agrotechnikai módszerek fejlődéséhez nem tudott fölzárkózni a tároló- és feldolgozó- kapacitás. A minőség megtartását következetesebb és egységesebb érdekeltség segíthetné elő. A Ferihegyi Tsz káposztatermesztési és -feldolgozási rendszere bizonyítja: ha egy kézben van a folyamat, akkor nem oszlik meg és nem hárítható át másra a végtermék minőségének felelőssége sem. Például társulásos alapon lehetne megoldást keresni arra, hogy javuljon a paradicsompüré és paprikaőrlemény piaci tekintélye, elismertsége is. — Hogyan sikerül egyszemély- ben megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyek a nemesítéstől a szervezésen át a gazdaságpolitikai ijavaslatokig terjednek? — Olyan környezetben nőttem fel — Szentes környékén —, ahol a kertészkedés hagyomány volt, -s most is intenzív zöldségtermesztést folytatnak. Az Agrártudományi Egyetem kertészeti karának elvégzése után a zöldségtermesztési tanszéken jártam végig az oktatási fokozatokat a do- censségig. A kísérleti üzem vezetőjeként a -szemem előtt zajlottak azok a törekvések, amelyek az elméleti eredmények gyakorlati megvalósítására irányultak. Különösen a hajtatás és a korai termesztés érdekelt. Az egyetem megbízásából elkészítettem a zöldségtermesztési körzetek monográfiáját, más munkáim főleg a téli hajtatású paprika fejlődése és a fény hatása' közti összefüggést, illetve a gombatermesztés fejlesztésének lehetőségeit vizsgálják. 1971-ben lettem a kecskeméti központú intélzet igazgatója, s az előző két évtized tapasztalatai eléggé megalapozták a különböző kutatási lehetőségek közti eligazodást. Akkor kezdődött meg a zöldségtermesztési profil kialakítása, és kapcsolódtak ide a makói, budatétényd, újmajori és egy ideig a szentesi állomások is. Folytatva a paradicsom kecskeméti, valamint a fűszer- és cse- megapaprika kalocsai nemesítési, agrotechnikai kísérleteit, a borsó, hagyma, ulborka, görög- és sárgadinnye köré csoportosulnak a nemesítési, fejlesztési témakörök. — A kutatómunka egyre inkább kollektív erőfeszítéseket igényel. — Igen, és ehhez megfelelő fel- készültséget is szereztek a munkatársaink. Az intézetben hárman a tudományok doktorai, s további nyolc kollégánk érit ~ el kandidátusi fokozatot az elmúlt tíz éviben a mindennapi munka végzése mellett. Erre és az ismeretek átadására, az oktatásba való /bekapcsolódásira, főiskolai, egyetemi jegyzetek, könyvek, tudományos és népszerűsítő cikkek írására, előadások tartására kötelez elődünk, dr. Mészöly Gyula eredményéinek a tisztelete is. A hagyományokat folytatva és új szempontokat érvényesítve kialakultak azok a nemesítési, gépesítési, növényvédelmi és technológiai tématerületek, amelyeknek az elmélyült kutatása további fejlődés lehetőségét tárja fel. Halász Ferenc Feladatok a HÓDIKÖT jánoshalmi üzemében • A HÓDIKÖT-üzemben csaknem 500 ezer kötött ruházati cikket készítenek ebben az évben. (Tóth Sándor felvétele) Jövőre rövidebb lesz a munkahét, de a termelés mennyisége nem csökkenhet, a minőség pedig kifejezetten javításra szorul — röviden ennyiben öszegezhető a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár jánoshalmi üzemének jelene és a kétszáznál valamivel kevesebb dolgozót számláló kollektíva feladata a VI. ötéves terv első esztendejének vége felé haladva. Ilyenkor, az utolsó negyedévben általában sok a teendőjük a munka irányítóinak és a beosztottaknak is, de most Juhász Györgyné üzemvezető a szokásosnál több gondról beszél, s azok valamiképpen csaknem kivétel nélkül visszavezethetők a munkahét tervezett rövidítésére való felkészüléshez. A 3M-hez folyamodtak A termelés intenzívebbé tételéhez itt is elegendő tartalék áll rendelkezésre. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal, a munkamódszerrel. Mint megtudom, a mozdulatokkal célszerűen, takarékosan gazdálkodó, közkeletűen 3M- nek nevezett módszerhez folyamodtak. Ez ideig a munkahelyeket alakították ki a bevezetéséhez, és a műveleteket elemekre bontva, próbálják alkalmazni. (Megjegyzem, a saját módszert évekig használó dolgozóknak nehéz áttérni új fogásokra, vagyis gyors termelékenységnövekedés nem várható az elhatározástól. Azért természetesen helyes ez a döntés, s megéri a fáradságot a módszer elsajátítása.) A 3M-hez szükséges ányagmozgatási, tárolási és egyéb feltételeket ezután teremtik majd meg. Fegyelmezettséggel Alaposan fölmérték a jánoshalmi ruházati üzemben azt is, hogy miként lehetne minimálisra csökkenteni a munkaidő-veszteséget. Nem túl gyakori eset volt eddig, hogy fizetés nélküli szabadságra mentek dolgozók mező- gazdasági szezonban, s egyéb ok miatt. Ennek ellenére ezután jobban meg kell majd indokolni az ilyen kéréseket, hiszen minden munkanapra, sőt órára szükség lesz. Hogy a jövedelmek ne csökkenjenek, nem eshet vissza a termelés sem, ez a több szabad idő egyik fő feltétele. Azt tervezik, hogy a gépeket az ötnapos munkahéten a műszak végeztével tisztítják majd, nem pedig a produktív munkaidőben. Gondosabb munkával elejét kell venni a belső visszavetéseknek, vagyis amikor a hibás terméket visszaadják at Illetékes munkásnak kijavításra. A javítás ideje alatt új értéket ugyanis nem hoznak létre. Aki pedig teljesen elront egy terméket, és abból osztályos áru lesz, a veszteséget meg kell térítenie a vállalatnak. Ezzel összefüggésben a jövőben nagyobb gondot fordítanak az alkalmassági vizsgálatokra. Az üzemben végzett konfekcionálás kényes termelési részfolyamat, döntő hatással van a minőségre, tehát csak rátermett emberek végezhetik. Nagyobb fegyelmezetlenségek nincsenek a HÓDIKÖT-egység- ben, a vezetők mégis úgy látják, az általános fegyelmezettség terén van még mit javítani, s ezzel elősegíthető a munkaidő intenzív kihasználása. Sok a tíz százalék Az üzem kollektívájának teljesítményét szeptember eleje óta már úgy értékelik, mintha ötnapos munkahetek lennének. Az eddigi tapasztalatok szerint jobban elő kell készíteni a műszakváltásokat. Egyébként a harmadik negyedévben a darabtervet 102, a normaóratervet i 101 százalékra teljesítették. Viszont az első osztályú áru aránya csak 90 százalék volt, szemben az első félévi 91,6 százalékkal. Sok a tíz százalék az alacsonyabb osztályú női, férfi- és gyermekkardigánokból, pulóverekből. Ezen változtatni kell, s törekszik is rá a kollektíva. Remélhetőleg a munkaidő jobb kihasználásáért való igyekezet nem vonja maga utón a minőségromlást, hanem átmeneti időszak után, az eddiginél is kevesebb lesz az osztályos áru az üzem termelésében. Ebben az évben a HÓDIKÖT jánoshalmi dolgozói 495 ezer kötött terméket állítanak elő, amir nek a felét itthon, a másik felét külföldön értékesítik. A Szovjetunióba, Romániába és Líbiába exportálnak. A. T. S. / E
