Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. október 8. • PETŐFI BÍÉPE • 5 Kép a Körképről Monumentális méretek, nagy ambíciót igénylő munka. Mindezek a Feszty-körkép helyreállításá­val kapcsolhatók össze. Feszty Árpád, a századvég ünnepi festészetének jellegzetes képviselője hatal­mas méretű körképet hagyott az utókorra. A Ma­gyarok bejövetele című, kör alakban elhelyezett festményét rövidebben Feszty-körképnek emlege­tik, melynek hosszúsága 120 méter, magassága pe­dig 15. A millenáris időkre készült el Feszty fő­műve,- Vágó Pál, Mednyánszky festőtársai segítsé­gével. Feszty eredetileg ék özönvíz jeleneteit akar­ta vászonra vinni, de Jókai Mór javaslatára a kö­zelgő millennium tiszteletére a magyarok bejöve­telét jelenítette meg. Az elkészült monumentális alkotást a budapesti Szépművészeti Múzeum he­lyén álló körkép-palotában állították közszemlére. Később, majdnem tíz évig Londonban, világkiállí­táson „vendégeskedett” a már ismert és népszerű restményóriás, s mire visszakerült Magyarországra, már csak a Városligetben találtak kiállítási helyet a körképnek. A háború itt találta... Budapest ostroma alatt helyreállíthatatlanul megsérült, so­káig a régi Nemzeti Galéria pincéjében nedvese- dett. A Feszty-körkép sorsáról „körképmentő társaság” gondoskodott, volna. A gyűjtés, adakozás megtör­tént, de a helyreállítás nem. A hetvenes években újra felmerült megmentésének gondolata. A szege­di Móra Ferenc Múzeum keresett vállalkozó szak­embereket. A Képzőművészeti Alap hivatalos ár­ajánlata egy kissé soknak tűnt — 50 millió forint —, így más úton kezdték hozzá a „mentőakció” szervezéséhez. A szentesi múzeum igazgatója jól ismerte Kisternyei Ervint, s humorosan megkér­dezte tőle: nem akarod elvállalni a Feszty-körkép restaurálását? Miért ne? — hangzott a restaurátor • Tartószerkezetre kerülnek a vásznak. Az újjá­építés alatt álló szegedi Nemzeti Színház színpa­dán folynak a jelenlegi munkálatok. (Pintér József felvételei) rPAD ÓRIÁSI KÖRKÉPE J A fő és székváros tEGMlMMSSi&l VÁROSLIGET, a végen.az oj kórftép jsiofóőáa! lésfÉfefeMnfmstt j vájpIteM mellst A KÖRKÉP FOBBCSOPORTJÜlj Árpád istörzsí'ara. - Aharcz. A lŐ^tDÖZAT. ve NÉPVÁBDORLÁS. ... ÁfO£Dtt£M8ÖaKfSfRfT£^ LEÁNVRABLÁS. ' Mritics KOMI«* WtUtMU*. REGGEL 6'—ESTI iCté^es . u mii*? ri-ttj rfaftüí belépöou: bftrtt&ity— .. U sk • A Városligetben felállított Feszty-körkép ere­deti közönségtoborzó plakátja. válasza, A szegedi múzeum Irányításával húszán, huszonötén kezdtek az óriásinak tűnő munkához, képzőművészeti főiskolások, restaurátorok egyaránt. A munkálatok 1975 nyarán, a szegedi vár épületé­ben kezdődtek. Óriási ambícióval láttak a feladat­hoz, még vasárnaponként is dolgoztak. A vár he­lyiségei egyre kisebbnek bizonyultak, így három év múltán kiköltözött a „stáb” Kiskundorozsmára, az olajbányászok volt barakkjaiba. A Feszty-körkép megmentésén hatodig éve dol­goznak. Ez idő alatt csak részfeladatokat tudtak elvégezni. Konzerválási munkákkal kezdték el a későbbi helyreállításhoz szükséges feladatot. A ron­csolt állapotban levő körképet „kivasalták”, viasz és gyanta keverékkel konzerválták. A Feszty-körkép megmaradt és megszerzett darabjait egy új vá­szonra ragasztották fel, ez az úgynevezett dublíro- zás. Mindezt speciális masszával végezték, majd hengerlés következett. Száradás után az így kelet­kezett kettős vásznat felragasztják a poliészter gyan­tával létrehozott tartószerkezetre. Ezek után dől majd el, hogy a dublírozott vászon hogyan „viselkedik” a tartószerkezeten, s mozgatható-e az így elkészí­tett 30 darab hatvan négyzetméteres keret. Ha jár­ható ez az út, sikerül megmenteni Feszty Árpád al­kotását. Jelenleg az átépítés alatt álló szegedi Nemzeti Színház épületében dolgoznak. A hiányzó részleteket majd a festészeti rekonstrukció útján pótolják, amikor majd áll az épület ópusztasze­ren. az Emlékparkban. Magánemberek és közületek is segítettek a Feszty-körkép helyreállításában: a dunaújvárosi papírgyár, a balatonfűzfői vegyi művek, vagy a műanyagkutató intézet. Az /óílási restaurátori feladattál megbirkóztak eddig a szegediek. A további munkálatok a most szerzett kísérleti tapasztalatok alapján folytatód­nak majd a Morelli-metszet, valamint diafelvéte­lek, fotók alapján. Véglegesen Ópusztaszeren lát­hatjuk majd az igényes restaurátori munka gyü­mölcsét Borzák Tibor KÉT APRÓHIRDETÉS NYOMÁBAN Kik oktatják a jövő szakmunkásait? „Hirdetés Jelent meg egy megyei lapban: szakkBzéplskola keres érettsé­gizett, vagy érettségi előtt állé szak- oktatót. További hirdetések, ugyanab­ban a lapban: egy téesz rókatelep-ve­zetőt, egy másik téesz juhászati ága­zatvezetőt keres. Az igény mindkét esetben szigorú: főiskolai végzettség. Becsesebb a birka bőre, fontosabb a róka málja (fiatalabbak kedvéért: prémje), mint a jövő szakmunkásának a tudása?" (Ludas Matyi, 1981. május 14.) Bár a glosszában újságnév nem szerepelt, magunkra kellett is­mernünk. Duplán is. Íme, a Pető­fi Népében közzétett két ominó­zus apróhirdetés:. „Szakoktatói munkakörbe felve­szünk érettségivel, vagy érettségi előtt álló elektronikai műszerészt és elekt­roműszerészt, valamint meghatározott Időre gépírni tudó adminisztrátort. Je­lentkezés: 623. sz. Ipari Szakmunkás- képző és Elektroműszerész Szakközép­iskola Kecskemét, Bethlenváros IS." „A 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet felvesz szakmunkásokat szak­oktató munkakörbe női szabó, autó­szerelő, burkoló, fényező-mázoló, szo- bafestő-mázoló szakmákban. Feltétel: szakmunkásbizonyttvány, 5 éves szak­mai gyakorlat és érettségi bizonyít­vány, vagy középiskolai végzettség vállalása 8 általános iskola elvégzése esetén.” Csokonai Vitéz Mihály így ír a Jövendölés az első oskoláról a Somogybán című versében: „Dud- va lenne a dudvák / Közt az ana­nász: 7 Kanász marad, akinek/A nevelője kanász”. Félreértés ne essék: a költő sem akarta és ne­künk sincs szándékunkban meg­sérteni a nevelők vagy a kaná­szok tisztes mesterségét. Sőt má­sokét sem. Ám kételyeink, aggá­lyaink ettől még támadhatnak és támadnak is. Tóth László igazgató (623-as Ipari Szakmunkásképző és Elekt­roműszerész Szakközépiskola): — Jogos a kifogás, de hogy tisztán lássunk, tudni kell: 1970-ben megszűnt hazánkban az elektro­műszerész szakmunkásképzés. Az­tán rájöttek, hogy szükség van rá, és — tíz évi szünet után — ta­valy ismét megjelent. Ráadásul mindjárt öt.1 csoportot kellett in­dítanunk : három szakközépisko­lait és két szakmunkásnevelőt. Rettenetes nehéz volt ehhez meg­felelő szakembereket találni. Hogy miért? Egyszerű. Akinek ez a foglalkozása — méghozzá egye­temi oklevéllel —, bármelyik kis­vagy nagyüzemben többet keres­het, mint nálunk. S akármennyi­re javult is az utóbbi években a pedagógusok javadalmazása, ez a pálya a műszaki értelmiségnek még mindig nem vonzó. Mindezek ellenére nálunk a 28 szakoktató többsége főiskolai vég­zettségű. Felkészültségük és a tanműhelyek felszereltsége jobb az átlagosnál: Még mindig betöl­tetlen azonban egy helyünk az elektroműszerész szakmában. A rendeletet — miszerint a szakok­tatónak szakmunkás-bizonyít­vánnyal, érettségivel és öt éven belül megszerzendő pedagógiai diplomával (műszaki oktatói szak) kell rendelkeznie — a há­romcsoportos szakközépiskolai osztályunknál szigorúan betartot­tuk. A szakmunkásképzésnél vi­szont bizonyos engedményekre kényszerülünk. Erről a felettes szerveknek is tudomásuk van. Ügy is mondhatnám: az ő enge­délyükkel veszünk fel egy-két érettségi előtt álló elektromű­szerészt, természetesen őket is kötelezve a maturálásra, illetve azt követően a továbbtanulásra. Egyébként a diákok — mindkét csoportban — az első félévben tanterv szerint általános fémipari alapképzésben részesülnek, majd a mechanikus műszerelemekkel foglalkoznak. Az előbbit bár­milyen szakmájú oktatóval meg­oldhatja az iskola — ez teljesen ránk van bízva­Hegedűs Ernő igazgatóhelyet­tes (607-es Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet): — A Ludas Matyi cikkírójának jóindulatú aggodal­mával mélységesen- egyet lehet érteni. Különösen az építőipari szakmákban vagyunk nagyon megszorulva. Gondolja el: melyik befutott kőműves, szobafestő, vagy parkettázó jön el havi 4—5 ezer forintért tanítani. Hogy a hirdetésbe a női szabó és au tőr szerelő is belekerült, annak való­színűleg az az oka, hogy így, egy­beírva olcsóbb... Bizonyára tudja, hogy csupán öt évvel ezelőtt kezdődött meg a felsőfokú szakoktatói képzés, az- előtt nem volt ilyen, tehát képe­sítést sem szerezhetett senki. Je­lenleg szakoktatóink 80 százaléká­nak van érettségije. A vasipar­ban két 50 évnél idősebb mester kivételével mindenki abszolvál­ta már a középiskolát, sőt 60 szá­zalékuk pedagógiai államvizsgán is túl van. Huszonegy építőipari szakoktatónk közül pedig tizen­egyen most is tanulnak. Nagy ré­szük itt sajátította el a mestersé­get, nálunk is érettségizett, úgy­hogy saját bőrén ismerte meg a követelményeket Velük kapcso­latban kedvezőek a tapasztala­taink: ők váltak be leginkább. K. F. PATINÁS, RÉGI EGYEJEMEK — MA Az NDK számos /egyeteme és főiskolája .több évszázados ha­gyományokkal /rendelkezik. A ré­gi,-nagyhírű egyetemek legtöbbjét a XV. és XVI. tszázad folyamán alapították. Ilyenek a lipcsei, a rostocki, ta greifswaldi, a halle- uiittenbergi és u jénai egyetem. - Az elmúlt ihárom évtizedben több mint másfél millióan végez­ték el az egyetemet vagy főisko­lát. Jelenleg 284 szakon 130 ezer hallgató ifolytat felsőfokú tanul­mányokat. Ma az NDK-ban 1000 felnőtt közül 185 rendelkezik fel­sőfokú vagy szakképzettséggel. A felsőfokú oktatásban újabb és újabb imódszereket keresnek az elmélet és a gyakorlat egysé­gének biztosítására. Sokhelyütt kísérleteznek főiskolai-ipari komplex kutatóbrigádok megala­kításával. Például ;a Leuna Mer- seburg-i Műszaki Főiskola ia helyi vegyikombináttal közösen végez kutatásokat és folytat oktatási te­vékenységet. Egyébként a főisko­lások és egyetemisták rendszere­sen részt vesznek üzemi gyakor­latokon is. A műegyetemisták egy teljes szemesztert ipari nagy­üzemekben töltenek, a közgazda- sági egyetemek .hallgatói pedig 12 hetes gyakorlaton ismerkednek a mindennapok feladataival. Nem egészen új, de 1974 óta be­vált gyakorlat, hogy a leendő egyetemisták tanulmányaik meg­kezdése előtt frendszerint egy évet a választott hivatásnak megfele­lő üzemben vagy intézményben töltenek. Ezt a jól bevált gyakor­latot folyamatosan kiterjesztik a felsőoktatás valamennyi ágára. (BUD APRESS—PANORAMA) BÉNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK PEREI 3. Szökés a börtönből Régi irodalmunk talán legszí­nesebb egyénisége Bornemissza Péter prédikátor. Élete fordula­tait, eseményeit tekintve vetek­szik a legfantáziadúsabb kaland­regénnyel. E fordulatok azonban nem az író sajátos kalandvágyá­ból, hanem egyrészt a XVI. szá­zadi Magyarország sajátos törté­nelmi-politikai helyzetéből, más­részt Bornemissza reformátori meggyőződéséből, etikai tartá­sából erednek. Az életút fordulóit nem tudjuk sorra venni, meg kell elégednünk azzal, hogy számba- vegyük: hányszor s miért került összeütközésbe Bornemissza Péter a világi s egyházi hatóságokkal. Azzal a megjegyzéssel, hogy élete diákkorától kezdve állandó harc, üldöztetésből és védekezésből szö­vődő háló, amelyben ritkák a nyugalom alkotásra alkalmas napjai. 1553 Bornemissza kassai diák, tizen­nyolc esztendős mindössze. Csíny­tevése beugratásnak indul, bör­tön lesz belőle. Feledi Lestár kas­sai kapitány éppen imádkozik a „faképek”- előtt, amikor valahon­nan titokzatos angyali szózat hangzik, s inti őt arra, hogy a faképek előtt való imádkozás nem éppen az igazi hit jele. A derék kapitány először megijed a szózat hallatára, majd észbekap: ez emberi hang volt, nem an­gyali. Elő is szedi a kemence mö­gött rejtőző Bornemisszát, s első dühének engedelmeskedve, bu­zogányával jól helybenhagyja. Nem elégszik meg azonban a helyszíni bírsággal, a testi fenyí­tés után börtönbe is záratja. Bornemissza két hetet tölt a kassai börtönben. Sóhajtozik, imádkozik, még pártfogókat is keres. Minden bizonnyal a ka­rácsonyt is a börtönben tölti, hi­szen feltehetően december 23-án csukatta börtönbe a megtréfált kapitány. Pártfogói azonban ek­kor még nincsenek, kénytelen hát maga cselekedni: álkulcsot sze­rez, vagy feszítővasat, lényeg az, hogy saját erejéből kiszabadul, s kétheti börtön után kisétál az ajtóh, s kifut Kassa városából is. 1564 Külföldi tanulmányai és diá- koskodása után Bornemissza a lelkészi pályát választja, s Ba­lassi Jánosnál lesz prédikátor Zó­lyomban. Már az utóbbi helyein szolgál, amikor „két főpispek” vádakkal a császár elé. idézteti Bécsbe. Mivel vádolják? Egyrészt azzal, hogy papságát nem a ka­tolikus egyháztól szerezte. (Egyéb­ként nincs adatunk arról, hol s mikor szentelték pappá.) Másrészt azzal, hogy pap létére megháza­sodott. (49 évet élt, s közben há­rom feleségét, s öt gyermekét te­mette el.) Harmadrészt „oltár­rontással”, s azzal, hogy kenyér­rel oszt úrvacsorát. Bornemissza megjelent a ki­hallgatáson, s maga számol be annak inkvizíciós módszereiről. Eszerint egy püspök négyszem­közt beszélt vele, kettő pedig a szomszéd szobában hallgatózott. Bornemissza megfelelően véde­kezhetett, hiszen még arra is mó­dot talált, hogy vádlói szemébe vágja: ha nem börtönnel büntet­nék az igaz szót, szemükbe mon­daná az igazságot. Mindenesetre jól védekezett, vagy főúri párt­fogóinak befolyása volt tekinté­lyes, mert a kihallgatásnak más következménye nem lett, bántó- dása nem történt, hazatérhetett Zólyomba. Ettől kezdve azonban „élet­halálharc” kezdődött a reformá­ciót képviselő Bornemissza, s a nagyszombati katolikus egyházi vezetés között. Ennek a harcnak katolikus részről a legádázabb szitőja Verancsics Antal, 1557-től egri püspök, 1569-től esztergomi érsek, 1572-től királyi helytartó, de még inkább Telegdi Miklós nagyszombati nagyprépost, az ellenreformáció egyik vezéralak­ja. A küzdelem . állomásai közül csak néhányat villantunk fel. Üj hajsza indul Bornemissza ellen nyomdája miatt. Az ok formai: a nyomda működtetéséhez elvben királyi engedély szükséges. Való­jában a Bornemissza-nyomda ki­adványai ellen folyik a harc. Egyes források szerint Telegdi felbújtja Bornemissza egyik német szolgáját: ölje meg a pré­dikátort. Telegdi tagadja ezt, de bevallja: legszívesebben valóban megöletné a prédikátort. Ez nem sikerül neki, viszont a zólyomi szuperintendenst kiátkozzák az egyházból. Közben — az ellenreformáció erősödésével — Bornemissza párt­fogói ellen is hajsza indul. .1569. október 12-én a pozsonyi ország- gyűlés alkalmával Balassi Jánost és Dobó Istvánt hazaárulás vád­jával letartóztatják. Bornemissza ugyan most megússza, bár az or­szággyűlésen nyíltan osztogatja Telegdi Miklós ellen írott, s ki­nyomtatott Fejtegetés című mű­vét. Nem kerül börtönbe, de me­nekülni kénytelen. 1572 Már Julius Salm gróf prédiká­tora Semptén. A katolikus egyház azonban itt sem hagyja békén, többször is bevádolják pártfogó­jánál és támogatójánál. Sőt, 1572-ben a közvádló pert is indít ellene, amelynek hátterében azon­ban Verancsics Antal állott. A per valóságos oka az volt, hogy Bornemissza az egyházi adók visszatartása, nem fizetése mellett érvelt, a feljelentő esztergomi káptalan azonban azzal vádolta, hogy a közadók ellen bújtogatott. Bornemissza írja: „Ez hazugság­gal vádolták: hogy az nemesek­nek eszeket vesztették az császár­nak Való fizetésbe. És császárnak mindenkor engedetlenek”. A perről, annak kimeneteléről többet nem tudunk. Bántódás bi­zonyára most sem éri, hiszen folytatja írói, prédikátori, nyom­tatói munkáját. 1578 Viszonylag nyugodt évek után most kezdődik igazi megpróbál­tatása. Az új császár, Rudolf, el­fogató parancsot ad ki ellene. Ettől még pártfogói megmentik, az Ördögi kísértetek megjelené­se után viszont alig talál pártfo­góra. Hiszen ez a kegyetlenül őszinte könyv nem kíméli a fel­vidéki főurakat, sőt prédikátor­társait sem. A könyv megjelené­se, a belőle más nyelvekre fordí­tott részletek óriási vihart kavar­tak. A .meghurcoltatás azzal kezdő­dik, hogy állásából távozásra akarják kényszeríteni, el kellene hagynia Semptét is. Bornemissza papi szék összehívását kéri, és Salm, bár neheztel rá, eleget tesz a kérésnek. A papi szék valószí­nűleg 1578 szeptemberében ült össze, tagjai Trencsén, Galgóc, Bazin, Szentgyörgy, Mácséd, Szene lelkészei, közöttük például Le- thenyei Pál, akit Bornemissza tett szeperintendensként tanító­ból pappá, s Sibolti Demeter, Bor­nemissza egykori harcostársa. Az Ördögi kísértetek miatt sértődött prédikátorok azonban elítélik Bornemisszát. Kiutasítják Semp- téről, s az Ördögi kísértetek visz- szavonására ítélik. Ez utóbbit Bornemissza először vállalja, megígéri, aztán ígéretét vissza­vonja. Vagy 1578 decemberének utolsó napjaiban, vagy 1579 ja­nuárjának legelején kénytelen el­hagyni Semptét. O maga így szá­mol be erről: „Hideg, fagyos esőbe fél esz­tendős kicsi szoptatós gyerme- kecskéimmel cselédestül űzettem ki én is oly városból, kinek hat esztendeig igen híven szolgáltam. Azért, hogy nem kedvezhettem senkinek az főurak meg feddésé­ben. Kiben mindenő fő emberek, urak, nemesek, hízelkedő prédi­kátorok voltak részesek, ha ér­tenéd, csodálkoznál rajta; Kik az után mindnyájan meg piroltak. De én velem az Isten áldása ha­mar is meg el felejtette; sőt örül­tem rajta én is és sok hívek is”. Az űzött, kitagadott prédiká­tor a Balassi családhoz, István­hoz menekül Detrekő várába. ► 1579 Az utolsó felvonás, az utolsó per, az utolsó börtön következik. Álig két hónappal a semptei ki­űzetés után a detrekői biztonság­ból s nyugalomból Bornemissza Bécsbe megy. Egyelőre nem tud­ják monográfusai sem pontosan megállapítani, mi célból. Balassi Istvánnál száll meg, de úgy tűnik, Sempte óta nyomában vannak, mert Bécsbe érkezése napján, es­te, a vacsora mellett elfogják. „Bécsbe áruitatás által meg fo­gattam, estve vacsora fölött az polgármester reám jővén sok né­met kacsirokkal, papok tanácsi­ból és fejedelem akaratjából há­rom fogházban hordozván”. Az elfogatási parancsot Ernő főherceg adta ki, a „papok taná­csi” nyilván Telegdit jelenti, hi­szen Neubeck Gáspár bécsi püs­pök börtönébe kerül. Miért kí­vánják felelősségre' vonni? Min­denekelőtt az Ördögi kísértetek miatt, s amiatt, mert prédikátor- kodott, sőt a szuperintendensi tisztet is ellátta. Rábeszéléssel, fe­nyegetéssel akarják vallomásra bírni, saját szavai szerint így: „Én is mikor röszketnék az bécsi pispek és több papok előtt, kik az császár és herceg szavával nagy kínokkal fenyegetnek vala és intnek vala, hogy az ő pápai hitekre hajlanék, mond végre egy jezsuita, Imre, magyar nemzet, közülük mindnyájok hallására: Légy bátor szívvel, az mely Isten Lótot a Sodornának tüzébül meg szabadította, Téged is meg szaba­díthat. Ez mondás meg mondha- tatlan reménységet és édességet indított vala akkor bennem”. A magyar származású jezsuita pap biztatása a reménység mel­lett mást is jelenthetett. Három héttel letartóztatása után ugyan­is Bornemissza megszökött eme­leti börtönéből, most az ablakon át. Állítólag egy kosárban eresz­kedett le, az ablakot s kilincseit reszelővei nyitotta ki, de a le­ereszkedésnél keze-lába megsé­rült. Szabad volt, s bár akadt, aki ki akarta szolgáltatni Telegdi Miklósnak, Bornemissza Beckó ‘várába menekült, ahol Bánffy László rejtegeti két hónapig. In­nen nagy titokban visszatér Det- rekőre, ahol még öt évig folytat­ja írói, könyvnyomtatói, prédiká­tori munkáját. Újabb pere már nem akad, a kalandok, s küzdel­mek után néhány nyugodt évvel is megajándékozta az élet. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents