Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
4 © rETÖFX NÉrE @ 1981. október 1. TUDOMÁNY—TECHNIKA Az arles-i aréna Franciaország római emlékeikben egyik leggazdagabb városa Arles, amely az egykori Provence fővárosa volt. Művészettörténészek és néprajzosok paradicsoma ez a város, amelynek helyén 1. e. a VII. században már település állt. Augustus császár Idején a krónikák szerint a kereskedelem lendítette fel ezt az ókori települést. A város földjéből a régészeti ásatások során számos értékes műalkotás került felszínre. A párizsi Louvrt-ban látható az arles-i Vénusz-szobor. Az arles-i Pogány Múzeumban őrzik Augustus szobrát. A város fő látnivalója a római amfiteátrum, az aréna. Hossza 136 méter, szélessége 107 méter, befogadóképessége huszonhat ezer néző. Korinthusi és dór oszlopok ékesítik, s egy IV. századbeli felirat tanúskodik arról, hogy egy arles-i polgár végeztette el a szükséges javításokat annak idején. . Az arles-i arénában a középkorban kétszáz házat és két kápolnát helyeztek el, majd erődítménynek használták. A több mint 1800 éves falak között napjainkban bikaviadalokat rendeznek, tehát a régi római időkhöz hasonlóan, a népet szórakoztatják. Arles-ben található még egy érdekes múzeum, a „Museon Arla- ten” — provencei nyelven. A No- bel-díjas Frederic Mistral alapította. Ebben a múzeumban a látogató megismeri Camargue pusztavidék örkunyhóit, a környékbeli emberek mindennapi életét, föld- mívelő eszközeit, halászhálóit. A provencei tanya karácsonyi vacsorájától minden megtalálható itt, ami szemlélteti e vidék ősi népének múltját, szokásait, kultúráját és tradícióit Építmények cölöpökön Az építmények stabilitásáról kétféle módon, síkalapozással vagy mélyalapozással gondoskodnak a mérnökök. Az előbbi — mintegy a falszerkezet alsó, kiszélesedő talpaként — közvetlenül adja át a talajra az építmény terhét. A mélyalapozás viszont az építmény súlyának egy mélyebben fekvő talajrétegre való átvitele olymódon, hogy köztük valamilyen közvetítő szerkezet (például cölöp} van. Mélyalapozásra akkor van szükség, ha a teherbíró réteg mélyen a talajvíz szintje alatt van, és síkalapozás esetében csak nehezen vagy nagyon költségesen lehetne vízteleníteni a munkagödröt. Akkor is mélyalapozást készítenek, ha az építmény a süllyedések szempontjából érzékeny, és viszonylag nagy terheket aránylag kis területen kell áthárítani a talajra. A síkalapozástól akkor is el kell tekinteni, ha az áramló víz aláüregélő hatása fenyegetné az építményt (például hiídpillé- reknél). A cölöp a mélyépítés jellegzetes, sokszor alkalmazott eleme. Anyaga lehet fa, acél, beton vagy vasbeton; készülhet előre gyártva, amikor veréssel, sajtolással, illetve csavarással juttatják a talajba. De készülhet a helyszínen fúrt vagy vert lyuk bebetonozásával is. Méretei a körülményekhez igazodnak. hosszuk néhány métertől akár 100 méterig is terjedhet, átGyémántszemcsés Beton- és vasbetonépítményeknél egyre megszokottabb, hogy sürgősen szükség van a falak, födémek. alapok megbontására, utólagos átalakítására, rések, furatok készítésére. Ma már senkitől sem várható el, hogy vésővel és kalapáccsal végezze el ezt a munkát; a sűrített levegővel működtetett légkalapács, az ütvefúrás okozta zajhatás és a porképződés pedig a környezetet károsítja. így a feladatok nemegyszer megoldhatatlan problémákat okoznak. Még szerencse, hogy a technikai fejlődés segít az ilyen gondok felszámolásában. Világszerte elterjedőben vannak a gyémántszemcsés szerszámok, amelyekkel gyorsan és hatékonyan el lehet végezni az említett feladatokat, A gyémántszemcsés fúrókkal ma már 200 milliméter átmérőjű furatokat is tudnak minden különösebb erőkifejtés nélkül készíteni. A megfelelően nagy átmérőjű fűrésztárcsával pedig akár 30—40 centiméter vastag betonfal is átvágható. Nagy előnynek számít, hogy a munka nyomán nem tapasztalható a beton csorbulása, és nem jelentkeznek najszálrepe- dések sem. A betonvason való áthatolásnál pótolhatatlan szerepet töltenek be a gyémántszemcsés szerszámok, hiszen az ütvefúró• A képen egy olyan 40 vagy 60 tonnás daruval kombinálható berendezést láthatunk (a neve: ,,80 CA Terradrill”) munka közben, amely cölöpalaplyukak mélyítésére való. Rúdfúróval kb. 2,0, markolóveder és lyuktágító segítségével maximálisan 3,5 méter átmérőjű furat készíthető ezzel az angol gépegyüttessel, akár 80— 100 méter lúélységig. mérőjük 0,3—2,0 méter között változhat. betonvágás val ez esetben már nem boldogulnak. A gyémántszemcsés szerszámok használatához persze érteni kell, ugyanis kis fordulatnál a szemcsék könnyen kitörhetnek, nagynál pedig a gyémánt eléghet Fontos, a hűtési előírások pontos betartása, valamint a kimunkált anyag folyamatos eltávolítása. A szerszámok magasabb ára pedig hamar megtérül a gyorsabb és pontosabb munka révén. A lakosság energiafogyasztása Bács-Kiskun megyében húsz esztendőben megháromszorozódott. A világgazdaságban végbemenő változások azonban szükségessé tették az energiával való racionálisabb gazdálkodást. Ebben a háztartásokra is jelentős szerep hárul. Bács-Ktskun megyében a hetvenes évek idején lényegesen javultak a lakosság életkörülményei, s ez szükségképpen az energiafelhasználás növekedése irányában hatott. E kettősség alakította az elmúlt tíz évben a megye lakosságának energiafogyasztását. T Napjaink- ban az ország összes energiafelhasználásának egynegyedét a lakosság veszi igénybe, amelynek fogyasztása az elmúlt Háromezer tonna olaj A megye lakossága 1979-ben csaknem kétszer több energiát fogyasztott, mint 1970-ben, ami az összes felhasználás több, mint negyven százalékát tette ki. Az ezzel kapcsolatos árintézkedések hatására 1980-ra az energiafogyasztás növekedése megtorpant, de még így is 12 és fél ezer tera- joule-t tett tyi. Ekkora energiamennyiség-növekedéshez több mint nyolcszázezer tonna szénre, Vagy háromszázezer tonna háztartási tüzelőolajra van szükség. A lakosság fogyasztásában az energiaihordozó jellege szerint is számottevő átalakulás ment végbe. A szilárd energiahordozók (szén, koksz, tűzifa) részaránya csökkent az évtized elejéhez képest, de még 1980-:ban is a szükséglet mintegy felét ezek fedezték. Kétszeresére nőtt, de még mindig igen alacsony (valamivel több, mint hat százalék) a villamos áramból nyert energia részesedése a lakossági felhasználásban. A lakosság energiafogyasztásának sajátosságai nagyban függenek a felhasználás céljától. E szerint három fő területet különböztethetünk meg: a termikus célból történő (fűtés, főzés stb.), a különböző háztartási berendezések meghajtását szolgáló és a közlekedési célra felhasznált energia fogyasztását. A fűtési energiafelhasználást sok szempontból befolyásolják az újonnan épített és megszűnt lakások közötti különbségek. 1980- ban az átadott lakások átlagosan két és fél szobásak voltak, a megszűntek viszont csak másfél szobásak. Az új lakásba költözők tehát több helyiséget füte- nek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a korszerű lakásokban fűtött mellékhelyiségek (fürdőszoba, előszoba) is vannak. Az új lakások az esetek többségében életmódváltozást is jelentenek a beköltözők számára. Különösen a lakótelepeken jelentkeznek olyan — a lakások jellegéből is következő '— hatások, amelyek befolyásolják a lakosság fűtési (és egyéb energiafelhasználási) szokásait. Ilyen töhbek között a korszerű fűtési módok alkalmazása. Ezek nagyobb energiafelhasználásra kényszerítenek és késztetnek, mert például a központi fűtés nem követi elég rugalmasan az időjárás változását és ez pazarló fogyasztáshoz vezet. A korszerű fűtési módok ugyanis — minthogy jóval kényelmesebbek, mert a szilárd energiahordozók (szén, fa) eltüzelése többletmunkát jelent — az energia felesleges fel- használására késztethetnek. Főzés és világítás A főzés jelentősége csökkent az egyes háztartásokiban. A munkahelyi (üzemi) étkeztetés 1971 és 1980 közötti több, mint háromszorosára növekedett. Világításra lényegében az egész megyében villanyáramot használnak, bár a lakások több mint tíz százalékába az 1980-as nép- számláláskor még nem volt bevezetve a villany. Tíz évvel ezelőtt azonban még csaknem 30 százalékot tett ki ezek aránya. Az évtized másik, a világítási szokásokat is megváltoztató tényezője volt a lakótelepi lakások számának jelentős növekedése. Ezekben ugyanis olyan helyiségék is vannak, amelyek nem rendelkeznek természetes megvilágítással, emiatt a mesterséges fény ' (villanyvilágítás) használatára nappal is szükség van. A hetvenes évek első felében jelentősen nőtt, majd az évtized végére visszaesett egyes elektromos háztartási készülékek vásárlása. Ezek közé tartozik a porszívó és hűtőszekrény, s ide sorolhatjuk a hagyományos mosógépet és a fekete-fehér televíziót is. A korábbiaknál korszerűbb készülékek, az automata mosógépek és színes televíziók újfajta igényeket elégítenek ki, vásárlásuk tehát nem „pótlás” jellegű, A korszerűbb háztartási gépek az energiatakarékosságot is szolgálják, hiszen például a szórakoztatást és hírközlést szolgáló berendezések köréből az elektroncsöves készülékeket kiszorították a lényegesen kevesebb energiát használó tranzisztoros és nyomtatott áramkörös televíziók, rádiók, magnetofonok. Kevesebb 98-as A lakosság közlekedési célú energiafelhasználását megyei szinten nem lehet pontosan szám- bavenhi. A területünkön lévő üzemanyagtöltő kutaknál ugyanis megyén 'kívüliek is vásárolnak. Minthogy azonban a Bács-Kis- kunibeli gépkocsik is igénybe vesznek másutt kutakat, á megyei töltőállomások forgalma tájékoztat a lakosság energiafogyasztásának főbb tendenciáiról. Eszerint a többszöri áremelések és a sebességkorlátozás' hatására — annak ellenére, hogy évente 5—6 ezer új személygépkocsit vásárolnak a megyében — 1975-höz képest nem nőtt jelentősen az üzemanyag-fogyasztás. A maga» (98-as) oktánszámú benzinből az 1975-ös mennyiségnek csupán háromnegyedét vásárolták 1979-ben, ami a nagyobb fogyasztású gépkocsik forgalomban való részvés . telének csökkenésére utal. Király László György a KSH megyei igazgatóságának csoportvezetője* Felkaptuk a fejünket a múlt év elején, amikor hírül vettük, hogy megkezdték a temizol gyártását Kisszálláson. Mégiscsak születnek hazánkban igazán kitűnő ötletek, s azok megvalósítását olykor-olykor megyei üzemre bízzák. A temizol hő- és hangszigetelő anyag. Az 'benne ä nagy- ' szerű, hogy készítésével olyan anyagok hasznosulnak, amelyekkel eddig semmit sem tudtak kezdeni. Szennyezték a környezetet, rondították a helyet, ahol már egyszer eleget tettek rendeltetésüknek. Az elhasznált, vagy hulladék polipropilén fóliákról, zsákokról és polietilén zacskókról, egyebekről van szó. A furcsa elnevezésű termék — a feltalálók nevük kezdőbetűit illesztették össze — tavaly nagy karrier elé nézett. Az idén pedig ott hever raktáron. Űj üzemet építettek 1965-iben létesített telephelyet Kisszálláson a fTEMAFORG Textilhasznosító Vállalat, amely a MÉH tröszt keretein belül tevékenykedik. Az V. ötéves terv végén 50 millió forintos beruházással új üzemet építettek temizol' gyártás céljára. A szükséges berendezések . között tőkés . import gépeket is vásároltak a hő- és hangszigetelő lemezként alkalmazható termék készítéséhez. Az elsőszámú vásárlójelölt az. építőipar. Az első esztendőben — mint Fekete Pál üzemvezetőtől megtudtuk — kavicságy helyettesítésére is kipróbálták az útépítők. (A temizol könnyen szállítható és a súlyához képest nagy felületet lehet vele ibeteríteni.) A BÁCSÉP a KUNÉP és az építőipart anyagokkal ellátó ÉPTEK Vállalat, sőt még konzervgyáriak is vásárolták a tjpnizolt 1980-ban. Szinte a gépekről szedték le, annyira kelendő volt. Visszaesés A temizolgyártás alapanyaga mindenféle műahyagfólia-hulla- dék. . Élvezetes dolog látni, 'amint az üzemiben gépi erővel szalmává, azaz keskeny és rövid csíkokká szabdalják á hulladékot, majd futószalagon 'a temizolkészítő géphez továbbítják. Abban az ötven százalék polipropilént, negyven százalék polietilént és tíz százalék poliamidot tartalmazó keverék két fólialap közé került, pré- selődik, miközben izzó tűrendszer'' szúrja át a készülő temizolt, s ezáltal a részecskék olvadással összekapcsolódnak. Ha fényt nem kap, 600 évig (!) állja a sarat ez a szigetelőanyag. Sajnos, az idén visszaesett a ter- ihelés, jelenleg is állnak a gépek. Évi 1 millió négyzetméter térni- zolt képes az új üzem előállítani, amihez mintegy 4 millió kilogramm anyagra van szükség. Ez idő szerint 130 ezer négyzetméter késztermék vár vásárlóra az udvaron. A kereslet növekedésére számítva 2300 mázsa szalmát is JAVÍTANI KELL AZ ÉRTÉKESÍTÉSI MUNKÁT Raktáron hever a temizol Többhasznú olajosnövény Szakmán kezdeményezés • Az udvaron 130 ezer négyzetméter temizol várja a vásárlókat. előállítottak későbbi feldolgozáshoz. De vajon élénkül-e majd az érdeklődés? A TEMAFORG Vállalat szakemberei nem mennek ötletért a szomszédba. Itt van a temiplast is Már kidolgozták a műbőr- és a gumihulladékra alapozva az újabb, temiplastnak elnevezett anyagok gyártási eljárását'. Ezek mindenféle burkolásira jól alkal- mazhatónak látszanak. Csak “hát el kell majd adni ezeket a cikkeket is. Véleményünk szerint ehhez javítani kell a vállalat értékesítési tevékenységét, legalábbis a kisszállási gyártmányok esetében. Ajmúlt évben nem volt szükség erőfeszítésekre, s talán ez kényelemhez szoktathatta \a piackutatókat. Igaz, laz idén, bár alig észrevehetően, lassult a beruházások üteme( de csupán ezzel nem lehet megindokolni a temizol-el- adási gondokat. Szerencsére a vállalat egyéb munkát tud adni az üzem .ISO dolgozójának. Textilipari hulladékokat válogatnak, s Fekete Pál szerint' a keresetük sem csökkent. Viszont a nem olcsó gépeli állnak. A temizol nem romlandó áru, ám ha sok hever belőle raktáron, az jnégsem egészséges dolog. Bizonyára tudják ezt a vállalat vezetői, s ’azon lesznek, hogy a beruházás Kisszálláson . folyamatos1 termeléssel mielőbb megtérüljön. A. T. S. A szakmári Petőfi Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben belépett a füzesgyarmati lucernatermesztési rendszerbe, s ennek keretében került a közös gazdasághoz új növényként az olajtök. Magját a füzesgyarmati rendszer- gazda hasznosítja, míg húsát , a környező termelőszövetkezetek si- lózzák, s a szar vas marha-állomá-. nyukkal etetik fel. Farkas Lajos elnök ismerteti az új növényt: — Jövedelmezőnek ígérkezik a termesztése. Száz kilogramm magot 6—7 ezer forintért vásárolnak fel. Tavaly 5 hektáron háztáji körülmények között kipróbáltuk, honosítottuk, s a kedvező tapasztalatok alapján az idén már 110 hektáron vetettük. A terület egy- harmad része háztáji. A ki magozás rendkívül munkaigényes. Tavaly egy hektár terméséhez harminc nap kellett. Ehhez a termelőszövetkezetnek nincs elegendő munkaereje.. Ezért elhatároztuk, hogy olyan gépet szerkesztünk, amely a kézimunkát helyettesíti. Elkészült a berendezés, s reméljük. hogy beválik. Véleményünk szerint a hektáronkénti 40—50 tonna tökhús jól hasznosítható takarmányként az öregcsertői, a homokmégyi és a helyi gazdaságokban. Érdemes volna összefogni a termesztésére. A füzesgyarmati rendszergazda külkereskedelmi vállalat közbeiktatásával nyugatnémet vevő részére szállítja a magot, amely ebből gyermektápszert készít, s ezért ilyen nagy az értéke Foglalkozunk mi is azzal a gondolattal, hogy kis egységcsomagokban magot hoznánk forgalomba. Olyan elképzelésünk is van, hogy a tök húsát megfelelő kezelés után emberi táplálkozásra tennénk alkalmassá. Ennek érdekében megtettük a lépéseket, tartósító szakmérnök segítségét vesszük igénybe. Várható, hogy jövőre már eredményekről számolhatunk be —, tájékoztat terveikről. Figyelemre méltó kezdeményezés a szakmáriaké. Látszik, hogy a közös gazdaság vezetősége keresi a jövedelmező gazdálkodás lehetőségeit. K. Gy. • Az olajtök-magozógép prototípusán dolgozik Döbrentel Sándor csoportvezető és Fábrl Sándor lakatos. A gép száz ember kézi munkáját helyettesítheti. I Ahol a hulladékból szalmát készítenek a sokat érő termékhez. rnov ...........................................................\\ ........ I A készárut gyártó gépek állnak. (Pásztor Zoltán felvételei)
