Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 30. A vezetés anyagi érdekeltsége és a hátékonyság Gazdasági életünkben igen sok szó esik a gazdasági hatékonyságról, a termeléshez felhasznált élő- és holtmunka nemcsak ésszerű, de a fogyasztó által is értékben elismert nagyságrendű ráfordításáról. A párt XII. kongresszusa határozatában kimondta: „A gazdasági munka magasabb színvonalra emelésében, eredményességében meghatározó szerepük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek.” Majd követelményként megfogalmazta, hogy a vezetés teremtse meg a feltételeit a munka megjavításának, ugyanakkor arra is buzdít, hogy a vezetés éljen bátrabban a részére biztosított hatáskörrel. A kongresszus határozata továbbiakban arról szól, hogy: „Az eddigieknél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockázatot vállaló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket.” Döntő a hozzáértés A vezetéstől tehát nem keveset vár el a szocialista társadalom. Hangsúlyozzuk azt a tételt, hoigy a gazdasági vezetők hozzáértése, a munkaszervezés célra- orientáltsáiga döntő tényezője gazdaságpolitikánk végrehajtásának. Ismert tétel mindenki előtt, hogy a tőkés társadalmat a magas fokú üzemen belüli szervezettség mellett a javak elosztásának véletlenszerűsége; a szocialista társadalmat a tervszerű, arányos fejlődés jellemzi. Vagyis az üzemen belül magas fokú szervezettséggel párosul a javak munka szerinti elosztásának elve. A kongresszus ezért úgy határozott, hogy „A gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer elsősorban a hatékonyan működő vállalatok és szövetkezetek gyors fejlődését segítse... A gazdálkodás eredményessége tükröződjék jobban a vállalatok alapjainak képződésében, valamint a dolgozók keresetének alakulásában.” Mielőtt megszületett volna a párt hivatkozott dokumentuma, már akkor is több fórumon foglalkoztunk a javak munka szerinti elosztásának kérdésével. Feszítő követelmény testesült tehát meg abban a meghatározásban is, mely sürgette a hatékonyság javítását, sőt az egyéni és csoport- érdekek középpontjába helyezte annak teljesülését. Mi az érdek? Az érdek: valaki helyzetének előnyös befolyásolása, s ebből következik, hogy a hatékonyság javításának követelménye csak akkor teljesülhet, ha az egybevág a teljesítésben részt vevők érdekeivel. Nem akarok minden érdekcsoport érdekeltségével foglalkozni. Az egyéni érdekeltség köréből is kiemelem a vezetés érdekeltségi rendszerét. Mielőtt erre részletesen kitérnék, általában szeretnék egy megjegyzést tenni a vállalaton belüli érdekeltség és 'ösztönzés alaptézisével kapcsolatban. Érdekeltség — hatékonyság A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk középpontjában mint említettem, a hatékonyság áll. Ennek komplex kifejeződése a vállalati „eredmény”. A nyereségérdekeltségi rendszer kialakítása feltételezte, hogy egyes pénzügyi hidak esetleges megszüntetésével a vállalat számára is láthatóvá és érthetővé válik a népgazdasági érdek, miből következik, hogy „nyereség” egyenlő ./hatékonyság”. Ha ez így igaz lenne, akkor valóban az érdekeltségi rendszer ezen legfontosabb mutatója a társadalmi értékítéletet is tartalmazná. De nem tartalmazza. Az elmúlt évben a megyei székhelyű gazdálkodó szervek nyeresége 3690 millió forint volt a nyereséget növelő 3418 millió forint mellett 3955 millió forint nyereséget csökkentő költségvetési kapcsolattal bírtak, minek végeredményében 14 százalékkal magasabb „nettó jövedelmet” realizáltak, mint a mérleg szerinti nyereségük volt. Nem célom annak bemutatása, hogy ez a .hatékonysági” mutató hogy alakult, de sajnos nem jobban, mint a népgazdaság hasonló mutatója. Azt is kénytelenek voltunk megállapítani, hogy gazdálkodó szerveink „nettó jövedelem” termelő képessége az elmúlt közel tíz év alatt állandóan csökken, romlik. Mi következik mindezekből ? Amikor mi azt akarjuk, hogy a hatékonyság — ami legyen akár nyereség, akár nettó jövedelem — álljon a vállalat érdekeltségének központjában, akkor azt is akarjuk, hogy akik ennek jó vagy rossz alakításában döntő szerepet kaptak, legyenek kellően érdekeltek. A vezetés eredményessége Nézzük meg közelebbiről, milyen ez az érdekeltség? Vizsgálódásaink szerint ma a vállalatok hármas vezetési szintje a jövedelmük alakulásában alapbérük alapján azonos elbírálás alá esnek. Ugyanakkor részvételük a „hatékonyság” alakulásában erősen differenciált. Míg a vállalat felső szintű vezetése az eredmény vállalkozásból eredő részében érdekelt, addig a középszintű vezetés a szervezet folyamatos működési feltételeinek biztosításával segíti a felső szintű vezetés eredményességét. Mindkét vezetési szint azonban nem nélkülözheti a munkahelyi vezetésnek azt a szerepét, amely az anyaggal, energiával való takarékosságban, az eszközök és a munkaidőalapok, vagyis az erőforrások teljes kihasználásában realizálódnak. Véleményem szerint a vezető (természetesen az első számú vezető) az állami akarat felhatalmazott letéteményese. Ha tehát valaki a gazdasági szervezetben ezt a feladatot kapja és vállalja, akkor ő is és az általa létrehozott vezetői szervezet is az érdekeltségi rendszerben, a jelenlegi moz- góbéraranyoknál jóval nagyobb arányú „teljesítménymutatóhoz kötött” érdekeltségben kellene hogy részesedjen. Az a maximálisan lehetővé tett 30 százalékos prémium, az adható 10—20 százalék jutalommal együtt a vezető jövedelmének maximum 28 _33 szá zaléka, ami önmagában a dolgozók jövedelemhierarchiájában még nem jelent semmiféle kiemelkedést. El kellene jutnunk odáig, hogy a munkahelyi vezetők (a vezetés alsó szintje) jövedelme (alapbér -j- mozgóbérben) a szakmunkások átlagjövedelmének legalább kétszerese legyen. Jelentőségét abban látom, hogy ennek következtében a munkahelyi vezetés az erőforrások gazdaságos kihasználásában erőteljesebben érdekeltté tehetők, továbbá® jövedelmek differenciáltságaiban kifejezésre jutna a vezetés felelőssége is a szervezet egészével szemben. Anyagi érdekeltség A vezetés felső szintje ma már messze van az új mechanizmus indításakor tapasztalt vállalati átlagbérszínvonal ötszörösétől (negatív értelemben természetesen) ha a jövedelmét hasonlítom össze a vállalati _bérszínvonallal. Ebben a mozgó érdekeltségben nem vitatom a jutalom szerepét, de megfontolandónak ítélem a „teljesítménymutatóhoz” kapcsolt prémium részarányának jelentős növelését. Már említettem a nyereséggel kapcsolatban, hogy annak komplexitása kifogásolható. Amíg árrendszerünk, árfolyamrendszerünk a .pénzügyi hidak megtartását indokolják, addig nem kel- lene:e a „nettó jövedelem” kategóriáját népszerűsíteni, és azt szamonkémi, mint népgazdasági követelményt. Ez a kategória azt ~.,leh*t.őv« tenné, hogy az eszközök kihasználásának mutatóját is 'beépítsük a „teljesítményprémium” mutatójába. Az eszközki- hasznalás romlása negatív, javulása pozitív premizálásit tenne lehetővé. Összefoglalva azt a végkövetkeztetést ajánlom figyelembe venni, hogy a szervezet vezetésének anyagi ösztönzését növelni kellene a teljesítménymutatóhoz kapcsolandó mozgó jövedelem részben, ugyanakkor a nettó jövede- lemerdekeltség érvényesítésével az erőforrások kihasználásának fokozását, romlásának megakadályozását is az érdekeltségi rendszerbe kellene vonni. ™*bá ,a gazdasági struktúra- valtást esak elhatározással nem valósíthatjuk meg, ha a változtatja" nem találják meg érdekeltségüket, azok, akiknek ezt vezényelniük kell. Mindezek mellett a minőségileg magasabb gazdasági követeim? yeket kielégítőknél nem kellene felső határt szabni a jövedelmek megszerzésében, mert évről eyre azonos teljesítményeket a piaci viszonyok úgy sem tesznek tehetővé, vagy ha mégis, akkor tekükTia3 S®5 strat®giája és £™áíá? „Í7ényesül. amelynek nakd? Vigyek sajnálvotaad közösségnek hasznos Szendrey Sándor HÁZUNK TÁJA Őszi növényvédelem... A GYÜMÖLCSÖSÖKBEN megkezdődhet a faiskolai lerakatok- ban vásárolt csemeték telepítése. A fajtakiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy ne csak az érés idejét vegyük figyelembe, hanem, hogy mikor virágzik a fa, és igényel-e idegen beporozást, vagy öntermékenyülő. Ez nagyon lényeges, mert később kárbavész a gondos ápolás, a tápanyagutánpótlás és a szakszerű növény, védelem. Almából a korai fajtákat célszerű előtérbe helyezni. Az új sláger az Early Red Bírd, amelyik már július közepén érleli a gyümölcseit, s ugyanakkor jó porzópartnere a Ceglédi piros, a Jonatán M—40 és Golden Delicious fajtáknak. A középkorai érésű Éva telepítésével együtt érdemes ültetni az Egri piros és a Starcrimson Delicious fajtákat. A hagyományos régiek, mint például a Batul, a London pepin, a Fertődi téli, vagy a Húsvéti rozmaring jól termékenyülnek a Jonatántól. Meggy esetében az Érdi bőter- mőt, az Űjfehértói fürtöst, vagy a Meteor korait nyugodtan telepíthetjük, mert ezek önterméke- nyülők. Jó ismerni a korai cseresznyefajták előnyét: nem tesz kárt bennük a. cseresznyelégy. Célszerű érési sorrendet kialakítani, ha körtét telepítünk. A vajkörték bőven teremnek, ha együtt ültetjük őket. Ha őszibarack-telepítésre szánjuk magunkat, akkor jó ha előnybe részesítjük a bőven 'termő sárga húsú fajtákat. Ilyenek a Blazing Gold, az Aranycsillag, a Sunbeam, a Suncrest, vagy a kései bronzos Elberta. A SZŐLŐBEN a tárolásra szánt fürtöket csak alapos válogatás után tegyük el télire. Többféleképpen is tárolhatjuk a csemegét. Például ládában fűrészporba ágyazva. A zöldségeskertben a káposzta- félék és gyökérzöldségek felszedése ad most munkát. Célszerű ezzel párhuzamosan a konyhakertet is megtisztítani a növényi maradványoktól és legalább egy ásónyom mélyen „elvermelni” azokat. Figyelni kell arra, hogy a fóliával fedett spenótot enyhe időben levegőztessük. A kimondottan pihenést segítő hét végi kertekben célszerű olyan növényeket telepíteni, amelyek nem igényelnek túl sok gondoskodást, s beérik esetleg néhány permetezéssel. Virágok közül‘a helybe vethetők Igénytelenebbek. Ilyenek: a mályva, a körömvirág, a búzavirág, az estike és a sarkantyúka. A kisméretű hét végi telken nem mindegy, hogy mekkora helyet foglal el a diszfa, vagy cserje. A jegenye alakúakat két-há- rom, a gömbkoronájúakat 4—5 méterre ültessük egymástól. Már ilyenkor jó gondolni arra, hogy ne ültessünk közvetlenül a telekhatárra magasra növő fát. Sok felesleges szomszéddal való perlekedést kerülhetünk el ezzel. A NÖVÉNYVÉDELEM legalább annyira fontos ilyenkor őszszel, mint tavasszal és nyáron. Azokon a helyeken, ahol sokat kínlódtunk a gombabetegségekkel, ősszel is fertőtlenítsük a lombot. Akkor érünk el Igazán sikert, ha még lombhullás kezdetén Chinoín Fundazollal permetezzük le az alma, a körte, a kajszi és a többi csonthéjas fákat. A szamócásban is hasznos, ha összeszedjük és elégetjük a leszáradt, fertőzött leveleket. Jelentősen csökkenthetjük a levélfoltosságok kórokozóit és gyérül az áttelelő sodrómolyok száma is. A téli araszolokkal veszélyeztetett kertekben — ha még eddig nem tettük meg — erősítsünk a fák törzsére a kis- és nagy téli araszoló szárnyatlan nőstényeinek „befogására” alkalmas öveket. Természetszerűleg gondoskodjunk a kihelyezett enyvrétegek -felújításáról, illetve az övék szükség szerinti cseréjéről. Sz. P- M. Törekvések a nagyüzemi tábla kialakítására Beszélgetés a megyei földhivatal vezetőjével A megye valamennyi városában és községében 1961—1962-ben általános földrendezést hajtottak végre. Akkoriban minden üzem számára Igyekeztek biztosítani a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. Ezt követően az állami gazdaságok átszervezésével, a mezőgazdasági szövetkezetek egyesülésével, önkéntes földcserék végrehajtásával, felajánlások elfogadásával részben tovább javultak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Kisebb részben azonban elaprózottság is keletkezett. Horváth József, a megyei földhivatal vezetője elmondja: — 1975. második felében valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben összesítést végeztünk a területi szétszórtság és elaprózottság megállapítására. Ennek során kiderült, hogy 14 ezer hektárnyi apró, az üzemi központtól távolleső föld van, melynek cseréje, vagy másik gazdaság részére való átadása Indokolt racionális hasznosítás megvalósítása érdekében. Hozzászámíthatjuk ehhez azt is, hogy a magántulajdonban levő parlagföldeknek az állam tulajdonába történő vételével és a felajánlások elfogadásával, majd az üzemek részére történő átadásával a területi szétszórtság évente 1000—1500 hektárral növekedik. Az említett adatok' Ismeretében törekedtünk az önkéntes, földcserék, valamint a részleges, üzemen belüli földrendezések segítésére. Ennek eredményeként az V. ötéves terv időszakában összesen 21 555 hektárt érintő területen történt rendezés. — Ezt a munkát az idén is folytatják7 — Háromnegyed év alatt egy állami gazdaság és három termelőszövetkezet részére csaknem 660 hektárnyi terület részleges földrendezéssel történő összevonását végeztük el. Csere nélküli földátadással tizenhárom mező- gazdasági nagyüzem csaknem 500 hektáron táblásított. Jelenleg három helyen majdnem 300 hektárnyi területet adnak át az erdő- gazdaságoknak. Az üzemek egymásközti földcseréjét 23 esetben több mint 2800 hektáron hajtottuk végre. A mezőgazdasági nagyüzemek magánszemélyekkel is cseréltek földeket. Mindent összevetve ebben az esztendőben eddig megközelítőleg 4150 hektár üzemi terület rendezése fejeződött be, és most történik további 660 hektár táblásítása. — Talán néhány példát is meg lehetne említeni? — Az előző években, de az idén is nagy Igyekezettel törekedett a rendezésre az Állampusztai Célgazdaság és Helvéciái Állami Gazdaság. 1981-ben az előbbi több mint 500, a Helvéciái Állami Gazdaság pedig csaknem 2000 hektárt érintő területen táb- lásitott a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezettel együttműködve. — Ez év első felében tudomásunk szerint ismét történt összesítés arra vonatkozóan, hogy hol kellene földcseréket végrehajtani. — Valóban történt ilyen. Ezek szerint mintegy háromezer hektár cseréjének, átadásának reális lehetőségével számolhatunk. Ezenkívül 6—8000 hektárnyira tehető az a terület, amely, ugyan nagysága miatt alkalmas a nagyüzemi művelésre, mégis elhelyezkedésénél fogva célszerű lenne a cseréje, vagy átadása, de a rajta levő beruházás, lüllietvényérték, stb. miatt csak a pénzügyi feltételek megteremtése esetén, hosszabb távon jöhet számításba a rendezés. A jelenlegi jogszabályok alkalmasak a cserék, rendezések, átadások végrehajtására. Gondot jelent viszont, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői nem mindig súlyának megfelelően foglalkoznak ezzel a témával. Földhivatali kezdeményezést várnak. Olyan gond is van, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek óvakodnak attól, hogy szántóterületük átlagos kataszteri tisztajövedelme növekedjen, nehogy elveszítsék a már megkapott állami támogatást. Másik probléma a szőlős vidékekért — különösen a kecskeméti és kiskőrösi járásban — a szakszövetkezeti gazdálkodás forma és a régi kisüzemi szőlők, sőt helyenként az új tagi szőlőtelepítések miatt jelentkezik. A szőlők ezen a vidéken még az 1962. évi földrendezések időszakában is kimaradtak. AT szakszövetkezetek az új nagyüzemi telepítések helyét most is úgy választják ki, hogy a tagi kezelésben levő szőlőket lehetőleg érintsék. Itt keletkezik a legtöbb panlagterület. Véleményem szerint ezeken a helyeken hosszú ideig a földhasznosítás más módszereit kell alkalmazni. Ilyen a haszonbérbeadás, zártkert-kialakitás, szakcsoporti gazdálkodás —, hangoztatta végezetül a megyei földhivatali vezetője. • A beszélgetésből kitűnt, hogy —• az említett negatívumok ellenére — segítik a mezőgazdasági üzemekben a táblásftást, illetve a területek jobb hasznosítását. K. S. PÉLDAMUTATÓ SZERVEZÉSSEL ,, Költségvetésiek” között Lajosmizsén • Ebben az épületben a Politur ISZ munkásnői étkeznek, öltöznek, fürödnek majd. Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője: — A lajosmizsei költségvetési üzem példamutatóan oldja meg feladatait. Amellett, hogy fő megvalósítója a községfejlesztési céloknak, hogy választékosán elégíti ki a lakosság szolgáltatási szükségleteit, jelentős segítséget nyújt a megyeszékhely építési, felújítási, karbantartási feladatainak ellátásában is. □ □ □ A délelőtti órákban érkeztünk Lajosmizsére, ahol Ratkai István üzemvezető távollétében Almási Lajos részlegvezető vállalkozott arra, hogy a nagyközségi tanács építési költségvetési üzeme tevékenységéről tájékoztassa a Petőfi Népe olvasóit. A beszélgetésbe bekapcsolódott Pethö Tibor művezető, a szakszervezeti bizottság titkára is. — Kezdjük talán a községfejlesztéssel. Lajosmizse azon települések közé tartozik, amelyek jelentős létesítményekkel gazdagodtak az elmúlt esztendők során. — Csak ebben az évben három nagyobb beruházást adtunk át — közli Almási Lajos. — Befejeződött a hatvanszemélyes szociális otthon bővítése, elkészült a 24X42 méteres tornacsarnok, s átadtunk újabb M célcsoportos állami lakást. — S persze voltak és vannak kisebb munkáink is — folytatja a sort Pethő Tibor művezető. — Iskolabővítés, korszerűsítés, és a sütőüzem felújítása, melyet követően — lakossági vélemény! — kiváló lett a mizsei kenyér. □ D □ A költségvetési üzem más vállalatoknak is végez munkát. Ott- jártunkkor éppen a Politur Ipari Szövetkezet helybeli kiszerelő üzemében szorgoskodott az egyik építőbrigád. — Étkezdét, zuhanyozót és más szociális létesítményeket építünk a nagyrészt nőket foglalkoztató üzemnek — mutatott körül az építkezésen Petlhő Tibor. — De készül egy termelési célokat szolgáló modul barakk is. Egy másik munkahelyen a temetői ravatalozó építését tekintettük meg. Itt a lajosmizsei mártír, Vereb József nevét viselő szocialista brigád tagjai dolgoznak. — Nem szégyelljük másoktól átvenni a hasznos, jó módszereket — nyilatkozta Almási Lajos. Ezt a ravatalozót például kisebb méretekben ugyan, de a kecskeméti mintájára építjük. □ □ □ Lakossági szolgáltatásokra terelődött ezt követően a szó. Napjainkban, amikor a lakások komfortosítása a községekben is felgyorsult, s a környezetvédelem már faluhelyen sem elhanyagolható feladat, ennek, különösen nagy a jelentősége. — Lakossági tevékenységünk részben építési, kivitelezési, részben kommunális szolgáltatásokból tevődik össze — vette számba az e téren végzett munkát a 'részlegvezető. — A gépesített földmunkától a íestő-mázoló tevékenységig minden szakágban az építeni szándékozók rendelkezésére állunk. Am amilyen mértékben emelkedik a fürdőszobás lakások száma, úgy nő az ezzel kapcsolatos kommunális szolgáltatások igénye is. Ezért megrendeltünk, s a. jövő év elejére várunk egy 400 ezer forintba kerülő szennyvízszippantó gépkocsit. A másik fontos szolgáltatást, a szervezett szemétszállítást jórészt már megoldották a nagyközségben. Másfél esztendeje járja az utcákat az üzem félmillióért vásárolt kukás kocsija, s üríti, hetenként kétszer a lakásonként, családi házanként elhelyezett mintegy 500 hulladéktároló edényt. □ □ □ Kecskeméten az SPSZISZ-szel együttműködve részt vettek- a megyei tanács számítóközpontjának elkészítésében. Néhány nap múlva pedig megkezdik a megyei tanács székháza 14. emeletének födém-megerősítését, az új liftek beépíthetősége érdekében. — Munkáról, sikeresen, köz- megelégedésre végzett tevékenységükről beszélgettünk eddig. Vannak-e gondjaik? — Szerencsére nem sok. Kevés a segédmunkás, s elkelne egy-két .új tehergépkocsi. — Szakmunkások? — Kőművesekből többet is tudnánk foglalkoztatni, de más szakmákkal jól állunk. Előnyös hogy szakembereink egyharma- da két szakmával rendelkezik. — S?ereztek-e be korszerű eszközöket, berendezéseket? — Van egy új NDK földgyalunk, s az idén vásároltunk néhány kisgépet: beton- és ha- barcskeverőket, vésőgépeket. Kilátásunk van — megyei segítséggel — két darab IFA tehergépkocsi beszerzésére is. Mielőtt elbúcsúztunk a la jós- mizséiektől, Pethő Tibort az üzemben dolgozók társadalmi tevékenységéről kérdeztük. — A társadalmi munkaakciókban, (felajánlásokban másokkal együtt mi is részt veszünk. Amit a gyakran szóba hozott szociális otthon mellett említenék, az egy hároméves program, melynek keretében úszómedencét — tanmedencét, — építünk a községben. | Sitkéi Béla
