Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 30. A vezetés anyagi érdekeltsége és a hátékonyság Gazdasági életünkben igen sok szó esik a gazdasági haté­konyságról, a termeléshez felhasznált élő- és holtmunka nemcsak ésszerű, de a fogyasztó által is értékben elismert nagyságrendű ráfordításáról. A párt XII. kongresszusa ha­tározatában kimondta: „A gazdasági munka magasabb szín­vonalra emelésében, eredményességében meghatározó sze­repük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek.” Majd követelményként megfogalmazta, hogy a vezetés teremtse meg a feltételeit a munka megjavításának, ugyanakkor arra is buzdít, hogy a vezetés éljen bátrabban a részére bizto­sított hatáskörrel. A kongresszus határozata továbbiakban arról szól, hogy: „Az eddigieknél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockázatot vál­laló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket.” Döntő a hozzáértés A vezetéstől tehát nem keve­set vár el a szocialista társada­lom. Hangsúlyozzuk azt a tételt, hoigy a gazdasági vezetők hozzá­értése, a munkaszervezés célra- orientáltsáiga döntő tényezője gazdaságpolitikánk végrehajtá­sának. Ismert tétel mindenki előtt, hogy a tőkés társadalmat a magas fokú üzemen belüli szer­vezettség mellett a javak elosz­tásának véletlenszerűsége; a szo­cialista társadalmat a tervszerű, arányos fejlődés jellemzi. Vagyis az üzemen belül magas fokú szer­vezettséggel párosul a javak mun­ka szerinti elosztásának elve. A kongresszus ezért úgy hatá­rozott, hogy „A gazdasági szabá­lyozás, az érdekeltségi rendszer elsősorban a hatékonyan működő vállalatok és szövetkezetek gyors fejlődését segítse... A gazdálko­dás eredményessége tükröződjék jobban a vállalatok alapjainak képződésében, valamint a dolgo­zók keresetének alakulásában.” Mielőtt megszületett volna a párt hivatkozott dokumentuma, már akkor is több fórumon fog­lalkoztunk a javak munka szerin­ti elosztásának kérdésével. Fe­szítő követelmény testesült tehát meg abban a meghatározásban is, mely sürgette a hatékonyság ja­vítását, sőt az egyéni és csoport- érdekek középpontjába helyezte annak teljesülését. Mi az érdek? Az érdek: valaki helyzetének előnyös befolyásolá­sa, s ebből következik, hogy a ha­tékonyság javításának követel­ménye csak akkor teljesülhet, ha az egybevág a teljesítésben részt vevők érdekeivel. Nem akarok minden érdekcsoport érdekeltsé­gével foglalkozni. Az egyéni érde­keltség köréből is kiemelem a ve­zetés érdekeltségi rendszerét. Mi­előtt erre részletesen kitérnék, ál­talában szeretnék egy megjegy­zést tenni a vállalaton belüli ér­dekeltség és 'ösztönzés alaptézisé­vel kapcsolatban. Érdekeltség — hatékonyság A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk középpontjában mint említettem, a hatékonyság áll. En­nek komplex kifejeződése a vál­lalati „eredmény”. A nyereségér­dekeltségi rendszer kialakítása feltételezte, hogy egyes pénzügyi hidak esetleges megszüntetésével a vállalat számára is láthatóvá és érthetővé válik a népgazdasá­gi érdek, miből következik, hogy „nyereség” egyenlő ./hatékony­ság”. Ha ez így igaz lenne, akkor valóban az érdekeltségi rendszer ezen legfontosabb mutatója a társadalmi értékítéletet is tartal­mazná. De nem tartalmazza. Az elmúlt évben a megyei székhelyű gazdálkodó szervek nyeresége 3690 millió forint volt a nyereséget nö­velő 3418 millió forint mellett 3955 millió forint nyereséget csökken­tő költségvetési kapcsolattal bír­tak, minek végeredményében 14 százalékkal magasabb „nettó jö­vedelmet” realizáltak, mint a mér­leg szerinti nyereségük volt. Nem célom annak bemutatása, hogy ez a .hatékonysági” mutató hogy alakult, de sajnos nem job­ban, mint a népgazdaság hasonló mutatója. Azt is kénytelenek vol­tunk megállapítani, hogy gaz­dálkodó szerveink „nettó jöve­delem” termelő képessége az el­múlt közel tíz év alatt állandóan csökken, romlik. Mi következik mindezekből ? Amikor mi azt akarjuk, hogy a hatékonyság — ami legyen akár nyereség, akár nettó jövedelem — álljon a vállalat érdekeltségének központjában, akkor azt is akar­juk, hogy akik ennek jó vagy rossz alakításában döntő szerepet kaptak, legyenek kellően érdekel­tek. A vezetés eredményessége Nézzük meg közelebbiről, mi­lyen ez az érdekeltség? Vizsgáló­dásaink szerint ma a vállalatok hármas vezetési szintje a jövedel­mük alakulásában alapbérük alapján azonos elbírálás alá es­nek. Ugyanakkor részvételük a „hatékonyság” alakulásában erő­sen differenciált. Míg a vállalat felső szintű vezetése az ered­mény vállalkozásból eredő részé­ben érdekelt, addig a középszin­tű vezetés a szervezet folyamatos működési feltételeinek biztosítá­sával segíti a felső szintű vezetés eredményességét. Mindkét veze­tési szint azonban nem nélkülöz­heti a munkahelyi vezetésnek azt a szerepét, amely az anyaggal, energiával való takarékosságban, az eszközök és a munkaidőalapok, vagyis az erőforrások teljes ki­használásában realizálódnak. Véleményem szerint a vezető (természetesen az első számú ve­zető) az állami akarat felhatalma­zott letéteményese. Ha tehát va­laki a gazdasági szervezetben ezt a feladatot kapja és vállalja, ak­kor ő is és az általa létrehozott vezetői szervezet is az érdekeltsé­gi rendszerben, a jelenlegi moz- góbéraranyoknál jóval nagyobb arányú „teljesítménymutatóhoz kötött” érdekeltségben kellene hogy részesedjen. Az a maximá­lisan lehetővé tett 30 százalékos prémium, az adható 10—20 száza­lék jutalommal együtt a vezető jövedelmének maximum 28 _33 szá zaléka, ami önmagában a dol­gozók jövedelemhierarchiájában még nem jelent semmiféle ki­emelkedést. El kellene jutnunk odáig, hogy a munkahelyi vezetők (a vezetés alsó szintje) jövedel­me (alapbér -j- mozgóbérben) a szakmunkások átlagjövedelmének legalább kétszerese legyen. Jelentőségét abban látom, hogy ennek következtében a munkahe­lyi vezetés az erőforrások gazda­ságos kihasználásában erőtelje­sebben érdekeltté tehetők, továb­bá® jövedelmek differenciáltsá­gaiban kifejezésre jutna a vezetés felelőssége is a szervezet egészé­vel szemben. Anyagi érdekeltség A vezetés felső szintje ma már messze van az új mechanizmus indításakor tapasztalt vállalati átlagbérszínvonal ötszörösétől (negatív értelemben természete­sen) ha a jövedelmét hasonlítom össze a vállalati _bérszínvonallal. Ebben a mozgó érdekeltségben nem vitatom a jutalom szerepét, de megfontolandónak ítélem a „teljesítménymutatóhoz” kap­csolt prémium részarányának je­lentős növelését. Már említettem a nyereséggel kapcsolatban, hogy annak komp­lexitása kifogásolható. Amíg ár­rendszerünk, árfolyamrendsze­rünk a .pénzügyi hidak megtar­tását indokolják, addig nem kel- lene:e a „nettó jövedelem” kate­góriáját népszerűsíteni, és azt szamonkémi, mint népgazdasági követelményt. Ez a kategória azt ~.,leh*t.őv« tenné, hogy az eszkö­zök kihasználásának mutatóját is 'beépítsük a „teljesítménypré­mium” mutatójába. Az eszközki- hasznalás romlása negatív, javu­lása pozitív premizálásit tenne le­hetővé. Összefoglalva azt a végkövet­keztetést ajánlom figyelembe ven­ni, hogy a szervezet vezetésének anyagi ösztönzését növelni kelle­ne a teljesítménymutatóhoz kap­csolandó mozgó jövedelem rész­ben, ugyanakkor a nettó jövede- lemerdekeltség érvényesítésével az erőforrások kihasználásának fokozását, romlásának megaka­dályozását is az érdekeltségi rend­szerbe kellene vonni. ™*bá ,a gazdasági struktúra- valtást esak elhatározással nem valósíthatjuk meg, ha a változta­tja" nem találják meg érde­keltségüket, azok, akiknek ezt ve­zényelniük kell. Mindezek mellett a minőségileg magasabb gazdasági követeim? yeket kielégítőknél nem kellene felső határt szabni a jövedel­mek megszerzésében, mert évről eyre azonos teljesítményeket a piaci viszonyok úgy sem tesznek tehetővé, vagy ha mégis, akkor tekükTia3 S®5 strat®giája és £™áíá? „Í7ényesül. amelynek nakd? Vigyek sajnál­votaad közösségnek hasznos Szendrey Sándor HÁZUNK TÁJA Őszi növényvédelem... A GYÜMÖLCSÖSÖKBEN meg­kezdődhet a faiskolai lerakatok- ban vásárolt csemeték telepíté­se. A fajtakiválasztásnál ügyel­jünk arra, hogy ne csak az érés idejét vegyük figyelembe, ha­nem, hogy mikor virágzik a fa, és igényel-e idegen beporozást, vagy öntermékenyülő. Ez nagyon lényeges, mert később kárbavész a gondos ápolás, a tápanyag­utánpótlás és a szakszerű növény, védelem. Almából a korai fajtákat cél­szerű előtérbe helyezni. Az új sláger az Early Red Bírd, ame­lyik már július közepén érleli a gyümölcseit, s ugyanakkor jó porzópartnere a Ceglédi piros, a Jonatán M—40 és Golden Deli­cious fajtáknak. A középkorai érésű Éva telepítésével együtt érdemes ültetni az Egri piros és a Starcrimson Delicious fajtá­kat. A hagyományos régiek, mint például a Batul, a London pepin, a Fertődi téli, vagy a Húsvéti rozmaring jól termékenyülnek a Jonatántól. Meggy esetében az Érdi bőter- mőt, az Űjfehértói fürtöst, vagy a Meteor korait nyugodtan tele­píthetjük, mert ezek önterméke- nyülők. Jó ismerni a korai cse­resznyefajták előnyét: nem tesz kárt bennük a. cseresznyelégy. Célszerű érési sorrendet kiala­kítani, ha körtét telepítünk. A vajkörték bőven teremnek, ha együtt ültetjük őket. Ha őszibarack-telepítésre szán­juk magunkat, akkor jó ha előny­be részesítjük a bőven 'termő sárga húsú fajtákat. Ilyenek a Blazing Gold, az Aranycsillag, a Sunbeam, a Suncrest, vagy a kései bronzos Elberta. A SZŐLŐBEN a tárolásra szánt fürtöket csak alapos válogatás után tegyük el télire. Többféle­képpen is tárolhatjuk a cseme­gét. Például ládában fűrészporba ágyazva. A zöldségeskertben a káposzta- félék és gyökérzöldségek felsze­dése ad most munkát. Célszerű ezzel párhuzamosan a konyhaker­tet is megtisztítani a növényi maradványoktól és legalább egy ásónyom mélyen „elvermelni” azokat. Figyelni kell arra, hogy a fó­liával fedett spenótot enyhe idő­ben levegőztessük. A kimondottan pihenést segítő hét végi kertekben célszerű olyan növényeket telepíteni, amelyek nem igényelnek túl sok gondos­kodást, s beérik esetleg néhány permetezéssel. Virágok közül‘a helybe vethetők Igényteleneb­bek. Ilyenek: a mályva, a kö­römvirág, a búzavirág, az estike és a sarkantyúka. A kisméretű hét végi telken nem mindegy, hogy mekkora he­lyet foglal el a diszfa, vagy cser­je. A jegenye alakúakat két-há- rom, a gömbkoronájúakat 4—5 méterre ültessük egymástól. Már ilyenkor jó gondolni arra, hogy ne ültessünk közvetlenül a te­lekhatárra magasra növő fát. Sok felesleges szomszéddal való perlekedést kerülhetünk el ez­zel. A NÖVÉNYVÉDELEM lega­lább annyira fontos ilyenkor ősz­szel, mint tavasszal és nyáron. Azokon a helyeken, ahol sokat kínlódtunk a gombabetegségek­kel, ősszel is fertőtlenítsük a lombot. Akkor érünk el Igazán sikert, ha még lombhullás kez­detén Chinoín Fundazollal per­metezzük le az alma, a körte, a kajszi és a többi csonthéjas fá­kat. A szamócásban is hasznos, ha összeszedjük és elégetjük a le­száradt, fertőzött leveleket. Je­lentősen csökkenthetjük a levél­foltosságok kórokozóit és gyérül az áttelelő sodrómolyok száma is. A téli araszolokkal veszélyez­tetett kertekben — ha még ed­dig nem tettük meg — erősítsünk a fák törzsére a kis- és nagy té­li araszoló szárnyatlan nősté­nyeinek „befogására” alkal­mas öveket. Természetszerűleg gondoskodjunk a kihelyezett enyvrétegek -felújításáról, illetve az övék szükség szerinti cseréjé­ről. Sz. P- M. Törekvések a nagyüzemi tábla kialakítására Beszélgetés a megyei földhivatal vezetőjével A megye valamennyi városában és községében 1961—1962-ben ál­talános földrendezést hajtottak végre. Akkoriban minden üzem szá­mára Igyekeztek biztosítani a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. Ezt követően az állami gazdaságok átszervezésével, a mezőgazdasági szö­vetkezetek egyesülésével, önkéntes földcserék végrehajtásával, fel­ajánlások elfogadásával részben tovább javultak a nagyüzemi gaz­dálkodás feltételei. Kisebb részben azonban elaprózottság is keletke­zett. Horváth József, a megyei föld­hivatal vezetője elmondja: — 1975. második felében vala­mennyi mezőgazdasági nagyüzem­ben összesítést végeztünk a te­rületi szétszórtság és elaprózott­ság megállapítására. Ennek so­rán kiderült, hogy 14 ezer hek­tárnyi apró, az üzemi központ­tól távolleső föld van, melynek cseréje, vagy másik gazdaság ré­szére való átadása Indokolt ra­cionális hasznosítás megvalósítása érdekében. Hozzászámíthatjuk ehhez azt is, hogy a magántulajdonban levő parlagföldeknek az állam tulaj­donába történő vételével és a fel­ajánlások elfogadásával, majd az üzemek részére történő átadásá­val a területi szétszórtság évente 1000—1500 hektárral növekedik. Az említett adatok' Ismereté­ben törekedtünk az önkéntes, földcserék, valamint a részleges, üzemen belüli földrendezések se­gítésére. Ennek eredményeként az V. ötéves terv időszakában összesen 21 555 hektárt érintő te­rületen történt rendezés. — Ezt a munkát az idén is folytatják7 — Háromnegyed év alatt egy állami gazdaság és három ter­melőszövetkezet részére csaknem 660 hektárnyi terület részleges földrendezéssel történő összevo­nását végeztük el. Csere nélküli földátadással tizenhárom mező- gazdasági nagyüzem csaknem 500 hektáron táblásított. Jelenleg há­rom helyen majdnem 300 hek­tárnyi területet adnak át az erdő- gazdaságoknak. Az üzemek egy­másközti földcseréjét 23 esetben több mint 2800 hektáron hajtot­tuk végre. A mezőgazdasági nagyüzemek magánszemélyekkel is cseréltek földeket. Mindent összevetve eb­ben az esztendőben eddig meg­közelítőleg 4150 hektár üzemi te­rület rendezése fejeződött be, és most történik további 660 hektár táblásítása. — Talán néhány példát is meg lehetne említeni? — Az előző években, de az idén is nagy Igyekezettel töre­kedett a rendezésre az Állam­pusztai Célgazdaság és Helvéciái Állami Gazdaság. 1981-ben az előbbi több mint 500, a Helvéciái Állami Gazdaság pedig csaknem 2000 hektárt érintő területen táb- lásitott a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezettel együttmű­ködve. — Ez év első felében tudomá­sunk szerint ismét történt össze­sítés arra vonatkozóan, hogy hol kellene földcseréket végrehajtani. — Valóban történt ilyen. Ezek szerint mintegy háromezer hek­tár cseréjének, átadásának reá­lis lehetőségével számolhatunk. Ezenkívül 6—8000 hektárnyira tehető az a terület, amely, ugyan nagysága miatt alkalmas a nagy­üzemi művelésre, mégis elhelyez­kedésénél fogva célszerű lenne a cseréje, vagy átadása, de a rajta levő beruházás, lüllietvényérték, stb. miatt csak a pénzügyi fel­tételek megteremtése esetén, hosszabb távon jöhet számításba a rendezés. A jelenlegi jogszabályok al­kalmasak a cserék, rendezések, átadások végrehajtására. Gondot jelent viszont, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői nem mindig súlyának megfelelően fog­lalkoznak ezzel a témával. Föld­hivatali kezdeményezést várnak. Olyan gond is van, hogy a ked­vezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek óvakodnak attól, hogy szántóterületük átlagos ka­taszteri tisztajövedelme növeked­jen, nehogy elveszítsék a már megkapott állami támogatást. Másik probléma a szőlős vidé­kekért — különösen a kecskeméti és kiskőrösi járásban — a szak­szövetkezeti gazdálkodás forma és a régi kisüzemi szőlők, sőt he­lyenként az új tagi szőlőtelepíté­sek miatt jelentkezik. A szőlők ezen a vidéken még az 1962. évi földrendezések időszakában is ki­maradtak. AT szakszövetkezetek az új nagyüzemi telepítések he­lyét most is úgy választják ki, hogy a tagi kezelésben levő sző­lőket lehetőleg érintsék. Itt ke­letkezik a legtöbb panlagterület. Véleményem szerint ezeken a helyeken hosszú ideig a földhasz­nosítás más módszereit kell al­kalmazni. Ilyen a haszonbérbe­adás, zártkert-kialakitás, szak­csoporti gazdálkodás —, hangoz­tatta végezetül a megyei földhi­vatali vezetője. • A beszélgetésből kitűnt, hogy —• az említett negatívumok elle­nére — segítik a mezőgazdasági üzemekben a táblásftást, illetve a területek jobb hasznosítását. K. S. PÉLDAMUTATÓ SZERVEZÉSSEL ,, Költségvetésiek” között Lajosmizsén • Ebben az épületben a Politur ISZ munkásnői étkeznek, öltöznek, fürödnek majd. Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője: — A lajosmizsei költségvetési üzem példamutatóan oldja meg feladatait. Amellett, hogy fő megvalósítója a községfejleszté­si céloknak, hogy választékosán elégíti ki a lakosság szolgáltatá­si szükségleteit, jelentős segítsé­get nyújt a megyeszékhely építé­si, felújítási, karbantartási fel­adatainak ellátásában is. □ □ □ A délelőtti órákban érkeztünk Lajosmizsére, ahol Ratkai István üzemvezető távollétében Almási Lajos részlegvezető vállalkozott arra, hogy a nagyközségi tanács építési költségvetési üzeme tevé­kenységéről tájékoztassa a Pető­fi Népe olvasóit. A beszélgetés­be bekapcsolódott Pethö Tibor művezető, a szakszervezeti bi­zottság titkára is. — Kezdjük talán a községfej­lesztéssel. Lajosmizse azon tele­pülések közé tartozik, amelyek jelentős létesítményekkel gazda­godtak az elmúlt esztendők so­rán. — Csak ebben az évben három nagyobb beruházást adtunk át — közli Almási Lajos. — Befejező­dött a hatvanszemélyes szociális otthon bővítése, elkészült a 24X42 méteres tornacsarnok, s átadtunk újabb M célcsoportos állami lakást. — S persze voltak és vannak kisebb munkáink is — folytatja a sort Pethő Tibor művezető. — Iskolabővítés, korszerűsítés, és a sütőüzem felújítása, melyet kö­vetően — lakossági vélemény! — kiváló lett a mizsei kenyér. □ D □ A költségvetési üzem más vál­lalatoknak is végez munkát. Ott- jártunkkor éppen a Politur Ipari Szövetkezet helybeli kiszerelő üzemében szorgoskodott az egyik építőbrigád. — Étkezdét, zuhanyozót és más szociális létesítményeket építünk a nagyrészt nőket foglalkoztató üzemnek — mutatott körül az építkezésen Petlhő Tibor. — De készül egy termelési célokat szol­gáló modul barakk is. Egy másik munkahelyen a te­metői ravatalozó építését tekin­tettük meg. Itt a lajosmizsei már­tír, Vereb József nevét viselő szo­cialista brigád tagjai dolgoznak. — Nem szégyelljük másoktól átvenni a hasznos, jó módszereket — nyilatkozta Almási Lajos. Ezt a ravatalozót például kisebb mé­retekben ugyan, de a kecskeméti mintájára építjük. □ □ □ Lakossági szolgáltatásokra te­relődött ezt követően a szó. Nap­jainkban, amikor a lakások kom­fortosítása a községekben is fel­gyorsult, s a környezetvédelem már faluhelyen sem elhanyagol­ható feladat, ennek, különösen nagy a jelentősége. — Lakossági tevékenységünk részben építési, kivitelezési, rész­ben kommunális szolgáltatások­ból tevődik össze — vette szám­ba az e téren végzett munkát a 'részlegvezető. — A gépesített földmunkától a íestő-mázoló te­vékenységig minden szakágban az építeni szándékozók rendelke­zésére állunk. Am amilyen mér­tékben emelkedik a fürdőszobás lakások száma, úgy nő az ezzel kapcsolatos kommunális szolgál­tatások igénye is. Ezért megren­deltünk, s a. jövő év elejére vá­runk egy 400 ezer forintba ke­rülő szennyvízszippantó gépko­csit. A másik fontos szolgáltatást, a szervezett szemétszállítást jórészt már megoldották a nagyközség­ben. Másfél esztendeje járja az utcákat az üzem félmillióért vá­sárolt kukás kocsija, s üríti, he­tenként kétszer a lakásonként, családi házanként elhelyezett mintegy 500 hulladéktároló edényt. □ □ □ Kecskeméten az SPSZISZ-szel együttműködve részt vettek- a megyei tanács számítóközpontjá­nak elkészítésében. Néhány nap múlva pedig megkezdik a me­gyei tanács székháza 14. emele­tének födém-megerősítését, az új liftek beépíthetősége érdekében. — Munkáról, sikeresen, köz- megelégedésre végzett tevékeny­ségükről beszélgettünk eddig. Vannak-e gondjaik? — Szerencsére nem sok. Ke­vés a segédmunkás, s elkelne egy-két .új tehergépkocsi. — Szakmunkások? — Kőművesekből többet is tudnánk foglalkoztatni, de más szakmákkal jól állunk. Előnyös hogy szakembereink egyharma- da két szakmával rendelkezik. — S?ereztek-e be korszerű esz­közöket, berendezéseket? — Van egy új NDK földgya­lunk, s az idén vásároltunk né­hány kisgépet: beton- és ha- barcskeverőket, vésőgépeket. Kilátásunk van — megyei segít­séggel — két darab IFA teher­gépkocsi beszerzésére is. Mielőtt elbúcsúztunk a la jós- mizséiektől, Pethő Tibort az üzemben dolgozók társadalmi te­vékenységéről kérdeztük. — A társadalmi munkaakciók­ban, (felajánlásokban másokkal együtt mi is részt veszünk. Amit a gyakran szóba hozott szociális otthon mellett említenék, az egy hároméves program, melynek ke­retében úszómedencét — tanme­dencét, — építünk a községben. | Sitkéi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents