Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 29. TUDOMÁNY—TECHNIKA Az adminisztráció automatizálása Napjaink­ban egyesek szerint az iro­dák a XIX. század szerve, zési módsze­reinek az utol­só végvárai. A XX. század vé­gének automa­tizált gyárait a modern hír­adástechni­kával kom­munikáló és informálódó lakosságot ki­szolgáló admi­nisztráció ma is századok­kal ezelőtt ki­alakult módszerekkel (merev munkaköri hierarchia, mindent írásba foglaló kommunikáció, szi­gorúan elhatárolt feladatkörök) és manuális eszközökkel dolgo- 'zlk. Nem véletlen, hogy az irodai, az adminisztrációs munka autó. matizálódásának az igénye nap­jainkban a fejlett ipari országok­ban egyre inkább előtérbe ke­rült. Az elektronikus irodai esz­közök világforgalma az utób­bi években több mint 40 százalék­kal megnőtt. Kétségtelen, hogy ebben a növekedésben egyelőre a hagyományosnak számitó kis ügyviteli számítógéprendszerek viszik a pálmát, melyek eladása az utóbbi két évben megkétsze­reződött. Ezt több tényező egybe­esése erősíti. Alapvető követelmény a haté­konyság növelése, a gyors ügy­intézés, a kényelmes és megbíz­ható információ-hozzáférés. Ezek a kívánságok egyben a bürok­rácia megfékezésének egyik le­hetőségét jelentik. De erősiti ezt az igényt a világ növekvő piac­hiánya, ami egyaránt fenyegeti a kevésbé és erősebben fejlett országokat. Már manapság is van egy sereg olyan berendezés, amelyeket az irodai munkában használni le­het. Ilyenek" a különféle infor­mációtárolók, az elektromos író­gépek „intelligens” változatai, amelyek teljes, ismétlődő szöveg­részeket (cím, megszólítás, ud­varias vezető stb.) tárolnak, és ezek egyetlen gombnyomással be. hívhatók, amellett még például sorkiegyenlítést, sorszámlálást, hi­bajavítást, szerkesztést is lehet végezni velük. A nagy lökést a sokrétű fel­használáshoz a mikroprocesszo­rok adták. Ezek beépítésével mai irodai berendezéseink utódai „in­telligenssé” tehetők, tehát tárolni tudják az információt. Az egye­di munkahelyek összekapcsolha­tók nagy összefüggő rendszerbe, esetleg csatlakozhatnak a vállala­tok termelésirányítási rendsze­reihez, amelyekben közepes vagy nagy számítógépek, nagy adat­bankok vannak. Képünkön: vál­lalati termelésirányításhoz is jól használható mikroszámítógép. Emberek és a sugárzás A technikai forradalom kor­szakában az atomenergia és ra­dioaktív izotópok alkalmazása gyors ütemben növekszik. Nap­jainkban feltételezik, hogy 2000- re az atomerőművek energiater­melése nagyobb lesz, mint a vi­lág mai teljes energiatermelése. A radioaktív izotópok orvosi al­kalmazása a diagnosztikában, gyógyításban és a kutatásban, felhasználásuk egyre több ipar­ágban, például a műanyaggyár­tásban, bányászatban, gépgyár­tásban, élelmiszer-tartósításban, a mezőgazdaságban fokozódó ütemben terjed. Ma még nem számottevő, de növekvőben van a lakosságnak az a része, amely kénytelen radioaktív anyagokkal érintkezésbe kerülni, s amelyek­nek védelme a mennyiséggel szemben fontos közegészségügyi feladat. Természetesen bizonyos meny- nyiségű sugárzásnak az egész la­kosság ki van téve, ezt nevezik természetes háttérsugárzásnak, amely alatt a kozmikus sugár­zást, a földkéregben, levegőben előforduló radioaktív gázok, kő­zetek sugárzását, illetve a szer­vezetbe beépült természetes ra­dioaktív izotópok sugárzá­sát értik. A Nemzetközi Sugár- védelmi Bizottság ajánlása alap­ján elfogadott, hogy 5 rém az az összdózisérték, amelyet az egyén — életének első 30 évében — a természetes háttérsugárzáson és az orvosi beavatkozáson felül genetikai károsodás veszélye nél­kül elvisel; A gazdaságilag fej­lett országokban azonban a la­kosság egésze mesterséges forrá­sokból is elszenved sugárterhe­lést. Foglalkozással járó besugár­zást az a dolgozó kap, aki a mun­kahelyén rendszeresen ionizáló sugárzásnak van kitéve. Ebben az esetben a megengedhető ma­ximális dózist magasabbra ’ ha­tározzák meg, mint a lakosság egészére. Alapvető követelmény, hogy foglalkozásból eredően éle­tének első 18 évében senki sem kaphat sugárterhelést, ugyanígy a nők sem kaphatnak terhessé­gük megállapítása után. Fontos szabály az is, hogy min­den sugárveszélyes munkahelyet, sugárzó anyágot szállító jármű­vet úgynevezett - sugárveszélyt jelző — nemzetközileg előírt tár­csával kell ellátni, még akkor is, ha ez a munkahely szabad ég alatt is van, amint ezt felvéte­lünk mutatja. Zajregisztráló készülék Az utóbbi évek kutatásai azt tükrözik, hogy jelentős különbség van az ipari és a közlekedési za­jok közötti előfordulásuk gyakori­ságában és az információtartal­mában egyaránt. .A legújabb vizs­gálatok ■ szerint az egyenlőtlen ipari zajokat azonos zajszint ese­tén mintegy 5 diB értékkel na­gyobbnak érzékeli az ember, mint az ismerős közlekedési zajokat, így például a megszokott vasúti zajok kevésbé ártalmasak. A ku­tatások igen fontos tématerületei a kis zajú gépek konstrukciója, valamint az építészeti térhatáro­ló elemek: falak, födémek, ajtók ablakok hanggátlásának javítása, munkahelyek, gépcsarnokok zajá­nak és az utcai közlekedési zajok­nak a csökkentése. Képünkön a francia Sáfáré— Crouzet gyártmányú „Sonar DEBB—1” típusú zajregisztráló készülék látható. Ez a berendezés az épületben hallható belső zajok, de az épületen kívüli külső zaj­források regisztrálására egyaránt alkalmas. TÚL A MEGYEHATÁRON Bajaszentistván egykori vámépületének magassá­gából szép kilátás nyílik a Duna partjára, az ár­téri erdőségekre. Verőfényes napokon a láthatár alján ide kéklik a tolnai, baranyai dombvidék lan­kái közül kiemelkedő Mecsek hegység. Szinte elér­hető közelségben elénk tűnik a szomszédos megye. Mégis, aki a bajai hídon át próbálkozik oda el­jutni, a jó félórás, háromnegyed órás kényszerű várakozást mindenképpen számítsa hozzá az uta­zásra szánt időhöz. De nincs az a forgalmi akadály, ami a déli or­szágrész szomszédos közigazgatási területeinek ör­vendetesen fejlődő gazdasági és személyi kapcso­latait hátráltatja. Jó példa erre Baranya és Bács- Kiskun tíz mezőgazdasági üzeme, vállalata, ame­lyek egy közös érdekű beruházásra, a Mohácsi-szi­get 23 ezer hektárjának terep- és vízrendezésére, talajjavítására, öntözésére összefogtak. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEFOGÁS BARANYÁBAN A A Szigetvári Agroké­miai Társulás egyik te­lepe. Jobb oldalon az épüld 12 ezer tonnás raktár. Agrokémiai társulás 160 ezer hektáron Jó 20 kilométer hosszan hatá­ros a Mohácsi-szigeten a két me­gye, ahol ez a nyolc esztendőre tervezett együttes munka folyik. Az idén 30 millió forintot érő földrendezést, műtárgyépítést vé­geznek el a két megyének erre a munkára szerződött kivitelezői. 1982-ben 60 milliós melioráció, csatorna- és földútépítés, táblásí- tás következik. A Mohácsi-szigetihez hasonló jellegű gazdasági összefogásnak hagyománya van Baranyában, ahol az 1970-es évek elején alapí­tották meg az érdekelt nagyüze­mek, vállalatok a szigetvári és a Bólyi Agrokémiai Társulást. A történelmi nevezetességű város­ban, amelynek konzervgyárába Bács-Kiskun szövetkezetei is rendszeresen szállítanak kertészeti terméket, az állami gazdaság és hat tsz fogott össze a közös érde­kű tevékenységre. Bolyon a mezőgazdasági kombi­nát, az AGRÖKER, továbbá nyolc termelőszövetkezet és a Villány- mecsekaljai Borgazdasági Kombi­nát az alapító. E két társulásnak több mint 108 ezer hektár az ér­dekeltségi területe,, sőt, hat olyan közös gazdaság számára is nyújt szolgáltatást, amelyek a társaság­nak nem tagjai. Az említetteken kívül többek mint ügyintéző vállalat, és öt téesz között a baranyai AGROKER, által alapított Belvárd-gyulai Nö­vényvédelmi Egyszerű Gazdasági Társulás, a Drávafoki Repülőgé­pes: Növényvédő Társaság fejtiM !Közö&J“érd«tü^ tevékenységéi wz utóbbinak a drávafoki Űj Eszten­dő Tsz az ügyintéző gazdasága, és 15 ezer hektáron 8 szövetkezet a tagja. Műtrágyát, növényvédő szert raktároz, és készít elő a fel- használásra. A társaság AN—i2-es repülőgépe év elejétől kezdve 41 ezer hektáron1 végzett műtrágya­szórást, növényvédő munkát. szántóföldi gépeket, a tagja,' melyek a repülőgép kö­zös használatára társultak. Az ala­pítókon kívül a Pécsi Állami Gazdaság, a Villány-mecsekaljai Borgazdasági Kombinát és öt ter­melőszövetkezet veszi igénybe a szolgáltatásukat. Ahány, annyiféle szerkezetű, működési területű társulás. Két­ségkívül a legsökrétűbb az 1973- ban alapított Szigetvári Agroké­miai Társulás tevékenysége. Épü­leteinek, eszközeinek az értéke több mint 34 millió forint és ez folyamatosan gyarapodik. Nagy terhet vesz le a gazdaságok vál­láról azzal, hogy a megrendelt vegyi anyagot, amelyet a gyártó és kereskedelmi vállalatok folya­matosan szállítanak, hétköznap, vasárnap fogadni tudja. A vasúti iparvágány közvetlenül az agroké­miai telepre vezet, ahol szakava­tott kézzel nyomban gondjaikba veszik az ott dolgozók a szállít­mányt. Nincs fekibér, kocsi-állás- pénz. A műtrágya és növényvédő szer erre a célra tervezett és épített tárolókban ömlesztve, vagy zsákos áruként a szabad téren kap he­lyet. Épül és rövidesen a műtrá­gya raktározására kész a könnyű szerkezeti elemekből összeállított agárdi rendszerű tároló. A sziget­vári központi telepen ezzel 22 ezer tonnára emelkedik a zárt, műtrágya és növényvédő szer rak-: tártér, ahol különböző gépek, szál­lítószalagok könnyítik az áru ke­zelését, továbbítását. A szigetvári társulás a raktáro­záson kívül szántóföldi és légi növényvédelmi munkát, talajerő­utánpótlást végez, kívánságra cél­gépeket ad .bérbe. A légi növény- védelem és műtrágyaszórás az idén több mint 30 ezer hektárra terjedt ki. Dicséretes megoldás a társulásnál a központi mosoda, ahol Baranya, sőt a szomszédos megyék gazdaságai a védő- és munkaruhákat tisztíttatják. A vegyszeres szennyezés miatt ugyanis, szolgáltató vállalatok a mezőgazdaságnak ilyen munkát ritkán, vagy egyáltalán nem vé­geznek. Többek között a Kiskőrö­si Állami Gazdaság is Szigetvárott mosatja a növényvédő szakmun­kások munkaruháit. Hazánkban ez ideig 23 agroké­miai társulás alakult. Ezek közül 8 Baranyában működik. A megyé­nek 444 ezer hektár az összes te­rülete és 240 ezer hektár, vagyis az országossal megegyező a szántó­földjeinek aránya. A baranyai 240 ezer hektár szántóból azonban 160 ezer hektáron az agrokémiai tár­sulások tevékenykednék. Az országosan kiemelkedő ered­mény mögött a mezőgazdasági űzetnek jól felfogott érdeke, kez.- deményező készsége rejlik, ame­lyet kezdettől fogva hathatósan támogatott a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Di­cséretesen segített szakemberek­kel, jó tanáccsal, tanfolyamok, to­vábbképzők szervezésével, magas színvonalú szakmai irányító te­vékenységgel a Pécsett székelő megyei növényvédelmi és Agroké­miai állomás. K. A. • Folyékony műtrágyával töltik a • A baranyai gazdaságok köz­ponti mosodája Szigetvárott, ahol á vegyszerrel szennyezett védő- és munkaruhát tisztítják. (Straszer András felvételei) Hat esztendeje alapította meg három szövetkezet a Növényvé­delmi Egyszerű Gazdasági Együtt­működést. Az ügyintéző újpetrei Petőfi Tsz-en kívül a szalántai és a reménypusztai közös gazdaság TAKARÉKOSSÁG ’81 Betétek és hitelek Másodika van: fizetésnap. Ga- rai József né gondnok oszt, szo­roz. Készül a havi költségvetés. A tételek most még a szokáso­sak, de a jövő hónaptól már bátrabban tervezhet a . család „pénzügyminisztere”. — Lejár az egyik OTP-énk — jelenti be boldogan Garainé. — Ez az utolsó részlet. □ □ □ , Ám, ha Garainé örül annak, hogy eggyel kevesebb a fizetni­valója, nem kevésbé volt bol­dog három évvel korábban, ami­kor a 35 éven aluli fiatal háza­sokat megillető OTP-hitel révén került új bútor a három szoba legnagyobbikába. Szekrénysor, heverők, fotelek és varrógép is, ami nagyon elkelt, mert az ak­kor kétéves Krisztina rendszere-1 sen gondoskodott édesanyja szá­mára varrnivalóról. Két eszten­dővel később megszületett a.vár- vavárt öcsike is: Peti. S hogy a megnövekedett csa- láa kényelme teljesebb legyen, Garaiék az idén nyáron hozzá­láttak a központi fűtés elkészí­téséhez. Természetesen OTP-hi- telre... □ □ □ Rácz Pálné a rövidlejáratú hi­telügyek főelőadója a kunszent- miklósi OTP-fiókb'án. A család­alapító fiatalok számára nyúj­tott kedvezményes vásárlási köl­csönről sommázva ez a vélemé­nye: — Jó dolog ez! Mi is most vesszük igénybe. Rácziíé férje a dunavecsei OTP-fiók vezetőjén Ki tudhatná ezt jobban náluk. Ám a rövicflejáratú hitelek (összegük Kunszentmiklóson, Kunadacson és Kunpeszéren ez ,idő szerint 12 millió forintra rúg) közül a környék adottságainak megfelelően mégis a mezőgazda- sági hitelek a legjelentősebbek. Bács-Kiskun megyét az ország éléskamrájának is szokás nevez­ni. Az OTP megyei igazgatósá­gának kiadványán az MSZMP XII. kongresszusának határoza­tából vett idézetet olvasok: „Vál­tozatlanul ösztönözni kell a ház­táji és kisegítő gazdáságok ter­melését.” A hatodik ötéves nép- gazdasági terv pedig így fogal­maz: „Továbbra is segíteni kell a lakosság különféle Tétegeinek mezőgazdasági termelését, külö­nösen a sertés-, a baromfi- és a kisállattenyésztésben.” A kunszentmiklósi OTP-fiók körzetében a sertésnevelés, fiaz- tatás és hizlalás az a tevékeny-' ség, amelyre a legtöbben igé­nyelik a mezőgazdasági hiteleket. Ám a sertés- és a kisebb mérté­kű szarvasmarhatartás mellett lassan előretör egy népszerűsödő ágazat: a méhészet. □ □ □ Joó József, az Észak-Bács me­gyei Méhész ÁFÉSZ kunszent­miklósi csoportjának vezetője. Tizennégy évvel ezelőtt az ő kezdeményezésére alakult meg a községben a méhész szakcsoport mintegy 10 taggal. Az első eszten­dőben egy, tavaly már száz ton­na mézet termeltek. A jelenleg 38 méhészt számláló csoport eb­ben az esztendőben tíz vagon mézet ad exportra és az ország­nak. — A méhészet iránti érdeklő­dést és a termelési kedvet nagy­mértékben fokozta a négy, évvel ezelőtt meghirdetett OTP-hitel­• Ahol nagy a család, elkél az automata mosógép. Egyes típusai OTP-hitelre is kaphatók. (Bárdos Gábor felvétele) akció. Az ötvenezer forintig ter­jedő kölcsön sok kisméhész szá­mára lehetőséget nyújtott tíz vagy húsz családjának ötvenre, hat­vanra, esetleg még többre növe­léséhez. A hitel után a méhész mindössze 2 százalékos kamatot fizet, mért szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése esetén a további kamatrészt átvállalja az Országos Méhészeti Szövetke­zet. És aminek talán a legjobban örül Joó József: — Míg néhány évvel ezelőtt csupán idősebb, régi méhészek foglalkoztak méztermeléssel, má­ra bekapcsolódtak e tevékenység­be a fiatalok is. □ □ □( Csörren a telefon, az OTP- főnök sürget: siessek, Márta né­ni ott van, most beszélhetek ve­le. ha akarok. Márta néni Gál Sándor festő­művész özvegye. Gyors mozgású, gyors beszédű asszony. És" szen­vedélyesen szeret játszani. — Viszem a lottót, a borítékos sorsjegyet. Azt mondják: „Márta néni, játsszon velünk!” No, ne­kem se kell több, hát akkor játsz- szunk együtt. ^Szerencsés játékos, és kiváló bizományos. Szerencsés, mert nyert már személygépkocsit, volt négyes és tizenhármas találata. Kiváló, mert másfél ezer előfize­téses lottószelvényt ad el havon­ta, mert sorra szervezi a kollek­tív szelvénnyel játszó totóklu­bokat, s mert az 1980. év végén meghirdetett megyei bizományo­si versenyben a második helyen végzett. Igazán akkor bofldog, ha ügy­feleit a kegyeibe fogadja For­tuna. Volt olyan, kuncsaftom, aki, miután rávettem, hogy előfizeté­ses lottóval játsszék, még abban a hónapban kettes, majd négyes találatot ért el. □ □ □ — Az OTP a lakosság és a ta­nácsok bankja — vallja meg­győződéssel Szappanos Zslgmond. — Fiókunk kezeli a tanács fej­lesztési és költségvetési alapján kívül a lakosság megtakarított pénzösszegeit is. A nálunk el­helyezett lakossági betétek ösz- szege ez idő szerint 148 millió fo­rint. S hogy az OTP élvezi az állampolgárok bizalmát, azt ml sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a betétek négyötöde egy, két és három esztendőre tartósan lekötött betét. Ez teszi lehetővé, hogy a ta­karékpénztár lépést tud tartani a fejlődéssel, a Kunszentmikló­son például alighogy megszüle­tett . a gázprogramra vonatkozó döntés, az OTP máris kedvez­ményes gázbekötési hitelakciót hirdetett meg. , Sitkéi Béla .

Next

/
Thumbnails
Contents