Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

1931. október 29. • PETŐFI NÉPE • 5 A főiskolák és a város ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1981. OKTÓBER Számítógép osztja a lakást? Kovács János 43 éves, nős. Alkalmi munkából él. Három­szor volt kényszerelvonó-kúrán, börtönben 9 évet és 3 hó­napot töltött. Hat gyereke van. Szükséglakásban lakik. Kovács János 2S éves, nős. A szegedi egyetem bölcsész­karán a magyar—francia szakon kitüntetéssel végzett. Most gimnáziumi tanár. Felesége gyermekgondozási szabadságon van. Albérletben élnek kislányukkal. Kovács János 33 éves esztergályos. Legényember, szülei­vel él. Kiváló újító, szocialista brigádtag. MELYIK KOVÁCS JANOS ERDEMEL LAKÄST? Főiskolai negyed kialakítását javasolta néhány kecskeméti építész (másfél évtizede. A di­ákvárosban kapott volna he­lyet a kertészeti főiskola, az óvónőképző azóta elkészült t és a Gépipari és ' Automatizálási Műszaki Főiskola még mindig hiányzó új kollégiuma. Adandó alkalommal átkerülhetett vol­na a GAMF lis. Vitathatatlan­nak látszottak az előnyök; ele­gendő, ha a közösen használ­ható kulturális és sportlétesít­ményekre utalok. A tetszetős elgondolásokat ellenzők legin­kább az akart-akaratlan elszi­getelődésre hivatkoztak. Valóban kívánatos, hogy a tekintélyes szellemi képességet, korszerű felszerelést tömörítő intézmények erjesztőként gaz­dagítsák a megyeszékhely tu­dományos, kulturális életét. Csak akkor töltik be rendelte­tésüket az itt működő főisko­lák, ha tevékenységük falaikon kívül is érzékelhető. Csak ak­kor készíthetik elő hallgatóikat a szocialista értelmiségi élethi­vatásra, ha már diákkorukban beletanulnak a közéletiségbe, vagyis többet vállalnak, mint amit munkakörük feltétlenül megkíván. Csak akkor kerülhe­tik el a szakbarbárság — fo­rintban is kimutathatóan ká­rosító — veszélyeit, ha fiatalon megízlelik a tájékozottság, a sokirányú fogékonyság örömeit. Kecskemétnek, a magyar kultúrának, a magyar népgaz­daságnak sem mindegy, hogy milyen szellemi légkörben töl­tik el főiskolai éveiket az itt tanuló fiúk, lányok. Közérdek, kölcsönösen előnyös a városi közművelődési szervezetekkel és a felsőfokú tanintézetekkel adott lehetőségek minél telje­sebb kihasználása. Az öt felsőfokú jellegű intéz­mény közül az óvónőképzőt hozták létre legrégebben: 1959- ten. A két évtizede működő kertészeti tanintézet' egy évti­zede kapta meg a főiskolai mi­nősítést. Az 1964-ben alapított GAMF-ot is bizonyítás ufán sorolták a műszaki főiskolák közé. (Eltérő adottságaik miatt máskor írunk az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igaz­gatóságáról és a most szerve­A legfrissebb összesítés szerint 938 kisiparos tevékenykedik Kecs­keméten és a város környéki köz­ségekben. Háromszáztizeniheten árutermeléssel, batszázh úszón­egyen szolgáltatással keresik ke­nyerüket. Százöten már nyugdíja­sok, munkaviszonyuk mellett dol­goznak kétszázhatvannégyen, te­hát 569 a főfoglalkozású kisiparos. Szerkesztőségünk kérésére Ko- lozsi R. Gyula, a városi tanács ipari csoportvezetője készített sta­tisztikát a megyeszékhely iparo­sairól; az adatokat néhány meg­jegyzéssel egészítette ki. Ezek kö­zött pozitív, hogy városunkban joibb a szolgáltatás, mint másutt az országban. Nem Ihartgzik azon­ban jól, hogy nem kielégítő az építőipari javító-szolgáltató szak­mák kapacitása. Ez magyarul annyit jelent, hogy nincs, aki megcsinálja a csöpögő csapot, fel­ragasszon két leesett csempét. Nem jobb a helyzet a szabók és a cipészek munkája körül sem. Tu­dunk például olyan suszterról, aki háiómszázötven forintért vállalt volna cipőtalpalást... A megyeszékhelyen gyakorlati­lag nincs ellátatlan terület, ami zeit zeneművészeti szakiskolai tagozatról.) Elegendő tapasztalati tény alapján állítható; mind job­ban megfelelnek a főiskolai követelményeknek. Hét kandi­dátus dolgozik főállásban a tantestületekben. Különösen kedvező a kertészeti főiskola helyzete, mert munkatársai­kon kívül a kutatóintézetek tudományos fokozatú szak­embereit is foglalkoztathatják. Érthető, hogy nagyobb q fő­iskolái oktatók tekintélye. Tantestületüknek sokat kö­szönhetnek a helyi gazdasá­gok. Kecskemét ipari föllen­dülése elképzelhetetlen a mű­szaki főiskola eredményes te­vékenysége nélkül. Biztató sikereket értek el az elméleti és a gyakorlati képzésben, mert tudatosan bővítik üzemi kapcsolataikat. Az óvónőkép­ző több jó kezdeményezéssel tanúsította: célszerűnek lát­ja az összefogást. örvendetes: a tudományos és kulturális szervezetekben, intézményekben sok felsőfo­kú 'oktató tevékenykedik. A TIT minden szakosztályában, városi és megyei elnökségé­ben, a MTESZ egyesületeiben, a Megyei Művelődési Központ társadalmi vezetőségében ta­lálunk GAMF-os, kertész, vagy óvónőképzős tanárt. Még fontosabb: a megye és a város párt és tanácsi vezető testületéiben „jelen vannak’’ a főiskolák. így a beválasztot- , taíc közvetlenül, a legmaga­sabb helyi döntési fórumo­kon érvényesíthetik ismere­teiket a lakosság, a gazdálko­dás, a kulturális fejlesztés szolgálatában és képviselhe­tik a felsőfokú képzés érde­keit. Rugalmasabban, haté­konyabban illeszthetik mun­kájukat a helyi igényekhez, mivel idejekorán tudnak a távlati tervekről. (A diákok közül is egyre többen vesznek részt a KISZ városi program­jaiban, kulturális akciókban, járnak színházba, az MMK- ba.) Főiskolai negyed nélkül is napról napra nyilvánvalóbb: e fiatal intézmények a kecs­keméti közélet, gazdaság, kul­túra meghatározó tényezői. Heltai Nándor azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség több szakemberre. Kevés az üvegező, az ács, a te­tőfedő. Maszek pék egyáltalán nincs — legalábbis a statisztika szerint. iEz az adathalmaz egyébként számos érdekességgel szolgál. Megtudhatni 'belőle, hogy 134 olyan kisiparos működik, akinek munkája nincs képesítésihez köt­ve. Sok szakma van, amelynek csak egy képviselője dolgozik Kecskeméten. Így például öntőből. Liftszerelőből, látszerészből, öt­vösből, könyvkötőből, kesztyűsből, hangszerészből, kelmefestőből van egy. Van két elektroműsze­rész, három féhéreműkészítő, négy cserépkályhás, öt kozmetikus, hat irodagépműszerész, 7 kovács, nyolc kárpitos, kilenc szűcs. Autó­szerelőből 29-et, férfiszabóból 39- et, női szabóból 44-et, fuvarosból 45-öt, kőművesből 51-et, szobafes- tő-imázolóból 69-et tartanak szá­mon. (Nem hinné az ember, hogy ép­pen villanyszerelőből van bőség, pedig ez a helyzet: 72 villanysze­relő kisiparos dolgozik Kecskemé­ten és környékén. A kérdés esetünkben meglehe­tősen szónoki, hiszen kitalált sze­mélyekről van szó! A tanács il­letékes osztályának, a Lakásügyi Társadalmi Bizottságnak azon­ban hús-vér emberek ügyében kell döntenie. S mivel a döntést hozók maguk is emberek, bizony előfordulhat, hogy ezt vagy azt másképp, netán- jobban is figye­lembe vesznek. Megoldható-e va­jon a számítógép bevonása a dön­tés előkészítésébe? A kísérletek alapján kijelent­hetjük: igen! Először azokat az elveket ha­tároztuk meg, amelyek legdöntőb­ben befolyásolják az igénylő la­káshoz jutását. Fő sorolási szem­pont: 1. a családi helyzet, 2. a munkához való viszony, 3. a tény­leges lakáshelyzet, 4. az egyéb méltánylást érdemlő körülmé­nyek, végül 5. a hamis adatszol­gáltatás (mint kizáró ok). A családi helyzet rovat négy alpontot tartalmaz: az eltartottak számát (négy gyermekig progresz- szíven emelkedik, utána változat­lan) az egészségügyi helyzetet (kü­lön méltánylandó, ha fertőző be­teg van a családban), a család összetételét (kiemelten: egyedülál­ló családfenntartó), végül a jövel­Meglehetős visszatetszést kelt Kecs­kemét polgáraiban, hogy amíg a nagy többség szabad idejét is hajlandó a város szépítésére: faültetésre, virágpa­lántázásra, parképítésre fordítani, ad­dig egy kisebbség gátlástalanul fittyet hány az erőfeszítésekre: ott szemetel, ahol épp eszébe jut. Sokan azt hiszik, hogy az ilyeneket nem lehet megbün­tetni, pedig igen is lehetséges. Ez al­kalommal két tanácsrendelet végrehaj­tásáról számolunk be olvasóinknak. Az egyiket Bács-Kiskun megye Ta­nácsa hozta a szeszes ital közterületen és egyéb helyeken való fogyasztásá­nak korlátozásáról (1980. január 2-án lépett életbe). A másik Kecskemét vá­ros Tanácsának 2/1974. számú rendele­té a közterületek tisztán tartásáról, védelméről. Szerkesztőségünk kérésére dr. Cse­reklyei Ilona, a megyeszékhely taná­csa Igazgatási osztályának csoportve­zetője foglalta össze a tapasztalatokat. 1980-ban 37 feljelentést tettek közte­rületi szeszfogyasztás miatt. Négy ügy mi helyzetet (az egy főre jutó ha­vi jövedelem). A munkához való viszony értékelése is összhangban van az érvényes rendeletekkel. Pluszként veszik számításba, ha az igénylők öt, vagy ennél több éve folyamatosan dolgoznak, kü­lön értékelik, ha Kecskeméten. Plusz pontszám jár a kitünteté­sekért, a közéleti tevékenységért, csökkentő tényező viszont az iga­zolatlan mulasztás, az, hogy az igénylő sehol sem dolgozik, elle­ne szabálysértési határozat, illetve büntető határozat született. A tényleges lakáshelyzet felmérése­kor külön pontszám jár egy főre eső lakóterület 6, illetve 4 méte­res minimumáért, a komfort hiá­nyáért, továbbá a három évet meghaladó albérletért. A mél­tánylást érdemlő körülményeket nem a számítógép, hanem a La­kásügyi Társadalmi Bizottság (az összpontszám 15 százalékával) ve­szi figyelembe. A hamis adatszol­gáltatás a lakáshoz jutás lehető­ségéből való kimaradást vonja maga után. E kidolgozott elvék alapján száztagú mintát alakítottunk ki la­kásigényekből, és többször is lefuttattuk összes adatukat a SZÜV kecskeméti számítóköz­flgyelmeztetéssel, 33 pedig pénzbírság­gal zárult. Egy-egy esetben átlagosan 498 forint volt a rendelet megszegői­nek büntetése. Ebben az esztendőben eddig 38 fel­jelentéssel volt dolguk az osztály il­letékeseinek, két ügyet figyelmeztetés­sel szüntettek meg (fiatalkorúak vol­tak a tettesek). Harminchat embert megbírságoltak: fejenként átlagosan 530 forintot kellett fizetniük. Nézzünk néhány konkrét példát 1 1981. április 24-én az Erdei Ferenc té­ren italozott H. Antal. Ezer forintjába került a szabálysértés. B. István 1981. június 29-én a Kuruc körúton visel­kedett botrányosan — nyolcszáz fo­rintja bánta. M. Gusztáv az Arany Já­nos utcában sörözgetett, és igazolta­tásakor személyi Igazolványát nem tudta felmutatni: hétszáz forint lett a büntetése. A szemetelők sem ússzák meg szá­razon. 1975-ben 24, 1976-ban 39 felje­lentés érkezett ellenük. 1977-ben — er­pontjában, míg az egyes tényezők­re meghatározott pontszámok változtatásával kikísérleteztük a legmegfelelőbb súlyozásokat. Feltehetik a kérdést: mi a kü­lönbség a régi számítógépes fel­dolgozás és az új megoldás kö­zött? A régi gyakorlat csak nyil­vántartotta az igénylőket. A most kidolgozott program értékeli is azokat a körülményeket, amelye­ket az érvényes jogszabályok, ta­nácsrendeletek szerint figyelembe kéll venni. Nem dönt, de segítsé­get ad a döntéshez. Megkérdezhe­tik azt is: miért kell ehhez gép? Majdnem hatezer lakásigényét tartunk már nyilván, az ő ada­taikat gyorsan és hatékonyan csak egy számítógép tudja fel­dolgozni és „fejben tartani”. A program országosan is egye­dülálló: ilyen részletesen kidol­gozott, ennyi mindent figyelembe vevő, s i'lyen árnyaltan pontozó rendszert még nem találtak ki hazánkban. Félreértés ne essék: ettől sem várható a lakáshiány máról holnapra történő leküzdése, minthogy a számítógép nem épít lakást. Az viszont várható, hogy a korábbinál megalapozottabb, a társadalmi igazságérzetnek job­ban megfelelő lakáskiutaló hatá­rozatok születnek. Azaz: a számí­tógép is segít válaszolni a kérdés­re: melyik Kovács János kapjon hamarabb lakást... A lakásigénylők' hadseregében 1982-től segít eligazodni a szá­mítógép. Ahhoz azonban, hogy alapos munkát végezhessen, a je­lenleginél többet kell „tudnia” az igénylőkről. A hiányzó adatokat szeretnénk úgy beszerezni, hogy a lehető legkevesebb kényelmetlen­séget okozzuk ügyféléinknek. Dr, Szombathy Zoltán szervezési és jogi osztályvezető re is fényt dérit a statisztika! — nem­igen figyeltek a közterületek szennye­zőire az illetékesek, mivel csak 9 fel­jelentéssel volt dolguk az igazgatási osztály munkatársainak. 1978-ban 22, 1979-ben 33, 1980-ban 18 esetben bírsá­golták meg a magukról megfeledke- zetteket. S ezt a fogalmazást szó sze­rint kell érteni — hogyan másként ma­gyarázható az. ha valaki a nyílt szí­nen végzi el a dolgát __ B. Ferenc t ett Így a Dobó utcai Unipresszó előtt, hétszáz forintjába került az ügy. F. Pál, a Megyei Művelődési Központ hátsó bejárata mellett „ment ki” — 150o forint bírságot kellett megfizetnie. Cs. Ferencet akkor kapfák rajta, ami­kor paplrfecnikkel szórta teli az ut­cát — éjjeli két óra 10 perckor. Há­romszáz forintos büntetést szabtak ki rá. E néhány példa fölsorolásával az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: az arra illetékesek nem tűrik a közterü­letek szennyezését, a közrend megsér­tését. INNEN—ONNAN KÉT DATUM Szombati számunkban oldalas összeállítás jelenik meg a me­gyeszékhelyről „Két dátum. 1944. október 31. — 1956. november 4.” címmel. NYOLC HÓNAP MÚLVA • Megnevezése: Kecskemét, Ha­lasi úti közúti felüljáró. Értéke: a kapcsolódó beruházásokkal együtt 147 millió forint. Átadási határideje: 1982. június 30. Már csak nyolc bónap! TAKARÉKOSSÁGI MÉRLEG Október 31. takarékossági vi­lágnap. Bács-Kiskunban pillanat­nyilag közel 8 milliárd 630 millió forint a takarékbetétek összege, Kecskeméten 1 milliárd 545 millió forint a betétállomány. A megye- székhelyen 85 KST működik. TELEKOSZTAS (MÉNTELEKEN 50 és 80 forin­tos négyszögölenkénti áron 31 ház­hely várja az építkezőket. KADAFALVÁN 165 forint egy négyszögöl, ötvenhat telket oszta­nak ki. Itt a villanyon kívül víz is van . KATONATELEPEN egy híján kétszázhetvenen kezdhetnek épít­kezni, a telek négyszögölenként 126 forintba került. A KOSSUTH Tsz lakótelepén 15, BORBÁSON (MSZB Tsz) 40, KISFÁIBAN pedig 8 üres telek van. A megyeszékhelyhez tartozó, ^külterületi lakott helyeken'” (ez a hivatalos minősítésük) tervezett telekosztásokról, a kialakított tel­kek tervrajzaiból nemrég kiállítás volt a Megyei Művelődési Köz­pontban. E rajzok most a városi tanács első emeleti folyosóján, a műszaki osztály előtti szakaszon tekinthetők meg. A TANÁCSTAGOK KÉRTÉK: Javítsák meg az utat VARGA LÁSZLÓ, a 96. számú választókerület lakosai nevében kérte a Malom köz, a Tömöri ut­ca, a Cserhalom utca, a Semmel­weis utca és a Tabán utca megja­vítását. TAKÁCS BÉLA, a 67., Nagy László a 68. számú választókerüle­ti polgárok nevében a Rendőrfalu földútjainak állapotát kifogásolta.' (PÁPAI JENŐ, a 83-as válasz­tókerület tanácstagja azt kérte, hogy a Bartók Béla utcát szilárd burkolattal lássák el. NAGY ANDRÁS, a 36. választó- kerület lakosai kérését tolmácsol­va a Felsőszéktó legfontosabb út­ját, a Kullai közt javasolta meg­csináltatni. DR. SZEGEDI SÁNDOR és FA­ZEKAS FERENC (a katonatelepi 103. és 104. választókerület tanács­tagjai) Katonatelep összes földút- jának javítását kérte. Kecskéimét város Tanácsának illetékes osztályai azonnal intéz­kedtek, és az összes kérést telje­sítették. A Bartók Béla utca az év végéig kap szilárd burkolatot. MEGÚJUL AZ ÜJKOLLÉGIUM 9 A tetőzet már kész is. Szerkeszti: Ballal József | FEKETE SAROK |j Engedjék még, hogy, hozzászólják „Mazsolák a kecs­keméti telefonkönyvből” című írásukhoz. Nevem :v Vá­mos Károly. Címem: Akadémia krt. 22. Téléforiszá- mom: Mindez a telefonkönyv 137. bldalán á i,V”-betűs ne­vek Vadasdy, ‘Vágó, Vágséller,- Vágvölgyi, Vajai,vVajger- né, Vajtai; Vaiádi, Vallach.. ' . Álljunk meg, itt! Tehát Vallach István. Mosta . Vallach alatti idézőjellel és‘ Károly' kereszt­névvel folytatódik .. a | következő sor. így: — Károly, Akadémia krt. 22. 25-572. $- . ;: . Kérdéseim: van-e Kecskeméten Vallach Károly (az adottCímen nincs, ólt ’én lakom); kinek a, telefonszáma a 25-572 j Ahogy*mondani szokták: a többi stimmel.. , , ’.: -,'■••• ’ Vámos Károly $ (Lóm-Iám, a nyomda ördöge nemcsak a Petőfi Népe réme. A telefonkönyvé is. — A szerk.) "NiDNÍCSTPÉK ' 1 ..... .... K isiparos-turmix Űj helyre költözik a baromfipiac A piaccsarnok építése miatt — szükségből — át kellett telepíteni megszokott helyéről a baromfi- piacot. Sem az első, Kaszap utcai, sem pedig a mostani, Csáki utcai hely nem megfelelő. Panasz­kodnak a vevők, az árusok, meg persze az ott la­kók. E jogos panaszok láttán-hallattán a városi ta­nács úgy döntött, hogy 1981-ben végleg megoldja a csirkepiac gondját. Először is megfeleld telek kellett. A csarnok szomszédságában, a Budai utca 6. sz. alatti csak­nem ezer négyzetméteres területet sikerült megvá­sárolni. Szakembereink e napokban is munkálkod­nak: tatarozzák a szomszédos épületet, csatornáz­zák a telket. Ezután, az aszfaltburkolat lefekteté­sével eleget tesznek a közegészségügyi követelmé­nyeknek is. A keskeny járdát felszedik, helyette széles gyalogjáró vezet majd a baromfipiachoz. Ez­zel a létesítménnyel — amelyet még az idén sze­retnénk átadni — teljesen befejezetté válik a kecskeméti piac korszerűsítése. Mócza Imre kereskedelmi csoportvezető • PILLANTÁS A MÚLTBA. Az Est Hármaskönyve így írt a hajdani kecskeméti piacról: „A nagytemp­lom előtt és a Széchenyi tér hosszában terül el a világhíres gyümölcspiac, amelynek hajnalonkinti ele­venségéhez, ragyogó színpompájához és érdekességéhez talán csak az egykori híres bagdadi vásárok ha­sonlíthatók." Közrend, köztisztaság — és az ellene vétők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents