Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

1981. október 3. • PETŐFI NEPE • 3 HUSZONEGYEDSZER KPVDSZ kulturális napok Művelődő kereskedők, bankosok, vendéglátók Halasi hét Kecskeméten Vállalati, hivatali szakszerveze­ti bizottságok dolgozták ki ezút­tal is a szokásos őszi KPVDSZ kulturális napok programját. Az öntevékenységre, a helyi kezde- | iményezések fölkarolására adtak a XXI. októberi művelődési szem­lén is jó példát. A kiállítás- és tárlatlátogatás látszik a legvon­zóbb ajánlatnak. A .Bács-Kiskun megyei Iparcikk. Kereskedelmi Vállalat kalocsai boltjainak dol­gozói a kiadott műsorfüzet szerint a múzeum, új kiállítását tekintik meg, a kecskeméti ruházati üzle­tek előadói, vezetői Bozsó János gyűjteményére kíváncsiak. A Klapka utcai népművészeti bemu­tató az izsáki áfész tagjainak, al­kalmazottainak az érdeklődését is fölkeltette. A kiskunlmajsai szö- . vetkezetlek a helytörténeti kiál­lításra szerveznek csoportos láto­gatást. Az Állami Biztosító me- • gyei igazgatóságának tervei között Nicolas Schöffer-emlékház meg­tekintése is szerepel. Évfordulókkal kapcsolatos ren­dezvényekhez is csatlakoznak töibb helyen. A Kiskun Múzeum Falu Tamás kiállítására a BIK, a ven­déglátó vállalat, áz Állami Biztosí­tó kiskunfélegyházi szakszerveze­ti bizottságai egyaránt toboroznak látogatókat. Számos előadás hang­zik él a száz esztendeje született költő munkásságáról. , (Egyik-másik program nemcsak 1 színházi előadás meghallgatását jelzi, hanem a látottak, hallottak közős megvitatását. Az OTP me­gyei igazgatóságán a vezető ren­dező közreműködésével megyitat- ják az 1981/82-es műsortervet is. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat bérle­tesei és a közös látogatás résztve­vői az Elveszett paradicsom elő­adásáról cserélik ki gondolataikat. A mintegy kétszáz rendezvény­ből klülön is fölhívom a figyelmet az író—olvasó találkozókra és ezek közül is a Varga Domokossal és a Fenákel Judittal tervezettre. Az előbbire Dunavecsén, az utóbbi­ra Baján kerül sor. Mindkettő áf ész-kezdeményezés. IDEGENFORGALMI MÉRLEG Nem többet, hanem jobban ' i Idegenforgalmunk javuló szín- ■ vonala egyre kézzelfoghatóbban érezteti hatását; tűnik ki az el­múlt hónapok turista- és vendég- forgalmát összegző emlékezések­ből. A fejlesztésre szánt eszközö­ket v általában a szolgáltatások- színvonalának - emelésére fordí­tották. Az 1978-as csúcs óta nagy­jából a terveknek és a lehetősé­geknek megfelelő számban ér­keznek hazánkba a külföldi láto­gatók, az idén eddig mintegy 11,3 milliónyian — 10 százalékkal többen — mint az elmúlt évben ilyenkor. Az a ki nem mondott jelszó, miszerint nem többet, ha­nem jobban, egyre inkább jel­lemzőjévé válik a hazai „turista­iparnak”. A javuló szolgáltatásoknak kö­szönhetően a tavalyihoz képest több mint tíz százalékkal nőtt a látogatók Magyarországon eltöl­tött ideje, ézen belül pedig közel 20 százalékkal fokozódott a ke­reskedelmi szálláshelyek igény­bevétele. Ezzel együtt növeked­tek az idegenforgalmi bevételek is — mintegy 42 százalékkal — s elérték a 151 millió transzferébe lis rubelt, illetve a 128 millió dol­lárt. Kedvezőtlen az a jelenség, hogy — elsősorban az NSZK-ban érezhető takarékossági hullám miatt — a szálláshelyek között csökkent a szállodák részaránya: egyre többen keresik az olcsóob ; megoldásokat, így a kempinge­ket, fizetővendéglátó szobákat. Ezt felismerve igen sok kemping­hely létesült az utóbbi időben. A Balaton környéken például mintegy tízezer, de szerte az or­szágban is jó néhány. Az új kem­pingek kényelmesek, korszerűek, ezért is részesítik, ezeket sokan előnyben. A fizetővendéglátó szobákat elsősorban olcsóságuk és személyes jellegük miatt ked­velik az utazók. Az idén életbe lépett adózási rendelet fokozot­tan érdekeltté tette a szobaki­adásiban a helyi lakosokat, ez kedvezően éreztette a hatását. Holdutazási mánia gát a legelső iholdutazásra cl PAN—AM légitársaságnál, mi­vel 11955-ben (!) vásárolt egy hold Holdat egy dollárért a New York-i „Interplanetáris Fejlesztési Vállalat" révén. KINEK ne ütne szöget a (fe­jében .a %árom dátum — 1955— 1969—1973 — különös össze­függése? Hogy tudniillik |még „hire-hamva” lse volt laz ame­rikaiak holdraszállásánaK, de már 1955-ben működött: egy vállalat Nem Yorkban, 1 amely holdanként egy dollárért el­kezdte a Hold Ikiárusítását. Ab­ban iá fenénagy, tmondhatnánk pökhendi. . meggyőződésben, hogy égitestszomszédunk magá­tól értedödöen icsák az ameri­kaiaké lehet i— majdan. No de tmég .efölött lis napi­rendre lehetett térni ■— ha né­mi’rosszalló fejcsóválással is. „Majd észre térnek egyszer. Hi­szen imessze, 363 ezer kilomé­terre van Földünktől a Nyuga­lom tengere, tehát nyugalom, csak nyugalom. Hadd parcelláz­zanak idelent a Hold-tulajdon megszállottjai. Húznák ( csak csőbe iá {hiszékenyeket...” Az ördög lse gondolta volna, hogy azóta sem szűnt meg a holdutazási (vágy. A Ikeddi iM. N.-ben olvasom, ihogy „Az első amerikai \ turista-holdutazás­ra már elfogad jelentkezése­ket a PAN—AM Amerikai Lé­gitársaság. A várakozó utaslis­tán eddig nem kevesebb, mint 93 000 név (szerepel, írja a Stern. A holdutazásra helyü­ket előre lefoglalok névsorát bostoni archívumában őrzi a társaság. Az utazásra jelentke­zett polgárok á helyfoglalásról igazoló kartonokat (kaptak." Nos >— léz a harmadik Hold- expresszes hír 1969 óta. NEM KIS ' ÖNBIZALOM kell ia ivállalkozáshoz sem . a meghirdetők, sem |a turistaje• löltek részéről. Holott épp 'az amerikai légi- forgalmi alkalmazottak sztrájk­ja, lilletve {az annak . nyomán támadt bonyodalmak téríthet­nék őket józanabb belátásra. Hogy rengeteg tennivaló Cran még itt ia 'Földön is magában, Amerikában is — addig, amíg reálisan (eljön |iz ideje az első gondtalan holdkirándulásnak. Tóth István NINCS-E TÖBB az amerikai­ak holdutazási mániája imögött, mint puszta turistakíváncsi­ság? A ikérdés azért öltött ilyen alakot la fejemben, 'mert jóma­gam most már harmadszor me­ditálok ez ügyben. S 1969 óta mindig ilyen tájban jelenik meg ezzel kapcsolatos ártat­lan kis minuszos hír. a világ­sajtóban. Milyen jó, hogy az ember emlékezetében a viszonylag nagy időköz után is nyomban hangos csilingelőssel esik le a húszfilléres: ;,No nézd csak, hát csakugyan 'komolyan veszik ezt az egész holdkirándulást az amerikaiak?!” Elannyira, hogy rögeszmé­jük ragad mint la járvány, más földrészek lakóira is. Mielőtt továbbmennénk, szögezzük 1le azonnal: la hold- raszállás tudományos; szellem- történeti dicsőségét senki nem vitatja el az .amerikaiaktól. Azért — iannak idején . jogos .önbecsüléssel aratták lie az egész világ őszinte elismerését. Hanem ami "azután követke­zett! INDULT' (AZZAL, hogy gz Air Canada ilégitársaság 1985- re holdutazást hirdetett meg, amire , menten {melegkilincs- váltással jelentkeztek a pályá­zók. Százával, ezrével odaha­za, sőt rövid idő lalatt a kana­dai légitársaság \zágrábi irodá­jában Is hatvanhaton foglal­tak maguknak helyet a Hold- expresszre ... 1969-ben. Ezen még el lehetett jbolon­dozni akkoriban, hiszen még az űrtudományokban járatlan is kételkedett lobban, hogy 1985- re válósággal \tömegközleke­dés méretűvé fejlődhet a hold­utazás. Másfelől, aligha lehetett megróni a .belelkesedett embe­reket, akik la tudományos vi­lágszenzáció hatásúra — a ma­guk hétköznapi ■ mivoltában sem ismertek akkor lehetet­lent. De hogy idők múlásával a suba (alatt más szempontok is érlelődtek a holdutazás hallat­lan kalandéhségén túl — egy négy \évvel későbbi „nyolc- Soros" hírecske árulta el. Ar­ról szólt, 'hogy , >egy Fülöp-szi- geti lakos is előjegyeztetté ma­A tömegpolitiikai oktatás és a politikai könyvnapok megnyitóit jó néhány saakszerveti bizott­ság beépítette a KIPVDSZ kultu­rális napok programjába. A ruhá­zati kereskedelmi vállalat kecs­keméti, ibajai, kiskunfélegyházi, kalocsai aktivistái kiállítást és könyvvásárt is rendeznek. Dicsiéretes, hogy a, szakmai ha­gyományok élesztősére is fölhasz­nálják az októberi programot. A Duna Szállóban kiállításon tanul­mányozhatják az érdeklődőt a ba­jai vendéglátás történetét. Kíván­juk, hogy a most alakuló ./vendég­fogadó klub” olyan hosszú életű legyen*, mint almUyen tartós a .ba­jai halászlé jó híre. A változatos műsortervekből mazsolázó ismertetésem végén a bizalmivetélkedőket szeretném méltatni. Majd minden vállalatnál előkerültek a különféle jogszabá­lyok, kollektív szerződések. A KPVDSZ kulturális napok kereté­ben tartják meg a vetélkedő me­gyei döntőjét Kecskeméten H. N. Útépítés olcsóbban Az Erdőkémia zalaegerszegi gyárában három évvel ezelőtt kezdték meg a hazánkban újnak számító útépítő kötőanyag, a vi­zes bitumenemulzió gyártását. Felhasználása elsősorban a ta­vaszi útjavításoknál, kátyúzások­nál előnyös, de alkalmas felület­kezelésre, az utak érdesítésére is. Nagy előnye, hogy használata energiamegtakarítással jár. A hí­gított bitumenes eljárásnál egy négyzetméter útfelület 'bevonásá­hoz, az anyag felforrósításához fél liter tüzelőolaj szükséges, emul­zióval pedig csak másfél deci. Zalában három év alatt 35 000 tonna hidegen bedolgozható keve­réket használtak fel, s megtakarí­tottak 70 000 liter tüzelőolajat. A hétfő esti ünnepélyes meg­nyitó óta több ezren megnézték a halasi hét kiállításait Kecskemé- en; a Megyei Művelődési Központ termeiben. A kiskunhalasi válla­latok gyönyörű termékei tetszést arattak. Az átlagosnál több láto­gatója volt a kulturális rendezvé­nyeknek. Különösen a zenés di­vatbemutató/a folklórest aratott sikert. S meglepően nagy érdeklő­dés mutatkozott meg az áfész által berendezett halasi csárda iránt, ahol ételkülönlegességekkel és hangulatos- cigányzene! szá­mokkal kedveskedtek a közön­ségnek. A halasi hét tehát minden szempontból eredményesnek mondható. Közelebb került ezál­tal is a megyeszékhely lakossága a rokonszenvesen fejlődő, üteme-' sen iparosodó kisvároshoz. A ter­mékeken és a művészeti alkotáso­kon keresztül alkalmuk volt meg­ismerni a kecskemétieknek Ha­las város szorgos-dolgos népét. Képösszeállításunkkal ízelítőt adunk a hét gazdag programjá­ból. V. M. • Nagy tetszés közben léptek színpadra a kötöttárugyár termé­keit népszerűsítő manekenek. FALURÓL FALÚRA Hajós Mocsaras, csobogókkal, vízállá­sos helyekkel szabdalt, szikesek­kel és homokos lapályokkal tarká- zott .vidéken telepedtek meg a XVIII század húszas éveiben a Felső-Dunáról a magyar végekre dereglyéző würtenbergi svábok. Ha nem jelölik ki számukra a tö­rökök, majd árvizek által elpusz­tított falu területét, valószínűleg dúsabb termést, jobb hozamokat ígérő földeken kezdik új életü­ket. Messze elkerüli a vasút. Bő húsz kilométert kell ma is kocsiz- níuk a legközelebbi vasútállomá­sig, Kalocsáig. Az 52-es főútvo­nal is majd egy órányi gyaloglás­ra húzódik a település központjá­tól. A második világháború után családok szakadtak szét, új tele­pesek érkeztek a megüresedett házakba. Joggal sorolhatjuk Hajóst a hátrányos helyzetű falvak közé. Mégis ritkán találkoztam annyi elégedett emberrel, mint a gon­dozott nagyközségben. Majd min­den lakosra egy szolba jut. (Az or­szágos átlag: tíz honpolgárra hat szoba.)- Nagyítóval is nehezen ta­lálható olyan fiatal házaspár, amely két-három évnél tovább szűkösködött albérletben, a szü­lőknél. A | többség saját otthoná­ba várja az első gyerekét. A v ál­fül Hl §ÜÍÉ HSH illilÉÉ élr m "rfZF. 1 t 1 • A folklórest keretében adta elő műsorát többek között a Attila Általános Iskola néptánccsoportja. Id, íf: Jcfi • Sokan gyönyörködtek a látogatók közül id. és ifjú Tóth-Abonyi Balázs szíjgyártó mester művészi kivitelezésű munkáiban. r Ibii m* ü Üli 0 öreg utca őszidőben. tórendszerű tanítás ismeretlen Hajóson, ahol valamennyi tár­gyát szaktanár óktat. (Eltekint­hetünk az egyetlen kivétel kise­gítő, képesítés nélkülitől: utolsó éves főiskolás.) A világ legtermé- szetesebb dolgának tartják, hogy minden óvodás korú gyerek óvo­dába járjon. Bölcsődés elhelyezé­séhez sem kell ,/szocialista össze­köttetés” — Napközi? Magától értetődő szolgáltatás. A kereskedelmi ellátás? Jónak minősíthető. Építőanyagért sem kell bejárni újabb ah a fél orszá­got. Válogatósak pedig az ott­honteremtők ': mindegyikük kor­szerűbbet szeretne' a másiknál. Tavaly 40 család költözött új ház­ba. Többségük száz négyzetmé­ter alapterületűnél tágasabb két­szintesbe. Két és félszobások a legkisebb új házak. Meg napos • Kényelem belül, zöldövezet a házak előtt. konyha természetesen, meg für­dőszoba természetesen, meg álta­lában garázs vagy annak is hasz­nálható kamra természetesen. Hi­valkodó, tarkabarka kerítések készíttetése helyett otthonuk cél­szerű felszerelésében, kihaszná­lásában versenyeznek (néhány kivételt leszámítva). A minap Baján szereplő tévé­sek a híres pincefalu miatt ke­rülitek egy nagyot hazafelé tart­va. Makrisz Agamemnon, a vi­lágutazó görög származású szob­rászművész szerint a Cabemet- nél mutatósabb éttermet, boro­zót, szállást keveset építettek mostanában. Törődnek a község jóhírével, örülnek a nyaranta itt táborozó főiskolások, egyetemisták ked­vező benyomásainak. A körültekintően szervezett képzőművészeti tábor résztvevői erőteljesen fejlődő települést örö­kítenek meg munkáikban. Át­gondolt kezdeményezéseiért kér­ték föl a hajósi művelődési ott­hont: vegyen részt a nagy jelen­tőségű országos kisérletsorozat- ban. Sokat tesznek azért, hogy valóban művelődési, szabadidő- központ legyen intézményünk. La­kodalmasházat is berendezett a tanács. Négy-ötszáz fős lagzik így már nem zavarják a szakkörök, művészeti csoportok, tanfolya­mok tevékenységét. 9 A Cabernet. (Straszer András felvételei) Miből telik minderre? Termelő­szövetkezetüket jó közepesnek minősítik, ami az adott körülmé­nyek között dicséretes eredmény. Van iparuk, főként az asszonyok foglalkoztatására. Harmoniku­san egyeztetik a mezőgazdaság és az ipar, a közös és az egyéni ér­dekeket. Ez a titkuk. A kalocsai FÉKON részlegénél alkalmazott 90 asszony — például — a nö­vényápolási, betakarítási csúcsok idején 90 napot dolgozik a földe­ken. Bevált az „érdekegyeztetés” a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­gal is. (iÁ nagyüzem minden ne­gyedik dolgozója hajósi.) Ezernél többen'járnák naponta a modern mezőgazdasági szervezetbe. Fő­ként a férfiak. A lányok, asszo­nyok inkább a faluban keresnek megélhetést. Az intenzíven mű­velt háztáji és kisegítő gazdasá­gokban a nagypapák, nagyma- . mák szakértelmét is kamatoztat-1 ják. Az egyéni szorgalmat ügyesen koncentrálja közcélokra is a he­lyi párt- és tanácsvezetőség. A nagyközség politikai, gazdasági és kulturális életében másutt fel­gyűlt tapasztalatokat, szakmai is­mereteket is hasznosítanak. Jól együttműködnek a Bajai Tanító­képző Főiskolával, a megyei ide­genforgalmi hivatallal, k mű­emléki felügyelőséggel és a köz­ségben meghatározó szerepű álla­mi gazdasággal. A lakónépesség így is — hosz- szú-hosszú idő után — ötezer alá csőkként. Az 1980-as népszámlá­lás szerint 4935 lakosú a szívde­rítő küllemű nagyközség. Az elő­zőn még 5124 hajósit tartottak' nyilván. A tanácson azt mondják; meg­szűnt már az elvándorlás, né­hány év múlva többen lesznek. Heltai Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents