Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
4 é PETŐFI NÉPE O 1981. ©Isiébe? 3. I GÉPMŰHELY, TEJFELDOLGOZÓ A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés tervei mélyes építőtáborra is a külső munkaerő szervezett fogadására. - Szerepel az elképzelések között egy dunai kikötő építése, amelyhez anyagi segítséget adnának nemcsak a taggazdaságok, hanem az érdekéit szállító vállalatok is. A terv vitájában hangsúlyozták, hogy a fejlesztés megvalósításának egy része függ az egyesülés mindenkori pénzügyi helyzetétől, az érvényes közgazdasági szabályozó- rendszertől. Bíznak abban, hogy a középtávú beruházások nagyobb része megvalósul. K. S. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés 1977-ben alakult. Tagjai: a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Kalocsai Állami Gazdaság, valamint hét termelőszövetkezet, és újabban csatlakozott az egyesüléshez a Bátyai Sertéstenyésztő Szövetkezeti Közös Vállalat. A taggazdaságok területe huszonöt és fél ezer hektár, a termelési értékük az elmúlt évben 1 milliárd 640 ezer forint volt. Az agráripari egyesülés tanácsa — amely a taggazdaságok és vállalatok vezetőiből áll — legutóbbi ülésén megvitatta a VI. ötéves tervet. Eszerint az üzemi termelési értéket 1980-hoz viszonyítva 20 százalékkal növelik. A szántóföldi növénytermesztésük szerkezete elsősorban a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve változik. A kalászosok — ezen belül — a búza vetésterülete nő, a kukorica területe ugyan csökken, de a termésátlag-növekedés eredményeképpen 1985-ben csaknem 6.százalékkal nagyobb mennyiségre számítanak, mint 1980-ban. Több napraforgót, valamint szóját vetnek és új ágazatként jelentkezik. a cukorrépa. A korszerű technikai eszközök beszerezhetőségétől függően mintegy 1500 hektár területfelfutással számolnak a tervidőszak végéig. Míg a takarmányterületet csökkentik, addig a szénából több mint 20 százalékkal, az egyéb takarmányokból csaknem 20 százalékkal többet szeretnének betakarítani. Figyelemre' méltó, hogy a <melí éktermék hasznosítását 70 százalékkal emelik. A tervek szerint ezer hektárral kisebb területen termesztenek majd zöldségféléket. Ennek ellenére ez a kertészeti ágazat továbbra is meghatározója lesz a tájkörzet termelési szerkezetének, mivel a szántóterület több mint 20 százalékán lesz zöldség. A főnövény továbbra is a fűszerpaprika marad. A csökkenés összefügg a szabályozórendszerrel, amely alapvetően befolyásolja a termelési szándékot. Gondok vannak az átvétellel is, mivel a feldolgozó vállalatok nem győzik kapacitással. Ezenkívül problémák adódnak átvételi árakkal, á termelési költségek emelkednek és így tovább. A másik főágazatiban, az állattenyésztésben nem számolnak új •telepek építésével, rekonstrukciós jellegű bővítéssel növelik a férőhelyeket. Számottevően emelik a sertések számát, valamint a baromfitenyésztés fejlesztésére nagy gondot fordítanak. ■Figyelemre méltó, hogy a háztáji termelésben nagyobb arányú lesz a zöldségtermesztés, valamint a sertéstenyésztés. Oj tevékenység a Kalocsai Állami Gazdaság te- ihénkihelyezési akciója. Az említett célok érdekében fontos feladat a termelési kedv fenntartása, a kisgazdaságokkal kialakult együttműködési formák bővítése. • Az egyesülés bővíti szolgáltatásainak körét. Agrokémiai telepén nemcsak a taggazdaságoknak, hanem a kívülálló mezőgazdasági üzemeknek is segítenek a műtrágya tárolásában. E témában együttműködnek — megfelelő igény esetén — termelési rendszerékkel is. Ugyanez a kooperáció Vönaitkozik az alkatrész-forgalmazásra. Várhatóan 1984-től működik majd az egyesülés első közös termelőüzeme, a napi 50 ezer liter kapacitású tejfeldolgozó. Az építkezés megkezdődött. Elkészült már a speciális gépgyártó és javítóműhely, ezt is továbbfejlesztik. A fűszerpaprika-féltermék minőségének megóvása érdekében indo• Az agráripari - egyesülés Kalocsai Állami Gazdaságban működd vetőmagtisztító üzemében Ká- kony] Sándor gépkezelő a dán gyártmányú gépet ellenőrzi. • A magtisztító üzemben (alsó képünk) a Bajai Mező- gazdasági Kom. binát részére végeznek bérmunkát. költ mintegy- 5 ezer négyzetméter alapterületű 3—5 ezer tonna befogadóképességű raktár építése, amely körülbelül 25—30 millió forintba kerül. ■ Mindezeken kívül szó van az olcsóbb energiahordozók,' illetve takarékos eljárások fokozatos bevezetéséről. Kalocsa város jobb ellátása, valamint az agráripari egyesülés termékeinek — tej, konzervfélék, paprikatermékek, szá- rítmányok, drogok, zöldségfélék forgalmazása érdekében egy üzletet szeretnének létesíteni. Szükség volna egy, legalább 300 szett Megkezdődött a tejüzem építése. (Straszer András felvételei) Pártmunka a zökkenők kikerüléséért Felkészülés az ötnapos munkahétre Baján Az MSZMP XII. kongresszusának határozata nyomán hazánkban a VI. ötéves tervben általánossá tesszük az ötnapos munkahetet. Azoknál a vállalatoknál, intézményekben, ahol ehhez meg tudták teremteni a föltételeket, már ebben az esztendőben áttérhettek a több szabad időt hagyó munkarendre. Viszont a munkahelyek zöme most készül .föl a nagy jelentőségű változtatásra. Rendkívül fontos, hogy az egyes településeken összhangban legyen egymással a termelőüzemek, a gyermekintézmények, iskolák, a szolgáltató egységek, a kereskedelem és az egészségügy tevékenysége a megváltozó körülmények között. Baján a városi pártbizottság gazdaságpolitikai bizottsága felmérte, hol tartanak az előkészületek, s milyen gondok vetnek árnyékot a szép tervekre. Az elemzés célja az volt, hogy pártmunkával segítsék elő a lehetséges zökkenők kikerülését. A felmérés tapasztalatairól beszélgettünk Pogány Bélával, a . helyi FÉKON-gyár igazgatójával, aki a feladattal megbízott koordinációs bizottságot vezette. — Vizsgálódásuk, mennyire volt széles körű, milyen módszert választottak? -— kérdeztem. — A bizottság tagjai helyszíni beszélgetések során tájékozódtak. Az ellátási, szolgáltatási feladatokat végző munkahelyek, s az intézmények közül huszonnyolcat kerestünk föl. A termelő vállalatok, üzemek és szövetkezetek közül pedig tizenhármat látogattunk meg. Ügy érzem, hogy megfelelő alapossággal sikerült feltárnunk a helyzetét. — Baján mikor itértnek át a rövidített /munkahétre? — A tervek szerint 1981. július 1. és 1982. július 31-e között 'minden munkahelyen bevezetik az új munkarendet. A többség a jövő év elejétől pihenhet két napot hetenként, viszont a FinömposZtó Vállalat kollektívája már július eleje óta új szisztéma .szeritít dolgozik. A DÁV szeptember elsején áttért, a MÁV pedig országosan november elsején vezeti be az ötnapos munkahetet. — A /fölkeresett munkahelyeken ismerik /és helyesen értelmezik a föltételeket? — A változtatásra való fölkészülést a Minisztertanács ez évi 1013-as rendelete és az ágazati minisztériumok irányelvei szabályozzák, esetenként a hozzájuk kapcsolódó megyei tanácsi intézkedésekkel együtt. Ismeretes, hogy az alapkövetelmény ez: a gazdálkodás eredeményei nem csökkenhetnek a munkahét megrövidítésével, a dolgozók jövedelme sem és a feltételeket önerőből kell megteremteni. Tapasztalatunk szerint az alap- elvekben megfogalmazott politikád és gazdasági követelmény- rendszert mindenütt értik a gazdasági, társadalmi és politikai vezetők, s annak megfelelően folytatják az előkészületeket. A feladatokat, többlépcsős konzultációkon. vitatták meg. A személyeket és csoportokat érintő munkarenddel és jövedelemmel kapcsolatos kérdésekben az érdekek széles körű egyeztetése után döntenek. A témával kapcsolatos írásos anyagok tanúsága szerint a szakszervezet bevonásával gondosan készülnek a' városban az ötnapos munkahétre. — A termelőüzemek hogyan akarják pótolni a kieső munkaidőalapot ? — Négy-öt százalékos termelési időalap-kieséssel számolnak a vállalatoknál. A pótlás érdekében tervezett intézkedések leginkább a jobb munkaszervezésre és technikai változtatásokra ■ irányulnak. Egységes törekvésnek létezik a különféle okokból elvesző idők, a törtnapi hiányzásod csökkentése a munkafegyelem szigorításával. A heti munkaidő a rendelkezések szerint 36-tól 42 óráig terjed, azonban a napi munkaidő hosszabb lesz, mint a jelenlegi, amit az érintettek egyelőre nem fogadnak kellő megértéssel. Egyébként a termelőüzemek vezetőit a munkaidőkezdés, a munkásszállítás és a gyermekelihelye- zés gondjai foglalkoztatják legtöbbet. A közvéleményt várakozás jellemzi több tekintetben, így például a megnövő szabad ide kihasználását illetően. — A /lakosság ellátásában reszt vevő kereskedelmi él más egységek tisztázták-e már a teendőket? ( — Kettős feladatuk van: a zavartalan ellátás biztosítása és saját dolgozóiknak megteremteni az átállás föltételeit. S ezek néni könnyű feladatok. A kereskedelemben külön gondként jelentke' zik a megnövekvő hétvégi forgalomhoz-szükséges áruk fogadása, raktározása, valamint a nagyobt forgalomhoz szükséges kiszolgáló személyzet előteremtése: Hasonló jellegű;: problémák vetődnek föl az élelmiszeripari vállalatoknál a kevésbé tartósítható élelmiszerek előállításával és szállításával kapcsolatosan. A kenyérgyártásnál kapacitáshiány is előfordulhat. A javító-szolgáltató üzemekber az eddigi ügyeletet szolgálattá szervezik át a hosszabb hétvégékre. — iMi /újság az oktatás és iaz egészségügy területén? — A mostani tanévben a Kos- suilh utcai óvoda, a Dózsa Általános Iskola és a III. Béla Gimnázium áll át a városban az ötnapos tanítási hétre. Az ezekben az intézményekben szerzett tapasztalatokat hasznosítják maid a többiek a következő oktatási évben. Nem hagyható figyelmen kívül tt Pogány Béla, a koordinációs bizottság vezetője. hogy már a jelenlegi munkarendnél is gondot okoz, hogy az iskolák csak fél nyolctól fogadják a gyerekeket, és így főként az anyákat foglalkoztató üzemeknél ez munkarendi problémákat okoz. Az egészségügyi intézményeknél a miniszteri utasítás pontosan körülhatárolja az új munkarendet és az ügyeleti rendszert, s a város egészségügyi vezetői annak értelmében teszik meg intézkedéseiket. Zaváró tényezőként hat a mu nkaer őh i árny. — A koordinációs bizottság felmérése miként |általánosítható? — Annyiban összegezhetők tapasztalataink, hogy megvannak Baján a rövidített munkahét bevezetésének föltételei. A munkahelyeken az előkészületek sorár érvényesül a demokrácia a döntéshozatalban. A problémákat vállalati szervezéssel, igazgatási koordinálással meg lehet oldani. A dolgozó kollektívák hangulata kedvező, csupán az ellátással és a gyermekelhelyezéssel kapcsolatban aggályosikodnak helyenként. Fenntartás tapasztalható a kereskedelmi és szolgáltató egységek dolgozói részéről is, akikre a hétvégeken több munka hárul majd. Személyes észrevételem, hogy az új értéket létrehozó termelő munkahelyeken nem foglalkoztatja még..kellőképpen -a-- .ernhsrejeet: hogyan veszik • majd elejét a teljesítménycsökkenésnek. Az üzemi pártszervezeteknek, az egyes kommunistáknál'-' politikai munkával kell elősegíteniük,. hogy tudatosodjanak az emberekben a rövidebb munkahét előnyei, s ezekkel együtt a feladatok is, amelyeket vállalniuk kell a kapott előnyökért. — A Ikoordinációs bizottság a helyzetfelméréssel be is fejezte tevékenységét? — Nem, munkáját az ötnapos munkahétre való áttérés időszakában folytatja, hogy az lehetőleg mentes legyen a nagyobb zökkenőktől — mondotta Pogány Béla gyárigazgató, a bajai koordinációs bizottság vezetője. A. Tóth Sándor MIRE SZÁMÍTHATUNK KÉTEZERRE? Fejlődési ütem — iparpolitika Kecskemét jövője attól függ, hogy mennyire, milyen ütemben, a táji adottságokhoz és hazánk gazdasági szerkezetéhez miként alkalmazkodva fejleszti iparát. A települést gyarapító tényezőket elsősorban a termelőerők pövekedése sokszorozhatja meg. Munkaalkalmak teremtésével odaköti a lakosokat, a jobb kereseti lehetőségek vállalkozó szellemű embereket csalogatnak a (tovább)iparosodó városba. Csak a gyáripar jelentőségét korán felismerő mezővárosok tarthattak lépést hazánk XX. századi fejlődésével. A század- forduló táján vált ki a mostani Bács-Kiskun megye székhelye a kizárólagos agrártelepülések közül. A kétkezi dolgozók arányának kedvező változása révén a helyi közügyekben csökkent a maradi rétegek befolyása. A felhalmozódó szellemi és anyagi energia gyorsabb, erőteljesebb működésre serkentette az intézményeket, hatóságokat. Belterje- sebb művelésre szorította az agrárnépességet. Ha nincs konzervgyár — például — aligha honosodott volna meg Kecskeméten a paradicsom. Évszázados elmaradottságából a gyáripar mozdította ki az Alföldet. A szocialista iparosítás nélkül nem tartana ott Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, ahol tart. A fejlődési ütemük egymásutániságában felsorolt városok ipara is ebben a sorrendben növekedett. Szükséges-e ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a jó országos és helyi iparpolitika fontosságának az Igazolására? Az elmúlt két évtizedben Szabolcs- Szatmár megye székhelyének lakossága mintegy' 58 százalékkal, Szolnoké 55-tel, Kecskemété 39-cel, míg a tiszántúli városé'30 százalékkal növekedett. Az urbanizációs mutatók is hasonló — a nagyipari termelőerők növekedésével arányos — sorrendet adnának-. A hely hiányában mellőzött példák nélkül is nyilvánvaló, hogy Kecskemét holnapjának és holnaputánjának alakulása nagyrészben az iparától függ. Alapvető érdekünk, hogy a helyi irányító testületek minden lehetségest tegyenek meg újabb üzemek letelepítéséért, a -meglévők korszerűsítéséért. Vagyis a pillanatnyi munkaerőgondok, a mostani lakáshiány és más hátráltató tényezők miatt, ne adja fel a dinamikus fejlesztés szükségességének a gondolatát. Ha így történne, még jobban elmaradna az urbanizációs gyarapodás üteme az említett két és más dunántúli megyeszékhelyektől. Száz érv szól az adott keretek fenntartása mellett, ezer (fontosabb, táv- latosabb) sürgeti a gyáripar fejlesztését. A vezető testületek is a gazdasági tevékenység bővítését tekintik a városfejlesztés egyik döntő mozzanatának. Ezért javasolta az MSZMP városi bizottságának 1980 februári értekezlete: „a VI. ötéves tervidőszak alatt el kell' érni, hogy kialakuljon a város korszerű ipari karaktere... Az ipari termelés differenciáltabban növekedjen”. A városi tanács áprilisi tanácsülésén jóváhagyott városrendezési terv is megállaptja: az ipari termelés Kecskemét jövőjének meghatározója. A dokumentum részletesen közli, hogy hol, milyen területeket lehet és kell fenntartani új üzemek számára, a meglévők nagyobbítására. Gondoltak arra, hogy átalakul a helyi iparszerkezet. Megerősödik az élelmiszeripar és a részben ezt, részben a fővárosi nagyüzemeket kiszolgáló gépipar. A távlati tervbeú is jelezték, hogy az infrastruktúra korszerűsítésével is növelik a város nagyüzem-létesítésre ösztönző vonzását. Csak akkor játszhat fecskémét az új évezred elején is a mostanihoz hasonló szerepet népgazdaságunkban, csak akkor gyarapodhat a többi nagyvároshoz hasonló ütemben, ha az itt hagyomá- gyósnak mondható lendülettel és leleménnyel, következetes kezdeményezőkészséggel, rpinden kínálkozó alkalom megragadásával, távlatos iparpolitikával szüntelenül korszerűsítésre, dinamikus előrehaladásra serkenti az itteni gyárakat. Heltal Nándor j f
