Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISkUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 252. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 27. kedd Lázár György az NSZK-ba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghí­vására október 27-én, hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) • ,V% jV Megyei Wßm&_ pártdelegáció utazott Modenába A testvérmegyei kapcsola­tok keretében tegnap áz Olasz Kommunista Párt Mo­dena tartományi Bizottságá­nak meghívására Modenába utazott Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei nártbizottság első titkára és Horváth Ignác, a , megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a kecskeméti járási párt- bizottság első titkára, vala­mint dr. Pankovits József, a Külügyminisztérium munka­társa. A delegáció .olasz testvér­megyénk székhelyén tárgya­lásokat folytat a Modena tartományi pártbizottság Ve­zetőivel a kétoldalú kapcso­latokról, azok további fej­lesztéséről. Ifjúsági parlament Baján 3. oldal „Kulcsos” gyermekek S. oldal A vállalkozás új formái 4. oldal Múzeum és közművelődés I. oldal BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK AZ ŐSZI BÜZA V Vasárnap is dolgoztak a földeken A fagymentes éjszakáknak köszönhető, hogy a későn érő javak is gond nélkül beta­karíthatok. A múlt hét elején különösen ked­vezett az időjárás, hisz az átlagosnál sokkal több napsütésben volt részünk. A hét máso­dik fele viszont az őszi vetésnek kedvezett — Mélykút térségében például 10 milliméter csapadék hullott. Megszokott ebben az időszak­ban, hogy vasárnap is teljes len­dülettel dolgoznak a földeken. Ennek köszönhető, hogy az őszi búza vetése felgyorsult, s a múlt évihez viszonyítva több mint 20 -ezer hektárral nagyobb terü­leten pihen már a földben a mag. A munka 95 százalékát már elvégezték. Sőt vasárnapig befejezték a búza vetését a solti Rákóczi Termelőszövetkezetben, ahol 500 hektár volt a terv, és a csávolyi Egyesülés Tsz-ben is, ahol 1000 hektáron jártak a ve­tőgépek. Kedvező hírek érkeznek az együttműködésekről. A bajai Augusztus 20., a szeremlei Duna- gyöngye és a csávolyi Egyesülés Tsz nemcsak a siló- és kukorica­betakarítást végzi közösen, hanem együttműködnek a szántásban és vetésben is. Az idén nem lesz gond a kuko­rica betakarításával. 117 ezer 700 hektár termőterületnek 85 száza­lékáról már begyűjtötték a sze­meket. Lényegesen előbbre tartanak a cukorrépa betakarításával is. A megyében az idén 6480 hektáron termelték ezt a fontos élelmiszer- ipari növényt. Ebből 5500 hek­tárról már felszedték a termést és prizmázták. Folyamatos és zök­kenőmentes a cukorrépa átvéte- tele is. Nagyüzem volt az elmúlt héten a gabonaforgalmi vállalat felvá­sárlótelepein. A megállapodás szerinti 71 280 tonna kukorica fe­lét átvették. Napraforgóból pe­dig 127 tonnával már több ke­rült a raktárakba, mint amennyit előzőleg terveztek. A szőlő szüretelése gyakorlati­lag befejeződött. A háztáji és • Gyakorla­tilag befejeződött a szőlőszüret. A Közép - magyarországi Pincegazdaság apostagi átvevőtelepén a cukorfok megállapítá­sához vesznek mintát kistermelői gazdaságokban min­denütt leszedték a fürtöket, s csak néhány szövetkezeti és ál­lami gazdaságban ad még mun­kát a szüret. Ilyenek: a kiskun- majsai Jonathán Tsz, a jászszent- lászlói Jászszentlászíó Tsz, to­vábbá a kunbajai, a hosszúhegyi és a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság. Elégedettek lehetnek a gaz­dák az idei must cukorfokával. A késői fajtáknál is az elérte a 16—17 fokot. Sajnos az idén is előfordult, hogy későn érkeznek az őszi be­takarításhoz szükséges gépek és berendezések. Az E—5—16-os kombájnhoz használatos kukori­caadapter például még mindig várat magára. Hiányzott 3—4 da­rab E—281-es silózó is. Még szerencse, hogy talajművelő gé­pekből, ekéből, kombinátorból, tárcsából az ellátás megfelelő, s nem akadályozta a munkát, a ve­tőmagvak, műtrágyák és üzem­anyagnak. hiánya sem. Beértek a vesszők a gyümölcs­ös szőlőszaporító telepeken is. A Kecskemét-Szikrai Állami Gaz­daság borbási faiskolájában az értékesítésre szánt teljes szilva- és meggycsemete-mennyiséget fel­szedték s folytatják a többi gyü­mölcsfaj kitermelését. Itt is ked­vez az időjárás, jó ütemben ha­ladnak a munkával. Ezzel párhu­zamosan megkezdődött a me­gyében működő 24 faiskolai le­rakat feltöltése. . Információink szerint alma, őszibarack, kajszi és körte fa- ' csemetéből kielégítő lesz az el­látás. Hiánycikkek listájára ke­rül viszont a cseresznye és né­hány meggyfajta. Valamelyest meggyorsult a té­li alma exportja. Nemcsak a Szovjetunióba, hanem a demok­ratikus országokba is több vagont küldenék hetente, mint koráb­ban. Kivételt képez a léalma ex­portja, amelyet csak korlátozott mértékben értékesíthetnek a gazdaságok. Sz. P. M. Hektáronként 10 tonna termés kukoricából A tengeri termesztése nagyon energiaigényes. Jövedelmezősége az utóbbi esztendőkben romlott. Keresni kellett a lehetőségeket, miként tudnak ezen javítani. Egyik módszer a termésátlagok növelése. Erről adott tájékoztatást dr. Farkas József, a BKR kalocsai körzetének vezetője. Elmondta, hpgy a korábbi évek­ben végzett kísérleteknél azt vizs­gálták. hogy a különböző meny- nyi'ségű és összetételű műtrágyák­kal, sor- és tőtávolságok módosí­tásával melyik hibrid ad legma­gasabb terméseredményt. A kísér­letekben elért 10—13 tonna hek­táronkénti hozam jó alapot adott ahhoz, hogy üzemi méretekben al­kalmazzák az eddigiektől eltérő technológiát. Szükséges megjegyezni, hogy a Bajai Kukoricatermelési Rendszer kalocsai körzetében kilenc évvel ezelőtt taggazdaságaink hároméves átlaga 4,3 tonna volt hektáron­ként. Az utóbbi három évben el­érték a hat tonnát. A termésátla­gok nem eléggé emelkedtek. Ezért került sor arra, hogy négy taggaz­daságunkban — az üzemek veze­tőivel együttműködve — több mint 400 hektáron intenzív kukorica­termesztési technológia alkalma­zásával. átlagosan tíz tonna hek­táronkénti hozam elérését tervez­zék. > Azokat az üzemeket keresték fel, amelyek már több éve magas termésátlagokat értek el, és pénz­ügyileg is képesek a több ráfor­dítást igénylő technológia fogadá­sára. Megtörtént a betakarítás és az eredmények biztatóak. A har- tai Erdei Ferenc 11. a dunavecsei Béke Tsz 10,2, a Kalocsai Állami. Gazdaság 9,78 tonna tengerit tört le hektáronként. A bátyai Piros Paprika Tsz-ben részeredményről tudunk, volt olyan tábla, ahonnan 12,8 tonna termést szedtek le. Joggal merül fel a kérdés, hogy mit kíván az üzemtől és a rend­szertől az a technológia, amely le­hetővé teszi ilyen magas hozamok elérését és mibe kerül. Mindenek­előtt az eddiginél több informá­ciót. számítást, mérnöki szintű munkát az előkészítésben és szi­gorú technológiai fegyelmet a .végrehajtásban. Ezentúl a rend­szernek fájtára és táblára adaptált pontos technológiát és a végrehaj­tás során a legmagasabb szintű szaktanácsadást ;kejl adnia. A válasz így egyszerűnek tűnik, de mindez a tudomány, a partner­0 Kukoricabelakarítás a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetben. hümm ám _ - ,. .. ■ w '■ • íme ilyen sűrű és szép termést hozott a tengeri Bátyán. (Klíma Győző felvételei) üzemek és a rendszer termelési tapasztalatait foglalja össze. A magas hozamoknak ára van. Még nincsenek végleges termelési költ­ségszámítások. de várhatóan el­érik a hektáronkénti 20 ezer fo­rintot. Ezzel szemben az árbevé­tel előreláthatóan hektáronként 33 ezer forint körül alakul. A jöve­delem tehát a korábbi évek átla­gához viszonyítva megkétszerez­hető. A módszer gazdaságosságát bizonyítják a számok és egyúttal motiválják az üzemek termelési szándékát. A négy gazdaság jövő­re összesen 1200 hektáron tervezi az új technológia és a fajták al­kalmazását. Csatlakozni akar még többek között a homokmégyi Aranykalász, a szakmári Petőfi és a lajosmizsei Népfront Termelő- szövetkezet. Az elért eredmények azért is fi­gyelemre méltóak, mert a kuko­ricára nem volt egyértelműen ked­vező év. Károsított a belvíz, a jég, az aszály. Azt is szükséges meg­említeni, hogy az üzemek átlag­minőségű tábláin — tehát nem a legjobb területeken — alkalmaz­ták ezt a technológiát. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ezt az új módszert csak ott sza­mbád alkalmazni, ahol az emberi, a termőhelyi és technikai feltételek lehetővé teszik. Ehhez természete­sen a BKR-nek is még többet kell termi..a .jövőben, meri a kukorica, a népgazdaság szamára fontos árunövény. Jövőre hatezer úttörőt várnak a táborok Az idei vakáció még szinte kar­nyújtásnyira van, a Magyar Üt- törők Szövetségében azonban már 1982 nyarának programjai formá­lódnak. Ezekben a napokban fut­nak be az országos tanácshoz a nyári úttörő vándor- és központi sátortáborokba a jelentkezések. Évről évre nagy az érdeklődés irántuk, az idén például mintegy 23 ezer kisdiák vállalkozott egy-egy hegyvidék, víziót bebarangolásá­ra. A tapasztalatok szerint a ván­dortáborozás jelenleg az általá­nos iskolai korosztály legkedvel­tebb üdülési, pihenési formája. Ennek megfelelően a jelentkezé­sek száma várhatóan most is jó­val meghaladja az Ottörőszövet- ség által biztosított lehetőségeket. Még akkor is, ha 1982-ben a ván­dortáborozás lehetőségeit tovább bővítik és új vonalakat szervez­nek Zalában, a Nyírségben, s a tervek szerint Tolnában is. Az úttörő vándortáborok változatlan célja, hogy a gyermekközösségek ismerjék meg a szocialista épí­tőmunka eredményeit, a dolgozó nép életét,, munkáját. A nyári úttörőélet másik leg­kedveltebb programja a központi sátortáborozás. Ezek a táborok a hagyományos sátortáborozás jel­legét — korszerűbb formában — megőrzik. Az általános kisdobos­és úttörőtábori program mellett kiemelt szerepet kap ezekben a táborokban a természetvédelemre és az egészséges, edzett életmód­ra irányuló nevelés. Az idén ösz- szesen 3600 kispajtás táborozott a központi sátortáborokban. Ez a forma is sikeresnek értékelhető, ezért jövőre már 10 helyen ösz- szesen hatezer pajtás vehet részt a sátortáborokban. Az Állami Ifjúsági Bizottság mintegy 9 millió forint támoga­tást ad az általános iskolás ván­dortáborok, a központi sátortá­borok, illetve az önálló csapattá­borok támogatására, a követke­ző évre. (MTI) • A répa szedése is meggyorsult az utóbbi napokban. A tassi Dózsa Tsz traktorosai a gyökér kiemelése előtt levágják, és takarmányozásra összegyűjtik a répakoronát. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit érintő kérdés megvi- tatására ült össze az elmúlt héten az MSZMP Központi Bi­zottsága. Hisz még napjaink­ban is legégetőbb gondjaink közé tartozik a lakáshiány; pedig, ha visszapillantunk ed­digi eredményeinkre vagy kör­sétát teszünk valamelyik váro­sunkban, szembetűnő a válto­zás. De azoknak, akik több éve albérletben laknak kisgyerme­kükkel vagy hatodmagukkal alszanak egy szobában (sorol­hatnánk még 'a példákat), vaj­mi kevéssé vigasztalónk a kö­vetkező — valóban impozáns — adatok: az elmúlt tíz évben hárommillióanf!) költöztek korszerűen felszerelt új lakás­ba. Azaz az ország csaknem' egyharmada. De nemcsak új lakások épül­tek, régieket is komfortositot- tak. Az elmúlt 5 évben 75 ezer tanácsi lakást korszerűsítettek, ez pedig óriási összeget emész­tett fel. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a havi néhány száz forintos lakbér fedezi egy tanácsi la­kás karbantartási költségeit! Ebből következik, hogy a ta­nácsi ingatlankezelés csak je­lentős állami támogatással tudja hálózatát fenntartani. Gondoljuk csak meg: csupán Budapesten 180 ezer lakás vár felújításra a ikövetkező évti­zedben. S miközben a régi lakásokat felújítják, új meg új lakások épülnek. S mégis: minél több új lakás épül, annál több lesz az igénylő. Mikor érjük utol magunkat? — kérdezik sokan. Miért kell még mindig éveket várni, amíg lakást kap valaki? A szűkre szabott válasz eny- nyi: mert az eredmények el­lenére a lakásépítésben és -el­osztásban továbbra is vannak feszültségek. S mert az igények egyre nőnék. Mert nő az egyszemé­lyes és a kislétszámú háztar­tások aránya. Mert számtalan család felbomlik, újratermel­ve ezzel a lakásigényt. Mert még mindig sokan költöznék a városba, ahol önálló lakásra tartanak igényt. S végül, mert az életszínvonal emelkedésé­vel együtt térmészetszerűen megnőtt a nagyobb, kényelme­sebb lakások iránti igény. Az igények zöme jogos: lak­ni— s ma már: egészséges, korszerű lakásban — minden­kinek kell. A.Központi Bizott­ság úgy foglalt állást, hogy to­vább kell fejleszteni a lakás­gazdálkodási rendszert. A rea­litások ismeretében a fokoza­tosság elvét hangsúlyozta. S azt, hogy belátható időn belül a jogosultakat lakáshoz kell juttatni. De azt is hangsúlyoz­ta, hogy ennek terheit az ed­diginél nagyobb arányban kell viselni a tanácsi lakások bér­lőinek, s' a lakbéreket — ugyancsak a fokozatosság elve alapján — úgy kell megállapít tani, hogy azok fedezzék a la­kás fenntartásának költségeit, Természetesen nem hagyva fi­gyelmen kívül a családok szo­ciális, jövedelmi és . vagyoni helyzetét. Hogy mindenki te­herbírásának megfelelően vál­laljon részt a költségviselés­ből. Ezeket az irányelveket a Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács széles körben vi­tára bocsátja. A legilletéke­sebb társadálmi és állami szer­vek jövő év februárjáig meg­tárgyalják a ‘lakásépítés, -fenn­tartás, -gazdálkodás és -elosz­tás rendszerének továbbfej­lesztését. Észrevételeik, javas- lataik figyelembevétele után véglegesítik az irányelveket. wmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents