Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyuga­ton, északnyugaton időnként erősen megnövekvő felhőzet, többfelé kisebb esővel, záporral. Máshol kevesebb felhő és legfeljebb néhány helyen záporral, £lénk, több helyen megerősödő nyugati szél. Egy-két szél­védett helyen a hajnali órákban köd. Legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: átlagban 7, 12 fok között, a legmagasabb nappali hömér- séklet: 17, 22 fok között. _______________________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a \f /■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi, 247. szám Ár*í 1,40 Ft 1981. október 21. szerda Kádár János fogadta Giulio Andreottit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára kedden délelőtt a KB székházában fogadta Giulio Andreottit, az olasz képviselőház külügyi bizottságának és az Inter­parlamentáris Unió olasz csoportjának elnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke. Jelen volt Giulio' Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Ugyancsak kedden fogadta Púja Frigyes külügyminiszter Giulio Andreottit. A nyílt, őszinte légkörű eszmecserén áttekintették orszá­gaink kétoldalú kapcsolatait, s véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Ott volt Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, továbbá Giulio Bilancioni. Délután Giulio Andreotti Esztergomba látogatott, ahol az érseki palotában találkozott Lékai László bíboros, esztergomi érsek prí­mással. A szívélyes, közvetlen légkörű beszélgetésen jelent volt Barcs Sándor és Giulio Bilancioni is. (MTI) SIKERES KÍSÉRLETEK Tudományos tanácskozás a papírfatermesztésről Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött a cellulóznyár-telepí- tési program megvalósítása. Megyénkben is több ezer hektáron léte­sítettek új ültetvényt. Ezek most már vágásra érettek, megkezdődött a kitermelés. Tavaly például a kivágott csaknem 350 ezer köbméter famennyiségúek mintegy felét tette ki a cellulózgyártás alapanyagát szolgáltató nyersanyag. Természetesen a kitermelt fát új telepítésekkel pótolják. Az ütem azonban korántsem olyan gyors, mint az első program ide­jén. 1981-ben mintegy 260 hek­tárnyi új ültetvényt telepítettek. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy az előző ötéves terv első esztendejében 900, 1970- ben pedig 1600 hektár nemes és hazai nyárültetvénnyel nőtt a te­rület. A magyar—jugoszláv megálla­podás értelmében a cellulózgyár­táshoz szükséges nyersanyagot fo­lyamatosan kell szállítanunk. Erre képesek vagyunk a jelen­legi kitermelés számait figyelem­be véve. Gondolni kell azonban a jövőre is, ezért már most cél­szerű tervezni a következő évti­zedekre a nyárfaprogramot. Er­ről volt szó tegnap a Szegedi Akadémiai Bizottság Érdészeti Munkabizottságának ülésén, ame­lyet Kecskeméten rendeztek. Az Erdészeti Tudományos Intézet kí­sérleti állomásán tartott megbe­szélésen a nemesítőkön és a ku­tatókon kívül jelen volt néhány erdészettel foglalkozó mezőgaz­dasági üzem képviselője is. Dr. Walter Ferenc, az állomás igaz­gatója üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Simon Miklós, az ÉRTI tudományos főmunkatársa szá­molt be csaknem két évtizedes nemesnyár és fűz fajtaösszeha­sonlító kísérleteiről, értékelte a termesztési technológiákat, ja­vaslatokat tett a fajtaösszetétel célszerű arányaira. Elmondta, hogy 1973-ban Magyarországon 154 ezer hektár nyárjast tartottak nyilván. Abban az időben a fajta- választék nagyon szegény volt, ■hiszen három nemesnyár-fajta volt összesen a termesztésben. Akkoriban egyoldalúan a fatö- meg-növekedést tartották szem előtt, és a termőhelyhez való al­kalmazkodást kevéssé. Egyes faj­ták érzékenyek voltak a betegsé­gekre, másutt nem dolgozták ki a megfelelő technológiát. Mindezeket is figyelembe véve, szükségessé vált a fajtaválaszték növelése. A kecskeméti állomás körzetében, többek között Kun- peszér határában, létesítettek kí­sérleti ültetvényt. Az előadó, aki lényegében egész életművét ösz- szegezte, elmondta, hogy számos új fajtát minősítettek. Sikerrel jártak a klón- és fajtaösszehason­lító kísérletek. Kidolgozták a legjobb termesztéstechnológiai módszereket. Tóth Imre, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság osztályve­zetője saját tapasztalataikat is­mertette. Szólt azokról a nyár- és fűzklónokról, amelyek szaporí­tását elhatározták. Deák István, a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet el­nöke elmondta, hogy az árterü­leteket jól tudják hasznosítani nyárfával és fűzzel. Megkezdő­dött ' a kitermelés, és több millió forint árbevételük van hektáron­ként. Érdemes tehát foglalkozni # Nyárfakitermelés a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetben. (Straszer András felvétele.) papírfatermesztéssel, mert egyéb­ként azt a területet nem tudták volna másként hasznosítani. A vitában szóba került, hogy még sok a tennivaló, hiszen a te­lepítés lelassult. Megfelelő ter­mőhelyeket kell keresni a gazda­ságoknak, hiszen a földvédelmi törvény azt is előírja, hogy az intenzív művelést kívánó nyárfa­ültetvényeket nem lehet ott léte­síteni, ahol fontos kultúrnövé­nyek termeszthetők. Megvan a lehetőség viszont arra, hogy — mint a bátyai példa is mutatja — a hullámtéri területeket haszno­sítsák. Ezenkívül vannak olyan fajták, amelyek megfelelő agro­technikai kezeléssel gyengébb termőhelyeken is jövedelmezően termelhetők. K. S. A VÁROS FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi tanácsülés Baján Baja felszabadulásának 37. évfordulója alkalmá­ból ünnepi tanácsülést tartottak tegnap a városi ta­nács dísztermében. Az ünnepi ülést megelőzően a fiatalok megko­szorúzták a városháza falán lévő felszabadulási em­léktáblát, majd ezt követően vonultak a díszterem­be a tanácsülés résztvevői: dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Várnagy István, a vá­rosi-járási pártbizottság titkára, dr. Kincses Ferenc tanácselnök, szovjet katonai vendégek, Zombor testvérváros párt- és tanácsi delegációja, a bajai Városi Tanács tagjai és a meghívott vendégek. A tanácsülés a Himnusz hangjaival kezdődött, majd szavalat után dr. Gyurákovics András, a ta­nács végrehajtó bizottságának tagja, a kórház igaz­gatóhelyettese emlékezett meg a város felszabadu­lásáról, annak 37. évfordulója alkalmából. Ezután dr. Kincses Ferenc tanácselnök „Raja városért” ki­tüntetést adott át dr. Sághy Györgynek, a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság bajai kirendeltsége ellenőrző főorvosának, Blazsits Istvánnak, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kandó Kálmán szocialista brigádja vezetőjének, és Lantos András­áé nyugdíjasnak. Ezt követően Miskolczy Ferenc bajai festőművész legszebb alkotásaiból adományozott képeket a vá­rosnak. Az ünnepi események után Gonda Péter, a vá­rosi tanács műszaki osztályának csoportvezetője is­mertette Baja, Bátmonostor, Ersekcsanád, Szeretn­ie és Vaskút településcsoport általános rendezési tervének koncepcióját. Sz. E. Aktíva a nők világkongresszusáról Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között adták át Baján, a III. Béla Gimnázi­umban, a megye középisko­lái közül elsőként a nyelvi laboratóriumot. Az ünnepsé­gen Bálint László, a III. Bé­la Gimnázium igazgatója kö­szöntötte a vendégeket, majd dr. Major Imre, a megyei ta_ nács elnökhelyettese méltat­ta a nyelvi laboratórium je­lentőségét. Mint mondotta: az Egy üzem — egy is­kola mozgalom újabb nagyszerű példája valósult meg e nyelvi laboratórium átadá­sával. Az ilyen társadalmi támogatást a jövőben sem nélkülözhetjük, örvendetes — mondotta a továbbiakban — hogy, a Bajai Mézőgazdasági Kombinát a szakmai tudást a nyelvi tudással bővíti, s így a diákok nyelvi tanulásának elősegítése mel­lett saját dolgozói idegennyelvű képzését is szorgalmazza. Ezután Vámos Ferenc, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatója szólt a gyümölcsöző együttműködésről, a nyelv- tanulás egyre szükségszerűbbé vált elő­nyeiről. Hangsúlyozta, hogy az oktatási in­tézményekkel való együttműködésnek ez csak kezdeti megnyilvánulása. A VI. öt­éves tervben a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát további tízmillió forintot kíván ha­sonló célokra fordítani, melynek hasznát a későbbiekben mérhetik le. A berendezés több mint 800 ezer forint­ba került; ezenkívül szükség volt egy meg­felelő helyiség kialakítására, ami szintén közel 800 ezer forintot igényelt. Október közepétől rendszeres a nyelvi laboratóriu­mi oktatás az iskolában; ez azonban ko­rántsem helyettesíti a nyelvi órákat, azok­nak csupán egynegyed, egyötöd részét, főként gyakorlás szempontjából. Az isko­la egyébként az idén már áttért az öt­napos munkarendre. Október 8. és 13. között tanács- . kozott Prágában a nők világ- kongresszusa. A több mint ezer­kétszáz résztvevő — 124 ország­ból 234 nemzeti és 88 nemzetközi szervezet képviselője volt jelen — fontos kérdésekben foglalt ál­lást. A küldöttek megvitatták, hogy 1975, a nők nemzetközi éve óta a különböző országokban mennyit javult a nők — különö­sen a dolgozók nők — helyzete, ugyanis a világon 576 millió lány és asszony végez valamilyen gaz­dasági tevékenységet. Egyenlőség, nemzeti független­ség, béke — volt a világkongresz- szus jelmondata, figyelmeztetve arra, hogy a nők fellépése mi­lyen nagy erőt jelent a béke meg­őrzése, a háborús veszély elhárí­tása érdekében. Az őszi szolidaritási hetek ke­retében a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága szervezett nőaktí­vát tegnap Kecskeméten, hogy a világkongresszus munkájáról, az elfogadott dokumentumokról részletesen tájékoztassa a nép- front nőaktivistáit, valamint a nő- és rétegpolitikai munkabizott­ság tagjait. Iván Istvánná, a népfront me­gyei alelnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, s köszöntötte a részt­vevőket, köztük Farkas Józsefet, a HNF megyei titkárát és Szalóki Józsefnét, a megyei pártbizott­ság munkatársát. Ezután Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője, a prágai vi­lágkongresszuson részt vett ma­gyar küldöttség tagja számolt be a tanácskozás tapasztalatairól. Elmondta, hogy a küldöttek tekin­tet nélkül a faji, vallási, világné­zeti. társadalmi különbségekre, jól együtt tudtak dolgozni. A kö­zös veszély összehozta a világ asszonyait, lányait. Mindenki tisz­tában van a háború fenyegeté­seivel, s a nők is kötelességüknek érzik, hogy mindent megtegyenek a fegyverkezési hajsza és az atomháború ellen, a béke megőr­zése érdekében. Ezért is javasol­ták, hogy 1982. március 8-a legyen a békéért és a leszerelésért foly­tatott harc napja. V. T. Megkezdődtek a csillagászati hetek „Hazánkban az értelmiségi munkaterületek egyikén sem dolgozik olyan népes hadsereg, mint az oktatásban: a taná­rok, de különösen az általá­nos iskolai nevelök szorgal­mas, elfáradó, majd újra ne­kilendülő serege. A tanító táplálta-szülte fogalmak és fo­gékonyság révén fordulnak majd a fiatalok valamennyi kulturális intézményünk felé" — írta. egy tanulmányában a költő, Váci Mihály. Ma a korszerű pedagógiai munka egyik fő célkitűzése a közművelődési intézmények és az iskolák feladatkörének, mindennapi életének egymás­hoz közelítése. Párthatározat és minisztériumi utasítás fog­lalkozik e témával. Tény, hogy szocialista társadalmunk épí­tésének jelenlegi szakaszában olyan fiatal felnőttekre lesz szükség, akik életük során folyamatos önképzéssel képe­sek lesznek kiegészíteni, gaz­dagítani általános és szakmai műveltségüket. Ez természete­sen csak egyfajta belső igé­nyen alapulhat, melynek ki­alakítását, tudatosítását már az általános iskolában kell el­kezdeni. És itt jutottunk el a pedagógusok közművelődés­ben betöltött kiemelkedő sze­repéhez, a tanórán és azon kívül kifejtett népművelői te­vékenységéhez. Igaz, a tanítók és tanárok legjobbjai nemzeti történel­münk különböző korszakaiban mindig is feladatuknak tekin­tették, hogy részt vállaljanak a kultúra fehér foltjainak fel­számolásában. A legkiválóbb tanítók fél évszázaddal ez­előtt is a Szabó Ervin-i, a móriczi, a kodályi hagyomá­nyok, gondolatok folytatói voltak. Ma sem állíthatjuk az ellenkezőjét, hiszen egy va­lóban aktív, megszállott peda­gógus napjainkban például egy község legismertebb tár­sadalmi munkása, kultúrater­jesztője. De említhetjük a vá­rosi nevelőt is, aki a műve­lődési ház keretein belül cse­kély tiszteletdíjért (vagy anélkül) klubot, szakkört, mű­vészeti csoportot, tanfolyamot vezet. „Hát mit vállaljunk még ezen felül!" — sóhajtott egy kisközségi pedagógus is­merősöm: Az iskola és a köz- művelődési intézmények „kö­zelítése" azonban nem feltét­lenül a pedagógusok további, tanórán felüli terhelését, fog­lalkoztatását jelenti. Inkább egy jól szervezett közös mun­kát, melyben részt vesznek a népművelők, a társadalmi szervezetek képviselői, sőt a szülők is. Időnként azonban átesünk a ló másik oldalára. A formá­lis kapcsolatfelvételnek, mi ‘tagadás, nem sok értelme van. Mint kiderült, a közös mun­kához nem mindig elegendő, hogy meghívják a tanévnyitó értekezletre a helyi művelődé­si ház igazgatóját, vagy hogy kijelölnek a-1 tantestületből egy nevelőt, aki úgymond felelőse a kulturális területnek. Gyak­ran a művelődési házak „kö­zeledési gyakorlatában" is ta­lálhatunk kivetnivalót. Ne csak az legyen az iskolával való kapcsolatuk, hogy egy rendezvény iránti kevéske ér­deklődés esetén diákokat ül­tetnek be a nézőtérre. Vagy éppen: annyi. gyermekprogra­mot szerveznek, hogy a fiata­lok és. a felnőttek számára jó­formán már hely sincsen... Pedig nem ártana néha oda­figyelni a fiatalság bizonyos rétegeire. Pedagógusok és népművelők komoly, közös munkájára lenne szükség pél­dául a szakmunkástanulók szabad idejének igényesebb kitöltéséhez. (Ugyanis ez az az ifjúsági réteg, amely viszony­lag felkészületlen egyebek kö­zött a művészetek befogadá­sára, mindamellett, hogy sok a szabad ideje, és nagy a szó­rakozásigénye.) Az is közös pedagógusi-népművelői fel­adat lenne, hogy egy mai fia­tal tudja, miként kell visel­kednie, mit kell csinálnia egy kiállításon vagy egy színházi előadáson. Hogy a fiatalok „a tett színhelyén" ne csak lődö­rögjenek, vagy jobb esetben csöndesen unatkozzanak. Vé­gül még egy példa. Mi más, ha nem népművelői tevékeny­ség a pedagógusok által veze­tett szülök iskolája? Szolnok megyében, például, sikert, és a szülők számára is könnyebb­séget hozott az új iskolai tan­anyagot ismertető sorozat. Sorolhatnánk még a közös munkaterület példáit. Remél­jük a régi értelemben vett pedagógus-közművelő népta­nító példája hamarosan re­neszánszát éli, és egyre több követője lesz, energikus, hiva­tásukat szerető fiatalok között is. P. E. ■■MM ■BBBB A TIT Bács-Kiskun megyei szer­vezetének rendezvénysorozata, a csillagászati hetek a napokban dr. Kulin György professzor „Az em­ber és a világegyetem” című elő­adásával kezdődtek meg Kiskun­halason, a Vasutasok Szakszerve­zetének Művelődési Házában. Itt további hat előadás hangzott, il­letve hangzik el ezen a héten, egyebek között a bolygókutatás legújabb eredményeiről, a világ- egyetem fizikai üzeneteiről, az űrkutatás jövőjéről és más iz­galmas témákról. Kisebb érdek­lődő csoportok részére csillagá­szati és űrkutatási témájú filme­ket, diasorozatokat is bemutatnak. Megyeszerte mintegy kilencven előadás hangzik el november 19- ig. Kecskeméten az idén először szerveztek „Univerzum” elneve­zéssel csillagászati szabadegyete­met. Ez október 22-én, csütörtö­kön este hat órakor dr. Széchenyi- Nagy Gábornak, az‘ Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem adjunk­tusának „A csillagászat és a ter­mészettudományok” című előadá­sával kezdődik meg a Tudomány és Technika Házában. A szabad- egyetem további hét rendezvé­nyének előadói között szerepel majd dr. Horváth András kandi­dátus, az Uránia Csillagvizsgáló és Planetárium igazgatója is. A megyeszékhelyen egyébként nyolc általános iskolában tizenhat rend­hagyó órán és szakköri foglalko­záson ismertetik majd a csillagok világát és az Interkozmosz-prog- ramot a meghívott repülőorvosok, tanárok, amatőr csillagászok. Kiskőrösön ugyancsak az álta­lános iskolákban, valamint a kö­zépiskolában, a szakmunkáskép­zőben és a művelődési központ­iban kénül sor csillagászati ren­dezvényekre. A kiskőrösi járás kilenc, a bajai járás hét települé­sén tartanak rendhagyó fizika- és földrajzórákat csillagászati té­mákról az iskolákban. Baján a Bányai Júlia Kereskedelmi Szak- középiskola és a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tanulói szá­mára szerveznek előadásokat. Or­szágos hírű szakembereket hív­tak meg a rendezvényekre a ka­locsaiak. A városban elhangzott előadásokat a járás több községé­ben megismétlik majd. Számos rendezvény színhelye lesz Kiskunfélegyháza könyvtára, több iskolája és négy városkör­nyéki községe is. Pálmonostorán például Eperjesi József őrnagy „Hazánk részvétele az űrkutatás­ban” címmel tart majd előadást. Mindez csupán tallózás a me­gyei csillagászati hetek gazdag programjában. A TIT megyei szervezeténél megtudtuk, hogy a jövőben még változatosabb ren­dezvényekre nyílik lehetőség. A terv szerint 1982-ben elkészül a planetárium Kecskeméten, a Széchenyivárosban, s ezzel meg­sokszorozódik majd a rendezvé­nyek száma. Az ismeretterjesztő társulat tervei között' szerepel, hogy a planetárium átadása után csillagvizsgáló kupolát állít fel mellette. Tervezését a BÁCSBER Vedres István szocialista brigád­ja vállalta, társadalmi munkában. Az itt elhelyezendő, háromszáz- hetvenszeres nagyítású Zeiss-táv- csövet már megrendelték. R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents