Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
4 © PETŐFI NÉPE © 1981. október 18. £ Észrevételek, j avaslatok a bácskai és Duna melléki szövetkezetekben a kongresszusi irányelvekről Belpolitikai életünk jelentős eseménye lesz a mezőgazdasági .szövetkezetek decemberben összeülő IV. kongresszusa. Társadalmunk egyik alapvető osztályát képező szövetkezeti parasztság, egységes állásfoglalást alakít ki a kongresszuson a mozgalmat érintő valamennyi fontos kérdésben. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa fél évvel az esemény előtt közzétette a kongresszus irányelveit, hogy a tagság megvitathassa, és véleményt nyilváníthasson azokról. A kiskunsági tsz-szövetség körzetében az október 2-i küldöttközgyűléssel lezárult az irányelvek vitája. A Bácskai és a Dunáméi- léki TESZÖV-nél ez az esemény még hátra van. A szövetkezeti vezetőségi üléseken, küldött- és közgyűléseken, munkahelyi tanácskozásokon elhangzott véleményeket azonban itt is összegezték. • A nagyüzemi állattartásban viszont megjavultak a munka feltételei. Képünk a garai Vörös Csillag Tsz szakosított sertéstelepén készült. (Tóth Sándor felvétele) A tagság a bajai tsz-szövetség területén is egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a két kongresszus közötti fejlődésről megfogalmazott a TOT irányelve. Egyetért a feladatok meghatározásával is. A javaslatot tevőket éppen az vezérelte, hogy a mozgalom céljának megvalósítását nehezítő okokat feltárják. Így például több helyen javasolták, hogy a szövetkezetek tevékenységi körének a bővítésére, módosítására teremtsenek rugalmasabb lehetőségeket. A racionális föld- használatot gátolja, hogy rendkívüli mértékben . megemelkedtek az öntözési költségek. Általános igény a mezőgazdaság jobb anyagi-műszaki ellátása. A termeléshez szükséges nagyértékű gépeket, anyagokat forgalmazó vállalatokkal éppen ezért anyagi következményekkel is megerősített szerződéseket akarnak kötni a szövetkezetek. A jelenlegi szerződéses gyakorlat csak igényfelmérés, mert hiányoznak az érdémi, az anyagi garanciák. A termelési rendszerekkel fennálló kapcsolatukban a közös érdekeltség érvényesítését .követelik a szövetkezetek. Úgyszintén elvárják, hogy a felvásárló, forgalmazó vállalatok és a szövetkezetek között legyen nyoma a kölcsönös előnyökre való törekvésnek. A szerződéses feltételek gyakran csak a vállalati érdekeket tartalmazzák, és ismételten a tsz-ekre hárítják át a különböző költségeket. Több javaslat szorgalmazza a közvetlen exportot előmozdító szerződéskötést. Hívei annak a szövetkezetek, hogy a felvásárlási és fogyasztói ár között ne legyen akkora különbség a termelő és fogyasztó kárára. A személyi jövedelem szabályozásával kapcsolatban a felszólalók kifejtették: az nem elég rugalmas, nem ad lehetőséget az ösztönző munkadíjazásra. Lényeges az az észrevétel is, hogy a földjáradék összege ne számítson be a személyes jövedelembe, hiszen annak 80 százalékát a közös munkában részt venni már . nem tudó, szerény jövedelmű nyugdíjas szövetkezeti tagok és járadékosok kapják. A tsz-ek egyre nagyobb szociális kötelezettségeket vállalnak tagjaik élet- és munkakörülményeinek javításában. Javult a foglalkoztatás és annak színvonala, növekedtek a munkáihoz kapcsolódó szociális és egyéb juttatások. A tsz-tagságnak már csak tíz százaléka sorolható a szövetkezetalapítók nemzedékéhez. A nemzedékváltásból eredő, és valós igényeket feltáró észrevételek ezért szinte valamennyi szövetkezetnél szóba kerültek. Ilyen javaslat például a lakás- építési támogatás különbségeinek megszüntetése, és az, hogy a lakásépítéshez adott, vissza nem térítendő szövetkezeti hozzájárulás ne terhelje a tsz-tagok jövedelem-színvonalát. Jelentős összegeket fordítanak a közös gazdaságok a gyermekintézmények, kulturális és sport- létesítmények támogatására, fenntartására. Ezek az egyre szűkülő fejlesztési alapokat megterhelik. Ezért kérik a szövetkezetek, hogy az ilyen jellegű hozzájárulásokat termelési költségként számolhassák el. Az alapító tsz-tagok önhibájukon kívül, általában alacsony nyugdíjban részesülnek. A szövetkezeti mozgalom megalapozása érdekében kifejtett tevékenységük, és többségük szociális helyzete felveti azt a kérdést, hogy — az üzemi támogatáson kívül — miként lőhetne központi intézkedésekkel is javítani helyzetükön. A nyugdíjasokat sújtja az, hogy a fizikai dolgozók teljesítménye a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, általában csökken, és ez kedvezőtlen a nyugdíjalapra. Kérik a kedvezőtlen hatás elhárítását. Visszatérő • A halászszövetkezetek dolgozóit eléggé megviseli a vízi élet. Hamarabb megrokkannak az egészségre ártalmas munkában. igény, hogy az egészségre ártalmas munkakörben dolgozó — traktorvezető, növényvédelmi szak- és betanított munkás, nyíltvízi halász ’— a szövetkezeti tagokra is terjesszék ki a korkedvezményes nyugdíjat. Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a tsz-tagok kapjanak több gyógyüdülési lehetőséget, a jelenleginél több egyhetes beutalót. Az üdülési igények kielégítését — természetesen szövetkezeti támogatás mellett — meggyorsítaná, ha az üdültetés, mindenekelőtt az üdülőtársulások más területekkel azonos, támogatásban részesülnének, például ingyenes telekjuttatás, építési hozzájárulás. . A szövetkezeti ■ önkormányzat jelenlegi- rendszere jól szolgálja a tsz-ek kollektív és egyéni érdekvédelmét. Ennek intézményes ellátásához kapcsolódik a termelőszövetkezeti jogsegélyszolgálat. Az önkormányzat továbbfejlesztéséről az a tagság véleménye, hogy a meglevő fórumok tartalmi gazdagítására célszerű törer kedni. Lényeges követelmény, hogy a működésüket kísérő jogszabály, adminisztráció egyszerűsödjön. A szövetkezeti rendezvényen felszólalók az érdekképviseleti szervek munkáját is megemlítették. Hangsúlyozták, hogy azok a szövetkezeti mozgalom szerves részét képezik, és osztoznak a közös gazdaságok eredményeiben, az előforduló hibákban, és a megoldásra váró feladatokban egyaránt. Elismeréssel szóltak a szövetség munkájáról, és kinyilvánították, hogy továbbra is igényt tartanak közreműködésükre mind a gazdasági, mind a társadalmi feladataik megoldásában. B. Nagy Éva Fabrizio Tosi, az olasz CNA egyik vezetője Mindennapos dolog, hogy a világ közlebbi és távoli országaiból vendégek érkeznek hozzánk, s a mi politikai, társadalmi, gazdasági szervezeteink képviselői, a tudomány és a művészet szakemberei viszonozzák a_ látogatást. A külföldiek nemcsak Budapestet, hanem vidéki településeket is fölkeresnek, s igen gyakran jönnek el Bács-Kiskunba. Ez annak a jele, hogy szűkebb hazánkban az élet számos területén van mit mutatnunk. A napokban az olasz kisiparosok négy szervezete közül az egyiknek, a CNA- nak a delegációja fordult meg Kecskeméten. A Kisiparosok Országos Szervezete hívta meg a küldöttséget, az 1978-ban kötött együttműködési megállapodás alapján. A delegáció vezetőjével, a CNA Országos Titkárságának tagjával, Fabrizio Tosival beszélgettünk a KIOSZ megyei titkárságán. Megkértem, mutassa be röviden a szervezetüket. — A CNA, amelynék a központja Rómában működik, az olasz kisiparosok legerősebb szervezete — mondta el. — Itáliában 1 millió 300 fezer kisipari műhely található. A CNA-nak 300 ezer tagja van, de ehhez hozzá kell tennem, hogy a mi kisiparosaink közül csak 500 ezren tartoznak valamilyen szervezethez. A többiek sehová, illetve egyesek, akik nem kisiparosnak érzik magukat, hanem vállalkozóknak, azok a nagyiparosok szövetségébe’igye- keznek fölvetetni magukat. — Hivatalosan ki számít önöknél kisiparosnak? — Ez szakmai kategóriánként változó. Jelenleg a jól gépesíthető szakmákban az a kisiparos, aki nem foglalkoztat hatnál-több alkalmazottat. Ahol sok kézi munkát kell végezni, mint például az építőiparosoknál, ott az iparos tíz alkalmazottat és tíz tanulót tarthat. A rövidesen megszülető új rendelet, várhatóan 25- re emeli majd a létszámhatárt. A CNA-ról elmondanám még, hogy fő feladata az érdekvédelem. A szövetkezés közös beszerzésekre, értékesítésre, munkaválalásra, a munka szétosztására, nagyobb munkák közös elvégzésére irányul. A tagok termékeinek reklámozásával is foglalkozunk és a . hitelügyeikben . mögöttük álj lünk. Amihez ‘‘egy ipafos '’kévés, miiidéhberir’Szövetkézüh'K.' Egyébként a CNA politizál is, saját parlamenti képviselőink vannak. — Mi jellemző e szervezet politikai arculatára? — Eredetileg a kommunista és a szocialista párt közös kisipari szervezete volt a CNA. Ma már mindenféle pártállású emberek megtalálhatók benne. De a többség a haladó pártokkal szimpatizál, vagy tagja is azoknak. — Olaszországban támogatja-e az állam a kisipart? — Nem. Nálunk ez a .tevékenység a munkavégzés egy formájának számít csupán. Ha egy kisiparos tőkéje növekszik, kisvállalkozássá alakítja át a műhelyét. Van egy bank, amely kizárólag a kisiparosoknak folyósít hiteleket, ez minden, ami előnyről beszélhetünk. — Országukban mekkora jelentősége van a kisiparnak? — A foglalkoztatottak 35 százaléka a kisipari műhelyekben dolgozik. A nemzeti tiszta termékek nem kevesebb, mint 40 százalékát állítja elő az. 1 millió 300 ezer kis műhely. A lakossági szolgáltatásoknak 90 százalékát kisiparosok végzik el. Egyébként a kisipar tevékenységében 40 százalék árutermelés, a többi a lakosságnak, illetve más termelőknek végzett szolgáltatás. — A szakmunkásképzésben milyen helyet foglal el a kisipar? — A szakmunkások 55—60 százaléka itt tanulja ki a mesterséget. — Nálunk, Magyarországon főként egyes szakmákban igazán sokoldalúan a kisiparosok tanulói sajátítják el a tudnivalókat. így van ez önöknél is? — Nálunk nem éppen rózsás a tanulók helyzete. A főnökeik kihasználják őket, amit az elméleti, iskolai képzés fogyatékosságai éppen nem ellensúlyoznak. Dolgoztatják a fiatalokat, de a szaktudásukat nem szívesen adják át a mesterek. Szervezetünk, a CNA harcol a tanulók érdekeiért. Azt akarjuk, hogy jól képzett munkásokká váljanak. — Kecskemétre milyen céllal érkezett delegációjuk? — Nem említettem még, hogy szervezetünkön belül az egyes szakmai ágaknak külön szervezetük van, így az építőiparosoknak is. A delegációjuk tagja rajtam kívül Paolo Need, az építőiparosok szervezetének titkára, és ennek az elnöke, , egy,, kőműves iparos,i , William. Pmchini. Áz ösz- széíetél is mutáíji;''höéy érdeklődésünk ezúttal az építőiparral kapcsolatos. Ebbe a megyébe azért jöttünk el két napra, a KIOSZ országos vezetőinek ajánlására, hogy az itteni építő kisiparosok és a szövetkezetek, vállalatok együttműködéséről tájékozódjunk. — Milyen benyomást szereztek? , ,, — Nagyon érdekesnek találjuk az iparosok és a nagyobb szervezetek * együttműködését. És feltűnt, hogy milyen magas színvonalú munkákra vállalkoznak az itteni kisiparosok. A technológiai fogásaikat nem tudtuk alaposan megismerni, hiszen ehhez kevés a két nap. Jövőre mi hívjuk meg a KIOSZ-t., Bolognában építőipari technológiai bemutatót rendezünk, ahová elvisz- szük majd vendégeinket. Reméljük, hogy magyar barátaink csakúgy, mint mi, hasznosnak találják majd együttműködésünknek ezt az újabb állomását — mondotta befejezésül Fabrizio Tosi. A. Tóth Sándor 4 A MÁSODIK MŰSZAK A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában a nap huszonnégy órájából mindössze háromszor állnak le a gépek néhány percre; amikor váltják egymást a műszakok. A fotóriporter a késő esti órákban tett rövid körsétát a műhelycsarnokban, megörökítette a második műszak szorgalmas munkáját.- Pásztor Zoltán képriportja —
