Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

/ 1981. október 18. • PETŐFI NEPE • 3 SORSOK, EMBEREK 17ölborítottuk szokásos mun- karendjét. Általában ki­lenckor, fél tízkor ül íróasztalá­hoz. Addig megnézi, hogy mit csinál az építőbrigád, van-e Valamilyen kérésük. Az értekezletes napok kivéte­lével velük kezdi a mun­kát. A kezdeményezésére korszerűsített tanácsházán először a postát, a Petőfi Népét és a Népszabadságot futja át, majd a vb-titkár- ral megbeszéli a legfonto­sabb teendőket. iMa csak odakukkantha- tott a Zrínyi utcai járda- építésihez. Tudta, me­gyünk. Majdnem lebeszél­te magát a munka szemre­vételezésétől. örül, hogy végül is odakanyarodott, mert az összecsatlakozta­tott gyalogjárdák szintezé­sébe hiba csúszott. Szeren­csére könnyen kiigazítható még a tévedés. Ritka bosz- szúság náluk az efféle, mert kitűnő, lelkiismeretes dolgozókból áll a tizenki­lenc esztendeje szervezett brigád. Sokan csóválták fe­jüket, amikor Gál József tanácselnök előállt tervé­vel. Két kezünkön meg­számlálhatjuk, hány ha­sonló tanácsi munkacsapat működött akkoriban falun. A bri­gád magatartásában hosszú köz- igazgatási pályafutásán szerzett tapasztalatai segítették. Negyven éve került kisegítőként a bátmo- nostori községházára. Traktor és óvoda — Pontosan 1941. január else­jén. Ott nőttem föl, apám nap­számos volt. Rövid ideig tartott a „dicsőség”, mert berántottak munkaszolgálatra. Máig sem tu­dom, hogy miért lapáttal, ásóval meneteltettek Kiskundorozsmá- ra. Csak egy sapkát kaptunk, de megkövetelték a katonás fegyel­met. El kellett szenvednünk ju­tási őrmesterek önkényeskedé­seit. Egyszer ki is kötöttek. A háború után Vaskútra ke­rültem, kisegítőnek. Jól ismer­tem Reile Gézát — együtt lak­tunk, együtt dolgoztunk koráb­ban — és amikor kineveztek vaskúti főjegyzőnek, engem is átihívott. ,Volt részünk jóiban, rosszban. Magam is szerveztem az első traktorok fogadását. Együtt örültünk az első fürdő­medencés óvodának. Nemszerettem munkák is akad-1 tak. Az első hercegszántói termelőszövetkezet "Jól éreztem magam Vaskúton. A tanácsrendszerben mint vb- titkár működtem. Akaratom el­lenére kerültem 1952 júniusában Hercegszántóra. Ezen a nyáron hívtak be tartalékostiszti-iskolá- ba. Eltávozáson voltam otthon, amikor megkeresett az akkori já­rási elnök és a községi párttit­kár. „Határoztunk”, közölték, „le­mész Hercegszántóra elnöknek”. Megráztam magam: nem megyek. Részben az akkori politika, rész­ben az ottani veszekedések miatt , rettenetesen féltem a községtől. ■ Tudtam: leváltották az egész párt-, tanácsi és szövetkezeti ve­zetőséget. Külső embereket vit­tek Hercegszántóra. — Kedves Gál elvtárs, sikerült megkedveltetnie magát? — Sokáig azt hittem: ott öreg­szem meg. Az aszályos 1952-es esztendőben — amikor ezer fo­rint volt egy mázsa kukorica —, a párttitkárral közösen szervez­tünk egy termelőszövetkezetet. Megértették: összefogva könnyebb lesz. Lelkesen dolgoztak, mert senkit sem kényszérítettünk. Ki-' tüntettek. Azóta még hétszer. Vagy nyolcszor? Az ember nem A dávodi tanácselnök Vízügyiekkel a Dunán is tudja fejben tartani vala­mennyit. A Magyar Népköztársasági Ér­demérem ezüst fokozata sem vé­dett meg attól, hogy átvétele után nem sokkal az utcára ke­rüljek. Egy népszerűtlen, össze­férhetetlen asszony hozta fejem­re és másokéra a bajt. Elhatároz­ta'. tanácsi dolgozó lesz. Pechem- re megüresedett egy állás. Je­lentkezett. Amikor munkatársa­im tudomást szereztek tervéről, közölték: vagy a nagyhatalmú asszony vagy ők. Megmondtam neki: amíg én leszek az elnök nem jut nálunk íróasztalhoz. Azonnali hatállyal Jó összeköttetései voltak, kap- va-kaptak az általa kiagyalt fel­jelentésen. Két dzsippen alig fért el a kiszálló bizottság. Százöt- venegynóhány embert hallgat­tak ki. Tőlem semmit se kérdez­tek, csak fölfüggesztettek állá­somból. Egy éjjel elvitték az el­nökhelyettest. Két hét múlva ke­rült haza a pirospozsgás emoer falfehéren. Rettegett az egész község. > — Mit vétett? — Sokáig magam sem tudtam mire gyanakszanak. Végül ki­jött egy megyei ügyész. Tisz­táztam magam fölhozott vádjai alól. tő? Mire hivatkozott a följelen­— Nyerészkedéssel, sikkasztás­sal és a népvagyön 1 millió 200 ezer forintos megkárosításával vádoltak. Az volt a bűnöm, nogy egy lófogatot szereztem, szerez­tünk a községnek és mintegy 600 katasztrális holdon gaz helyett — közreműködésünkkel — búza, burgonya termett. A párt 1955- ber már kezdeményezésre, önál­lóságra biztatta a vezetőket, a tanácsok ragaszkodtak a bürok­ratikus előírásokhoz. Röviden: az országhatárnál kitermelt er­dőt hordta boldog-boldogtalan. Ebből adtunk két ló és két kocsi, valamint lószerszámok vásárlá­sához elegendőt. A tanácsi gaz­daság nem nélkülözhetett vala­milyen szállítási alkalmatosságot. Az -illetékes félsőbbség bóloga­tott terveinkre. Mindent ponto­san bizonylatoltunk. A nyomsáv mellett húzódó par­lagot szintén a járás, sőt a me­gyei begyűjtési hivatal tudtával adtuk bérbe. Ne szomorkodjon üresen. . Alaptalanul vádoltak, bebizonyosodott. — Nagyobb baj nélkül zárult tehát a vizsgálat? — A pártfegyelmi büntetés közlése után arra kértek, hogy továbbra is odaadóan végezzem munkámat. Másnap azonnali hatállyal el­bocsátottak. Községfejlesztés A pártbizottságon megismert állami gazdasági igazgató könyö­rült meg a családomon, felvett. Hazaköltöztünk szüléimhez Bát- monostorra. Hatan laktunk egy szobában. Legnagyobb gyerekem akkor járt másodikba. Ötszáz sertés takarmányát kevertem be naponta. Élőhalottként estem az ágyba .nyolckor. Reggel is úgy keltem föl. 750 forintot kerestem. Ebből vonták le a havi 180 fo­rint békekölcsönt. Szívesen men­tem volna bányába, de az „azon­nali elbocsátás” bejegyzés miiatt szóba sem álltak volna velem. — Mikor került vissza a ta­nácsapparátusba? — 1956-ban, Csávolyra. Be­gyűjtési előadó lettem, de meg­szűnt az állás. Akkor hívtak Dá- vodra. Megyek, mondtam, ha törlik a szerintem igazságtalan bejegyzést a munkakönyvemből, megkapom a falusi elnöknek já­rásunkban adható legmagasabb fizetést és megtérítik költözkö­dést kiadásainkat. Majd elfeled­tem a legfontosabbat: ha szíve­sen látnak a helyiek. *— Szívesen látták? Van-e ha­ragosa? — Biztosan akad, mivel olykor nemet is kell mondani a tanács­elnöknek. Kevesen lehetnek, ha vannalc: mindig gondoltam arra, hogy honnan jöttem. — Indulatból vagy kényszerből volt-e igazságtalan valakihez? — A 'begyűjtés! Ronda feladat volt. A szó szoros értelmében ki kellett söpörtetnünk a padlást. — Csaknem négy évtizedes köz- igazgatási pályafutása során mi­nek örül leginkább? — Az újnak, a falun is köny- nyebb életnek. Szenvedélyem az építés, a községfejlesztés. Elfáradtam... — Sorolja fel legyen szíves: mi készült itt megválasztása óta? — A tanácsházától a kocsmáig vezetett egy rövid szilárd bur­kolatú út. Ma három kilométer betonutat gondozunk. ^Harminc kilométer járdát építettünk. Meg iskolát, meg tornatermet, meg művelődési otthont, meg a vízhá­lózatot két központtal, meg gyógyfürdőt, de ez utóbbi már egy külön történet. Látta volna ezt a tanácsházát húsz éve, nem hinné el, hogy abból korszerű­sítettük. Soroljam tovább? — Ne haragudjon, hány éves? — ötvennyolc. — Akkor biztosan marad a. kö­vetkező tanácsválasztásig. — Kidolgoztam a két évet. El­fáradtam. Most is mennék, ha lehetne. Volt olyan év, ami két­szer számíthatna, mint annak­idején a frontszolgálat. — Mit csinálnak a gyerekei, a felesége? t — Az asszony könyvtáros itt a községben. Az egyik fiam tanár Hercegszántón. Egyedül ő szer­zett felsőfokú diplomát, a töb­biek érettségiztek. A másik fiú közművelődési előadó. Nagyob­bik lányom egy bajai mérnökhöz ment feleségül. Ide jár ki a gyógyszertárba mint asszisztens. A kisebbiket egy központifűtés- szerelő vette el. Bácsbokodon él­nek. A kislány fizikai munkás a takarmánykeverő-üzemben, — Hol tölti nyugdíjaséveit? — Hol? Ilyet kérdezni. Termé­szetesen Dávodon. Azt hiszem,' •szeretnek. Ilyen remek horgász­helyek sincsenek, a környéken, mint a csatornaparton. Heltai Nándor Telex: Petőfi Népe szerkesztő­ségének 1901. október 13. és 16. között közös magyar—jugoszláv dunai bejárás lesz. Ezzel kapcso­latos tájékoztatóra az Ehó nevű jugoszláv .'hajón kerül sor. A ha­jóra fel lehet szállni 1981. október 13-án, 10 órakor a jobb parton a híd felett... Aláírás dr. Szenti János, az Alsó Duna völgyi Víz­ügyi Igazgatóság igazgatója. □ □ □ Eddig a telex. Szárazföldhöz szokott lábunknak jólesik majd néhány napot tölteni a Dunán ... Az Ehó jugoszláv hajó még az előző este horgonyt vetett a föld­vári híd mellett, hogy megfele­lően felkészülve várja a magyar és jugoszláv vízügyi szakembere­ket. A hajó hátsó részén jugoszláv zászló leng jelezvén, hogy a Du­nán ez a néhány négyzetméter déli szomszéda inhoz tartozik. Tíz .évnél régebben kezdődött a Duna 227 kilóméteres szakaszá­nak rendszeres vizsgálata. Duna- földvártól Vukovárig számtalan kellemetlen élményt nyújtott a folyó, elsősorban jegesár idején ... A szakemberek elégedetten nyugtázzák, hogy a dunaföldvári, korábban megindult, s 1973 és 75 között helyreállított partszakasz egyensúlyba került. Nincs föld­mozgás, nem kell tartani attól, hogy a földvári löszhegy a Duná­ba csúszik. lElőször dr. Szenti János tart átfogó tájékoztatót. A Duna 410 kilométeres magyarországi szaka­szából 127 kilométer az igazgató­sághoz tartozik. A legtöbb mun­kát számukra a jeges ár elleni védekezés adja. Ennek szerves részeként a rosszemlékű hartai kanyar szabályozási munkáinak első üteme már elkészült... • Dr. Szenti János és dr. Reznicek Károly sokszor hajolt a részletes Duna-térkép fölé ... □ □ □ A társalgás magyarul, szerbül, időnként németül és angolul fo­lyik. Ügy tűnik kevés szóból is értenek, hisz van egy közös nyel­vük, a vízügyesek nyelvezete, s gyakran segít a térkép is, ahol a legapróbb részletekig feltüntetik egy-egy Duna szelvénynek jel­lemző tulajdonságait. A csak vájtfülűek számára ért­hető szövegből sikerül elcsípni néha-néha egy-egy közérthető mondatot. Például az egyik „rossz­indulatú” kanyarban .kísérletez­tek már robbantással, vízágyúval, hogy megbontsák a nemkívánatos partszakaszt. A végén megtalál­ták a legolcsóbb módszert, a leg­egyszerűbb .beruházást, segítségül a folyó sodrásvonalát hívták. Ügy alakultak az áramlási viszonyok, hogy a víz szépen lassan „maga • Kereszt­gátak mó­dosítják a Duna áramlási viszonyait, segítve ezzel, hogy a folyó hordaléklerakó munkája hasznos legyen. csinálja” azt, amire az ember nem volt képes ... □ □ □ Dr. Reznicek Károly jugoszláv részről, a vízügyesek vezetője. Egyúttal a dunai albizottság el­nöke is. Tökéletesen beszél ma­gyarul, tájékoztat a Bezdán, Vu- kovár térségében elvégzett mun­kálatokról, arról is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a Duna magyarországi hidrológiai hely­zetére. Lassan kirajzolódnak Paks kör­vonalai. Szinte természetes, hogy szóbakerül a környezetvédelem. Az, hogy milyen felelősségteljes, s alapos munkát kell’ végezni az atomerőmű tervezőinek és épí­tőinek, hogy ne kerülhessen ra­dioaktiv szennyeződés a vízbe, s a hűtővíz is a lehető legkisebb mértékben bontsa csak meg a környék bioszféráját. Környezetvédelem mégegyszer: mégpedig Mohács fölött nem sok­kal, amikor találkoztunk nagy felületet borító olajfoltokkal. Könnyen lehet, hogy a színesen csillogó vízfelület csak néhány felelőtlen ember munkájának eredménye. Az, igazsághoz vi­J&r • Idillikus W.1 Duna-part :az őszi fényben wM szont hozzátartozik, hogy ezek az olajfoltok 10—100 kilométeren át szennyezik a vizet, borítják föl annak biológiai egyensúlyát... □ 1 □ A második nap végén már rög­zítették. összegezték az elmúlt év munkáinak eredményét. Ügy mondták a szakemberek a. Duna- szekőcsi-szűkmeder nem jelent majd gondot a jégzajlásnál. S ja­vította a helyzetet a Dunaföldvár alatti folyószabályozás is. Duna­földvár, Paks, Siótorok és Baja környékén százmillió forint érté­kű munkát végeznek a szakem­berek. Ennek nyomán itt-ott már kialakult a vízügyesek meghatá­rozása szerinti anyapart, ahol a folyó által lerakott hordalékon zöldell a fű, szirmot bont a vi­rág, s látni -egy-egy fiatalabb fa­csemetét is ... Már föltűnik Mohács, az a vá­ros, amely sokunkban nemcsak az országot, török igába hajtó vesztett csata emlékét idézi, ha­nem az 1956-os jegesárét is, amely milliárdos károkat oko­zott a nemzeti vagyonban ... Nyugtázták a szakemberek az előrehaladott folyamszabályozá­si munkák miatt mégegyszer olyan jégtorlaszok nem keletkez­hetnek a Dunán, mint 1956-ban. A felkészülésre, a jég elleni fel­készülésre viszont nagy szükség lesz mindkét öldalon, mert a prognózis szerint olyan tél elé nézünk, amelynek nyomán' de­cember derekától februárig be­áll a folyó. Itt Mohácsnál nekünk, újság­íróknak a mandátumunk lejárt, s nem maradt más hátra, mint egy partmenti integetés, üdvözöl­vén azokat, akik Bezdán felé ha­józva folytatták munkájukat, se­gítettek abban, hogy ez az írás és a fotók elkészülhettek ... Szabó Pál Miklós msmm '.•/iWAVAÍv! ÍvavKÍÍvM CIPŐBEMUTA TÓ, KÖZVÉLEMÉNY KÚT A TÁSSAL Lábbelitárlat szerdától péntekig Piackutatás, bemutató, gyári börze, kiskereskedelmi előrendelés — ma már megszokott módszerek a cipőgyártás és -forgalmazás rendjében. A cipőgyári és a keres­kedelmi szakemberek a vásárlók igényeit is szeretnék jobban meg­ismerni, ezért rendeznek kiállítá­sokat. A Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat és a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vál­lalat Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában október 21. és 23. között mutatja be a jövőre ki­választott, és már gyártás alatt levő modelleket: a Minőségi, a Szombathelyi, a Duna- és a Ti­sza Cipőgyár termékeit, az Alföldi Cipőgyár sportos fazonjait, vala­mint ■ a kiskunfélegyházi, kiskun­majsai és a kecskeméti cipőipari szövetkezetek modelljeit. A rendezők közvéleménykuta­tást tartanak, számozott kérdőíve­ken lehet szavazni a legjobban tetsző modellre. A kérdőív kitöl­tésével tombolajáték résztvevői lesznek a szavazók, akik között tíz 400 forintos vásárlási utalványt sorsolnak ki. A nyertes számokat a Petőfi Népe október 27-i számá­ban közöljük, s az utalványt a BRK kecskeméti, Kéttemplom kö­zi cipőboltjában lehet beváltani. A szavazás győztes modelljeiből az üzletek többet rendelnek. A jövő észtendőben új, egységes cipőméretezést vezetnek be, mély­nek lényege, hogy a láb hosszát milliméterben mérik és a láb bő­ségét is figyelembe veszik a mé­retnagyságban. Ezután a cipőgyár­tók minden modellt három variá­cióban: keskeny, normál és bő méretben készítenek. Reméljük, hogy az új méretezéssel hamarabb tudnak vásárolni kényelmes láb­belit azok is, akiket eddig „szorí­tott a cipő”. A kiállításon a láto­gatóknak kívánságra „leveszik a lábméretét”, hogy jövőre már a méret ismeretében vásárolhassa­nak. Az érdeklődőket, október 21-én 12-től 18, 22-én és 23-án 10-től 18 óráig várják a rendezők a kiállí­táson, Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. • Dunaszekcső házai, ahogy a hajóról láttuk. (Straszer András felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents