Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 2. EGY SZABADALMI BEJELENTÉS A szénsavpalackok konténeres szállítása A lakosság energiafogyasztása Bács-Kiskun megyében n. Az iparban, a mezőgazdaságban, de a háztartásokban ma már nél­külözhetetlen a széndioxidgáz, köznapi nevén a szénsav. Ez a természet ajándékaként jut bir­tokunkba az ország nyugati ré­szén a Kisalföld és a Kőszegi hegyvidék találkozásánál Répce­lak térségében. Világviszonylat­ban is figyelemre méltó mennyi­ségű és tisztaságú széndioxidgázt adó kutakból. Amilyen egyszerű és könnyű feladat a szénsav ki­termelése, annál nagyobb gondot okoz a felhasználókhoz történő el­juttatása. Alkalmazása közismert: Hegesztésnél, védőgázként, üdítő ital, sör- és szárazjég-gyártásban. A felhasználókhoz cseppfolyós állapotban, palackokba zárva jut el. A szénsavpalackok hengeres alakúak, húsz centi átmérőjűek és átlagosan 140 centiméter ma­gasak, üres súlyuk változó, 29-től 58 kilóig terjed. A palackokba ál­talában 10—30 kiló szénsavtöltet kerül. A töltött palackokat a szombathelyi és a győri Volán vállalat gépkocsijai veszik át a Szénsavtermelő Vállalattól és a megyei Volán vállalatok központi darabárus raktáraiba szállítják, visszfuvarban pedig az üres pa­lackokat viszik a töltőüzemekbe. A megyei darabárus raktárakból az illetékes Volán vállalatok da­rabárus járatai viszik a töltött palackokat a felhasználókhoz, a fogyasztókhoz és szállítják vissza az üres palackokat. Mindezeket azért tartottuk szük­ségesnek elmondani, mert a pa­lackokat a már elmondottakból következően négyszer kell fel- és lerakni a gépkocsikra, emberi erővel. Nehéz fizikai munka ez, hiszen egy-egy palack fel- és le­rakásához két ember szükséges, s még így is nagy a baleseti ve­szély. A palackoknak ütődni nem lehet, s a munkavédelmi előírás szerint 50 kilónál nehezebb ter­het egy ember nem emelhet fel. A gömbölyű fémfelület könnyen kicsúszik a kézből. A Volán 9-es „zámú Vállalatá­nál a szállítómunkások körében előforduló nem közúti-balesetek-' nek, mintegy 90 százaléka (évente 8—10) szénsavpalackok rakodása közben történik. A szénsav-for­galom Bács-Kiskun megyében az országosnak mintegy 10 százaléka, azaz évente mintegy 3500 tonna szénsavpalackot raknak le négy­szer a járművekről. Szóltunk már arról, hogy e palackok rakodása nehéz és balesetveszélyes, de emellett még lassú is. A répcela- ki töltőüzemekben nem ritka, hogy a gépkocsik 10—12 órát várnak rakodásra. Egy 23 tonnás Rába pótkocsis szerelvény le- és felrakodását négy rakodómunkás csak öt óra alatt tudja elvégezni. A kényszer szülte az ötletet. A Volán 9-es számú Vállalat újító •kollektívája szabadalmi javasla­tot terjesztett elő, amely lehető­vé teszi az eddigi kézi rakodás­sal szemben a szénsavpalackok konténeres, gépi kezelését. Szabó Zoltán forgalmi és kereskedelmi főosztályvezető-helyettes, Bor­bély Sándor darabárus főnökség­vezető, Juhász István szénsav­előadó és Jekkel Elek közlekedési mérnök olyan speciális konténert fejlesztett ki, amely lehetőséget nyújt a palackok egységrako­mányba fogására. A konténerre vonatkozóan szabadalmi bejelen­téssel éltek az Országos Találmá­nyi Hivatalnál, ahol ezt a 2251—183/81/1. szám alatt lajstro­mozták. Ezzel egyidejűleg a szén­sav-palackok egységrakományos kezelésére a Volán Tröszthöz újí­tást nyújtottak be, amelyet elfo­gadtak. A kísérleti szállítások le­bonyolítására a múlt évben mint­egy 8 héten át került sor, s ez iga­zolta a feltalálók, az újítók által felvetett előnyöket. A kísérletek ideje alatt bizo­nyították, hogy a szénsavpalac­kok egységrakományos fuvarozá. sa mind a szénsavtermelő, mind a fuvarozó, de a felhasználó szem­pontjából is előnyökkel jár. A termelőnél a kocsirakományok előkészítése függetleníthető a szállítóeszközöktől, s a gépkocsik 10—12 órás várakoztatása meg­szüntethető. A már említett Rába szerelvényt ezzel a módszerrel 40 perc alatt lehet megrakni. Gya­korlatilag a rakodási idő 80 szá­zalékkal, a munkaerő pedig 75 százalékkal csökkenthető. A je­lenlegi kézi rakodásnál jelentke­ző nehéz és balesetveszélyes fizi­kai munka megszüntethető, s a konténerek palackokkal történő feltöltésénél és ürítésénél nincs szükség a palackok felemelésére, görgetni lehet. Ilyen módon a szállításra történő előkészítésnél még női munkaerőt is alkalmaz­hatnak. A MEZŐGÉP Vállalat, a Likőr­ipari Vállalat kirendeltsége, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság véleménye egyhangú volt, hiszen a konténeres szállítás jól illeszke­dik a raktári anyagmozgatás gé­pesítettségéhez. Egy konténer a 20 kilogrammos töltősúlyú palackok­ból tizenkettőt foglal magába, így az egységrakomány súlya töltött palackok és a konténer összsúlyá­val együttesen 947 kiló. A Volán 22-es számú Vállalat megkezdte a konténerek sorozat- gyártását, a Volán 9-es számú Vállalatnál pedig készül a konté­neres kezelés ügyviteli, eljárási utasítások és a szállítási techno­lógia átdolgozása. Várhatóan ez év negyedik negyedévében kerül sor az új technológia teljes körű bevezetésére, elsőként -természete­sen Bács-Kiskun megyében. Nem volna érdektelen nagyobb figyelmet szentelni a Volán 9-es számú Vállalatnál kifejlesztett szállítási technológiára, hiszen a szénsavhoz hasonlóan cseppfolyó­sított állapotban, palackokban tör­ténik az oxigén, a dissous, az ace­tilén és más iparilag lényegesen nagyobb mennyiségben alkalma­zott gáz szállítása is. A szabadal­mi leírás szerint a feltalálók ál­tal kidolgozott konténerek al­kalmasak a már felsorolt gázpa­lackoknak egységrakományba tör­ténő foglalására. Ezek a palackok még ma is kézi rakodással kerül­nek a járművekre. A lakosság energiafogyasztásá­nak egyik jellemző mutatója a villamosenergia-felhasználás ala­kulása, ugyanis számos területen felhasználható. A Világításnak meghatározó a jelentősége, lénye­ges szerepe van azonban a hőszol­gáltatásban (fűtés, főzés) és más­sal nem helyettesíthető a háztar­tási gépek és berendezések több­ségénél. Ugyanakkor a megfelelő villamosenergUa-ellátás a más jel­legű közmű hiányát is mérsékel­heti. 1980-lban a háztartásoknak szol­gáltatott villamos energia meny­nyi sége meghaladta a tíz évvel korábbi négyszeresét, ily módon a megye összes áramfelhasználá- sának csaknem egyharmadát ad­ta. A háztartási fogyasztók szá­ma ugyanakkor másfélszeresére nőtt az elmúlt tíz esztendőben. Az évtized utolsó évében — nem kis részben az 1979-es takarékos- sági intézkedések: a villamos energia díjának emelése és a nyá­ri időszámítás bevezetése követ­keztében — a megye háztartásai­nak összes'áramfelhasználása csak az új fogyasztók bekapcsolása ré­vén nőtt 6,7 ezer MWh-val. Az egy háztartásra jutó felhasználás viszont — míg 1970 és 1979 kö­zött évente átlagosan 12 száza­lékkal nőtt — 1979-ről 1980-ra nem változott, a növekedés tehát megtorpant. Az arány megfordult •1970-ben a háztartási villamos energia valamivel nagyobb há­nyadát használták fel a városok­ban. Ez az arány az évtized első felében megfordult és 1975-ben A GYÜMÖLCSÖSBEN idősze­rű feladat ezekben a hetekben a tápanyag-utánpótlás. Nem kevés­bé a talajfertőtlenítés, amely jó ha megelőzi az őszi ültetéseket Telepítésnél a gyenge talajú kö­ves vagy agyagos földdel bíró kertekben ajánlatos nagyobb mé­retű gödröket ásni, mert ezzel' na­gyobb „életteret” teremthetünk a növények későbbi erőteljes fej­lődéséhez. A gyümölcsfák szüret utáni ko­ronaápolását és gyökérmetszését is elvégezhetjük ezekben a napok­ban. Tudni kell hogy a tápanyag­ban gazdag talajokon a gyümölcs- termő növényeknek rendszerint rövidebb, de erőteljesebb és na­gyobb mértékben elágazó, míg a tápanyagban szegény talajokon kevesebb, hosszabb, és mérsékel­ten elágazó gyökere fejlődik. Érik a vadszeder. Ez a gyü­mölcs rendkívül magas C-vita­min-tartalommal bír. Emellett jó megelőző „népi gyógyszer” a vér- szegénység ellen. A feketebodza érett termése lekvárként hasonló hatású. Sőt az ínyencek úgy tart­ják, hogy bodzaborként csemege lehet a téli hónapokban. Érdemes összegyűjteni mindkettőt, különö­sen igyekeznünk kell a bodzával, mert túlérik, s'bogyója hullik. Aki somot vagy berkenyét akar gyűjteni, az felkeresheti az erdő­ket, ahol ezek a bokrok termést adnak. A SZŐLŐBEN már sok helyütt megkezdődött a szüret, vagy leg­alábbis elérkezett a próbaszüret időszaka. Jótanácsként mondjuk, feldolgozás és préselés során fo­kozott gondot fordítsunk a tiszta­ságra. Az egyik biztosítéka lehet annak, hogy elkerüljük a külön­féle bőrbetegségek kialakulását. Akinek túl hideg a pincéje, s már többször tapasztalta, hogy ne­hezen indul erjedésnek a must, az sürgősen szerezzen be faélesztőt. Megrendelhető a szőlészeti és bo­rászati kutatóintézettől (Kecske- mét-Kisfái). Jó tudni, hogy a szőlőben hol akarunk pótolni, és az új telepítés milyen 'fajtájú legyen. Célszerű időben megrendelni a szaporító­anyagot és megtudni, hogy hon­nan szerezhető be. A választásban igyekszünk se­gíteni néhány borszőlő tulajdon­ságainak ismertetésével. OTTONEL MUSKOTÁLY. Kellő időben szüretelve jelleges, jelleg­zetes muskotálybort ad. Rothadás­ra nem hajlamos, termőképessége már a községekben fogyasztottak többet, sőt 1980-iban már másfél­szer annyi áramot használtak a községi háztartások, mint a váro­siak, amelyek aránya 40 százalék- ra csökkent. Az arányeltolódás szinte teljes mértékben a közsé­gek egy háztartásra jutó fogyasz­tásának a városinál másfélszer gyorsabb ütemű növekedésével magyarázható. A villamos energiával való el­látottság 1970-lben, a megye tele* püléseinek alig egytizedében volt megfelelőnek nevezhető, és 78 te­lepülés — köztük négy város — ellátása nem volt kielégítő. Még 1980-ban. is a települések több mint 40 százalékában a villamo­sított lakások aránya nem érte el az összes lakás 85 százalékát. Ugyanekkor 16 településen jó, 33*ban pedig megfelelő volt a vil- lamosítottság színvonala. Ilyen szempontból élesen kettéválnak a megye Duna menti és déli ré­szei, valamint az északi és kö­zépső részek. Baja- és Kalocsa környékén a községek többségé­ben jó, vagy megfelelő az ellátás, ezzel szemben a Tiszakécske— Kunszentmiklós—Bácsalmás há­romszögben a városok és néhány nagyközség kivételével továbbra sem nevezhető kielégítőnek. Kétszer annyi villamosított tanya A hetvenes években több mint kétszeresére nőtt a megyében a villamosított tanyák száma, mi­közben az 1970-esnek háromne­gyedére csökkent az összes külte­rületi lakások mennyisége. Leg­közepes ugyan, de cukorgyűjtése kiegyenlítetten jó. Fagytűrése ki­váló, termékenyülése viszont az időjárásra érzékeny. Szeptember elején, közepén már szüretelhető. CHARDONNAY. Karakteres, íaj- tajelleges borral fizet. Cukorgyűj­tése igen jó és savtartalma is an­nak összetétele megfelelő. Ter­mőképessége a közepesnél jobb, s a magasművelésű szőlőt termelők­nek ajánljuk, ugyanis a terhelést jól bírja. Erős növekedésű, fagy­tűrése kiváló, szeptember végén szüretelhető. PIROS TRAMINI. Bora kellemes, fajtajellegű. Lombozata a sok ol­dalhajtás miatt sűrű; fagytűrő ké­pessége igen jó. Szeptember ele­jén, közepén szüretelhető. A ZÖLDSÉGES KERTBEN, bár messze még a november, de kö­zeledik az éjszakai fagyveszélyes időszak, amikor a karfiolt például úgy védhetjük meg a károsodás­tól, hogy a rózsáira rátörünk né­hány levelet. így viseli a mínusz két-három fokot is. A bimbóskel­tövekről folyamatosan szedhet­jük a termést. Aki téli tárolásra szánja a kara­lábéját vagy karfiolját, az ne ön­tözze tovább a kultúrát, mert azok eltarthatóságát a magasabb víztar­talom rontja. Ahol a következő hetekben is száraz az időjárás, ott jó, ha öntözik a spenótot Még­pedig 15—20 milliméteres vízzel. Szedhetjük a karósbab hüvelyeit is. A júliusi zölddugványról szapo­rított díszcserjék a spireák, a lon- cok már meggyökeresedtek. Ha­sonlóképpen a madárbirshez. Ab­ban az esetben, ha még egy évig nevelni akarjuk őket, ültessük na­gyobb cserepekbe és süllyesszük vissza a földbe. Fontos jótanács, hogy a fagyvédelmükről idejében gondoskodjunk. , • Árnyékban, különösen a mély­árnyékban kipusztul a gyep. Eze­ken a helyeken más növényeket helyezzünk el. Gyeppótlóként szó­ba jöhetnek: a borostyán, a me­jelentősebb a változás a megye tanyás térségeinek városaiban: Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán több, mint ötször annyi villamo­sított lakás volt külterületen 1980-ban, mint tíz évvel koráb­ban, Petőfiszálláson pedig a me­gye utolsóként villamosított köz­ségében tízszeres volt a növeke­dés. A következő években a tanya- villamosítás ütemének csökkené­sére lehet számítani a 'beruházási források korlátozottsága miatt. Egy tanya villamosítása — csak az elosztóhálózatot tekintve — át­lagosan 30 ezer fprint fejlesztési alapot igényel. Háztartási fogyasztás termelési céllal Miközben a megye tanyás vi­dékein jelentősen nőtt a villa- mosenergia-fogyasztók száma, Kiskőrös környékén több mint négyszeresére emelkedett az egy háztartási fogyasztóra jutó fel- használás is. Ez szoros összefüg­gésben van azzal, hogy ebben a térségben jelentős az egyéni és szakszövetkezeti gazdálkodás, és a kisgazdaságokban a termelési céllal felhasznált villamos ener­gia háztartási fogyasztásként je­lenik meg. Szerepkör szerint vizsgálva a megye településeit, kitűnik, hogy a villamosenergia-fogyasztás leg­kisebb ütemben a városokban nö­vekedett. Jelentős, több mint öt­szörös növekedés mutatkozott a tíz kiemelt alsó fokú központban, de ezt megközelítő a fogyasztás­növekedés mértéke a kisebb köz­téngek, a díszcsalánok és az ala­csony növésű kecskerágók. Tud­nunk kell, hogy a kecskerágó tar­ka levelű változatai csak akkor szépek igazán, ha némi nap is éri őket. Ezért mélyárnyékba lehető­leg ne a tarkalevelűeket telepít­sük. A késő őszi trágyázáshoz már most szerezzünk be érett kom- posztföldet Esetleg letermett gombatrágyát vagy tőzeges fekált. Csak késő ősszel terítsük szét egy­két centiméter vastagságban azt a gyepet, amelyiknek talaját dú­sítani akarjuk. A füvet még aján­latos és szükséges az idén egy-két ízben nyírni. Beköszöntött ugyan az ősz, de a kert még most is szép, hisz virág­zik az őszirózsa, a krizantém. Hogy minél tovább gyönyörköd­hessünk a színpompában, hogy minél tovább díszíthessék a ker­tet ezek a növények, az elszáradt virágfejeket két-három naponta vágjuk le. Gereblyézzük össze a lehullott száraz faleveleket is, ha szükséges, kéthetente legalább egyszer öntözzük a gyepet. S most már ügyeljünk arra, hogy a sza­badban tartott virágainkat éjsza­kára vigyük védett helyre. A NÖVÉNYVÉDELEM fontos a gyümölcsösök szedésénél, szü­retkor is. A télialma és -körte szüretelése során ügyeljünk arra, hogy ne hagyjuk ki a válogatás fontos mozzanatát. Ha nincs lehe­tőségünk erre, akkor közvetlenül a szedés után végezzük el ezt a munkát. Felhívjuk a ribiszketer­mesztők figyelmét, hogy a bok­rokkal érdemes egy kicsit többet törődni. Ilyenkor ugyanis egysze­rű mechanikai eljárással megelőz­hető az üvegszárnyú ribiszkelep­ke hernyójának további kártéte­le, tehát ezzel elérjük, hogy fertőzésmentes legyen a kul­túra. Még most is jól látható a vesszők belsejében élő és táplál­kozó ribiszkelepke hernyójának kártétele. Sz. P, M. ségek ben is. A hetvenes évtized­ben legnagyobb ütemben a tele­püléshálózati városkörnyékek községeiben nőtt az áramfelhasz­nálás (évi átlagban 20 százalék­kal!), elsősorban a fogyasztók számának gyors növekedése miatt. Ez — azontúl, hogy ezen telepü­lések többsége a tanyás térségek­re esik — a városok körüli né­pességkoncentrációra is utal. Nemcsak ösztönzés kérdése Az 1970-es évek feszült ener­giahelyzete várhatóan az új év­tizedre sem mérséklődik. Indo­kolt tóhát az energiatakarékosság további fenntartása, és ebben a lakossági fogyasztás terén is van­nak tennivalók. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ez a takarékosság valóban csak a ra­cionálisabb energiafelhasználást jelentse, ne pedig a jogos igények visszafogását. Az elmaradott te­rületeken elő emberek életmódjá­nak javításában ugyanis megihá- tározó szerepet kap az alapvető energiaellátás biztosítása. Az vi­szont, hogy la lakosság hogyan használja fel az energiát, nem pusztán attól függ, hogy késztet­ve vagy ösztönözve érzi-e a ma­gát a takarékosságra, |hanem at­tól is, hogy van-e lehetősége a racionális hőfokú fűtésre, keve­sebb villamos [energiát fogyasztó háztartási gépek vásárlására, vagy éppen á tömegközlekedés kényelmes igénybevételére a saját gépkocsi használatával szemben. Király László György a KSH megyei igazgatóságának csoportvezetője Vasipari üzem Felsőszentivánon Nők számára igazán alkal­mas munkahely a sajtérlelő üzemen, valamint az áfészen kívül, elég kevés kínálkozik Felsőszentivánon. Az évek óta igen eredményesen mű­ködő mezőgazdasági tsz ezért lányokat, asszonyokat na­gyobb számban tud foglalkoz­tatni. Ennek a törekvésnek a jegyében létesült többek kö­zött az angóranyúl-tenyész- tő telep, s legújabban a vas­ipari kiegészítő ágazat is. A termelőszövetkezet egy régi malomépületet alakít át erre a célra, és ott a tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel együttműködve, kisállatket­receket gyártanak a jövőben nagy sorozatban a lányok, asszonyok. Az eddig elkészült helyiségben néhány berende­zést már felállítottak, s egye­lőre próbagyártás keretében tízezer ketrecet készítenek. Ennek egy részét a közös gaz­daság a saját kisállattenyész­tő telepének bővítésénél hasz­nálja fel. A többit pedig át­adja a tatabányai társszövet­kezetnek. A későbbiekben néhány automata berendezést állíta­nak fel a vasipari üzemben. A jelenlegi egy helyett, tíz ponthegesztővel fognak dol­gozni a felsőszentiváni lá­nyok, asszonyok. • A méretre szabdalt gömbva­sat Milánkovics Sándorné he­lyezi el a gyártósablonban a fel­sőszentiváni téesz most épülő műhelyében. Gémes Gábor • Ma még így szállítják a szénsavpalackokat. • Ez pedig az új módszer. HÁZUNK TÁJA A kert még most is szép... Ha nem lett volna Kecskemét környékén ma egy hete jégverés, leírhattuk volna, hogy ideális idő járt a kiskertekben. Sajnos, a fákat tördelő, a te­tők gerincét beszakító jégvihar pusztítása meglát^ szik néhány helyen.;.; - r Ahogy rövidülnek a" nappalok, azzál arányosan csökken a kiskertben töltött órák száma is. Pedig ez az időszak nemcsak a betakarításé, nemcsak az esztendők koronájának, a szüretnek az időszaka, hanem a felkészülésé is, amely jövő évi sikereink­nek egyik záloga lehet... A ház mel­letti kiskertek­ben nemcsak zöldségnek és gyümölcsnek van hely, ha­nem élettér az apró jószágok­nak is. igyekszik olyanéi tfgyp^légi ágakat teremteni, a meglévő­ket tovább fejleszteni, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents