Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Korlátok és eredmények Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban Bács-Kiskun megye hat városa közül Kecskemétnek, Ka­locsának és Kiskőrösnek van megfelelő művelődési központ­ja. A másik három település; Baja, Kiskunhalas és Kiskun­félegyháza ma még nem rendelkezik a lélekszámhoz, az igé­nyekhez szabott intézményi lehetőségekkel. Közülük is ta­lál! Kiskunfélegyházán a legmostohábbak a körülmények e tekintetben. Rózsa Sándor nyomában... Napok alatt elfogyott a könyvesbol­tokból Veszel- káné Gémes Eszter: \Törté­netek Rúzsa Sándor című könyve. Az író, özvegy Vészé l- ka Andrásné nyolcvan esz­tendeje szüle­tett a Csongrád megyei Balás- tyán, azon a vidéken, ahol a híres betyár oly sokszor megfordult. Gémes Esz­ter születésé­nek évében azonban már a szamosújvári rabtemetőben pihent Rózsa Sándor kerek 23 esztendeje, de a híres be­tyárról szőtt mendemondák, történetek még szájról szájra jártak. Sírját már csak Gabányi János szamos­újvári tanár se­gítségével si­került megtalálni, és u képen lát­ható módon megjelölni. Érdekes, hogy Rózsa Sándor /er­délyi sírja 'közelében, az örmény temetőben alussza .örök álmát Jókai Mór: A |kőszívű ember fiai című regényében megemlített Ri­chard őrmester, igazi nevén Her­mann János, a\volt Vilmos-huszár 0 Az alföldi tőben. (Czakó betyár sírja a szamosújvári teme- Ferenc felvétele) is. 1822-ben született és 1879 má­jus 29-én halt meg. Mellette nyug­szik hűséges felesége, Hollósi Ró­za, aki huszonegy évvel élte túl a férjét. Akik látták u Jókai-re- gényből készült filmet, tálán (még a fülükben cseng Richard őrmes­ter hangja: nyergelj, fordulj! Cz. F. ÚTTÖRŐÉLET Hass, alkoss, gyarapíts! Kényszerhelyzet A gyanútlan látogatót — a Pe­tőfi Sándor tér 1. számú épület első emeletére érvén — alaposan megtéveszti a lépcsővel szemben lévő, „Szálloda” feliratú tábla, melynek a nyíljelzése balra mu­tat. Nocsak! Hiszen arrafelé a művelődési központ helyiségeinek keli lenniük!? Kiderül, hogy ott vannak azok is: a folyosó végén felirat jelzi ezt. Kintebb és len­tebb azonban semmi jele annak, hogy a város közművelődési in­tézményébe miként juthat be az ember. Kényszerhelyzet, tudom, össze­keveredett itt a vendéglátás a közművelődéssel, s ez bizony nem a legszerencsésebb körülmény. Dehát ezúttal nem a megoldás- keresés ürügyén jártam ott, hi­szen köztudott, hogy a kiskun város régi álma — egy korszerű, új intézmény felépítése — anya­giak híján nem valósulhat meg egyelőre. Az érdekelt, hogy a helyiségek­kel szűkösen ellátott intézmény mit tud nyújtani a közönségnek. Fenyvesi István, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója, nem a legjobb hangulatban te­szi elém az őszi-téli műsortervet. A nyomtatványok közül elsőként egy felhívást olvasok el, melyet a város általános- és középisko­láinak igazgatói kaptak meg: „Kedves Igazgató elvtárs! Kö­szöntjük önt és a Tantestület minden tagját az új tanév kezde­tén. Munkájukhoz ebben az esz­tendőben is jó egészséget kívá­nunk! Az elmúlt évek tapaszta­latai bizonyítják, hogy tájékoz­tató levelünk segíti az iskolák közművelődésének tervezését, és a mi szervező munkánkat is... A szabad szombatokon tervezett foglalkozásokra a gyerekek bár­mikor eljöhetnek. A napközis csoportoknak is szervezünk ha­sonló programokat délélőttön- ként. Folytatni kívánjuk a kisis­kolás szülők részére két éve kez­deményezett foglalkozásokat. Ter­vezünk társasági tánctanitásokat, s a néptánc iránt érdeklődő fiata­lok számára táncházat. Mindezek­ről időben tájékoztatjuk önöket." Műsorterv A diákokat csalogató levél után a részletesebb műsortervet néze­getem. Imponálóan sok az ifjú­sági rendezvény. Ezért kérdezem legelőször: — Szoros kapcsolatuk van az iskolásokkal, s általában a fiata­lokkal? — Olyannyira, hogy a nem ki­fejezetten számukra meghirdetett rendezvényeink iránt is tömege­sen érdeklődik a fiatalabb kor­osztály. Népszerű kamarakiállítá­sainkon úgynevezett mini-tárlat­vezetéseket tartunk rendszeresen az iskolai csoportoknak, és a szo­cialista brigádoknak. S nemcsak a műveket mutatjuk be, hanem a művészeket is tablók, diafel­vételek segítségével. Nálunk jól bevált e közműve­lődési, esztétikai nevelési forma: 1978 januárjától havonta általá­ban egy alkalommal, az eltelt több mint három és fél év alatt összesen hatvanhárom kamara­tárlatot rendeztünk. Huszonki­lencet a művelődési központban, harmincnégyet pedig a városkör­nyéki községekben, illetve a he­lyi üzemekben. Hadd említsek meg a színvonalra jellemző né­hány példát a sok közül. Láthat­ták a félegyházi művészbarátok többek között Ligeti Erika Mun- kácsy-díjas szobrász alkotásait, ifjú Fazekas István fazekas, Új­vári Imre bőrműves és Szidor Jánosné szűrrátétes munkáit, Ká- tai Mihály festőművész tűzzo­máncait, Körössényi Tamás érem- kiállítását, Hegyi Flórián fafara­gásait. A sorozatban a műfaji válto­zatosságra törekszünk, s arra, hogy elsősorban a városból, a megyéből elszármazott, vagy egyébként oda kötődő művésze­ket hívjunk meg bemutatkozás­ra. E törekvésünk úgy látszik találkozott a közönség igényével: egy-egy kiállítást ugyanis két-há- romezren néztek meg. Folytatás­ként októberben * Kanyó Ferenc kecskeméti fotóművész képeit ta­nulmányozhatják majd a félegy­háziak. — Mit terveznek kifejezetten az ifjúság számára? — Az alsótagozatos napközi­seknek szánt szabad szombatos, játékos foglalkozásokat említe­ném elsőként. Ehhez a Bács-Kis- kun Megyei Művelődési Központ­tól is kapunk segítséget. Csupán példaként említem, hogy várjuk a Népszínházát a Hókirálynővel, az Állami Bábszínházát a Ludas Matyival. Novemberben a Korai és a Mini együttes, decemberben a V’Moto-rock előadására vált­hatnak majd jegyet az érdeklődő fiatalok, s természetesen mások is. Megrendezzük — ismételten — a Filharmóniával közös ifjúsági hangversenysorozatot. Felnőtteknek mutatja be a Nép­színház október 22-én a Kakuk Marcit. Az irodalmi ismeretter­» 0 Benczúr Gyula festménye Stróbl Alajosról. • Balra: a művész portréja édesapjáról, Stróbl Józsefről. hatni tudnak ma is la szemlélőre. A nagykőrösi Arany János Mú­zeum egyértelműen jó ügyet szol­gál a jelenleg — november 8-ig — látható kiállítás megrendezésé­vel. Feltételezzük, joggal, hogy a Kecskeméttel szomszédos város jelentős kulturális eseménye nem hagyja hidegen a Bács-Kiskun megyében élő művészetbarátokat sem. V. M. jesztés keretében folytatódik a pódium-sorozat, s a programban ez évben is nyolc-tíz alkalom­mal mutatkoznak be neves szín­művészek, előadóművészek. Szolgáltatás — Említette, hogy a városkör­nyéki községekben is rendeztek kamarakiállításokat. Milyen egyéb segítséget tudnak adni e településeknek? — Gátéron, Kunszálláson, Pe- tőfiszálláson, Pálmonostorán a művelődési központ művészegyüt­tesei rendszeresen felléptek, se­gítettük a műsorszervezést, a gyermekprogramck rendezését. Erezzük azonban, hogy mind­ez nem elegendő. Ezért elhatá­roztuk, hogy újra szervezzük e munkaterület tevékenységét. Azt tervezzük, hogy úgynevezett in­formációs központot hozunk lét­re a hathatósabb segítségnyújtás érdekében. Ez magában foglalná egyebek között a szakkönyvtári, a filmkölcsönzési és a hangfelvé­teli szolgáltatásokat, melyeket a társintézményeknek, illetve az üzemeknek is ajánlhatnánk. — E sokrétű munkát hányán csinálják jelenleg? — iHát, nem túl sokan, össze­sen nyolcán, ráadásul problémát okoz a túlzott fiUktuáció. Az utóbbi, viszonylag rövid idő alatt a művelődési központ öt munka­társa cserélődött ki, ilyen-olyan ok miatt. □ □ □ Egyáltalán nem irigylésre méltó a közművelődés kiskunfélegyházi munkásainak a helyzete, mun­kája. S amennyire nem méltó az irigylésre, olyannyira dicséret­re érdemes. Végül is tesznek any- nyit a közművelődésért, ^ mint mások olykor jobb lehetőségek között. Bapi Miklós ÉRDEKES FELFEDEZÉS A magyarországi délszláv családnevek keletkezése A magyarországi délszlá­vok múltjának érdekes mozzanatára — a horvát és szerb családnevek kelet* kezésére — derített fényt Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató. Mint megállapította: a török hó­dítók elől menekülő dél­szláv családok többnyire hazánkban kaptak végle­ges családnevet. Az 1389 és 1526, azaz a rigómezei csatavesztés és a mohácsi vész közötti csak­nem másfél évszázados idő* szakban sok ezer horvát és szerb talált menedéket Ma­gyarországon. Ezeknek az embereknek s akkor még csak keresztnevük volt. A magyar jobbágyoknál vi­szont arra az időre gyakor­latilag már lezajlott a csa­ládi névadás folyamata, mégpedig oly módon, hogy a gyerekek örökölték ap* juk nevét, amit leginkább a származásuk, foglalkozá­suk, külsejük alapján kap­tak. A hazánkba települt horvátok és szerbek több­ségének ellenben földrajzi név jutott családnévül. Sarosácz György a le­véltárakban’ őrzött egykorú összeírások alapján kidé* rítette, hogy a névadást el­rendelő földesurak a leg­egyszerűbb megoldást vá­lasztották: vagy a balkáni származású helyük, vagy a magyarországi befogadó helyük nevének délszláv változatával ruházták fel jobbágyaikat. Így lett a boszniai eredetű család Bo- szanácz, a hercegovinál Herczegovácz és a szeretni Szremácz. Így születtek olyan hazai földrajzi ne* vekre utaló délszláv csa­ládnevek is, mint például Balatinácz (balatoni), Osz- trogovácz (esztergomi) vagy Budánovics (budai). Sok délszláv család ma is a 400—500 éve kapott nevét viseli, maga a kuta­tó is: Sarosácz ugyanis nem más, mint Sáros faluból va­ló (MTI) Köszöntünk minden kisdobost, úttörőt, raj-, csapat- és ifivezetőt a soron következő, 1981—82-es út­törőév kezdete alkalmából. Köl­csey Ferenc örökbecsű verssora, az idei esztendő jelmondata, hí­ven fejezi ki a programot, amit a mozgalom kínál a kék- és vörös- nyakkendősök részére. Ezekben a napokban csaknem hatvanezer kisdobos és úttörő ve­szi fel egyenruháját, indul ünne­pélyes csapatgyűlésre, vagy ké­szül történelmi nevezetességű he­lyeinkre, ahol emlékeznek, koszo­rúznak és megismerik a jelmon­dat szellemében kialakított prog­ramot is. Az idén a solti úttörőcsapat Battonyán rendezte meg ünnepé­lyes csapatgyűlését, megemlékez­ve az első magyar felszabadított község múltjáról, jelenéről. Nagy- szerű ötlet volt ez, hiszen új éle­tünk kezdetének jelképévé lett a Békés megyei község. A szép jelmondat nyilván el­gondolkoztat valamennyiötöket hiszen ismeritek a gondolat foly­tatását is: „S a haza fényre de­rül!” HATNI kell! Hatni egymásra, szőkébb és tágabb környezetetek­re, hogy az úttörőélet szabályai szerint élve készüljetek tudatosan a felnőttkorra. Az úttörőknek példájukkal kell hatni a kisdobo­sokra, hiszen törvényszerű, hogy a „kicsik” őket figyelik. Különö­sen fontos ezért segítségük, ame­lyet az iskolába újonnan érke­zőknek, vagy a betűvetést éppen megtanulóknak nyújtanak, hogy eligazodjanak az őket ért különfé­le hatások között. Fontos, hogy az úttörőközössé­gek tagjai idejekorán megtanul­ják az ember alkotó munkáját becsülni, értékelni. ALKOTNI kell tehát a mozgalom keretében is, a kézügyességet, a fantáziát, a konstrukciós készséget próbára tevő, és ezeket fejlesztő kétkezi tevékenység és a szellemi terem- tő-alkotó munka egységében. A GYARAPÍTANI értelmét is gondoljuk végig. Az idén folya­matosan kell a ti közreműködése­tekkel az iskola és az úttörőcsa­pat berendezéseit felszereléseit gazdagítani. Övni kell azt, ami érték, amire szüksége lesz az utá- natok jövő nemzedékeknek! Cél még a kapcsolatok gyarapítása is, és fenntartása a három nemzedék együttműködésének. A HASS, ALKOSS, GYARA- PlTS! — jelszó tág lehetőséget kínál tehát a csapatvezetőségek­nek, a rajoknak és őrsöknek, hogy új tartalommal töltsék meg a bevált és jól megismert moz­galmakat, akciókat, közösségi játékokat, amilyenek például a Szülőföld-expedíció, a Nem tér­kép e táj, az őrizd a békét, a Teremtsünk értéket!, az Úttörők a nyugdíjasokért, a Barátaink... Különös jelentőséget kap az ■idén a hetedik és nyolcadik osztá­lyos úttörők KLSZ-életre való fel- ksézülése. A cél az, hogy cselek­vőén bekapcsolódjanak a csapat programjainak tervezésébe, szer­vezésébe, megvalósításába, ellen­őrzésébe, a vállalt feladatok tel­jesítésének értékelésébe, a jutal­mazásba. Törekedni kell arra is, hogy minden úttörő kapjon egy­értelmű, konkrét feladatot, ami része a közösségi programnak. A hetedikes és nyolcadikos úttörők a nagyobb társ példamutatásával vállaljanak szerepet az őrs, a raj, a csapat életében jelentkező ten­nivalókból, az iskolai önkiszolgá­lás, takarékosság, környezetvéde­lem megoldásából. Nagyon fontos lesz az idei moz­galmi évtől kezdődően a hetedi­kesek, nyolcadikosok programjá­ban a KISZ. A játékos módszerek mellett meg kell ismerniük az if­júsági szövetségben alkalmazott munkaformákat, a fórumot, a vi­tát, az eseményjátékot, a politikai vetélkedőt. Testvér KISZ-szervezetek vá­lasztása a nyolcadikos rajok szá­mára elengedhetetlenül fontos, hiszen így tudják megszervezni a Kilián-köröket. Az úttörőközössé­gek csak így ismerkedhetnek meg alaposan az ifjúsági mozgalom szerepével, hagyományaival, tör­ténetének főbb állomásaival, ki­emelkedő személyiségeivel. Itt kapnak tájékoztatást a KISZ-tag- sággal járó követelményekről, jo­gokról. Ezek a találkozások az alapve­tő társadalmi, politikai fogalmak tisztázását, az úttörők új közös­ségbe való beilleszkedésének megkönnyítését szolgálják. Az idén az ifivezetők képzése is kiemelt jelentőséget kap, mint a KlSZ-feladatok egyik fontos része. A nyolcadikosok számára a második félévben ifiképzést lehet szervezni, ahol a téma iránt ér­deklődők számára viták, beszélge­tések, tapasztalatcserék formájá­ban megismertetik a gyerekekkel való foglalkozás módszereinek sokszínű gyakorlatát. Gazdag, színes programot kínál az idén a Magyar Úttörők Szö­vetsége az úttörőközösségek ré­szére. Természetesen minden csa­pat maga választhatja meg, hogy melyik akcióba nevez be, melyik programban vesz részit. Jó munkát, sok szép élményt kívánunk valamennyiőtöknek a mozgalmi év kezdetén! Kérjük tudósítóinkat, króniká­sainkat, ebben az esztendőben is küldjék olyan szorgalmasan írá­saikat csapataik, rajaik és őrseik életéről, ahogyan eddig tették. Várjuk új tudósítók jelentkezését is, a legkisebb létszámú csapat­tól éppen úgy, mint a nagyabbak­tól, hogy a sikeres akciókról, gyűjtésekről, megemlékezésekről, ünnepekről mielőbb mi is hirt ad­hassunk. Selmeci Katalin KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT, 1981 Stróbl Alajos megidézése :Születése: 12SI& év­fordulójának méltó megünneplése ösztö­nözte Nagykőrös mű­velődési életének irá­nyítóit |arra, hogy az akadémikus irányza­tú szobrászat kiemel­kedő alakjának, Stróbl Alajosnak az alakját megidézzék; hogy életművének javát egy emlékkiállítás keretében közkinccsé tegyék. Az idei kép­zőművészeti világhét programját nagysze­rűén gazdagítja ez a — minden bizonnyal sokak érdeklődését kiváltó — változatos tartalmú tárlat. Stróbl Alajos Lip- tóújvároson született, 1856-ban. Tanulmá­nyait Hőbbek között Bécsben, a művésze­tek egyik akkori leg­főbb, legtekintélye­sebb központjában végezte. Hazatérése után a történelmi vo­natkozású témák iz­gatták elsősorban a képzeletét. Szobrot készített többek között I. István királyról, iSzéche­nyi Istvánról, iLiszt Ferencről, Má­tyás,királyról és Erkel Ferencről. Szíves-örömest ápolta, . féltő gonddal őrizte a hagyományokat, ám ugyanakkor újító képessége sem hagyta cserben sohasem. A művei a \ma 'emberét sem hagyják hidegen; alkotásai elevenen élnek, 0 Az alkotó egyik kevésbé ismert szobra: Szulej- mán szultán (gipsz). • Bal oldali képünk: a szobrász plasztikája Má­tyás királyról.

Next

/
Thumbnails
Contents