Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-02 / 231. szám
1981. október 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Korlátok és eredmények Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban Bács-Kiskun megye hat városa közül Kecskemétnek, Kalocsának és Kiskőrösnek van megfelelő művelődési központja. A másik három település; Baja, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza ma még nem rendelkezik a lélekszámhoz, az igényekhez szabott intézményi lehetőségekkel. Közülük is talál! Kiskunfélegyházán a legmostohábbak a körülmények e tekintetben. Rózsa Sándor nyomában... Napok alatt elfogyott a könyvesboltokból Veszel- káné Gémes Eszter: \Történetek Rúzsa Sándor című könyve. Az író, özvegy Vészé l- ka Andrásné nyolcvan esztendeje született a Csongrád megyei Balás- tyán, azon a vidéken, ahol a híres betyár oly sokszor megfordult. Gémes Eszter születésének évében azonban már a szamosújvári rabtemetőben pihent Rózsa Sándor kerek 23 esztendeje, de a híres betyárról szőtt mendemondák, történetek még szájról szájra jártak. Sírját már csak Gabányi János szamosújvári tanár segítségével sikerült megtalálni, és u képen látható módon megjelölni. Érdekes, hogy Rózsa Sándor /erdélyi sírja 'közelében, az örmény temetőben alussza .örök álmát Jókai Mór: A |kőszívű ember fiai című regényében megemlített Richard őrmester, igazi nevén Hermann János, a\volt Vilmos-huszár 0 Az alföldi tőben. (Czakó betyár sírja a szamosújvári teme- Ferenc felvétele) is. 1822-ben született és 1879 május 29-én halt meg. Mellette nyugszik hűséges felesége, Hollósi Róza, aki huszonegy évvel élte túl a férjét. Akik látták u Jókai-re- gényből készült filmet, tálán (még a fülükben cseng Richard őrmester hangja: nyergelj, fordulj! Cz. F. ÚTTÖRŐÉLET Hass, alkoss, gyarapíts! Kényszerhelyzet A gyanútlan látogatót — a Petőfi Sándor tér 1. számú épület első emeletére érvén — alaposan megtéveszti a lépcsővel szemben lévő, „Szálloda” feliratú tábla, melynek a nyíljelzése balra mutat. Nocsak! Hiszen arrafelé a művelődési központ helyiségeinek keli lenniük!? Kiderül, hogy ott vannak azok is: a folyosó végén felirat jelzi ezt. Kintebb és lentebb azonban semmi jele annak, hogy a város közművelődési intézményébe miként juthat be az ember. Kényszerhelyzet, tudom, összekeveredett itt a vendéglátás a közművelődéssel, s ez bizony nem a legszerencsésebb körülmény. Dehát ezúttal nem a megoldás- keresés ürügyén jártam ott, hiszen köztudott, hogy a kiskun város régi álma — egy korszerű, új intézmény felépítése — anyagiak híján nem valósulhat meg egyelőre. Az érdekelt, hogy a helyiségekkel szűkösen ellátott intézmény mit tud nyújtani a közönségnek. Fenyvesi István, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója, nem a legjobb hangulatban teszi elém az őszi-téli műsortervet. A nyomtatványok közül elsőként egy felhívást olvasok el, melyet a város általános- és középiskoláinak igazgatói kaptak meg: „Kedves Igazgató elvtárs! Köszöntjük önt és a Tantestület minden tagját az új tanév kezdetén. Munkájukhoz ebben az esztendőben is jó egészséget kívánunk! Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy tájékoztató levelünk segíti az iskolák közművelődésének tervezését, és a mi szervező munkánkat is... A szabad szombatokon tervezett foglalkozásokra a gyerekek bármikor eljöhetnek. A napközis csoportoknak is szervezünk hasonló programokat délélőttön- ként. Folytatni kívánjuk a kisiskolás szülők részére két éve kezdeményezett foglalkozásokat. Tervezünk társasági tánctanitásokat, s a néptánc iránt érdeklődő fiatalok számára táncházat. Mindezekről időben tájékoztatjuk önöket." Műsorterv A diákokat csalogató levél után a részletesebb műsortervet nézegetem. Imponálóan sok az ifjúsági rendezvény. Ezért kérdezem legelőször: — Szoros kapcsolatuk van az iskolásokkal, s általában a fiatalokkal? — Olyannyira, hogy a nem kifejezetten számukra meghirdetett rendezvényeink iránt is tömegesen érdeklődik a fiatalabb korosztály. Népszerű kamarakiállításainkon úgynevezett mini-tárlatvezetéseket tartunk rendszeresen az iskolai csoportoknak, és a szocialista brigádoknak. S nemcsak a műveket mutatjuk be, hanem a művészeket is tablók, diafelvételek segítségével. Nálunk jól bevált e közművelődési, esztétikai nevelési forma: 1978 januárjától havonta általában egy alkalommal, az eltelt több mint három és fél év alatt összesen hatvanhárom kamaratárlatot rendeztünk. Huszonkilencet a művelődési központban, harmincnégyet pedig a városkörnyéki községekben, illetve a helyi üzemekben. Hadd említsek meg a színvonalra jellemző néhány példát a sok közül. Láthatták a félegyházi művészbarátok többek között Ligeti Erika Mun- kácsy-díjas szobrász alkotásait, ifjú Fazekas István fazekas, Újvári Imre bőrműves és Szidor Jánosné szűrrátétes munkáit, Ká- tai Mihály festőművész tűzzománcait, Körössényi Tamás érem- kiállítását, Hegyi Flórián fafaragásait. A sorozatban a műfaji változatosságra törekszünk, s arra, hogy elsősorban a városból, a megyéből elszármazott, vagy egyébként oda kötődő művészeket hívjunk meg bemutatkozásra. E törekvésünk úgy látszik találkozott a közönség igényével: egy-egy kiállítást ugyanis két-há- romezren néztek meg. Folytatásként októberben * Kanyó Ferenc kecskeméti fotóművész képeit tanulmányozhatják majd a félegyháziak. — Mit terveznek kifejezetten az ifjúság számára? — Az alsótagozatos napköziseknek szánt szabad szombatos, játékos foglalkozásokat említeném elsőként. Ehhez a Bács-Kis- kun Megyei Művelődési Központtól is kapunk segítséget. Csupán példaként említem, hogy várjuk a Népszínházát a Hókirálynővel, az Állami Bábszínházát a Ludas Matyival. Novemberben a Korai és a Mini együttes, decemberben a V’Moto-rock előadására válthatnak majd jegyet az érdeklődő fiatalok, s természetesen mások is. Megrendezzük — ismételten — a Filharmóniával közös ifjúsági hangversenysorozatot. Felnőtteknek mutatja be a Népszínház október 22-én a Kakuk Marcit. Az irodalmi ismeretter» 0 Benczúr Gyula festménye Stróbl Alajosról. • Balra: a művész portréja édesapjáról, Stróbl Józsefről. hatni tudnak ma is la szemlélőre. A nagykőrösi Arany János Múzeum egyértelműen jó ügyet szolgál a jelenleg — november 8-ig — látható kiállítás megrendezésével. Feltételezzük, joggal, hogy a Kecskeméttel szomszédos város jelentős kulturális eseménye nem hagyja hidegen a Bács-Kiskun megyében élő művészetbarátokat sem. V. M. jesztés keretében folytatódik a pódium-sorozat, s a programban ez évben is nyolc-tíz alkalommal mutatkoznak be neves színművészek, előadóművészek. Szolgáltatás — Említette, hogy a városkörnyéki községekben is rendeztek kamarakiállításokat. Milyen egyéb segítséget tudnak adni e településeknek? — Gátéron, Kunszálláson, Pe- tőfiszálláson, Pálmonostorán a művelődési központ művészegyüttesei rendszeresen felléptek, segítettük a műsorszervezést, a gyermekprogramck rendezését. Erezzük azonban, hogy mindez nem elegendő. Ezért elhatároztuk, hogy újra szervezzük e munkaterület tevékenységét. Azt tervezzük, hogy úgynevezett információs központot hozunk létre a hathatósabb segítségnyújtás érdekében. Ez magában foglalná egyebek között a szakkönyvtári, a filmkölcsönzési és a hangfelvételi szolgáltatásokat, melyeket a társintézményeknek, illetve az üzemeknek is ajánlhatnánk. — E sokrétű munkát hányán csinálják jelenleg? — iHát, nem túl sokan, összesen nyolcán, ráadásul problémát okoz a túlzott fiUktuáció. Az utóbbi, viszonylag rövid idő alatt a művelődési központ öt munkatársa cserélődött ki, ilyen-olyan ok miatt. □ □ □ Egyáltalán nem irigylésre méltó a közművelődés kiskunfélegyházi munkásainak a helyzete, munkája. S amennyire nem méltó az irigylésre, olyannyira dicséretre érdemes. Végül is tesznek any- nyit a közművelődésért, ^ mint mások olykor jobb lehetőségek között. Bapi Miklós ÉRDEKES FELFEDEZÉS A magyarországi délszláv családnevek keletkezése A magyarországi délszlávok múltjának érdekes mozzanatára — a horvát és szerb családnevek kelet* kezésére — derített fényt Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató. Mint megállapította: a török hódítók elől menekülő délszláv családok többnyire hazánkban kaptak végleges családnevet. Az 1389 és 1526, azaz a rigómezei csatavesztés és a mohácsi vész közötti csaknem másfél évszázados idő* szakban sok ezer horvát és szerb talált menedéket Magyarországon. Ezeknek az embereknek s akkor még csak keresztnevük volt. A magyar jobbágyoknál viszont arra az időre gyakorlatilag már lezajlott a családi névadás folyamata, mégpedig oly módon, hogy a gyerekek örökölték ap* juk nevét, amit leginkább a származásuk, foglalkozásuk, külsejük alapján kaptak. A hazánkba települt horvátok és szerbek többségének ellenben földrajzi név jutott családnévül. Sarosácz György a levéltárakban’ őrzött egykorú összeírások alapján kidé* rítette, hogy a névadást elrendelő földesurak a legegyszerűbb megoldást választották: vagy a balkáni származású helyük, vagy a magyarországi befogadó helyük nevének délszláv változatával ruházták fel jobbágyaikat. Így lett a boszniai eredetű család Bo- szanácz, a hercegovinál Herczegovácz és a szeretni Szremácz. Így születtek olyan hazai földrajzi ne* vekre utaló délszláv családnevek is, mint például Balatinácz (balatoni), Osz- trogovácz (esztergomi) vagy Budánovics (budai). Sok délszláv család ma is a 400—500 éve kapott nevét viseli, maga a kutató is: Sarosácz ugyanis nem más, mint Sáros faluból való (MTI) Köszöntünk minden kisdobost, úttörőt, raj-, csapat- és ifivezetőt a soron következő, 1981—82-es úttörőév kezdete alkalmából. Kölcsey Ferenc örökbecsű verssora, az idei esztendő jelmondata, híven fejezi ki a programot, amit a mozgalom kínál a kék- és vörös- nyakkendősök részére. Ezekben a napokban csaknem hatvanezer kisdobos és úttörő veszi fel egyenruháját, indul ünnepélyes csapatgyűlésre, vagy készül történelmi nevezetességű helyeinkre, ahol emlékeznek, koszorúznak és megismerik a jelmondat szellemében kialakított programot is. Az idén a solti úttörőcsapat Battonyán rendezte meg ünnepélyes csapatgyűlését, megemlékezve az első magyar felszabadított község múltjáról, jelenéről. Nagy- szerű ötlet volt ez, hiszen új életünk kezdetének jelképévé lett a Békés megyei község. A szép jelmondat nyilván elgondolkoztat valamennyiötöket hiszen ismeritek a gondolat folytatását is: „S a haza fényre derül!” HATNI kell! Hatni egymásra, szőkébb és tágabb környezetetekre, hogy az úttörőélet szabályai szerint élve készüljetek tudatosan a felnőttkorra. Az úttörőknek példájukkal kell hatni a kisdobosokra, hiszen törvényszerű, hogy a „kicsik” őket figyelik. Különösen fontos ezért segítségük, amelyet az iskolába újonnan érkezőknek, vagy a betűvetést éppen megtanulóknak nyújtanak, hogy eligazodjanak az őket ért különféle hatások között. Fontos, hogy az úttörőközösségek tagjai idejekorán megtanulják az ember alkotó munkáját becsülni, értékelni. ALKOTNI kell tehát a mozgalom keretében is, a kézügyességet, a fantáziát, a konstrukciós készséget próbára tevő, és ezeket fejlesztő kétkezi tevékenység és a szellemi terem- tő-alkotó munka egységében. A GYARAPÍTANI értelmét is gondoljuk végig. Az idén folyamatosan kell a ti közreműködésetekkel az iskola és az úttörőcsapat berendezéseit felszereléseit gazdagítani. Övni kell azt, ami érték, amire szüksége lesz az utá- natok jövő nemzedékeknek! Cél még a kapcsolatok gyarapítása is, és fenntartása a három nemzedék együttműködésének. A HASS, ALKOSS, GYARA- PlTS! — jelszó tág lehetőséget kínál tehát a csapatvezetőségeknek, a rajoknak és őrsöknek, hogy új tartalommal töltsék meg a bevált és jól megismert mozgalmakat, akciókat, közösségi játékokat, amilyenek például a Szülőföld-expedíció, a Nem térkép e táj, az őrizd a békét, a Teremtsünk értéket!, az Úttörők a nyugdíjasokért, a Barátaink... Különös jelentőséget kap az ■idén a hetedik és nyolcadik osztályos úttörők KLSZ-életre való fel- ksézülése. A cél az, hogy cselekvőén bekapcsolódjanak a csapat programjainak tervezésébe, szervezésébe, megvalósításába, ellenőrzésébe, a vállalt feladatok teljesítésének értékelésébe, a jutalmazásba. Törekedni kell arra is, hogy minden úttörő kapjon egyértelmű, konkrét feladatot, ami része a közösségi programnak. A hetedikes és nyolcadikos úttörők a nagyobb társ példamutatásával vállaljanak szerepet az őrs, a raj, a csapat életében jelentkező tennivalókból, az iskolai önkiszolgálás, takarékosság, környezetvédelem megoldásából. Nagyon fontos lesz az idei mozgalmi évtől kezdődően a hetedikesek, nyolcadikosok programjában a KISZ. A játékos módszerek mellett meg kell ismerniük az ifjúsági szövetségben alkalmazott munkaformákat, a fórumot, a vitát, az eseményjátékot, a politikai vetélkedőt. Testvér KISZ-szervezetek választása a nyolcadikos rajok számára elengedhetetlenül fontos, hiszen így tudják megszervezni a Kilián-köröket. Az úttörőközösségek csak így ismerkedhetnek meg alaposan az ifjúsági mozgalom szerepével, hagyományaival, történetének főbb állomásaival, kiemelkedő személyiségeivel. Itt kapnak tájékoztatást a KISZ-tag- sággal járó követelményekről, jogokról. Ezek a találkozások az alapvető társadalmi, politikai fogalmak tisztázását, az úttörők új közösségbe való beilleszkedésének megkönnyítését szolgálják. Az idén az ifivezetők képzése is kiemelt jelentőséget kap, mint a KlSZ-feladatok egyik fontos része. A nyolcadikosok számára a második félévben ifiképzést lehet szervezni, ahol a téma iránt érdeklődők számára viták, beszélgetések, tapasztalatcserék formájában megismertetik a gyerekekkel való foglalkozás módszereinek sokszínű gyakorlatát. Gazdag, színes programot kínál az idén a Magyar Úttörők Szövetsége az úttörőközösségek részére. Természetesen minden csapat maga választhatja meg, hogy melyik akcióba nevez be, melyik programban vesz részit. Jó munkát, sok szép élményt kívánunk valamennyiőtöknek a mozgalmi év kezdetén! Kérjük tudósítóinkat, krónikásainkat, ebben az esztendőben is küldjék olyan szorgalmasan írásaikat csapataik, rajaik és őrseik életéről, ahogyan eddig tették. Várjuk új tudósítók jelentkezését is, a legkisebb létszámú csapattól éppen úgy, mint a nagyabbaktól, hogy a sikeres akciókról, gyűjtésekről, megemlékezésekről, ünnepekről mielőbb mi is hirt adhassunk. Selmeci Katalin KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT, 1981 Stróbl Alajos megidézése :Születése: 12SI& évfordulójának méltó megünneplése ösztönözte Nagykőrös művelődési életének irányítóit |arra, hogy az akadémikus irányzatú szobrászat kiemelkedő alakjának, Stróbl Alajosnak az alakját megidézzék; hogy életművének javát egy emlékkiállítás keretében közkinccsé tegyék. Az idei képzőművészeti világhét programját nagyszerűén gazdagítja ez a — minden bizonnyal sokak érdeklődését kiváltó — változatos tartalmú tárlat. Stróbl Alajos Lip- tóújvároson született, 1856-ban. Tanulmányait Hőbbek között Bécsben, a művészetek egyik akkori legfőbb, legtekintélyesebb központjában végezte. Hazatérése után a történelmi vonatkozású témák izgatták elsősorban a képzeletét. Szobrot készített többek között I. István királyról, iSzéchenyi Istvánról, iLiszt Ferencről, Mátyás,királyról és Erkel Ferencről. Szíves-örömest ápolta, . féltő gonddal őrizte a hagyományokat, ám ugyanakkor újító képessége sem hagyta cserben sohasem. A művei a \ma 'emberét sem hagyják hidegen; alkotásai elevenen élnek, 0 Az alkotó egyik kevésbé ismert szobra: Szulej- mán szultán (gipsz). • Bal oldali képünk: a szobrász plasztikája Mátyás királyról.
