Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 16. Ha egyszer beindul a motor Beszélgetés egy üzemszervezővel Olcsóbb takarmányozás - jövedelmezőbb állattartás Hogyan lesz a melléktermékből főtermék • Burgonyát osztályoznak a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben. A sérült, romlékony, étkezésre alkalmatlan krumplit a szövetkezet háztáji állattartói sertéssel megetetik. Mezőgazdaságunk egy évtize- . des fejlődését tárgyalta legutóbb az orszáiggyűlés. Az őszi ülésszakon elhangzott beszámoló, a mezőgazdaság egyes ágazatai feladatainak körvonalazásakor az állattenyésztést is megemlítette, mint olyat, amelynek a minőségi mutatóin méy lehet javítani. Ezzel összefüggésben szóba került a takarmánygazdálkodás, amelyet új alapokra kell helyezni. Ismeretes, hogy az állati termék önköltségének' 60—80 százalékát a takarmányozás költsége teszi' kii. A leginkább elterjedt ipari keveréktakarmányok ára fokozatosan emelkedik. Ezért is szükséges az olcsóbb megoldások alkalmazása. Ennek egyik módja a mezőgazdasági és ipari mellék- termékek hasznosítása állati elesésként. Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt a baromfifej- és -láb, mint takarmány. A Városföldi Állami Gazdaság szakosított .telepén most rendszeresen ezzel etetik a sertést. A kisparaszti gazdaságokban a 'kukoricaszárat a szarvasmarháinak adták. Napjainkban újra fel uell fedezni. A melléktermékek közé sorolható a savó, a cukorgyári répaszelet, a sörgyári, szeszgyári szár mazék, s az étkezésre, nem alkalmas burgonya. A vágóhidak on tömegesen keletkezik olyan hulladék, mint az állati vér, amelynek magas értékű fehérjéit a sertéshizlaldában kitűnően fel lehet használni. Még csak nem is kell űj épület, s nagyobb beruházás hozzá. Az. állattartótelepek jelenlegi etetési eljárásába mint takarmány, | könnyen beállítható a vér. A berendezés esetleges átalakításának költsége busásan megtérül, hiszen ez a melléktermék képes teljes egészében pótolni a méregdrága külföldi fehérjét. Fontos, hogy az érdekelt gazdaságok — a melléktermék fel- használása előtt — az állategészségügyi állómás hozzájárulását kérjék. Melléktermék etetésével ugyanis fokozódhat a járványveszély. A takarmány összetételének hirtelen megváltozása pedig emésztési zavarókat idézhet elő, érni az állatállomány gyarapodását késlelteti. Az állategészségügyi állomás egyedileg mérlegeli a takarmány minőségét, mikrobiológiai tulajdonságát, az etetés körülményeit. Ezeket figyelembe véve szabályozza a melléktermék szállítását, tárolását, felhasználását. Bács-Kiskun megyében már 25 gazdaság takanmányoz ilyen engedély birtokában, különféle melléktermékkel. A legelterjedtebb ezek között a tejüzemi savó, az élelmiszerboltokból a zacskók csurgása miatt visszaszállított tej. Szerepel azonban az állatok étlapján olyan ritkaság is, mint a baromfiból, az őrölt takar- mánypaprika, vagy a lejárt szavatosságú száraztészta. A gazdaságok egy részt két-, három éve gyakorolja már a mel-1 léktermék etetését az állattartásban. Örvendetes* hogy valameny- myi érdekelt kedvező tapasztalatot szerzett. A legtöbb mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermék azonban könnyen bomlik, gyorsan romlik, és 'károsítja a környezetet, , Ez .utóbbinak az elhárítására a legtöbbször költséges beruházásra van szükség. Ily módon a melléktermékek etetése egyszerre kettős feladatot oldhat meg: csökkenti a takarmányozási költséget, s megszünteti a környezet károsítását előidéző körülményeket az adott mezőgazdasági üzemben. Bizonyos anyagokra csak átmenetileg érvényes a melléktermék megnevezés. A takarmányozásnál főszerephez juthat, főtermék lehet annak minden előnyével együtt. Dr. Záhonyi Zsuzsanna megyei állathigiénikus állatorvos — Hiányzik a technikus, a régi technikumban végzett' középkáder — ismétli nyomatékkai véleményét Vida Attila. Kinn nézelődünk munkahelye, a halasi „fémmunkás” gyár udvarán és közben a műszaki értelmiségről beszélgetünk. — Jó koncepció volt az üzemmémökképzés elkezdése, csakhogy a műszaki-technikai haladás a termelés gyakorlatában nem gyorsult még fél nálunk annyira, hogy indokolt lett volna a technikumok megszüntetése. Az üzemmérnök már nem technikus, de még nem igazi mérnök. Ahlhoz, hogy a gyakorilatban felválthassa a technikust, nagyobb műszaki haladást kellett volna elérnünk az utóbbi egy-két évtizedben. — És a szakközépiskolában végzettek? — Nem tudják megoldani a technikusi feladatokat. — Akik technikusi vizsgát tesznek? — Véleményem szerint az nem az igazi. Ráadásul, akik megszerzik a technikusi oklevelet, többnyire megmaradnak a termelésben fizikai dolgozónak. Nem lesznek technológusok kisebb jövedelemért, nem vállalják az életszínvonal-esést. — Akkor a középkáderi teendőkre marad a mérnök ... — Igen. És úgy érzi, joggal, hogy nem kap a tudásának megfelelő feladatokat, nem alkotás az, ami neki jut. Nem bizonylatok kitöltésére képezték ki, s hogy más szellemi „segédmunkát” végezzen. — Tehát jazzal, hogy a képzésben kissé elébe mentünk a jövőnek, olyan helyzet állt elő, mintha több mérnököt képeznénk a szükségesnél? — Pontosan. — Az idén még pótfelvételivel is toborozták a fiatalokat műszaki pályára. — A műszaki pálya nem elég vonzó tapasztalatom szerint, részben az előbbiek miatt. A nem alkotó jellegű munkát általában nem fizetik meg. Nem elegáns dolog manapság, ha az ember azt mondja: gépészmérnök vagyok. Ügy érzem., s velem sokan mások, hogy nincs presztízse a műszaki értelmiségnek. — A presztízs miatt lesz valaki gépészmérnök? • — Szerintem két okból választják a műszaki pályát. A kollégák egy része az áhított társadalmi presztízsért magol évekig. A másik részük pedig azért, mert igazán érdeklik a műszaki tudományok. Ez utóbbiakat boldoggá teszi a munka, ha kapnak feladatokat. Sokat ismerek ilyet is, ölyat is. Azok, akik a presztízs miatt lettek mérnökök — a saját korosztályomról, a fiatalab- bakról beszédek —, feladatok híján az úgyis, úgyse kezdetű pesz- szimista nótát fújják. Nem hiszik, hogy helyzetük megváltoztatható, ha képezik magukat, ha nem adják fel. Róluk kedvező körülmények esetén is nehéz elképzelni a szakmai elégedettséget, hiszen a presztízs a fő dolog számukra, ami nincs. Akiket viszont a tudományos érdeklődés hozott a pályára, leállítani sem lehet őket, ha egyszer beindult bennük a motor. — önmagát melyik csoportba sorolja? — Az érdeklődés vitt a kecskeméti GAMF-ra. — Eminens diák volt? — Nem, csak közepes. Nem a tananyag érdekelt, mint cél, hanem a gyakorlati feladatok, azok lelkesítettek. A tervezés. Tervezni kellett különféle gépeket, ugyanis a gépgyártástechnológia- automatika szakon végeztem. Az számított jó fejnek, aki ezeket a feladatokat jól megoldotta. Akinek nem ment, azt ‘kimondhatatlanul gyengébb képességűnek tartottuk magunk közt. Megméretésnek számított egy-egy tervezés. — Eredetileg hová valósi? — Jánoshalmán születtem, Hárkakötönyben végeztem el az általános iskolát. Halason a gimnáziumot. Pestality Antal, a matematika-fizika tanárunk tudta orientálni a diákjait. Az osztályból öten lettünk mérnökök. — Ide, a „fémmunkás” gyárba hogyan került? — Tanulmányi szerződést kötöttem á vállalattal. Hetvenhá- romban végeztem, utána két évet katonáskodtam, így csak 1975-től dolgozom. Technológusként kezdtem én is. — Most szervező ... — 1977-:ben hatan készítettünk egy közös szervezési dolgozatot az Alkotó^ Ifjúság pályázatra. Országos helyezést értünk el. A gyár akkor állt a rekonstrukciós beruházás és a profilváltozás előtt, előtérbe helyeződött az üzem- és munkaszervezés. Kineveztek szervezőnek. Az idén véget ért beruházás alatt abból adódtak a feladataim, hogy szinkronban kellett futtatni egymással a termelést és az építkezést. A végén az előkezelő- és festőüzem automata és félautomata berendezéseinek a szerelésénél a technológiát szállító svájci LÜEM-cég szerelőjével közösen irányítottuk a munkát. Akkor vettem először hasznukat az automatika szakon tanultaknak. — Azóta? — Munka- és üzemszervezési teendőim vannak, az új gépek hatékony kihasználásával kapcsolatban. A szervezés tulajdonképpen határterület. Nem tartozik a műszaki előkészítéshez, a termelésiirányításhoz és- a konkrét gazdasági területekhez sem. De mindegyikre hatással van. Folyamatosan foglalkozom veszteségfeltárással, munkanap-fényképezéssel. Előfordul, hogy sürgős exporimunkák gyártását kell megszerveznem. — Mekkora hatásköre van a szervezőnek? — Akkora, amennyire szakmaiig lag el tudja magát fogadtatni a gazdasági vezetőkkel. Egyébként én itt, nálunk közvetlenül az igazgatóhoz tartozom és műszaki-gazdasági vezetőnek számitok. Munkaköröm' nem premizált, az eredményeimet jutalommal ismerik el. — Sikerélménye? — Amikor egy feltételezésem beigazolódik. Ha valami nem sikerül, bele tudok betegedni. Egyébként nem vagyok az, aki belenyugszik a kudarcba. Addig próbálkozom, míg végül . elérem a célomat. ( — Elégedett az eredményeivel? — Sajnos, a műszakiak teljesítményének a mérése nem olyan egyszerű, mint a fizikai munkásoké, a normával, munkaversennyel. Egyelőre nincs hozzá módszer. Elégedett nem lehetek, mert az a műszáki, aki ebbe az állapotba beleringatja magát, a mostani technikai haladás mellett, az leállt és elmarad. — Anyagilag? — Lakásom van pár év óta, a gyár segített. Ez egyébként szerintem a normális munka normális végzésének a feltétele minden ember számára. Amióta megkaptam a lakást, azóta érzem azt; hogy a társadalom befogadott, hogy tartozom valahová. Azóta tudok teljes erővel dolgozni. Azóta kezdhettem el a továbbtanulást. — Mit végez? — A közgazdasági egyetem ipari tervező és szervező szakát, harmadéves vagyok. — Kocsi, utazás, egyéb? — Anyósommal közös kocsink van. Külföldön elég sokat járunk. Technológus 'kóromban újítottam, két év alatt a Kiváló Űjító kitüntetés bronz fokozatát, értem el. A dijakból kezdtünk.utazni.,a barátainkkal. No és a feleségem jogász, és így számára jobb volt a kezdés anyagilag. — Milyennek kell lenni egy szervezőnek? — Mindenekelőtt optimistának. En például hiszek abban, hogy nincs olyan munkás, akinek minden feltételt megteremtettek, egészséges, érdekeltté is tették és mégsem akar jól dolgozni. Vida Attila a szabad idejében automatikákat készít , hobbiból. Németül beszél, ír, olvas, fordít. És nemsokára ipari tervező és szervező közgazdász lesz, mert nem állt le benne a motor. A. Tóth Sándor I Miskén 600 hektáron termesztett az Idén szóját a Március 15. Tsz. Képünkön kombájnnal gyűjtik az értékes magvakat. A kivont olaj után visszamaradt szójadara kitűnő fehérjetakarmány. WÄZÜNKlii.®! Virág az őszi kertekben... A múlt hét végén még kellemes napsütés volt, majd néhány perc alatt heborult, hideg őszi szelek jártak és esni kezdett, szakadatlanul. Jellemző időjárás helyzetkép. Meghatározza ez a kiskertben dolgozók munkaritmusát is. Leginkább most a feladatot a még kint lévő javak szedése, mentése adja és a telepítés, amely már a jövő gyümölcsöseinek körvonalait húzza meg. • Bő virág- választék van a piacokon. (Pásztor Zoltán felvétele) Huszonegy órával kevesebb napsütés Tizenegy nap esett az eső szeptemberben A GYÜMÖLCSÖSBEN a legfontosabb munkát most a táp- anyag-utánpótlás adja. Az őszi ásás és a trágyázás segít a termőre forduló gyümölcsfáknál. Ügyeljünk arra, hogy csak érett szerves trágyát dolgozzunk be a talajba, mert ha nem ez történik, akkor a különféle bomlási folyamatok hátráltatják az új telepítésű fák és bokrok fejlődését. A hónap végén nyitnak a faiskolai lerakatok. A vásárlásnál célszerű figyelni arra, hogy csak egészséges gyökérzetű, ép koróná- jú csemetét, vagy suhángot vegyünk. Gondoljunk arra is, hogy csak működési engedéllyel rendelkező faiskolából, vagy lerakattól, megbízható kertészettől vásároljunk szaporítóanyagot. A leszüretelt héjas gyümölcsök már a padláson, a védett teraszon, vagy a verandán száradnak. A megtisztított diót, mogyorót, mandulát két-három naponként forgassuk át, s egy-két hét elteltével a már légszáraz állapotban levő termést zsákokiba gyűjthet- jük. Ha végeztünk a dió- és mandu- .laszürettel, Utána vágjuk le az elszáradt ágakat, gereblyézzük össze a lehullott lombot a fák alól, s azokat égessük el. A SZŐLŐBEN is elérkezett a itelepítés ideje. Itt is érvényes az a gyakorlat, mint a gyümölcsösben, hogy oltványt és gyökeres vesszőt csak megbízható helyről vásároljunk. Aki kedveli a siller, rozé vagy vörös bort, a kék bogyójú szőlőfajtákat részesítse előnyben. A vörös borok a szín-, illat- és a jellegzetes csersav-, valamint zamat- anyagokat a bogyók héjából és magjából kapják. Ezért van, hogy S vörösbor-készítés egyik általános módja az, ha a must a kék borszőlő cefréjén erjed borrá. Célszerű ilyenkor elvégezni a bogyózást, mert a kocsányban túl sok a csersav, s ettől a pohárba- való „húzóssá” válik. Jól tesszük, ha a cefrét kénezzük, száz kilogrammonként 20 gramm kristályos borkénnel. Napjában kétszer-háromszor a keletkező töikölykalapot keverjük bele a mustba, hogy minél több színanyag oldódhasson ki. A ZÖLSÉGESKERTBEN mélyített melegágyban, vagy fóliasátorban a fölszedett, s egymás mellé sűrűn, 10 centiméterre ültetett karfiol akár januárig is eltartható. Ültetést követően öntözzük meg a talajt úgy, hogy a növény levelei közé ne kerüljön víz. Ültethető az áttelelő fejes saláta palántája is, mégpedig sekély, kelet-nyugati irányú barázdába, 20 centiméteres sor- és tőtávolságra. Ha az áttelélésre legkorábban vetett spenót fejlődése „túl erős”, akkor most tegyünk rá fóliaala- gutat, s a hideg beköszöntéig naponta szellőztessük. Elérkezett a torma fölszedésének! az ideje is, a megvastagodott főgyökeret a petrezselyemgyökérhez hasonlóan tároljuk fogyasztásig. A gladióluszt ezekben a napok" ban mindenütt szedjük fel. A hagyma gumójának ugyanis szüksége van nyugalmi időszakra, ami legalább 50 nap. Ezalatt a gumókat. 17 fokon tároljuk. Fölszedés után célszerű alkalmazni Ditri- fon 5 porozót, egy kilogramm hagymára 5 gramm szer elegendő. A Mindszent napjára virágozta- tott krizantém fölé, ahol kezdetlegesek a bimbók, fóliát húzhatunk. Az óvatosabbak ezt s megtették még a múlt hónap végén, mert gyakran előfordulj hogy ilyenkor fagyosak a hajnalok. Ha korábban virágzik a krizantém, akkor megfelelően érett állapotban kell vágni azokat. A virágszárakat minidig ferde metsz- lappal vágjuk le, s azonnal szívassuk föl. Amennyiben nem visszük piacra, készítsünk konzerváló oldatot, összetétele: 10 liter vízhez 80 dekagramm timsó, 30 dekagramm 40 százalékos kálisó és 20 dekagramm konyhasó. Ilyen tárolási mód mellett, hűvös helyen virágunk sokáig friss marad. A kecskeméti agrometeorológiai obszervatórium összegezte szeptemberi időjárási adatait. Az elmúlt hónap ezek szerint napsütésben kissé szegény, mérsékelten csapadékos, és átlag körüli hőmérsékletű volt. A levegő középhőmérséklete kéttized fokkal maradt az átlagos alatt. Két méter magasan szeptember 23-án 30 fokot mértek,' ugyanebben a magasságban szeptember 18-án volt a legalacsonyabb xa levegő hőmérséklete. Aznap 5,4 fokra süllyedt. A talaj mentén a legerősebb lehűlés úgyszintén szeptember 18-ra esett, 4,7 fok. Szeptemberiben az obszervatórium egyetlen alkalommal észlelt úgynevezett hőségnapot — amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérő — a több éves átlag ezzel szemben két nap volt. 25 fokot elért vagy meghaladt hőmérsékletű napot — az átlagos tízzel szemben — csupán kilencet észleltek az állomás munkatársai. A napi középhőmérséklet január elsejétől számított, halmozott értéke szeptember végén az átlagos 3419-cel szemben az idén 3264 fok volt. Az átlagos érték alatt maradt szeptemberben a talaj hőmérséklete is. Az elmúlt hónapban 52,9 milliméter csapadék hullott Kecskeméten. Ez valamivel több az átlagosnál. Szeptemberben 11 csapadékos nap volt, egy millimétert hat alkalommal észleltek, öt milliméter eső négyszer, tiz milliméter kétszer volt. Szeptember 29-én hullott az egész hónap alatt a legtöbb eső, 20,6 milliméter. A gazdasági év csapadékmeny- nyisége az idén ugyanannyi, mint a több éves átlag, vagyis 534 milliméter. A talaj hasznosítható vízkészletét is megállapították az agrometeorológiai obszervatóriumban. A szeptember végi állapot szerint 76—100 centi mélyen 7,5 milliméter, 21—30 centi mélyen 6 milliméter, 10 centi mélységig pedig 4,3 milliméter volt a vízkészlet. A levegő nedvességének a szeptemberi középértéke az átlagos 69 százaléknál magasabb, volt, 85 százalékot tett ki. Viharos erejű légmozgást neim észleltek, a szélnyomás sebessége szeptember 23-án volt a: legmagasabb, amikor másodpercenként 10,4 méterre nőtt. A szokásos 197 óra helyett, az idén szeptemberben csupán 176 óra hosszat sütött a nap. Ez kétségkívül befolyásolta az őszi termények érését. Amíg más esztendőkben szeptember első tíz napja alatt 73 órán át volt verőfényes idő, az idén mindössze 64 óra hosszat. A hónap második felében szokásos 66 órás napsütés, most csupán 46 óra lett tíz nap alatt. i
