Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

1981. szeptember 13. • PETŐFI NEPE • 3 9 Kétség nem tér hozzá: betonút lesz — és nem is soká — a Béke utcában. Lakótelep és pártmunka Sok-sok „leg” fűződik az MSZMP I. számú kecskeméti lakókör­zeti pártalapszervezetéhez. Először is az, hogy bár ezt a közösséget jelölték a római egyessel, ez alakult legutoljára, alig több mint négy éve volt az első ülésük. A második leg a helyszínhez kötődik: Bács- Kiskun legnagyobb, immár 25 ezer lakosú lakótelepén működik a szervezet. Az sem mindennapi, hogy egy kilencven tagú gárdából húszán tartozzanak a veterán, illetve az 1945-ös párttagok közé. E hamarjában fölsorolt megkülönböztető jegyek természetesen a párt­munkában is érvényesülnek — ezek hogyanjáról beszélgettünk Borsodi György névéi, az alapszervezet titkárával és Lakos Gáspárral, a vezetőség tömegszervezeti felelősével, aki egyébként maga is vete­rán, munkásmozgalmi tevékenységének kezdetét 1937-től ismerték el. Akció — önerővel Űjabb — viszonylag csöndes és szerény méretű, de annál dicsé­retesebb — lakásépítési kampány veszi kezdetét hamarosan Kiskő­rösön. A nemrég átadott Kossuth utcai általános iskola szomszéd­ságában tíz pedagógusnak és csa­ládjának fognak kényelmes ott­hont teremteni. A láncházak ki­vitelezésének követésre méltó ér-, dekessége, hogy a városi tanács költségvetési üzeme hozza azokat tető alá, és az üzem végzi el az egységes homlokzat kialakítását is. Minden egyéb munkáról (belső térrendezés, nyílászárók behelye­zése, szakipari tennivalók stb.) a tulajdonosok —, ízlésük és pénz­tárcájuk szerint — maguk gon­doskodnak. Ezzel egyidőben — más, szin­tén életrevaló megoldással — ja­vában készül 14—14 korszerű csoportos családi ház a Klapka és a Budai utcában. Olyannyira javában, hogy a Klapka utcai soron már az idén be lehet majd költözni a kétszintes hajlékokba. Ennek az építkezésnek az a sa­játossága, hogy teljes egészében házilagosan, kaláka-rendszerben történik, természetesen szakem­berek, többnyire egy-egy kisipa­ros irányításával. Ügy kezdődött, hogy a már korábban itt álló epületek szanálását is a társulat intézte, és finanszírozta. Építő­anyagokra pedig a TÜZÉP és a tanács támogatásával, .szerződés- kötésekkel tettek szert. Mint meg­tudtuk: a város vezetői szeretnék népszerűsíteni, szélesebb körben terjeszteni ezt az okos és gazda­ságos lakásépítési formát. Aszfalt — saját zsebből A csaknem egy kilométer hosz- szú Béke utcában élő 56 család tagjai szeptember 15-től udva­rukból vagy kertjükből közvetle­nül a műútra hajthatnak jármű­veikkel. Ekkorra fejezik be ugyanis a Közúti Építő Vállalat kiskunhalasi üzemének dolgozói az utca aszfaltozását, mely a földmunkákkal és az alapozással együtt másfél millió forintba ke- rül. A szervezés —, de mondhatjuk úgy is, hogy az agitálás a gyűj­tés — ez év májusában indult, mégpedig a város közéletében jól 1. Huszonkét személy vesztette életét, tizenegyen súlyosan meg­sebesültek. Még alig pirkadt, ami­kor Sombor-Schweinitzer József az államrendészeti osztály helyet­tes vezetője, a „kommunista ügyek” szakértője vezetésével megindult a nyomozás. A hely­színre sietett dr. Hetényi Imre fő­kapitány-helyettes is. A mentők fáklyafénynél dolgoztak; a kör­nyékbeliek a vasutasok a roncsok alól mentették ki a sebesülteket. Nem sok idő telt el, amikor az egyik csendőr az újságírók és a detektívek csoportjához érkezett, kezében egy papírlapot lobogta­tott. — Két kődarab közt találtam ezt a borítékot — mondotta Schweinitzernek. A borítékra írt ákom-bákom sorokat aztán ké­sőbb minden lap szinte diadalit­tasan közölte. A borítékon ez állt: „Munkások nincs jogotok! Mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hal­lani fogtok rólunk. Mindent a ka­pitalisták fizetnek meg. Ne félje­tek, a benzin nem fogy el. Fordí­tó”. Világos tehát: kommunista me­rénylet történt Még egy epizód ama, szeptem­ber 13-ra virradó hajnalon. Egy ismeretlen, kalap nélküli férfi „fedezte fel, hogy a pályatesten bombát helyeztek el, gyufát gyúj­togatva mutatta: itt egy zseblám­paelem, ami dróttal van összeköt­ve”. Az ismeretlent Schweinitzer, a rendőrtanácsos alig tudta le­rázni magáról. „A bőröndöm tönk­rement, vagy eltűnt, kérem taná­csos urat, kerittesse elő a holmi­jaimat. Tudja, hogy minek kö­szönhetem az életemet? A Szent Antal amulettem mentett meg.” ismert Ba László géplakatos kis­iparosnak, az utcabizottság agilis elnökének kezdeményezésére, ve­zérletével. A megmozdulás ered­ménye, hogy a lakók az összkölt­ség 50 százalékának, azaz 750 ezer forintnak a befizetését vál­lalták önként, és kötelezettségük­nek néhány ezer forint híján máris eleget tettek. Házanként átlagosan 10 ezer forintot szed­lek össze, de sokan csatlakoztak a mellékutcákból és hozzájárult pénzével a Kossutü Szakszövet­kezet is, melynek szántója van a majdan akár egy külső körút ré­szét is képezhető utca végén. (Egyetlen apró szépséghibája az adakozásnak, hogy abból minden lakos jövedelmétől és anyagi helyzetétől függetlenül' szinte tel­jesen egyformán vette ki részét.) Talán még ennél is méltóbb az elismerésre az együttvéve 300 mé­teres Hársfa és Korvin utca la­kóinak teljesítménye: ők az ut(ca) burkolat — melyet szintén szeptember 15-től használhat­nak — árát hiánytalanul letették a tanács műszaki osztályának asztalára. Bolt — tanyára Megszűnt a város főterén egy régi, elavult ABC-áruház. A bon­táshoz — nem minden cél nélkül — a környék egyik sűrűbben la­kott részéből, Cehéről toborzott embereket Szentgyörgyi József és Torgyik Pál tanácstag. Amivel be tudták lelkesíteni a tanyasia­kat: a jobb kereskedelmi ellátás érdekében a bontásanyagból üz­lethelyiséget emelnek „kint”, az alsócebei iskolánál. — És úgy is lett, illetve lesz, mert még nincs minden rendben. A tanács és a Kiskőrösi ÁFÉSZ — miután közérdekről van szó — azonnal felajánlotta a még hiány­zó építőanyagot, sőt a szövetke­zet a kőműves brigádját is; Ké­szül tefiat, és rövidesen meg is nyílik az új bolt, az előbb említet­teken felül a cebei tanyasiak és az áfész alkalmazottainak előre­láthatólag 100 ezer forint értékű társadalmi munkájával. Park az ifjúságnak Félkész állapotában is impo- ziinsnak, harmonikusnak, fiata­losnak nevezhető (nem hiába Mielőtt távozott volna, bediktálta a nevét: Matuska Szilveszternek hívják, foglalkozása részvénytár­sasági igazgató, Bécsben lakik. A riporterek le is fényképezték. (Ké­sőbb, a Matuska-per idején so­kan nevettek: a rendőrtanácsos a gyanúsan viselkedő tettessel béké­sen beszélget a romok közt. Schweinitzernek miért nem tűnt fel a gyanús alak? Talán nem akarta a „kommunista merénylet” mesét már rögtön az első órák­ban megcáfolni). 2. Lapozzuk fel a másnapi újsá­gokat. A Pesti Napló 5. oldalán: „Magyarország helyzete súlyos és komplikáltabb, mint Ausztriáé”. A következő oldalon hatalmas cím­sorok: „Felrobbantották a kom­munisták a biatorbágyi vasúti hi­dat.” Az Est egy trikórazziáról ír — a Duna-uszodában két színésznő leengedett vállpánttal fürdött, ezért 10—10 pengő bírsággal súj­totta a jó erkölcsre vigyázó rend­őrség. Szembe lévő oldalon: „A biatorbágyi gaztett! Valószínűleg nemzetközi terrorista kommunis­ták a merénylők.” A merényletet követő napon Horthy-nál tanácskozásra gyűl­tek össze az ország vezetői: Káro­lyi Gyula miniszterelnökön kí­vül Gömbös Gyula honvédelmi, Keresztes-Fischer Ferenc belügy- és Zsitvay Tibor igazságügy-mi­niszter. „Szigorú intézkedésekről döntöttek a kormányzónál” — kö­zölték a lapok. A belügyminisz­ter nyilatkozik: „A statáriális rendelkezések — mondotta — ér­vényben vannak és azokat alkal­mazni is fogjuk, ilyen és ehhez hasonló cselekményekre.” De még hozzátette: „Az izgatás és lázít^ás érleli a hangulatot odáig, hogy egyetemisták csinálták a tervraj­zokat) az akasztói útban a köz­úti múzeummal átellenben bi­zony már elég régóta gyarapodó és végleges formáját csak las­sacskán felöltő ifjúsági park. Nem számítva a még fel sem be­csült társadalmimunka-értéket, ez a beruházás ötmillió forintot ér, és el lehet mondani, hogy a mun­ka végső stádiumába jutott. Az elkülönített KRESZ-tante- rep megkapta az aszfaltburkola­tot, novemberig kihelyezik a táb­lákat. A teniszpálya alapozása szintén megtörtént, a záróréteg még e hónapban rákerül. A há­ilyen robbanások előforduljanak”. Ugyanis addig a rögtönbiráskodás, a lázadáson és a gyújtogatáson felül robbanószer-felhasználásá­val elkövetett gyilkosságokra volt érvényes. Szeptember 17-én a rendszer „nagy temetést” rendez a Vérme­zőn, Zsitvay, az igazságügy-mi­niszter képmutató gyászbeszédet tartott, „a szeretet-fűtötte moz­donyáról beszélt. És már húszadikán érvénybe léptették — „a magyar királyi bel­ügyminiszterrel és a magyar ki­rályi honvédelmi miniszterrel egyetértésben”' a statárium ki- terjesztéséről szóló rendeletet. A statárium kiterjesztésének cél­ja: a kommunisták és a ve­lük rokonszenvező tömegek megfélemlítése, a forradalmi moz­galmak elfojtása. A rendelettel egyidőben betiltották a politikai gyűléseket is. A párt lapjában, a Kommunis­tában Sallai Imre az igazi okok­ról így ír: „Azért hirdettek Hor- thyék statáriumot, hogy a prole­tár ne lázadhasson, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és falusi dolgozók ne muk­kanhassanak, amikor mindenük­ből kiforgatják, koldusbotra jut­tatják őket.” 3. A statáriumot kihirdették, most már sor kerülhetett a merénylők (vagy: egy merénylő) felkutatásá­ra. rom füves kézilabdapályáról már csak a felfestés és a kapuk hiá­nyoznak: ezek kihelyezésére is most ősszel kerül sor. Megkezdik egy nagy játszótér kialakítását, amit viszont csak a jövő évben használhatnak a gyerekek. Jelen­leg is épül a szabadtéri színpad, akárcsak a négy dupla betonle­látó, s alattuk néhány öltöző, mosdó. A sportszereket és -ele­meket egyébként társadalmi fel­ajánlásként a Kiskőrös üzemei­ben dolgozó KISZ-esek állították ele, illetve vásárolták meg. K. F. Matuska Szilveszter rendőrkéz­re került. A biatorbágyi merény­lő azonos volt a jüterbogi és a2 ansbachi merénylővel. Ugyanis ott is elkövetett merényleteket Matuska ügyében hosszú eszten­dőkig tartott a bírósági tárgyalás. Ausztria kiadta Magyarország­nak a merénylőt azzal a feltétel­lel, hogy ítélet után vissza kell Ausztriának szolgáltatni, mert az osztrák bíróságok ítélkeznek majd felette. De ezek a hosszan ej­nyúló bírósági eljárások már nem nagyon érdekelték a rend­szert; feledtetni akarták, vagy legalábbis úgy beállítani, mint „magányos merénylőt”, egy*meg- zavarodott, paranoiás embert. A vasúti merénylet huszonkét áldozatán kívül sajnos feljegyez­hettük a munkásmozgalom két nagy alakjának halálát is. A sta­táriális bíráskodásnak esett áldo­zatul 1932 júniusában Sallai Im­re és Fürst Sándor. Tárgyalásuk előtt a bírósági épületet rendőrök lepték el, a szemben lévő gimná­zium (előtt egy század csendőr állt lábhoz tett fegyverekkel. Jóval a tárgyalás előtt a riporterek meg­pillantották Kovács János ítélet- végrehajtót és két segédjét. Még meg sem kezdődött a tárgyalás, amikor a szemközti Igazságügy Minisztérium épületébe rendel­ték őket... K. Gy. — 1977. június 16-án harminc­egy kommunista részvételével tartottuk alakuló ülésünket. Az elmúlt években kilencvenkettőre nőtt a létszám, ezért a korábbi ötfős vezetőséget két taggal bő­vítettük. Párttagjaink itt élő nyugdíjasok — tíz évre előre ki­írtuk, hogy kik kerülnek nyug­állományba, eszerint esztendőn­ként tizennégy új taggal gyara­podunk — mutatta be az alap- szervezetet Borsodi Györgyné. — Milyen a szervezeti élet? — A kezdeti bizonytalanság után most már tervszerűnek mondható. Háromhetente ül össze a vezetőség, kéthavonta a tag­gyűlés. A vezetőség tagjai napon­ta tartanak ugyeletet az 1978. no­vemberében birtokba vett kor­szerű pártszékházban, délután há­romtól találhatnak meg bennün­ket azok, akiknek ügyes-bajos dolgaik vannak — felelte Lakos Gáspár. — Kihasználjuk kommunis­táink nagy tudását, gazdag ta­pasztalatát — vette át a szót Bor- sodiné — és igyekszünk tartal­mas elméleti munkát végezni. Két taggyűlésen és . egy pártnapon dolgoztuk fel a pártkongresszus határozatait, foglalkoztunk társa­dalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági helyzetünkkel, illetve a nemzetközi feladatainkkal. Ve­zetőségi ülés vagy taggyűlés na­pirendjén szerepelt a lakótelep közrendjének, közbiztonságának helyzete, a közellátás és a szol­gáltatás minősége; megvizsgáltuk, hogyan érvényesülnek a szociál­politikai követelmények az óvo­dai-bölcsődei helyek betöltésénél. — E témák egynémelyike már túlmutat a pártalapszervezet szűkebben értelmezett felada­tán, és felveti a helyi társadal­mi szervekkel való együttmű­ködés kérdését. Ezzel mi a helyzet? — Igen jó a kapcsolatunk a Hazafias Népfront körzeti bizott­ságával, már csak azért is, mert vezetőségében képviseltetve va­gyunk. Segítettünk a népfront­nak a tavalyi választások előké­születeiben, több mint kétezer családot kerestünk fel. Dr. Huri Dezső egymaga száz lakásba ko­pogtatott, de a többi párttagnak is 40—50 jutott. Együttműködünk a lakásszövetkezet vezetőségével, s előfordult, hogy vitás ügyben minket kértek döntőbírónak. Szá­mon tartjuk a házfelügyelőket és a lakóbizottsági elnököket is, vá­rospolitikai fórumon találkozhat­tak a tanács elnökhelyettesével, és ismerkedhettek meg a lakóte­lep jövőjével. — Az együttműködéstől a közös rendezvényeken át, a Központi Bizottság Titkárságának tavaly novemberi határozatáig jutot­tunk, amely határozat feladatul tűzi: a párthelyiségek legyenek a közélet centrumai. Egy lé­nyegében művelődési intéz­mény nélküli lakótelepen — hiszen a fiókkönyvtár nemigen alkalmas nagyobb rendezvé­nyek lebonyolítására — ennek nagy lehetőségei vannak. Tet­tek már valamit? — Rendezvényeink többsége az egész lakótelepnek szól. Volt már bélyegkiállításunk, Dudás István több nemzetközi elismeréssel dí­jazott kollekcióját mutattuk be, A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a mezőgaz­dasági üzemek betakarítási, talaj­előkészítési, vetési munkáit aka­dályozó körülmények gyors elhá­rítására szeptember 14-től rend­kívüli ügyeleti szolgálatot tart. A MÉM ügyelete munkanapokon 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órá­tól 17 óráig, vasárnap és ün­nepnapokon 7 órától 13 óráig áll a segítséget kérő üzemek rendel­kezésére. Az ügyelet a 119-832-es telefonszámon hívható. „Kitüntetett ipari formák Cseh Szlovákiában" címmel nyílik nagy érdeklődésre számottartó kiállí­tás ma délelőtt tizenegy órakor Kecskeméten, a Megyei Művelő­dési Központban. A prágai Ipari Formatervezési Intézet évenként nyilvánosságra hozzá a „Kiváló ipari design" elnevezésű díj nyerteseinek a névsorát. A kecskeméti kiállítá­son az utóbbi évek díjnyertes al­ennek témája a nemzetközi munkásmozgalom volt. A város- politikai fórumokról már szóltam. A nyitott pártház akció — véle­ményem szerint — igazán az iro­dalmi pódiumműsorokkal teljese­dett ki. A Megyei Művelődési Központ itt tartott rendezvényei meglepően sok embert érdekel­tek, legutóbb hatvanan ültek a nagyteremben. Július 13-án régi magyar filmek vetítése kezdő­dött, az érdeklődés nagy, már gondolkozunk, hogyan lehetne folytatni az akciót — mondta Lakos Gáspár. — Kulturális munkánk talán a legnagyobb erősségünk — folytat­ta Borsódi Györgyné. — A már említett rendezvényeken túl is volt egy-két élményt adó prog­ramunk. A városban mi rendez­tünk először munkásmozgalmi sé­tát, amelyen Békevári Sándor, az oktatási igazgatóság tanára is­mertette Kecskemét ilyen vonat­kozású eseményeit. Elvittük tag­jainkat a Kodály Intézetbe, a Tudomány és Technika Házába, megnéztük a Bozsó-gyűjteményt. Szerveztünk egynapos Duna-ka- nyari kirándulást — már „köve­telik” az újabbat. — Milyen terveik vannak az esztendő hátralevő harmadára? — Ami a taggyűléseket illeti, szeretnénk feldolgozni néhány közérdekű témát: hogyan lehetne növelni a kommunisták aktivi­tását, erre az az apropó, hogy a tagok hatvan százalékának van megbízatása. Foglalkozunk az időskorúakkal, a negyvenötös párttagokkal; a lakótelep kultu­rális életét is mérlegre tesszük. Pártnapon a város iparáról hall­gatunk előadást, és ha minden úgy lesz, ahogy szeretnénk, meg­kezdjük a politikai vitakört is. — A Széchenyiváros ban hu­szonötezren élnek; többségük nem párttag, de, ugyancsak többségük, hajlamos tenni is lakóhelye fejlődéséért. Erre mi­lyen lehetőség kínálkozik? Lakos Gáspárból most a tö­megszervezeti felelős beszél: — Van itt feladat bőven, en­nek természetesen nemcsak a kommunisták a részesei. A tár­sadalmi munkára gondolok. En­nek elsősorban nem az alapszer­vezet a szervezője, hanem a nép­front, ám mi is megtesszük a ma­gunkét. Többször tartunk úgyne­vezett „bejárást”, amikor tájé­kozódunk arról, hogy milyen ütemben folynak az építkezések, hol lenne szükség társadalmi ösz- szefogásra. Ha úgy látjuk, javas­latot teszünk az illetékeseknek, amire többnyire kedvező a vá­lasz. A mi kezdeményezésünk nyomán állnak meg reggel és es­te a Pestre, illetve a Pestről jövő buszok a lakótelep szélén, mi ja­vasoltuk a Széchenyiváros—Víz­mű buszjárat megindítását. — Munkánk nem szorítkozik, mert nem is szorítkozhat c*e.k a 6zűkebben értelmezett pártfel­adatok elvégzésére — foglalja össze a beszélgetést az alapszer­vezet titkára. — Lakótelepiek va­gyunk, s nemcsak magunkra gon­dolunk, hanem mind a 25 ezer itt élő emberre: párttagra és pártonkívülire egyaránt. Úgy gon­dolom, a lakóterületi alapszerve­zetnek ez a legfontosabb célja és feladata!... B. J. A mezőgazdasági munkák segítésére rendkívüli ügyeletet tartanak PRÁGAIAK KIÁLLÍTÁSA Az AGROKER vállalatok és a MEGÉV szeptember 15-től tarta­nak rendkívüli telefonügyeletet Munkanapokon 7 órától 17 óráig, szombaton és munkaszüneti na­pokon 7 órától 13 óráig állnak vásárlóik rendelkezésére. Munka­időn túl munkagép-alkatrészeket a 637-283, erőgép-alkatrészeket a 637-258, úgynevezett központi tá- rolású cikkeket a 630—066-os te­lefonon lehet soron kívül ren­delni. kotásaiból mutatnak be reprezen­tatív válogatást Formatervezett üvegek, textíliák, játékok, búto­rok, háztartási felszerelések, és más termékek láthatók a kiállítá­son, melyet október 14-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők. A mai megnyitón Premysl An- tos, a prágai Ipari Formatervezé­si Intézet igazgatója ismerteti a kiállítás anyagát ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A biatorbágyi ürügy Fél évszázada, hogy Biatorbágynál a völgykatlanba, a mélybe zu­hant a bécsi gyors. A budapest—bécsi vonat a Keleti pályaudvarról negyvennyolc tengelyen —. így szólt a MÁV hivatalos jelentése —, tehát tizenkét vagonnal elindult. Éjfélkor, szeptember 12-ről 13-ra virradóra a pokolgép robbanása az egyik sínszálat felszakította. Ti­zenkét óra 12 per : volt ekkor. Gulyás Sándor kalauz nagy vasulasórá- ja mutatta ezt az időt, ekkor állt meg. A főkapitányság központi ügyelete már éjjel 2-kor jelentette: „Biatorbágynál példátlanul gonosz és vakmerő merénylet történt, kommunisták követték el...” 9 Az idén mir beköltözhetnek gazdáik a Klapka utcai lakásokba. Kiskőrösiek építik — maguknak

Next

/
Thumbnails
Contents