Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
1981. szeptember 13. • PETŐFI NEPE • 3 9 Kétség nem tér hozzá: betonút lesz — és nem is soká — a Béke utcában. Lakótelep és pártmunka Sok-sok „leg” fűződik az MSZMP I. számú kecskeméti lakókörzeti pártalapszervezetéhez. Először is az, hogy bár ezt a közösséget jelölték a római egyessel, ez alakult legutoljára, alig több mint négy éve volt az első ülésük. A második leg a helyszínhez kötődik: Bács- Kiskun legnagyobb, immár 25 ezer lakosú lakótelepén működik a szervezet. Az sem mindennapi, hogy egy kilencven tagú gárdából húszán tartozzanak a veterán, illetve az 1945-ös párttagok közé. E hamarjában fölsorolt megkülönböztető jegyek természetesen a pártmunkában is érvényesülnek — ezek hogyanjáról beszélgettünk Borsodi György névéi, az alapszervezet titkárával és Lakos Gáspárral, a vezetőség tömegszervezeti felelősével, aki egyébként maga is veterán, munkásmozgalmi tevékenységének kezdetét 1937-től ismerték el. Akció — önerővel Űjabb — viszonylag csöndes és szerény méretű, de annál dicséretesebb — lakásépítési kampány veszi kezdetét hamarosan Kiskőrösön. A nemrég átadott Kossuth utcai általános iskola szomszédságában tíz pedagógusnak és családjának fognak kényelmes otthont teremteni. A láncházak kivitelezésének követésre méltó ér-, dekessége, hogy a városi tanács költségvetési üzeme hozza azokat tető alá, és az üzem végzi el az egységes homlokzat kialakítását is. Minden egyéb munkáról (belső térrendezés, nyílászárók behelyezése, szakipari tennivalók stb.) a tulajdonosok —, ízlésük és pénztárcájuk szerint — maguk gondoskodnak. Ezzel egyidőben — más, szintén életrevaló megoldással — javában készül 14—14 korszerű csoportos családi ház a Klapka és a Budai utcában. Olyannyira javában, hogy a Klapka utcai soron már az idén be lehet majd költözni a kétszintes hajlékokba. Ennek az építkezésnek az a sajátossága, hogy teljes egészében házilagosan, kaláka-rendszerben történik, természetesen szakemberek, többnyire egy-egy kisiparos irányításával. Ügy kezdődött, hogy a már korábban itt álló epületek szanálását is a társulat intézte, és finanszírozta. Építőanyagokra pedig a TÜZÉP és a tanács támogatásával, .szerződés- kötésekkel tettek szert. Mint megtudtuk: a város vezetői szeretnék népszerűsíteni, szélesebb körben terjeszteni ezt az okos és gazdaságos lakásépítési formát. Aszfalt — saját zsebből A csaknem egy kilométer hosz- szú Béke utcában élő 56 család tagjai szeptember 15-től udvarukból vagy kertjükből közvetlenül a műútra hajthatnak járműveikkel. Ekkorra fejezik be ugyanis a Közúti Építő Vállalat kiskunhalasi üzemének dolgozói az utca aszfaltozását, mely a földmunkákkal és az alapozással együtt másfél millió forintba ke- rül. A szervezés —, de mondhatjuk úgy is, hogy az agitálás a gyűjtés — ez év májusában indult, mégpedig a város közéletében jól 1. Huszonkét személy vesztette életét, tizenegyen súlyosan megsebesültek. Még alig pirkadt, amikor Sombor-Schweinitzer József az államrendészeti osztály helyettes vezetője, a „kommunista ügyek” szakértője vezetésével megindult a nyomozás. A helyszínre sietett dr. Hetényi Imre főkapitány-helyettes is. A mentők fáklyafénynél dolgoztak; a környékbeliek a vasutasok a roncsok alól mentették ki a sebesülteket. Nem sok idő telt el, amikor az egyik csendőr az újságírók és a detektívek csoportjához érkezett, kezében egy papírlapot lobogtatott. — Két kődarab közt találtam ezt a borítékot — mondotta Schweinitzernek. A borítékra írt ákom-bákom sorokat aztán később minden lap szinte diadalittasan közölte. A borítékon ez állt: „Munkások nincs jogotok! Mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek, a benzin nem fogy el. Fordító”. Világos tehát: kommunista merénylet történt Még egy epizód ama, szeptember 13-ra virradó hajnalon. Egy ismeretlen, kalap nélküli férfi „fedezte fel, hogy a pályatesten bombát helyeztek el, gyufát gyújtogatva mutatta: itt egy zseblámpaelem, ami dróttal van összekötve”. Az ismeretlent Schweinitzer, a rendőrtanácsos alig tudta lerázni magáról. „A bőröndöm tönkrement, vagy eltűnt, kérem tanácsos urat, kerittesse elő a holmijaimat. Tudja, hogy minek köszönhetem az életemet? A Szent Antal amulettem mentett meg.” ismert Ba László géplakatos kisiparosnak, az utcabizottság agilis elnökének kezdeményezésére, vezérletével. A megmozdulás eredménye, hogy a lakók az összköltség 50 százalékának, azaz 750 ezer forintnak a befizetését vállalták önként, és kötelezettségüknek néhány ezer forint híján máris eleget tettek. Házanként átlagosan 10 ezer forintot szedlek össze, de sokan csatlakoztak a mellékutcákból és hozzájárult pénzével a Kossutü Szakszövetkezet is, melynek szántója van a majdan akár egy külső körút részét is képezhető utca végén. (Egyetlen apró szépséghibája az adakozásnak, hogy abból minden lakos jövedelmétől és anyagi helyzetétől függetlenül' szinte teljesen egyformán vette ki részét.) Talán még ennél is méltóbb az elismerésre az együttvéve 300 méteres Hársfa és Korvin utca lakóinak teljesítménye: ők az ut(ca) burkolat — melyet szintén szeptember 15-től használhatnak — árát hiánytalanul letették a tanács műszaki osztályának asztalára. Bolt — tanyára Megszűnt a város főterén egy régi, elavult ABC-áruház. A bontáshoz — nem minden cél nélkül — a környék egyik sűrűbben lakott részéből, Cehéről toborzott embereket Szentgyörgyi József és Torgyik Pál tanácstag. Amivel be tudták lelkesíteni a tanyasiakat: a jobb kereskedelmi ellátás érdekében a bontásanyagból üzlethelyiséget emelnek „kint”, az alsócebei iskolánál. — És úgy is lett, illetve lesz, mert még nincs minden rendben. A tanács és a Kiskőrösi ÁFÉSZ — miután közérdekről van szó — azonnal felajánlotta a még hiányzó építőanyagot, sőt a szövetkezet a kőműves brigádját is; Készül tefiat, és rövidesen meg is nyílik az új bolt, az előbb említetteken felül a cebei tanyasiak és az áfész alkalmazottainak előreláthatólag 100 ezer forint értékű társadalmi munkájával. Park az ifjúságnak Félkész állapotában is impo- ziinsnak, harmonikusnak, fiatalosnak nevezhető (nem hiába Mielőtt távozott volna, bediktálta a nevét: Matuska Szilveszternek hívják, foglalkozása részvénytársasági igazgató, Bécsben lakik. A riporterek le is fényképezték. (Később, a Matuska-per idején sokan nevettek: a rendőrtanácsos a gyanúsan viselkedő tettessel békésen beszélget a romok közt. Schweinitzernek miért nem tűnt fel a gyanús alak? Talán nem akarta a „kommunista merénylet” mesét már rögtön az első órákban megcáfolni). 2. Lapozzuk fel a másnapi újságokat. A Pesti Napló 5. oldalán: „Magyarország helyzete súlyos és komplikáltabb, mint Ausztriáé”. A következő oldalon hatalmas címsorok: „Felrobbantották a kommunisták a biatorbágyi vasúti hidat.” Az Est egy trikórazziáról ír — a Duna-uszodában két színésznő leengedett vállpánttal fürdött, ezért 10—10 pengő bírsággal sújtotta a jó erkölcsre vigyázó rendőrség. Szembe lévő oldalon: „A biatorbágyi gaztett! Valószínűleg nemzetközi terrorista kommunisták a merénylők.” A merényletet követő napon Horthy-nál tanácskozásra gyűltek össze az ország vezetői: Károlyi Gyula miniszterelnökön kívül Gömbös Gyula honvédelmi, Keresztes-Fischer Ferenc belügy- és Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter. „Szigorú intézkedésekről döntöttek a kormányzónál” — közölték a lapok. A belügyminiszter nyilatkozik: „A statáriális rendelkezések — mondotta — érvényben vannak és azokat alkalmazni is fogjuk, ilyen és ehhez hasonló cselekményekre.” De még hozzátette: „Az izgatás és lázít^ás érleli a hangulatot odáig, hogy egyetemisták csinálták a tervrajzokat) az akasztói útban a közúti múzeummal átellenben bizony már elég régóta gyarapodó és végleges formáját csak lassacskán felöltő ifjúsági park. Nem számítva a még fel sem becsült társadalmimunka-értéket, ez a beruházás ötmillió forintot ér, és el lehet mondani, hogy a munka végső stádiumába jutott. Az elkülönített KRESZ-tante- rep megkapta az aszfaltburkolatot, novemberig kihelyezik a táblákat. A teniszpálya alapozása szintén megtörtént, a záróréteg még e hónapban rákerül. A háilyen robbanások előforduljanak”. Ugyanis addig a rögtönbiráskodás, a lázadáson és a gyújtogatáson felül robbanószer-felhasználásával elkövetett gyilkosságokra volt érvényes. Szeptember 17-én a rendszer „nagy temetést” rendez a Vérmezőn, Zsitvay, az igazságügy-miniszter képmutató gyászbeszédet tartott, „a szeretet-fűtötte mozdonyáról beszélt. És már húszadikán érvénybe léptették — „a magyar királyi belügyminiszterrel és a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértésben”' a statárium ki- terjesztéséről szóló rendeletet. A statárium kiterjesztésének célja: a kommunisták és a velük rokonszenvező tömegek megfélemlítése, a forradalmi mozgalmak elfojtása. A rendelettel egyidőben betiltották a politikai gyűléseket is. A párt lapjában, a Kommunistában Sallai Imre az igazi okokról így ír: „Azért hirdettek Hor- thyék statáriumot, hogy a proletár ne lázadhasson, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és falusi dolgozók ne mukkanhassanak, amikor mindenükből kiforgatják, koldusbotra juttatják őket.” 3. A statáriumot kihirdették, most már sor kerülhetett a merénylők (vagy: egy merénylő) felkutatására. rom füves kézilabdapályáról már csak a felfestés és a kapuk hiányoznak: ezek kihelyezésére is most ősszel kerül sor. Megkezdik egy nagy játszótér kialakítását, amit viszont csak a jövő évben használhatnak a gyerekek. Jelenleg is épül a szabadtéri színpad, akárcsak a négy dupla betonlelátó, s alattuk néhány öltöző, mosdó. A sportszereket és -elemeket egyébként társadalmi felajánlásként a Kiskőrös üzemeiben dolgozó KISZ-esek állították ele, illetve vásárolták meg. K. F. Matuska Szilveszter rendőrkézre került. A biatorbágyi merénylő azonos volt a jüterbogi és a2 ansbachi merénylővel. Ugyanis ott is elkövetett merényleteket Matuska ügyében hosszú esztendőkig tartott a bírósági tárgyalás. Ausztria kiadta Magyarországnak a merénylőt azzal a feltétellel, hogy ítélet után vissza kell Ausztriának szolgáltatni, mert az osztrák bíróságok ítélkeznek majd felette. De ezek a hosszan ejnyúló bírósági eljárások már nem nagyon érdekelték a rendszert; feledtetni akarták, vagy legalábbis úgy beállítani, mint „magányos merénylőt”, egy*meg- zavarodott, paranoiás embert. A vasúti merénylet huszonkét áldozatán kívül sajnos feljegyezhettük a munkásmozgalom két nagy alakjának halálát is. A statáriális bíráskodásnak esett áldozatul 1932 júniusában Sallai Imre és Fürst Sándor. Tárgyalásuk előtt a bírósági épületet rendőrök lepték el, a szemben lévő gimnázium (előtt egy század csendőr állt lábhoz tett fegyverekkel. Jóval a tárgyalás előtt a riporterek megpillantották Kovács János ítélet- végrehajtót és két segédjét. Még meg sem kezdődött a tárgyalás, amikor a szemközti Igazságügy Minisztérium épületébe rendelték őket... K. Gy. — 1977. június 16-án harmincegy kommunista részvételével tartottuk alakuló ülésünket. Az elmúlt években kilencvenkettőre nőtt a létszám, ezért a korábbi ötfős vezetőséget két taggal bővítettük. Párttagjaink itt élő nyugdíjasok — tíz évre előre kiírtuk, hogy kik kerülnek nyugállományba, eszerint esztendőnként tizennégy új taggal gyarapodunk — mutatta be az alap- szervezetet Borsodi Györgyné. — Milyen a szervezeti élet? — A kezdeti bizonytalanság után most már tervszerűnek mondható. Háromhetente ül össze a vezetőség, kéthavonta a taggyűlés. A vezetőség tagjai naponta tartanak ugyeletet az 1978. novemberében birtokba vett korszerű pártszékházban, délután háromtól találhatnak meg bennünket azok, akiknek ügyes-bajos dolgaik vannak — felelte Lakos Gáspár. — Kihasználjuk kommunistáink nagy tudását, gazdag tapasztalatát — vette át a szót Bor- sodiné — és igyekszünk tartalmas elméleti munkát végezni. Két taggyűlésen és . egy pártnapon dolgoztuk fel a pártkongresszus határozatait, foglalkoztunk társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági helyzetünkkel, illetve a nemzetközi feladatainkkal. Vezetőségi ülés vagy taggyűlés napirendjén szerepelt a lakótelep közrendjének, közbiztonságának helyzete, a közellátás és a szolgáltatás minősége; megvizsgáltuk, hogyan érvényesülnek a szociálpolitikai követelmények az óvodai-bölcsődei helyek betöltésénél. — E témák egynémelyike már túlmutat a pártalapszervezet szűkebben értelmezett feladatán, és felveti a helyi társadalmi szervekkel való együttműködés kérdését. Ezzel mi a helyzet? — Igen jó a kapcsolatunk a Hazafias Népfront körzeti bizottságával, már csak azért is, mert vezetőségében képviseltetve vagyunk. Segítettünk a népfrontnak a tavalyi választások előkészületeiben, több mint kétezer családot kerestünk fel. Dr. Huri Dezső egymaga száz lakásba kopogtatott, de a többi párttagnak is 40—50 jutott. Együttműködünk a lakásszövetkezet vezetőségével, s előfordult, hogy vitás ügyben minket kértek döntőbírónak. Számon tartjuk a házfelügyelőket és a lakóbizottsági elnököket is, várospolitikai fórumon találkozhattak a tanács elnökhelyettesével, és ismerkedhettek meg a lakótelep jövőjével. — Az együttműködéstől a közös rendezvényeken át, a Központi Bizottság Titkárságának tavaly novemberi határozatáig jutottunk, amely határozat feladatul tűzi: a párthelyiségek legyenek a közélet centrumai. Egy lényegében művelődési intézmény nélküli lakótelepen — hiszen a fiókkönyvtár nemigen alkalmas nagyobb rendezvények lebonyolítására — ennek nagy lehetőségei vannak. Tettek már valamit? — Rendezvényeink többsége az egész lakótelepnek szól. Volt már bélyegkiállításunk, Dudás István több nemzetközi elismeréssel díjazott kollekcióját mutattuk be, A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a mezőgazdasági üzemek betakarítási, talajelőkészítési, vetési munkáit akadályozó körülmények gyors elhárítására szeptember 14-től rendkívüli ügyeleti szolgálatot tart. A MÉM ügyelete munkanapokon 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 7 órától 13 óráig áll a segítséget kérő üzemek rendelkezésére. Az ügyelet a 119-832-es telefonszámon hívható. „Kitüntetett ipari formák Cseh Szlovákiában" címmel nyílik nagy érdeklődésre számottartó kiállítás ma délelőtt tizenegy órakor Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban. A prágai Ipari Formatervezési Intézet évenként nyilvánosságra hozzá a „Kiváló ipari design" elnevezésű díj nyerteseinek a névsorát. A kecskeméti kiállításon az utóbbi évek díjnyertes alennek témája a nemzetközi munkásmozgalom volt. A város- politikai fórumokról már szóltam. A nyitott pártház akció — véleményem szerint — igazán az irodalmi pódiumműsorokkal teljesedett ki. A Megyei Művelődési Központ itt tartott rendezvényei meglepően sok embert érdekeltek, legutóbb hatvanan ültek a nagyteremben. Július 13-án régi magyar filmek vetítése kezdődött, az érdeklődés nagy, már gondolkozunk, hogyan lehetne folytatni az akciót — mondta Lakos Gáspár. — Kulturális munkánk talán a legnagyobb erősségünk — folytatta Borsódi Györgyné. — A már említett rendezvényeken túl is volt egy-két élményt adó programunk. A városban mi rendeztünk először munkásmozgalmi sétát, amelyen Békevári Sándor, az oktatási igazgatóság tanára ismertette Kecskemét ilyen vonatkozású eseményeit. Elvittük tagjainkat a Kodály Intézetbe, a Tudomány és Technika Házába, megnéztük a Bozsó-gyűjteményt. Szerveztünk egynapos Duna-ka- nyari kirándulást — már „követelik” az újabbat. — Milyen terveik vannak az esztendő hátralevő harmadára? — Ami a taggyűléseket illeti, szeretnénk feldolgozni néhány közérdekű témát: hogyan lehetne növelni a kommunisták aktivitását, erre az az apropó, hogy a tagok hatvan százalékának van megbízatása. Foglalkozunk az időskorúakkal, a negyvenötös párttagokkal; a lakótelep kulturális életét is mérlegre tesszük. Pártnapon a város iparáról hallgatunk előadást, és ha minden úgy lesz, ahogy szeretnénk, megkezdjük a politikai vitakört is. — A Széchenyiváros ban huszonötezren élnek; többségük nem párttag, de, ugyancsak többségük, hajlamos tenni is lakóhelye fejlődéséért. Erre milyen lehetőség kínálkozik? Lakos Gáspárból most a tömegszervezeti felelős beszél: — Van itt feladat bőven, ennek természetesen nemcsak a kommunisták a részesei. A társadalmi munkára gondolok. Ennek elsősorban nem az alapszervezet a szervezője, hanem a népfront, ám mi is megtesszük a magunkét. Többször tartunk úgynevezett „bejárást”, amikor tájékozódunk arról, hogy milyen ütemben folynak az építkezések, hol lenne szükség társadalmi ösz- szefogásra. Ha úgy látjuk, javaslatot teszünk az illetékeseknek, amire többnyire kedvező a válasz. A mi kezdeményezésünk nyomán állnak meg reggel és este a Pestre, illetve a Pestről jövő buszok a lakótelep szélén, mi javasoltuk a Széchenyiváros—Vízmű buszjárat megindítását. — Munkánk nem szorítkozik, mert nem is szorítkozhat c*e.k a 6zűkebben értelmezett pártfeladatok elvégzésére — foglalja össze a beszélgetést az alapszervezet titkára. — Lakótelepiek vagyunk, s nemcsak magunkra gondolunk, hanem mind a 25 ezer itt élő emberre: párttagra és pártonkívülire egyaránt. Úgy gondolom, a lakóterületi alapszervezetnek ez a legfontosabb célja és feladata!... B. J. A mezőgazdasági munkák segítésére rendkívüli ügyeletet tartanak PRÁGAIAK KIÁLLÍTÁSA Az AGROKER vállalatok és a MEGÉV szeptember 15-től tartanak rendkívüli telefonügyeletet Munkanapokon 7 órától 17 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon 7 órától 13 óráig állnak vásárlóik rendelkezésére. Munkaidőn túl munkagép-alkatrészeket a 637-283, erőgép-alkatrészeket a 637-258, úgynevezett központi tá- rolású cikkeket a 630—066-os telefonon lehet soron kívül rendelni. kotásaiból mutatnak be reprezentatív válogatást Formatervezett üvegek, textíliák, játékok, bútorok, háztartási felszerelések, és más termékek láthatók a kiállításon, melyet október 14-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A mai megnyitón Premysl An- tos, a prágai Ipari Formatervezési Intézet igazgatója ismerteti a kiállítás anyagát ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A biatorbágyi ürügy Fél évszázada, hogy Biatorbágynál a völgykatlanba, a mélybe zuhant a bécsi gyors. A budapest—bécsi vonat a Keleti pályaudvarról negyvennyolc tengelyen —. így szólt a MÁV hivatalos jelentése —, tehát tizenkét vagonnal elindult. Éjfélkor, szeptember 12-ről 13-ra virradóra a pokolgép robbanása az egyik sínszálat felszakította. Tizenkét óra 12 per : volt ekkor. Gulyás Sándor kalauz nagy vasulasórá- ja mutatta ezt az időt, ekkor állt meg. A főkapitányság központi ügyelete már éjjel 2-kor jelentette: „Biatorbágynál példátlanul gonosz és vakmerő merénylet történt, kommunisták követték el...” 9 Az idén mir beköltözhetnek gazdáik a Klapka utcai lakásokba. Kiskőrösiek építik — maguknak