Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

3 © PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 13. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: VASÁRNAP: A rlél-afrikai légierő ismét bombázta az angolai tele- / püléseket. HÉTFŐ: Lieonyid Brezsnyev és Le Duan megbeszélései Moszkvában. KEDD: Ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Nicaraguában. SZERDA: ■Gustáv 1 Husák tárgyalásai Tripoli'ban Kadhafi líbiai elnökkel. CSÜTÖRTÖK: Gdanskban befejeződött a Szolidaritás kongresszusá­nak első szakasza. PÉNTEK: Begin izraeli miniszterelnök washingtoni tárgyalásai. SZOMBAT: Alexander Haig amerikai külügyminiszter európai körúton. A hét három kérdése: Mi a vélemény a moszkvai találkozókról? A legtöbb világlap „ázsiai nagy- hét”-ként aposztrofálja az elmúlt hetet, s mindenekelőtt azokra a találkozásokra 'gondol, amelyek-í nek Moszkva volt a.- színhelye. Két indokínai ország vezető államfér­fija vendégeskedett a szovjet fő­városban, s a legmagasabb szintű találkozók, a tárgyalásokon érin­tett témák széles skálája arra'en­ged következtetni, hogy azok ha­tással lehetnek Ázsia továbbisor- sának alakulására, az ázsiai biz­tonság kérdésére is, A figyelem főként Leonyid Brezsnyev ■ és Le Duan megbeszélése felé fordult, ■ két okból is: egyrészt ■ várható volt, hogy Brezsnyev a nemzetkö­zi helyzet általános vonatkozásait is érinti majd pohárköszöntőjé- ben, másrészt várakozás előzte -meg a' két, politikus ázsiai, hely­zetelemzését. Nos, ami a nemzetközi helyze­tet illeti, arról a szovjet vezető ..ismét aggodalommal szólt, s ezút­tal is hangsúlyozta, hogy a szilárd nemzetközi béke megteremtése tényleges cselekedeteket követel az .államoktól, s ami talán ennél .is: fontosabb, azt. hogy készek le- '°gydhe k''számolö’f^Wsío.rSl!ágfek ér- dekéitől is. BreÄiy'e’tf-" -eMWal sem, hagyta magát befolyásolni az Egyesült Államok vezetőinek im­már sorozatban elhangzó fenye­getéseitől, ehelyett leszögezte, hogy az államoknak türelmes munkával,, a tárgyalóasztalnál.kel’l megoldást találniuk a vitás kérdésekre. Nem hagyta viszont szó nélkül azokat az., amerikai követeléseket, hogy a Szovjetunió ■ tanúsítson „mér­sékletet” a nemzetközi életben. Erre reagálva hangsúlyozta: csu­pán a bizalmatlanság szítását, a nemzetközi béke alapjainak meg­bontását idézheti elő az olyan po­litika, amely a „mérsékletről és a kölcsönösségről” szónokol, miköz-, ben kihívó, provokatív irányvo­nalat követ, egyebek közt katonái téren is. A nagy világlapok sorra idézik Brezsnyev azon megállapításait is, amelyet az ázsiai helyzet ala­kulásáról mondott. Az SZKP fő­titkára tragikusnak minősítette, hogy a földrész egyik leghatal­masabb államának, Kínának a1 vezetői az ország erőforrásait a nemzetközi légkör mérgezésére fordítják. Üdvözölte ugyanakkor Indiának, a térség másik hatal­mas állama nemzetközi befolyá­sának növekedését, valamint Viet­namnak, Laosziak és Kambod­zsának Délkelet-Ázsia békeöve- ’ ketté nyilvánítását célzó törek­vését. Ez utóbbiról;' Ázsia békéjéről ” és biztonságáról volt szó Brezs­nyev és Fen Sovan tárgyalásain ' is. A két vezető újólag elutasítot- ’. ta az úgynevezett nemzetközi Kambodzsa-konferencia határo­zatait, amelyek beavatkozást je­lentenek egy szuverén állam ibel- ügyeibe. Magasra értékelték vi­szont Vietnam, Laosz és Kambod­zsa békekezdeményezéseít, köz-! tűk az ASEAN és az indokínai országok' közti regionális értekez­letre vonatkozó javaslatot. Hogyan értékeljük a Szolidaritás kongresszusának első szakaszát ? Még a nyugati újságírók sem titkolják, hogy a Szolidaritás kongresszusát a szervezet szél­sőséges körei szocialista- és szov- jetellenes rendezvénnyé változ­tatták. A felszólalások és a kongresszus által elfogadott do­kumentumok nem hagytak kétsé­get a gdanski tanácskozás szer­vezőinek és) ihletéinek valódi cél­jait illetően. Már a Szolidaritás kongresszu­si beszámolója is bizonyította, hogy. szó sincs a sokat hangoz­tatott partneri együttműködés szándékáról. A dokumentum ehe­lyett a vádaskodások sorát tar­talmazta a LEMP és a Lengyel Népköztársaság kormánya ellen. A Sít 'állította, ' hogy* a’ hatóságok Tierít'iS'- akarjffltfl leküzdeni az or- 'Szá'á'- mély- gazdasági" és társadal­omi'válságát, és olyan igényeket fogalmazott • meg, amelyeknek semmi közük a szakszervezeti feladatokhoz. Szemléltetésül csak egyet' közülük: „Elhatároztuk, hogy átvésSzük a felelősséget az ország megújhodásáért, az or­szágnak a válságból való kiveze­téséért.” A legmesszebbre a Szolidaritás azon provokatív felhívása ment, amely „harcra szólítja Kelet-iEu- rópa népeit a szocialista rend­szer ellen”. A TASZSZ állásfog­lalása ezzel kapcsolatban leszö­gezi: „A Szolidaritás főkolompo­sai, azok, akik szűknek találták a szocializmus elleni harchoz a lengyel .terület adta kereteket, ezzel az akcióval idegen ügyek­be avatkoztak be. Ezek a kisstílű politikusok arra tettek kísérletet, hogy hatást gyakoroljanak a Len­gyelországgal szomszédos orszá­gok, szocialista struktúrájára, s ily módon szolgálatot tegyenek az imperialisták 'diverzáns központ­jainak”. A Szolidaritás kongresszusi ha­tározatai éles elutasításra talál­tak az országhatáron belül is. A LEMP varsói pártbizottságá­nak állásfoglalása szerint a Szo­lidaritás olyan mozgalomként fejlődik, amely a lengyelországi társadalmi-politikai rendszer el­lenforradalmi úton való megvál­toztatására törekszik. A szerve­zet még el sem fogadott törvé­nyek ügyében már előre zsarol­ja a lengyel parlamentet. Vajon lehet-e ezt másképpen értelmez­ni, mint a politikai és a fizikai 9 Lisszabonban pénteken tömegtüntetés volt Dél-Afrika Angola elle­ni inváziója miatt. # Nők a földi életért jelszóval lányok és asszonyok részvételével békemenet indult Cardiffból Greenhambe. A békemenet résztvevői az eurorakéták angliai elhelyezése ellen tiltakoznak és a neutron- bomba betiltását követelik. • Véget ért a „Nyugat—81” fedőnevű hadgyakorlat a Szovjetunió nyugati részében. Képünk erről mutat részletet. terror irányvonalát még akkor is, ha mindez egyelőre nem véres formában jelentkezik? — teszi fel a kérdést a varsói pártbizott­ság nyilatkozata, és kijelenti: tel­jes egészében szembeszállunk a gdanski kongresszus irányvona­lával. Volt-e eredménye Begin tárgyalásainak ? Az a tény, hogy az izraeli mi­niszterelnök néhány héttel Szá­dat után érkezett Washingtonba, önmagában is arra vall, hogy ha földcsuszamlás nem is, árnyalat­nyi eltolódás mégis felfedezhető az amerikai—izraeli kapcsolatok­ban. Ennek számos oka van, köz­tük nem kevés a szubjektív elem. Az izraeli kormányfő alig volt képes leplezni sértődöttségét amiatt, hogy Reagan beiktatása előtt nem volt hajlandó találkoz­ni vele, mivel arra számított, hogy Begin vereséget szenved az izraeli választásokon. Mivel Wa­shington rosszul számított, a ta­lálkozót nem lehetett tovább ha­logatni. Mindkét fővárosban ud­varias és békülékeny nyilatkoza­tok igyekeztek előkészíteni a ta­lajt a tárgyalásokhoz. Begin ki­jelentette: konstruktív és gyü­mölcsöző megbeszélésekre számít, ugyanakkor viszont hangoztatta ellenvetéseit az amerikai AWACS- gépek Szaúd-Arábiába szállítása ellen. Bebizonyosodott azonban, hogy a tárgyalások középpontjában nem ezek a felderítő gépek áll­tak, hanem a libanoni tűzszünet­ből adódó lehetőségek kihaszná­lása és az autonómia-tárgyalások folytatásának kérdése. Ez önma­gában is azt jelzi, hogy a csúcs- találkozón a házigazda osztotta a lapokat, az amerikai érdekek­nek előbbre való kérdések álltak a figyelem előterében. Begin megpróbált ugyan előhozakodni az AWACS-repülőgépek ügyével, tárgyalópartnerei azonban elné­mították: Washingtonnak — úgy­mond — szélesebb szempontok­ból kell kiindulnia a Közel-Ke­leten. S hogy ez- mit jelent? Az Egyesült Államok szeretné na­gyon élesen meghúzni a kelet— nyugati konfrontáció vonalát a térségben, a lehetőség szerint el­mosni az arab—izraeli konfliktus határvonalait. Köztudott, hogy ezen a. kötélen már jó néhány amerikai elnök megpróbált egyensúlyozni, s az is, hogy idáig valamennyi lepottyant róla. Seres Attila • Szadat egyiptomi elnök uta­sítására a héten is folytatódtak a letartóztatások. Az elnök több­ször megfenyegette az ellenzőket és támadta a külföldi újságíró­kat is. # A nyugatnémet kancellár az olasz miniszterelnökkel az .európai biztonságról és a kelet—nyugati párbeszédről tárgyalt. Hétfőn hazánkba érkezik a kuvaiti uralkodó Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szep­tember 14-én, hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jaber ai-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, Kuvait állam uralkodója. Jaber al-Ahmed al-Japer al-Sa­bah sejk, Kuvait állam uralko­dója 1928-ban született Kuvait azonos nevű fővárosában, ö, a harmadik fia Ahmed al-Jaber al- Sabah emírnek, aki 1921 és 1950 között volt Kuvait uralkodója. Tanulmányait különböző kuvaiti iskolákban, illetve magánúton vé­gezte. Politikai tevékenységét 1949- bcn kezdte el. Kuvait független­né válását követően, 1961 és 1963 között különböző — külügy-, pénz- és olajügyi, kereskedelmi és iparügyi — miniszteri funkció­kat töltött be, illetve miniszter­elnök-helyettes volt. 1965. novem­ber 28-án, Cabah al-Salem al-Sa­bah emír uralkodása idején mi­niszterelnökké nevezték ki, majd 1966. május 31-én miniszterelnö­ki posztjának megtartása mellett trónörökössé választották. 1978. január 1-től Kuvait állam uralkodója, az 1977. december 31-én elhunyt Sabah al-Salem al- Sabah emír utódjaként. Koráb­ban hivatdlos látogatást tett egye­bek között a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban, az Egyesült Államokban, Nagy-Bri­tanniában és az arab országokon kívül több ázsiai államban. Most törökországi, bulgáriai és romá­niai látogatás után érkezik Ma-, gyarországra. (MTI) A Szolidaritás a hatalomra tör A Szolidaritás országos kong­resszusának első szakaszában saj­nálatos módon a kulisszák mö­gött meghúzódó elszánt antikom- munisták tevékenysége kerekedett felül — állapítja meg szombati kommentárjában a Trybuna Lu- duL Mint a LEMP központi lapja írja, az országos egyeztető bizott-i ság referátuma számot adhatott olyan építő lépésekről is, mint a nyolc szabad szombat ledolgozá­sáról szóló felhívás, vagy a vál­ság legyőzésére irányuló szak- szervezeti tevékenység. Ugyanak­kor az említett kommunistaelle­nes csoport kezdeményezésére egymás után születtek az olyan határozatok, amelyeket leginkább „tiltakozó jegyzéknek” lehet ne­vezni. Így történt ez a szakszer­vezeti törvény tervezete, a válla­latokról és az önkormányzatokról szóló törvénytervezetek esetében, sőt, ez utóbbival kapcsolatban a Szolidaritás országos tanácskozá­sa már jó előre a törvények boj­kottálását helyezte kilátásba. Ugyancsak ennek a csoportnak a számlájára írandó a kelet-európai országok dolgozóihoz intézett úgy­nevezett „üzenet”, amely a szö­vetségesek belügyeibe való meg­engedhetetlen beavatkozás. Voltak aztán olyanok is, akik nem a kulisszák mögött, hanem nyíltan, a szónoki emelvényről hirdették szocialistaellenes néze­teiket, a hatalommal való harcra, teljes szembefordulásra uszítot­tak, megkérdőjelezték a LEMP vezető szerepét, sőt odáig mentek, hogy mindezt a Szolidaritás egyes regionális szervezeteinek „prog­ramjaként” tüntették fel. „A kongresszus első szakasza nagyban fokozta a kételyeket, a reményeket pedig minimálisra csökkentette” a Szolidaritás te­vékenységével kapcsolatban — ál­lapítja meg a Trybuna Ludu, majd kifejezi azt a reményét, hogy ,a tanácskozás két hét múlva kez­dődő második szakaszában — mindennek ellenére — az építő irányzatok, kerülnek túlsúlyba. A LEMP sieradzi vajdasági ülé­sén mondott beszédében Stefan' Olszowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára a többi között rámutatott: egyre inkább látható­vá válik, hogy a Szolidaritás poli­tikai jelleget ölt és a hatalom át­vételére törekszik. Erről az elmúlt napokban azok a párttagok is meggyőződhettek, akik annak ide­jén jószándékkal léptek be az új szakszervezetbe. A Politikai Bi­zottság és a kormány — mondot­ta Olszowski — a LEMP kilence­dik kongresszusáig sok enged­ményt tett a Szolidaritásnak, a kongresszus óta azonban határo­zottan lép fel, anélkül, hogy a maga részéről lemondana a meg­állapodások irányvonalának foly­tatásáról. A párt lublini vajdasági bizott­ságának plénuma, amely szintén pénteken ülésezett, mély aggodal­mát fejezte ki a Szolidaritás kong­resszusán hozott politikai jellegű határozatok miatt, s elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a szakszer­vezet országos fóruma gyakorla­tilag ultimátumot küldött a leg­felső államhatalmi szervnek, a szejmnek. A lublini plénum külön is elítélte a kelet-európai népek­hez intézett úgynevezett „üzene­tet’-’. Biszku Béla köszöntése Biszku Bélát, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját 60. születésnapja alkalmából Németh Károly, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság üd­vözlő levelét. A köszöntésen, ame.lyre szom­baton a KB székházában került sor, jelen volt Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályveze­tője. Közgyűlés a Kecskeméti Ügyvédi Kamaránál (Folytatás az 1. oldalról.) Hoss'zú évek óta aktívan vesz­nek részt a Magyar Jogász Szö­vetség megyei szervezetének és járási csoportjainak a munkájá­ban. Hárman tagjai a megyei ve­zetőségnek, hárman pedig a szak­osztályok vezetőségében' dolgoz­nak, kettő működik, mint a já­rási csoport titkára. Foglalkozik a beszámoló az ügyvédi kamarán belül működő pártalapszervezet munkájával is. Megállapítja, hogy az év tava­szán tartott pártaktíva ülés — amelyen az MSZMP XII. kong­resszusa határozataiból az ügy­védekre vonatkozó feladatokat elemezték — igen jól szolgálta a tagság politikai fejlődését, hiszen a párthatározatok végrehajtásá­ban elsőrendű feladat hárul a párt- és KISZ-tagokra, s .nekik kell példát mutatni az ügyvédek^ re háruló pártfeladatok végre­hajtásában is. Országos megálla­pítás — amely a kecskeméti ka­mara tagjaira is érvényes —, hogy e feladatok jó ellátása fel­tételezi az igazságszolgáltatás egész rendszerének további töké­letesítését, az ügyintézés egysze­rűsítését. Emelni kell a szakmai és politikai képzettségét, a mun­ka elméleti, tudományos megala­pozottságát. A továbbiakban a beszámoló számot ad az elnökség munkájá­ról, a kamara gazdasági és szo­ciális tevékenységéről, a forgal-. mi feladatokról, a létszám alaku­lásáról, és az utánpótlás kérdé­seiről,. az ügyvédi etikáról, ellen­őrzésekről, a különböző szakmai és politikai szervekkel kialakított kapcsolatokról, s végül, a kamara belső életéről, anyagi és ügyvi­teli helyzetéről. A beszámoló, illetve az azt ki­egészítő szóbeli előterjesztés után dr. Karácsonyi István terjesztet­te a közgyűlés elé az ellenőrző bizottság jelentését, majd hozzá­szólások következtek. A felszóla­lók között volt dr. Borics Gyula, aki áz Igazságügyi Minisztérium nevében fűzött gondolatokat a beszámolóhoz, Terbe Dezső pedig a megyei .pártbizottság képvise­letében köszöntötte a résztvevő­ket, és kívánt további jó munkát a megye ügyvédeinek. A Kecskeméti Ügyvédi Kama­ra közgyűlése az elnökség beszá­molóját és az ellenőrző bizottság jelentését elfogadta, majd az ülés dr. Juhász Tibor elnök zár­szavával ért véget. G. S. Csapatezüst, egyéni bronz Szombaton délelőtt Zielona Go­rában, az öttusa-világbajnokság befejező Versenynapján a négy­ezer méteres terepfutásra került sor. Az öt szám összesítése alap­ján Lengyelország nyerte a csa­patversenyt, megelőzve Magyar­ország, Olaszország és a Szovjet­unió együtteseit. Az egyéni arany­érmet a lengyel Peciák szerezte meg, az ezüst az olasz Masalának, a bronz pedig a magyar Szombat- helyi Tamásnak jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents