Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxvi. évi. 215. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 13. vasárnap A Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási. Bizottság Vszonibaton 'közzétett nyilatkozatában utal a • magyar közvélemény mély felháborodására, azért, mert az arab népek igaz ügyét eláruló egyiptomi vezetés a demokratikus és haladó hagyományokhoz hű hazafiak ezreit tartóztatta le, s vetette börtönbe. A demokratikus és az emberi jógok durva megsértésével a rendszer minden ellenfelére lesújtanak, betiltják az ellenzéki sajtót, elbocsátják állásaikból a haladó érzelmű értelmiségieket. Az egyiptomi nép nem felejtette el — emlékeztet a nyilatkozat — hogy Nasszer elnök idején Egyiptom az arab nemzeti felszabadítási mozgalom központja volt, s rámutat: az ország demokratikus és haladó erői az elnyomás ellenére tovább folytatják a küzdelmet Szadat politikája és a Camp David-i alku ellen. Hangsúlyozza: a magyar közvélemény szolidáris az egyiptomi 'haladó és demokratikus erőkkel az elnyomás és az emberi jogok durva megsértése elleni küzdelmükben. (MTI) Közgyűlés a Kecskeméti Ügyvédi Kamaránál Tegnap délelőtt Kecskeméten,. a megyei bíróság épületének dísztermében tartotta közgyűlését a Kecskeméti Ügyvédi Kamara. Á tagoknak és a meghívottaknak előre írásban megküldött, s a legutóbbi, 1978. október 21-én tartott közgyűlés óta végzett . munkát, ' annak eredményeit, gondjait, az ügyvédek előtt álló feladatokat elemző beszámolóhoz dr. Juhász Tibor, kamarai elnök fűzött szóbeli kiegészítést, előzőleg azonban köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, a- meghívottakat. így többek között üdvözölte dr. Borics Gyulát, az Igazságügyi Minisztérium ál-, jamtitkárát, Terhe Dezsőt, az - MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Rőder Editet, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettesét, dr. Greiner Józsefet, a Magyar Jogász Szövetség megyei elnökét, a megyei bíróság elnökét, dr. Arvay Árpádot, a megyei tanács vb-titkárát, dr. Szabó Sándor megyei főügyészt, dr. Tóth Antalt, a megyei rendőr- főkaipitányság helyettes vezetőjét és dr. Dobos Lászlót, a népfront megyei elnökét. Az írásos beszámoló többek között megállapítja, hogy a beszámolási időszakban megfelelő volt az érdemi ügyvédi munka színvonala, az ügyvédek szakmai tevékenysége elősegítette a bíróságok munkáját, az eljárások egyszerűsítését és az állampolgárok jogainak érvényesítését. Az • A kamara elnöke köszönti a megjelenteket. • Az ügyvédek egy csoportja. ügyvédek döntő többsége jó szakmai munkával, példásan teljesíti az ügyvédi esküben előírt kötelezettségeit. Ezeken túl a megyében működő, több mint nyolcvan ügyvéd többsége aktívan . részt vesz a közéletben, a fejlett szocialista társadalom építésében. Így például segítségükkel hozzájárultak az 1980. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások munkájának eredményességéhez. Három ügyvédet választottak városi, négyet pedig községi tanácstagnak. De ott találhatók az ügyvédek a Hazafias Népfrontban, annak különböző bizottságaiban is. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeresen mutatkozott be a BÁCSÉP a budapesti paneles sorház-kiállításon 0 A BACSÉP tetőtér-beépítése« paneles sorháza a budapesti bemutatón. Budapesten, a XI. kerület/ ben az ÉVM paneles mit- gánlakás-épí- tési bemutató kiállítást rendezett. Ezen hat vidéki házgyár — a győri, a veszprémi, a kecskeméti, a szegedi, a debreceni, a. miskolci — valamint a Budapesti Lakásépítő Vállalat mutatta be a lakásválaszték bőví- ítése céljából kifejlesztett paneles csalá- diház- és sorháztípusát. A bemutató megnyitását megelőző sajtótájékoztatóján Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes elmondta: szükségessé vált, hogy az eddig nagyobb beruházások kivitelezésével foglalkozó állami építőipar — a lehetőségein belül — nagyobb részt vállaljon a magánlakás-építésben. Ez késztette arra a vállalatokat, hogy .teljesen előregyártott, paneles technológiával, magasszintű gépesítéssel, jelentős előmunka-megtakarítást és gyors kivitelezést lehetővé tevő magánlakás-építési módszert dolgozzanak ki. A Sashegyen rendezett bemutatóval az ÉVM egyben versenyeztetni kívánja a házgyárral rendelkező építőipari vállalatokat, hogy melyik tud több komfortot nyújtó, gazdaságosabban kihasználható, az igényeknek jobban megfelelő, és olcsóbb te- tőtér-beépítéses paneles lakást ajánlani. Ami a költségeket illeti — mondotta a miniszterhelyettes — nem a pályakezdők, most először lakáshoz jutók jövedelmének felelnek meg. Hazánkban azonban olyan fejlődési szakaszba érkeztünk, amikor a mennyiségi lakásépítés mellett egyre inkább jelentkeznek a minőségi igények is. A lakosság körében sokan vannak olyanok, akik meglévő lakásukat nagyobb alapterületűvel kívánják felcserélni, és ezért anyagi áldozatokra is hajlandók. A bemutatásra kerülő lakások ilyen célra alkalmasak, s a VI. ötéves tervbeli az ország különböző helységeiben 15—20 ezer ilyen lakás építhető fel. Ezek építésére egyébként a hagyományos családiházakénál jóval előnyösebb pénzügyi feltételeket állapítottak meg, mert a hitel felső határa azonos az egyedi többszintes lakóházakéval, s az építtetők az eltartott gyermekek után szociálpolitikai kedvezményt kapnak. Mód nyílik azonban az építtető saját munkájának hasznosítására is. Ezzel pedig a kisebb jövedelműek részére is lehetővé válik az építésbe való bekapcsolódás. A minta-lakótelepen bemutatásra kerülő lakások alapterülete 46-tól 112 négyzetméterig, s az egy szobás lakástól az 1+5 félszobásig terjed. Kulcsátadásos bekerülési költségük négyzetméterenként 8 ezer 500 .és 12 ezer forint között mozog. Nemcsak kulcsrakész állapotban rendelhetők azonban meg. A félkész- állapotúak — amelynél a tetőtér csak szerkezetkészen kerül átadásra — 10—18 százalékkal olcsóbb. Megrendelhető csak szerkezeik ész állapotban is az épület, ez 40—45 százalékkal kerül kevesebbe. Az ilyen. lakások építését mindenki a saját anyagi erejéhez mérten és ízlésének megfelelően fejezi be. A sajtótájékoztató utáni mintalakótelepi látogatáson a panelos családiházak és sorházak gazdag választéka tárult az újságírók elé. Az itt elkészült 43 lakás változatos formában, sokféle megoldást kínál. Természetesen a vélemények is kialakultak a látogatás végére. A legtöbb kedvező nyilatkozatot a BACSÉP és a szegedi DÉLÉP mintaházairól hallottuk. A BÁCSÉP mintaházait alkotójuk, Kovács Ferenc építésztervező mutatta be. Mindkettő 95,5 négyzetméter alapterületű. Ebből a földszinten 52, a tetőtérben 43,5 négyzetméter a lakásterület. A földszinten nappali szoba, főzőkonyha, étkező, kamra, W. C.- mosdó, a másik típusnál a különbség, hogy étkezőkonyha van. A tetőtérben: közlekedő, W. C., fürdőszoba, és három félszoba helyezkedik el. A másik típusnál beépített szekrények is vannak. A BÁCSÉP tetőtér-beépítéses paneles sorházai nemcsak kivitelre, otthonos elrendezésre kaptak kedvező elbírálást, hanem árban is. A Borsod megyei ÁÉV- vel együtt a legolcsóbban kivitelezhető lakást a BÁCSÉP produkálta. Kulcsátadásra készen — szőnyegpadlósan, konyhabútorral, beépített szekrényekkel, gáztűzhellyel, gázüzemű központi fűtéssel felszerelve — négyzetméterenként 8 ezer 600 forintba kerül. Félkész állapotban (a földszint teljesen készen, a tetőtér szerkezetkészen) 7 ezer 100 forint. Csak szerkezetkészen (falak, külső nyílászárók, tetőzet) 3 ezer 800 forintba kerül. A vállalat egyébként rövidesen Kecskeméten is bemutatja majd mintalakótelepét. A HunyadivároSban ugyanis október végéig a 10 lakásos, év végéig az újabb 16 lakásos mintaházai készülnek el. N. O. Véletlenül, a vonaton lettem fültanúja két fiatalember diskurzusának. Amiről szó volt: az, idei nyaralás, vagyis a fülkében tartózkodó idegennek teljesen közömbös téma. Egyikük sopánkodására mégis föl kellett figyelni. Beszámolójának lényege: jó cimborá- . jával és annak feleségével az Adrián kempingeztek, és .bár összejött minden, amitől ' remekül érezhették volna magukat, a két hét mégsem sikerült négyüknek úgy, ahogy előzőleg elképzelték.* Mindenesetre megfogadták: a házaspárral — kit a strandon és a bazáron kívül az égvilágon | semmi nem1 érdekelt — többé ‘egy lépést sem tesznek külföldre. A panaszkodó srác, mivel 'testközelből érzékelhette a régi mondás igazát, miszerint csak lakva, összezárva, egymásra utalva ismerhetjük meg tökéletesen egymást, a maga módján levonta a tanulságot. Én pedig ismét igazolva láttam egy személyes tapasztaláson is alapuló sajnálatos feltevést: utazási gyakorlatúnkban — ha úgy tetszik: kultúránkban — még mindig nem értük el az európai színvonalat, sőt még a-felnőttkort sem. Most, hogy elmúlt aZ idő- járását, átlaghőmérsékletét tekintve legvérmesebb reményeinket is beváltó július és augusztus, hogy hivatalosan is véget ért a turista főszezon, még friss emlékezettel őrzik az idegen tájak és városok arculatát, az ételek bizarr izét és illatát, a fülbemászó új dallamokat azok, akik évi rendes szabadságuk ideje alatt az ország határain túl p ihentek- vándoroltak. Közülük sokan hajlamosak úgy elkönyvelni világjárásukat, mint csupán egy kellemes, avagy kínos családi eseményt, aminek a legfőbb jellemzője — akár megérte, akár nem —, hogy sokba került. S ha már az anyagiasságnál tartunk, eszembe jut az a notórius utazó ismerősöm, aki rendszeresen úgy minősíti hosszabb-rövidebb túráit, hogy szép tolt, jó volt, de bizony azt a vagány farmerdzsekit, szuper kvarcórát stb. ott kellett hagynia a boltban, mert nem futotta illegálisan amúgy is megfejelt valutakeretéből. Az, hogy ki hol üdül, miként hasznosítja a maga javára d legmegfelelőbben a szabad idejét — magánügy. Am annál• sokkal több, ha százezrek, milliók kelnek útra. Az Utazás, .a turisztika a ki- kapcsólódásnak és szórakozásnak olyan formája, amelynek tudva vagy nem tudva, társadalompolitikai jelentősége van, még pedig nem is kicsi. Mindenképp gazdagítja az általános ismereteket, tágítja a benne résztvevők látókörét, sajátos eszközeivel lehetővé teszi, hogy az emberek közvetlenül megismerhessék egymás életét, hazáját, vívmányait és gondjait, erősítve ezáltal is a népek barátságát. Az idegenforgalomnak ugyanakkor —, mint a nemzetgazdaság szerves' részének — rendkívül fontos gazdaság- politikai tartalma is van. A közgazdasági szóhasználat „láthatatlan exp ort"-nak, a szakmai zsargon „füst nélküli ipar"-nak nevezi. Tény, hogy lényegesen gazdaságosabban . „termelhetünk” devizát a turizmus által, mint például árukivitellel, hisz a vásárló, a fogyasztó helyünkbe jön, érték- arányosabb árakat kénytelen megfizetni., Hogy ez évben pontosan milyen bevételre teszünk szert a nemzetközi idegenforgalom révén, s hogy ebből a magyar állampolgárok turisztikai kiadásai mekkora összegre rúgnak, azt — mivel csak az esztendő kétharmadánál tartunk — ma még megjósolni nem lehet. De nincs kizárva, hogy megdől egy-két korábbi rekord, hisz Magyar- ország a tranzitforgalommal együtt évenként már régóta több vendéget fogad, mint lakóinak száma. Jártuk tehát az idén is, az utóbbi hónapokban is a világot, mert világot látni nagyszerű dolog. Még akkor is, ha némely — úgy tűniTe még mindig túl sok — honfitársunk rendszerint zsörtölődve, kényszerű beletörődéssel veszi tudomásul, hogy az utazásra kapott dollárból, márkából stb. nemigen telik luxusszállóra, vagány farmerdzsekire, szuper kvarcórára. És az sem titok, hogy ezt a megszorítást elsősorban azok sérelmezik, akiknek jövedelme nem állít vágyaik elé pénzügyi korlátokat. Dehát — szerencsére — differenciálás nálunk létezik egyebek között a bérekben, rtincsen viszont a valutakiutalásban. Köztudott: a földkerekség legtöbb országában — a nár lünk gazdagabbaknál is — devizális költségekkel találja szembe magát az utazni szándékozó. Ez gazdasági szükség- szerűség, hiszen ma már százmilliókban mérik a nemzetközi turizmus utasforgalmát. S ebben a tömeges népvándorlásban mégiscsak többnyire a kis pénzű embereké a főszerep. Hát nyilvánvalóan annyit és úgy kaphatunk mi is, hogy mindenkinek jusson. S különben is — lehet-e ezt elégszer hangsúlyozni, kell-e unalomig ismételni? — külhoni látogatásainkból, bolyongásainkból profitálni csak egyféleképpen illő és érdemes: a jó barátok között, jó hangulatban, kellemesen eltöltött idő emlékével. Tiszteletben tartva vendéglátóink szokásait, hagyományait, megcsodálva természeti szépségeiket, kultúrtörténeti értékeiket, s nem utolsósorban: jóindulattal alkalmazkodni társainkhoz, akikkel útra keltünk. K. F. .Talajmunka, gabonavetés, terménybetakarítás Több tízezer hektár szántót szórtak meg az elmúlt hetekben szervesanyaggal és műtrágyával, I s forgatták talajba gyeszerte. átmeneti | hűlés és csa3 padék után, a kedvezőbb idő lehetővé tette a mun- ka meggyorsítását. Az érett termés összegyűjtésén kívül, a gabonafélék ' magágyának készítése most a legsürgetőbb. A rozs, az őszi árpa vetésének ideje beköszöntött. Kecskeméten a Törekvés Tsz gazdái e hét közepére befejezték több száz "hektár rozs vetését, az árpáét pedig pár nap múlva kezdik. A Kiskunságban másutt is javában vetik az őszi .kalászosokat. A ke- nyérnekvaló számára viszont a hűvösebb október hónap az ajánlott. A magágy készítése a búzának szánt területen sem halogatható sokáig, hiszen a vetésig a talajnak be kell érnie, a talajéletnek ismét helyreállnia. Jánoshalmán a Jókai Tsz gazdái az ősziek. .vetésterületének előkészítésével egyidőben, a tavasziak mélyszántás előtti tápanyag-utánpótlását. végzik gyors a magágykészítést szorgalmas- felvétele) V ■ütemben. A közös gazdaság növekvő termésátlagainak ez az egyik titka. Hasonlóképpen tesznek a nagybaracskai Haladás Tsz tagjai. A bajai járás évente 780— 800 hektáron búzát termesztő szövetkezete a tavaszi növények termesztésében is kiemelkedő eredményt Szokott elérni.- Bácsalmáson a helyi állami gazdaság mutat példát a környező szövetkezeteknek a napraforgó •termesztésében. A Petőfi Tsz szakemberei jól gyümölcsöztetik a szomszédos nagyüzem termesztési tapasztalatait A nyári forróság ugyan csökkentette a napraforgó hozamát a bácsalmási határban is, az olajosmag-termesz- tés a Petőfi Tsz-ben mégis biztos jövedelmet hozó ágazattá vált • Nagybaracskán zák. (Méhesi Éva / 9 Balra: berendezett félszoba a tetőtérben.-9 Alsó képünk: ilyen a nappali szoba a földszinten. (Straszer András felvételei)
