Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-10 / 212. szám
TIL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma összeül AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 212. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. szeptember 18. csütörtök a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bízott* sága ma Kecskeméten ülést tart. A végrehajtó bizottság megtárgyalásra javasolja az értelmiség helyzetéről és szerepéről a gazdasági és művelődési viszonyok alakításában, valamint az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkamódszeréről és munkarendjéről szóló jelentéseket. Tudomány ;— technika i oldal Megújuló vezetők «. oldal A Megyei Művelődési Közoont az új évadban 5. oldal AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1300. ÉS A FELSZABADULÁS 37. ÉVFORDULÓJÁN: Ünnepi díszszemle Szófiában Impozáns katonai díszszemlével és szánpompás felvonulással emlékeztek meg szerdán Szófiában a bolgár állam megalapításának 1300., és a szocialista forradalom győzelmének 37. évfordulójáról. A bolgár városok és. falvak szerdán zászlódíszben köszöntötték a szabadság ünnepét. A szófiai dolgozók hagyományos ünnepi felvonulását a bolgár főváros szívében, a Szeptember 9. téren tartották meg. Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének vezetésével pontosan 9 órakor foglalták el helyüket a Georgi Dimitrov mauzóleum mellvédjén a párt és az állam vezetői, a munkásmozgalom veteránjai, ismert közéleti személyiségek. Hriszto Dobrev vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, a katonai díszszemle parancsnoka tett jelentést Dobri Dzsurov hadseregtábornoknak, a BKP KB Politikai Bizottsága tagjának, nemzetvédelmi miniszternek, aki a BKP KB, az államtanács és a minisztertanács nevében köszöntötte a kettős jubileum alkalmából a felsorakozott alakulatokat, a katonai akadémia és a katonai főiskolák hallgatóit. Dobri Dzsurov beszédében hitet tett a Bolgár Népköztársaság töretlen békepolitikája és a Varsói Szerződés szervezetén belüli szövetségi elkötelezettsége mellett. A 37 évvel ezelőtt győzelmet aratott szocialista forradalom óta eltelt változások érzékeltetésére elmondta, hogy az elmúlt negyedszázadban a termelési állóalapok értéke nyolcszorosára, az ipari termelés volumene 2,4-sze- resre, a munka termelékenysége 7-szeresre, a nemzeti jövedelem 6,5-szeresére növekedett. A lakosság reáljövedelme 3,5-szeresére, a társadalmi fogyasztási alapok 14-szeresükre emelkedtek. A 45 perces katonai díszszemle a Bolgár Néphadsereg katonai akadémiája és a tisztiskolák növendékeinek díszmenetével kezdődött. A gépesített alakulatok sorát harci helikopterek nyitották meg, ezeket MÍG— 21-es és M'IG—23-as vadászrepülők követték. A szófiai dolgozók másfél órás színes, vidám hangulatú felvonulását a sportolók ünnepi bemutatója nyitotta meg. Kedves színfoltja volt a felvonulásnak, amikor úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a Dimitrov-mauzó- leum mellvédjén álló párt- és állami vezetőket. Ezután a bolgár főváros dolgozói kerületenként vonultak fel. Bulgáriában szerdán országszerte felvonulásokkal, koszorú- zási ünnepségekkel emlékeztek meg a kettős jubileumról. (MTI) TART AZ UBORKA, A ZÖLDBAB ÉS A NYÁRI GYÜMÖLCSÖK SZEZONJA Száz vagon paradicsomot dolgoznak fel naponta A Kecskeméti Konzervgyárban, ahol az idén 10 300 vagonnyi zöidség-gyümölcs tartósításával számolnak, most van a feldolgozás csúcsidénye. Csak paradicsomból száz vagont fogadnak naponta, s még tart az uborkasavanyítás, a zöldbabtartósítás és a nyári gyümölcsök befőzése. A hét végéig üzemel a csemegekukorica-feldolgozó vonal, amelyen napi két tonna nyersanyagból készül a külföldön keresett, és itthon is kedveltté vált dobozolt ku- koricakonzerv. A karbantartás után ismét termel a bébiételgyár. Továbbra is 29-féle receptúra szerint készülnek a bébiételek friss, idei termésű alapanyagból. A konzervgyár laboratóriumában dolgoz.- nak a választék bővítésén, húsos, darabosabb ételek kikísérletezésén. Rövidesen megjelenik a bébiital is, amit szintén 200 grammos üvegekben hoznak forgalomba. Kapható lesz ribizli, ba- nános és vegyes gyümölcsből készült rostos ivóié a kicsik számára. A felnőttek frissítő italválasztékát pedig meggynektárral, sütötöklével és kecskeméti gyümölcskoktéllal bővítik, amit félliteres üvegekbe palackoznak. Az utóbbi időben tömegesen megnőtt az érdeklődés a társadalmi, gazdasági kérdések iránt, s azóta egyre többen teszik lel a kérdést magánbeszélgetések és hivatalos eszmecserék alkalmával: ki is hát az igazi értelmiségi, és mi a jeladata annak, aki jogosan ide sorolható? Ugyanakkor tanulmányok hosszú sorát említhetnénk ezzel kapcsolatban csupa olyan írást, i cikket, könyvet, amelyik valamilyen formában azzal foglalkozik, azt taglalja, hogy társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában milyen szerep jut az értelmiségnek. Kiket sorolhatunk hát a — szocialista, a haladó — értelmiség közé? A kérdésre adott válaszok, a magyarázatok igen-igen sokfélék. Ezeknek az értékelése külön tanulmányt érdemelne. Sietünk leszögezni, hogy szerintünk nem kizárólag az iskolai végzettségtől, s nem a beosztástól függ az, hogy valakit értelmiséginek tarthatunk-e yVagy nem! Egészen másról van szó. Az értelmiségit bizonyos fokig alkotó embernek fogjuk fel. Ez alatt azt értjük, hogy a diploma■ önmagában nem elég; s nem elegendő — mint mondottuk — a beosztás sem. Mert lehet valaki a diplomával a kezében közönyös, ridegen-hide- gen dolgozó, s fordítva is: kevesebb értékű papírral is felhívhatja magára a figyelmet egy-egy megszállott lokálpatrióta, községi-városi vezető stb. Theodor Geiger szociológus szerint „Nem úgy lesz valaki művelt, hogy mindenféle ismerettel itömi a /éjét, hanem ha átéli korának lényegét, és átteszi szellemi ritmusát'". Találó meghatározás. Jól mutatja, hogy nem a papír, a végzettség, az írásos műveltségi „igazolvány" a fontos, hartem a kötődés, a szoros kapcsolódás az élethez, a valósághoz, a társadalomhoz. Éneikül szó sem lehet arról, hogy valakit haladó értelmiséginek számítsunk, hogy a korszerűen vett értelmiség csoportjába soroljuk. Napjainkban értelmiséginek lenni egyfajta külön felelősséget is jelent. Mert, ki tagadhatná, hogy akinek megadatott a nagyobb műveltség, az összefüggések tökéletesebb látása, a dolgok lényegének megértése, az ezzel együtt nem kis feladatot vállal magára: többek között azt, hogy másokkal együtt, tudatosan és tervszerűen igyekszik az életet megváltoztatni, megszépíteni. Hogy jogosan sorolhassuk őt az alkotó értelmiség körébe. És ez nem kis dolog. Különösen, ha meggondoljuk, hogy Bács-Kiskunban is — mint szerte az országban — az utóbbi évtizedek alatt jócskán megnőtt a szellemi dolgozók száma. Azoknak a létszáma a lakosság arányához ,képest, akik valamilyen formában értelmiségi munkát végeznek, értelmiségi munkakörben dolgoznak, tevékenykednek, alkotnak. Amikor erről a napjainkban oly fontos kérdésről szólunk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül — a valóság tényei ezt bizonyítják —, hogy a mai értelmiségnek hazánkban két fontos jellemzője van. Egyrészt a korszerűnek mondható szakmai tudás, felkészültség jellemzi őket, másrészt viszont — mint fentebb már utaltunk rá — a szakmailag nagyszerűen felkészült szellemi dolgozók közéleti szereplése, mely egyre inkább nélkülözhetetlen. Mert a tanár, az ag- ronómus, a mérnök stb. egyformán ki kell, hogy vegye a részét a társadalomépítés időszerű tennivalóiból. Alkotó értelmiségről csakis ezeknek az alapján beszélhetünk. V. M. TOVÁBBLÉPETT AZ ÉPÜLETLAKATOS-IPAR Exporttermékek a megyei gyáraiból Fémmunkás • Alsó képünk: áll az iraki bű- tőházóriás első szekciójának váza — Kecskeméten. nini imt íi*-' «I Egy évtizede a Fémmunkás Vállalat feladata még kizárólag az volt, hogy ellássa az építőipart lakatosipari termékekkel. A könnyűszerkezetes kormány- program meghirdetése után, annak részeseként — az eredeti kötelezettségeinek is elegeit téve — az ipari létesítmények gyártására és szerelésére felkészülve megvalósította a rendszerelvű, iparosított építkezést. Kezdetben a hazai beruházások gyorsításában, az építőkapacitás iránti nagy kereslet teljesebb kielégítésében hasznosították a könnyűszerkezetes csarnokokat. A kecskeméti gyár ilyen irányú termeléséinek felfutása után szocialista exportra is szállítani kezdtek. Most pedig — az itthoni beruházások mérséklése idején — továbblépett a Fémmunkás' Vállalat: könnyűszerkezet-gyártó kapacitásának gazdaságos - kihasználása végett tőkés exportra köt szerződéseket. , Az exporttermelésben részt vesz a vállalat mindkét Bács- Kiskun megyei gyára. A kecskeméti kollektíva — mint arról Laczi István termelési főmérnök tájékoztatott — az évek óta jelentős volument képviselő szocialista exportjában olyan jelentős létesítményekhez szállított csarnokszerkezetekeit mint például az uszty-ilimszki cellulóz- kombinát a Szovjetunióban. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására hozott párt- és kormányhatározatok szellemében a vállalat tavaly kezdett komolyabb tőkés export tárgyalásokba, s ezek közül néhány már ebben az esztendőben érezteti hatását a termelésben. A Fémmunkás kecskeméti gyára korábban a Magyar Hajó- és Darugyár kooperációs partnereként tizennyolc darab toronydaru és gépház egységét állította elő, líbiai megrendelésre. Ez volt az első, közvetett tőkés exportja. Az idén már teljesen önálló vállalati és gyári feladatként elkészítettek egy csarnokszerkezetet iraki megrendelésre, autóbuszfestő üzem céljára. A ‘létesítményt a helyszínen, Iszkanderia városban, már össze is szerelték. Szintén Irak a megrendelője annak a négy, salját tervezésű, egyenként mintegy egy hektár alapterületű hűtőháznak, amelyek közül az elsőt most gyártják Kecskeméten, s az idén kettőnek az elemeit szállítják ki. A másik kettő előállítását 1982. elejére vállalták. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának egy-egy hűtőház 15 millió forint árbevételt jelent. Líbia a másik fejlődő ország tíz ipari csarnokot rendelt, amelyek egyenként 5 ezer négyzet- méter alapterületűek. Ezeket a könnyűszerkezetes épületeket kompletten szállítják a vevőnek, míg az iraki hűtőházak térelhatároló elemei nem a Fémmunkás üzemeiből kerülnék ki. Ezek elkészítéséhez ugyanis nem rendelkeznek megfelelő panelhabosító géppel. A líbiai exportban együttműködik a kecskeméti és a kiskunhalasi gyár. Az utóbbiak — mint erről Tóth Pál műszaki főmérnöktől hallottunk — oldalpanelokat készítenék a csarnokokhoz. A vállalat halasi gyára az iraki üzletből a szükséges hidegen hajlított profilok előállításával és a hűtőházak külső lemezburkának festésével részesedik. Többek között ezekkel a munkákkal is igyekeznek kihasználni a FILLOD beruházás keretében üzembe helyezett korszerű berendezéseiket. Komoly népgazdasági és vállalati érdekek fűződnek ahhoz, hogy a líbiai üzletfél tetszését megnyerje az első tíz könnyű- szerkezetes épület. Ugyanis ha ez sikerül, további mintegy 100 millió dollárt érő üzletkötésre nyílik lehetőség a VI. ötéves tervben. A kiskunhalasi gyár 1981—82-ben egy FILLOD rendszerű irodaépületet is előállít líbiai megrendelésre. A kecskeméti Fémmunkás gyár ez évi értékesítési terve 520 millió forint, aminek teljesítésében a folyamatos szovjet exportnak is jelentős szerep jut. Újabban tizenhét csarnokszerkezetre kötöttek szerződésit, amelyek közül — egyenként 10 milliós értékben — az idén 7—10 darabot szállítanak. Egyelőre a szocialista export értékét nem éri még el a tőkésé, de a jelenleg érvényben levő, körülbelül 6 millió dollárt érő, részben 1982-re szóló szerződések révén aránya növekszik. A kiskunhalasi gyárban szintén jelentős mértékben nő ebben az évben a tőkés export aránya. Ezeknek az exportkötelezettségeknek a teljesítéséhez fel kellene zárkózniuk az anyagellátó vállalatoknak is, rövidebb határidejű szállításokkal, hogy a népgazdasági érdekeket valóban erejükhöz mérten szolgálhassák a Fémmunkás megyei gyárai. A. T. S. • Szállításra kész gerendák az iraki hűtőházhoz, amelyet a munkás szakemberei terveztek. (Pásztor Zoltán felvételei) Fém- • A líbiai exportépület tető paneljeihez lemezeket szabnak. Főiskolai tanévnyitók A megye két felsőfokú oktatási intézményében, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán és az Óvónőképző Intézetben már a múlt héten lezajlottak a tanévnyitó ünnepségek. Mindkét intézményben a főigazgatók köszöntötték az elsőéves hallgatókat. E héten folytatódtak a főiskolai tanévnyitók. A bajai Tanítóképző Főiskolán szeptember 7-én nyitották meg az új tanévet. A nagy múltú intézményben száznyolcvanegy első éves, összesen pedig — a levelezőkkel együtt — több mint hatszázhatvan hallgató folytatja tanulmányait az 1981—1982-es tanévben. Az ünnepség hangulatát díszdiploma átadása emelte. Greguss Pálnak, a Szegedi József Attila Tudományegyetem nyugdíjas profesz- szorának rubindiplomát nyújtottak át. A kilencvenkét éves professzor, aki ma is előad az egyetemen, hetven évvel ezelőtt, 1911ben Aradon szerzett tanítói oklevelet. Ugyancsak hetedikén nyitották meg a tanévet a bajai vízügyi főiskolán. A vízügyisek ünnepségén részt vett Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság titkára, s ott voltak Baja város párt- és tanácsveze-* tői is. Itt hetvenkilenc első éves hallgató kezdte meg tanulmányait, a három évfolyam nappali tagozatán összesen kétszázhu- szonketten tanulnak, s százhuszonöt levelező hallgatója van az intézménynek. Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán tegnap délután tartották meg a hagyományos tanévnyitó ünnepi tanácsülést. Filius István, a Főiskolai Kar igazgatója mondott beszédet. Az eseményein részt vett Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, Dénes Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Terhe Dezső, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, Gráner Gyula, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Az ünnepségen népköztársasági tanulmányi ösztöndíjak adományozására került sor, s kihirdették a hallgatók munkaversenyének az eredményeit. Verők István tanárnak a címzetes főiskolai docens címet adományozták. Az ünnepi tanácsülésen egyébként száztizenhét első éves hallgató tett fogadalmat. Az ország egyetlen kertész üzemmérnökképző intézményében a nappali tagozaton háromszáznegyvenha- tan, a levelező tagozaton pedig harmincán tanulnak az új tanévben. A különböző továbbképzéseken — üzemmérnöki szakosítón, tanfolyamon — további hatszáz szakember bővíti ismereteit a főiskolai karon. R. M.
