Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
t 1981. szeptember 5. • PETŐFI NEPE • 3 s PANASZKODIK A LAKÓ, PANASZKODIK A BÉRBEADÓ A lyukas csatornához is pénz kell Panasz egy házra. Aki elmondja: Csőszt Sándorné bérlő, a kecskeméti Nagykőrösi utca 31. szám alatt. — Nézze csak! Mennyi javítanivaló volna ebben a házban. Itt ez a kapualj. A bejárata ke- iraimit, tisztára seperve. De milyen az oldala? A vakolat ott jön le, ahol akarom. Csak hozzá kell nyúlni. iMár mutatja is, hogyan.. Egy helyen egy 60—70 centiméteres deszkát, amely eddig a falra volt tapasztva, több tenyérnyi vakolattal könnyedén leválaszt. Az omladékot aztán majd össze kell seperni. Az ember tébolyt kap... Föl, az első emeletre, egy ége- delem magas lépcsőház vezet. — Itt ,meg az a baj, hogy a ház- felügyelő, ha már piszkos, ' pókhálós a fal, gumicsőből locsolja — jelzi kísérőm. Meresztgetem a nyakam. Rájövök aztán: ilyen magas fal legfeljebb tűzoltóknak való. Nem egy házmesterasszonynak. — A csatornánkat még nem látta — vezet tovább Csőszi néni, aki már nyugdíjas, és már 1950 óta lakik itt, egy földszinti bérleményben. — Folyik száz ágra. Eső után rozsdafoltos alatta a gangom. — Azt még okvetlen írja meg, hogy amikor 1968-ban ibevezet- ték a gázt, a falon- a csöveket csak 12 év. -múlva festették be — zárja a fogyatékosságok leltárát Csőszi Sándorné. Azaz, még valami... — Az eipber bizony isten tébolyt kap, mire kijön valaki az I KV-tói! A fonák helyzet, melyet Csőszi néni vázolt, rejt magában némi tanulságot. Maradjunk azonban tárgyilagosak. A Nagykőrösi utca 31., amelyet még sokan laknak, korántsem menedékház. Testes, vaskos, amolyan régimódi emeletes, de a jobbik fajtából. Erős falai közt ma is 19 család él, köztük a legrégebb óta itt lakó Csőszi Sándorné és férje, akiknek a bérleménye jóval átlagon felüli, mondhatni: lakályos. Száznégy négyzetméteren két nagy szoba, egy valamivel kisebb harmadik, konyha, fürdőszoba, W. C., előtér, s kí- ^_vüla gaqg. Mindezért havi 392 : fŐnSii.liöt^ fizetnek ma; azelőtt 108 Volttá lakbér. „Régen másként volt” — Luxus lakbérért lakunk — mondja Csőszi néni. — És annyi a kiadásunk! Két éve 10 ezer forintért festettünk. Rendbehozattuk a helyiségeket. Télen ezer- forintos gázszámlákat fizetünk. Az idén televíziót, mosógépet vettünk. Ezek után jöttek az IKV- tól azzal, hogy fizessünk ötezer- négyszázvalahány forintot, annak a két gázfűtőkészüléknek a fele árát, amelyekkel -biztonsági okokból a régieket felcserélték. — Ilyet még nem láttam! — véli helyzetét ma is sérelmesnek a Nagykőrösi utca 31. bérlője.— Július 30-án felszerelték a fűtő- berendezést, de már tartotta is a .markát az IKV gyorsszolgálatának dolgozója: fizessem ki a részemet. Honnan? Miből? Haladékot kértem, de nem kaptam. Végül a férjem fizetett a múlt héten. Nem olcsó az élet manapság sehol. Tudjuk jól. Csőszi Sándorné azonban nem annyira a pénzügyi, inkább a hivatali eljárással nincs kibékülve. — Miért? — Régen másképp volt. Ha az IKV pótolt valamit, két hét múlva postázta a felszólítást — csekkeket is mellékelt —, hogy majd ennyi időn belül kell törleszteni ennyit és ennyit. Most pedig, tessék, kitalálják ezt a gyorsszolgálatot! Így látja a bérlő. Joga van így nézni, de csöppet sincs igaza. Ha nagy a lakás, lehet kisebbre cserélni ... A pénz a vállalatnak is pénz Mint vélekedik erről, egyáltalán a lakás-korszerűsítés (-karbantartás, -fenntartás) anyagi fedezetéről a másik fél: a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat? Márton Lajos igazgató példaként hozza fel, hogy ha valaki a tv-jét, a rádióját, a hűtőszekrényét javíttatja, vagy kicseréli, fizet érte. A boltban pénzért vásárolunk.. S ha valakinek elielej.- tene a vállalata fizetni, az beérné-e csupán üres borítékkal? Márpedig, olvasóink a tanúi Pereskedés milliókért című, július 8-i cikkünk — ebben a lakbérrel adós kecskeméti bérlőkről írtunk — nem hagyott'kétséget afelől, hogy a tartozik-köve- tel kálváriájában az ingatlankezelő és távfűtő vállalat nagy borítékja vészesen sovány. — Hízott-e azóta ez a „boríték”?— várom Márton Lajos válaszát. Akik fizettek — Igen. Az év eleji állapothoz képest egymillióval csökkent a hátralék összege. Ebből 200 ezer forintot közvetlenül a cikk után fizettek be. Kecskés Lísdó például már másnap kifizette több mint 11 ezer forint tartozását. Rajita kívül is többen voltak, akik hamarosan fizettek. Másoknak, akik jelentkeztek és indokolt volt náluk, .részletfizetési kedvezményt adtunk. Biró Margittal, aki a Bethlen körút 20—22. szám alatt lakik, megegyeztünk, hogy havi 1500 forinttal tör lesütheti 17 ezer forintos adósságát. — Egyenesbe jutnak-e végre? — Szeretnénk — bízik a vállalat vezetője, bár még mindig gondterhelt —, de ez nemcsak rajtunk múlik. Négymillió-nyolcszázezer forint a behajtatlan követelésünk. Ebből 3 és fél millió távfűtési tartozás. Van olyan bérlőnk, aki már 3 éve nem fizet fűtési díjat. A legfurcsább az, ha sokakat — jogosan — figyelmeztetünk tartozásaikra, nem pénzzel, hanem ezzel állnak elő: „A levél hangja jogszabály ízű, pa- ragrafusos”. A valóság ezzel szemben, hogy a kilószámra gyártott felszólítások — amelyek sokakról úgy peregnek le, mint pénz híján a lyukas csatornákból a víz — nagyon is tárgyilagosak, sőt udvariasak. Cserebere, nem adom? — „Futnak a pénzük után ...”, utaltunk, júliusi írásunkban arra, a helyénvaló, jogos küzdelemre, melyet egy tanácsi vállalat vív a saját pénzéért, milliókért. Ennek során több száz olyan adóst felkerestek, akinek az adóssága feliül' van kétezer forinton. Az „eredmény” lehangoló volt. Orbán Dezső, aki korábban az Április 4. tér 5. szám alatt, a földszint 1-esben lakott, ahelyett, hogy törlesztette volna 4072 forint adósságát, tanácsi bérlakását önhatalmúlag elcserélte egy másikkal. Most a Sörház utca 19. szám alatt lakik. Orbán Ferenccel — előzetes értesítés alapján — kétszeri kísérlet után sem sikerült beszélnie a vállalat jogtanácsosának, aki 14 ezer 302 forint lakbérhátralék ügyében kereste őt, hasztalanul. Másutt elhunyt az adós. Aki beköltözött a helyére, hajlandó átvállalni a 2345 forint tartozást, amennyiben a lakást az IKV kiutalja neki. Két helyen: a Március 15. utca 36-ban és a Pákozdi csata utca 16. szára alatt meg egyszerűen ajtót se nyitottak a vállalat megbízottjának. Eljött az idő, hogy a bérbeadót — vagy képviselőjét — idegenül, értetlenül fogadják némely tanácsi bérlakásban ? Mit lehet itt tenni? Bármit, csak nem belenyugodni. A lyukas ereszcsatornákat, a vedlett falú házakat, a szinte elérhetetlenül magas lépcsőházi falakat — és még sok egyebet — nem az égiek fogják, forint nélkül rendbe tenni. Ennek ára is van! Kohl Antal FILMJEGYZET Képtelenségek — képen • A formás Lucy, a kékszemű Joe és a félvér Bili vadnyugati környezetben. Üjabb úgynevezett macaroni-, vagy spagetti-wes- tern tűnt fel a mozivásznakon. Ez alkalommal olasz— francia—NSZK együttműködés sredménye a kimondottan szórakoztatási célból életre Hívott produkció. A címe: Egy zseni, két haver, egy balek. A rendező Damiano Damiani neve jobb • reményű alkotásokról jut eszünkbe. Társadalmi töltésű filmjeit most piff-puff töltésűre ^cserélte. Ugyanakkor nyilvánvaló a mesterségbeli tudása itt is, különösen a félelem és a feszültségek éreztetésénél. A többi kelléket igyekezett humorban, fordulatokban és lövöldözésekben tálalni. Bő másfél óra alatt megismerkedhetünk a Vadnyugat legvidámabb, legfölényesebb és alkalmasint legj ólnevel tebb fegyverforgatójával. A "neve Joe Thanks (Köszönöm, Joe), Az égszínkék szemű Terence Hill alakítja, ugyancsak könnyedén. Gyakran találkozik — kocsmában, fogdában, és vadnyugati hegyek tövében — a formás Lucyval. A hölgy egy kissé csapodár a szerelmi vágyódásaiban, s olykor ez is Joe ellen hangolja az indián származását szégyenlő útitársátt Bilit. De nemcsak indiánok adják ki magukat fehéreknek, hanem fordítva is. Ezenkívül bőséggel fordul elő átöltözéses szerepcsere, kutyaszorítós helyzet, és üldözés lovon meg két lábon. Mindez nem kis summa — 300 ezer dollár — megszerzéséért történik. Pontosabban azért, hogy önzetlen hőseink visszajuttathassák az összeget megérdemelt tulajdonosaiknak, az indiánoknak. Még pontosabban azért, hogy legyen elég fordulat a játékban, amely időnkénti trükkjeivel már-már rajz-, vagy bábfilmre emlékeztet. A macaroni-western úgy hasonlít az eredeti vadnyugati filmekre, mint a műanyag az igazira. Ez persze nem jelenti, hogy minden esetben rosszabb, vagy kevésbé felel meg a célnak. Csak az a kérdés, hogy mi a cél. Aki tudja, hogy mire vált jegyet, mosl sem csalódik különösebben. H. F. Őszi megyei könyvhetek Hasznosan szolgálja a már hagyományos, évenként megrendezésre kerülő őszi megyei könyvhetek az új olvasók, a könyvvá- sárlók toborzását, a kortársi magyar irodalom legjavának népszerűsítését. Minden ősszel jó alkalmak kínálkoznak ezáltal arra, hogy a felszabadulás utáni, közelebbről az elmúlt negyedszázad fejlődését művészi eszközökkel bemutató alkotások széles körben elterjedjenek. Az idei könyvheteket október közepétől november 6-ig rendezik meg országszerte. A sokrétű és szerteágazó rendezvénysorozat sikeréhez a legkülönfélébb intézmények és társadalmi szervek igyekeznek jó összefogással hozzájárulni. Az idei eseménysorozatnak nagyszerű hátteréül szolgál majd a fogyasztási szövetkezetek kilencedik kongresszusára való felkészülés. Ebből az alkalomból a Heves megyei MÉSZÖV, elnöksége felhívással fordult a könyvterjesztésben részt vevőkhöz annak érdekében, hogy közös erővel növeljék tizenöt százalékkal a könyvforgalmat, a tavalyi esztendő azonos időszakához viszonyítva. % A Könyvértékesítő Vállalat szövetkezeti főosztálya a napokban közrebocsátotta, a Szövetkezeti Könyvértesítő című kiadványának idei ötödik számát. Ebben többek között arra hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy továbbra is segítsék az Qlvasó Népért mozgalom alapvető célkitűzéseinek további megvalósítását, valamint az olvasás.- terén még megmutatkozó, úgynevezett „fehér foltok” eltüntetését. Ahol ígéret helyett cselekszenek • A nagyrészt társadalmi munkában épült új iskola. Gondosan őrzik Vaskúton a tanácsháza egyik szobájában azt a vörös selyemzászlót, melyet az 1976—80. közötti időszak településfejlesztési veresenyében a kétezer-ötszáz feletti lakosú községek versenyében első helyezettként nyertek. Ha a zászlóra hímezve felsorolnák azt a rengeteg társadalmi munkát, amit ezért tettek, talán még a legapróbb betűkkel sem férne rá. Sándor Mihályné — a Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett vb-titkár — 27 éve végzi Vaskúton e feladatát. Mint mondja, ha valaki belép irodájának ajtaján, már kérdezés nélkül tudja, hogy mi járatban van. Minden családot, minden embert ismer a községben, pedig annak nem kevesebb, mint 4160 lakosa van. Nehéz volna utánaszámolni, hányszor kopogtatott be a házak ajtaján, hogy összefogásra, társadalmi munkára kérje a község lakóit saját érdekükben, a község fejlesztéséért, szépítéséért. S azok nem ígérnek, hanem jönnek és cselekszenek, legyen az járda- vagy útépítés, iskolaépítés, vagy virágültetés. A tanácstagok saját körzetükben ugyanígy szót értenek a lakossággal. A vb-titkár íróasztalfiókjából feljegyzések, naplók kerülnek elő, mert hát öt évre visszamenőleg ugyan ki emlékezne a községfejlesztés minden mozzanatára ? Aztán sorrendbe kerül minden, és már idézi is a lakosság és a gazdasági szervek összefogásának egy-egy jelentős állomását: 1976. m —Az V. ötéves tervciklus első évének legfőbb tennivalóit a járdaépítésben láttuk. Bizony nem volt jó hallgatni, hogy itt-ott még sárban kell járni a házak előtt. Ebbén az eszendőben ötszáz négyzetméter járdát építettünk a lakosság segítségével, mintegy 144 ezer forint értékben. Ezzel a község minden utcájában mindkét oldalon elkészült a szilárd burkolatú járda. Hatvanezer forint értékben vásárolt a. tanács rozsatöveket, amit a lakosság nemcsak elültetett, de azóta is példásan gondoz. Ebben az évben az utak, járdák és a parkosítás érdekében végzett társadalmi munka értéke elérte a 6 millió 505 ezer forintot. 1977. A társadalmi munkát ebben az esztendőben a Rákóczi utcában levő betonút tükrének elkészítésére koncentráltunk, s ezzel elkészült kétezer négyzetméter betonútburkolat. Ugyancsak ebben az évben kezdtük meg az új, hat tantermes iskola építését, valamint a napközi konyha felújítását, természetesen valamennyit jelentős társadalmi munkával. Az eredmények önmagukért beszéltek. Egyre többen jöttek a hívó szóra. Ez év végén már hétmillió 555 ezer forint értékű társadalmi munkát könyvelhettünk el. 1978. A község szépítése újabb jelentős állomáshoz érkezett. Megkezdtük a művelődési ház felújítását, és a mozi kialakítását a fejlesztési alapból. Ebben az évben jelentős tartalékot tettünk félre az iskola építésének befejezésére. Százezer forintot fordítottunk további parkosításra, díszfákat, cserjéket és virágokat vásároltunk, a lakosság pedig elültette. A tanácstagok a maguk körzetében fáradtságot nem ismerve, saját példamutatásukkal lelkesítették a lakosságot a közösségi munkára, amely évről évre növekedett. 1978-ban nyolcmillió 124 ezer forint volt a községben végzett társadalmi munka értéke. 1979. Ebben az évben a magánerős lakásépítéseket segítettük. Huszonkét állami telket biztosítót-. tunk, amelyen a családi házak néhány kivételével már elkészültek, s a boldog tulajdonosok birtokukba vehették. Kifogástalan minőségben, esztétikailag elismerésre méltóan elkészült az új iskola, és folytatódott a tornacsarnok építése. Ugyanebben az évben társadalmi összefogással új lőtér épült. Nem sokkal, de mégis tovább nőtt a társadalmi munka értéke, amely elérte a 8 millió 813 ezer forintot. Ebben már benne van az újonnan megépült buszvárakozó is. 1980. Tovább sokasodtak a magánházak, melyek elé 200 négyzet- méter járdát építettünk társadalmi munkával. Ezekhez az épületekhez kétszáz folyóméter vízhálózatot készítettünk. A parkok kipusztult virágainak pótlására negyvenezer rózsatövet, illetve díszcserjét vásároltunk. Községünk parkfelülete jelenleg eléri az ötezer négyzetmétert. Nem lenne teljes a kép, ha kihagynám a gazdasági szervek igen jelentős társadalmimunka- és anyagi segítségét, amely nélkül aligha szerezhettük volna meg a településfejlesztési verseny első helyét. Legtöbb segítséget a Bácska termelőszövetkezettől kaptunk, amely a község legnagyobb munkaadója. Kezdeményezője volt annak a mozgalomnak, hogy a gazdálkodó szervek és a községi tanácsok a művelődési házakat közösen üzemeltessék. A megyében elsők között kötöttek szerződést a községi tanáccsal az említett közös üzemeltetésre. Ehhez a szövetkezet évi 150 ezer forinttal járult hozzá. Ezt az összeget 1980-tól 20C ezer forintban hagyta jóvá a közgyűlés. A színház- és mozihelyiség átalakítását a tsz építőbrigádja vállalta, hasonlóképpen építette az új iskolát, a tornacsarnokot, és a rövidesen átadásra kerülő tanuszodát. Az új iskolánál a tsz szocialista brigádjai 8460 óra társadalmi munkát végeztek. A termelő- szövetkezet 1979-ben az „Oj termés” szobrát ajándékozta a községnek. Jelentős támogatást nyújtanak a különböző sportszakosztályoknak és "a tömegsportnak. Anyagilag és társadalmi munkává! segítik az iskolát, óvodát es napközit. A községben dolgozó ktsz is igen jelentős társadalmi hozzájárulással támogatja Vaskútot. Csupán az 1980-as évben 2550 óra volt az általuk végzett társadalmi munka. A Bajai Mező- gazdasági Kombinát vaskúti kerülete 3720 órával növelte tavaly a községben végzett társadalmi munka óráinak számát. A mind szélesebb körű községi összefogás 1930-ban már 13 millió 599 ezer forint értékű társadalmi munkát tett lehetővé. Sándor Mihályné még sorolná tovább, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy elmondhassuk: Vaskúton nincs hiány cselekvő kezekben. A virággal szegélyezett házsor, az évente gyarapodó létesítmények tenniakarásról tanúskodnak. Talán éppen ezt hirdeti a tanácsházán őrzött vörös selyemzászló, melyet nemrég vettek át a településfejlesztésben elért ötéves munkájuk első helyezéseként. Szabó Ferenc • Előtérben az alacsonyabb épület a tornacsarnok, mögötte az emeletes: a tanuszoda, melyet rövidesen átadnak. Bővülő kínálat építőanyagokból Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Anyag- és. Árhivatallal közösen értékelte az építőanyag-ellátás helyzetét és megállapította, hogy az idén összességében kedvezően alakult, s a még fellelhető gondokat már nem tényleges áruhiány, hanem elsősorban áruterítési és szállítási, továbbá választéki problémák okozzák. Alapjában tehát bőséges a kínálat az építőanyagok túlnyomó részéből. A kedvező változást nemcsak á termelés fejlesztése segítette, hanem az is hozzájárult, hogy a beruházások mérséklődésének kapcsán az állami építőiparból átcsoportosított építőanyagokkal is javították a lakosság ellátását. A legjobb úton haladunk afelé, hogy kínálati piac jellemezze az építőanyagok eladását, vásárlását Sok jel mutatja, hogy helyenként már a vásárlókért versenyeznek az egymást helyettesítő termékek gyártói. A legfontosabb építőanyagok közül cementből a kínálat jóval meghaladja a keresletet, ennélfogva még a termelést is mérsékelni kellett. Kedvező az elllátás égetett darabos mészből. s miután a közelmúltban adták át a Bere- mendi Cementgyár új mészüze- mét, fokozatosan bővül a kínálat a keresett mészhidrátból is. Több éves ellátási gond végére tettek pontot a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai három új födém- gerenda-gyártó gépsor üzembe helyezésével. Oj szolgáltatással is elébe mentek a vásárlók igényeinek. ugyanis a TÜZÉP és a Volán vállalatokkal kötött szerződésekkel lehetővé tették, hogy a vállalat öt gyárának 80—100 kilométeres körzetében az építés helyszínén darus kocsik emeljék be a családi és társasházak födémpaneléit vagy más nehéz betonelemeit A lakosság ellátását jelentősen javíthatja a kiskereskedelmi építőanyag-forgalmazás fejlesztése, amely elsősorban a teljes választékot adó nagy építőanyag-telepek, korszerű raktárüzemek létrehozásán alapul. Ezek aránya a jelenlegi hálózatban mindössze 4,3 százalék, s az összes építőanyag-telepnek pedig több mint a fele elavult, kicsi és még a fejlesztésre is alkalmatlan. Miután a_ nagy és korszerű telepek teljés hálózatának kialakítása sok éves feladat, átmeneti megoldásként a többcsatornás értékesítés létrehozása is hasznos lehetne. Ezért az ÉVM és az Országos Anyag- és Árhivatal olyan gazdasági ösztönzők kialakításának lehetőségeit vizsgálja, amelyek az iparvállalatokat is érdekeltté tehetik abban, hogy ne csak elenyésző mennyiségben és szükséges rosszként, hanem jelentős arányban és kifizetődő tevékenységgel közvetlenül a termelők, a gyárak adjanak el építőanyagot a lakosságnak.
