Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 4. A KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK Küldöttgyűlés Lászlófalván A mezőgazdasági szövetkezetek decemberben tartják kongresszusukat. Az előkészületek első lépéseként megválasztották képviselőiket a megyei küldöttközgyűlésre. Ezekben a napokban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kiadott kongresszusi irányelveket vitatják meg. A lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben Szecsődi György elnököt és Nagy Lászlóné fökönyvelőhelyettest választották meg a megyei tanácskozásra. Az elmúlt napokban tartotta azt a küldöttgyűlést, a közös gazdaság tagsága, amelyen megvitatta az irányelveket. Számos javaslat, észrevétel hangzott el a tanácskozáson. Szecsődi Györggyel csokorba szedjük ezeket. — Az irányelvek többek között tartalmazzák a termelési rendszerek és a közös gazdaságod kapcsolataival összefüggő megállapításokat. Ez a mi összejövetelünkön is szóba került. Egyetértünk azzal, hogy az utóbbi időben egyes esetekben megtorpanás jelentkezik az együttműködésben. Vannak azonban más jellegű gondok is. Egyik az, hogy a rendszerek bizonyos eszközök — gépek, anyagok — beszerzését, forgalmazását, kisajátították maguknak. Ezért az üzem kénytelen kapcsolatot teremteni valamelyik rendszerrel, hogy ezekhez hozzájuthasson. Nem vitatjuk, hogy ennek ellenében korszerű technológiát kapunk, amely növeli a terméseredményeket, de sok esetben hiányzik a közös kockázatvállalás, az anyagi érdekeltség. A nagyobb rizikót a termelőszövetkezet vállalja, tehát rehdezni kellene a kapcsolatrendszert. A szövetkezetek feladata a háztáji gazdálkodás támogatása. Azt azonban a közös gazdaság hatáskörébe kellene utalni, hogy miképp történjen a háztájiban előállított termékek után a munkanap-jóváírás. A kötelező munkanapok számát ugyanis szerintünk másképp kell megállapítani egy termelőszövetkezetben, mint egy szakszövetkezetben. Többen szóvg. tették hogy sok a jogszabály, és ezek gyakran változnak. Hiányoljuk, hogy a korábbi években jól bevált módszert nem alkalmazzák, vagyis nem küldi meg a területi szövetség, vagy a Pénzügyminisztérium az egyes témákban kialakult állásfoglalásokat. Ez 1978. december 31-ig így volt, és sok segítséget adott nekünk. A területi szövetséghez beérkezett kérdéseket, az arra adott válaszokat megkaptuk, és jobban el tudtunk igazodni a jogszabályok dzsungelében. Mert bizony előfordul, hogy ha akár egy kötőszót nem jól értelmezünk, jön a bírság, meg a különböző szankciók. Szociális gondokrói szólva többen megjegyezték, hogy hátrányos helyzetben vannak azok az asszonyok, akiknek férje a szövetkezet járadékosa volt, mikor meghalt és a feleség nincs még 63 éves. Idős korban már nagyon nehéz elhelyezkedni, főleg paraszti munkához szokott asszonyoknak, akik életük nagyobb részét tanyán élték le. Ha nincs, aki segítse őket —, rokonság például —, akkor megélhetésük nagyon keserves. Mondjuk 57 évesen özvegyen 'maradt valaki, és nen> annyira rokkant, hogy özvegyi járadékot kapjon. Tavasz- szal a háztáji föld kimérése idején mindig felkeresnek az ilyen elesett emberek engem is, hogy miért nem kaphatnak annyi háztájit, mint korábban. Most csak 3 ezer négyzetmétert kaphatnak, míg azelőtt ennek kétszerese járt nekik. Igazságtalannak tartják, hogy ők a termelőszövetkezet alakulásakor földjükkel, gazdasági felszerelésükkel beléptek, és most öregségükre ilyen minimális támogatásban részesülnek. Természetesen mi segítjük az időseket, ahogy az erőnktől telik, de az a támogatás kevés. íme, néhány téma azok közül, amelyekről szó esett a küldött- gyűlésen. Ezeket a megyei tanácskozásra továbbítják a termelőszövetkezet küldöttei. K. S. A Beremendi Mészmű A Beremendi Cementmű új mészművében, amely egymilliárd forint költséggel épült, évente száznegyvenezer tonna égetett mészkövet és száznyolcezer tonna mészhidrátot készítenek. Az új létesítményt augusztus 20-a alkalmából avatták fel és adtak át rendeltetésének. 9 Az égetőttzemből naponta átlagban négyszázötven tonna égetett mészkövet szállítanak a hidrátüzembe. (MTI-fotö) • A központi vezérlőteremből irányítják a mészmű berendezéseinek működését. IRÁNYELVEK BAJÁN A VI. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKRA Az országos és megyei átlag • Nagy erőfeszítéseket tesznek az export növelésére a textilruházati üzemek is, köztük a FÉKON gyára, ahol felvételünk készült. A VI. ötéves terv középpontjában a népgazdaság, ezen belül elsődlegesen a külgazdaság egyensúlyának helyreállítása, az életszínvonal megőrzése, az élet- és munkakörülmények javítása áll. Űjszerü vonása a tervtörvénynek, hogy nyitott, tág teret enged a rugalmasságnak, a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásnak. Ennek tükrében beszélgettünk az MSZMP bajai városi bizottságának a tervidőszakra elfogadott Irányelveiről Krascsenlcs József gazdaságpolitikai munkatárssal. Magasra helyezett mérce — A tervezés bátorsága mindig függ az előző időszak eredményeitől. Baja gazdasága milyen esztendőkre tekint vissza ? — kérdeztem. — A város történetének eddigi legnagyobb gyarapodását hozó ötéves terve volt az ötödik. Tehát az alapok erősek voltak a VI. ötéves terviünk kimunkálásához, ezért ismét magasra helyeztük a mércét: az 1985-ig tartó időszakra, hasonlóan az előzőhöz, az országos és a megyei átlagnál is nagyabb ütemű fejlődést irányoztunk elő. A gyors előrehaladásban változatlanul az ipar fejlődésének lesz meghatározó szerepe, ami természetesen szükségessé teszi a többi ágazat és az infrastruktúra összehangolt fejlesztését is. A termelést csaknem ötven százalékkal növeljük öt év alatt, de nem mindenáron! Határozottén érvényt szerzünk városunkban annak a fontos népgazdasági követelménynek, hogy a termelés csak ott bővíthető, ahol gazdaságosan értékesíthető termékeket készítenek. Kétszeresére nő az export — Az export hogyan alakul? — A termelés tervezett, országos és megyei átlagot meghaladó növekedési üteme összhangban van az exportorientált fejlesztés népgazdasági követelményeivel. Több mint kétszeresére nő a város exportja 1985-ig, s ezen belül a tőkés kivitel több mint háromszorosára. Ezt az elképzelést kedvező szerkezeti változás mellett valósítjuk meg. A szelektív fejlesztés követelményét figyel lembe vévé ‘. megkülönböztetett módon 'támógátjük az élélmíszér- gazdáság vállalatait és szövetkezeteit. Esetünkben pozitívan értékeljük mind a mennyiségi, mind a minőségi növekedést. Elősegítjük az exportra, főképp a tőkés exportra termelő ipari vállalatok gyors ütemű fejlődését. — Milyen szerkezeti változás áll küszöbön Baja gazdaságában? — A térség természeti és köz- gazdasági adottságaival összhangban az ipar szerkezetében arányeltolódás következik be az élelmiszeripar javára. Ezzel növekszik a mindinkább stratégiai cikknek számító élelmiszerek előállítása Meghatározó jelleggel számítunk rá, hogy. a Bácska Húsipari Közös Vállalat jól szervezett munkával eléri majd célkitűzéseit a tervidőszakban. Bízunk abban is, hogy a hűtőipar bajai gyárának nagyszabású fejlesztése határidőre befejeződik. Városi szintű feladat, hogy az élelmiszeripari vállalatok munkaerőigényének kielégítését elősegítsük, és hogy megteremtsük részükre a szakmunkásképzés feltételeit. Programokhoz kötődni — Mi válható a többi ágazatban? — Nagy erőfeszítéseket tesznek a gép-, a textilruházati és a faipari ágazathoz tartozó üzemeink is a termékszerkezet korszerűsítésére, az export és általában az értékesítés dinamikus növelésére, ezt tükrözik a VI. ötéves terveik. Helyeseljük," erősítjük ezeket a szándékokat. Örülünk a Finomposztó Vállalat felfelé ívelésének, s várjuk, hogy a Ganz Villamossági Művek és a FÉKON gyára is mielőbb feloldja azt a feszültséget, amelyet a magasabb szervezési, minőségi követelmények életbe léptetése és a létszám egyidejű csökkenése váltott ki náluk. Egyre nagyobb tőkésexport-feladatok megoldására vállalkozik a Bácska Bútoripari Vállalat és a Lakberendező, Építő- és Vas Ipari Szövetkezet. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az ÉPFA gyár kitűnő kollektívája is megtalálja helyét a kedvezőtlenebbé vált értékesítési körülmények közepette is. A jövő elé tekintve mindany- nyiszor felhívjuk a város termelőüzemeinek figyelmét a kezdeményező magatartásra: kutassák erőteljesebben a népgazdasági és a KGST-programokhoz való kötődés lehetőségeit. Az anyagi-technikai oldal — Megalapozott az átlagosnál gyorsabb fejlődés koncepciója? — A városi pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a gazdaságiszerkezeti és az anyagi-technikai oldaláról egyaránt az. Az V. és a VI. ötéves tervben a termelési és a termékszerkezet módosulásával párhuzamosan 8 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházást hajtunk végre. Ezzel lényegesen javultak, illetve tovább javulnak az anyagi-technikai feltételek, és emelkedik az1, infrastrukturális színvonal is. A fejlesztés valamennyi jelentősebb termelőüzemünket érintette, korszerűsödött a technológiájuk, s bár még nerp a kívánatos mértékben, de javult a munka- és üzemszervezés, a szociális ellátás. Fontos feladat, hogy az üzemekben racionális gazdálkodással megteremtsék a befekte- _ tett milliók mielőbbi megtérülésének feltételeit. Ettől függ, hogy az átlagon felüli fejlődés, s ezzel a dolgozók átlagon felüli anyagi elismerése valóság lesz-e. Bízunk benne, hogy a szabályozómódosítások is határozottabban befolyásolják majd ebben az irányban a vállalatok munkáját. A fő kérdés — Mi jelenleg az elképzelt gazdasági fejlődés legfőbb feltétele? — Az előző tervidőszakban a fölött gazdasági nehézségek kapcsán felszínre jöttek és feszültségeket akoztak, s még okoznak is az emberi feltételekben meglevő hiányosságok, hibák, a vezetői munka gyengeségei. Ügy látjuk, hogy városunkban jelenleg ez a fő kérdés a továbblépés szempontjából, a személyi feltételek megteremtése, az élőmunkával való ésszerű gazdálkodós, az alkotóképesség sokoldalú kibontakoztatása, az irányítás színvonalának emelése, a város szellemi erejének jobb hatásfokú igénybevétele, a hazai és a külföldi tudományos eredmények szélesebb körű hasznosítása a termelésben, a gazdálkodásban, a szervezésben és az értékesítésben egyaránt. — Mik a konkrét tennivalók? — A sok közül néhány: jobban hozzá kell igazítani a szakmunkásképzést a változó gazdasági és szakmai szerkezethez; bátrabban kell élni a munkaidőn túli mellékfoglalkoztatás lehetőségével; ahol indokolt, ki kell dolgozni a munkaerő-átcsoportosítás felT tételrendszerét; több figyelmet kell fordítani a bedolgozói rendszerre, a járási, városi kooperációra; növelni kell az üzemekben a szellemi kapacitást fiatal szakemberek alkalmazásával; emelni a jó egyéni munka rangját anyagi elismeréssel, differenciálással. És a sor elejére kívánkozik: emelni kell a vezetői munka színvonalát. Csak olyan vezetőknek szavazunk bizalmat, akik a gyenge képességűekkel, a korszerű módszerek iránti érzéketlenségükkel nem teszik kockára az irányításukkal dolgozó nagy kollektívák jövőjét. A középszerű, elszürkülésre hajlamos vezetőknek humánusan megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a képességeiknek megfelelő beosztásban dolgozhassanak. Helyszíni segítés — A pánt miként segíti a gazdasági elképzelések valóra váltását? — A munkahelyi pártszervezetek többsége egyre inkább a súlyuknak megfelelően foglalkozik a gazdaságpolitikai kérdésekkel. Kezdeményező magatartást tanúsít a mai követelmények elfogadtatásában, a feszültségek levezetésében és a kritikai felvetésektől sem tartózkodik. A VI. ötéves tejben azt várja a várbsi pártbizottság az üzemi párt- és velük együtt a társadalmi szervektől, hogy elősegítik és ellenőrzik a gazdálkodás javítását követelő határozatok végrehajtását. A munkahelyi demokrácia elmélyítésével alkotó légkört teremtenek. Érdemi felaídatuk a párt- és a társadalmi szerveknek a szocialista versenymozgalom továbbfejlesztése, a tervcélokkal összhangban. Munkálkodjanak az információk gyors cseréjén, a megalapozatlan döntéseket akadályozzák meg. Valljuk, és a pártbizottság is eszerint tevékenykedik, hogy a politikai szervek munkájában a helyszíni segítés, a dolgozók közti agitáció semmivel nem pótolható — mondotta Krascsenics József, a bajai városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársa. A. Tóth Sándor A művezetőnő Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának termékei igen jó minőségűek, keresettek a, vásárlók körében. A gyár kollektívájának érdeme az ős, hogy az itt készülő cipőkből évről évre több kerül a szocialista és tőkés államokba is. — ’Sikereink egyik forrása — mondta legutóbbi' beszélgetésünk alkalmával Kiss Bálint igazgató —, hogy .nagy gondot fordítunk a szakmunkások nevelésére. Ezalatt nemcsak a fiatalok képzését értem, hanem azokra a felnőttekre is gondolok, akik napi munkájuk mellett vesznek 'részt az oktatásban‘ és szerzik meg a szakmunkás-képesítést. Ezeknek a felnőtt szakmunkásoknak a száma már meghaladja a 70-et. A szakmával rendelkezők sem állnak meg, napjainkban 15-en gyarapítják tudásukat a Cipőipari Technikumban, ök képezik azután a középvezetők, termelést irányítók- utánpótlását. Már többen dolgoznak vezető munkakörökben olyanok, akik itt szerezték az alapismereteket. Közöttük például Kordás Éva művezető is, a Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosa ... Amikor e beszélgetés után hamarosan találkoztam 81 dolgozó termelésének irányítójával, szinte alig akartam elhinni, hogy ez a fiatal, karcsú nő kereken húsz éve, hogy átlépte a gyár küszöbét. — Talán nem is tudnám megmondani, hogy miért választottam ezt a szakmát — mondja elgondolkodva Kordás Éva, amikor a két Vévtizedről beszélgettünk. — Ebben a vonatkozásban messze szakadtam a családtól. Édesapám festő-mázoló volt, öcsém is ezt a szakmát választotta. Édesanyám ápolónő, nővérem is az lett. Én pedig cipőfelsőrész-készítő. Hamar megszerettem a szakmát és kedvvel végeztem amit rám bíztak. Alig néhány évi munka után kevésnek éreztem a tudásomat, beiratkoztam a technikum esti tagozatára. Négy évi tanulás után 1971-ben megszereztem a technikusi képesítést és ekkor gyártás-előkészítő lettem. Ezt a munkakört is hamar megszerettem, de ettől függetlenül megörültem, amikor két év múlva megbíztak a művezetői teendők ellátásával. Egy kicsit féltem eleinte, mert ettől kezdve negyven dolgozó tevékenységéért kellett vállalnom a felelősséget. Nagyon sok - segítséget kaptam Huszka Zoltánnétál aki szintén mint művezető dolgozott s egykor a tanítványa is voltam. Külön örülök annak, hogy az irányításom alatt dolgozókkal — akiknek létszáma időközben 81- re növekedett belső átszervezés következtében — jól megértjük egymást. Ha valakinek visszaadom a selejtes munkát, nem sértődik meg, hanem belátja, hogy nekem van igazam. Persze — teszi hozzá — erre ritkán kerül sor. Terveim? Vágyaim? Szeretném, ha továbbra is tartani tudnánk a mostani minőségi és mennyiségi szintét. Szeretnék továbbra is jó kapcsolatban maradni munkatársaimmal. Jövőre beiratkozom a kétéves vezetőképző tanfolyamra, remélem sikeresen el tudom majd végezni. A magánéletem? Egyedül nevelem 9 éves kisfiam, akinek most majd sokat kell segítenem a 'tanulásban. Remélem, még az idén sikerül megkapnom a régen áhított OTP-lakást, amire 1972 óta várok. Ez nagyon szép ajándék lenne két évtizedes munkám után.., O. L. . .. ,.. ....^ /; * '• •; • — Ezeket a lábbeliket a mi szalagunk készítette...
