Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
IDŐJÁRÁS Várható idójárás ma estig: északon kevesebb, délen több felhő. Néhány helyen. Inkább csak a déli megyékben kisebb eső, zápor. Mérsékelt. Időnként megélénkülő északkeleti, keleti szél. Hajnalban és reggel helyenként köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7, 12. Legmagasabb nappali hőmérséklet 18, 23 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 18 fok volt. _______________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 207. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 4. péntek A Minisztertanács ülésé A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a népgazdaság ez évi fejlődéséről, valamint a pénzügyminiszter előterjesztését s pénzügyi helyzet alakulásáról. Megállapította, hogy az 1981. évi tervet nehezedő körülmények és feltételek között kell végrehajtani, ezért a vállalatok változó piaci feltételekhez való alkalmazkodókészségének növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsítására. a hatékonyság és az egyensúly javításának előmozdítására további intézkedések szükségesek. A Minisztertanács egyidejűleg áttekintette az 1982-es népgazdasági terv és költségvetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a tervezőmunka további feladatait (MTI), Kielégítő áruválaszték az élelmiszerüzletekben Küszöbön az ősz. A gyerekek tízóraival, uzsonnával indulnak az iskolákba. Hamarosan itt a szüret. A belföldi turizmus sem hagy alább egyik napról a másikra. Jelesebb névnapok következnek, majd az év vége három nevezetes eseménye: a Télapó, a karácsony és a disznóölés próbára teszi az élelmiszer-kereskedelmet. Legnagyobb - ellátónk, a BEK 206 üzletében ez idő tájt fogyasztói éves szükségletének hozzávetőleg egyharmadát fedezi. A jelenlegi és a következő hónapokban várható ellátásról So- hajda Ferenccel, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Milyen most az alapellátás? — Alapvetően jó — felelte az igazgató. — A tőkehúst és a halat országos készletből kapjuk. Az ipar ígérete szerint a töltelékáru (szalámi-, virsli-, kolbász-, debreceni-, szafaládé-) ellátás az év hátralevő időszakában zavartalan lesz. A sütőipar rendelésünknek megfelelően szállít. Kecskeméten a naponta forgalomba hozott kenyér 80—100 mázsa, amely a konténeres szállítással szebben, kevesebb törődéssel érkezik a boltokba. Ami a többi napi cikket illeti: cukorral, zsírral, fűszerekkel, sóval, gyufával és még számos, nélkülözhetetlen áruval el vagyunk látva bőségesen. Javult a mosó- és az öblítőszerek kínálata is. A mai napig 24 millió forint értékű gyümölcsöt és zöldséget adtunk el, ennek a kétharmadát a megyeszékhelyen. Az egyes üzletek elé kitelepült standjainkon addig árulunk, ameddig az időjárás engedi. Burgonyára korlátlan mennyiségben számíthat a lakosság. Az idén először szárított zöldség: vöröshagyma, pritamin- paprika, petrezselyemzöld, sárgarépa és gyökér is kapható lesz, ötdekás csomagolásban. Az őszszel és a télen egyaránt keresett savanyított káposztára Vecsésen, a Ferihegyi Mezőgazdasági Tszszel ezúttal is szerződtünk. — Az előrelátás mit jelent a BÉK és fogyasztói számára? — Elsősorban biztonságot az ellátásban, de ez így természetes. Ebben az évben is idején megkötöttük a szerződéseket partnereinkkel. A nyugat-dunántúli kisrákosi Őrségi Termelőszövetkezettel például igen jó a kapcsolatunk. Harmadik éve szállít fenyőfát. Mint megbízható termelővel, azt tervezzük, további, ötéves szerződést kötünk velük fenyőfa átvételére. Fenyőfából egyébként az idén decemberre húszezer métert rendeltünk. A rá- való szaloncukorra és csokoládé- figurára — 900 mázsára — szintén van megállapodásunk, tavasz óta. Reméljük* az idén jobban járunk, mint tavaly. Akkor ugyanis a kért mikulásáruknak csak a - 60 százalékát kaptuk meg. — A naptár szerint még mesz- sze a karácsony és az újév. A vállalatnál viszont közel... — Késő lenne, ha most kezdenénk el ünnepi áruk után futkosni. Akárcsak az édességet, a pezsgőt is megrendeltük idejében. Nyolovanezer üveggel várunk. Hiányos lenne azonban a felkészülésünk, ha más, fontos idényáruval is nem tudnánk ellátni a lakosságot. Ezért felkerestük a budapesti Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalatot, amely a disznóvágások idejére nagyobb mennyiségű — 4 millió méter ihosszú — száraz, sózott és műbelet szállít. — Végül mivel elégedett, és mivel nem a BEK igazgatója? — Kereskedőtársaimmal, de azt hiszem a fogyasztókkal együtt is örülhetünk a kecskeméti Wesselényi utcában nemrég megnyitott üzletünknek. Ami viszont gondot okoz: több boltosunk kénytelen az üres göngyöleget magárházak udvarain, nyitott kapuk mellett tárolni, mivel telexkérésünket — az üres üvegekre vonatkozólag — a Kőbányai Sörgyár mindez ideig válasz nélkül hagyta — szólt nehézségeikről is Sóhaj da Ferenc igazgátó. K—1 • A BÉK kecskeméti, leninvárosl ÁBC-jében — mint képünk is mutatja —. az ellátás bőséges, (Méhesi Éva felvétele) CÉLUNK, HOGY BEMUTASSUK EREDMÉNYEINKET Megkezdődött a Hírős Napok eseménysorozata Tegnap Kecskeméten a Megyei Művelődési Központ előtt több ezren gyűltek össze, hogy délelőtt 10 órakor részt vegyenek a Hírős Napok ünnepi megnyitóján. Jelen voltak a megyei, városi, párt-, állami vezetők, társadalmi és tudományos életünk kiválóságai, számos neves intézmény képviselője. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese külön is üdvözölte Román)' Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját; a megyei pártbizottság első titkárát, Lakatos Tibort, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, dr. Csendes Bélát, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, valamint dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét. Ezenkívül köszöntötte a szovjet szakemberküldöttséget, a testvéri Krím megyéből, a román delegációt. Álba testvérmegyéből, és a jugoszláviai Vajdaságból érkezett szakembereket. A megyei tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Amikor megyénk vezető szervei úgy döntöttek, hogy az idén is megrendezzük a már hagyományos Hírős Napokat, az a cél vezetétt bennünket: most, amikor mögöttünk van az V. ötéves terv, szerényen bemutassuk Bács-Kiskun megye dolgozóinak, az egész ország közvéleményének eredményeinket, feltárjuk gondjainkat és biztatást, útmutatást, támogatást kapjunk további munkánkhoz. A mezőgazdaság, különösen a kertészet fellendítése ezen a tájon mindig nagy gond volt. Húsz éve fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az azóta eltelt rövid idő alatt tanúi lehettünk a kertészeti termelés megújulásának. Minden elismerés és tisztelet azoknak a szövetkezeti és állami gazdasági dolgozóknak, kutatóknak, gyakorlati szakembereknek, akik elődeink, Wéber Ede, Mathiász János, Katona Zsig- mond, Kocsis Pál, Mészöly Gyula, a névtelen szőlőkapások, vincellérek, zöldségkertészek keserves munkával szerzett tapasztalataira és a tudomány eredményeire támaszkodva megvalósították e nagyszerű tettet és itt a Duna— Tisza közén, a kertészet centru• Több ' ezres tömeg a megnyitón. mává tették Kecskemét várost és megyénket. A mostani kiállításon egyaránt bemutatkozik a homokot jól kiegészítő Bácska, a Duna mente is, a kertészet, az élelmiszeripar minden ágában elért magas színvonalú termékeivel. Az elmúlt öt esztendő alatt jelentős fejlődést értünk el mindhárom kertészeti ágazat korszerűsítésében. Hatezer-száz hektáron új, modem szőlőültetvényt hoztak létre termelőink, kifogástalan minőségben, jó fajtaösszetételben. Nagyot- fejlődött a borászat, javult a borok minősége és ennek is köszönhető, hogy három év alatt kétszeresére emelkedett a Bács-Kiskunból származó export. A szőlő-, bor-, gyümölcs- és zöldségtermelésben egyaránt új termékek sokaságával jelentkeztek üzemeink. Erre az időszakra jut a termelési kooperáció kialakulásának biztató kezdete, a szőlő- és gyümölcstermesztési rendszerek létrejötte. A gyümölcstermelésben elért fejlődés sajnos jóval szerényebb. Telepítési terveinket nem tudtuk teljesíteni, változatlanul súlyos gond a csonthéjasok, de különösen a kajszi * termelésének helyzete. A gyümölcstermelés fejlesztését csak egy alapos intézkedés- sorozat oldhatja meg. A zöldségtermelésben elért fejlődést igen jelentősnek mondhatjuk. Nőtt a termőterület és a termésmennyiség is. Egyre inkább terjed az értékesebb fajok termesztése. Különösen látványos volt 1980-ban és 1981-ben a kisgazdaságok előretörése a fóliás termelésben. Sürgős intézkedésre van viszont szükség a termékek értékesítésének zökkenőmentesebbé tételére. A kiállításon a jelentőségének megfelelő helyet kapott az élelmiszeripar. Fejlődésére jellemző, hogy nagy léptekkel korszerűsödött, de sajnos sem ütemében, sem kapacitásbővülésben nem tudta követni a mezőgazdasági termelést. Múltjához méltóak azok az eredmények, amelyeket a bor- és konzervipar elért Az utóbbi néhány évben jelentősen fejlődött a baromfifeldolgozás, a hús- és gabonaipar. A bajai fejlesztés eredményeképpen felzárkózik a hűtőipar is. Immár ötödik alkalommal kiemelkedő eseménye a Hírős Napoknak, hogy a MAE kertészeti társasága itt tartja az Országos Kertészeti Napokat, melyen tudományos tanácskozásra és üzemi bemutatókra kerül sor. A mostani téma — a termőhely szerepe a kertészeti termelésben — talán soha hem volt időszerűbb, mint ma. Az idei súlyos téli és késő tavaszi fagykárok, homokverés, jégeső, aszály, arra hívják fel a figyelmünket, hogy többet kell foglalkozni a termőhely és a természeti tényezők kérdéseivel. így válhat munkánk eredményesebbé. Rangos eseménye a néhány napnak a MAE Agrárgazdasági Társaság és a Mezőgazdasági, Ugyvitelszervezési ■ Iroda közös szervezésében rendezett tudományos tanácskozás. Ez a mezőgazdasági vállalatok irányításával és szervezésével foglalkozik. Kapcsolódik hozzá egy ügyvitelgépesítési és mérőműszer-bemutató, valamint szaktanácsadás. A kertészeti kiállítást és termékbemutatót a művelődési központ épületében helyeztük el. Ha szőkébb keretek között is, de jól bemutatja szövetkezeteink, állami gazdaságaink termelési ered- - menyét és a nagyüzemek által (Folytatás a 3. oldalon.) A TERMŐHELY SOKOLDALÚ SZEREPE Kertészeti tudományos tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti ' és Talajtani Társasága, a MAE megyei - szervezete, s a Bács-Kiskun megyei Tanács szervezésében tegnap délután a Megyei Művelődési Központ színháztermében tartott tanácskozással nyílt meg Kecskeméten az országos kertészeti napok előadássorozata. Ott voltak a Hírős Napokra érkezett, határon túli tést- vérmegyék küldöttségei, eljöttek az állami és szövetkezeti gazdaságok, a mezőgazdasággal közvetlen kapcsolatban álló élelmiszeripari, kereskedelmi ' vállalatok, tudományos és oktatási intézmények szakemberei az ország minden részéből. t Dr. Molnár Béla főigazgató megnyitja a tanácskozást. Dr. Molnár Béla, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet főigazgatója, a Kertészeti Társaság elnöke nyitotta meg a plenáris ülést, majd dr. Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a résztvevőket. Utalt a megye és Kecskemét kertészeti hagyományaira, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés népgazdasági jelentőségére, s a három ágazat hazai fejlődésének egyes állomásaira. Vázolta azokat a sikereket, amelyeket a mező- gazdaság átszervezése eltelt két évtized alatt szükebb hazánk mezőgazdasága a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztésben kivívott, s megemlítette a megoldásra váró feladatokat. Dr. Dimény Imre egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem rektora tartotta meg ezután előadását, amelyben széleskörűen elemezte a termőhely szerepét a kertészeti termelésben. A szakirodalom számos oldalról közelíti meg ezt a témakört, a legátfogóbb eredményre azonban az a kutatócsoport jutott, amely dr. Láng István akadémikus szervezésével, számos szakember együttes kutatómunkája alapján fogalmazta meg a termőhely szerepét. Mit is értsünk termőhelyi tényezőn? Az általános felfogás szerint olyan meghatározó előnyt, amelyet valamely termelési tevékenység bizonyos területi elhelyezés, mondhatni röghatás következtében élvez. Ennélfogva a a termőhely közvetlenül is befolyásolja a hozam és a ráfordítás közötti viszonyt. A kertészet számára meghatározó jellegűek a talaj-, az éghajlati viszonyok és az egyes biológiai sajátosságok. Ezek eleve megszabják, hogy mit lehet, mit érdemes az adott területen termeszteni. A kertészeti növények tájtermesztési körzeteinek kialakulásában igen fontos szerepe volt és van napjainkban is az éghajlati és talajviszonyoknak. Az éghajlatnak és időjárásnak egyaránt nagy fontosságot kell tulajdonítani. Az időjárás egyes évjáratokban tetemes károkat okoz a növényállományban, közvetlenül a késő tavaszi és a kora őszi fagy a jégeső, az aszály, közvetve pedig terméskiesés, minőségi romlás azzal, hogy a kórokozóknak, a növényi kártevőknek kedvező lehetőséget teremt. A termelés intenzitása és a talajhasznosítás módja között szoros a kapcsolat. A belterjes művelési kultúrák, az intenzív fajták általában bőséges terméssel viszonozzák a kedvező körülményeket. A kedvezőtleneket erősen megsínylik. A kényes zöldségféléket, dísznövényeket, a szőlőt, a korai gyümölcsöt ennek figyelembevételével célszerű termeszteni. Az előnyös helyi viszonyok, mint a talaj termőereje, vízgazdálkodása, fekvése, a napfényes órák száma, jól megválasztott termelési eljárással, igényes berendezésekkel tovább javíthatók. A jelenlegi energiaárak korlátozzák a fóliasátrak, főleg az üvegházak fűtését. A termőhelyek értékelését ebből a szempontból sem árt felülvizsgálni. Számos helyen akadnak még elfekvő energiaforrások. Nemcsak a hévizek, hanem az úgynevezett földgázlencsék .forrrjájáhan is. Több figyelmét érdemelnek azok az eljárások is, amelyek segítségével melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok alakíthatók át energiává. Célszerű az új kertészeti telepítéseket a termőhelyi tényezők kölcsönhatásában meghatározni, az abszolút és a relatív előnyt is mérlegelni. Nem közömbös a kertészeti ágazatokra nézve, hogy az adott helyen honos szántóföldi növények milyen jövedelemmel kecsegtetnek. A relatív tényezők közül az egyik legfontosabb a szállítás. Az utak és a szállítóeszközök a távolsággal együtt befolyásolják a táj termelési szerkezetét. Sajnos, egyes vasútvonalakat vélt, vagy valódi ráfizetések indokával mégszüntettek nálunk is. A közgazdasági környezet térben, időben kihat a termőhelyi viszonyokra. Egyik csoportja a lakosság helyzetével függ össze. Változik aszerint, hogy miként alakul a lakosság száma, mekkora a reáljövedelme, milyen a fogyasztási szokások változása, a népesség életkorP összetétele, és táplálkozási szerkezete, illetve ennek változása. A termőhelyi tényezők közül központi szerepe van az embernek. Szorosan hozzátartozik az ott élő dolgozó emberek munkája, szorgalma, társadalmi tudata. Kölcsönhatások mutathatók ki egyes termőhely gazdasági fellendülésének vagy hanyatlásának nyomozásakor, a természeti, gazdasági és társadalmi okok között, de vitathatatlan, hogy a társadalmi tényezőknek döntő a szerepük. A nagy tetszéssel fogadott előadás után szünet következett, majd korreferátumok hangzottak el, amelyek a. különböző részletkérdésekben mutattak rá a bevezető előadásban elmondottak jelentőségére. A délutáni tanácskozás záró eseményeként kiosztották a Mo- hácsy Mátyás-emlékérmeket és Mathiász János-dijakat. Hatan kapták meg a Mohácsy Mátyás- emlékérmet, s hárman részesültek Mathiász János-dijban. Az idei Mathiász-díjasok: dr. Bauer Ferenc, a ZKI nyugalmazott osztályvezetője, Magony Imre, akiskunsági TESZÖV titkára, és Nagy József, a Kecskemét-szikrai Állami- Gazdaság igazgatóhelyettese. • Dr. Matos László megnyitó beszédet mond.
