Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

/ 3 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 29. események sorokban BUDAPEST _______;___________ Hé tfőn hazautazott Budapestről a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége, amely a ma­gyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatást tett hazánk­ban. A küldöttséget Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Nemzetiségi Taná- 1 csának képviselője, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Grúz Kommunista Párt első tit­kára vezette-_________________ H ANOI______________________ In diai katonai küldöttség tar­tózkodik Hanoiban. A delegációt az Indiai Nemzetvédelmi Intézet igazgatója vezeti. Az indiai ven­dégek hétfőn eszmecserét foly­tattak a Vietnami Katonai Inté­zet vezetőive}. MADRID Hétfőn délben ötnapos hivata­los látogatásra Madridba érkezett Karl Carstens, a Német Szövetsé­gi Köztársaság elnöke. A nyugat­német államfőt a madridi repülő­téren!. János Károly király fo­gadta. Karl Carstens V, Károly német császár óta — Károly egy­ben spanyol király is volt — az első német államfő, aki spanyol földre lépett. ______________ B ELFAST__________________ E gy rendőr meghalt, egy másik súlyosan megsebesült hétfőn dél­előtt Belfast katolikusok lakta, Andersonstown nevű városnegye­dében, amikor ismeretlen tette­sek által kilőtt rakéták csapód-, tak be járőröző gépkocsijukba. A rendőrség azonnal lezárta, majd átfésülte a városnegyedet, s hét személyt őrizetbe vett. HELSINKI A finn elnöki hivatal legutóbbi közlése szerint a szeptember 10. óta eredetileg influenzával kezelt Urho Kekkonen köztársasági el­nök állapota nem javul, az azóta fellépett agyi keringési, zavarok még fennállnak, s így az elnöki teendők ellátása alól egy hónapra felmentett államfő októberben még nem térhet vissza hivatalába. KAIRO Hoszni Mubarak egyiptomi al- elnök hétfőn élesen támadta Dél­iemen, Líbia és Etiópia nemrégi­ben kötött háromoldalú barátsági és együttműködési szerződését, úgy igyekezvén beállítani a meg- allapódást, mintha az a környező országokra nézve fenyegetést je­lentene. Kijelentette, hogy Egyip­tom a térségben vele baráti kap­csolatot ápoló országok —' Szudán, Szomália és Oman — ellen irá­nyuló „bármilyen agressziót saját maga elleni támadásként fog ke­zelni”. Az alelnök olyan „értesü­léseket” idézett, amelyek szerint Etiópia Líbiával együtt"— úgy­mond — „afrikai kalandra készül”, s óva intette Addisz Abebát a Tripolival való együttműködéstől. Kommúnista pártok nyilatkozata a világpolitikai helyzetről Athéniban nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a Földközi-tenger keleti medencéje, a Közel- és Közép^Kelet, valamint a Vörös" tenger térsége országai kommu­nista és munkáspártjainak ta­nácskozásáról. A tanácskozást szeptemberiben tartották. A dokumentum aggodalmát fe­jezi ki a nemzetközi kapcsolatok romlása miatt, amely az imperia­lizmus stratégiájának, elsősorban a „hidegháborús” politikát foly­tató Egyesült Államok tevékeny­ségének eredménye. A szocialista közösség erejének növekedése, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a munkásmozgalom fellendülé­se lehetőséget .nyújt az imperia­lizmus agresszív politikájának megfékezésére. A tanácskozás résztvevői min­denekelőtt a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán térségére összpon­tosították figyelmüket, ahol — mint megállapították — az impe­rialista erők és szövetségeseik robbanásveszélyes helyzetet idéz­tek elő. A dokumentum emlékeztet rá; hogy Washington szárazföldi ha­ditengerészeti és légi erőket vont össze; megerősítette támaszpont­jait Ománban, Szaúd-Arábiálban, Bahreinben. Az Egyesült Államok a Közel- Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai- óceán térségének egyes körzeteit' .létfontosságú” zónáknak nyilvá­nította. A nyilatkozat felhívja a figyelmet a Reagan és Begin által nemrégen kötött | „stratégiai együttműködési” megállapodás veszélyeire. Ezek a'tervek a nem­zeti-felszabadító mozgalmak el­fojtásán túl a természeti kincsek — mindenekelőtt a kőolaj — folyta­tódó megkaparintását célozzák, fe­nyegetést jelentenek a Szovjet­unió számára. Az imperialisták, a cionisták és a reakciós arab országok tervei elsősorban Etiópia, Líbia,'a de­mokratikus Jemen, Szíria és a hős palesztin nép ellen irányulnak, s ők szítják az iraki—iráni háborút. A közél-keleti általános és igaz­ságos béke megteremtéséhez el­engedhetetlen az izraeli csapatok kivonása valamennyi megszállt arab területről, a palesztin nép jogainak biztosítása. A kommu­nista" és munkáspártok képvise­lői állást foglaltak amellett Is, hogy határozott lépéseket kell tenni a háború veszélyének elhá­rítására. A találkozó résztvevői végül hangsúlyozták: a ‘kommunisták­nak a marxizmus—leninizmus el­vein alapuló- egysége, a proletár internacionalizmus az antiimperi- alista és háborúellenes erők egy­ségének döntő tényezője. Ellenzéki programbeszéd Gdanskban A Szolidaritás gdanski kong­resszusán vasárnap éles viták támadtak az országos egyeztető bizottság elnökségének ama ál­lásfoglalásával kapcsolatban, amely a Szolidaritás egyetértését adta a szejm által a vállalatok­ról hozott törvényben érvényesült 'kompromisszumhoz. Délben kért szót Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke. Ellenvéleményt nyilvání­tott azokkal szemben, akik a ha­talommal való szembefordulást, a nyílt konfrontációt sürgetik a szervezet vezetőségétől. i A Szolidaritás szervezet kong­resszusán hétfőin délelőtt felszó­lalt Edward Lipinski, a KOR ne­vű ellenzéki szervezet alapítóinak és vezéralakjainak egyike, és be­jelentette az 1976 óta működő cso­port feloszlását. Mint mondot­ta, a csoport azért döntött .így, mert helyébe lépett a Szolidari­tás, amely az általuk kezdett mun­kát folytatja. Lipinski beszédében élesen támadta az ország vezeté­sét, és tagadta, hogy a KOR el­leniforradalmi, szocialistaellenes célokat követett volna — majd követelte a termelőeszközök, a szolgáltatások ' és intézmények magántulajdoniba adását. A kong­resszus résztvevői hatalmas ün­nepléssel fogadták a beszédet, majd az Ursus-gyár Szolidaritás szervezetének képviselője nyilat­kozatban köszönte meg a KOR- -nak tevékenységét. Az EGK-ibizottság összeállította a Lengyelországba irányuló har­madik kedvezményes élelmiszer­szállítás tételeit. A lengyel kor­mány szeptember elején fordult aljább kérelemmel az EGK-hoz. Az eddigi szállítások, múlt év áp­rilisálban és decemberében, a vi­lágpiaci árnál 15 százalékkal ol­csóbban és hitelre történtek. Az újabb szállítmányok jaVasolt té­telei : 550 ezer tonna búza, 50 ezer tonna árpa,_ 50 ezer tonna hús, 30 ezer tonna vaj, 20 ezer tonna rizs és 30 ezer tonna citrom. Mindezt 1982 márciusáig szállíta­nák a közös megőgazdasági poli­tika keretében felvásárolt tarta­lékokiból. sfe Varsóiban kétnapos tanácsko­zást tartottak a Hadviseltek Szö­vetsége vajidasági vezetőségeinek képviselői. A Tadeusz Tuczapski tábornok, nemzetvédelmi minisz- teúhelyettes részvételével meg­tartott tanácskozás résztvevői ha­tározatot fogadtak el, amely a többi között leszögezi: — A 38 évivel ezelőtt lengyel földön közösen vívott ütközetek­ben született fegyverbarátságra, a Vörös Hadsereg felszabadító kül­detésére emlékezve, mély hálával gondolva az országunk határainak és az azokhoz nyújtott,garanciák-: hsk a kérdésében elfoglalt szov-‘ jet álláspontra, valamint a je­leni egiválságös időszakban oftszá“ gnnknak nyújtott sokoldalú se- glítségfe,' mélységes felháborodá­sunkat fejezzük ki a Szovjetunió elleni támadások miatt. A határozat felszólítja a szö­vetség tagjait, valamennyi igaz hazafit, hogy eltökélten szegülje­nek szembe az ellenséges erőkkel,’ amelyek a lengyel állam, a len­gyel nép létfontosságú érdekeivel ellentétes politikájuk megvalósí­tására akarják felhasználni a dol­gozókat:. Határozott némmel vá­laszolunk á legfelsőbb alkotmá­nyos szervek bojkottálására irá­nyuló kísérletekre, az anarchia és. a zűrzavar szítására a nép köré­iben. A társadalmi konfliktusok békés rendezésiéért szállunk sík­ra, ugyariakkor kijelentjük: úgy fogjuk védelmezni a szocializ­must, ahogyan’ Lengyelország függetlenségéért harcoljunk a hit­leri megszállókkal vívott hábo­rú és a népi hatalom megszületé­sének éveiben — szögezi le vége­zetül a hadviseltek határozata. Az Egyesült Államok példátlan módon avatkozik bele Lengyelor­szág belügyeibe,. állapítja meg a Pravda hétfői száma. Az Egyesült Államokból pénz, nyomdafelszerelés, tv-adók, rá­dióberendezések -és más eszközök: érkeznek. Az ellenforradalmárok oldalán a lengyel belügyekbe tör­ténő amerikai beavatkozásnak legkiáltóbb példája a Washington által pénzelt, a CIA ellenőrzése alatt álló Szabad Európa Rádió tevékenysége. 1980 augusztusa óta ez a rádió a lengyelországi szo­cialistaellenes erők szócsöve és jelenleg 24 órás lengyel nyelvű adásának 40 százalékát a — Szo­lidaritás — tevékenységének szen­teli. A nyilvános rádióadásokban az ellenforradalmárok tevékeny- jségénék összehangolásit szolgá­ló kódólt üzeneteiket sugároznak. Hasonló módon tevékenykednek az Amerika Hangja adóállomásai is. A kommentár kiemeli: a SZER, valamint a Szabadság rádió (ame­lyet szintén a CIA működtet) a Szovjetunió és más kelet-európai szocialista országok felé sugárzott adásaiban buzgón, terjeszti a Szo­lidaritás kongresszusán elfogadott hírhedt „felhívást” ezeknek az' or­szágoknak a népeihez. Ez a nem­zetközi normák, többek között a helsinki záróokmány kirívó meg­sértése — hangsúlyozza a Pravda. A BRIT MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA Healey győzelme A dél-angliai Brightonban a párt alvezérének megválasztásá­val nyílt meg. a Brit Munkáspárt idei országos kongresszusa. A párt parlamenti képviselői­nek, alapszervezeteinek és a tár­sult szakszervezetnek a választása ezen' a szavazáson ismét Denis Healey-re, képünkön az eddigi alvezénre esett, aki elsősoriban a labourista jobb oldal és centrum támogatását élvezte.' Healey győzelmét azonban'so­kan nem fogják győzelemnek te­kinteni, mert politikusnak csak kevesebb, mint egy százalékkal sikerült megelőznie baloldali ri­válisát, Tony Bennt; az előbbi 50,4 az utóbbi 49,6 százalékot kapott. Ebből az következik, hogy a va­sárnapi választás nem lesz képes feltartóztatni a Brit Munkáspár­ton belül mind jobpan erőrekapó baloldali radikális mozgást, amely „az igazi szocialista eszmények” helyreállítása jegyében bontott zászlót. A baloldal most megpró­bálja keresztülvinni azt, hogy a párt országos végrehajtó bizott­ságának radikális platformjából és a szakszervezeti kongresszus minapi határozataiból hivatalos pártpolitika legyen, amelyet a munkáspárt „saját belátásuk” sze­rint politizáló parlamenti képvi­selőinek is kötelező módon magu­kévá kellene tenniük. Vonatkozik ez elsősorban olyan döntésékre, mint a brit nukleáris erő egyolda­lú leszerelése, vagy Nagy-Britan- nia közös piaci tagságának fel­mondása. Healey elsősorban Michael Foot pártvezér Benn elleni -fellépésének, másodsorban a párton, valamint a szakszervezeteken belüli hagyo­mányos személyi kötődéseknek, harmadsorban a iBenn által kí­nált radikális irányváltástól való idegenkedésnek köszönheti mi­nimális arányú felüllkerekedését. Hivatalában várakozások szerint azt a középutas, kompromisszum­kereső politikát fogja védelmezni, amelyet a munkáspárt parlamen­ti képviselőinek többsége — a párt­bázis és a szakszervezetek akara­tával ellentétben — folytat, még­pedig abban a reményben, hogy ezzel minden társadalmi osztály és réteg előtt vonzóvá í teheti a pártot. Irán hadijelentése Az iráni csapatok Irak elleni eddigi legnagyobb győzelméről adott hírt a teheráni rádió. Az irá- " ni hadveaetőség jelentése szerint Abadan északi részén iráni alaku­latok meglepetésszerű és „szerve­zett” támadást indítottak az iraki erők ellen, áttörték az ostromgyű­rűt, és jelentős területet foglaltak el. A rádióközlemény azt állítot­ta; hogy a Karun folyó' északi- partját, valamint az Abadant Ma- shahrral, illetve Ahvazzal össze­kötő két stratégiai jelentőségű út­vonalat sikerült „megtisztítani” az irakiaktól. A teheráni jelentés szerint a harcokban 600 iraki ka­tona vésztette életét vagy vált harcképtelenné, és mintegy két­ezer esett aZ irániak fogságába.. Khomeini ajatollah táviratban ■ üdvözölte a fegyveres erőket a győzelem alkalmából. Iraki rész­ről cáfolták^ hogy az iráni fegyve­res erők „katonai győzelmet” arattak volna Az INA iraki hír- ügynökség egyik hírmagyarázója az ellenség „halálkiáltásának” ne­vezte az iráni győzelmi jelentése­ket és rámutatott: ezek a hírek csak arra szolgálnak, hogy Irán „leplezze veszteségeit”. Az iraki katonai közlemény egyébként szintén heves harcok­ról adott jelentést, amelyeknek keretében az iraki légierő bom­bázta az. iráni állásokat Abadan északi Készén és légiharcban le­lőtt egy iráni harcigépet. Az iraki közlemény szerint Irán 108 kato­nát vesztett az összecsapások, so­rán, míg Irak csupán tizennyol­caid. Hosszéin Musszavi iráni külügy­miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok megtagadta a beutazási engedélyt két iráni kül­ügyminiszter-helyettestől, akik­nek részt kellett volna venniük az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Musszavi tv-nyilatkozatában le­szögezte: Irán képviselői minden mesterkedés ellenére, részt vesz­nek majc} az ülésszakon, hogy „le­leplezzék” az Egyesült Államokat. HARMINCÖT ÉVE Az országot magunknak építjük! Háromnegyed évvel a felszabadulás után ült össze a Ma­gyar Kommunista Párt első legális kongresszusa. Azt meg­előző két kongresszus illegalitásban zajlott le. Az országot átfogó jellegű volt az MKP 1945. évben megtartott országos, konferenciája, amely a romok eltakarításának, a gazdasági vérkeringés megindulásának, az újjáépítésnek határozta meg a nagyon közvetlen, szinte napi, naponként végzendő tennivalóit. A párt III. kongresszusa 1946. szeptember 28. és október 1-én tanácskozott egy olyan helyzetben, amikor már végle­gesen összeomlottnak lehetett nyilvánítani a huszonöt éves Horthy-uralmat, a német megszállók és bérenceik véred ha­talmaskodását. Ezzel rombadőlt a régi Magyarország, s meg­született a demokratikus Magyarország. A párt elérkezettnek látta idejét annak, hogy elemezze egy — történelmi mércé­vel mérve — rövid időszak sokoldalú munkáját és erre szer­vesen építse az új világ előbbrejutásához szükséges tenni­valókat. A kongresszus összejöveteléig eltelt időt „leltározva”, megálla­pítható, hogy az MKP kezdettől fogva első helyen állott az újjá­építés legnehezebb íronfszaka- szain. De a pártnak vezető sze­repe volt az ország politikai'új- jáépülésében is, mert a -demok­ratikus erők együttműködésében látta a rend és a béke, az alkotó munka biztosítékát. A legszéle­sebb nemzeti összefogás, volt szükséges ahhoz, hogy megkez­dődjön az újjáépítés, megszilár­duljon a demokrácia, kiirtódjék a fasizmus mindennemű maradvá­nya, hogy védettséget kapjon az ország nemzeti függetlensége és állaimi szuverenitása. Az MKP önzetlenül segített a demokrácia talajára helyezkedő pártoknak áthidalni a szervezkedés kezdeti nehézségeit, hiszen nem" egyedül akarta a hatalmat gyakorolni. Megakadályozta, hogy a korábbi, levitézlett reakciós, fasiszta par­tok feléledhessenek, hogy ezek kompromittált személyiségei is­mét a közélet vezető tényezőivé váljanak. ♦ — A politikai újjáépítés legnar gyobb sikere a magyar . műin- i kásmozgalom talpra állítása és újjászervezése volt. A magyar munkásmozgalom a Kommu­nista Párt, a Szociáldemokrata Párt és ’ a szakszervezetek szö­vetségén nyugodott. Ezért va. lósullhatött meg a földreform, ezért sikerült meghiúsítani azt a • reakciós törekvést, hogy az újjá­építés a dolgozók rovására történ­jen.’ A- félreállított revans-elemek akadályozták a stabilizációt, azt, hogy a billiókban beszélő inflá­ciót a .tekintélyes forint váltsa fel, hogy rend és nyugalom legyen az országban. A párt, más demokra­tikus erőkkel együttműködve — csupán néhány hónap alatt — so­kat tett, de a megvalósultaknak a sokszorosa várit még megoldás­ra. Tehát meg kellett kettőzni az egész nép erőfeszítéseit. Ki kel­lett végképpen irtani az emberek, leikéből a csüggedés, a kételkedés és bizalmatlanság mételyét, hogy mindenkit áthasson a demokrá­cia és a szocializmus győzelmi lehetőségébe . és bizonyosságába vetett hit, a harcos önbizalom szelleme. A kongresszust a • Hősök terén hatalmas nagygyűlés vezette be, felvonultatva mintegy 250 ezer embert. Az előadó Rákosi Má­tyás volt. ,A programi este az Ope­raházban folytatódott, ahol éj­szaka o órájig számos bel- és kül­földi felszólaló mondotta el üd­vözlő beszédét. A további tanácsa kozás a Parlament üléstermében Zajlott. Megnyitó beszédet Kádár Já­nos mondott (az előző napi nagy­gyűlésen is I tartotta a zárszót). Ezután Rákosi ismertette az első napirendi pontot: „Az ország bél­és külpolitikai helyzete és a párt feladatai” .címmel. A háromórás beszédet harminc felszólalás kö­vette. A második napirendi pont keretében Nagy Imié „Ä párt pa- rasztpolitikája” című beszámolót mondatta el,. .amelyhez tizenöten szóltak hozzá. „A párt szervezési kérdéseiével Kádár. -János fog­lalkozott. Bizonyosan nem érdek­telen megemlíteni, hogy a jelölő­bizottság elnöke Rajik László volt. A vezető szervek megválasztásá­nak eredményét pedig Szőnyi Ti­bor ismertette. A ^kongresszus zár­szójogával Rajk László élt. A vitában részt .vett Vadász Fe­renc, a megyei pártbizottság* egyik vezetője. Felszólalásának a kong­resszusi jegyzőkönyv „Dél-Pest megye harca a demokrácia meg­szilárdításáért” címet adott. Va­dász szólt a két munkáspárt szük­séges együttműködésének szemé­lyi akadályairól, a, nemzetiségi gondokról, és a malmok községe- siítésének kérdéséről. Erről az akkor nagy port felvert kommu­nista programpontról a követke­zőkét moódotta: „ ... az elmúlt hónapokban Kecskeméten a Kis­gazda Párt taggyűlése táviratban tiltakozott a miniszterelnöknél a (malmok községesítésének göndo- lata_ellen is, mondván, hogy ezta tervezett "intézkedés sérti a ma­gántulajdon szentségét és az egyé­ni kezdeményezésre hátrányos. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a malmok „egyéni kezdé- ményezése”... nem más, mint harácsolás,/ Ez ellen a dolgozók széles rétegeiben gyűjtjük az alá­írásokat. Az aláírásgyűjtés során például a kiskunhalasi és jános­halmi járásban, valamint Kecské­mét' tanyavilágában több ezer aláírás gyűlt össze a malmok köz- ségésítése érdekében és az aláírt íveken nemcsak kisgazdapárti tagokat találunk szép számban, hanem helyi vezető pártfunkciói- nariusokat is.” Vadász szót ejtett még a munkanélküliség fokozott veszélyéről is. S végül ezt-mond­ta: „Ahogy az újgazdák harcol­nak a futóhomok, megkötéséért, úgy harcolunk mi, Dél-Pest me­gyei kommunisták a demokrácia megszilárdításáért és bízunk ab­ban, hogy munkánk eredménye jó aratás lesz.”! | Molnár Erik népjóléti minisz­ter —i akit megyénkbelinek val­lunk — „Az új demokratikus szo­ciálpolitika” témában kapott szót. „A szociálpolitika nagyon fontos területe a pártmunkának” mon­dotta. Majd családi, munkabér­pótlék folyósításáról szólt, ame­lyet a tőkések fizetnek, és a mun­kabér 5 százalékát fogja kitenni. „ ... A szociálpolitikai kérdések egész sora várja megoldását, így a hadigondozás kérdése is. Több mint félmillió emberről van szó;.. ezen a rétegen nekünk se­gítenünk kell és pedig sürgősen, ha nem akarjuk közömbösségük­kel őket a reakció táborába ker­getni. Hogyan segíthetünk?... úgy, hogy az államosítással be­lenyúlunk a jövedelemelosztás mai rendszerébe. Az államosítás programját összekötjük szociálpo- litilcai programmal és ezzel meg­nyerjük az államosításoknak azo­kat az igen széles rétegeket, ame­lyek a szociálpolitikában érdekel­ve vannak.” | A felszólalókon kívül, a Dél­pest megyei pártbizottság terüle­téről (beleértve Bács-Bodrog vári- megyét is, amely ekkor még köz­igazgatásilag önálló volt) a felszó­lalókan kívül részt vettek: And- rásffi Gyula, Básiti Ágoston, Csa- nyik József, Hanyec Dezső, Ke­mény Györgyné írna Vadász Fe­rencnél, Kiss Bálint, Kohüt Bé­la, Kovács János, Macskási Jó­zsef, Rácz Gyula, Szabó Máté és Vajda János. Tanácskozási joggal ott volt Rúzsinkó Mihály. Meg­hívottként Glied Károly. A kongresszus határozata ki­mondja: „Nem a nagytőkének, hanem a népnek építjük az or­szágot”.'Követeli: „a termelés és hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami el­lenőrzését, a demokratikus pártok állámosítáii programjának vég­rehajtását ..Megállapítjé, hogy „iparunk, közlekedésünk és -me­zőgazdaságunk újjáépítésére - és fejlesztésére hároméves állami terv kidolgozása” szükséges! Ez­zel a kongresszus állást foglalt amellett, hogy a tervgazdálkodás útján kell vezetni az országot. A kongresszus kellő figyelmet fordított arra, hogy a szocialis­ta célokat és a nagytőke elleni konkrét követeléseket, a lalusi és Városi kispolgárság közvetlen ér­dekeinek felkarolásával összekap­csolja. „A kartellek és bankok ki­zsákmányolásával szemben -r mondja a határozat; — mely a parasztság nagy tömegeinek el- nyomorodásával és lesüllyedésé­vel jár együtt, a Magyar Kommu­nista Párt küzd a paraszti kisgaz- daságok, elsősorban az újgazdák megsegítéséért és megerősítéséért, a parasztság szövetkezeti mozgal­mának hatékony állami felkaro­lása útján.” A határozat felveti a közigazgatás reformjának szük­ségességét, á demokratikus rend­őrség fontosságát, és sürgeti a közoktatás újjászervezését. Ki­tűzte a harci célt: „A népi de­mokrácia útján, békés úton, á dolgozó nép széles szövetségére támaszkodva, előre a szocializ­mushoz.” A történelemtudomány későbbi értékelése szerint a kongresszus nem elemezte kellő alapossággal a végbemenő átalakulás jellegét, de a helyzetből fakadó közvetlen feladatokat, a, gyakorlati szükség- szerűség felismerésével helyesen óllapította meg, és fontos szere­pet töltött be a szocialista átala­kulás folyamatában. A kongresz- szus tisztázta azt, hogy a dol­gozó osztályok nemcsak a munká­ból, hanem a hatalomból, az em­beri megélhetésből is döntő részt akarnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents