Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

1981. szeptember 29, • PETŐFI NEPE • 3 FEGYVERES ERŐINKET KÖSZÖNTJÜK S zeptember 29-én, nemzeti történelmünknek ezen az emlékezetes napján, szocialista ha­gyományainkhoz híven, dolgozó népünk a fegyveres erők soraiban szolgálatot teljesítő fiait kö­szönti. Ez az ünnep elsősorban politikai tartal­ma és az ezzel kapcsolatos történelmi ta­nulságok elemzése és felidézése miatt jelentős. Az a katonai esemény, amelyhez a fegyveres erők napjának ünnepe kötődik, a Pákózd—sukorói dom­bok között vívott hősies és dicsőséges csata, amely­ben egy igazi népi hadsereg győzött a forradalmi vívmányok ellen támadó reakcióval szemben. A fegyveres erők napja méltóképpen fejezi ki a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodó népünk szeretetét, megbecsülését, a katonák, a ha­tárőrök. a rendőrök, a munkásőrök iránt. Pártunk irányításával fegyveres erőink dolgozó népünkkel összeforrva, szilárd erkölcsi, politikai meggyőződés­sel, a korszerű technika vívmányaival felszerelve védelmezik szeretett hazánk határait, a szocializmus eredményeit, a közrendet és közbiztonságot, s egy­ben teljesítik internacionalista kötelezettségeiket is. Ezen a napon tisztelettel és hálával adózunk mind­azoknak, akik népünk forradalmi küzdelmekben és szabadságharcos hagyományokban olyan gazdag története során vérüket hullatták és életüket áldoz­ták nemzeti függetlenségünkért, a társadalmi hala­dásért, az egyetemes emberi fejlődésért. Háromszoros kiváló alegységparancsnok Kitüntetések A Magyar Néphadseregben a kiváló címeket nem adják „In­gyen”, alaposan meg kell dolgoz­ni érte. Ahhoz, azonban, hogy va­laki ezt a kitüntető címet három­szor szerezze meg, nemcsak szak­máját kell alaposan ismernie, de tudni kell bánni a katonákkal, beosztottjaival. Ezek a gondola­tok foglalkoztattak, amikor Kár­mán István főhadnagyot keres-' tem a laktanyában, s találkoztam vele irodájában. — Állíthatom — mondta a ke­ménykötésű tiszt — volt alkal­mam megismerni a ’katonai éle­tet. Tiszthelyettesi iskolára jelent­keztem, s 1959-től 1971-ig Buda­pesten téliesítettem szolgálatot. Nyolc évet Szentesen .töltöttem, de eközben nem mulasztottam el továbbképzésemet sem. ■ Leérett­ségiztem, majd 1971-lben tisztté avattak. Hat évig szakaszpa- rancsriokként dolgoztam, s négy alkalommal szereztem meg az élenjáró címet. Négy évvel ez­előtt bíztak meg az alegységpa­rancsnoki beosztással. Az első év­ben nem, de utána minden évben megszereztük a kiváló címet. Az eredmények eléréséhez a munkát már a ‘bevonuláskor meg kell kezdeni. Az alegység parancs­noka minden katonát egyénileg kikérdez^ minősít, mire alkalmas, milyen gondjai vannak, milyen beosztásba alkalmazhatja. A KISZ- szervezet segítségével hetenként, havonta értékelést ‘készít, sze­mélyre szólóan ismeri a katonák előmenetelét, s időben felhívja a figyelmüket a lemaradásra, a ten­nivalókra. — Minden katonában, legyen az sor- vagy hivatásos állományú, elsősorban az embert nézem. Azt tartam, ha nincs valakinek meg­oldhatatlan gondja, akkor szíve­sen teszi a dolgát. Ez az elmélet a gyakorlatban jól vizsgázott... Nálunk a nyolc általánost vég­zettektől a főiskolásig minden is­kolai végzettség előfordul. Erre is figyelemmel kell lenni. Az al­egység fegyelme? Erről annyit mondhatok, hogy öt éve nem volt rendkívüli esemény, még a kime­nőről való késésről sem tudunk. A fegyelmi fenyítés elenyésző, de katonánként és időszakonként a dicséret kettőiháram. Légvédelmi alegységről lévén szó, nagyon bonyolult és kimerítő a kiképzés. Kármán István fő­hadnagynak Bódi Tamás hadnagy nyújt segítséget, főként szakmai vonatkozásban, ugyanis ő nemrég került ki a főiskoláról. Rajta kí­vül a tisztek, tiszthelyettesek — akiknek átlagéletkora 35 év — dolgoznak keményen az eredmé­nyekért. S hogy ez mit jelent? Az alegységpaTancsnok mondja el. — A szakmai felkészültségre jellemző, hogy nyolc-tíz év átla­gában a katonák 75 százaléka cí­met szerez, akik közül 15—20 szá­zalék a Magyar Néphadsereg Ki­váló Katonája cím birtokosa lesz. Hogyan sikerült elérni a három­szoros kiváló óimét?... A hivatá­sos állomány nagy akaraterővel, a szakmai, katonai és politikái fel-} adatokra való összpontosítással, emberi magatartással készült, s végezte munkáját. A beosztott tisztek kivétel nélkül kiváló és élenjáró címet szereztek, a tiszt- helyettesek ugyancsak. A légvédelmi alegység katonái és tisztjei nemcsak a laktanyá­ban, gyakorlatokon állják meg a helyüket. Két iskolát patronál­nak, a kunszállást és a kiskunfél­egyházi 608. számú Ipari Szak­munkásképzőt. A szakmunkás­képzőből átlag általában nyolc-tí­zen jelentkeznek tiszthelyettesi is­kolára. Kunszálláson 200 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek, egy iskola építőanyagát szállították oda, ahol tornaterem épül. — Családom? Két fiam van, az egyik már. tiszthelyettesi iskolán tanul, a másik pedig most végzi a nyolcadik általánost. Mi lehet egy alegységparancsnok terve? Megcélozni és elérni azt, hogy negyedszer Is megszerezzük a ki­váló címet, hogy parancsnokaink­tól, de közvetve beosztottjainktól is elismerést kapjunk. Ügy érzem, ezzel jó ügyet szolgálunk ... Az ország déli kapujában Lukács Antal főtörzsőrmester jelent. Az expressz dübörögve érkezett meg a kelebiai határállomásra. Csikorogtak a fékek, csattogtak az ütközők, s a vonat megállt. Ha­jas József határőr százados, a for­galom-ellenőrző pont parancsnoka az előtte lévő papírlapra még né­hány mondatot firkantott, majd becsukta a dossziét, felvette sap­káját, s kilépett a perronra. A szo­kásos ellenőrzést végezte, a határ­őrök hogyan teljesítik feladatai­kat, az útlevélkezelést. Félóra sem telt, amikor Lukács Antal ha­tárőr főtörzsőrmester jelentette, a vonatot ellenőrizték, határsértőt, hamis útiokmányt nem találtak. A fiatal százados néhány hó­napja tölti be ezt a beosztást, de egyáltalán nem idegen itt, a for­galom-ellenőrző ponton. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián a pa­rancsnoki szakot végezte el, de azt megelőzően három évig itt volt politikai helyettes. — A korábbi évekhez viszonyít­va — beszélt munkájukról — csökkent az utasforgalom, s ezzel együtt a határsértések száma. Ám így is a nyári hónapokban havon­ta 110—120 ezer utast ellenőriz­tünk. A szeptemberi forgalom is elérte az ötvenezret. Kicsit nagy­nak tűnnek a számok, de ha eh­hez hozzáteszem, hogy itt, a hatá­ron 120 ország állampolgára uta­zik át mintegy háromszáz fajta út­levéllel még inkább látszik, meny­nyire fel kell készítenünk a kato­nákat. S hogy nem rosszul, azt bizo­nyítják az elfogáok. A határsér­tőkre az a jellemző, hogy fény- képcserés útlevéllel próbálnak be­jutni hazánkba. Itt, a forgalom-el­lenőrző ponton fogták el. s küld­ték vissza Soóza Mibe és Bog Mi­ni Clarence dél-afrikai állampol­gárokat, akik tanzániai útlevéllel próbálkoztak. — Azt mondhatom — folytatta Hajas József —, könnyű helyzet­ben vagyok, hiszen a hivatásos és sorállomány szakképzettsége az egyik legjobb a kerületben. Né­hány nevet: Lukács Antal határ­őr főtörzsőrmester, ő két nyelven beszél, vagy Zsember Péter törzszászlós, vagy Paprika Imre főtörzsőrmester, akiknek a legtöbb határsértőt sikerült elfogni. A szakképzettségről beszéltem, mert ez nagyon fontos: Az ellenőrzésre nagyon kevés idő áll rendelkezés­re, egy-egy vonat esetében 60 perc. S egy vonaton 600—800-an utaznak. Ha figyelembe vesszük, hogy naponta hat személyvonat érkezik, illetve távozik, már ez is nagy leterhelést jelent Ezenkí­vül azonban még 25 tehervonat ellenőrzése is ránk vár, s vona­tonként erre csak 30 percünk, van. Az állomány minden percét igénybe vesszük, hiszen hetente továbbképzést is tartunk az útle­vélkezelőknek. A határőrök a napi megterhelő munka után a pihenőidejüket ál­dozták fel azért, hogy a község­ben az egészségház környékét rendbe tegyék, sőt közösen a ke­rület építőbrigádjával, a sorállo­mány részére laktanyát építettek. Ebben az évben csupán a forga­lom-ellenőrző pont határőrei egy­millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. — Most az őszi csúcsforgalom­ra készülünk, ami annyit jelent, hogy naponta 900 vagont kell el­lenőrizni, szerencsére, nagyon jó a kapcsolatunk a vámhivatallal, és az állomásfőnökséggel, segít­jük egymás munkáját. Nem sok időt tölthettünk^ be­szélgetéssel, mert megrezdültek az ablakok, csattogtak a váltók, megérkezett a Puskin expressz, s Hajós József határőr századosnak ismét munkához kellett látni. A fegyveres erők napja alkal­mából hétfőn délelőtt a Parla­mentben kitüntetési ünnepséget rendeztek. Itt vette át a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet Pelsóci J óz séf rendőr alezredes és dr. Tarjány Lajos tűzoltó alezredes, megyei tűzoltóparancsnok. A Bel­ügyminisztérium központi ün­nepségén a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Morvái Nándor rendőr századost, a Közbiztonsá­gi Érem arany fokozatával pedig Rapcsák István rendőr zászlóst. A belügyminiszter határőr ezre­dessé nevezte ki Vasmanszki Ká- roly határőr alezredest, a kis­kunhalasi határőrkerület parancs­nokát. Szombaton a Magyar Honvé­delmi Szövetség megyei székhá­zéban emlékeztek meg a fegyve­res erők napjáról. Az ünnepségen megjelent dr. Kőrös Gáspár, a Városi pártbizottság első titkára és dr. Árvay Árpád, a megyei ta­nács vb-titkára. Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei tit­kára kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Selyem Zsigmond, Zvekán Ferenc. Ezüst .fokozatát: Vakli Károly, Magyar- vári István. Bronz fokozatát: Fu­tó Antal. ‘MHSZ Kiváló Munká­ért Érem arany' fokozata kitün­tetésben részesült: dr. Fehér Géza rendőr ezredes, Tálas Antal alez­redes, Varga Kálmán mérnök al­ezredes, BisztricZki János. E ki­tüntetés ezüst fokozatát tízen, bronz fokozatát 11 -en kapták. Honvédelmi Érdemérem kitünte­tésben részesült 30 év után Ispá- novits Márton, Bugarszki László és Gróf István. Hétfőn délelőtt a Megyei Had­kiegészítő és Területvédelmi Pa­rancsnokságon Lengyel Imre ez­redes emlékezett meg a fegyveres erők napjáról, s nyújtott át ki­tüntetéseket. A Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany fokozatát kapta: özv. Hornyák. Jánosné, Miskár Mihályné, Behány Lász­lóvá, Szitás Albertné édesanyák, akik több fiúgyermeket neveltek fel és készítettek elő katonai szolgálatra. Ugyanezt a kitünte­tést kapta: Rigó István, a 9-es számú Volán Vállalat igazgató­ja, Mészáros István, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, Kiss József és Kristó Sándor őrnagyok. E kitüntetés ezüst fokozatában Heréén Mihály főtörzsőrmester, bronz fokozatában pedig Szeheré­nyi Istvánná részesült. Az ünnep­ség keretében 63 tartalékos tisztet léptettek elő magasabb rendfo­kozatba. 1 A határőrség kiskunhalasi ke­rületénél a fegyveres erők napja alkalmából csapatgyűlést tartot­tak, ahol kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Tímár Sán­dor határőr alezredes, ezüst foko­zatát Buder László határőr fő­hadnagy, bronz fokozatát Berény István határőr zászlós. Közbiz­tonsági érem arany fokozata ki­tüntetésiben részesült: Kiss Pál és Udvaréi Mihály határőr szá­zados, ezüst fokozatában: Dobos Péter határőr őrnagy, Fodor Gá­bor határőr hadnagy, Boda Mik­lós határőr zászlós és Sebők Gé- záné. Bronz fokozatát kapta Nagy Ferenc határőr főtörzsőrmester. .Hétfőn délután Kecskeméten a helyőrségi művelődési központ­ban rendezett ünnepséget a me­gyei rendőr-főkapitányság. Az ünnepségen a megyei párt- bizottság eláő titkára köszöntő­levelének felolvasása után dr. Fe­hér Géza rendőr ezredes kitün­tetéseket nyújtott át. A Fegyverbarátságért Érdem­érem arany fokazatában részesült Tálas Antal határőr ezredes. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kap­ta: Pécsi Kálmán rendőr alezre­des és Modok Imre rendőr őr­nagy. E kitüntetés ezüst fokozatá­ban részesült: Paór Ödön rendőr őrnagy, Bíró János és Sümegi Im­re rendőr százados, Horváth Ist­ván rendőr hadnagy, Váradi Ist­ván, Holló József, Benke Kálmán rendőr zászlós. Bronz fokozatá­ban: Boldogh Lajos rendőr fő­hadnagy, Lakos István rendőr hadnagy, Varga Pál rendőr al­hadnagy, Dunai K. Jenő és Gara- guly Gyula rendőr zászlós, Val- kovics Mihály és Reményi Berta­lan rendőr főtörzsőrmester. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést kapták: Dr. Szálai Imre, Vén László rendőr őrnagyok, Mayer József rendőr százados, Somogyi József rendőr hadnagy. Csémi István, lványi István, Seregi László, Balogh Géza, Morvái István rendőr zászlósok és dr. Kincses Ferenc. Ezüst fokozatában: tizenegyen, bronz fokozatában heten részesül­tek. Kiváló Munkáért kitűntető jelvényt kapott: Csáky Lajosné. Szolgálati Érdemérem különbö­ző fokozataiban huszonkilencen részesültek. Az önkéntes segítők közül Kiváló Társadalmi Munká­ért Érmet tizenkilencen vettek át. Hétfőn délután a tűzoltóság megyei parancsnokságán dr. Tar­jány Lajos tűzoltó alezredes, me­gyei parancsnok kitüntetéseket nyújtott át. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát kapta: dr. Sántha László hyugalmazott vb-titkár, Borbély Mihály tűzoltó főhad­nagy és Fodor Pál tűzoltó törzs- zászlós. Ezüst fokozatában ketten, ‘bronz fokozatában tizenketten ré­szesültek. A Szolgálati Érem kü­lönböző fokozatát nyolcán kapták meg. A belügyminiszter soron kí­vül tűzoltó századossá léptette elő Szilaj István tűzoltó főhadnagyot, megyei tűzoltóparancsnok-helyet­test, valamint Szabó József tűz­oltó főhadnagyot, kecskeméti vá­rosi-járási tűzoltóparancsnok-he­lyettest. 0 Kármán István főhadnagy oktatás közben. Egész embert kívánó feladat Halász Sándor rendőr őrnagy, a Kiskunhalasi Rendőrkapitány­ság közbiztonsá­gi és közlekedési osztályvezetője, a nagyon elfoglalt emberek közé tartozik. Nem csoda, hiszen min­den eseményről, ami a járásiban és a városban törté­nik, ő tud legelő­ször, neki kell in­tézkedni Millió dolog történik a családi veszekedésektől a közlekedési balesetig, a betöréstől a légirendészeti eseményig. Akadnak oly­kor humoros, de leginkább tragikus események. A legnagyobb gond, hogy a járásban és a városban vi­szonylag magas a bűncselekmények száma, de ezek közül is a kisebb kárértékűek. Egy-egy beosztott körzeti megbízottja évente ötven nyomozást folytat le, csupán a városban. A legfertőzöttebb területek Jánoshalma, Kiskunmajsa, Mélykút és Tompa. En­nek ellenére szerencsés embernek mondhatja ma­gát, hiszen majdnem 25 éve tölti be ezt a beosztást. — Végigjártam a rendfokozatok szinte vala­mennyi létráját. Amikor 1948-ban önként jelent­keztem, akkor próbarendőr voltam. Később őrve­zető, majd őrmester, voltam járőr és területfelelős, őrsparancsnok és így tovább. A haminohárom év alatt, amióta rendőr vagyok, jól érzékelhettem a rendőri munka változásait. Kezdetben még 36 órás portyákkal végeztük a szolgálatot, rendkívül rossz körülmények között. Azóta nagyon sokat változott és tökéletesedett a megelőzési, bűnüldözési tevé­kenység. Segít bennünket a technika, a jól bevált módszerek. Nemrégiben megnövekedett a felada­tunk és természetesen a felelősségünk is. A közle­kedési ellenőrzést, helyszínelést, vizsgálatot is ne­künk kell végeznünk. Nem volt teljesen új számunk­ra, mert a közrendvédelmi állomány végezte ko- ráhban is a helyszíni biztosítást és az úgynevezett koccanásos balesetek ügyeinek intézését. A sérülé- ses balesetek esetében azonban a nyomozás már speciális terület, s ezért nemcsak nekem, de beosz- tottaimnak is új ismereteket kellett szervezni. Ügy érzem, sikerrel oldottuk meg eddig ezt a munkát. Kiskunhalas, mint már mondtuk, elég fertőzött terület, országos viszonylatban a 3—5. helyen van, s ezért igen jelentősnek számít a megelőzési munka. Ebben együttműködnek különböző társadalmi szer­vekkel, hiszen a tudati elmaradottság felszámolása, az alkoholos befolyásoltság, a szétszórt település el­lenőrzése meghaladja erőnket. Halász Sándor rend­őr őrnagy mégis bizakodó. Meggyőződése, előbb vagy utóbb sikerül jelentősen korlátoznia azokat az oko­kat, amelyek a bűnözésire csábítanak. — Rendőri munkám mellett úgy érzem, szüksé­ges a társadalmi tevékenység. Húsz éve a pártbi­zottság oktatási igazgatósága esti középiskolájának vezetőije vagyok, és a városi népfront elnökségének .tagja. Nem panaszkodhatom. Szolgálati és társadal­mi munkámat elismerték, megkaptam a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet, a Haza Szolgálatáért arany fokozatát, a Központi Bizottságtól pedig a Lenin Emlékplakettet. Terveim? ötvenhárom éves vagyok, közeledem a nyugdíjkorhatárhoz. Egészsé­gem töretlen, s szeretnék legalább 60 éves koromig szolgálni. A Gyurász família Gyurász Mihály a kecskeméti Tö- rekvés Termelő- 08?% szövetkezet kerü- letvezetője. Ez azt jelenti, hogy 2100 hektáron szinte ? önállóan gazdái- | kodik, iráhyít, s 40 milliós terme- j, lesi értékért felel. I Szerény, csendes ember, s 25 évvel ezelőtt, amikor »Sen még fogatcsként r ” dolgozott a Béke pj;. | • Tsz-ben, álmában sem gondolt arra, i hogy valamikor 1 • képes lesz erre a 'íf feladatra. — .Nagyon jól emlékszem, hogy az ellenforrada­lom Idején fel akarták oszlatni a közös gazdaságot, de nem engedtük. Fegyveres csoportot szerveztünk, s a lisz-ből egyetlen szem gabonát sem vittek el il­letéktelenek. Édesapám akkor kertészeti brigádve­zető volt, 1957. februárjában együtt jelentkeztünk a munkásőrségbe. A közös, a néphatalom megvédé­se indított bennünket erre a lépésre. Huszonöt év nem kis idő. Mi minden történt az­óta a volt fogatossal? Ahogy ő fogalmazta, együtt fejlődött a gazdasággal. Elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, majd a kertészeti főiskolát. A kis Béke Termelőszövetkezetből egy nagyabb gazdaság szer-' veződött, később egyesültek a Törekvéssel. — A munkásőrségben először a nehézfegyver­szakasz beosztottja voltam, s most ennek vagyok a parancsnoka. Ebben a szakaszban teljesít szolgá­latot testvérem József, aki 1958-ban, János öcsém, aki 1965-ben lépett a munkásőrségbe. S ez még nem minden, mert Katona József, a húgom férje, aki velünk együtt lépett ‘be a testületbe és annak fia szintén munkásőr. József és János öcsém itt dol­goznak a tsz-iben, s nem kellett őket külön agitálni. Jöttek maguktól. Gyurász Mihályt 1957-ben vették fel a párt tag­jai sorába, az akkori párttitkár és az elnök javas­latára. A történelmi hűség kedvéért említjük meg, hogy a tsz-ek közül épp a volt Békében alakították meg elsőnek a pártalapszervezetet. — A család rendszeresen összejár, főleg édes­apámnál találkozunk, segítünk neki a ház körül. Ilyen együttlét alkalmával muszáj 'beszélnünk a testületről, mert az apám érdeklődik mit tesztek, mit csináltok. Olykor egy-egy csattanós történet is el­hangzik. A munkásőri foglalkozásokon is együtt van a család, de ez egyáltalán nem zavaró. A parancsok végrehajtása során nincs öcsém, bátyám-, sógor- kapcsolat, ott parancs van és végrehajtás. Emiatt sosem történt nézeteltérés közöttünk, de a parancs­nokainkkal sem. A közös gazdaság elismeri a munkásőrök tevé­kenységét, szabad időt biztosit, de miután a mun­kában is mindig az élen járnak, a kitüntetések, el­ismerések alkalmával is ők az elsők. A munkásőrség Gyurász Mihály szolgálati tevékenységét a Haza Szolgálatáért ezüstfokozata kitüntetéssel ismerte él. — Mit mondhatnék terveinkről? Talán annyit, hogy ránk, a Gyurász-famíliára mindig számíthat­nak. Irta és fényképezte: Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents