Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

1981. szeptember 24. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÉCHENYIRŐL, ISKOLAI NÉVADÓ ELŐTT Elsőként ismerte föl az Alföld nemzetgazdasági jelentőségét „A legnagyobb magyart” megillető tiszteletből nevezték el Kecskemét modern városrészét Széchenyiről, vagy a fái és a reformpolitikus szorosabb kapcsolatára utal a névadás? Sokan kérdezik. Oly erővel hatott hazán'k szel­lemi és anyagi jólétének az eme­lésére, oly eredménnyel fárado­zott népünk fölvirágoztatásáért, hogy a munkásságának jótékony hatására joggal hivatkoznak Soprontól Debrecenig, Lovászitól Bodvaszilvásig. A döblingi tragédia után egy évvel a kecskeméti nyomdában készült emlékkönyvben a nagy­kőrösi Wargá János professzor öt oldalon sorolta kezdeményezé- üieit. „Az 'anyagi jólét tényeződ' közül gr. Széchenyi lelke terem­tette szőke Dunankorr a szárnya­ló gőzhajókat! Ö kezdé szabá­lyozni az iszapos Tisza medrét, hogy ezen is nemzeti lobogós gőzösek úszkáljanak- fel és alá, is köszöntsék egymást hatalmas két folyó nk egybeölelkezésénél... A gőzmozdonyok első pályáját az ő lelke méré ki. Hatalmas lelke i.gázá meg lánchíddal Dunánkat; A lóverseny, a lótenyésztő ' tár­sulat az ő műve, mely csakhamar létrehozá Pesten a gazdasági egyesületet. Ezután a haza csak­nem' minden megyéjében kelet­keztek kisebb gazdasági egyletek, melyek mind megannyi alapfor- •i'ásai anyagi jólétünknek, áz ipar ■fejlődésének és kereskedésnek. Tehát a kereskedés és iparfejlés, ha nem közvetlen is. de minden- •esetre közvetett műve gr. Szé­chenyi nagy lelkének. ' Azon tényezőknek. melyeket (gr. Széchenyi hazánk szellemi fejlesztéséhez irányoz vala, zár­óköve és pedig gyémánt zárköve a magyar nemzeti Akadémia meg­alapítása.” A nemzet erőforrásainak — köztük az emberi alkotokészség- mek — maximális kihasználását össznépi programnak tekintő ko­runkban egyre erőteljesebben hathatnak az országépítő köz­gazdász, a közvéleményt tettek­kel befolyásoló hazafi gondolatai, cselekedetei. A "történelmi, gaz­dasági, (társadalmi realitásokra élénkén ügyelő Bács-Kiskun me­gyében, megkülönböztetett figye­lemmel illő tanulmányoznunk a jeles életmű tanításait. Annál is inkább, mert ez a vidék kimu­tathatóan is befolyásolta gondol­kodásmódjának, szemléletének ki­alakítását. Így igaz, noha Széche­nyi ritkán vetődött a Kiskunság­iba, a Duna mentére. Hiába re­ménykedett 18^3-ban, „hogy re­gimentünk ez éviben Kecskemét­re fog kerülni”, mert a Kárpá­tokon túlra vetette katona-sorsa. 1846. július 15-én is csak egy reggelizés kedvéért állt meg Sze­gedre sietve. A város vezetőivel tiszai hajózása során találkozott. Nevelője, munkatársa, jószág­igazgatója, atyai barátja: Lunká- nyi (Liebenberg) János ismertet­te „meg a paraszti-polgári Kecs­kemét szellemiségével. Széche­nyi munkásságának kutatói sze­rint a derék kecskeméti szűcs- mester tehetséges fia nélkül alig­ha vált volna Széchenyi a „leg­nagyobb magyarrá”. Maga is így vélte. „Liebenberg jóvoltából esz­méimhez és terveimhez ismét új irányt kaptam.” — jegyezte fel naplójába 1821. november 24-én. Félig-meddig búcsúzónak szánt levelében tisztelettel szólt arról az emberről, akitől hétéves kora óta annyi jó ösztönzést kapott: „Lel­kesedéssel és háládattal szorítom önnek kezét kezembe.” Valóban, a gróf életének min­den fontosabb állomásánál ott találjuk a „kedves Liebenber­get”. Az első magyar bölcsész- doktor /hívta fel figyelmét arra, hogy gazdasági reformok elkép­zelhetetlenek a politikai, a társa­dalmi intézmények változtatásai nélkül. Levelezésükből bizonyít­ható: részben a gazdasági kérdé­sekben is kiváló irodalmár ösz­tönzésére mozgósította a társada-' lom erkölcsi erejét a -nagy célok valóra váltására. Ügy gondolta: „az összmunkálás”, a Híd, a Ló­futtatás, a Kaszinó, a Gőzhajózás ügye kovászként éleszti a de­mokratikus fejlődést, mivel a kor­szerűbb gazdasági szervezetek korszerűbb politikai berendezést feltételeznek, sürgetnek. Joggal feltételezhető.: tanácsadójától is tudott a hasznosítható homokföl- dekröl, szikekről. A Stádiumban áz ország- lakosait biztatja a fu­tóhomok kertté „bámulásáért”. O volt áz első olyan államférfi ho­nunkban, aki a munkát állította átfogó programja központjába, ő volt az első, aki fölismerte a-z Alföld nemzetgazdasági jelentősé­gét. Ezért dolgozott a Tisza-sza- bályozásért, ezért írt cikkeket a Duna'—Tisza csatorna érdekében, ezért foglalkozott a szőlőtermesz­téssel, a borexporttal. „Minő ki­látás a mi magyar boraink szá­mára, ha vas síneken mehetnék külföldre.” Lunkányi dolgozta ki az Aka­démia szabályzatait, ő gyűjtött adatokat-a Hitelhez, a Stádium­hoz. ■ Jószágigazgató munkatársa lektorálta elsőként a Hitel kéz­iratát, ő szervezte meg a Stádium kéziratának külföldre csempészé­sét, a titokban kinyomott példá­nyok behozatalát. Érvekkel sie­tett segítségére, amikor ellenfe­lei támadták. Írtam már: rég utcát érdemel­ne a kecskeméti Széchenyiváro6- ban az a Lunkányi-Liebenberg, aki — Wesselényi szerint — „nagy. tetteknek alapját megve­tette”, és akinek arcképét „nem­zeti arcképcsarnokunkban bírni óhajtsuk”. A' szűcsmester gyerekét ilyen magyarrá formáló kecskeméti szellemi közegben sokan fáradoz­tak az akadémialapító eszméi­nek valóra váltásáért. Széchenyi nevét visszhangozta az első vidé­ki kaszinó, a tevékeny gazdasági egylet. Természetesnek (tűnt, hogy hazánkban az elsők között ne­veztek el utcát arról a tudós szer­vezőről, aki „az Alföldet Hollan­diához hasonló bájoló kertté” sze­rette volna dúsítani. Ezért is megalapozott az a döntés, amely­nek értelmében ma Nyers Re­zsőnek, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának, a város or­szággyűlési képviselőjének avató­beszédével a kecskeméti Kereske­delmi és Vendóglátóiipari Szak­munkásképző Intézet felveszi a Hitel, a Világ, a Stádium szerző­jének a nevét. Heltai Nándor A Fáklya új száma A Fáklya szeptemberi második száma inagy ,figyelmet szentel az európai béke és ibiztonság kér­désének: lez a témakör nyitja a lapot. Vjacseszlav Kosztyikov írt cikket a Szovjetunió lés la többi szocialista ország immár hagyo­mányossá .vált krími találkozói­nak •dei eszmecseréiről. Égy ebek között leszögezi: „A krimi talál­kozók résztvevői tarra a közös vé­leményre jutottak, hogy a szocia­lista országok elegéndö tartalék­kal rendelkeznek ia gazdasági fej* lődés és a népjólét növekedésének a biztosításához. Jelen esetben nemcsak ia gazdasági potenciál hatékonyabb kihasználásáról van szó, hanem a különböző iKGST- országokban felgyülemlett ta­pasztalatok hasznosításáról is." t A továbbiakban nyomon követ­hetjük, hogyan írepidezi be nap­jaink szovjet embere laz otthonát, de nem csupán ia lakását, hahem magát a várost is, amely koráb­ban erriber nem lakta területeken létesült. A keletre tolódó telepük lések az energetikai program : megvalósulásával együttesen ve­tik fél ezeket'a kérdéseket, s a közösségi összefogás nagyszerű példái olvashatók a Sztrezsevoj és Pionyernij kőolajbányász-vá­rosok esetében. Az emberi kör­nyezet szépítésének igen jó pél­dái \akadnak szovjet Moldáviában, ahol la férfiak nemzedékek óta is­merik a kőfaragás művészetét, az asszonyok pedig a kőfelületek dí­szes festésében jeleskednek. Bu- tucseni 'és |a környékén fekvő más falvak az összefogás eredménye­képpen Szépültek meg. Majoren- ko építész és a falusi kollektívák a /hősei ennek a iszines, képes jtiL portnak. lEgy következő írás a jövő városát mutatja be. A lap más anyagai olyan törté­nelmi évfordulókhoz kapcsolód­nák, mint például ta nürnbergi per, vagy olyan fontos fejlődési vonalat kisérnek végig, mint a szovjet—magyar gazdasági kap­csolatok. Érdekes tudósítások mutatják be Moszkvát, illetve >a moszkvai ivóvizet, amely messze földön M-. rés jó ízéről. A belorusz szalma­fonás népművészetét és ja modern ifjú festők Imanézsbcli tárlatát is­merhetjük meg a kulturális ösz- szeállításban. Hagyományosan Fáklya-fotó­val, orosz olvasmánnyal, rejt­vénnyel, filmismertetővel zárul a Fáklya idei 18. szárún. BNV DÍJAS Sajtótájékoztató az olajbányászoknál NAPKÖZBEN A hazai szénhidrogén-kütatás és feltárás Duna—Tisza közi, il­letve Kiskunhalas környéki ered­ményeiről és kilátásairól tartot­tak sag tótájékoztatót kedden a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezetői. A Kiskunhala­son megtartott tájékoztatón Trombitás István vezérigazgató és munkatársai átfogó ismerte­tést adtak a Bács-Kaskun megye ipari fejlődésére is jeléntős mér­Vasárnap véget ér a nyári időszá­mítás : szeptember 27-én meg nem történtté tesszük a pap első óráját, mert egy órakor vissza kell igazíta­nunk az óra mutatóját 0.00 órára. Á nyári időszámítás 182 napján, egy-egy órával későbbre halasztottul a sötétedést, a köz- és kirakatvilágí­tás bekapcsolását és a lámpagyúj­tást. A Magyar Villamos Műveks Tröszt előzetes számításai szerint eb­ben az időszakban több mint 110 mil­lió kilowattóra villamos energiát ta­karított meg az ország, tehát annyi áramot, mint amennyi például Keszt­hely egyévi áramellátását fedezné. Lényegében az idén is annyi villa­mos energiát ,,nyertünk” a nyári idő­számítással, mint tavaly. A nappali világosság egyórás „meghosszabbítá­sa” nélkül erőmüveinknek naponta átlagosan 18Ö . megawattal nagyobb Megkezdődött az ár- és belvíz- védelmi művek őszi vízügyi szemléje a Közép-Tisza vidékén, A terület vízügyi igazgatóságá­nak szakemberei 600 kilométer tiszai, Körös menti, zagyvái és hortobágy-berettyói fővédvona­lat járnak végig, tüzetesen meg­vizsgálják a gátak, töltésszaka­szok, partoldalak állapotát, ellen- ŐBzik a gátőrházak körzetében tárolt védelmi anyagokat, a szak­szolgálat felkészültségét. Az elmúlt néhány év tartós, nagy árvizei több helyen meg­tékben kiható alföldi kőolaj- és földgázfeltárás jelenlegi helyzeté­ről, a folyamatban levő beruhá­zásokról, amelyek közül többet a helyszínen is megtekintettek a meghívott újságírók, köztük a Petőfi Népe munkatársai. A tá­jékoztatón jelen volt dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára és Tánczos Sándor tanácselnök. teljesítménnyel kellett volna dolgoz­niuk az esti csúcsterhelés idején. En­nek megtakarítása megközelítően 28 ezer tonna Tcöolaj hőegyenértékével azonos. Vasárnaptól visszazökkenünk a szokásos zónaidő-számitásba. Ez a visszatérés a nemzetközi vasúti köz­lekedésben némi menetrendi válto­zást hoz. Már megjelent és szeptem- i bér 27-től életbe lép a nemzetközi vasúti összeköttetések menetrendfú- zete. s ennek egyes számú pótléka, amely a nemzetközi vonatokhoz kap­csolódd belföldi járatok menetrendi változásait tartalmazza. A pályaud­varokon mindkettőt díjmentesen át­vehetik azok, akik ennek ellenében leadják a MÁV hivatalos menetrend olvasójelének 1. és 2. számú utalvá­nyát. (MTI) rongálták a Tisza partszakaszait ezek' helyreállításán nagy erők­kel dolgoznak. Tiszakécske tér­ségében még ebben az. évben be­fejeződik közel két kilométer hosszú bal oldali partszakasz megerősítése, a jövő évtől a fo­lyó I másik oldalán folytatják a helyreállítást. ,Az árvíz egyre többször veszélyezteti Martfű térségét, a Tisza Cipőgyárat, ezért a folyó itteni szakaszán is megkezdték a partvédelmi mű­vek kiépítését. Tiszaburánál töl­tésáthelyezéssel teszik biztonsá­gosabbá a folyó gátjait. T alpalás Oly sokszor és sok megközelí­tésben írtunk már a kisipari szol­gáltatásról, hogy újat aligha tud mondani az ember. Elmondtuk, hogy milyen nagy szükség van a lakatosra, az ilyen-olyan szere­lőre, a fodrászra, a cipészre stb. Azt is beírtuk, hogy sajnos nincs, vagy alig va.n utánpótlás ezek­ben a szakmákban, sőt a közel­múltban egy riportot is közöl­tünk az egyik kecskeméti kisipa­ros cipőjavitÓTÓl, aki megerősí­tette'mindazt, amit mi korábban „elviekben” elmondtunk. A gyakorlat azonban — lega­lábbis a megyeszékhelyen — sok­kal sötétebb, már ami a cipőja­vítást illeti. Tudjuk, hogy nincs elegendő szakember, akik ebben a szakmában dolgoznak — szö­vetkezetben, vagy kisiparosként — nem győzik a. munkát, külö­nösen amióta drágább lett a bőr, a cipő. Mert mostanában az em­ber már nem dobja el a kilyu­kadt lábbelit, inkább susztert ke­res, aki megjavítja. Ilyet viszont nem talál... Illetve! Egyik olvasónk mindössze esz­tendős és újkorában 680 forin­tért vásárolt félcipőjével kelt út­ra a napákban. mert észrevet­te, hogy a bőrtalpú cipőben esős időben immár menet közben is „lábat tud mosni”: kilyukadt a talpa. Első útja a Luther udvari gyorsjavítóba vezetett, ahol kö­zölték vele, hogy a vállalási idő egy hónap (!). Innen azonnal el­távozott, gondolta, majd valami maszekhoz viszi a topcsit. Ezu­tán, a nap hátralévő részében legalább öt kisiparoshoz kopog­tatott be, akik elmerengtek a csi­nos lyuk láttán, megjegyzéseket tettek a hazai iparra, a bőr mi­nőségére, a cipő gazdájára, aki inkább dobná el és venne újat. Volt aki kifejtette, hogy amikor ö a szakmát kezdte... De ezt a történetet nem hallgatta végig a megrendelő, hanem talpügyben tovább talpalt. Immár erősen alkonyodott, amikor reményei legvégső állo­mására futott be, A mester azzal fogadta, hogy micsoda szerencsé­je van az úrnak, mert neki ré­gen otthon kellene lennie, de úgy látszik megállt az órája, s azt gondolta csak négy óra, ho­lott már hat is elmúlt. Az idő múlandóságáról tartott eszme- futtatása alatt megrendelő ott állt a lyukas cipőben, többször szeretett volna a tárgyra térni, de nem akarta, hogy már előre kihívja maga ellen a mester ha­ragját, jobb esetben nemtetszé­sét. Így amikor az eszme futása veget ért, alázatos hangon elő­adta jövetele célját, már azt is hozzá téve, hogy túlságosan nem sürgős, de jó lenne minél Tíama- rabb. Megrendelő próbált a mes­ter hiúságára is hatni, kereszt­nevén bácsizva az illetőt, akinek a nevét* természetesen soha nem hallotta, csupán a cégtábláról ol­vasta befelé jövet. A hajlottkorú férfi azonban erre ügyet sem vetett, hanem mély gondolatokba merülve for­gatta a keshedt lábbelit az ölé­ben. Közben ilyen kérdéseket ve­tett a zokniban álló ügyfél felé: Miért ragaszkodik ehhez annyi­ra? Miért vette meg annak ide­jén? Miért nem gumitalpúban jár? stb. Végül egy megértő mo­soly kíséretében kimondta a bol­dogító igent. Elvállalta. Megren­delő azonban észnél volt s meg­kérdezte, mikorra lenne készen a talpalással? A válasz megnyug­tatta: mindössze egy hetet kell várni. ■ Es tessék mondani mennyibe fog kerülni? — Háromszázötven forint! ' Megrendelő szótlanul húzta vissza a lyukas lábbelit és tisz­teletteljes köszönéssel távozott. Azóta réveteg tekintettel kutat a cipőboltok pultjain, ábrándo­zik a kirakatoknál, lesi mások cipőit és várja, hogy legalább négyese legyen a lottón. Ha te­hát Kedves Olvasóinkegy embe­ri lábnyomot fedeznek fel a kecskeméti járdákon, ne gondol­ják, hogy itt járt a Jeti. Nem erről win szó. Ember ment ott, méghozzá egy évvel ezelőtt vá­sárolt valódi bőrcipőben. Csu­pán a cipő talpa hiányzott... —dorgál— A hét végén visszaigazítjuk az órákat őszi gátszemle a Közép-Tisza vidékén A vásárlátogatók sokféle érdeklődésűek. A fiatalok el­sősorban az elektroakusztikai cikkeket nézegetik, mások * a szép étkészleteket, vagy éppen az élelmiszereket. Ezek között is több Bács-Kiskun megyei termékkel találkozha­tunk. Séta a BNV-n • A képen látható Sport Robinak csupán annyi köze van Bács- Nagy Ottó — Kiskunhoz, hogy dobozát a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyá- Straszer rában készítik. . András • Lenn: a megye sütőipari vállalatai sok új terméküket mutatják be a BNV-n. * • Jobbra: a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárában készülnek a képünkön látható magnetofonmechanikák, amelyek­ből jelentős exportot is lebonyolít a vállalat. • Jobb oldali képünkön: nagy tetszést aratnak a vá­sáron a Fi­nomkerámia­ipari Művek kalocsai üze. mében készült étkészletek.

Next

/
Thumbnails
Contents