Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
1981. szeptember 24. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÉCHENYIRŐL, ISKOLAI NÉVADÓ ELŐTT Elsőként ismerte föl az Alföld nemzetgazdasági jelentőségét „A legnagyobb magyart” megillető tiszteletből nevezték el Kecskemét modern városrészét Széchenyiről, vagy a fái és a reformpolitikus szorosabb kapcsolatára utal a névadás? Sokan kérdezik. Oly erővel hatott hazán'k szellemi és anyagi jólétének az emelésére, oly eredménnyel fáradozott népünk fölvirágoztatásáért, hogy a munkásságának jótékony hatására joggal hivatkoznak Soprontól Debrecenig, Lovászitól Bodvaszilvásig. A döblingi tragédia után egy évvel a kecskeméti nyomdában készült emlékkönyvben a nagykőrösi Wargá János professzor öt oldalon sorolta kezdeményezé- üieit. „Az 'anyagi jólét tényeződ' közül gr. Széchenyi lelke teremtette szőke Dunankorr a szárnyaló gőzhajókat! Ö kezdé szabályozni az iszapos Tisza medrét, hogy ezen is nemzeti lobogós gőzösek úszkáljanak- fel és alá, is köszöntsék egymást hatalmas két folyó nk egybeölelkezésénél... A gőzmozdonyok első pályáját az ő lelke méré ki. Hatalmas lelke i.gázá meg lánchíddal Dunánkat; A lóverseny, a lótenyésztő ' társulat az ő műve, mely csakhamar létrehozá Pesten a gazdasági egyesületet. Ezután a haza csaknem' minden megyéjében keletkeztek kisebb gazdasági egyletek, melyek mind megannyi alapfor- •i'ásai anyagi jólétünknek, áz ipar ■fejlődésének és kereskedésnek. Tehát a kereskedés és iparfejlés, ha nem közvetlen is. de minden- •esetre közvetett műve gr. Széchenyi nagy lelkének. ' Azon tényezőknek. melyeket (gr. Széchenyi hazánk szellemi fejlesztéséhez irányoz vala, záróköve és pedig gyémánt zárköve a magyar nemzeti Akadémia megalapítása.” A nemzet erőforrásainak — köztük az emberi alkotokészség- mek — maximális kihasználását össznépi programnak tekintő korunkban egyre erőteljesebben hathatnak az országépítő közgazdász, a közvéleményt tettekkel befolyásoló hazafi gondolatai, cselekedetei. A "történelmi, gazdasági, (társadalmi realitásokra élénkén ügyelő Bács-Kiskun megyében, megkülönböztetett figyelemmel illő tanulmányoznunk a jeles életmű tanításait. Annál is inkább, mert ez a vidék kimutathatóan is befolyásolta gondolkodásmódjának, szemléletének kialakítását. Így igaz, noha Széchenyi ritkán vetődött a Kiskunságiba, a Duna mentére. Hiába reménykedett 18^3-ban, „hogy regimentünk ez éviben Kecskemétre fog kerülni”, mert a Kárpátokon túlra vetette katona-sorsa. 1846. július 15-én is csak egy reggelizés kedvéért állt meg Szegedre sietve. A város vezetőivel tiszai hajózása során találkozott. Nevelője, munkatársa, jószágigazgatója, atyai barátja: Lunká- nyi (Liebenberg) János ismertette „meg a paraszti-polgári Kecskemét szellemiségével. Széchenyi munkásságának kutatói szerint a derék kecskeméti szűcs- mester tehetséges fia nélkül aligha vált volna Széchenyi a „legnagyobb magyarrá”. Maga is így vélte. „Liebenberg jóvoltából eszméimhez és terveimhez ismét új irányt kaptam.” — jegyezte fel naplójába 1821. november 24-én. Félig-meddig búcsúzónak szánt levelében tisztelettel szólt arról az emberről, akitől hétéves kora óta annyi jó ösztönzést kapott: „Lelkesedéssel és háládattal szorítom önnek kezét kezembe.” Valóban, a gróf életének minden fontosabb állomásánál ott találjuk a „kedves Liebenberget”. Az első magyar bölcsész- doktor /hívta fel figyelmét arra, hogy gazdasági reformok elképzelhetetlenek a politikai, a társadalmi intézmények változtatásai nélkül. Levelezésükből bizonyítható: részben a gazdasági kérdésekben is kiváló irodalmár ösztönzésére mozgósította a társada-' lom erkölcsi erejét a -nagy célok valóra váltására. Ügy gondolta: „az összmunkálás”, a Híd, a Lófuttatás, a Kaszinó, a Gőzhajózás ügye kovászként éleszti a demokratikus fejlődést, mivel a korszerűbb gazdasági szervezetek korszerűbb politikai berendezést feltételeznek, sürgetnek. Joggal feltételezhető.: tanácsadójától is tudott a hasznosítható homokföl- dekröl, szikekről. A Stádiumban áz ország- lakosait biztatja a futóhomok kertté „bámulásáért”. O volt áz első olyan államférfi honunkban, aki a munkát állította átfogó programja központjába, ő volt az első, aki fölismerte a-z Alföld nemzetgazdasági jelentőségét. Ezért dolgozott a Tisza-sza- bályozásért, ezért írt cikkeket a Duna'—Tisza csatorna érdekében, ezért foglalkozott a szőlőtermesztéssel, a borexporttal. „Minő kilátás a mi magyar boraink számára, ha vas síneken mehetnék külföldre.” Lunkányi dolgozta ki az Akadémia szabályzatait, ő gyűjtött adatokat-a Hitelhez, a Stádiumhoz. ■ Jószágigazgató munkatársa lektorálta elsőként a Hitel kéziratát, ő szervezte meg a Stádium kéziratának külföldre csempészését, a titokban kinyomott példányok behozatalát. Érvekkel sietett segítségére, amikor ellenfelei támadták. Írtam már: rég utcát érdemelne a kecskeméti Széchenyiváro6- ban az a Lunkányi-Liebenberg, aki — Wesselényi szerint — „nagy. tetteknek alapját megvetette”, és akinek arcképét „nemzeti arcképcsarnokunkban bírni óhajtsuk”. A' szűcsmester gyerekét ilyen magyarrá formáló kecskeméti szellemi közegben sokan fáradoztak az akadémialapító eszméinek valóra váltásáért. Széchenyi nevét visszhangozta az első vidéki kaszinó, a tevékeny gazdasági egylet. Természetesnek (tűnt, hogy hazánkban az elsők között neveztek el utcát arról a tudós szervezőről, aki „az Alföldet Hollandiához hasonló bájoló kertté” szerette volna dúsítani. Ezért is megalapozott az a döntés, amelynek értelmében ma Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a város országgyűlési képviselőjének avatóbeszédével a kecskeméti Kereskedelmi és Vendóglátóiipari Szakmunkásképző Intézet felveszi a Hitel, a Világ, a Stádium szerzőjének a nevét. Heltai Nándor A Fáklya új száma A Fáklya szeptemberi második száma inagy ,figyelmet szentel az európai béke és ibiztonság kérdésének: lez a témakör nyitja a lapot. Vjacseszlav Kosztyikov írt cikket a Szovjetunió lés la többi szocialista ország immár hagyományossá .vált krími találkozóinak •dei eszmecseréiről. Égy ebek között leszögezi: „A krimi találkozók résztvevői tarra a közös véleményre jutottak, hogy a szocialista országok elegéndö tartalékkal rendelkeznek ia gazdasági fej* lődés és a népjólét növekedésének a biztosításához. Jelen esetben nemcsak ia gazdasági potenciál hatékonyabb kihasználásáról van szó, hanem a különböző iKGST- országokban felgyülemlett tapasztalatok hasznosításáról is." t A továbbiakban nyomon követhetjük, hogyan írepidezi be napjaink szovjet embere laz otthonát, de nem csupán ia lakását, hahem magát a várost is, amely korábban erriber nem lakta területeken létesült. A keletre tolódó telepük lések az energetikai program : megvalósulásával együttesen vetik fél ezeket'a kérdéseket, s a közösségi összefogás nagyszerű példái olvashatók a Sztrezsevoj és Pionyernij kőolajbányász-városok esetében. Az emberi környezet szépítésének igen jó példái \akadnak szovjet Moldáviában, ahol la férfiak nemzedékek óta ismerik a kőfaragás művészetét, az asszonyok pedig a kőfelületek díszes festésében jeleskednek. Bu- tucseni 'és |a környékén fekvő más falvak az összefogás eredményeképpen Szépültek meg. Majoren- ko építész és a falusi kollektívák a /hősei ennek a iszines, képes jtiL portnak. lEgy következő írás a jövő városát mutatja be. A lap más anyagai olyan történelmi évfordulókhoz kapcsolódnák, mint például ta nürnbergi per, vagy olyan fontos fejlődési vonalat kisérnek végig, mint a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok. Érdekes tudósítások mutatják be Moszkvát, illetve >a moszkvai ivóvizet, amely messze földön M-. rés jó ízéről. A belorusz szalmafonás népművészetét és ja modern ifjú festők Imanézsbcli tárlatát ismerhetjük meg a kulturális ösz- szeállításban. Hagyományosan Fáklya-fotóval, orosz olvasmánnyal, rejtvénnyel, filmismertetővel zárul a Fáklya idei 18. szárún. BNV DÍJAS Sajtótájékoztató az olajbányászoknál NAPKÖZBEN A hazai szénhidrogén-kütatás és feltárás Duna—Tisza közi, illetve Kiskunhalas környéki eredményeiről és kilátásairól tartottak sag tótájékoztatót kedden a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezetői. A Kiskunhalason megtartott tájékoztatón Trombitás István vezérigazgató és munkatársai átfogó ismertetést adtak a Bács-Kaskun megye ipari fejlődésére is jeléntős mérVasárnap véget ér a nyári időszámítás : szeptember 27-én meg nem történtté tesszük a pap első óráját, mert egy órakor vissza kell igazítanunk az óra mutatóját 0.00 órára. Á nyári időszámítás 182 napján, egy-egy órával későbbre halasztottul a sötétedést, a köz- és kirakatvilágítás bekapcsolását és a lámpagyújtást. A Magyar Villamos Műveks Tröszt előzetes számításai szerint ebben az időszakban több mint 110 millió kilowattóra villamos energiát takarított meg az ország, tehát annyi áramot, mint amennyi például Keszthely egyévi áramellátását fedezné. Lényegében az idén is annyi villamos energiát ,,nyertünk” a nyári időszámítással, mint tavaly. A nappali világosság egyórás „meghosszabbítása” nélkül erőmüveinknek naponta átlagosan 18Ö . megawattal nagyobb Megkezdődött az ár- és belvíz- védelmi művek őszi vízügyi szemléje a Közép-Tisza vidékén, A terület vízügyi igazgatóságának szakemberei 600 kilométer tiszai, Körös menti, zagyvái és hortobágy-berettyói fővédvonalat járnak végig, tüzetesen megvizsgálják a gátak, töltésszakaszok, partoldalak állapotát, ellen- ŐBzik a gátőrházak körzetében tárolt védelmi anyagokat, a szakszolgálat felkészültségét. Az elmúlt néhány év tartós, nagy árvizei több helyen megtékben kiható alföldi kőolaj- és földgázfeltárás jelenlegi helyzetéről, a folyamatban levő beruházásokról, amelyek közül többet a helyszínen is megtekintettek a meghívott újságírók, köztük a Petőfi Népe munkatársai. A tájékoztatón jelen volt dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára és Tánczos Sándor tanácselnök. teljesítménnyel kellett volna dolgozniuk az esti csúcsterhelés idején. Ennek megtakarítása megközelítően 28 ezer tonna Tcöolaj hőegyenértékével azonos. Vasárnaptól visszazökkenünk a szokásos zónaidő-számitásba. Ez a visszatérés a nemzetközi vasúti közlekedésben némi menetrendi változást hoz. Már megjelent és szeptem- i bér 27-től életbe lép a nemzetközi vasúti összeköttetések menetrendfú- zete. s ennek egyes számú pótléka, amely a nemzetközi vonatokhoz kapcsolódd belföldi járatok menetrendi változásait tartalmazza. A pályaudvarokon mindkettőt díjmentesen átvehetik azok, akik ennek ellenében leadják a MÁV hivatalos menetrend olvasójelének 1. és 2. számú utalványát. (MTI) rongálták a Tisza partszakaszait ezek' helyreállításán nagy erőkkel dolgoznak. Tiszakécske térségében még ebben az. évben befejeződik közel két kilométer hosszú bal oldali partszakasz megerősítése, a jövő évtől a folyó I másik oldalán folytatják a helyreállítást. ,Az árvíz egyre többször veszélyezteti Martfű térségét, a Tisza Cipőgyárat, ezért a folyó itteni szakaszán is megkezdték a partvédelmi művek kiépítését. Tiszaburánál töltésáthelyezéssel teszik biztonságosabbá a folyó gátjait. T alpalás Oly sokszor és sok megközelítésben írtunk már a kisipari szolgáltatásról, hogy újat aligha tud mondani az ember. Elmondtuk, hogy milyen nagy szükség van a lakatosra, az ilyen-olyan szerelőre, a fodrászra, a cipészre stb. Azt is beírtuk, hogy sajnos nincs, vagy alig va.n utánpótlás ezekben a szakmákban, sőt a közelmúltban egy riportot is közöltünk az egyik kecskeméti kisiparos cipőjavitÓTÓl, aki megerősítette'mindazt, amit mi korábban „elviekben” elmondtunk. A gyakorlat azonban — legalábbis a megyeszékhelyen — sokkal sötétebb, már ami a cipőjavítást illeti. Tudjuk, hogy nincs elegendő szakember, akik ebben a szakmában dolgoznak — szövetkezetben, vagy kisiparosként — nem győzik a. munkát, különösen amióta drágább lett a bőr, a cipő. Mert mostanában az ember már nem dobja el a kilyukadt lábbelit, inkább susztert keres, aki megjavítja. Ilyet viszont nem talál... Illetve! Egyik olvasónk mindössze esztendős és újkorában 680 forintért vásárolt félcipőjével kelt útra a napákban. mert észrevette, hogy a bőrtalpú cipőben esős időben immár menet közben is „lábat tud mosni”: kilyukadt a talpa. Első útja a Luther udvari gyorsjavítóba vezetett, ahol közölték vele, hogy a vállalási idő egy hónap (!). Innen azonnal eltávozott, gondolta, majd valami maszekhoz viszi a topcsit. Ezután, a nap hátralévő részében legalább öt kisiparoshoz kopogtatott be, akik elmerengtek a csinos lyuk láttán, megjegyzéseket tettek a hazai iparra, a bőr minőségére, a cipő gazdájára, aki inkább dobná el és venne újat. Volt aki kifejtette, hogy amikor ö a szakmát kezdte... De ezt a történetet nem hallgatta végig a megrendelő, hanem talpügyben tovább talpalt. Immár erősen alkonyodott, amikor reményei legvégső állomására futott be, A mester azzal fogadta, hogy micsoda szerencséje van az úrnak, mert neki régen otthon kellene lennie, de úgy látszik megállt az órája, s azt gondolta csak négy óra, holott már hat is elmúlt. Az idő múlandóságáról tartott eszme- futtatása alatt megrendelő ott állt a lyukas cipőben, többször szeretett volna a tárgyra térni, de nem akarta, hogy már előre kihívja maga ellen a mester haragját, jobb esetben nemtetszését. Így amikor az eszme futása veget ért, alázatos hangon előadta jövetele célját, már azt is hozzá téve, hogy túlságosan nem sürgős, de jó lenne minél Tíama- rabb. Megrendelő próbált a mester hiúságára is hatni, keresztnevén bácsizva az illetőt, akinek a nevét* természetesen soha nem hallotta, csupán a cégtábláról olvasta befelé jövet. A hajlottkorú férfi azonban erre ügyet sem vetett, hanem mély gondolatokba merülve forgatta a keshedt lábbelit az ölében. Közben ilyen kérdéseket vetett a zokniban álló ügyfél felé: Miért ragaszkodik ehhez annyira? Miért vette meg annak idején? Miért nem gumitalpúban jár? stb. Végül egy megértő mosoly kíséretében kimondta a boldogító igent. Elvállalta. Megrendelő azonban észnél volt s megkérdezte, mikorra lenne készen a talpalással? A válasz megnyugtatta: mindössze egy hetet kell várni. ■ Es tessék mondani mennyibe fog kerülni? — Háromszázötven forint! ' Megrendelő szótlanul húzta vissza a lyukas lábbelit és tiszteletteljes köszönéssel távozott. Azóta réveteg tekintettel kutat a cipőboltok pultjain, ábrándozik a kirakatoknál, lesi mások cipőit és várja, hogy legalább négyese legyen a lottón. Ha tehát Kedves Olvasóinkegy emberi lábnyomot fedeznek fel a kecskeméti járdákon, ne gondolják, hogy itt járt a Jeti. Nem erről win szó. Ember ment ott, méghozzá egy évvel ezelőtt vásárolt valódi bőrcipőben. Csupán a cipő talpa hiányzott... —dorgál— A hét végén visszaigazítjuk az órákat őszi gátszemle a Közép-Tisza vidékén A vásárlátogatók sokféle érdeklődésűek. A fiatalok elsősorban az elektroakusztikai cikkeket nézegetik, mások * a szép étkészleteket, vagy éppen az élelmiszereket. Ezek között is több Bács-Kiskun megyei termékkel találkozhatunk. Séta a BNV-n • A képen látható Sport Robinak csupán annyi köze van Bács- Nagy Ottó — Kiskunhoz, hogy dobozát a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyá- Straszer rában készítik. . András • Lenn: a megye sütőipari vállalatai sok új terméküket mutatják be a BNV-n. * • Jobbra: a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárában készülnek a képünkön látható magnetofonmechanikák, amelyekből jelentős exportot is lebonyolít a vállalat. • Jobb oldali képünkön: nagy tetszést aratnak a vásáron a Finomkerámiaipari Művek kalocsai üze. mében készült étkészletek.
