Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 24. Anyagmozgatás a mezőgazdaságban , A mezőgazdasági anyagmozgatásban alkalmazott szállítóeszközök és rakodógépek elsősorban a szántóföldi növénytermesztés igényeinek felelnek meg. A jelenleg alkalmazott géprendszerek alapvető gépe a 4—5 tonnás, általános rendeltetésű pótkocsi, 36,8, illetve 66,2 kilowal- tos (50, illetve 90 lóerős) univerzális traktorral 1—2 pótkocsi vontatható. Az elkövetkező években a termelésfejlesztés irányával összefüggésben jelentős változás várható. A termelési rendszerek terjedése, az úthálózat javulása lehetővé teszi az anyagmozgatás meggyorsítását. Korábban például a teiher- gépkbcsi alkalmazása csupán az üzemen kívüli I szállításra korlátozódott, ma vi- . szont már a jól gépesített gazdaságokban speciális célra is igény-1 be veszik. Leginkább a 4—5 tonna teherbírású mezőgazdasági tehergépkocsit alkalmazzák, ez azonban a mezőgazdasági tehergépkocsik «kialakításának csak az első lépé-; se. A jövőben lényegesen nagyobb, 8—10 tonna hasznos terhelésű tehergépkocsira lesz szükség, amelyek pótkocsival felszerelve legalább 20 tonna elszállítására képesek. Ugyanakkor kiai vezetestudo. y . m y -m jr m j "■ Vezetes es kadermunka nyesek a fogalom. , ,, , iÄSÖ TAPASZTALATOK A MESZOV-NEL attól, hogy például az „irányítás” kifejezést használja az átfogóbb jelentésű vezetés helyett. A gyakorlatban jól végezni ezt a munkát 'Olykor már a művészettel határos. Akire ilyen feladat vár, előfeltételként meg kell szereznie a politikai, szakmai és vezer tési felkészültséget. Nem elég, ha menet közben gyűjti ösz- sze a szükséges ismereteket. Ma már aligha felelhet meg az igényeknek, ha valamelyik összetevő is hibádzik a hármas, követelményből. Épp ezért válhatott sokak számára fölöttébb kényes kérdéssé, hogy mi legyen azokkal, akik ott voltak például a szövetkezeti mozgalom indításánál, szerveztek, dolgoztak, de nem maradt ide. jük, erejük vagy kedvük a továbbképzésre. Mit kell csinálni? — kérdezik azokon a helyeken, ahol erre valamikor tényleg kész volt a recept. Most viszont piackutatással, köz- gazdasági számításokkal és újításokkal maguknak kell megkeresni a választ. Nélkülözhetetlen ismereteikről, tapasztalataikról viszont a jövőben sem szabad lemondani. • Új, javított kialakítású, speciális billenőplatós mezőgazdasági tehergépkocsi. .Rossz vezetés ellenében nagyon nehéz eredményeket fölmutatni. Legalább olyannyira, mintha sziszifuszi módon hegynek fölfelé kellene görgetni a szikláit. Az emelkedőket és lejtőket, szerpentineket és hajtűkanyarokat látva és bemérve viszont célravezetőbb a „kormányzás”. lakításra vár egy olyan kisebb, magas billentésű gépkocsi is, amely a terményt a szántóföldi gépektől átveszi és a kiépített úton várakozó szállítójárműre át tudja rakni. A traktorvontatá- sú szállítóeszközökre továbbra is szükség lesz, de teherbíró képességük a kéttengelyes pótkocsik esetében legalább 8 tonnáig növekszik. Javuló színvonalon Országos kongresszusaikra készülve a szövetkezeti ágazatok sem tekinthetnek öl az ilyesfajta önvizsgálattól. A folyamat segítéseképpen . is foglalkozott az MSZMP • Bács-Kiskun megyei A HAJÓSI TERMELŐSZÖVETKEZET ÖSZTÖNDÍJASAI — BELGIUMBA ÉS AZ NDK-BA IS SZÁLLÍT AZ ŰJ ÉLET TSZ 99 Feszesen állnak a kazlak 99 Bács-Kiskun megyei vonatkozású cikkeket is közölt a Neue Zeitung, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének hetilapja. A Feszesen állnak a kaz-i lak v szerzője szerint a hajósiak szívesen kerestek munkát másutt. A helybeli termelőszövetkezetben kevés fiatal dolgozott. Ezért határozta el a köteös gazdaság vezetője néhány esztendeje, hogy ösztöndíjjal támogatja a mezőgazda- sági szaktanulmányokra vállalkozó és legalább néhány évig a termelőszövetkezethez magukat elkötelező fiatalokat. Most tizenöten élvezik a támogatást. Stadler Ferenc például a kecskeméti kertészeti főiskolán ismerte föl az ösztöndíjjal adott előnyöket. Belátta, hogy egy ilyen szerződés birtokában mentesül majd az elhelyezkedés gondjáitói. Egy esztendeje dolgozik gyakornokként a gazdaságban. Fizetése 3500 forint, de már házépítésre gondol. Ezért kukorica- és paprikaültetvényt vállalt felesége munkaadójától, a ' közeli állami gazdaságtól. Számítanak természetesen a szülők támogatására is. A cikkíró megszólaltatta az 1980-ban Kalocsán végzett Torma Jánost is. Jól hasznosította az ösztöndíjat. Otthon is jól érzi magát, noha szülei árgus szemekkel olykor fejcsóválva figyelik munkáját. Megmagyarázzák, hogy miként csinálhatna valamit jobban. Kritikájuknak is köszönhető, hogy feszesen állnak a lucernaasztagok. Baját, mint halászvárost is bemutatja a Neue Zeitung legújabb száma. Locher Margarete riporter szerint' egész Magyarországon kedvelik a halételeket, de a szegedi és a bajai halászlé egyenesen páratlan. A Duna menti városban tíz százalékkal több halat fogyasztanak, mint másutt. Ősi hagyományok szabályozzák a halfogást és a halétel elkészítését. Az Üj Élet szövetkezet gondjai ezért tekinthetők közügynek. Miért fordulhat elő, hogy olykor üres a helyi halbolt is, ezt kérdezte Szem2ő Ferenc elnökhelyettestől és Dániel Kálmán főag- ronómustól a cikkíró. Válaszuk: tavaly összesen 3071 hektár vízfelületről — ebből 162 hektár mesterséges tó, 74 hektár holt Duna-ág — 14 vagon halat fogtak ki. Kevés, hiába értik a náluk dolgozó1 halászok ősi mesterségük minden csínját-bínját, hiába dolgoznak szorgalmasan. A szennyezett vízben több halfajta kipusztult, kisebb a- korábbinál a halállomány. Romlik a minőség. 1976-ban a halak 36 százalékát értékesíthették első osztályú áruként, tavaly már csak 22 százalékot. Csupán a mesterséges vízterületen állandó a hozam, mert korszerűen táplálják a kis pontyokat, évről évre megújítják biológiai környezetüket. A szabad vízfelületen mind több energia, mind több idő szükséges a sikeres gazdálkodáshoz, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak üzemi halgazdaságukra. 1982 végéig 6 hektárral növelik bajai vízfelületüket és Nagybaracskán új gazdaságot hoznak létre. Csupán ebből a részlegből 200 tonna halat értékesítenek, főként belga és NDK- exportra. H. N. Végrehajtó Bizottsága az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségének káder- és személyzeti munkát irányító, ellenőrző tevékenységével, valamint a területéhez tartozó szövetkezetek káderhelyzetével. Mérvadóak tehát * az elért eredmények. A fogyasztási szövetkezetek javuló színvonalon felelnek meg kötelezettségeiknek az összesítések szerint. A községek és tanyasi körzetek ellátása, a kisgazdaságok termelésének segítése mellett nagyobbodó részt vállalnak a városok közszükségleti igényeinek kielégítéséből is. Számos szép új üzlettel — ö.sz- szesen mintegy 32 ezer négyzet- méterrel — gyarapodott a kereskedelmi és vendéglátó hálózat öt év alatt. Javult a technikai felszereltség, újabb felvásáhlási telepek jöttek létre, korszerűsödtek az üzemek. Az elmúlt középtávú tervidőszakban az áfeszek teljes árbevétele már meghaladta a 9 milliárd forintot, a tavalyi 284 millió forintos nyereség -pedig negyven százalékkal több az öt. esztendővel korábbinál. A lakásszövetkezetek állománya elérte a 6500 lakást, s ennek csaknem a fele a legutóbbi ötéves tervben került- tető alá, .nagyobb részt a szövetkezetek építésében. Emellett háromezer garázs fenntartásáról gondoskodnak. Erőteljes fejlődés' jellemző, a _takarékszövetkezeti tevékenységre is. Aktív szervezéssel 2,3- szeresére emelkedett 1975-itő.l a -betétállományuk, megközelítve a- kétmilliárd forintot. Módjuk volt tehát a kölcsönnyújtások ki. terjesztésére: csupán mezőgazda- sági célra 331 millió fonintot folyósítottak.-A megyei szövetségben Világosan látják, hogy a gazdálkodási, élet- és munkakörülményeket tovább javító célkitűzéseket csak megfelelően felkészült, rátermett vezetőkkel lehet megvalósítani. A személyi feltételek zömében ki- elégítőek, -de nem mindenütt. Az áfészek és takarékszövetkezetek egy részénél feltűnő hiányosságokat mutat a szakképzettség és politikai végzettség. A vezetői képességekről, emberismeretről pedig több százezren nyilatkozhatnának személyesen: mindazok, akik nap mint nap kapcsolatba kerülnek valamilyen formában a szövetkezetek élén állókkal. Az adatokban tükröződő, általános helyzetkép — mint az előzőekből kiderült — jó irányú Változásokat jelez. A számok imponálóak. Természetesen -korántsem mindegy, hogy miből és hol jelentkezik a fejlődési dinamika, mégfelel-e a hazai vagy nemzetközi követelményeknek. S egy- szer-egyszer talán nem ártana, ha az elszalasztott alkalmak, kihasználatlanul hagyott lehetőségek felelőssége is nyilvánvalóbb nyomot hagyna a minősítések lapjain. Az elismerésekkel és a felhalmozott tudás, tapasztalatok hasznosításával együtt következetesebben kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy vezető funkciókban csak addig dolgoz-' , zon valaki, amíg eleget tud tenni a beosztása növekvő követelményeinek. Igen sokszor kiderült már, hogy a megérett kérdések „humánus” szempontokra hagyatkozó halogatása épp azoknak ártott a legtöbbet, akiket — úgymond — kímélni akartak az igazság takargatásával. Az utánpótlás gondjai A MÉSZÖV az utóbbi időben tervszerűbben foglalkozik az utánpótlással. Egyáltalán, az úgynevezett kádermunka feltételeit szervezeti és személyi intézkedések javítják. .Életre hívták például a személyzeti és oktatási munkáért felelős önálló osztályt. Rendszeressé vált a beszámolási kötelezettség, az időszerű feladatokat féléves munkatervükben rögzítik. A szövetség a szövetkezeteknek először ajánlotta, majd figyelemmel kísérte a szervezeti és személyi feltételek kialakítását, folyamatos javítását. Létrejöttek a személyzeti szervezetek, s a lakásszövetkezetek. kivételével lényegében megfelelőnek minősíthetők. A munkát a MÉSZÖV választott testületéi rendszeresen, ellenőrzik. Csaknem egy éve a megyei küldöttgyűlés megállapíthatta, hogy számottevően változott a vezetők szemlélete: nyíltabbá, őszintébbé és demokratikusabbá vált a tevékenységük. A személyes példamutatás hatására javult a szervezettség, munkafegyelem. A káderutánpótlási gondok mégsem enyhültek kellő mértékben. Baj van a tervszerűséggel, sok helyütt elhanyagolják a nevelési feladatokat. Az indokoltnál jóval kevesebb egyetemi, főiskolai hallgatóval írnak alá ösztöndíjas szerződést, s többségük a legnagyobb szövetkezetekhez kötődik. Egyes vezetők mintha félnének a fiataloktól, ami viszont a beilleszkedést nehezíti. Évente egy alkalommal az elnökség számoltatja be az ügyintéző szervezet vezetőit a személyzeti munkáról. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a szövetkezeteket. Ennek nyomán több intézkedés segíti a tulajdonosi és belső ellenőrzést, élénkebbé vált a különböző szaktanfolyamok és továbbképzések szervezése. A szövetség ellenőrzési irodája pedig kétesztendőnként értékeli és vizsgálja a felsőbb vezetők személyes tevékenységét, a vezetés összhangját, a rendet és szervezettséget. Változást sürgetnek Az elmúlt években nem kevesebb, mint negyvenszázalékos volt a cserélődés az áfészek élén. A vezetők nagy többsége alkalmas a mind igényesebbé váló megbízatás teljesítésére. Felelősen vesznek részt a helyi poli- tikai-társadalmi-gazdasági élet formálásában. Vezetői készségük igyekszik lépést tartani a kívánalmakkal, növekszik a szakmai hozzáértésük. Gyakoribb a kezdeményezésaz ésszerű kockázat- vállalás. A kiválasztásnál alapvető szempont a rátermettség. Ezétt sem valószínű, hogy az áfészekben ne akadna több nő a vezetők 21 százalékos arányánál, akik a jelenleginél felelősségteljesebb állást tölthetné- nek be. Kívánnivalót hagy maga után a fiatalok foglalkoztatottsága is: 31 százalékban képviseltetik magukat az irányító pontokon. Emelkedett ugyan a főiskolát és egyetemet végzettek száma, de kevesen vannak a tagsághoz viszonyítva. A diplomás szakemberek közül ugyanakkor korántsem mindenki a végzettségének megfelelő munkakört tölti be. További változásokat sürgetnek azok a hiányosságok is, amelyek a káderutánpótlás helyzetében, a kiválasztásiban és nevelésben jelentkeznek. Egyebek között alkalom- és ötletszerűség fékezi a tervszerű munkát. A diplomások mellett ifjú szakmunkások, középiskolai végzettségű fiatalok is ösztönözhetők kellő segítséggel a szükséges ismeretek megszerzésére. Az utánpótlást idejében be kell vonni a vezetői teendők ellátásába, s átcsoportosításokkal, minőségi cserével és a váltás más formáival is érdemes számolni. Mindezekkel együtt nyilvánvaló fejlődés ' következett be a káder- és személyzeti munkában, ami a vezetés korszerűsödéséhez vezetett. A fejlődés természetesen nem mindenütt egyforma. De a többség hozzáértő munkája és becsületes helytállása garanciá a jövőre nézve — anélkül, hogy bárhol le lehetne mondani a politikai, szakmai és vezetési készségek követelményeiről, a kezdeményező és hatékonyan gazdálkodó vezetőkről, nevelésükről' és felkészítésükről. Halász Ferenc mmmmmmmsmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmHmfBKKassBmmmmmmmimmmm (35.) — Nos hát —szólt a báró, és tenyerével letörülte a szakállár — Most kész vagyok követni önt. Nem baj, hogy meztelen vagyok? Rumata,körültekintett, odament a hóhérhoz, és kirázta a kötényéből. — Egyelőre vegye fel ezt — mondta. Igaza,van — felelte a báró,' és csípője köré kötötte a kötényt. — Mégis kényelmetlen lenne csupaszon beállítani a bárónéhoz ... Kiléptek a cellából. Senki sem merte útjukat állni. — Valamennyiüket pozdorjává zúzom! ,— bömbölte a báró. — Elfoglalták a váramat, valami Arima atyát ültettek belé! Nem tudom, kinek az atyja, de a gye- íekei — az úristenre esküszöm — hamarosan árvák lesznek. Kiértek a ’ toronyból. A Rurnatát követő besúgó felbukkant előttük, és elvegyült a tömegben. Rumata intett Budah- nak, hogy kövesse őket. A kapu előtt úgy szétvált a tömeg, mintha karddal hasították volna ketté. Hallani lehetett, amint egyesek azt kiabálják, hogy megszökött egy főbenjáró bűnös. A báró a tér közepére ment, és megállt. Sietni kellett. — Valahol itt volt a lovam — mondta a báró. — Hé, ki az ott! Lovat! Az állófánál, ahol a Rend lovasságának ménjei topogtak, sür. gés-forgás támadt. — Nem azt! — rivalt a báró.— Amazt az almásszürkét! — Az Ür nevébep! — kiáltotta megkésve Rumata. Egy szurtos csuhájú barát ijedten odavezette a lovat a báróhoz. — Állj! állj! — kiáltoztak a toronynál. Dorongos szerzetesek rohantak a téren. Rumata kardot nyomott a báró markába. — Siessen, báró., — Igen —| felelte Pampa. — Mozogin,í kell. Ez az Arima kifosztja a pincémet. Holnap vagy holnapután várom önt, barátom. A báró, vágtába kapta a lovát, egyenest a szerzetesek tömegébe száguldott. Az agyúik elvágódott, a másik visítozni kezdett, por kavargóit, paták dobogtak a kőlapokon, és a báró eltűnt. Rumata a mellékutcába nézett. — Nemes dánom, «nem gondolja, hogy ’ .túlságosan sokat enged meg magának? Rumata hátrafordult. Don Reba nézett rá figyelmesen. — Túlságosan siókat? — felelte kérdéssel Rumata. — Én nem ismerem a /túlságosan” szóit. És egyáltalán nem értem, miért ne segíthetne az egyiik nemes dón a másikon, aki bajban van. lElőreszegezett lándzsával lovasok száguldottak el mellettük, az üldözők. Don Reba arca elváltozott. — Nos, jól van,— mondta. — Ne beszéljünk erről. — Ó, itt látom a nagy tudományú Budah doktort... Remek színiben van. Felülvizsgálatot kell tartanom a börtönben. Az államellenes bűnözőknek, ha szabadlábra helyezték is őket. nem szabad kisétálniuk a' börtönből, az ilyeneket saroglyán kell «kivinni. Budaih doktor szinte vakon feléje indult. Rumata gyorsan közébük állt . ■ — Mellesleg szólva, dón Reba — mondta —, mi az ön véleménye Arima atyáról? — Arima atyáról? Pompás katona. Jelentős á'llá'st tölt be a püspökségemben. Miért kérdi? — Minit eminenciád hűséges szolgája -i- közölte meghajolva, kárörömmel Rumsita —, közlöm önnel, hogy, ezt a jelentős állást megüresedettnek tekintheti. , — De miért?. Rumata a mellékutcába nézett, áhol még nem ülepedett le a sárga por. Don Reba is arrafelé pillantott. Arca gondterhelt lett. 29. Már jóval elmúlt dél, amikor Kira asztalhoz hívta a nemes urat és nagy tudományú barátját, megborotválva, .tiszta ruhában, Budáh doktor megmosakodva, igen„(tekintélyesen festett. Mozdulatai lassúak és méltóságteljesek voltak, okos, szürke szemének pillantása jóindulatú. Mindenekelőtt bocsánatot kért Runmtáitól, amiért ott a téren megfeledkezett magáról. — De meg kell értenie — mondta. — Szörnyű alak ez a Reba, aki csak isteni mulasztás folytán jöhetett a világra. Orvos vagyok, de nem szégyellem 'bevallani, hogy alkalomadtán szívesen megölném. Hallotta, hogy a királyt megmérgezték. Éz a Reba beállított a cellámba, és azt követelte, hogy olyan mérget állítsak össze, amely néhány óra alatt hat. Termés,zétesen megtagadtam. Kínzással fenyegetett, én az arcába nevettem. Akkor ez a semmirekellő kiáltott a hóhéroknak, akik behoztak az utcáról egy tucat tíz év körüli kisfiút és kislányt. Sorba állította őket, kinyitotta a gyógyszeres zsákomat, és kijelentette, hogy ezeken a gyermekeken kipróbálja sorjában az összes gyógyszert, amíg meg nem találja a szükségeset. § Hát így mérgezték meg a s királyt, dón Rumata... iBúdaih doktor nyilvánval«5an nagyon éhes volt, mégis szeld den, de határozottan elutasította aiz állati eredetű táplálékot,- s csak a salátákat meg a lekváros buktát méltatta figyelemre. Megivott egy pohár esztonit, szeme felcsillant, arcán egészséges pír jelent meg. A város fokozatosan feléledt. Az utcán emberek tűnitek fel, a hangok egyre harsányabbak lettek, kalapácsok kopogása és fa recsegése hallatszott: a tetőkről és a falakról leverték a pogány ábrákat. Azután az első emelet magasságáig megrakott szekerek haladtak el az ablák alatt. Ruma- 'ta eleinte nem értette, miféle szekerek ezek, de azután meg- pilalntotta a gyékények alól kicsüngő kék és fekete kezeket és lábakat, és sietve az asztalhoz ment. — Az ember lényege — kezdte Budaih — az a csodálatos képes-, sége, hogy mindenhez hozzá tud szokni. A természetben nincs semmi olyan, amihez az ember ne idomulna. Sem a ,ló, sem a kutya, sem az egér nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal. Az isten, amikor az embert teremtette, bi- zonyárá sejtette, milyen kínokra ítéli, s óíiási erő- és türelemkész- letelt adO|tt neki. Nehéz, volna megmondani, hogy ez jó-e vagy rossz. A tűrés és az alkalmazkodás megszokása néma barmokká változtatja az embereket. Rumata Kiróna nézett. A lány Budahhal szemközt ült, és feszült figyelemmel hallgatta. Szeme bánatos volt, nyilván nagyon sajnálta. az embereket. — Valószínűleg igaza van, tisztelt Budah — mondta Rumata. — De vegyen például engem. Én egyszerű nemes dón 'vagyok, és végtelenül szeretem a' tudós embereket, a szellemi nemességet. És nem érem fel ésszel, hogy -önök, a magasztos tudás egyedüli .letéteményesei, miért olyan reménytelenül passzívák? Miért tűrik zokszó nélkül, hogy lenézzék, börtönbe vessék, máglyán elégessék önöket? Budah eltolta maga elől a kiürült buktás tálat., — Furcsa kérdéseket tesz fel, dón Rumata — felelte. — Érdekes, hogy ugyanezeket kérdezte tőlem a nemes dón Gug, hercegünk hálószoba-felügyelője.. Ismeri? 1 Gondoltam... Harc a rossz éllen! De mii a rossz? Ezt mindenki a maga módján értelmezi. .Nedűink, tudósoknak, a rossz a tudatlanság, az egyház azonban azt tanítja, bogy a tudatlanság az üdvözülés, minden rossz a tudásiből ered. A földművesnek a rossz az adó és az aszály, a gabonakereskedőnek viszont az aszály a jó. A rabszolgáknak ross3 a részeg és kegyetlen gazda, a .kézműveseknek - a kapzsi uzsorás. Akkor1 hát mi a rossz, ami ellen küzdeni kell, dón Rumata? — Szomorúan végignézett hallgatóin. — A rossz kürt- hatatlan, Ember nem .képes csökkenteni a rossz mennyiségét a viliágon. Kissé javítani tud a saját sorsán, de mindig azon az áron, hogy mások sorsa rosszába boddk. És mindig lesznek többé- kevésbé kegyetlen királyok, töb- bé-kevésibé vad bárók, s mindig lesz tudatlan nép, amely elragadtatással néz fel elnyomóira, és gyűlöletet táplál felszabadítójával szemben.' — A világ állandóan változik, Budah doktor — szólt Rumata. — Volt idő, almikor nem léteztek királyok...» — A világ sem változhat. örökké — ellenkezett Budah —, mert semmi sem örök, még a változás . sem ... Ném ismerjük a< tökéletesség törvényeit, a tökéletesség ázonban előbb-utóbb elérhető. (Folytatjuk)
