Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 24. Anyagmozgatás a mezőgazdaságban , A mezőgazdasági anyagmozgatásban alkalmazott szállítóeszközök és rakodógépek elsősorban a szántóföldi növénytermesztés igényeinek felelnek meg. A jelenleg alkalmazott géprendszerek alapvető gépe a 4—5 tonnás, általános rendeltetésű pótkocsi, 36,8, illetve 66,2 kilowal- tos (50, illetve 90 lóerős) univerzális traktorral 1—2 pótkocsi vontat­ható. Az elkövetkező években a termelésfejlesztés irányával össze­függésben jelentős változás várható. A termelési rendszerek terjedése, az úthálózat ja­vulása lehető­vé teszi az anyagmoz­gatás meg­gyorsítását. Korábban pél­dául a teiher- gépkbcsi al­kalmazása csupán az üzemen kívü­li I szállításra korlátozó­dott, ma vi- . szont már a jól gépesített gazdaságok­ban speciális célra is igény-1 be veszik. Leginkább a 4—5 tonna teher­bírású mezőgazdasági tehergép­kocsit alkalmazzák, ez azonban a mezőgazdasági tehergépkocsik «kialakításának csak az első lépé-; se. A jövőben lényegesen na­gyobb, 8—10 tonna hasznos ter­helésű tehergépkocsira lesz szük­ség, amelyek pótkocsival felsze­relve legalább 20 tonna elszállí­tására képesek. Ugyanakkor kia­i vezetestudo. y . m y -m jr m j "■ Vezetes es kadermunka nyesek a fogalom. , ,, , iÄSÖ TAPASZTALATOK A MESZOV-NEL attól, hogy például az „irányítás” kifejezést használja az átfogóbb jelentésű ve­zetés helyett. A gyakorlatban jól végezni ezt a munkát 'Oly­kor már a művészettel határos. Akire ilyen feladat vár, elő­feltételként meg kell szereznie a politikai, szakmai és vezer tési felkészültséget. Nem elég, ha menet közben gyűjti ösz- sze a szükséges ismereteket. Ma már aligha felelhet meg az igényeknek, ha valamelyik összetevő is hibádzik a hármas, követelményből. Épp ezért válhatott sokak számára fölöttébb kényes kérdéssé, hogy mi legyen azokkal, akik ott voltak például a szövetkezeti moz­galom indításánál, szerveztek, dolgoztak, de nem maradt ide. jük, erejük vagy kedvük a továbbképzésre. Mit kell csinál­ni? — kérdezik azokon a helyeken, ahol erre valamikor tényleg kész volt a recept. Most viszont piackutatással, köz- gazdasági számításokkal és újításokkal maguknak kell meg­keresni a választ. Nélkülözhetetlen ismereteikről, tapaszta­lataikról viszont a jövőben sem szabad lemondani. • Új, javított kialakítású, speciális billenőplatós mezőgazdasági tehergépkocsi. .Rossz vezetés ellenében na­gyon nehéz eredményeket fölmu­tatni. Legalább olyannyira, mint­ha sziszifuszi módon hegynek föl­felé kellene görgetni a szikláit. Az emelkedőket és lejtőket, szer­pentineket és hajtűkanyarokat látva és bemérve viszont célra­vezetőbb a „kormányzás”. lakításra vár egy olyan kisebb, magas billentésű gépkocsi is, amely a terményt a szántóföldi gépektől átveszi és a kiépített úton várakozó szállítójárműre át tudja rakni. A traktorvontatá- sú szállítóeszközökre továbbra is szükség lesz, de teherbíró képes­ségük a kéttengelyes pótkocsik esetében legalább 8 tonnáig nö­vekszik. Javuló színvonalon Országos kongresszusaikra ké­szülve a szövetkezeti ágazatok sem tekinthetnek öl az ilyesfajta önvizsgálattól. A folyamat segí­téseképpen . is foglalkozott az MSZMP • Bács-Kiskun megyei A HAJÓSI TERMELŐSZÖVETKEZET ÖSZTÖNDÍJASAI — BELGIUMBA ÉS AZ NDK-BA IS SZÁLLÍT AZ ŰJ ÉLET TSZ 99 Feszesen állnak a kazlak 99 Bács-Kiskun megyei vonatkozá­sú cikkeket is közölt a Neue Zei­tung, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének he­tilapja. A Feszesen állnak a kaz-i lak v szerzője szerint a hajósiak szívesen kerestek munkát másutt. A helybeli termelőszövetkezetben kevés fiatal dolgozott. Ezért hatá­rozta el a köteös gazdaság vezető­je néhány esztendeje, hogy ösz­töndíjjal támogatja a mezőgazda- sági szaktanulmányokra vállalko­zó és legalább néhány évig a ter­melőszövetkezethez magukat el­kötelező fiatalokat. Most tizenöten élvezik a támogatást. Stadler Fe­renc például a kecskeméti kerté­szeti főiskolán ismerte föl az ösz­töndíjjal adott előnyöket. Belátta, hogy egy ilyen szerződés birtoká­ban mentesül majd az elhelyez­kedés gondjáitói. Egy esztendeje dolgozik gyakornokként a gazda­ságban. Fizetése 3500 forint, de már házépítésre gondol. Ezért ku­korica- és paprikaültetvényt vál­lalt felesége munkaadójától, a ' közeli állami gazdaságtól. Számí­tanak természetesen a szülők tá­mogatására is. A cikkíró megszólaltatta az 1980-ban Kalocsán végzett Torma Jánost is. Jól hasznosította az ösztöndíjat. Otthon is jól érzi ma­gát, noha szülei árgus szemekkel olykor fejcsóválva figyelik mun­káját. Megmagyarázzák, hogy mi­ként csinálhatna valamit jobban. Kritikájuknak is köszönhető, hogy feszesen állnak a lucernaasztagok. Baját, mint halászvárost is be­mutatja a Neue Zeitung legújabb száma. Locher Margarete ripor­ter szerint' egész Magyarországon kedvelik a halételeket, de a sze­gedi és a bajai halászlé egyenesen páratlan. A Duna menti város­ban tíz százalékkal több halat fo­gyasztanak, mint másutt. Ősi ha­gyományok szabályozzák a halfo­gást és a halétel elkészítését. Az Üj Élet szövetkezet gondjai ezért tekinthetők közügynek. Miért fordulhat elő, hogy oly­kor üres a helyi halbolt is, ezt kérdezte Szem2ő Ferenc elnökhe­lyettestől és Dániel Kálmán főag- ronómustól a cikkíró. Válaszuk: tavaly összesen 3071 hektár víz­felületről — ebből 162 hektár mesterséges tó, 74 hektár holt Duna-ág — 14 vagon halat fog­tak ki. Kevés, hiába értik a ná­luk dolgozó1 halászok ősi mester­ségük minden csínját-bínját, hiá­ba dolgoznak szorgalmasan. A szennyezett vízben több halfajta kipusztult, kisebb a- korábbinál a halállomány. Romlik a minőség. 1976-ban a halak 36 százalékát ér­tékesíthették első osztályú áru­ként, tavaly már csak 22 százalé­kot. Csupán a mesterséges vízte­rületen állandó a hozam, mert korszerűen táplálják a kis pon­tyokat, évről évre megújítják bio­lógiai környezetüket. A szabad vízfelületen mind több energia, mind több idő szükséges a sikeres gazdálkodáshoz, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak üzemi halgazdaságukra. 1982 vé­géig 6 hektárral növelik bajai víz­felületüket és Nagybaracskán új gazdaságot hoznak létre. Csupán ebből a részlegből 200 tonna halat értékesítenek, főként belga és NDK- exportra. H. N. Végrehajtó Bizottsága az Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Szövetségének káder- és személyzeti munkát irányító, el­lenőrző tevékenységével, vala­mint a területéhez tartozó szövet­kezetek káderhelyzetével. Mérvadóak tehát * az elért eredmények. A fogyasztási szö­vetkezetek javuló színvonalon fe­lelnek meg kötelezettségeiknek az összesítések szerint. A községek és tanyasi körzetek ellátása, a kisgazdaságok termelésének se­gítése mellett nagyobbodó részt vállalnak a városok közszükség­leti igényeinek kielégítéséből is. Számos szép új üzlettel — ö.sz- szesen mintegy 32 ezer négyzet- méterrel — gyarapodott a keres­kedelmi és vendéglátó hálózat öt év alatt. Javult a technikai felszereltség, újabb felvásáhlási telepek jöttek létre, korszerűsöd­tek az üzemek. Az elmúlt közép­távú tervidőszakban az áfeszek teljes árbevétele már megha­ladta a 9 milliárd forintot, a ta­valyi 284 millió forintos nyere­ség -pedig negyven százalékkal több az öt. esztendővel korábbi­nál. A lakásszövetkezetek állomá­nya elérte a 6500 lakást, s en­nek csaknem a fele a legutóbbi ötéves tervben került- tető alá, .nagyobb részt a szövetkezetek építésében. Emellett háromezer garázs fenntartásáról gondoskod­nak. Erőteljes fejlődés' jellemző, a _takarékszövetkezeti tevékeny­ségre is. Aktív szervezéssel 2,3- szeresére emelkedett 1975-itő.l a -betétállományuk, megközelítve a- kétmilliárd forintot. Módjuk volt tehát a kölcsönnyújtások ki. terjesztésére: csupán mezőgazda- sági célra 331 millió fonintot fo­lyósítottak.-A megyei szövetségben Világo­san látják, hogy a gazdálkodási, élet- és munkakörülményeket tovább javító célkitűzéseket csak megfelelően felkészült, rátermett vezetőkkel lehet megvalósítani. A személyi feltételek zömében ki- elégítőek, -de nem mindenütt. Az áfészek és takarékszövetkeze­tek egy részénél feltűnő hiányos­ságokat mutat a szakképzettség és politikai végzettség. A vezetői képességekről, emberismeretről pedig több százezren nyilatkoz­hatnának személyesen: mind­azok, akik nap mint nap kap­csolatba kerülnek valamilyen formában a szövetkezetek élén állókkal. Az adatokban tükröződő, általá­nos helyzetkép — mint az előző­ekből kiderült — jó irányú Vál­tozásokat jelez. A számok impo­nálóak. Természetesen -koránt­sem mindegy, hogy miből és hol jelentkezik a fejlődési dinamika, mégfelel-e a hazai vagy nemzet­közi követelményeknek. S egy- szer-egyszer talán nem ártana, ha az elszalasztott alkalmak, ki­használatlanul hagyott lehetősé­gek felelőssége is nyilvánvalóbb nyomot hagyna a minősítések lapjain. Az elismerésekkel és a felhalmozott tudás, tapasztala­tok hasznosításával együtt követ­kezetesebben kell érvényt szerez­ni annak az elvnek, hogy vezető funkciókban csak addig dolgoz-' , zon valaki, amíg eleget tud ten­ni a beosztása növekvő követel­ményeinek. Igen sokszor kide­rült már, hogy a megérett kérdé­sek „humánus” szempontokra ha­gyatkozó halogatása épp azok­nak ártott a legtöbbet, akiket — úgymond — kímélni akartak az igazság takargatásával. Az utánpótlás gondjai A MÉSZÖV az utóbbi időben tervszerűbben foglalkozik az utánpótlással. Egyáltalán, az úgynevezett kádermunka feltéte­leit szervezeti és személyi intéz­kedések javítják. .Életre hívták például a személyzeti és okta­tási munkáért felelős önálló osz­tályt. Rendszeressé vált a beszá­molási kötelezettség, az idősze­rű feladatokat féléves munka­tervükben rögzítik. A szövetség a szövetkezeteknek először aján­lotta, majd figyelemmel kísérte a szervezeti és személyi feltéte­lek kialakítását, folyamatos javí­tását. Létrejöttek a személyzeti szervezetek, s a lakásszövetkeze­tek. kivételével lényegében meg­felelőnek minősíthetők. A mun­kát a MÉSZÖV választott testü­letéi rendszeresen, ellenőrzik. Csaknem egy éve a megyei küldöttgyűlés megállapíthatta, hogy számottevően változott a vezetők szemlélete: nyíltabbá, őszintébbé és demokratikusabbá vált a tevékenységük. A szemé­lyes példamutatás hatására ja­vult a szervezettség, munkafe­gyelem. A káderutánpótlási gon­dok mégsem enyhültek kellő mértékben. Baj van a tervszerű­séggel, sok helyütt elhanyagolják a nevelési feladatokat. Az indo­koltnál jóval kevesebb egyetemi, főiskolai hallgatóval írnak alá ösztöndíjas szerződést, s többsé­gük a legnagyobb szövetkezetek­hez kötődik. Egyes vezetők mint­ha félnének a fiataloktól, ami viszont a beilleszkedést nehezíti. Évente egy alkalommal az el­nökség számoltatja be az ügyin­téző szervezet vezetőit a személy­zeti munkáról. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a szö­vetkezeteket. Ennek nyomán több intézkedés segíti a tulajdonosi és belső ellenőrzést, élénkebbé vált a különböző szaktanfolyamok és továbbképzések szervezése. A szö­vetség ellenőrzési irodája pedig kétesztendőnként értékeli és vizsgálja a felsőbb vezetők sze­mélyes tevékenységét, a vezetés összhangját, a rendet és szerve­zettséget. Változást sürgetnek Az elmúlt években nem keve­sebb, mint negyvenszázalékos volt a cserélődés az áfészek élén. A vezetők nagy többsége alkalmas a mind igényesebbé vá­ló megbízatás teljesítésére. Fele­lősen vesznek részt a helyi poli- tikai-társadalmi-gazdasági élet formálásában. Vezetői készségük igyekszik lépést tartani a kívá­nalmakkal, növekszik a szakmai hozzáértésük. Gyakoribb a kezde­ményezésaz ésszerű kockázat- vállalás. A kiválasztásnál alap­vető szempont a rátermettség. Ezétt sem valószínű, hogy az áfészekben ne akadna több nő a vezetők 21 százalékos ará­nyánál, akik a jelenleginél fele­lősségteljesebb állást tölthetné- nek be. Kívánnivalót hagy maga után a fiatalok foglalkoztatott­sága is: 31 százalékban képvisel­tetik magukat az irányító pon­tokon. Emelkedett ugyan a fő­iskolát és egyetemet végzettek száma, de kevesen vannak a tag­sághoz viszonyítva. A diplomás szakemberek közül ugyanakkor korántsem mindenki a végzett­ségének megfelelő munkakört tölti be. További változásokat sürget­nek azok a hiányosságok is, ame­lyek a káderutánpótlás helyzeté­ben, a kiválasztásiban és nevelés­ben jelentkeznek. Egyebek kö­zött alkalom- és ötletszerűség fé­kezi a tervszerű munkát. A dip­lomások mellett ifjú szakmunká­sok, középiskolai végzettségű fia­talok is ösztönözhetők kellő se­gítséggel a szükséges ismeretek megszerzésére. Az utánpótlást idejében be kell vonni a vezetői teendők ellátásába, s átcsoporto­sításokkal, minőségi cserével és a váltás más formáival is érde­mes számolni. Mindezekkel együtt nyilván­való fejlődés ' következett be a káder- és személyzeti munkában, ami a vezetés korszerűsödéséhez vezetett. A fejlődés természete­sen nem mindenütt egyforma. De a többség hozzáértő munkája és becsületes helytállása garanciá a jövőre nézve — anélkül, hogy bárhol le lehetne mondani a politikai, szakmai és vezetési készségek követelményeiről, a kezdeményező és hatékonyan gazdálkodó vezetőkről, nevelé­sükről' és felkészítésükről. Halász Ferenc mmmmmmmsmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmHmfBKKassBmmmmmmmimmmm (35.) — Nos hát —szólt a báró, és tenyerével letörülte a szakállár — Most kész vagyok követni önt. Nem baj, hogy meztelen vagyok? Rumata,körültekintett, odament a hóhérhoz, és kirázta a kötényé­ből. — Egyelőre vegye fel ezt — mondta. Igaza,van — felelte a báró,' és csípője köré kötötte a kötényt. — Mégis kényelmetlen lenne csu­paszon beállítani a bárónéhoz ... Kiléptek a cellából. Senki sem merte útjukat állni. — Valamennyiüket pozdorjává zúzom! ,— bömbölte a báró. — Elfoglalták a váramat, valami Arima atyát ültettek belé! Nem tudom, kinek az atyja, de a gye- íekei — az úristenre esküszöm — hamarosan árvák lesznek. Kiértek a ’ toronyból. A Rurna­tát követő besúgó felbukkant előttük, és elvegyült a tö­megben. Rumata intett Budah- nak, hogy kövesse őket. A kapu előtt úgy szétvált a tömeg, mint­ha karddal hasították volna ket­té. Hallani lehetett, amint egye­sek azt kiabálják, hogy megszö­kött egy főbenjáró bűnös. A báró a tér közepére ment, és megállt. Sietni kellett. — Valahol itt volt a lovam — mondta a báró. — Hé, ki az ott! Lovat! Az állófánál, ahol a Rend lo­vasságának ménjei topogtak, sür. gés-forgás támadt. — Nem azt! — rivalt a báró.— Amazt az almásszürkét! — Az Ür nevébep! — kiáltotta megkésve Rumata. Egy szurtos csuhájú barát ijed­ten odavezette a lovat a báró­hoz. — Állj! állj! — kiáltoztak a toronynál. Dorongos szerzetesek rohantak a téren. Rumata kardot nyomott a báró markába. — Siessen, báró., — Igen —| felelte Pampa. — Mozogin,í kell. Ez az Arima ki­fosztja a pincémet. Holnap vagy holnapután várom önt, barátom. A báró, vágtába kapta a lo­vát, egyenest a szerzetesek töme­gébe száguldott. Az agyúik elvá­gódott, a másik visítozni kezdett, por kavargóit, paták dobogtak a kőlapokon, és a báró eltűnt. Ru­mata a mellékutcába nézett. — Nemes dánom, «nem gondol­ja, hogy ’ .túlságosan sokat enged meg magának? Rumata hátrafordult. Don Re­ba nézett rá figyelmesen. — Túlságosan siókat? — felel­te kérdéssel Rumata. — Én nem ismerem a /túlságosan” szóit. És egyáltalán nem értem, miért ne segíthetne az egyiik nemes dón a másikon, aki bajban van. lElőreszegezett lándzsával lova­sok száguldottak el mellettük, az üldözők. Don Reba arca elválto­zott. — Nos, jól van,— mondta. — Ne beszéljünk erről. — Ó, itt lá­tom a nagy tudományú Budah doktort... Remek színiben van. Felülvizsgálatot kell tartanom a börtönben. Az államellenes bű­nözőknek, ha szabadlábra helyez­ték is őket. nem szabad kisétál­niuk a' börtönből, az ilyeneket saroglyán kell «kivinni. Budaih doktor szinte vakon fe­léje indult. Rumata gyorsan kö­zébük állt . ■ — Mellesleg szólva, dón Reba — mondta —, mi az ön vélemé­nye Arima atyáról? — Arima atyáról? Pompás ka­tona. Jelentős á'llá'st tölt be a püspökségemben. Miért kérdi? — Minit eminenciád hűséges szolgája -i- közölte meghajolva, kárörömmel Rumsita —, közlöm önnel, hogy, ezt a jelentős állást megüresedettnek tekintheti. , — De miért?. Rumata a mellékutcába nézett, áhol még nem ülepedett le a sárga por. Don Reba is arrafelé pillantott. Arca gondterhelt lett. 29. Már jóval elmúlt dél, amikor Kira asztalhoz hívta a nemes urat és nagy tudományú barátját, megborotválva, .tiszta ruhában, Budáh doktor megmosakodva, igen„(tekintélyesen festett. Mozdu­latai lassúak és méltóságteljesek voltak, okos, szürke szemének pillantása jóindulatú. Mindenek­előtt bocsánatot kért Runmtáitól, amiért ott a téren megfeledke­zett magáról. — De meg kell értenie — mondta. — Szörnyű alak ez a Reba, aki csak isteni mulasztás folytán jöhetett a világra. Orvos vagyok, de nem szégyellem 'be­vallani, hogy alkalomadtán szíve­sen megölném. Hallotta, hogy a királyt megmérgezték. Éz a Reba beállított a cellámba, és azt köve­telte, hogy olyan mérget állítsak össze, amely néhány óra alatt hat. Termés,zétesen megtagadtam. Kínzással fenyegetett, én az ar­cába nevettem. Akkor ez a sem­mirekellő kiáltott a hóhéroknak, akik behoztak az utcáról egy tu­cat tíz év körüli kisfiút és kis­lányt. Sorba állította őket, ki­nyitotta a gyógyszeres zsákomat, és kijelentette, hogy ezeken a gyermekeken kipróbálja sorjában az összes gyógyszert, amíg meg nem találja a szükségeset. § Hát így mérgezték meg a s királyt, dón Rumata... iBúdaih doktor nyilvánval«5an nagyon éhes volt, mégis szeld den, de határozottan elutasította aiz ál­lati eredetű táplálékot,- s csak a salátákat meg a lekváros buktát méltatta figyelemre. Megivott egy pohár esztonit, szeme felcsillant, arcán egészséges pír jelent meg. A város fokozatosan feléledt. Az utcán emberek tűnitek fel, a hangok egyre harsányabbak let­tek, kalapácsok kopogása és fa recsegése hallatszott: a tetőkről és a falakról leverték a pogány ábrákat. Azután az első emelet magas­ságáig megrakott szekerek ha­ladtak el az ablák alatt. Ruma- 'ta eleinte nem értette, miféle szekerek ezek, de azután meg- pilalntotta a gyékények alól ki­csüngő kék és fekete kezeket és lábakat, és sietve az asztalhoz ment. — Az ember lényege — kezdte Budaih — az a csodálatos képes-, sége, hogy mindenhez hozzá tud szokni. A természetben nincs semmi olyan, amihez az ember ne idomulna. Sem a ,ló, sem a ku­tya, sem az egér nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal. Az isten, amikor az embert teremtette, bi- zonyárá sejtette, milyen kínokra ítéli, s óíiási erő- és türelemkész- letelt adO|tt neki. Nehéz, volna megmondani, hogy ez jó-e vagy rossz. A tűrés és az alkalmazko­dás megszokása néma barmokká változtatja az embereket. Rumata Kiróna nézett. A lány Budahhal szemközt ült, és feszült figyelemmel hallgatta. Szeme bá­natos volt, nyilván nagyon saj­nálta. az embereket. — Valószínűleg igaza van, tisz­telt Budah — mondta Rumata. — De vegyen például engem. Én egyszerű nemes dón 'vagyok, és végtelenül szeretem a' tudós em­bereket, a szellemi nemességet. És nem érem fel ésszel, hogy -önök, a magasztos tudás egyedü­li .letéteményesei, miért olyan re­ménytelenül passzívák? Miért tűrik zokszó nélkül, hogy lenéz­zék, börtönbe vessék, máglyán elégessék önöket? Budah eltolta maga elől a ki­ürült buktás tálat., — Furcsa kérdéseket tesz fel, dón Rumata — felelte. — Érde­kes, hogy ugyanezeket kérdezte tőlem a nemes dón Gug, herce­günk hálószoba-felügyelője.. Is­meri? 1 Gondoltam... Harc a rossz éllen! De mii a rossz? Ezt mindenki a maga módján értel­mezi. .Nedűink, tudósoknak, a rossz a tudatlanság, az egyház azonban azt tanítja, bogy a tu­datlanság az üdvözülés, minden rossz a tudásiből ered. A föld­művesnek a rossz az adó és az aszály, a gabonakereskedőnek vi­szont az aszály a jó. A rabszol­gáknak ross3 a részeg és kegyet­len gazda, a .kézműveseknek - a kapzsi uzsorás. Akkor1 hát mi a rossz, ami ellen küzdeni kell, dón Rumata? — Szomorúan végigné­zett hallgatóin. — A rossz kürt- hatatlan, Ember nem .képes csök­kenteni a rossz mennyiségét a viliágon. Kissé javítani tud a sa­ját sorsán, de mindig azon az áron, hogy mások sorsa rosszába boddk. És mindig lesznek többé- kevésbé kegyetlen királyok, töb- bé-kevésibé vad bárók, s mindig lesz tudatlan nép, amely elragad­tatással néz fel elnyomóira, és gyűlöletet táplál felszabadítójá­val szemben.' — A világ állandóan változik, Budah doktor — szólt Rumata. — Volt idő, almikor nem léteztek királyok...» — A világ sem változhat. örök­ké — ellenkezett Budah —, mert semmi sem örök, még a változás . sem ... Ném ismerjük a< tökéle­tesség törvényeit, a tökéletesség ázonban előbb-utóbb elérhető. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents