Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VúV AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. £84. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. szeptember 24. csütörtök Magnyitogorszki levél MOSZKVA A magnyitogorszki Lenin Kamtomét dolgozói levélben fordultaik a lengyel munkásokhoz. Ebben megállapítják: a szovjet embereket aggodalommal tölti el, hogy Lengyelországban a szocializmus ellenfelei most már egyre nyíltabban az ország szocialista rendszerével szemben lépnek fel. 'Növekszik a szovjetellenesség, amely a társadalmi élet különböző területeire terjed ki. A „Szolidaritás” úgynevezett kongresszusa — emlékeztet ezzel kapcsolatiban a levél — a LEMP és a lengyel kormány elleni nyílt harcot hirdető fórummá változott, s mint bejelentették, a „Szolidaritás” kész minden elérhető eszközt felhasználni a hatalomért vívott harcban. A levél hangsúlyozza, hogy a magnyitogorszki kombinát dolgozói határozottan tiltakoznak az ilyen beavatkozás ellen. Reményűiket fejezik ki, hogy a lengyel munkásosztály józan erői határozott választ adnak a „Szolidaritásba” beférkőzött osztályellenség szocialista- és szovjetellenes kísérleteire. (MTIj Kádár János é kJ Magyar—mongol tárgyalások A Parlamentben szerdán, plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar— mongol gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A tárgyalásokat Borbándi János miniszterelnök- helyettes és Tü- menbajarin Rag- csa, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese, a bizottság társelnökei vezetik. Üdvözlő beszédében Borbándi János töb :bek között elmondotta, hogy az. előző ülésszak óta elmélyültek és néhány területen bővültek is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, megelégedéssel állapította meg, hogy a két fél közös erőfeszítésével megvalósított harho- rini malom és az Ulánbátor! központi ruhagyár .rekonstrukciója, a darhani húskombinát kiegészítő berendezéseinek szerelése jól halad. Kedvező, hogy az eddigi eredményekre alapozva a szonginói biokombinátban sor Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője és kísérete szerdán a Szolnok megyei zagyvarékasi Béke termelőszövetkezetibe látogatott. Útjára elkísérte Losonczi Páll, az Elnöki Tánács elnöke, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A magyar és líbiai zászlókkal díszített községi tanácsháza előtt a magas rangú vendégeket Vámosa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a helyi vezetők köszöntötték. Budai Kálmánnak, a szövetkezet elnökének tájékoztatója után, Kadhafi ezredes kérdéseket tett fel, s élénken érdeklődött a szövetkezet gazdálkodási rendje, a gazdasági ösztönzők, aiz árrendszer, a szövetkezet és az állam viszonya, valamint a .tagság életkörülményei iránt. Részletesen tájékoztatták azokról a gazdasági ösztönzőkről, amelyekkel a szövetkezeti tagok érdekeltté válnak a minél1 nagyobb nyereség elérésében. Ismertették azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdasági termékek minőségét javítják. Ugyancsak ismertették — a líbiai vendégek kérésére — a termelési rendszerek nyújtotta előnyöket. A magas rangú vendég elismeréssel szolt a hallottakról, örömét fejezte ki, hogy a szövetkezet és a magyar mezőgazdaság ilyen nagyszerű eredményeket könyvelhet el. Hangsúlyozta: nagy 0 Kadhafi a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben, érdeklődéssel tekintenek minden olyan módszerre, amelyet Líbiáiban is bevezethetnek, örömmel fogadnák azokat a tapasztalatokat, amelyeket saját hazájukban is hasznosíthatnak. A tájékoztatót követően Moamer el-Kadhafi és kísérete a magyar közéleti vezetők .társaságában megtekintette a termelőszövetkezet kukoricatábláját, ahol a termés 'betakarításán dolgoznak. A szövetkezet elnöke Kadhafi ezredesnek elmondta, hogy ha nemgépesítették volna ezt a nagy fáradsággal járó munkát, a termésnek csak egy részét tudnák •betakarítani. A 'vendégek ezt követően ellátogattak a szövetkezet baromfitelepére,': majd megteldntették Fekete Imre tsz-tag háza- táját, s otthonát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székhazában megbeszélést folytatott Moamer el-Kadhafi ezredessel, a líbiai forradalom vezetőjével. A szívélyes, ‘baráti légkörű találkozón részletesen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a közél-keletá térség problémáira, és átfogó eszmecserét folytattak a két ország jól fejlődő kapcsolatairól, nagy figyelmet szentelve a kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeire. Reformot sürget a magyar kertgazdálkodás kerülhetett a termékszerkezet korszerűsítésére. Kölcsönös külkereskedelmi forgalmunk is tovább bővült. Válaszában Tümenbajarin Rágósa megállapította, hogy a két fél teljesítette azokat a határozatokat, amelyeket a kormányközi bizottság 14. ülésszakán hozták. Előirányzataik teljesítésével a közösen létesített gyárak is sikeresen segítik a mongol népgazdaság fejlesztését. Eredménnyel járt ugyanakkor a földtani kutatás és a vízgazdálkodás mongol szakembereinek, káderei- • nek képzéséhez nyújtott magyar közreműködés is. Az ülésszak programja szerint egyebek között áttekintik a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, feltárják az együttműködés bővítésének újabb, kölcsönösen előnyös lehetőségeit, valamint megvizsgálják azokat a javaslatokat, amelyek megvalósításával a műszaki és tudományos kapcsolatok elmélyítését és kiszélesítését segítik. (MTI) A tavalyinál több búzát vetnek a megyében Sokfelé volt a nyáron szárazság. Kevesebb kenyérnek, takarmánynak való termett, mint máskor. Van 'kereslet a gabona iránt. Ez, valamint a .kalászosok szerényebb termelési költsége serkenti a megye gazdaságait a búza nagyobb arányú termesztésére. Szűkéibto hazánkban az 1970-es évek fordulója, az energiaárak rohamos emelkedése óta tapasztalható ez a folyamat. Az 1980-as kalászos vetés nagyobb volt, mint az 1979-es, az idei pedig a megye gazdaságainak szándéka szerint, a tavalyit is meghaladhatja pár ezer hektárral. A Bácskában és a Duna mellékén a szövetkezeteknek, egyik legfontosabb növénye az őszi búza. Több esztendő átlagában a szántóterületüknek 30 százalékánál nagyobb területét foglalta el. A Bácskai és Duna melléki TE- SZÖV, valamint a körzethez tartozó szövetkezetek szakemberednek elemzése szerint, az 59 téesz mérleg szerinti tiszta nyereségének megközelítőleg 20 százalékát a búzatermesztés adta. A közös gazdaságok alaptevékenysége termelési értékének pedig 10—12, százalékát. tette kii a ■ búzatermesztés. i A búzavetés előkészítésénél messzemenően gyümölcsöztetik a bácskai és Duna melléki szövetkezetek az előző esztendők termelési tapasztalatait, A VI. ötéves 'terv magasabb előirányza- .tainak teljesítése ebben az ógaizat* ban is a hozamok növelésével,' a termés minőségének további javításával, a termelési költség viszonylagos csökkentésével Válik lehetővé. A termelésteohnológiai eljárások következetes, fegyelmezett megtartása, az új .tudományos módszerek gyors és szervezett átvétele, a helyes fajtaimegválasz- tás, a műszaki színvonal leginkább befolyásolta a kenyérgabona hozamának alakulását. Hektáron-- ként hat tonnánál nagyobb j termést takarított be a kedvezőtlen Nem elég a növekvő hazai zöld- • ség-gyümölcskereslet kielégítésére törekedni, a kertészeti termék exportjára ás szükség van — hangzott el szerdán Ersekcsaná- •don, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége szövetkezet- és agrárpolitikai munkabizottságának ülésén. Ehhez azonban, mint az a vitából kitűnt, a mostaninál érdekeltebbé kellene tenni a nagyüzemeket az ágazat fejlesztéséiben, megteremtve az eddig elmaradt háttéripart is. Kevés a hűtőház, hiányoznak a. .betakarító-, a manipuláló- és a csomagoló gépek, s a göngyöleg. A nagyüzemi zöldség-gyümölcstermelés korszerűtlensége miatt már az idén kevesebb friss áru került exportra és jutott ipari feldolgozásra. Ez utóbbinak ellentmond az a tény, hogy Magyarország az egy főre jutó 180 kilogrammos zöldségtermelésével világviszonylatban az első. Erre alapozva kötelező a továbblépés, amellfy szabályozómódosítást és rugalmasabb, hitelpolitikát sürget. Indokolatlan a nagyüzemi zöldségtermelés elaprózottsága. Jelenleg ugyanis 776 mezőgazda- sági üzem foglalkozik „előírtan” termelésével, s közülük alig 62 éri el a gazdaságos nagyüzemi termelési szintet. Kívánatos az lenne, ha a termőhelyi adottságoknak megfelelően alakulnának ki az intenzív kertgazdaságok, ahol a termelés .teljes vertikumát megteremtve jövedelmezőbbé válna az üzemág. A reform sürgető, mert a jelenlegi felmérések szerint 1982-ben tovább csökken az ország nagyüzemi zöldségtermő területe, amely elsősorban az exportkötelezettségek teljesítését hátráltatja. Hasonló volt a vélemény a nagyüzemi szőlő-gyümölcstermelés helyzetéről is. Veszélyben vannak a magyar kajszisok, s nem pótolják a kipusztuló őszibarackosokat sem a gazdaságok, és a jelenlegi szőlőültetvények mintegy hatvan, százaléka huszonöt éven felüli. Elmondták, hogy az újonnan telepített ültetvények fajtaaránya sem felel meg a sajátos hazai természeti viszonyoknak, érzékenyen reagálnak a betegségekre, a fagyra! Itt is napirenden van a termőhely jó megválasztása és a háttéripar fejlesztésének szükségszerűsége. Elég ugyan a feldoügozókapaci- tás, de mintegy .kétmillió hektoliter a píncetér-hiány, ami bőtermő évben okoz majd gondot. Az ülésen a kisárutermelés szerepe, fejlesztésének lehetősége is vitatéma volt. Egybehangzó volt a vélemény, hogy szükség van a nagyüzemi gazdaságok koordinációs szerepére és a több- csatornás értékesítésre. Így is elkerülhetetlen, hogy egy-egy .termékből túltermelés legyen, de rugalmasabb piaci. értékesítéssel elkerülhető az, hogy hiányként jelentkezzen, vagy túl drágán kerüljön a fogyasztóhoz a következő évben. Példa erre a 'tavalyi fejeskáposzita-dömping, amelynek reakciójaként az idén hét forint kilója a terméknek, s egyenetlen kínálata. A munkabizottság megállapodott abban, hogy az elhangzott 'hiányosságokat, javaslatokat ösz- szegezve eljuttatja majd a szakminisztériumokhoz. Az ülés résztvevői ezután a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gyümölcstermés lésével, borgazdálkodásával ismerkedtek. V. E■■■ • Gabonának készítik a vetőágyat a nagybaracskai Haladás Tsz földjén. időjárási viszonyok, a súlyos aszály ellenére a felsőszen,tiváni ■téesz. Itt 6028 kilogramm lett az átlagtermés A fajszi Kék Duna, a szalkszentmártond Petőfi, a kunfehértói Előre, a rémi Dózsa, a miskei Március 15., a 'tataházi Petőfi Tsz pedig öt tonnát meghaladó mennyiségű búzát takarított be hektáronként. A kedvező termést elért gazdaságoknál legnagyobb arányban az évelő pillangós, a cukorrépa, majd a napraforgó volt az elővetemériy, de jó 'hozamú lett a kukorica után vetett búza is. Mindezeken túl a gazdaságok az egységnyi .területre jutó műtrágyahatóanyag- mennyiséget az előző évben átlagosan 5 százalékkal növelték. Amelyik gazdaság ezt nem tette, 'az szenéhyebb termésre számíthatott. Az előző években végképp bebizonyosodott, hogy a talajműve- léssiel párhuzamosan, milyen nagy ' gondot kell fordítani a szakszerű vetésre, a vetés idejének megválasztására. A Bácskában és a Duna mellékén október 10. és október 25. között van a legalkalmasabb vetésidő a kenyérgabonára. Sajnos, számos gazdaságnak máig sincs olyan gépe, amely nagyobb teljesítményre képes, ejnellett egyenletes vetési mélységgel és tőszám-elosztással működik. A jó minőségű vetőmag egyik biztosítéka a magasabb termésnek. A bácskai és Duna melléki gazdaságok ez ideig a vetésterületük 30 százalékán használtak fel első és másodfokú szaporítá- sú vetőmagvakat. A .tapasztalatok szerint a búzatermesztésnél célszerű ezt az arányt 40 százalékra emelni. A vetésig még van hátra annyi idő, hogy a .gazdaságok figyelembe vegyék az előző esztendő tanulságait. Az 1982. évi gazdagabb búzatermés érdekében ajánlatos ezt megtenni. K. A. A diákok nyári építőtáborai népszerűek a fiatalok körében. A munka, a szórakozás, az önfeledt pihenés, a I változatos kulturális tevékenység kitölti az idejüket. Nem egyszer láttam ezen a nyáron is, hogy a diákok felszabadultan, örömmel dolgoztaik a földeken, a gyümölcsösökben és más helyeken. Azt tapasztaljuk, hogy az ilyen hasznos elfoglaltságokat a szülők többsége is jó szemmel nézi. Nem is beszélve a gazdaságok vezetőiről. Az I olykor-olykor megnyilvánuló kedvetlenség, „lógás”, közömbösség alapjában nem változtat a kétségtelenül pozitív összképen. Némileg más a helyzet a diákok őszi mezőgazdasági munkájával kapcsolatban. Ebben a kérdésben már részben megoszlanak a vélemények. Vannak szülők — s általában felnőttek —, akik dünnyögve-dohogva mondogatják: miért dolgoztatják a gyerekeket? S hogy ez a tanulás rovásárai megy. Nos, ez a tamáskodás teljesen indokolatlan és felesleges. Bárkit meggyőz erről például a Mezőgazdasági és Élelmezési 111*1 Minisztérium nemrégiben kiadott tájékoztatója. Ebben az őszi diákfoglalkoztatás eredményeit, s az ezzel kapcsolatos feladatokat ismertetik az érintettekkel: a tanárokkal, szülőkkel, diákokkal és a munkahelyekkel. Megtudjuk~ a tájéköztaitó- ból többek között, hogy ma már évente mintegy félmillió diák három és fél millió mun-, kanapjával járul hozzá az őszi betakarítás gyors lebonyolításához. Fontos kérdés ez, ha meggondoljuk, hogy az egyes növényféleségek termesztésének gépesítése még megoldatlan. Éppen ezért — olvassuk az említett állásfoglalásban — „a tanulóifjúság a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, egyben legnagyobb idényjellegű munkaerőforrása”. Ez a megállapítás elsősorban a ' kézimunkaigényes növények (burgonya, szőlő, dohány, gyümölcs, cukorrépa stb.) időben és jó minőségben való bétakarítására vonatkozik. Ez persze csak a kérdés egyik oldala. A másikat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Azt, hogy amikor a fiatalok hathatósan segítik a mezőgazdaságot, enyhítenek a gondokon, egyben közelebb kerül- I nek az élethez, a valósághoz. Tehát a diák-foglalkoztatás- j nak nevelési oldala is van: j segíti a pedagógusokat a mun- 1 kára nevelésben. Éppen ezért nem lehet közömbös, hogyan, miként, milyen módon, mennyire szervezetten foglalkoztatják őket. ■ Ilyen tekintetben nagy a gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak a felelőssége. A kapko- f dás, a felesleges időtöltés, a szervezetlenség rossz hatással van a fiatalokra. Az ellenkezője viszont az épülésüket, gazdagodásukat szolgálja. Ha a pedegógusők féltő gonddal, körültekintő törődéssel irányítják tanítványaikat, akkor az eredmény nem marad el. Sajnos, a sok-sok jó példa mellett rossz is, elvetni való is akad. Nem egyszer azt látják a fiatalok, hogy amíg őket tanáraik jó munkára ösztönzik, addig egyes felnőttek fegyelmezetlenül vagy felületesen „végzik”, munkájukat. A rossz példa viszont könnyen — és sokszor — ragadós; éppen ezért hárul különös feladat a gazdaságok vezetőire. Ha ők elvárják a fiataloktól a jó munkát, akkor teremtsenek igazi rendet saját portájukon. BBHBBSSBBB V. M, BHraOHHB
