Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-23 / 223. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1941. szeptember 23. ■ mm*r B Wyj 9 Az iraki megrendelésre készülő 50 köbméteres víztorony tartóoszlopának belsejét köszörüli Helik Pál. 9 A jobb oldali képen: szinte törpének tűnik a 100 köbméteres víztorony megmunkálását végző dolgozó, (Opauszky László (elvételei) ■ A Víztornyok exportra A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat négy gyáregységében 1420 dolgozót foglalkoztat. Gyártmányaik, a szennyvíz és víztisztító berendezések hosszú évek óta megérdemelt sikert aratnak a megrendelők körében mind hazánkban, mind számos baráti és tőkés államban. A múlt esztendőben 560 millió forint értékű gyártást, szerelést végeztek, az idén pedig a tervek szerint elérik az 575— 580 millió forintot. Tavaly 130 millió forint értékű termék került a gyáregységekből külföldre, az idén pedig 180 millió forintos megrendelést kell teljesíteniük. Erről, s a külföldi igények kielégítéséről beszélgettünk a napokban Kincs Zoltánnal, a vállalat főmérnökével. — Tavaly sikeresen teljesítettük a külföldi megrendeléseket — mondta a főmérnök. — A 130 millió forintból 45-öt tőkés államok cégeitől kaptunk. Régi partnerünk, egy NSZK-beli megrendelő részére iszapvíztelenítő berendezéseket gyártunk évek óta. Eljutottak termékeink ezeken túl -Nigériába, Irakba és más tőkés államokba. A baráti Országok közül Csehszlovákia a legnagyobb megrendelőnk. Hirtelen nehéz is lenne megszámolni, hogy már hány általunk gyártott víztorony került náluk használatba. Tavaly 43 darab 100 és 200 köbméteres tornyot gyár- tpttunk és szereltünk fel részükre. Ezeken kívül ipari víztisztító berendezések is kerültek tőlünk a szomszédos országba. Az idén mind a szocialista, mind a tőkés export több lesz mint tavaly. A 65 millió forintos tőkés megrendelést — persze a többieket is — program szerint teljesítjük. Üj megrendelőink közé tartozik Líbia, szeptember végén kezdjük meg részükre az 5 darab 100 és az ugyancsak 5 darab 200 köbméteres víztorony szállítását. Az AGROINVEST Vállalat Irakban egy halkeltető telepet létesít, ebből is részt vállaltunk, különböző vízellátó berendezéseket gyártunk részükre. Külföldi kapcsolataink erősödésére nemcsak a megrendelések teljesítése a jellemző. Egy NSZK- cégtől megvásároltuk egy uszoda- víz-yisszaforgató berendezés ..Jir cencét, s ézt a terméket velük kooperálva gyártjuk. Az első ilyen berendezés Gyulán lesz üzembe helyezve november 7-én, de már készül a harkányi, a dunaújvárosi és más fürdők részére a berendezések tervezése. Bizonyos alkatrészeket az NSZK-beli cégtől kapunk, a használathoz szükséges tartályokat pedig mi gyártjuk részükre. Az év végéig 300 darab különböző űrtartalmú tartályt kell eljuttatnunk az NSZK-ba. A baráti államokba irányuló exporttevékenységünk jelentős eseményei közé sorolhatjuk, hogy szakembereink az idén állították fel Csehszlovákiában az első 500 köbméteres víztornyot. Ebben az évben egy újabb 500, valamint egy 700 köbméteresre kaptunk megrendelést, és már közölték velünk, hogy 1982-ben is szükségük lesz két ilyen hatalmas toronyra. A 100 és 200 köbméteresekből az év végéig negyvenkettőt adtunk át, s ugyancsak elszállítjuk részükre egy szennyvíztisztító telep gépi berendezéseit Mint az elején említettem, a helyszíni szereléseket saját dolgozóink végzik, évente átlag 40—60 szakemberünk tartózkodik hosz- szabb-röyidebb ideig külföldön. A megrendelők elégedettek a munkájukkal, jól képviselik vállalatunkat s a magyar ipart — mondta befejezésül Kincs Zoltán főmérnök. O. L. AZ ÉSSZERŰ ERDŐGAZDÁLKODÁS A legrégibb társadalmi egyesület A 115 éve alakult Országos Erdészeti Egyesület — a legrégibb társadalmi egylet — nemrégiben tartotta Győrött a száztizenharmadik közgyűlését annak a gondolatnak jegyébem hogy \az erdőgazdálkodás alapja az erdőművelés. A második világháború után az ország erdősűrűsége alig érte el a 12, ma pedig meghaladja a 17 százalékot. Az 1 683 000 hektárnyi erdőnkből évente 7 200 000 köbméter fát lehet kitermelni. Erdőgazdálkodásunk és erdőművelésünk nemzetközi tekintélynek örvend, s ebben nem kevés része van iaz Országos Erdészeti Egyesületnek, amely hosszú távon tervezi és segíti az erdőművelés és erdőtelepítés feladatait. Ebből a munkából jelentős részt vállal az egyesület huszonnégy — többek között az erdőfenntartási, erdőfeltárási, szociológiai, fatechnikai, természetvédelmi, oktatási, valamint a nemrégiben alakult termelőszövetkezeti — szakosztálya. Ezek mindegyike önálló szellemi műhelynek tekinthetői adott témákat dolgoznak fel, s nem egyszer tesznek olyan javaslatokat, amelyeket az állami vezetés eredményesen hasznosít. A szakosztályokon kívül működik az egyesületnek 34 helyi csoportja az állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban’ a termelőszövetkezetekben és a KPM különböző területein. Ezek a csoportok a helyi problémákkal foglalkoznak, valamint a termelést segítő új technológiák kialakítását és bevezetését segítik. Az Országos Erdészeti Egyesület ötezer-hétszáz tagjára felelősségteljes munka vár az elkövetkezendő időkben is, hiszen a VI. ötéves terv időszakában az eddiginél is több és jobb minőségű fát vár erdeinkből a népgazdaság. A. T. Eredményes pártmunka a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalatnál Január 1-én az iparátszervezés az ÉPFA kecskeméti parkettagyárát is érintette. Mint ismeretes, kivált az anyavállalatból és Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat néven vált önállóvá. Viszonylag gyorsan zajlottak akkor az események, s a gyárból vállalati rangra emelkedő üzem kollektívájának nem kis erőfeszítésébe került, hogy az új körülmények között gazdálkodva megállják helyüket. Az új és bonyolultabb helyzetben az újdonsült vállalatnál jelentősen megnövekedett a párt- szervezet politikai tevékenységének szerepe. Az önállósággal együttjáró feladatok ugyanis belső átszervezéseket, a termelésben nem egyszer munkaátcsoportosításokat igényeltek. Ehhez pedig az egész vállalati kollektíva egységes szemléletének, kialakítására, sok esetben áldozatos helytállására volt szükség. Az elmúlt háromnegyed év eseményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk Varga Imrénével, az üzemi pártszervezet vezetőségi tagjával, Keresztes Béla szb-tit- kárral és Németh József igazgatóval. — Olyan új apparátusokat kellett létrehoznunk, amilyenekkel az átszervezés előtt nem 'rendelkeztünk, amelyek funkcióit korábban, az ÉPFA-központ látta el — mondotta az igazgató. — Ilyenek: a szervezési és termelési osztály, az anyaggazdálkodási osztály, a pénzügyi osztály és nem utolsósorban az értékesítési osztály. Elsősorban belső erőkből igyekeztünk kialakítani az új szervezeteket, s a megfelelő káderek kiválasztásához. előléptetéséhez nagy segítséget nyújtott a pártszervezet, valamint a szakszervezet is. A termelésirányítói posztokra a személyek kijelölése hasonló módon történt. A termelésben alapvető feladatunk volt a veszteséges gazdálkodás megszüntetése ahhoz, hogy a saját lábunkon megálljunk. Az anyagtakarékosságtól a minőség javításáig, a költségek csökkentéséig a gyár minden dolgozójára hárultak tennivalók. Erre kellett mozgósítani politikai munkával az egész kollektívát. — Az év elején sűrűn tartottunk párttaggyűlést, pártcsoport- üiést, bizalmi megbeszélést — vette át a szót Varga Imréné. — A téma minden esetben a vállalat belső gondjainak megoldása volt. A pártvezetőség ülésein a gazdasági vezetők rendszeresen számot adtak a vállalat helyzetének alakulásáról, s mindig meghatároztuk a további feladatokat is. Nemcsak a gazdasági vezetők számoltak 1 azonban be a púrtvezetőség .előtt, hanem a közvetlen termelésirányítók is. Sokszor szükség volt ugyanis .munkaátcsoportosításra az üzemen belül, ehhez pedig a politikai meggyőzés elengedhetetlen eszköz volt. Gyári. kollektívánk tíz százaléka párttag, s a kommunisták a legnehezebb időszakokban is helytálltak. Ugyanakkor a szakszervezet is nagyon jó partnernek bizonyult. — A szakszervezeti vezetők jó része kommunista — kapcsolódott a beszélgetésbe Keresztes CIKKEINK NYOMÁN Egy panaszra — kétféle válasz Júliusban e hasábokon tettük' szóvá Kié a felelősség? címmel a ka'skahityúi Deli Sándor furcsa esetét' miszerint egy családi ház építéséhez adott nagy összegű kölcsön törlesztése körüli hivatali tévedésre utólag jött rá a soltvad- kerti takarékszövetkezet, ennek ellenére követeld a felszámolt új ■kaimat megfizetését. Megírtuk, olvasónk nem önhatalmúan élvezte a k öl csőn v iss zaté r í tés kedvezményét, melyről hivatalosan elkészített irat van a birtokában, majd hivatkoztunk a hatályos rendelkezésre' miszerint az sérti meg a pénzügyi fegyelmet, aki a pénzr forgalomról szóló szabályokban foglaltaktól eltérően nyújt hitelt. Cikkünkre választ kaptunk a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől, melynek ügyvezetője, Martin József ezeket írta: Deli Sándor erdőgazdasági alkalmazott — kaskantyúi lakos — részére 1971-ben 30 ezer forint összegű építési kölcsönt folyósítottunk. A törlesztés idejét 10 éves időtartamra határoztuk meg, figyelemmel a nevezett jövedelmére, szociális helyzetére. Ügyvitelt ellátó dolgozónk azonban a szükséges 360 forint helyett csupán '310 forint havi törlesztési kötelezettséget írt elő, s ez a téves számfejtés okozta, hogy az említett idő alatti befizetések nem egyenlítették ki a tartozást, amely még most is fennáll, így aztán a törlesztés végső határideje 13 éves időtartamra módosult. Erre a plusz időtartamra nem vetünk ki 6 százalékos késedelmi — büntetési — dijat, hiszen ez erkölcsiéien lenne, kizárólag az ügyviteli kamat megfizetését kérjük, |mert a nevezett tulajdonképpen él a hosszabb törlesztés lehetőségével, bár el kell ismerni, ez újabb adósság zavarhatja saját pénzügyi gazdálkodását. A felelősség elsősorban a szövetkezet ügyintézését terheli, amely előidézte, hogy az egyik kölcsönös-adós tag előnyhöz jutott a másik hasonló taggal szemben. Az esetet illetően a hatályos munkajogi szabályok szerint járunk el. 'Panaszosunk a neki címzett levélmásolatból értesült e reagálásról, s azt nem fogadta el, ezért segítséget kért munkahelye, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti jogsegélyszolgálatától Az üggyel behatóan foglalkozott dr. Szablics Imre, a szolgálat vezetője, aki legutóbb ezt közölte a soltvad- fcertdekkel: Más tévedése — olvassuk a szerkesztőségünkhöz másolati példányiban eljuttatott sorokat — nem róható fel Deli Sándornak, aki a „Kötelezvény" megjelölésű kölcsönszerződésben eredit'.leg foglaltakat már teljesítette, további tartozása nincs, a részére előirt újabb kamatösszeg megfizetésére nem köteles. Nos, itt fart a vita, ami azt sejteti, hogy a megelőző cikkünkben felvetett kérdésre — kié a felelősség? — nem egyszerű igazságosan válaszolni Fontos feladat: a lakótársak tájékoztatása Béla szb-titkár. — Ily módon a szakszervezetben végzett munkájúkat pártfeladatnak is tekintik. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a pártszervezet és hozzáte- hetem, hogy a szakszervezet korábban végzett 'politikai munkája jól kamatozott az elmúlt kilenc hónapban. Ebben az időszakban lehetett igazán lemérni hatékonyságát. Ugyanis az egész vállalati kollektíva — párttagok és pártonkívüliek egyaránt — helytálltak a munkában. A termelés gyakori átállítása, az ezzel járó átcsoportosítások zökkenő- mentesen zajlottak le, egységesen hajtotta végre mindenki • a reá háruló feladatokét. — Mindezt eredjnényeink is igazolják — összegezte a beszélgetést Németh József igazgató. — Az önállóság első hónapjaiban azért is került súlyos helyzetbe váill'alatunk, mert az országos ár- intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták termékeink értékesítését. Emiatt sok megrendelést 'lemondtak partnereink, ezért kellett sokszor átállni az éppen eladható termékeink gyártására. Ennek ellenére üzemünkben a termelékenység 11,2 százalékkal emelkedett. S bár féléves termelési tervünktől az értékesítési nehézségek miatt 5 százalékkal elmaradtunk, létszámunk 10 százalékkal csökkent, gazdálkodási eredményeink viszont lényegesen javultak. Tavaly az eiliső félévben még 3,2 millió forintos veszteséggel termeltünk, az idén pedig június végéig 2,8 millió forint nyereséget értünk el. Ez, úgy gondolom, a párt-, a szak- szervezeti és gazdasági vezetés jól összehangolt munkájának az eredménye. Nagy Ottó Augusztus sá-i lapszámunk Sajtóposta rovatában a kecskeméti Széchenyivárosi Lakásfenntartó Szövetkezetében tapasztalt — és szerkesztőségünket, személyesen felkereső F. I.-né jóvoltából tudomásunkra jutott — visszásságokkal foglalkoztunk. Nevezetesen, hogy az érintett lakosok részére évek óta nem rendeznek közgyűlést, így hát csak találgathatják, mi a sorsa a havonta befizetett nagy összegű közösségi . Kc£ö^tük„ .aki efféle-, ' ir-at érdeklődik,nem^Kap megfe- ' léllő tájiékóztatást, sőt ' miajdnérfí sértő tartalmú .levél a „jutalma”, mint ahogyan az történt a panaszos esetében is. Végezetül hivatkoztunk a vonatkozó rendelkezésekre, melyek előírják a .lakásszövetkezet tagjainak, valamint tisztségviselőinek, a kötelességeit, jogait. Sorainkra írásos választ kaptunk a Széchenyivárosi Lakás- fenntartó Szövetkezet elnökétől, dr. Hegedűs Istvántól, aki többi között a következőkről informált: A >velünk bírálóan foglalkozó cikkel kapcsolatban vizsgálatot végeztünk, s megállapítottuk, hogy irodai alkalmazottunk helytelenül és jogtalanul járt el, amikor az egyik tagtársunknak a Heveiére — melyet a szövetkezet vezetőjéhez címzett — elutasítóan válaszolt. Mindezért szigorú figyelmeztetésben részesült. Igazgatóságunk fontos feladatának tekinti a lakótársak rendszeres tájékoztatását. Évente általában márciusban tartjuk az első küldöttgyűlést (é fórumra az ötévenként rendezendő közgyűlések közötti időben kerül sor), ahol megtárgyaljuk az előző évi gazdálkodást és döntünk a tárgyév költségvetéséről. A zárszámadási anyagot egyébként mindig kifüggesztjük a lépcsöházakban, hogy így is értesítsük a családokat az épületükre vonatkozó bevételekről sés kiadásokról. Ezzel, s a közösséget érintő egyéb kérdésekkel — bejelentésekkel, természetesen fel lehet keresni Hivatalos időben az irodánkat, s ott készséggel állunk a tagtársak rendelkezésére. 'Fontos még elmondani, hogy az igazgatóság négy-öt hetenként ülésezik, napirendjén aktuális témák szerepelne]f. Abban a 'lépcsőházban, ahol az említett olvasójuk is lakik, rövidesen új küldöttet választunk — a lemondott helyébe —, s ő minden bizonnyal aktívan tesz eleget vállalt kötelezettségének, s ipéldául még konkrétabban informálja a lakosokat az őket érintő tudnivalókról. Végezetül még annyit, már készülünk az ősszel esedékes közgyűlésünkre, melyre minden szövetkezeti tagot ezúton is tisztelettel meghívunk. Örömmel tesszük közzé a megyénkben egyik legnagyobb lakásfenntartó szövetkezet vezetőjének levélét. Ugyanis a tagsággal való még élőbb, közvetlenebb kapcsolatra minden ilyen szövetkezetben nagy szükség van, hiszen a cél, hogy az emberek a jövőben ne csak a fenntartási és felújítási ügyeket intézzék-ren- dezzék becsületesen, de — ahogy azt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság által e tárgykörben készült és a lapunk augusztus . 11-i számában nyilvánosságra hozott vizsgálati anyag is megállapítja — tevékenyen segítsék a helyi társadalmi élet pezsgővé tételét, a házbeliék kulturális, sport- stb. .igényeinek kielégítését is. ' összeállította: Veiket Árpád HÁROMSZÁZEZER FORRÓVÍZ-TÁROLÓ mm ■mm ’MasSms ISS* 9 A Hajdúsági Iparművek 1*168 óta szállít bojlereket az NDK-ba. Az iparművek jelenlegi termelésének mintegy nyolc százalékát exportálják a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol a forróvíz-lárolók folyamatos érkezése a lakásépítési program megvalósításának előfeltétele is. (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS)
