Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

1981. szeptember 20. • PETŐFI NEPE • 3 OTTHON MAGÁNERŐBŐL Töprengés Ha elcsépelt humorral akarnánk jellemez­ni hazánk állampolgárait, akkor nemes egy­szerűséggel két t csoportba oszthatnánk őket. Azokra, akiknek még nincs, és azokra, akik­nek már van önálló lakásuk. Lakásügyben azonban nincs helye a vic­celődésnek. Minden erőfeszítés ellenére to­vábbra is ez a legfeszítőbb gondunk. Ebben az ötéves tervben még jobban feszít: köz­tudott, hogy a korábbinál kevesebb otthon építése lehetséges. Bács-Kiskupban ötezerrel kevesebb lakás épül mint az előző tervidő­szakban. A gondok növekedése társadalmi összefo­gásra buzdít, a lehetőségek maradéktalan kihasználására, új ötletek megvalósítasara: hogyan lehet kevesebb pénzből nagyobbat, vagy többet építeni... Mai összeállításunkban igyekeztünk fel­térképezni azt, hogy a tervidőszak első évé­nek utolsó harmadában milyen reményeik lehetnek a lakásra váróknak. Megérdeklőd­tük, hogyan próbálják megoldani a házgyá­ri panelek felhasználásával a nagycsaládo­sok lakásgondjait. Kiváncsiak voltunk olva­sóink véleményére is: lehet-e, s ha igen, ho­gyan lehet olcsón házat építeni? Szóvá tesz- szünk egy nem egészen igazságos százalékot, és az igényeket és a lehetőségeket is felvil­lantjuk. Variálható paneles lakások ................ • A nagyobb méretű lakások építése már a befejezéshez közeledik. Tavaly decemberben a megyei pártbizottság által összehívott épí­tőipari aktíván merült fel a gon­dolat. hogy a nagyobb kivitelező vállalatok is vegyék ki részüket a magánerős lakásépítésből. Azóta a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kidolgozta a házgyári pa­nelekből építhető földszintes, te- tőtérbeépítéses sorházak kivitele­zésének technológiáját. Sőt, vállal­kozott arra is, hogy Kecskeméten, a Hunyadivárosban felépíti a min­taházakat. A BÁCSÉP kezdeményezése az OTP és a városi tanács érdeklődé­sét is felkeltette, s jelenleg tár­gyalásokat folytatnak az így épü­lő lakások értékesítéséről. Ameny- nyiben pedig ez az építési megol­dás megnyeri a magánerőből épí­teni kívánók tetszését, a tanács ilyen házak kivitelezését szorgal­mazza majd a Vacsihegy térségé­ben létesülő több száz lakásos la­kótelepen. Ugyanakkor az Orszá­gos Takarékpénztár ugyanolyan feltételű hitelekkel támogatja az építeni szándékozókat, mipt a csa­ládi, vagy társasházak esetében. — Milyenek lesznek az új laká­sok. s miben különböznek az ed­dig épült házaktól? A kérdésre Kalocsa István, a" BÁCSÉP fejlesz­tő mérnöke válaszolt: — Jelenleg a Hunyadi városban két féle típusú paneles sorházak épülnek. Elsősorban abban külön­böznek egymástól, hogy az egyik típus nagyobb alapterületű lakást nyújt mint a másik. Beszéljünk eíőt^.a, nagyabb, a 120 négyzet- méter lakásalapterületű házakról. A földszinten, 70 négyzetméter alapterületen helyezkedik el a konyha, a W. C., a kamra, az étke­zőhelyiség, a nappali szoba, egy félszoba, és egy zuhanyozó. Itt nem számít bele az alapterületbe a ga­rázs. A tetőtérben 50 négyzetméter hasznos terület van. Egyébként ennél nagyobb az alapterüleí, de a lakásnak csak az a része számít hasznos területnek, amely eléri a 190 centiméteres belmagasságot. A tetőtérben egy szoba, két félszoba, egy hobbiszoba, W. C., és égy für­dőszoba van. A lakás a garázzsal és a hobbiszobával együtt 145 négyzetméter. Ezt azért említem, mert ennyit számolunk el a lakás kulcsátadásos építési költségében, amelynek ára az idei júniusi ár­képzés alapján négyzetméteren­ként 8 ezer 600 forint. Mindez még nem foglalja magában a külső közmű költségeket, a telekárat, a tervezési díjat, a bonyolítási és kezelési költségeket. Tudom, hogy egy ilyen lakás nem olcsó, s elsősorban igényes, megfelelő anyagiakkal rendelke­zők választhatják. Azok azonban, akiknek már van lakásuk, de na­gyobbat szeretnének, a régi eladá­sával megoldást találhatnak. Ezen­kívül több generációs lakás céljá­ra is alkalmas, vagyis ha házas­ságot kötött gyerekek nem költöz­nek el, és vállalják á költségek rájuk eső részét, már elfogadható az ár. A másik lakástípus 72 négyzet- méteres. tehát már árban is elfo­gadható. Ennek földszintjén (40,5 négyzetméter) a konyha, az étke­ző, vagy együtt étkező-konyha, W. C. és egy 27 négyzetméteres nappali szoba foglal helyet. A te­tőtérben (31,5 négyzetméter) egy szoba, W. C., fürdőszoba és két félszoba van: A lakás négyzetmé­terenkénti ára kulcsátadásra ké­szen ugyancsak négyzetméteren­ként 8 ezér 600 forint. — Lehet-e olcsóbban hozzájutni ezekhez a lakásokhoz? — A szociálpolitikai és egyéb kedvezmények természetesen en­nél a lakástípusnál is járnak. Egyébként megvásárolhatók fél­kész formában négyzetméteren­ként 7 ezer 100 forintért. Ebben az esetben a tetőteret csak szer­kezetkész formában adjuk át, a befejezés már a vevő dolga. Sőt, még olcsóbban négyzetmé- terenkérit 3 ezer 800 forintért ad­juk a csak szerkezetkész épülete­ket. Ebben az esetben felállítjuk a falakat, elhelyezzük a külső nyí­lászárókat és megépítjük a tetőt. Természetesen a 72 négyzetméte­res lakásoknál is külön kell fizet­ni majd a közmű, és egyéb emlí­tett költségeket. Ezeknek a lakásoknak a terve­zésénél a jelenlegi árak mellett igyekeztünk figyelembe venni a fizetőképes kereslet realitásait Az építeni szándékozók rövidesen megtekinthetik az elkészült min­talakásokat. Az ismertetett na­gyobb' típusból 10 lakás épül. s ok­tóber végére elkészülnek. A ki-- sebb lakásból 16-ot készítünk, s még az idén azokat is befejezzük. A szobák belső válaszfalai egyéb­ként variálhatók, ezáltal a helyi­ségek méretei változtathatók, s az érdeklődők jó tanácsait is szívesen vesszük — mondta végül Kalocsa István. N. O. Az elvet már kívülről fúj­juk: mivel a korábbinál keve­sebb lakás épülhet, minden ed­diginél nagyobb szükség van az elosztás igazságosabbá tételére; a társadalmi. Szociális, és egyéb szempontok mérlegelésére. Ma­gyarán.szólva: az kapjon a ke­vésből, aki a legtöbbet teszi a társadalom asztalára. Az elv gyakorlati megvalósí­tása a társadalom nyilvánossá­ga előtt, képviselőink közremű­ködésével folyik. Környezetta­nulmány alapján tesz lakáski­jelölési javaslatot a lakásügyi­társadalmi bizottság, megvitat­ja a tanács végrehajtó bizott­sága, közszemlére teszik a ha­tározatot. amely ellen bárki pa­nasszal élhet. A kecskeméti KISZ-esek több tucat szem­pont mérlegelésével, a munka­helyi vezető megkérdezése, va­lóságos (jó értelemben vett) nyomozás után döntenek: me­lyik fiatalt jelöli ki OTP-lakás vásárlójának. A döntést kifüg­gesztik, lehet ellene apellálni. Száznegyvennégy kecskeméti lakás leendő tulajdonosát nem efféle szempontok szerint jelö­lik ki. Nem számít, hogy az il­lető milyen munkás, tett-e va­lamit a városért. A mérce egyes egyedül az: mennyi pénze van az igénylőnek. Minél nagyobb a bankbetétje, annál jogosabb reményei lehetnek. Kecskeméten az idén 480 OTP beruházású lakás épül, amiért is csak a legnagyobb elismerés illeti meg az OTP-t — a takarékpénztár arra költi a lakosság pénzét, ami a lakos­ság legnagyobb gondjának megoldását segíti elő: a lakás­építésre. Egészen logikus, hogy a takarékpénztár szeretné mi­előbb viszontlátni a pénzét, és azokon is segíteni akar, akik javedel mi viszonyaik miatt nem jogosultak tanácsi vagy szövet­kezeti lakásra. Ezért van, az hogy az OTP-lakások egy ré­szét úgynevezett szabad keret­ként árusítják: annak, aki a legtöbbet ajánlja érte. Ez az elv sem mondható rossznak: társadalmi szükség­letet elégít ki. De országosan az OTP-lakások 5 százaléka tartozik a szabad keretbe, Kecs­keméten pedig 30 százalék! Jól van ez így. igazságos? B. J. Olcsón építeni, amennyire lehet Bármerre járunk a megyében, mindenütt azt látjuk, hogy az embe­rek építkeznek. Vagy azért, mert így juthatnak egyáltalán lakáshoz, vagy pedig ily módon akarnak, tudnak, nagyobb, szebb, igényeiknek megfelelő otthonba költözni. Persze ma építeni még a magánerő felhasználásával is költséges vál­lalkozás. Ám hogyan lehet mégis olcsóbban tető alá hozni a házat, azt a saját — sokban azonos, de néhol nagyon is eltérő — példájával iga­zolja három fiatal, akik mondhatni nyakig benne vannak e munkában. Visszasegítés — Három-, százezer körül lesz a végösz- szeg — számol­gat Cseh Mi­hály burkoló Izsákról. — A portát 15 500 forintért vet­tük, átíratás­sal együtt. Az alaphoz a cement, sóder negy­venezerbe került, a falazóanya­got ötvenezerből megúszom. Aj- tó-alblaik körülbelül ugyanennyi, a tetőre 70—80 ezret gondolok. És persze a munkadíjak. De ezeken már tudok spórolni. ötvenezret. Fölvesszük az OTP- hitelt, és mivel Csengőd típusú — 10 x 10-es, félig alápincézett, szóval nem is kicsi nem is nagy — házat építek ajánlott tervből, utánanézek majd a tízszázalékos póthitelnek is. Sok pénzt megspóroltunk azzal, hogy a gazdaság autói kedvezmé­nyes áron fuvaroztak, s hétvégé­re, vagy ha bent nem kell, bárki ingyen megkaphatja a betonke­verőt, szállítószalagot. Három hónapja kezdtünk épít­kezni, jövő novemberre készen kellene lennie a háznak. Ne foltozgassuk Az alap nem került pénzbe, mert saját erővel készült. Jött a rokonság, meg egy-két munka-, társ segíteni. A falazáshoz már szakember kell, de a gazdaság­ban van kőműves, az egyiknek pankettáztamí két szobát, ő most eljön ugyanannyi napot dolgozni. A burkolatokat magam megcsi­nálom, s a tető se kerül sokba, mert két ács munkatársam kö­zül az egyiknek dolgoztam, csak úgy visszasegítésre, a másik meg félig-meddig rokon. ötvenezer forinttal kezdtem el, a munkahely, az Izsáki Állami Gazdaság adott kölcsön másik — A telket még 1969-ben vettük két­százezer fo­rintért — mondja az ágesegyházi Lédeczi Lász- lóné, aki be­dolgozó a fe­hérem úgy ár­ban. — A portán volt egy kis szőlő, műhely, meg az egyszobás, zuhanyzói üllkés épület. Ebben lalkunk, s először ezt akartuk bő­víteni is. De lebeszéltek, mond­ván, ne toldjuk, építsünk inkább újat. A pénzt még úgy ahogy félre­tettük, segítettek a szülők, a sző­lő is csak jövedelmez, s fölvettünk 150 ezer forint OTP-hitelt. De az anyagbeszerzéssel baj volt. Ge­rendát például hosszas szaladgá­lás után, csak Lakitelekről tud­tunk nagynehezen szerezni. Most jártunk benn Kecskeméten, töméntelen mennyiséget láttunk. Akkor nem volt. , Tavaly nyáron raktuk le az alapot, a férjem munkatársai csi­nálták, s a falazás, a födémké­szítés ugyanígy ment. Egy értet­te, az irányított. S több kéz pe­dig nyilván többet tud végezni. A villanyszerelés szintén kaláká­ban történt. Amit ezekkel a munkákkal megspóroltunk, abból újra anya­got tudtunk vásárolni. Így ha­ladtunk előhbre. De a vakoláshoz, aljzatbetono­záshoz, bepucoláshoz már mes­tert hívtunk. A viz- és központi- fűtés-szerelésnél ugyancsak fi­zetni keli. Parkettázás majd csak később lesz. Anélkül még elva­gyunk. De az építkezés így sokba van. A férjem munkahelyétől fuvar­kedvezményt kaptunk, mi ma­gunk saját erőből rengeteget dol­goztunk, nem is túl nagy a ház — egyelőre másfél szoba össz­komfort, s később bővíthető —, mégis, nem tudom, kifutja-e az ötszázezer forint. Mindent egyedül — A Volánnál olyan a munka, hogy egy hetet dolgozik a dicspé- cser, naponta tizenkét órát, utá­na egy hétig szabad — magya­rázza a kecske­méti Lesi Ist­ván. Már­ciusban kezd­tem az építke­zést, de így nagyon lassan haladtam. Egy hónapja vi­szont ez a fog­lalkozásom: építek. Kiszámoltam: a vállalat­nál kerestem négyezer forintot, ha kőművest fogadnék, az elkér­ne havi tizenöt ezret. A különb­ség tizenegyezer. Ez megmarad nekem. Legalább is nem kell ki­fizetni. A házban mindent magam csi­nálok. Falazás, víz- és villanysze­relés, burkolás... Legénykorom­ban sokat dolgoztam kőművesek­nél, s megtanultam ezt a szak­mát. Csak a nagyobb munkák­hoz, mint például a betonozás, hí­vok segítséget. Azt ugyanis egye­dül nem győzném. Azt azonban hozzá kell tennem, építésre csak az vállalkozhat, úgy is mondhatnám, csak annak sza­bad, aki tényleg ért hozzá, zsa­luzott, falazott már életében. Kü­lönben nagyon nagy zűr is lehet De ha tényleg érti az illető a szakmát, akár száz-százötvenezer forintot is megspórolhat magá­nak, mint én. Ha a saját mun­kámat nem számítom, hatszáz­ezerbe kerül a ház mindenestől. Igaz, ebből kétszázhatvanezer fo­rint volt a telek, a rajta levő régi épülettel. Amikor belevágtunk, a kétszobás OTP-lakásunkat visszaadtuk a takarékpénztárnak, felvettük a hitelt, a feleségemnek is megígérték jövőre a munka­helyi kölcsönt. Egy hónap múlva tető alatt lesz a ház. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor már beköltözhető. Ad­dig egy év is eltelik, s mennyi mindent kell még csinálnom... Váczi Tamás VASÁRNAPI RIPORT Újsághír: Bács- Kiskunban a 2500- nál kisebb lélek­számú települé­sek V. ötéves tervidőszakra meghirdetett fej­lesztési versenyé­ben első lett Csát- alja. Vadgesztenyék hűvösében A gépkocsi, mely a Baja alatti útkanyarulatokban teljesen meg­szédülve délelőtt 11 órakor be­lefut a rozsdafényű, -ízű és -il­latú csátaljai őszbe. Pontosan oda, ahol fura, sapkátlan tor­nyával strázsál a templom, ahol a még üde ligetre tekintő ven­déglő ajtaján szomorúan fityeg a SZÜNNAP táblácska, s ahol, a presszóval átellenben, a Petőfi utca sarkán, vadgesztenyefák ár­nyékában hűsöl a hivatal, másik nevén a RATHAUS. A messziről érkezettek tettetett elégedettségével és idegenségével nyújtóztatom meg tagjaimat. Végtelen nyugalom tölt el. Már tuoom a jelszót, a bűvös kérdést, mely számomra most még a kér­dések kérdése, rövid pár órára tervezett helybélK bolyongásom holtbiztosnak látszó Ariadné-fo- nala: mit jelent Csátalja népének a megyei településfejlesztési ve­télkedés ötéves összesítésében el­éri siker. □ □ □ A riportert ilyenkor általában az illendőség vezérli, mindenek­előtt és elnézést kérőén a tanács­elnökhöz. Kubatov ■ Antal barátsá­gos, kishíján belémfojtja a szót: — Ne szabadkozzon, engem nem lehet zavarni. Akkor hát: mit is ér, mit ho­zott az a bizonyos első hely? Erkölcsi elismerést, presztízst, egy díszes zászlót, mi mást?! Pénzt azt nem, sajnos. Pedig nem ártott volna. 1976-tól ’80-ig összesen 27 millió forint értékű önkéntes társadalmi munkát, 250 ezer forint lakossági befizetést. Bölcsődét negyven csöppségnek, százszemélyes óvodát, fogorvosi rendelőt, sportpályát. Villanyt, vi­zet, járdát mind a kilenc utcába. Tovább ne aprózzuk. Az elnök a kézzelfogható dolgok, a csalhatat­lan adatok embere. Tényleg fel­készült, sőt — azt hiszem — ez az ő formája. □ □ □ A tanácselnöknél hamar vég­zek. Útjelző, iránytű gyanánt azonban még a következőket jegyzem föl:- nemzetiségiekről (a lakosság egynegyede, egyötöde németajkú, az asszimilálódás fel- tartózhatatlan); foglalkoztatott­ságról (kb. 500 az aktív mezőgaz­dasági dolgozó, kétszázan a ba­jai Ganz itteni gyáregységében keresik meg kenyerüket, s hoz­závetőleg ugyanennyien ingáznak a városban); a falu központi sze­repéről (székhelye a Csátaljai és Vidéke ÁFÉSZ-nek, itt található a- pincegazdaság felvásárlótelepe, a DÉMÁSZ-kirendeltség, a takar­mánykeverő-üzem, a környék egyetlen kisegítő iskolája, fog­orvosi körzete stb.); közművelő­désről (büszkék a megyei szintű négynyelvű nemzetiségi TIT- klubra, a szeptember közepén megnyíló oktatási kabinetre); parkosításról, fásításról (évente 2—3 ezer tő rózsát ültettetnek ki, s fokozatosan önporzó meggyfák­kal váltják föl az utcai geszte­nyéket); és már búcsúzom is, hisz delet kongatnak. De hol nem áll meg ilyenkor az élet?! Talán a postán ... Most, hogy felemlítette az elnök, elgyö­nyörködöm a' langy sugárzásban észrevétlen vörösbe, sőt már bar­nába hajló ezernyi gesztenyefán. Fiatalok, erősek, dúslombúak. Vé­gig a járdák mentén. És napjaik meg vannak számlálva ... — Úgy ránk borulnak, hogy folyton fázunk, s alig látunk tő­lük — mondja a posta szolgálat- kész, aranyos vezetőnője. — Né­hol be is nedvesítik, meg is ron­gálják a falakait. Amúgy a kirendeltségen semmi különös. Meg lehet kapni; vagy rendelni mindenféle sajtótermé­ket. Az előfizetőknél itt is a Sza­bad Föld vezet, de csak hajszál­lal a Petőfi Népe előtt. Annyit írok még a noteszomba, hogy te- 'lefon négyszázvalahány forintért Amerikába és sokkal sűrűbben, hetente legalább egyszer Ausztriá­ba,a az NSZK-ba. n I □ Az Erzsébet utca legvégén ba- boskendős- sziesztázó asszonyok: az Üj Tavasz szőlőművelő csapa­ta. Falatoznak, kézimunkáznak, pillantásuk gyanakvó. Beszélge­tünk. Arról, hogy egész nap ka­pálnak, de kapáltak a múltkori hőségben is, a szabadságuk meg takarítással, befőzéssel és a jószág körül telik vagy telt el. Arról, hogy errefelé már nem divat a háztáji parcella művelése (meg­váltják terményben), legfeljebb a ház mögötti kerté, az is elég tá­gas; hízót tartanak, nyulat te­nyésztenek. szőlőből pénzelnek: míg bírják, boldogulnak valahogy. Szó esik az otthonteremtésről: kevesen vállalkoznak építkezésre, az idősebbeknek ez már nagy te­her (bár újabban „vidékiek” is vásárolnak Csátailján telket, nyil­ván letelepedési szándékkal), sok viszont a ' cifra homlokzatú, erő­dítmény méretű, egykori nagy gaz­daház, inkább azokat komfortosít- ják, és hát készülgetnek a Ganz kétszintes, munkáslakásai is, szám szerint tizenkettő. Megtudom, hogy némely társadalmi munka- akció sem fenékig tejfel, nem egy lakodalmasmenet ma már, hogy eddig még csak győzték szuflé­val, de kezdenek belefásulni, meg- csömörlieni, hogy most is az új tornateremhez kérik a segítséget, s jóllehet mindenki tisztában van veié, hogy szükséges, de négymil­lió forintot összehozni három év alatt... szóval nem egyértelmű a lelkesedés. □ □ □ Aztán fölsétálok a piciny Kál­vária-halomra, ahol a temető kez­dődik. kriptapagodák nélkül, egy szerény világháborús emlékmű­vel, egyszerű műköves sírokkal, s a környék valamikor első, ma már kopottas ravatalozójával. — A szemétteleppel eddig bi­zony baj volt — sóhajtotta volt délelőtt a tanácselnök. —■ De már fölszámoltuk a régit az 51-es út mellett, és kijelöltünk, bekerítet­tünk távolabb egy másikat. Dá- voddal, Hercegszántóval és Nagy.baracskával összefogva kí­vánjuk hamarosan megoldani a szervezett hulladékgyűjtést és -elszállítást. iÉs .bár óvott tőle habókos kollé­gám, végül beugrottam a takarék- szövetkezet irodájába is, ahol a lakosság 16—17 millió forintos 'be­tétállományát őrzik. Ez szép sum­ma — bólogatott a két ügyeletes hölgy — a megyei rangsorban is előkelő helyet vívtak ki maguknak az itteniek. A kölcsön összehason­líthatatlanul kevesebb, jobbára lakásátalakítás és -felújítás, il­letve áruvásárlás céljából veszik igénybe. Ahogy ráfordulok Baja felé ve­zető útra, minapi olvasmányom jut eszembe: a takarékpénztár takarékosságra int, a kereskede­lem vásárlásra ösztönöz, a leg­újabb kormányhatározatok józan mérsékletre figyelmeztetnek. Így kerek a világ ... Kutast Ferenc ü • Csátaljai utcán... (Straszer András felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents