Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-17 / 218. szám
4 • PETŐFI NÉPE A 1981. szeptember 17. TUDOMÁNY—TECHNIKA Fuvarozás sok keréken Egy termék akkor a leggazdaságosabb- ha készen hagyja el a gyárat, a helyszíni szerelés kényszermegoldás, a cél tehát elkészíteni és elszállítani. A tárgyak mérete és súlya azonban sokszor válaszút elé állítja a szakembereket, a gazdaságosságot pedig a kényszerűségek szorítják háttérbe. A különlegesen nagy méretű vagy kivételesen nagy súlyú tárgyaknak a fuvarozása akkor a legegyszerűbb, ha a gyártómű és a célállomás vízi összeköttetésben áll egymással. Hajón jóformán bármilyen nagy tömegű gép, tartály, vasszerkezet stb. elszállítható. Vasúton már sokkal -behatároltabb a szállítás lehetősége, hiszen az ún. űrszelvény megadta méreteket nem lépheti túl a fuvarozandó tárgy. A légi szállítás lehetőségeit mind a súly, mind a méretek erősen befolyásolják- csak .kevés olyan repülőgépe van a világnak (Galaxy, AN—22), amely akár harckocsikat is szállíthat a „gyomrában”. Jószerével a közúton való fuvarozás a leghozzáférhetőbb szállítási mód. Ma már vannak olyan különleges szállítójárművek (ún. trélerek) is, amelyek akár 500 tonna teherrel is megbirkóz-' nak. Igaz ugyan, hogy a 25—30 méter hosszú, 180—200 keréken gördülő jármű csupán óránkénti 4—5 kilométeres sebességgel halad, de előbb-utóbb csak céljához ér. A nagy trélerek fékezését, kerekeinek kormányozását külön személyzet végzi, akik rádiótelefon-kapcsolatban vannak a vontatógépek kezelőivel, illetve a szállítmány parancsnokával és az útvonalat biztosító közlekedési rendőrökkel A képünkön . látható, több mint 350 tonna súlyú turboge- nerátor-állórész nemcsak hatalmas tömegével állította nehéz helyzet elé a szállítmányozókat, hanem azzal is, hogy az északkelet-angliai gyártóműtől 500 kilométeres utat kellett megtennie — szárazföldön, hajón, majd ismét szárazlföldön — rendeltetési helyéig. (KS) A Concorde-korszak vége? A repülés történetében kevés utasgép kapott akkora sajtót, mint a közös angol—francia Concorde, amely hosz- szú évek fejlesztése után az elmúlt évtizedbén lépett szolgálatba. A Concorde a hangsebesség duplájával repül, kissé hangos, de kényelmes és megbízható gép. A decibel-1 _ fr onton a hetvenes évtized közepén sikerült javítani a helyzeten, és elfogadhatóvá tenni a Concorde zajszintjét még a kényes amerikai normák számára is. Egy tényen azonban nem tudtak változtatni, éspedig azon, hogy a Concorde-nak igen nagy az üzemanyag-'fogyasztása. Emiatt az olajárrobbanás korszakában meghúzták felette a vészharangot, gyártását le kellett állítani. Mi történik azonban a légitársaságok szolgálatában megmaradt üzemképes Concorde-gépekkel? Az Air France vezetősége egymás után végzi számításait a Concorde üzemével kapcsolatban. A légitársaság közgazdászai kiszámították, hogy az Air France keretén belül a hangsebesség feletti légiforgalomban 1980-ban 9.6 százalékos volt a visszaesés. Ebben nagyrészt a Concorde volt a ludas, amelynek helykihasználása ebben az évben 56,8 százalékos volt. Igen rossz adat ez is a charter-gépek előretörésének korszakában. A Concorde üzemköltségeit 1980-ban 33,3 százalékban a drága üzemanyag tette ki, ez a százalékarány is majdnem 10 százalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A Concorde 1981-ben hetente 11 repülést végez a Párizs—'New York-vona- lon, ebből két útvonalat meghosz- szabbítanaik Washingtonba, illetve Mexikóba. Kérdés, hogy 1982- ben üzemeltetik-e még ezt a gépet? (KS) Mitől világhírű a A világhírű cseh porcelánt kétszáz esztendeje formázzák, festik, égetik az ország egyes vidékeinek kiváló minőségű kaolinjából. A porcelán azzal kezdi útját, hogy a művészek, az anyag legkiválóbb ismerői, megálmodják formáját, díszeit. A papírra fektetett terv először művészekből álló zsűri elé kerül, csak azután készül a rajz alapján gipszmodell. A modellt ismét megítéli a zsűri, s csak jóváhagyás után születik meg a termékből készült első széria, amit rangos kiállításokon. vásárokon mutatnak be. cseh porcelán? Ha ezeken is sikert arat, kezdődhet a sorozatgyártás. A cseh porcelánipar specialitásai a hagymás (ci'bulás) mintájú készletek. A mintázat egykori „kitalálója” kínai mintára stilizált gránátalmával akarta díszíteni a porcelán edényeket, de hiányos rajzkészsége miatt az egzotikus gyümölcs inkább hagymára hasonlított. Ekkor ragadt rá a mintára a név: hagymás, s ettől még híresebb, keresettebb, végül világhírű, szinte klasszikus dekoráció lett. A cibulák kialakításánál nem a kész, mázzál bevont porcelánra viszik fel a mintát, hanem egyszeri égetés után a félkész, érdes felületű cserépre, amelyen az ecset nyoma már javíthatatlan. Ez- 'után még egy égetés következik, majd a mázzal való bevonás, és az utolsó, 1400 C-fokon való égetés. A cibulák értékét éppen az adja, hogy a festés után még két égetés teszi próbára az edényt, s eközben tönkre is mehet. A különleges, 130 edényből álló hagymás étkészletek mellett kevésbé drága, „hétköznapi” porcelánváltozatokat is gyárt a cseh ipar;' ezek egyik ízléses képviselőjét láthatjuk a képen. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat a harmadik negyedév végén 9 Szívós István, az egyik közkedvelt szabadtéri játszószer, a „mászó cica” megmunkálását végzi. Alig néhány hét múlva véget ér a harmadik negyedév is. Ilyenkor, szeptember közepe táján az Üzemekben már általában tudják, hogy vajon sikerül-e teljesíteni az éves terveket. Ahol időarányosan jól állnak a feladatok végrehajtásával, ott valószínű nem lesz év végi hajrá. Azokban az üzemekben viszont, ahol az eddig eltelt időben különböző akadályok miatt nem sikerült a célkitűzések megvalósítása, megfelelő intézkedésekkel még esetleg utolérhetik magukat. Az alábbiakban egy vasipari üzem eddigi eredményeiről, gondjairól és a december végéig megoldandó feladatairól adunk tájékoztatót. • Szaszkó László III. és Hardi Zoltán lakatosok a gesztenycfel- dolgozó berendezés szerelésén dolgoznak. (Opauszky László felyélefeft. Herceg István, a lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat igazgatója elégedetten nyilatkozott az idei eredményeikről. — Tavaly 53 millió forint volt az árbevételünk, erre az esztendőre pedig 55 millió forintot terveztünk ■»— mondta elöljáróban. — Az első féléves terveinket 105 százalékra teljesítettük, és az azóta eltelt időszak eredményei már biztossá teszik a célkitűzéseink elérését. Az üzemünkben gyártott élelmiszeripari berendezések változatlanul keresettek, nem utolsósorban azért, mert megrendelőinknek még eddig nem volt kifogásuk a minőség ellen. Néhány éve gyártmányaink egy része közvetett exportra kerül. A kecskeméti MEZŐGÉP vállalatnak gyártunk a szemes- termány-szárítókhoz különböző részegységeket, illetve vasszerkezeti munkákat. Az első félévben például a Spanyolországba általuk szállított komplett konzervgyári berendezésekhez is , mintegy 1 millió forint értékű munkával járultunk hozzá. Elégedettségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg tavaly 10 millió forint volt a részükre végzett munka értéke, addig az idén már 18 millió forintos megrendelést kell teljesítenünk. Űj megrendelőnk a szolnoki Vasipari Vállalat, törökországi exportra gyártanak különböző bányaipari berendezéseket, s ehhez az idén mi 2 millió forint értékű munkával járulunk hozzá. Szakembereink a napokiban fejezték be egy új termék prototípusának — a gesztenyefeldolgozó berendezésnek — a gyártását. A hűtőipar zalaegerszegi üzemében veszik használatba ezt a mintegy fél millió forint értékű gépet, s ha beválik, jövőre többet is rendelnek. Hagyományos termékeink, a szabadtéri játszó-, illetve tornaszerekből is növekszik az igény. Tavaly a mintegy 30-féle felszerelésből 8 millió forint értékűt gyártottunk, az idén viszont 12 millió forint a megrendelés értéke. Vállalatunk intenzív fejlődésének idei egyik legnagyobb eredménye. hogy hamarosan véglegesen használatba vehetjük azt az új, 1000 négyzetméteres alapterületű dkercsarnokot, amely nemcsak a dolgozóink munkakörülményeit teszi könnyebbé, hanem lehetőség nyílik termelésünk fejlesztésére is. Automata lángvágó berendezést tudunk itt majd üzemeltetni, és bevezethetjük a pneumatikus kisgépek használatát. Ugyancsak megvalósíthatjuk ebben a csarnokban a gépesített anyagmozgatást is egy darupálya segítségével is. Erről a csarnokról el kell még mondani azt. hogy a Beton, és Vasbetonipari Művek svéd licenc alapján előrefeszített betonvasszerkezetből építette, alig egy hónap alatt „rakták össze”. Hazánkban ez az első ezzel a módszerrel épített daruzható csarnok, s éppen ezért számos bemutatót tartanaik itt az építők. Ami az idei esztendőből hátralévő feladatok megvalósítását illeti, bízunk a sikerben. Nyolc szocialista brigádunk nemcsak üzemen belül, hanem a nagyközségben is igen sok társadalmi munkát végez munkaidőn túl. A termeléssel kapcsolatos vállalásaik teljesítése egyik biztosítéka terveink maradéktalan teljesítésének — mondta befejezésül Herceg István igazgató. ' ” a L.' ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL (Tóth Sándor felvétele) A szőlőtermesztő Napjainkban egyre több szó esik a mezőgazdaság elnéptelenedéséről. Egyelőre úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan. Az elvándorló, egykori szorgos munkásokat ügyes gépekkel kell" pótolni. Ez azonban nem mindig zökkenőmentes és olcsó. Mostanában egy olyan irányzatnak lehetünk tanúi, hogy szakítva a hagyományokkal, nem a könnyebben változtatható tedhnikai feltételeket igazítják a növény- kultúráikhoz, hanem — igaz kényszerűségből — a termelési módszereket, a termelés szerkezetét alakítják a meglévő eszközökhöz. Ennek természetesen feltétele, hogy jól képzett szakembergárda álljon tettre készen a mezőgazdásági tevékenységet folytató nagyüzemekben. Szerencsére egyre többen választják továbbtanulási helyüknek a kertészeti és az agrártudományi felsőoktatási intézményeket. Sokan vannak, akik a városi, a viszonylag kényelmes, mindennapos programot nyújtó életet cserélik fel a vidékivel. Közülük egy, Etelaky Béla, aki a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben dolgozik. Amikor pályaválasztásáról kérdeztem, megtudtam, hogy: — A családban elég sokféle szakmát tanult rokon előfordul, de senki nem választotta élethivatásul a mezőgazdasági termelést. Mégpróbáltam, és azt hiszem ez a három esztendő is bizonyította, hogy nem választottam rosszul. A Szikra Termelőszövetkezetbe a kecskeméti kertészeti főiskoláról kerültem. Egy barátom hívta fel a figyelmet erre, a Kecskemét közeli gazdaságra. Szerencsém is volt, mert felvettek. Sorkatonai szolgálatom letelte után természetesen visszajöttem. — A legtöbb pályakezdő diplomás vis?- szatérő panasza, hogy felesleges és nem az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeztetnek velük. — Lehet, hogy a mi szövetkezetünk kivétel. Ügy is mondhatnám: ahogy ide kerültem, viszonylag hamar — igaz kezdetben fuldokolva —, de a „mélyvízben” találtam magam. Megbíztak az új szőlőültetvény telepítési munkáinak előkészítésével. összesen 10 hektáros lesz. A legkorszerűbb fajtákat telepítjük. Harminc hektáron Zalagyöngyét, illetve Kékfrankost, jelenítő?'ezenkívül a Kövidinka, ,a Cabemet- franc és a Zweigeltrebe részaránya is. Azt hiszem, felesleges arról a felelősségről szólni, ami szükséges a munkavégzéshez. Ahogy más gazdaságoknak, nekünk is a táborozókra számítva kell a kampány-, munkákat elvégezni. Mindenesetre tény, A A szakértelem mellett lelkiismeretesség is szükséges ahhoz, hogy ilyen fürtöket teremjen a homoki szőjő. hogy a jó hírű — szintén fiatal szakember, Szentirmay Tamás vezette — ászokhordós pincészetünket ebben az ötéves tervidőszakban 20 ezer hektoliter tárolótérrel bővítjük. Ezt pedig valamivel meg kell tölteni. — Ismerve további terveit, előbb-utóbb kapcsolatba ikerül olyan friss diplomás szakemberekkel, akik pályájuk indulóhelyéül a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetet választják. Hogyan fogja segíteni őket? — Nem hiszem, hogy más módszert választanék, mint amit magam is tapasztaltam. Sokat köszönhetek a jó kollektívának. A fiatal pályatársaim támogatásával rövid idő alatt úgy is mondhatom, otthont sikerült teremtenem a szolgálati lakrészemben, de nagy segítségemre voltak az általános helyi, munkahelyi környezet megismerésében is. De a legnagyobb amit kaptam — és tovább is szeretnék adni — a bizalom volt — mondta végezetül Etelaky Béla. Cz, P, A jó szakkönyv is kell „Könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni”. Nem azért idézzük Erdei Ferenc szavait, hogy reklámot csináljunk a 24. Mezőgazdasági Könyvhónapra megjelent könyvújdonságoknak — szerencsére erre nincs szükség. Régóta nem számít csodabogárnak a kérges kezei közt könyvet tartó parasztember, s ma a könyvtárakban az ifjú mezőgazdász vagy állattenyésztő ugyanolyan otthonosan mozog, mint az egyetemista vagy az ifjúmunkás, legfeljebb másmás polcnál időznek él hosszabban. A föld népe valamikor örült, ha arról álmodhatott, hogy unokája majd megtanulhatja a betűvetést, s nem kell neki is az eke szarva mellől a javíthatatlan földbe visszaszálLni. Az írni-olvasni tudó unokáik azonban továbbgondolták az álmot; a gazdasági-társadalmi viszonyok megváltoztatása mellett kitanulták, hogyan kell jól gazdálkodni. Segítettek ebben a könyveik, mert ehhez már nem volt elegendő az ősi tapasztalás; sokágú szakismeretre volt szükség. S a tudomány ma ugyanolyan kezg« jószága, földművelőnek és állattenyésztőnek, mim. őseiknek az igavonó állat, vagy a nyájat terelő puli. Igaz ma már kevesebb a romantika a falusi életben, kiveszőben a. népi szokások is; ám termékenyebbek a földek, jobban fizet a búza, okosabban gazdálkodnak a szövetkezetek, s egyre több a módos gazda. Megváltozott a falvak .arculata; ma már a mezőgazdaság majd minden ágazatában főszerepet játszik a gép, az iparszerű „termelés”, s százfelé szakosodott a mezőgazdasági munka. Külön tudománya van kertészetnek, talajművelésnek, növény- védelemnek, takarmányozásnak, baromfitenyésztésnek. Nem is szólva a mezőgazdaságban szolgálatot teljesítő ezerféle gépről, berendezésről, technológiáról. Ne csodálkozzunk hát az itt következő nagy számokon: az elmúlt három évtizedben Magyarországon 11 ezer (!) művet adott ki mezőgazdasági könyvkiadásunk, összesen 34 millió példányban. Csak az elmúlt öt éviben hat és fél millió példányr ban látott napvilágot 500 mezőgazdasági könyv. Az idei Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából újabb 43 mű gyarapítja az eddig felhalmozódott szellemi értéket. Azzal az óhajjal, hogy haszonnal forgassa minden kíváncsi gazda — a maga s a közösség hasznára. (k. a.) A üt cv alatt hat és fél millió kötetet adtak cl. í