Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

4 • PETŐFI NÉPE A 1981. szeptember 17. TUDOMÁNY—TECHNIKA Fuvarozás sok keréken Egy termék akkor a leg­gazdaságo­sabb- ha ké­szen hagyja el a gyárat, a helyszíni sze­relés kény­szermegol­dás, a cél te­hát elkészí­teni és elszál­lítani. A tár­gyak mérete és súlya azon­ban sokszor válaszút elé állítja a szak­embereket, a gazdaságos­ságot pedig a kényszerűsé­gek szorítják háttérbe. A külön­legesen nagy méretű vagy kivé­telesen nagy súlyú tárgyaknak a fuvarozása akkor a legegysze­rűbb, ha a gyártómű és a célállo­más vízi összeköttetésben áll egymással. Hajón jóformán bár­milyen nagy tömegű gép, tar­tály, vasszerkezet stb. elszállít­ható. Vasúton már sokkal -beha­tároltabb a szállítás lehetősége, hiszen az ún. űrszelvény megad­ta méreteket nem lépheti túl a fuvarozandó tárgy. A légi szállí­tás lehetőségeit mind a súly, mind a méretek erősen befolyásolják- csak .kevés olyan repülőgépe van a világnak (Galaxy, AN—22), amely akár harckocsikat is szál­líthat a „gyomrában”. Jószerével a közúton való fu­varozás a leghozzáférhetőbb szál­lítási mód. Ma már vannak olyan különleges szállítójárművek (ún. trélerek) is, amelyek akár 500 tonna teherrel is megbirkóz-' nak. Igaz ugyan, hogy a 25—30 méter hosszú, 180—200 keréken gördülő jármű csupán óránkénti 4—5 kilométeres sebességgel ha­lad, de előbb-utóbb csak céljához ér. A nagy trélerek fékezését, ke­rekeinek kormányozását külön személyzet végzi, akik rádiótele­fon-kapcsolatban vannak a von­tatógépek kezelőivel, illetve a szállítmány parancsnokával és az útvonalat biztosító közleke­dési rendőrökkel A képünkön . látható, több mint 350 tonna súlyú turboge- nerátor-állórész nemcsak hatal­mas tömegével állította nehéz helyzet elé a szállítmányozókat, hanem azzal is, hogy az északke­let-angliai gyártóműtől 500 ki­lométeres utat kellett megtennie — szárazföldön, hajón, majd is­mét szárazlföldön — rendeltetési helyéig. (KS) A Concorde-korszak vége? A repülés történetében kevés utasgép kapott akko­ra sajtót, mint a közös an­gol—francia Concorde, amely hosz- szú évek fej­lesztése után az elmúlt évti­zedbén lépett szolgálatba. A Concorde a hangsebesség duplájával re­pül, kissé han­gos, de kényel­mes és meg­bízható gép. A decibel-1 _ fr onton a hetvenes évtized kö­zepén sikerült javítani a helyze­ten, és elfogadhatóvá tenni a Concorde zajszintjét még a ké­nyes amerikai normák számára is. Egy tényen azonban nem tudtak változtatni, éspedig azon, hogy a Concorde-nak igen nagy az üzemanyag-'fogyasztása. Emiatt az olajárrobbanás korszakában meghúzták felette a vészharan­got, gyártását le kellett állítani. Mi történik azonban a légitársa­ságok szolgálatában megmaradt üzemképes Concorde-gépekkel? Az Air France vezetősége egy­más után végzi számításait a Concorde üzemével kapcsolatban. A légitársaság közgazdászai ki­számították, hogy az Air France keretén belül a hangsebesség fe­letti légiforgalomban 1980-ban 9.6 százalékos volt a visszaesés. Eb­ben nagyrészt a Concorde volt a ludas, amelynek helykihasználása ebben az évben 56,8 százalékos volt. Igen rossz adat ez is a char­ter-gépek előretörésének korsza­kában. A Concorde üzemköltségeit 1980-ban 33,3 százalékban a drá­ga üzemanyag tette ki, ez a szá­zalékarány is majdnem 10 szá­zalékos növekedést mutat az elő­ző évhez viszonyítva. A Concor­de 1981-ben hetente 11 repülést végez a Párizs—'New York-vona- lon, ebből két útvonalat meghosz- szabbítanaik Washingtonba, illet­ve Mexikóba. Kérdés, hogy 1982- ben üzemeltetik-e még ezt a gé­pet? (KS) Mitől világhírű a A világhírű cseh porcelánt két­száz esztendeje formázzák, festik, égetik az ország egyes vidékei­nek kiváló minőségű kaolinjából. A porcelán azzal kezdi útját, hogy a művészek, az anyag leg­kiválóbb ismerői, megálmodják formáját, díszeit. A papírra fek­tetett terv először művészekből álló zsűri elé kerül, csak azután készül a rajz alapján gipszmo­dell. A modellt ismét megítéli a zsűri, s csak jóváhagyás után születik meg a termékből készült első széria, amit rangos kiállítá­sokon. vásárokon mutatnak be. cseh porcelán? Ha ezeken is sikert arat, kezdőd­het a sorozatgyártás. A cseh porcelánipar specialitá­sai a hagymás (ci'bulás) mintájú készletek. A mintázat egykori „kitalálója” kínai mintára stili­zált gránátalmával akarta díszí­teni a porcelán edényeket, de hiányos rajzkészsége miatt az egzotikus gyümölcs inkább hagy­mára hasonlított. Ekkor ragadt rá a mintára a név: hagymás, s ettől még híresebb, keresettebb, végül világhírű, szinte klasszikus dekoráció lett. A cibulák kialakítá­sánál nem a kész, mázzál bevont porcelánra viszik fel a mintát, hanem egy­szeri égetés után a félkész, érdes felüle­tű cserépre, amelyen az ecset nyoma már javíthatatlan. Ez- 'után még egy égetés következik, majd a mázzal való bevo­nás, és az utolsó, 1400 C-fokon való égetés. A cibulák ér­tékét éppen az adja, hogy a festés után még két égetés teszi próbára az edényt, s eközben tönkre is mehet. A különleges, 130 edényből álló hagymás étkészletek mellett kevésbé drá­ga, „hétköznapi” por­celánváltozatokat is gyárt a cseh ipar;' ezek egyik ízléses képviselőjét láthat­juk a képen. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat a harmadik negyedév végén 9 Szívós István, az egyik közkedvelt szabadtéri játszószer, a „mászó cica” megmunkálását végzi. Alig néhány hét múlva véget ér a harmadik negyedév is. Ilyenkor, szeptember közepe táján az Üzemekben már álta­lában tudják, hogy vajon sikerül-e teljesíteni az éves terve­ket. Ahol időarányosan jól állnak a feladatok végrehajtásá­val, ott valószínű nem lesz év végi hajrá. Azokban az üze­mekben viszont, ahol az eddig eltelt időben különböző aka­dályok miatt nem sikerült a célkitűzések megvalósítása, megfelelő intézkedésekkel még esetleg utolérhetik magukat. Az alábbiakban egy vasipari üzem eddigi eredményeiről, gondjairól és a december végéig megoldandó feladatairól adunk tájékoztatót. • Szaszkó László III. és Hardi Zoltán lakatosok a gesztenycfel- dolgozó berendezés szerelésén dol­goznak. (Opauszky László felyé­lefeft. Herceg István, a lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat igazgatója elégedetten nyilatkozott az idei eredményeik­ről. — Tavaly 53 millió forint volt az árbevételünk, erre az eszten­dőre pedig 55 millió forintot ter­veztünk ■»— mondta elöljáróban. — Az első féléves terveinket 105 százalékra teljesítettük, és az az­óta eltelt időszak eredményei már biztossá teszik a célkitűzé­seink elérését. Az üzemünkben gyártott élelmiszeripari berende­zések változatlanul keresettek, nem utolsósorban azért, mert megrendelőinknek még eddig nem volt kifogásuk a minőség el­len. Néhány éve gyártmányaink egy része közvetett exportra ke­rül. A kecskeméti MEZŐGÉP vállalatnak gyártunk a szemes- termány-szárítókhoz különböző részegységeket, illetve vasszerke­zeti munkákat. Az első félévben például a Spanyolországba álta­luk szállított komplett konzerv­gyári berendezésekhez is , mint­egy 1 millió forint értékű mun­kával járultunk hozzá. Elégedett­ségüket mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy míg tavaly 10 millió forint volt a részükre végzett munka értéke, addig az idén már 18 millió forintos meg­rendelést kell teljesítenünk. Űj megrendelőnk a szolnoki Vasipari Vállalat, törökországi exportra gyártanak különböző bányaipari berendezéseket, s eh­hez az idén mi 2 millió forint értékű munkával járulunk hozzá. Szakembereink a napokiban fe­jezték be egy új termék prototí­pusának — a gesztenyefeldolgozó berendezésnek — a gyártását. A hűtőipar zalaegerszegi üzemében veszik használatba ezt a mintegy fél millió forint értékű gépet, s ha beválik, jövőre többet is ren­delnek. Hagyományos termékeink, a szabadtéri játszó-, illetve torna­szerekből is növekszik az igény. Tavaly a mintegy 30-féle felsze­relésből 8 millió forint értékűt gyártottunk, az idén viszont 12 millió forint a megrendelés ér­téke. Vállalatunk intenzív fejlődésé­nek idei egyik legnagyobb ered­ménye. hogy hamarosan végle­gesen használatba vehetjük azt az új, 1000 négyzetméteres alap­területű dkercsarnokot, amely nemcsak a dolgozóink munkakö­rülményeit teszi könnyebbé, ha­nem lehetőség nyílik termelésünk fejlesztésére is. Automata láng­vágó berendezést tudunk itt majd üzemeltetni, és bevezethetjük a pneumatikus kisgépek használa­tát. Ugyancsak megvalósíthatjuk ebben a csarnokban a gépesített anyagmozgatást is egy darupálya segítségével is. Erről a csarnok­ról el kell még mondani azt. hogy a Beton, és Vasbetonipari Művek svéd licenc alapján előrefeszített betonvasszerkezetből építette, alig egy hónap alatt „rakták össze”. Hazánkban ez az első ezzel a módszerrel épített daruzható csarnok, s éppen ezért számos bemutatót tartanaik itt az építők. Ami az idei esztendőből hátra­lévő feladatok megvalósítását il­leti, bízunk a sikerben. Nyolc szo­cialista brigádunk nemcsak üze­men belül, hanem a nagyköz­ségben is igen sok társadalmi munkát végez munkaidőn túl. A termeléssel kapcsolatos vállalá­saik teljesítése egyik biztosítéka terveink maradéktalan teljesíté­sének — mondta befejezésül Her­ceg István igazgató. ' ” a L.' ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL (Tóth Sándor felvétele) A szőlőtermesztő Napjainkban egyre több szó esik a me­zőgazdaság elnéptelenedéséről. Egyelőre úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan. Az elvándorló, egykori szorgos munkáso­kat ügyes gépekkel kell" pótolni. Ez azon­ban nem mindig zökkenőmentes és olcsó. Mostanában egy olyan irányzatnak le­hetünk tanúi, hogy szakítva a hagyomá­nyokkal, nem a könnyebben változtatható tedhnikai feltételeket igazítják a növény- kultúráikhoz, hanem — igaz kényszerűség­ből — a termelési módszereket, a terme­lés szerkezetét alakítják a meglévő esz­közökhöz. Ennek természetesen feltétele, hogy jól képzett szakembergárda álljon tettre ké­szen a mezőgazdásági tevékenységet foly­tató nagyüzemekben. Szerencsére egyre többen választják továbbtanulási helyük­nek a kertészeti és az agrártudományi fel­sőoktatási intézményeket. Sokan vannak, akik a városi, a viszonylag kényelmes, mindennapos programot nyújtó életet cse­rélik fel a vidékivel. Közülük egy, Etelaky Béla, aki a lakiteleki Szikra Termelőszö­vetkezetben dolgozik. Amikor pályaválasztásáról kérdeztem, megtudtam, hogy: — A családban elég sokféle szakmát ta­nult rokon előfordul, de senki nem válasz­totta élethivatásul a mezőgazdasági ter­melést. Mégpróbáltam, és azt hiszem ez a három esztendő is bizonyította, hogy nem választottam rosszul. A Szikra Termelőszövetkezetbe a kecs­keméti kertészeti főiskoláról kerültem. Egy barátom hívta fel a figyelmet erre, a Kecskemét közeli gazdaságra. Szeren­csém is volt, mert felvettek. Sorkatonai szolgálatom letelte után természetesen visszajöttem. — A legtöbb pályakezdő diplomás vis?- szatérő panasza, hogy felesleges és nem az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeztetnek velük. — Lehet, hogy a mi szövetkezetünk ki­vétel. Ügy is mondhatnám: ahogy ide ke­rültem, viszonylag hamar — igaz kezdet­ben fuldokolva —, de a „mélyvízben” ta­láltam magam. Megbíztak az új szőlőül­tetvény telepítési munkáinak előkészítésé­vel. összesen 10 hektáros lesz. A legkor­szerűbb fajtákat telepítjük. Harminc hek­táron Zalagyöngyét, illetve Kékfrankost, jelenítő?'ezenkívül a Kövidinka, ,a Cabemet- franc és a Zweigeltrebe részaránya is. Azt hiszem, felesleges arról a felelős­ségről szólni, ami szükséges a munkavég­zéshez. Ahogy más gazdaságoknak, nekünk is a táborozókra számítva kell a kampány-, munkákat elvégezni. Mindenesetre tény, A A szakértelem mellett lelkiismeretesség is szükséges ahhoz, hogy ilyen fürtöket teremjen a homoki szőjő. hogy a jó hírű — szintén fiatal szakember, Szentirmay Tamás vezette — ászokhordós pincészetünket ebben az ötéves tervidő­szakban 20 ezer hektoliter tárolótérrel bő­vítjük. Ezt pedig valamivel meg kell töl­teni. — Ismerve további terveit, előbb-utóbb kapcsolatba ikerül olyan friss diplomás szakemberekkel, akik pályájuk indulóhe­lyéül a lakiteleki Szikra Termelőszövet­kezetet választják. Hogyan fogja segíteni őket? — Nem hiszem, hogy más módszert választanék, mint amit magam is tapasz­taltam. Sokat köszönhetek a jó kollektí­vának. A fiatal pályatársaim támogatásá­val rövid idő alatt úgy is mondhatom, ott­hont sikerült teremtenem a szolgálati lak­részemben, de nagy segítségemre voltak az általános helyi, munkahelyi környezet megismerésében is. De a legnagyobb amit kaptam — és tovább is szeretnék adni — a bizalom volt — mondta végezetül Etelaky Béla. Cz, P, A jó szakkönyv is kell „Könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni”. Nem azért idézzük Erdei Ferenc szavait, hogy reklámot csináljunk a 24. Mezőgazdasági Könyvhónapra meg­jelent könyvújdonságoknak — szerencsére erre nincs szükség. Régóta nem számít csodabogárnak a kérges kezei közt könyvet tartó parasztember, s ma a könyvtárakban az ifjú mezőgazdász vagy ál­lattenyésztő ugyanolyan otthonosan mozog, mint az egyetemista vagy az ifjúmunkás, legfeljebb más­más polcnál időznek él hosszabban. A föld népe valamikor örült, ha arról álmodha­tott, hogy unokája majd megtanulhatja a betűve­tést, s nem kell neki is az eke szarva mellől a ja­víthatatlan földbe visszaszálLni. Az írni-olvasni tu­dó unokáik azonban továbbgondolták az álmot; a gazdasági-társadalmi viszonyok megváltoztatása mellett kitanulták, hogyan kell jól gazdálkodni. Se­gítettek ebben a könyveik, mert ehhez már nem volt elegendő az ősi tapasztalás; sokágú szakis­meretre volt szükség. S a tudomány ma ugyan­olyan kezg« jószága, földművelőnek és állattenyész­tőnek, mim. őseiknek az igavonó állat, vagy a nyá­jat terelő puli. Igaz ma már kevesebb a romantika a falusi életben, kiveszőben a. népi szokások is; ám termékenyebbek a földek, jobban fizet a búza, oko­sabban gazdálkodnak a szövetkezetek, s egyre több a módos gazda. Megváltozott a falvak .arculata; ma már a me­zőgazdaság majd minden ágazatában főszerepet játszik a gép, az iparszerű „termelés”, s százfelé szakosodott a mezőgazdasági munka. Külön tudo­mánya van kertészetnek, talajművelésnek, növény- védelemnek, takarmányozásnak, baromfitenyésztés­nek. Nem is szólva a mezőgazdaságban szolgálatot teljesítő ezerféle gépről, berendezésről, technoló­giáról. Ne csodálkozzunk hát az itt következő nagy szá­mokon: az elmúlt három évtizedben Magyarorszá­gon 11 ezer (!) művet adott ki mezőgazdasági könyvkiadásunk, összesen 34 millió példányban. Csak az elmúlt öt éviben hat és fél millió példányr ban látott napvilágot 500 mezőgazdasági könyv. Az idei Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából újabb 43 mű gyarapítja az eddig felhalmozódott szellemi értéket. Azzal az óhajjal, hogy haszonnal forgassa minden kíváncsi gazda — a maga s a közösség hasznára. (k. a.) A üt cv alatt hat és fél millió kötetet adtak cl. í

Next

/
Thumbnails
Contents