Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
A • PETŐFI NÉPÉ • 1981. szeptember 16. RUHAÜZEM hatéves gyári ranggal Korszerű termékek Bácsalmásról Határozatok már vannak... A «negye iparosításának sok új telepet teremtő időszakában, a hatvanas évek elején, közelebbről 1962-ben létesített tizemet Bácsalmáson a Szegedi Ruhagyár. Száznegyvennégy dolgozóval kezdték a termelést .— vattaruházattal indultak —, s fokozatosan növekvő létszámmal az első esztendőben 54 millió forintos termelési értéket hoztak létre. A munkatermek, a gépek és a szociális körülmények színvonala elmaradt a korszerűség követelményeitől, s természetesen a varrodában alkalmazott emberek sem voltak még igazi munkások a szakmai tudásukat és a tudatukat illetően. Az azóta élteit csaknem két évtizedben összeforrt munkásgárdával rendelkező és megfelelő eredményességgel termelő gyárrá fejlődött az egykori telep. A magasabb 'rangot — mint Balogh Sándomé ügyviteli csoportvezető tájékoztatott — 1975. október 1-én kapták meg, s az V. ötéves terv első két esztendejében a Kiváló Gyár cím kivívásával bizonyítottak. Bár a sorozat nem folytatódott, az újdonsült gyár sikeresen oldotta meg feladatait, tervét évről évre teljesítette. Jelentős állomás volt, amikor 1976-ban a varrás területén meghonosították az MTM-munkamódszert, átvéve azt a FÉKON Ruházati Vállalattól. A megmunkálási idő 37 százalékos csökkenésére számítottak, de még ennél is nagyobb sikerrel járt a próbálkozás: 53 százalékkal szorították lejjebb a varrási időigényt. A továbbfejlesztett módszer bevezetése 160 dolgozót érintett. A technikai-műszaki színvonal emelésére 1980- ban, a tervidőszak végén 3 millió forintot költöttek. Korszerű, köztük japán és olasz gépeket vásároltak. Jelenleg már egyetlen darab sincs az üzemben a kezdő gépállományból. A bácsalmási ruhagyár profilja a későbbiekben mindkét nembelieknek, felnőtteknek és gyerekeknek készített munkaköpenyekkel bővült. Ezeket ma már inkább divatköpenyekként kell emlegetni, hiszen a régebbi, azonos rendeltetésű termékekhez alig hasonlítanak. Szélesebb az alapanyagskála, a régi „keményebb” kelméket műszálas anyagok váltották fel. Az egyszerű, „összedobott” köpenyek «na már eladhatatlanok. Ennek a munkaruházati cikknek a fazonja, kivitele is a divat hatása alá került. Jelenleg az iskolaköpenyeket például matricákkal díszítik, vállpántokat, legombolókat varrnak rájuk. A gyári szakemberek szerint a termékeiket szinte kisipari igényességgel kell megvarrniuk, hogy a magas minőségi igényekeit kielégítsék. Ehhez a korszerű termelőeszközökön kívül szakképzett dolgozókra is szükség van. A szakmai színvonal emelésére az V. ötéves tervben kétszer szerveztek felnőtt szakmunkásképző tanfolyamot. Legutóbb 40 betanított munkás szerezte meg a férfiszabó szakképesítést. Ezek egy része a gyárhoz tartozó kelébiai telepen dolgozik. Azonban még újabb és újabb szakmunkásokra van szükség. Még ennél is sürgetőbb lenne középkáderek képzése a vezetők utánpótlásához, de sajnos erre csak Budapesten van mód, ott működik az ország egyetlen ruhaipari szakközépiskolája. 1976-ban 217 millió forint értékű terméket állítottak elő a Szegedi Ruhagyár bácsalmási gyárában. (A nyereséget központilag számítják, így a gazdaságosságról helyi adatok nincsenék.) Most, a VI. ötéves tervidőszak első évében 274 millió forint értékű munkaruházati cikk, illetve divatköpeny elkészítése a feladat. A gyár ügyviteli csoportvezetője elmondotta, hogy az idén eddig a havi, a negyedéves és a féléves tervüket egyaránt megvalósították. Június végéig a normaóratervet 101,6 százalékra túl is teljesítették, ami egyet jelent a munkaidő jó kihasználásával. Ebben az évben összesen 1 millió 100 ezer darab termék hagyja el a ruhagyárat. Ez idő szerint téli vatta ruhákat, köpenyéket és esőkabátokat gyártanak. Az előző ötéves terv első évében 35 ezer 467 forint volt a gyárban az átlag bérszínvonal, az idénre 39 ezer 255 forintot terveztek. Ösztönzően élnek a moz- góbér-fizetési lehetőségekkel, a többlettermelést premizálják. A fluktuáció úgyszólván elhanyagolható mértékű. A szabászati munkaterem parkettázásával az idén tovább javították a munkakörülményeket. 0 A gyárudvaron új vattelinraktár épül. (Pásztor Zoltán felvételei) ryp ÜK-**”- ! l-ÉÉ T KJi # Tavaly 21 űj, korszerű gépet helyeztek üzembe a varrodában. • Vida Jánosné, az új szakmunkások egyike meés lett. m mm ;J§ LjnPÉtf • Kiss Istvánná szakmunkás, aki minden műveletet egyforma ügyességgel sajátított el, képűnkön gom- boz. • Női divatkőpenyeket csomagol Madarász Erzsébet. Jogállam polgárai vagyunk, életünk szabályozva van. Nekünk pedig alapvető kötelességünk igazodni a mindannyiunk érdekét szolgáló regulákhoz. Akik nem így gondolkodnak, cselekednek, számíthatnak arra, hogy előbfo- utóbb összeütközésbe kerülnek a szűkebb környezetükkel, és végső soron a hatósággal. Ez utóbbitól indokait esetben támogatást, megoldást várnak az emberek. Általában nem hiába. Akad viszont olyan „nehéz” ügy, mely úgy tűnik, felülkerekedhet a törvényesség jegyében eljárókon is. Egy ilyenről kaptunk a napokban bejelentést. Heten írták alá — többek nevében is — a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelet, melyből kiderül, hogy a kecskeméti Énekes utca 78. szám alatti emeletes ikerház lakója kisebb sertéshizlaldát tart fenn mindenféle engedély-hozzájárulás nélkül, s az udvaron felépített ól közvetlenül a szomszéd lakás konyhájának ablaka alatt van. Az állatok gyakorta a közeli játszóterületen legelnék, s a tulajdonos a trágyát is arrafelé teríti szét, hogy ezáltal elűzze onnan a gyerekeket. Igaz, e céljá't eléri a rengeteg léggyel is, mely fejfájdító züfn- mögés közepette birtokolja a térséget, ahol iszonyú a bűz, s emiatt a lakásokat sem lehet szellőztetni. 1 Ezzel a tarthatatlan állapottal — közük olvasóink — foglalkozott már a KÖJÁL, a városi és a megyei tanács, születtek első- és másodfokú határozatok a sertéstartás megszüntetésére, és az ól lebontására vonatkozóan, de azóta is minden változatlan. Sót, a tulajdonost még a nagy összegű kiszabott bírság sem bírta jobb belátásra. Dehát tényleg semmit nem érnek a szóban forgó és régesrégen jogerőre emelkedett hatósági döntések? A kérdést továbbítottuk a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya helyettes vezetőjéhez, aki a következőket mondotta: — Szomorú, hogy epnyi hatósági közbenjárás is eredményte-. len. Az államigazgatási szervek ezek után is csak azt tehetik, hogy újra és .újra bírságolnak ... Nem merjük megjósolni, hogy e módszer mikor hozza meg a várt eredményt. Mint ahogy azt sem értjük, az ilyen határozatok gyakorlati végrehajtását miért nem rendelheti el valamilyen Illetékes. Vagy talán ennek ára is egy újabb tortúra?! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Kell-e adót fizetni a kistraktor után? A Kiskőrös, Pillangó u. 3. szám alatt lakó Madácsi János olyan kerti traktorral rendelkezik, amely 15 lóerős teljesítményű és óránként maximum 15 kilométeres sebességgel közlekedik. Egép után 1600 forint adót vetett ki a helyi tanács, ám olvasónk szerint jogtalanul, mellyel kapcsolatban így ír a lapunkhoz küldött levelében: „Tudomásom szerint létezik egy olyan új rendelkezés, hogy az enyémhez hasonló lassú gép adómentességet élvez. Vagy talán nincs igazam? A rendelkezés, amire ön gondol, valóban érvényben van, melynek lényege: mentes a gépjárműadó alól az azonosítási táblával ellátott olyan mezőgazdasáLesz-e új vendéglátó egység a Jó ütemben épül tovább a kecskeméti Széchenyiváros, ahol gyakorta költöznek be családok az újonnan átadott épületekbe. Nemrégen például a Lánchíd és a Lóverseny utcai (tízemeletes házak fogadták a boldog ,»honfoglalókat”, akik nevében most többen — például kismamák és idősebbek — keresték fel lapunkat, s megírták, nagyon hiányzik a környékről olyan vendéglátóhely, ahol ebédelni, vacsorázni lehet, sőt onnan elvinni az ennivalót. „Vajon gondoltak-e már effélére az Illetékesek?” — kérdezik olvasóink. gi munkagép, mely a közúton önerőből óránként 25 km sebességnél gyorsabban haladni nem tud. A tulajdonát képező kistraktor tehát ebbe a kategóriába tartozik. TPersze ez csak az érem egyik oldala. Mert nem szabad figyelmen kívül hagyni a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójára vonatkozó előírást, melynek értelmében, aki 15 lóerőn, felüli mezőgazdasági vontatót (traktort) stb. üzemeltet, már köteles ilyen címen adót fizetni. Csakhogy e szabály sem alkalmazható levélírónkra, akinek kisgépe nem éri éli a közölt teljesítmény alsó határát. Ügyében javasoljuk, kérje a városi tanács pénzügyi szak- igazgatási szervétől az adóelőírás felülvizsgálatát. Széchényi városban?. (Nos, jó hírrel szolgálhatunk minden érdekelt lakosnak* ugyanis megtudtuk, hogy a helyi Aranyhomok szálloda fog abban a térségben több milliós ráfordítással kialakítani egy melegkonyhás vendéglátó egységet, mely a tervek szerint jövő év első leiében nyílik meg. Mint Nagy Ferenc igazgató elmondotta, a korszerűen, berendezett üzlet többféle ízletes étellel — meg a hozzávaló itallal — áll a vendégek rendelkezésére, akik természetesen olyan célból "is rendelhetnek ott ebédet, vacsorát, hogy azt rendszeresen hazaviszik. összeállította: Veiket Árpád MNNNMMMMNMNMNMMNM MEGSZŰNT A CSIRIPELÉS _______________ R ádiózás a mezőgazdaságban A hajdani pusztákon • gémeskút nyújtózkodott a legmagasabbra. Ma: Zt méteres antennaárboc áll szilárdan, négy vaslábon, az Izsáki Állami Gazdaság kózpontl udvarán. Tetejében egy irányított Vagl-antenna BalSzs- pusztára „lát”. Két hosszabb éz egy révidebb antennaelem függőlegesen, köztük pontosan kimért térkéz — s máris cslrlpelés nélkül, tisztán szél egy hang Franké János párttltkár telefon kagylójábél: — dr. Jávor Péter állatorvos Balázs pusztáról. Jelentkezem. Vétel. • Markó Mária az új központban. (Fotó: Straszer András) Ilyen egyszerű? Egy torony, rajta egy háromelemes antenna, és már lehet csevegni a fél világgal? Ha a fél világgal nem is — a fél megyével igen. Különösen pedig azokkal — a 25 kilométeres körzetben telepített — munkahelyi adó-vevő állomásokkal, ahol a korszerű hírközlés egyik vívmánya: a rádiótelefon, a termelő- munka fontos tényezőjévé vált. Á termelés szervezésének, irányításának nélkülözhetetlen eszköze. — Hogyan jutottak el idáig? A jó műszaki érzékről is tanúskodó párttitkár, aki egyben energetikus, így válaszol: — Az adótorony, amely 1966 óta áll a gazdaság udvarában, a rajta elhelyezett sugárzóval még kevés lenne a gyors és biztos híradáshoz. Nem ilyen egyszerű a dolog. Gazdaságunk az idén 1 millió 200 ezer forintot költött hírhálózata korszerűsítésére. Jelenleg 53 állomással léphetünk közvetlen kapcsolatba, miután augusztus 10-én a Budapesti Rádiógyár szakemberei elvégezték a szükséges üzempróbákat. A posta rádióengedélyét a közeli napokban várjuk. Hogy mit jelent ez a magasabb szintre emelt technikai fel- készültség, arra csak néhány példával utalunk. Az a cikkünk elején említett csiripelés, amely az elavult telefonhálózat sajátos hangjelensége, nincs többé. A kijelölt sugárzási sávban, egy átjátszó adó segítségével, a posta által megadott hívószámmal végeredményben; az év végére 79 állomást tud kapcsolni a központos. Meglátogattuk Markó Máriát, a rádiótelefon-központ kezelőjét is, aki az adó közvetlen közelében, egy átalakított helyiségben gyakorolja az új technikát. Mindössze egyetlen gombnyomással teremt összeköttetést Balázspusz- tával, a Platterteleppel, az Agárditeleppel és a többi üzemegységgel. Egy traktor javításra várva vesztegel? Alkatrészre van szükség valahol? Elakadt a zetor? A gyümölcsszedő diákokért küldhetik a buszt? Megteltek az üres ládák? Van megoldás. Beszólnak a központba rádió- telefonon. K — 1
