Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

IDŐJÁRÁS Várható Idójiris ma estig: változó mennyiségű felhőzet, már csak egy-két helyen kisebb záporral. Fokozatosan mérséklódó északnyugati, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hó* mérséklet: általában S és 10 fok kózótt. Délnyugaton kevéssel S fok alatt, legmagasabb nappali hómérséklet: U, 20 fok kózótt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 217. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 16. szerda Magyar—dán ifjúsági tanácskozás Elutazott Budapestről az a dán ifjúsági küldöttség, amely szep­tember 10—14. között a Magyar Ifjúsági Országos Tanácsának meghívására hazánkban tartóz­kodott. A dán vendégek eszme­cserét folytattak vendéglátóikkal a nemzetközi helyzet és a nemzet­közi ifjúsági mozgalom időszerű kérdésiéiről, tanulmányozták a KlSZ-nek az ifjúság különböző rétegeiben végzett tevékenységét. A látogatás végén a dánia 57 kommunista, szocialista, szociál­demokrata, liberális, radikális, kereszténydemokrata és kon­zervatív ifjúsági szervezetét, va­lamint sport-, kulturális- és val­lási jellegű ifjúsági egyesületét tömörítő dán ifjúsági tanács (DUiF) a magyar tárgyalópart­nerekkel közös közleményt írt alá. 'A látogatás során közös javas­latokat dolgoztak ki kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése ér­dekében. A dán ifjúsági tanács delegációja 1982-ben dániai lá­togatásra hívta meg a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának de­legációját. Uj géptípusok a tápanyag-gazdálkodáshoz Feltárható tartalék a melléktermék és a hulladék A könnyen ke­zelhető, a talajtól függően, a leg­jobb hatásfokú összetételben ki­juttatható mű­trágya, évtizedek óta felbecsülhe­tetlen segítséget nyújt termésho­zam-növelő hatá­sával a mezőgaz­daságnak. Még­sem képes min­dent megoldani. Az egyoldalú műtrágyázás ugyanis megbont­ja a termőföld tápanyagegyen­súlyát, nem várt terméscsökke­nést, s 'nagymér­vű pazarlást idéz­het elő. Halaszthatat­lan tehát a szerves trágya széles körű alkalmazása Az istállótrá- gya nem lehet többé gondot oko­zó melléktermék’ hiszen haszna felbecsülhetetlen. A talajerő-|után- pótlás, az ideálisabb talajszerke­zet megteremtése, a homok ja­vítása, ami Bács-Kiskun megyé­ben korántsem lebecsülendő, to­vábbá az eredményesebb vízgaz­dálkodás, a hasznos mikroorga­nizmusok elszaporítása a termő­földben, a szervestrágyázással megoldható. Hazánkban évente 15—20 mil­lió tonna szervesanyag keletke­zik az állattenyésztő telepeken, amelynek felhasználása a mező­gazdasági termelésben közös ér­dekű. Ez a mennyiség egyébként még növekedni is fog, mert az állattartási eljárásokban gyors szerkezeti átalakulás észlelhető. Az eddig csak a hígtrágyás tech­nológiára alapozott nagyüzemi állattartás mellett, sok éven át teljesen abbamaradt a hagyomá­nyos alkalmazás, annak minden gyakorlati 'hasznával együtt. A legtöbb helyen máig nincs tökéle­tesen megoldva az összegyűlt híg szervesanyag tárolása’ biztonsá­gos felhasználása, és veszélyez­teti a környezetet. • A tudományos, . társadalmi szervezetek, kutató intézetek — közöttük a Mezőgépfejlesztő In­tézet is — továbbá a MEZŐGÉP Tröszt és vállalatainak a szakem­berei egyaránt felismerték a ve­szélyt. A hígtrágyatavak és ezek veszélyforrásai megszüntethetők a íMEFI által tervezett, és a nyír­egyházi M'EZOGÉP-nél gyártott komposztáló berendezéssel. En­nek hasznáról az érdeklődők ma­guk is meggyőződhetnek például Dunavarsányban a Petőfi Tsz-nél ahol gyorsított, irányított érle­léssel 15 nap alatt készíthetnek értékes humusztrágyát az ott felállított berendezés segítségé­vel. 'Ez az egyik módszer. A másik a szakszerű szervestrágya-gaz- d álkodás megteremtése, amelyek műszaki eszközeit is gyártják a MEFI tervei alapján Hódmező­vásárhelyen, Nyíregyházán. Éhek vontatott és önjáró kivitelben készült szerves- és hígtrágyaszó­ró gépek. A szakemberek foly­tatják a kutató-, fejlesztő mun­kát a minél tökéletesebb munka­eszközök, eljárások érdekében. A közelmúltban Siófokon tar­tott szakmai tapasztalatcsere és gépbemutató is igazolta Eh alkalommal a hazai gyártású szerves trágyaszóró gépre alapo­zott szállítási és szórási technoló­giát ismerhették meg az érdeklő­dők, az ehhez szükséges gépek­kel együtt. Érmek az úgynevezett kétfázisú technológiának a lé­nyege az. hogy sorozatban ' egy­szerre több jármű szállítja, tárol­ja be és szórja ki a szervestrá­gyát. A rövid idő alatt elkészített munkaeszközöket kifejezetten az UCR termelési rendigényeinek megfelelően] tervezték. A gyárt­mányfejlesztők oéljja az volt, hogy olyan oldalra szóró, nagy teljesítményű munkagépet szer­kesszenek, amel y alka lmas a me­zőgazdaságban rendszeresített, oldalra billenős gépkocsival, pót­kocsival szállított istái ló trágya befogadására, s a szántótföldön annak egyenletes szétterítésére. A trágyaszóró hasznos terhelése 6500 kilogramm, és a szovjet T—150—K típusú traktorral üze­meltethető. Teljesítménye 10 méter munkászélességben órán­ként 60 tonna. Annak bizonyságául, hogy az új technológia és a munkaeszköz mennyire hasznos, szolgáljon Ki­rály Gyula marton vásári szak­embernek a megjegyzése. A sió­foki bemutatón arra kért választ’ hogy mikor és mennyiért kapha­tó az ott látott szerves trágya-szó­ró, mert minél előbb meg akar­ják szerezni. A gyártó vállalat képviselői elmondták, hogy még az idén elkészül a 0-széria, és a jövő esztendő első felében a fel­használók rendelkezésére álla­nak a sorozatban gyártott SZTG —6,5 típusú trágyaszórók is. G. I. EBÜS Nagydíjas a kecskeméti bébiétel Kedden délelőtt a vásárváros konferenciatermében tártották meg az őszi BNV díjkiosztó ün­nepségét. Kelemen Lajos, a fő­városi tanács elnökhelyettese be­szédében hangsúlyozta: a vásár ezúttal is lehetőséget teremt a magyar ipar fejlődésének bemu­tatására, a hazai termékek ver­senyképességének felmérésére, és egyben kedvező alkalom a ma­gyar és a külföldi termékek ösz- szehasonlítására, a világpiac ér­tékítéletének megismerésére, az importálók és az exportálók kö­zötti eszmecserére. Utalt arra, hogy a bemutatott sok ezer ter­mék nemcsak magas színvonalú termelést, hanem javuló termék­struktúrát is tükröz. A díjazott termékek kivitelezésükben, konst­rukciójukban egyaránt elérik a nemzetközi színvonalat és ver­senyképesek lehetnek a világpia­A dijakat odaítélő bizottság is elsősoriban a nemzetközi műsza­ki színvonal elérését, az export- képességet, az importmegtakarí­tás lehetőségét, illetve a fogyasz­tói igényeket vette figyelembe. A számos kiváló termék közül 16 kapta a Budapesti Nemzetközi Vásár Nagydíjat, 71 terméket pe­dig BNV-dljjal tüntettek Id. Beszéde után Kelemen Lajos átadta a díjakat a kitüntetett ter­mékek gyártóinak. A BNV nagydfjas terméke lett a Falbulon babanapozókrém, a gyümölcsillatú sampon és hab­fürdőcsalád, a „Nikoletta” kony­habútor, amelybe villanytűzhe­lyet, grillsütőt, hűtőgépet lehet beépíteni; a Latár, a Lotti és a Leo nevű tisztagyapjú szövet, a „Nova-Lure” fehérneműcsalád; a „Monszun Remus” barkás fel­sőbőr; a Folpack nevű hidegen nyújtható háztartási pvc-csoma- goló fólia; a „Sopron-Richards” tavaszi-őszi termékcsoport; a ,,'Nelli” ülőgarnitúra; a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat nyomitatottfedeles pvc-pohara; a Muskátli nevű kelme, a gyorsfa­gyasztott .pizza, a Margaréta vaj, a makói csípős kolbász, és a Kő­bányai Könnyűfémmű alufólia ételtálcája. Bács-Kiskun megye vállalatai közül ä Kecskeméti Konzerv­gyár kapott nagydíjat. Az üzem­ben az elmúlt év őszén indították be a bébiételgyártást, és már az idén 2900 tonnát készítettek. Va­lamennyi étel 200 grammos üveg­ben kerül forgalomba, az üvegek lezárására „PRY—BFF” típusú fedelet használnak, amely a je­lenlegi .legkorszerűbb tetők egyi­ke. A készítményeket 3—5 és 18 hónapos gyerekek részére ajánl­ják, tartalmukat orvosi javasla­tok figyelembevételével állították össze. Kádár János találkozott a kuvaiti uralkodóval Jalber al-Ahamed al-Jaber al- Sabah sejk, Kuvait állam ural­kodója, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, ked­den — kíséretével együtt — ven­déglátója, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke társaságában a Duna-kanyárban járt; Szentend­re és Visegrád nevezetességeivel ismerkedett. 'Délelőtt Szentendre főterén Marosvölgyi Lajos, a városi ta­nács elnöke köszöntötte a vendé­geket, akik ezután megtekintet­ték a szentendrei képtárat. Nagy érdeklődéssel vették szemügyre a képtár öt termében felsorakozta­tott képzőművészeti anyagot: táblaképek, grafikák, plasztikák, érmek, kerámiák, és textíliák gyűjteményét, amelyhez hasonló bemutatót kétévenként ismétlődő­en rendeznek a városban élő, vagy munkásságukkal ide kötő­dő művészek alkotásaiból. A lát­nivalókat Bihari József, a Pest megyei múzeumok igazgatója kommentálta. A szabadtéri néprajzi múzeum volt a látogatás következő állo­mása. A budapesti Margitsziget­hez hasonlítható területű, 46 hek­táros — dombokkal övezett, le­nyűgöző látványé természeti kör­nyezetben levő — bemutatótéren a felső-tiszavidék tájegység né­pi építészeti és tárgyi kultúrájá­nak „eredetiben rekonstruált” építményeit és más látványossá­gait tekintették meg a vendégek. Szakavatott kalauzuk Kurucz Al­bert múzeumi főigazgató volt, aki elmondta, hogy az országos gyűj­tőkörű múzeum 1966-ban, a Bu­dapesti Néprajzi Múzeum keretei között kezdte meg működését, s 1972 óta önállóan működő intéz­mény. Feladata elsőrendűen az, hogy felkutassa, dokumentálja, megőrizze és bemutassa a ma­gyarországi XVIII—XIX. száza­di falusi és mezővárosi lakosság anyagi kultúráját, a termelésben, az építkezésben és életmódban megnyilvánuló műveltségét — ennék a kornak néprajzi emlé­keit. A kuvaiti látogatók nagy el­ismeréssel szóltak a látottakról. Ezután Visegrád és környéke kultúrtörténeti emlékeit és ter­mészeti szépségeit tekintették meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára kedden találkozott és megbeszélést foly­tatott Jaber al-Ahmed al-Jalber al-Sabah sejkkel, Kuvait állam uralkodójával, aki Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Losonczi Pál — eszmecserét folytattak a két országot közösen érintő nem­zetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Kuva­it állam együttműködésének to­vábbfejlesztéséről. AZ MNOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Kedden ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsának El­nöksége a MNOT székházában. Napirendjén elsőnek a veszé­lyeztetett gyermekek és fiatalok helyzete szerepelt. Megállapították, hogy társa­dalmunk sokoldalúan foglalkozik az egészséges fejlődésben veszé­lyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetével, s az állami gyermek­éi ifjúságvédelem intézményhá­lózata alapvetőn ellátja felada­tát; de a figyelemre méltó ered­mények és erőfeszítések ellenére sem kielégítő a gyermek- és if­júságvédelem rendszerének haté­konysága. Az illésen bejelentették: a kö­zeljövőben az illetékes állami szervek megvizsgálják, milyen in­tézkedések hozhatók a veszélyez­tetettség csökkentése érdekében. Javaslatot tesznek a meglevő esz­közök hatékonyabb hasznosítá­sára, az érintett állami szervek, intézmények összehangolt mű­ködtetésére, irányítására. Az elnökség tagjai egyetértet­tek abban, hogy bár a veszélyez­tetett fiatalok helyzetének javí­tása elsősorban állami feladat, megoldásához szükséges a társa­dalmi összefogás, a tömegszerve­zetek és mozgalmak támogatása. Ennek megfelelően a MNOT tag­jai és aktívái is részt vesznek a veszélyeztetettség okainak korai felderítésében és megszüntetésé­ben, á gyermek- és ifjúságvédel­mi munkában. Az elnökség ezután a nők kö­zelgő világkongresszusának elő­készületeiről tájékozódott. Világ­szerte széles körű politikai tevé­kenység előzi meg a nők világ- kongresszusát, amelyet a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövet­ség ez év október 8—13-a közölt rendez meg Prágában, az egyen­lőség, nemzeti függetlenség, béke jelszavával. A kongresszus szám­ba veszi a nők helyzetében az utóbbi öt évben bekövetkezett változásokat és meghatározza a további feladatokat. A - kongresszuson megrendezik a szocialista országok küldöttei­nek fórumát. A nők világkongresszusa után, október 14—15-én tartják ugyan­csak Prágában a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség VIII. kongresszusát. (MTI) Mai példabeszédünk színhe­lye egy üzemi étkezde, amiről aligha jut az ember eszébe egy hedonista izgalmakat Ígérő lu­cullusi lakoma. Krúdy, aki azóta is fölülmúlhatatlanul ét­vágygerjesztő leírásokat vetett papírra a tejfölös töltöttká- posztárál, a vörös boros mar­hapörköltről, a kemencében porhanyósra sütött disznócsü­lökről, menten kifordulna egy üzemi étkezdéből. Hát persze. A végy háromszáz liter vizet kezdetű tömegrecept eleve nem eredményezhet olyan ízt, mint mondjuk az erdélyi paprikás­krumpli, amely köztudomá­súlag egy egész kiló marha­hústól olyan finom, amilyen. Az üzemi étkezdék felszolgá­lóit — ha varrnak egyáltalán — isem tévesztjük össze egy vízivárosi kiskocsma hébe-hó­ba a törzsvendégnek még köl­csönt is folyósító, századeleji hangulatot idéző pincéreivel, akit a vendégek Józsi uraz­tak. Az üzemi étkezde az üze­mi étkezde. Szó sincs azonban arról, hogy az üzemi étkezdék kon­ganak az ürességtől, mert még az üzemi étkezde is jobb an­nál, ha semmilyen étkezde nincs; továbbá pedig: az éhes ember mindent megeszik, mért pont a tulajdonképpen ehető üzemi kosztat ne enné meg. Kijelenthetjük azt is, hogy az üzemi étkezde vívmány, rá­adásul a mi vívmányunk, amely a dolgozókról való gon­B doskodás „délben egy pár me­leg falat I és a munka jobban Í halad"-féle bökverssel össze­gezhető jelképe. Jó, hogy van. Példabeszédünknek termé­szetesen nemcsak színhelye, főszereplője is van: Gazdik Miklósáé, akit e sorok írója az üzemi étkezdék egyik kiváló felszolgálójának tart, s emiatt különösen méltónak arra, hogy minden szokást felrúgva címéül szolgáljon egy újságcikknek, s talán példaképül azoknak, akiknek munkakörébe tarto­zik az emberekkel való foglal­kozás. Főszereplőnk a megye- székhely egyik üzemi étkezdé­jében dolgozik; az ebédló nem jobb és nem rosszabb a többi­nél. Az, hogy az ember még­is fenéiéig kanalazza a tányért és elégedetten kel föl az asz­taltól, annak a hangulatnak tulajdonítható, amelyet főhő­sünk kölcsönöz a tizenkétórai étkezésnek; s amely hangulat megteremtése elengedhetetle­nül fontos mindenhol. E ma­gatartás alappillére tulajdon­képpen a világ legegyszerűbb dolga, is körülbelül így hang­zik; komolyan kell venni min­den embert. Az üzemi étkez­de nyelvére lefordítva ez any­agit jelent, hogy főhősünk kö­szön, pillanatok alatt előrobog a tányérokkal, már hozza is a levest, amihez szíves szóval jó étvágyat kíván. Ettől a haragtól az ízetlen leves is konyhaművészeti .remekművé változik, s az ember csak csu­pa megszokásból szór bele borsot, paprikát, sót. Főhő­sünk térül-fordul, ellátja a szomszéd asztaloknál ülőket is, majd a menü második fo­gása felöl érdeklődik. Tehetné ezt unottan is, oda se figyelve. De nem teszi. „A tepsis krumpli ma jól sikerült" jegy­zi meg. „A derelye nem mire­lit ám" ejti el a sokatmondó megjegyzést. Egyszóval: meg­győz, orientál. Hajlandó ki­sebb szívességekre is, ezek ne­ki sem kerülnek pénzbe, a töb­bi ebédelőt sem károsítják, vi­szont a szívesség-kérőt hatá­rozottá n jó kedvre hangolják: aki szereti az odaégett húst, annak odaégett húst hoz; az egye meg az ilyet, aki szereti. Ebéd végén az ember egészsé­gére kívánja az elfogyasztot- takat, „viszontlátásra" szóval köszön, amely felsorolt ténye­zők együttes hatására az em­ber igen jó érzésekkel eltelve hagyja el az étkezdét. Példabeszédünk tanulsága az lenne: szives szó hallatán az üzemi étkezdét is Hilton- étteremnek gondolja az em­ber? Nem. A tanulság kicsit mélyebben keresendő: Gazdik Miklósáé személyében. Nem olvastam ugyan főhősünk munkaköri leírását, de ha ol­vastam volna, akkor sem ta­lálhattam volna benne olyan kitételt: tessék kedvesnek len­ni. Nem, a munkaköri leírás­ban valószínűleg csak annyi szerepel: a felszolgáló felszol­gál. A fejemet tenném arra is, hogy Gazdikné egy fillérrel sem kap- több fizetést a többi­eknél, akik egyébként nem vá- dolhatók azzal, hogy megszeg­nék a munkaköri leírást. Nagyjából ez az a pont, ahol főhősünk egyéni példájából egy általánosabb példára vetül fény. Az általánosabb monda­nivaló kifejtéséhez sem kell azonban homályos értelmű el­vonatkoztatásokat idézni; igen hétköznapi dologról van szó ugyanis, olyasmiről, amit re­ceptként bármely ügyintéző háta mögé ki lehetne függesz­teni; amit mindenki, aki mun­kája során emberekkel kerül kapcsolatba megszívlelhet: az embernek emberi szó dukál. Nyilvánvaló, hogy sem az ügy­intéző, sem a felszolgáló fize­tése nem lesz több attól, hogy rámosolyog az ügyfélre. Ám az a közhangulat, ami az ilyen mosolyok hatására javul, az igenis hatékonyságnövelő va­lami, ami végső soron, igen át­tételesen, . talán még pénzben is kifejezhető hasznot jelent. • Egyszerűbben fogalmazva a lényeget: Gazdik Miklós né sokmindenki számára adhat követésre méltó példát: a szak­ma tudásából, szere tétéből s természetesen: az emberekkel való bánásból. Felszolgálónak és tisztviselőnek egyaránt. B. J. con. 9 A szer vés trágyaszóró munkára készen.

Next

/
Thumbnails
Contents