Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
IMI. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • l A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI IV. Felkészülés az építésre Cikksorozatunk bevezetőjében már említettük, hogy a lakásépítésnek két fő formáját különböztetjük meg. Az egyik az állami lakásépítés, amelyet korábban részletesen ismertettünk, a másik a magánlakás-építés. Mielőtt azonban a magánlakás-építés különböző formáit és azok változó pénzügyi feltételeit részleteznénk, indokolt, hogy számba vegyük az anyagi felkészülés mértékét, előfeltételeit és a különböző támogatások, kedvezmények lehetőségeit. Saját erő A lakásépítkezések és értékesítések hiteltámogatásánál, to~ vábbá az egyéb építésihitel-igé- nyek elbírálásánál alapvető rendező elv az, hogy ezek a hitelek a saját megtakarítás kiegészítését szolgálják, a különböző lakás- és építéspolitikai célokhoz kap* csolódó feltételrendszer szerint. Röviden fogalmazva tehát, a hitelek igénybevételének feltétele a saját erő. Ennek mértéke építési módok és építkezési helyek szerint különböző, figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét. Cél a saját megtakarítások lehetséges mértékű bevonása. Nem támogathatók hitellel az olyan építkezések, amelyeknél a saját megtakarítás teljes mérték' ben hiányzik, illetve, ha az építkezést nem reális költség alapján kívánják megvalósítani. A párt és kormány nagy gondossággal törekszik a lakosság lakáshelyzetének állandó javítására és az intézkedései is ezt a célt szolgálják. A munkások és alacsony jövedelmű dolgozók, nagycsaládosok lakásigényeinek többségét — a lehetőségekhez képest — elsősorban az állami bár- és tanácsi értékesítésű lakásokból elégíti ki. Erről már korábban szó volt. Mindezek mellett figyelemmel kísérik a lakosság teherbíró képességének alakulását, és ha szükséges, a pénzügyi és hitelfeltételek változtatásával gondoskodnak arról, hogy a növekedő lakásárak ellenére a lakosság terhe csak a teherbíró képességével arányosan növekedjék. Ezt szolgálják a mostani változtatások is. Ez egyben azt is jelzi, hogy minden lakáshoz jutási fbrmánál jelentős anyagi terheket kell vállalni mindazoknak, akik lakásproblémájuk megoldására vállalkoznak. A VI. ötéves. tervidőszakban tervezett — 370—390 ezer lakásból állami eszközökből — takarékos költséggazdálkodással j— 115 —120 ezer lakást kell építeni. Tehát 255—270‘ezer lakás állami támogatással, magánerőből épül. Ennek pedig előfeltétele az anyagi felkészülés. A jogos lakásigények kielégítésének tehát előfeltétele az, hogy mindenki anyagi áldozatot is vállalva, megfelelő erőfeszítéseket tegyeii jogos igényének kielégítése érdekében. Azaz céltudatosan, tervszerűen takarékoskodjék az anyagi feltételek megteremtése érdekében. Ifjúsági betét Ezt célozza a szintén január 1- től életbe lépett új szabályozás, amely az ifjúsági takarékbetét kedvezményeit bővítette. A pénzügyminisztériumi rendelet szerint az ifjúsági betét kedvezményezettje lehet minden olyan állampolgár, aki 35. életévét még nem töltötte be. Tehát megszűnt az alsó korhatár, a felső pedig 35 évre módosult. A havonta fizethető összeg is módosult, s megszűnt az eddigi maximális 800 forintos felső határ. A betét összege tehát a takarékosság időtartama alatt bármilyen, százzal osztható összegre felemelhető. További kedvezmény, hogy az ötéves takarékossági időszak eltelte után a megállapodás — az eddigi öt év helyett — határozatlan időre meghosszabbítható és mindaddig, amíg a betét meg nem szűnik, a megtakarítás után évi öt százalékos kamatot és egy százalék prémiumot térít az OTP. A különkölcsön felhasználási köre is bővülit. Az eddigieken kívül most már igénybe vehető toldaléképítésre, emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre, továbbá nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához is. A külön kölcsön felvételére az eddigi két év helyett három éven belül van lehetőség. A különkölcsön maximális összege is emelkedett. Űj lakás építése, vagy állami szervtől történő vásárlás esetén 70, egyéb esetekben 60 ezer forint. Megtakarítások és támogatások A fiatalok anyagi felkészülésének tehát szervezett formája van, az ifjúsági takarékbetét. Viszont joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit csináljanak azok, akik elmúltak harmincöt évesek? Nos, a különböző lakásépítési formák hiteltámogatásának és kedvezményes feltételeinek az igénybevételéhez a saját megtakarítás legkevesebb mértéke — éppen az arányos teherviselés érdekében — meghatározott. Ennek biztosítására pedig tervszerű családi gazdálkodás mellett takarékosság szükséges. Az új szabályozó rend viszont számos kedvezmény olyan igény- bevételére nyújt lehetőséget, amely saját megtakarításként vehető igénybe lakásépítés, vagy vásárlás esetén. Ilyen például, amit az állami bérlakásnál említettünk, hogy ha valaki lemond az igényének meg nem felelő bérleti jogáról, akkor a lakás használatbavételi díjának háromszorosát kapja. Ugyanígy azok részére, akik bérlakásra jogosultak, de vállalják a telepszerű, több szintes lakásvásárlással járó terheket, és részükre a tanácsok takarékpénztári beruházásban épített lakást juttatnak, akkor azt függetlenül a foglalkozásuktól, az állami vállalatok munkásainak kedvezményeivel vásárolhatják meg. Ennek azonban előfeltétele a legalább 20 százalékos munkáltatói támogatás. Arányos teherviselés Az állami bérlakások, a tanácsi értékesítésű lakások mellett tehát a magánlakás-építés és az ide számító OTP-beruházás ban épülő lakások vásárlásához is szükséges a kiterjedt állami támogatás és hitelnyújtás mellett az anyagi felkészülés. Az arányos teherviselés tehát már az előfeltételeknél érvényesül. Emellett az állami .kedvezményeken és támogatásokon túlmenően az építési formáktól függően érvényesül a tervszerű differenciálás a különböző hitelek visszafizetési feltételeinél is. Ezt a törekvést szolgálják a munkáltatói kölcsönök nyújtására irányuló szabályozások is. Díjat nyertek a magyar sörök az amszterdami világversenyen Az Amszterdamban megrendezett 20. sörminősítő világversenyen mind az öt benevezett magyar sörfajta díjat nyert, ^z élelmiszereket és élvezeti cikkeket minősítő nemzetközi intézet versenyére 150 gyár csaknem ötszáz termékét nevezték be. A' bíráló bizottság a többi között az síz, a zamat, a széndioxidtartalom és a habtartósság alapján mérlegelte a söröket. A nagykanizsai, „Helikon”, a kőbányai „Rocky Cellar” és a „Jubileum” söröknek aranyérmet ítéltek. A kőbányai gyár Budapest söre ezüst, a Borsodi Sörgyár Póló alkohol- mentes söre pedig bronzérmet kapott. A világversenyen való részvételt hazai selejtező előzte meg. Ezen összesen 27 sörfajta vett részt. A nemzetközi elismerés nyomán várhatóan fokozódik az érdeklődés a nyertes termékek iránt, ezért az igények kielégítésére — az üzemek fokozzák gyártásukat. (MTI) Pályázati felhívás A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat <UJt> 1981. októberi, napjától 1984. szeptember 30. napjáig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: 191. sz. Cipészkellék-üzlete Baja, Bartók Béla u. 4. 533. sz. Vegyes ruházati cikkek üzlete Kiskunhalas, Vásárcsarnok 591. sz. Lakáskellékbolt Kiskunhalas, Bokányi D. u. t, A pályázatot 1981. szeptember 5-ig kell benyújtani a vállalat központjába (6500 Baja, Április 4. tér 10.) A boltok versenytárgyalására 1981. szeptember 14-én 10 órakor kerül sor a vállalat központjában. A pályázati feltételek 1981. augusztus 25-től átvehetők a vállalat központjában, ahol kérésre szóbeli tájékoztatást is adunk. A feltételeket írásbeli tájékozódás esetén postán megküldjük az érdeklődőknek. 1598 Új könyvek a Kossuth Kiadónál Jelenünk valóságát elemző több kötet hagyta el a Kossuth Könyvkiadót a napokban. Nyit- rai Ferencné tanulmánykötete „A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években’’ címmel jelent meg. A szerző a magyar gazdaság és a társadalom fejlődését kölcsönhatásban vizsgálva bemutatja a népgazdaság fejlődését, szerkezetének módosulását a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban, felvázolja a hetvenes évek gazdasági előrehaladásának tényezőit, mozgatórugóit. Sokoldalúan érzékelteti a magyar társádalom fejlődését, ezen belül néhány speciális réteg — fiatalok. nők, nyugdíjasok — helyzetét külön is elemzi. „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumgyűjtemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatának végrehajtásáról ad képet. A könyvben közlik a témához kapcsolódó legfontosabb párt- és állami határozatokat, továbbá több vezető politikus előadását, felszólalását, tanulmányait. Régi‘ hiányt pótol „A marxista irodalomelmélet története (a kezdetektől 1945-ig)" című tanulmánykötet, amely a marxista irodalomtudomány hagyományait dolgozza fel az legkiválóbb esztétikusok, irodalomtörténészek munkásságának bemutatásával, értékelésével. (MTI) Az illancsi galagonyás-borókásban A természetjáró gyalogos turista általában lelkes, megszállott ember. Tud örülni egy terebélyes famatuzsálemnek, tudja értékelni a táji, vizuális szépségeket, s olykor úgy érzi: a szíve szakad meg, ha el kell válnia a természet különleges képződményeitől, „mutatványaitól". Hát ilyen lelki állapotban gondolok most vissza minapi illancsi túrámra, fölidézve magamban az elragadtatott búcsúszavakat ts; ez nem igaz, ezt legalább egyszer még látni kell! Az 1975-ben védetté nyilvánított, de bármikor szabadon látogatható, 168 hektár kiterjedésű borókás-galagonyás buckavilág, jóllehet távol esik a főutaktól, viszonylag könnyen megközelíthető: a Jánoshalmától 9, a hajósi pincéktől pedig 15 kilométerre levő Kéleshalomtól kisétálva vagy a Kiskunhalas-bajai vasútvonal terézhalmai állomásától startolva egy, illetve két óra alatt elérhető. Ezzel egyszersmind a 10—12 kilométer hosszú, minden évszakban fél nap alatt könnyen teljesíthető, bár tudomásom szerint turisták által még soha be nem járt, meglepő látványokkal kecsegtető gyalogút kezdő- és végpontjait is megjelöltem. Űtitársam, Rostás István, a jánoshalmi erdészet műszaki vezetője magyarázza: — A Duna— Tisza közi homokbucka-vonulatok legdélibb előfordulásai itt, Jánoshalma térségében tulajdonképpen a Kiskunság határvonalát rajzolják meg. Tőlünk délre már a Bácska feketeföldjei következnek. A legérdekesebb és legérté- kesehb részre, a főleg feketefenyővel beültetett, kötöttebb, barnább terézhalmi homokbuckák és a futóhomok típusú, természetes erdőfoltoktól tarkálló, de többnyire kopár, humusz nélküli illancsi váztalajok találkozásánál bukkanhatunk. — Kerületünkben ma már a fenyő az uralkodó, mégpedig a feketefenyő, mivel az erdei kevésbé viseli el a szélsőséges szárazságot, s azt nagyon károsítja a szú is. (Alattuk és környékükön sajnos egyre terjed a fák megfojtásával is fenyegető, kipusztít- hatatlan vadgyapot.) Az elmúlt harminc évben a közeli vízrendezések és csatornaépítések következtében kb. 3—4 métert süly- lyedt a talajvízszint; a valamikori természetes vaditatók helyén bizony mélyen le keU ásni a vízért. Megtalálhatók itt továbbá a múlt század eleji homokfásítások eredményeként létrejött akácosok nagy becsben tartott, muzeális értékű sarjerdei, s más hagyományos lomboserdő-darabok, melyekhez a vadak — szarvas, őz, vaddisznó — rejtekhelyei miatt sem nyúlunk. 48 Induljunk hát el a nagyközség Kiserdőként ismert, sűrűn lakott külterületi központjából, ahol a Ez az erdővágat már nyílegyenesen visz az egykori Szántó-birtokra, a bevezetőben már emlegetett természetvédelmi körzetbe. Mindjárt az elején megejtő kép tárul elénk: a dombokon és hajlataikban szellősen, zavartalan békében élnek egymás mellett a boróka, a galagonya, és a fehér- nyár, talajközeiben pedig a sóskaborbolya, az árvalányhaj, a naprózsa, a kutya tej, a homoki pirosító, a csenkeszfélék, a zuzmók és mohák. Az egzotikus, szöcskelegelős-sasheverős-üregi- nyúlfutásos ligetet távolabb elvadult szőlős- és gyümölcsös kertek, ritkábban egy-egy alamuszi, sárga tanya, s félkaréjban vadzöld fenyő foglalja üde keretbe. Rostás István szerint különösen ősszel színpompás és lebilincselő ez a panoráma, nekem most, a rekkenő hőségben is nehéz betelni az élménnyel. Átkelve a megye legmagasabb pontjaiként számon tartott illancsi buckákon, élesen balra, nyugatnak vesszük az irányt, s elhagyott, semmirekellő tágas parlagföldek, nedvesebb laposok, az ötvenes évek elején környezetvédelmi, szél- és homokfogó, levegőtisztító célzattal létesített fenyvesek, nyárjasok mentén — tehát fen változatos, kellemes tájon keresztül —, a homokúton két kilométert legyűrve, érkezünk az éppen Kéleshalom házai közé, a kis falu egyetlen — meg kell hagyni: gondosan ápolt, kies utcájába kanyarodó műútra. Innen autóbusszal utazhatunk tovább. K. F. • Karcsú borókaoszlop, ga- lagonyabokr okkal. • Az alsó képen: a kéleshalmi-illancsi buckavilág megejtő látványa. • A falutól nem messze, óriási fenyők, hátrább hatalmas tölgyek őrizetében a volt püspöki nyaraló,, ma erdészház. • Kéleshalom egyetlen szépen gondozott utcáján ér véget a túra. Jánoshalmáról és Kiskunhalas irányából érkező buszok egyaránt megállnak, s ahonnan az erdei úton 300—400 méterre van a terézhalmi vasúti megálló. Akác-, juhar-, kocsányostölgy- és nyárfák színes együttese kísér bennünket, majd egy tarvágást érintve, közvetlenül a téeszközi közös vállalat pincészetének bejárata előtt balra kezdődő S-ka- nyarban folytatjuk a sétát. Megjelenik, sőt lassanként egyeduralkodóvá válik a telepített fenyő. Hamarosan, egy széles nyiladékon kifutva, balra, észak felé fordulunk. A magasfeszültségű villanyvezeték jelzi a következő irányváltoztatást: itt jobbra tartunk, később egy másik, az előbbivel párhuzamos, .dózerolt 'homokúton ismét balra. Pár száz méter után, a'pincészet kerítésétől mintegy 4 kilométerre, jobb kéz felől 42 hektáros madárrezervátumra esik pillantás: pusztulás- bán levő, néhol már lehanyatlott, korhadt óriás szürkenyárok — hasonlók már csak az ártéri galériaerdőkben léteznek — odvai szolgálnak sok védett szárnyas, köztük a szalakóta, vagy kékvarjú fészkéül. Ki a szabadba!
