Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
4 ■» PETŐFI NEPE • 1981. augusztus 13. KIHELYEZETT TEHENEK , Bevált a tiszaalpáriak módszere Hasznos kezdeményezésről kaptunk hírt a tiszaalpári Ti- szatáj Termelőszövetkezetből. A háztáji és kisegítő gazdaságok szabad munkaerejének foglalkoztatására megszervezték a kihelyezett tehenészeti ágazatot. A módszer lényegéről, előnyeiről kértünk tájékoztatást Kiszely Gyula elnöktől. — Közös gazdaságunk 1980. szeptemberében kezdett az említett kihelyezett ágazat szervezéséihez. Ebben az időszakban a csaknem ezer férőhelyes szakosított tehenészeti telepünk brucel- lától mentesített állománnyal történő feltöltése befejeződött. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a tejtermelő tehenészeti ágazatot jelentősebb építési beruházás nélkül létszámban már nem 'tudjuk fejleszteni. Ugyanakkor tanyán élő tagjaink egy részénél és néhány kívülálló gazdálkodónál sok üres istálló volt. Szövetkezetünk pedig a közös férőhelyeken már el nem helyezhető vemhes üszőkkel rendelkezett. így született meg a gondolat a kihelyezésekhez. Az ötletet alapos közgazdasági elemzés után tett követte. A szervezés hatására az elmúlt év végére már negyvennyolc tehenet fogadtak a gazdák. Az érdeklődés egyre nőtt, és jelenleg 146 közös jószág van háztáji gondozásban. Ez a módszer kedvező a szövetkezetnek, de megéri a tagnak is. A közös gazdaság építési beruházás nélkül tudja bővíteni termelését. Jó a gazdáknak azért, mert munkaalkalmat teremtett az otthon levő egyébként is háztáji tevékenységgel foglalkozó, de eddig munkaviszonyban nem levő családtagok számára. A szövetkezet egy-egy háztáji udvarba legfeljebb négy-öt közös tulajdonban levő tehenet helyezett ki, amelyet a gazda a szerződésben rögzített technológia szerint gondoz. A közös gazdaságtól az energia- és takarmányköltségekért, az istálló használatáért térítésként megkapja a tej kisüzemi árát. Továbbá munkadíj címén minden kifejt és a szövetkezetnek átadott tej literjéért 60 fillér munkabért és 20 fillér mosószertérítést kap. Ezen túlmenően minden egészséges borjúszaporulat után — a növendékjószágokat 60 kilogrammos súlyban köteles átadni térítésmentesen a szövetkezetnek — ezer forint elletési és gondozási díjban részesül. A termelőszövetkezet kedvezményes áron gyepterületet ad, lucernaszénával, bálázott szalmával és kukoricaszárral segíti a kihelyezett teheneket tartó gazdákat. Ezenkívül minden olyan kedvezmény megilleti őket, amelyet az alapszabály és a -termelőszövetkezet egyéb szabályzatai alapján a szövetkezeti tagok élveznek, — mondta a közös gazdaság elnöke. Végezetül még hozzátette, hogy mivel az első év tapasztalatai kedvezőek, ezért a kihelyezett ágazat szervezését tovább folytatják. K. S. KECSKEMÉTRŐL „VITTEK VÖT” A DINNYÉSEK Ebbe születtünk, ebben élünk Gondolkodtak-e már azon, hogy a fecskéknek, gólyáknak és a többi költöző madárnak hol van az igazi hazája? Bizonyára ott, ahol fészket raknak, fiókát nevelnek) S a dinnyéseknek? Kora tavasz- szal odahagyják minden kényelemmel beréndezett otthonukat, kiköltöznek egy több hektáros homoktenger közepébe. Amint megérkeznek és berendezkednek, máris hozzáfognak a palántaneveléshez, majd ültetnek, kapáinak. 'Bíbelődnek, gürcölnek a kényes növénnyel. Arcukat és karjukat a szél, meg a nap pirospozsgásra cserzi. Ha sok az eső, az a baj. Ha aszály jön, az se jó. A hideg a köd, a fagy, a forróság — mind ellenfelek. Mégis vállalják. Az ötezres lakosú Heves megyei Hortból tavaszonként 300 dinnyés család rajzik szét az országba. Közöttük" Tübi Béla és felesége, akik tizenhetedik esztendeje a Magyar-—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szerződött dinnyései, Kecskeméten. Arról, hogy mi a csínja-bínja a dinnyetermesztésnek, szakértőén beszél a mester. Ám nem célom az apáról fiúra 'hagyományozott titkokba kémlelni, az érdekel, miként élik kettős életüket. Mert akárhogy is számolom, a 17 évből több mint nyolc esztendőt Kecskeméten töltöttek. A nyári otthonuk egy tákolt faház. Legfőbb erénye a mozgathatóság. Ám a kopott külső viszonylagos kényelmet rejt, a hűtőszekrény és a televízió >is berendezési tárgy. Ilonka néni kávéval kínál, márkás porcelánban szervíroz. — Ide is kell a szép, hiszen életünk nagy részében itt vagyunk, és az otthon megteremtése — mint mindenütt — az asszony dolga. Büszkén mutatja a kertjét. melyben muskátlik, petúniáik virítanak, a magasra nőtt napraforgó az árnyék hűvösségének érzetét kelti. Arrébb baromfiudvar, a hőségtől tikkadozó csirkékkel. Az ólban öt szép disznó hízik, menüjükben — ó, szent Lőrinc! — a dinnye selejtje is szerepel. Béla bácsi tiltakozik a szent nevének tréfás említésén: — A Lőrinc a dinnyések naptárjában ki van húzva. — Mégis azt tartják, hogy 6 pisil bele a dinnyébe! (Azaz augusztus 10 -e után már élvezhetetlen a gyümölcs!) — A régi fajtájú dinnyék akkorra már leértek, talán innen — Csak három-négy búkor. Édesanyámnak is kell, hogy teremjen. ö most 85 éves, de nem venné a szívére, hogy a szomszéd kertje előbb legyen beka- pálva, mint a mienk ... A családra terelődik a szó. Tá- biék egy kislányt neveltek fel, magyar-orosz szakos tanárnő lett belőle. Amikor lehetett, együtt volt a család a munkában is. S a kislány a jövendőbelijével is a dinnyeföldön ismerkedett meg, Kecskemétről „vittek vöt”. — Két fiú unokám van. — dicsekszik Ilonka néni, de nagy bánatát is hozzáteszi: — A másodikat már annyira de annyira lánynak vártuk, hogy a fülbevaló is le volt téve. — Folytatja-e valaki a családban a dinnyéséletet? — Így már senki. De ha úgy tetszik, mégiscsak maradunk a földnél, a vejem agronómus a horti termelőszövetkezetben. A finom dinnyeuzsonna kijár a vendégeknek. Ám a tereferét félbeszakítjuk, megjön a tsz traktora, rakodni kell. Várják a szállítmányt a kecskeméti boltokban. Ha leérik a dinnye, vége a dologidőnek. Egy nap alatt fölkerekednek, indulnak haza. Tavasszal, amikor a költöző madarak visszatérnek, Tábiék is visz- szajönnek. Ha igazat szólt Tábi Béla, miég kilenc tavaszon lesz így. A dinnyésgazda ugyanis 51 éves. S miután a termelőszövetkezet elégedett a munkájukkal, a 17 éve mindig megújított szerződés megkötésének továbbra sem lesz akadálya. S rendjén is van így, mert dinnye nélkül nem nyár a nyár. Amikor a hűvös, ik- rás, édes fáját szétomlik az ínyünkön, melyikünk gondol a hevesi dinnyések idénymunkájára? Pedig megérdemlik a köszönetét is, • Tévéantenna a háztetőn: változik a dinnyések életmódja is. (Tóth Sándor felvételei) • Jobb oldali képünk: kettős portré Táblék- ról. ered a babona. De mi korai kincset és szentesi fehéret termelünk, azzal nincs efféle baj. Az idei termésről mértéktartóan nyilatkozik a gazda, azt mondja, lehetne jobb is. Persze, hogy lehetne: a termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján a mindennemű gyalogmunkáért, beleértve az értékesítést is, a bevétel 43 százaléka illeti őt. . — Megéri? — Ebbe születtünk, ebben nevelkedtünk, ezt csináljuk. _ Tér k i a válasz elől. — De ha megérem a 60. évemet és dinnyeföldet látok, még a fejemet is elfordítom! — fűzi hozzá nevetve. — Az otthoni kertben van-e dinnye? Perceken belül indulhat a rakomány a kecskeméti boltokba. Gondolatok a sebességről Kiszámították, hogy a gépkocsi feltalálása óta autóbalesetek következtében 23—24 millió ember halt meg a világon. A legutóbbi 6—7 esztendő során kiderült, hogy e' megdöbbentő számnak tulajdonképpen a sebesség a fővádlottja. Az emlékezetes olajválság óta, amely a legtöbb országban sebességkorlátozást eredményezett, a gépkocsibalesetek sérültjeinek a száma jelentős mértékben csökkent. Amikor a sebességgel összefüggő balesetekről szólunk, rendszerint csak a gyorsan hajtókra gondolunk. Aligha vitás, hogy ők a veszélyesebbek, de a nagy forgalmú közutakon, autópályákon a lassan hajtók is sok gondot okoznak, s nem egyszer súlyos balesetek előidézőivé válnak. Egyszer már elő kellene írni azt is, hogy a járművezetők — nyomós ok nélkül — nem haladhatnak olyan sebességgel, hogy azzal a forgalom egyenletes áramlását zavarják. A „döcögésért” ugyanis ma még csak akkor lehet felelősségre vonni egy járművezetőt, ha olyan útvonalon halad, ahol a maximális mellett a minimális sebesség is elő van írva. Ilyet pedig alig talál az ember. A sebesség és a baleseti gyakoriság összefüggései olyannyira izgatják a közlekedési szakembereket, hogy tudományos alaposságú vizsgálat tárgyává tették e valóban fontos kérdést. Abl indultak ki, hogy a gépjármű- vezető által megválasztott sebességet tulajdonképpen több tényező befolyásolja: emberi tényezők, járműtényezők, az úttól, valamint a forgalomtól függő tényezők. Legfontosabbnak az emberi, a vezető személyében rejlő tényezőt tartják a kutatók, amelyet ismét két fő területre osztanak, á szerzett és az öröklött tényezők csoportjára. Az előbbibe a nevelés, tanulás, környezeti, vezetési gyakorlat, társadalmi helyzet kérdései tartoznak, az utóbbiba a vérmérséklet, az antiszociális hajlam, agresszivitás, szervi betegségek, különféle vál- tozatai stb. Az ember érzékszervi adottságait természetesen eredetileg nem a motorizáció ájtal igényelt, pontos. gyors és megbízható szükségletek alakították ki. s ebből kritikus helyzetek adódhatnak. Jó példa erre az, hogy legtöbben milyen nehezen, mennyi gyakorlat árán tanulják meg a szembejövő jármű sebességének a hozzávetőleges megállapítását. Van, aki soha nem is jut e képesség birtokába, s ez á gépjárművezetői vizsgán sajnos, nem mindig derülhet ki. Másokba viszont be- rcgződik ugvan. de míg ez megtörténik, végzetes balesetek következhetnek be. Ez a tény az előzésekből származó balesetek fő magyarázata. A közeledő jármű sebességének helvtelen fel- l mérése mellett veszélyhelyzetet Övvel vagy Jóllehet a biztonsági öv használata kötelező megfigyelhető, hogy egyre kevesebben tartják be ezt az előírást. A megkérdezettek és felelősségre vontak többféle indokkal élnek: terhes számukra az öv viselése; az övvel „be vannak zárva” a járművükbe; csupán fe- ledékenységből nem kapcsolják be az Ävpt stb. Alpgjjöbja .ember — sittig baleset nem érte — nincs tisztában a közlekedési baleseteknél elkerülhetetlen előrelendülés erejével- Márpedig ez félelmetes erő. Egy kísérlet .szerint a 80 km/óra sebességgel frontálisan ütköző, biztonsági övét nem használó autóvezető 0,05 másodperc után szétnyomja akormánykereket, két század másodperccel később négyezer kilogrammnyi erővel ütközik a kormányrúdhoz (ez annyi, mintha négy tonna súly nehezedne rá), újabb 0,09 másodperc után a fej a szélvédőhöz vágódik, egy tized másodperccel később a vezető visszacsapódik, végül tíz másodperc elteltével minden mozgás megszűnik... Nincs olyan ember, akinek esélye és ideje lenne bármilyen ellenreakcióra a nagy sebességű összeütközéseknél, hiszen az átlagos reakcióidő 0,8—1,2 másodperc. Gyakran haliam arról az elképzelésről a vezető melletti ülésen Helyet foglaló; magát bekötni nem akaró utas részéről, hogy ütközéskor majd „kitámasztja magát. Nyilván nem tudja, hogy gyakran már 20 km/óra sebesség is halálos balesethez vezethet, mert egy erős ember, ha kitámasztja magát, csak. akkora energiának tud ellenállni, amely 15 km/óra sebességig keletkezik a hirtelen megtorpanáskor, ötven kilométeres sebesség esetén viszont már a testsúly negyvenszeresének megfelelő tartóerőre lenne szüksége, ilyen emberi erő viszont nincs, s ilyen sebességnél a nekiütközés úgy hat az utasra vagy a vezetőre, mintha a harmadik emeletről zuhanna a fejére. anélkül A járművek gyűrődési zónái csak egy csekély részét tudják semlegesíteni az összeütközésnél fellépő erőknek. Az ember számára az egyetlen „mentsvár” az öv, amelynek nyúlási képességét úgy állítják be, hogy az előrelendülő tömeget visszatartsa. A bekötött ember már a gépjármű deformációs szakaszában részt vesz a lassításban, és a reá hátó erők nagy részét az öv felfogja, így nem lökésszerű, hanem megközelítőleg állandó fékezés éri. Ilyenkor persze csaknem törvényszerű, hogy az öv alapos nyomot hagy a bőrön.. Azoknak címezve, akik ettől való idegenkedésükben nem használják a biztonsági övét, egy NSZK- beli orvosprqfesszor a következőt mondta: „Inkább egy kék csík a mellen mint fehér krizantém a síron”. Egyesek úgy vélik, hogy jobb ha valaki összeütközésnél kiesik a kocsiból, mintha a járműben súlyos sérüléseket szenvedne. A statisztikai— adatok egészen másról vallanak- Eszerint ötször gyakoribb, hogy a kieső meghal, mert vagy átmennek rajta az időben megállni nem tudó járművek, vagy esés közben szenved súlyos sérüléseket. Megint mások attól félnek, hogy bekötött állapotban nem tudnak gyorsan kikerülni a báleset következtében esetleg kigyulladó gépkocsiból, A gyakorlati tapasztalatok itt is mást tanúsítanak, nevezetesen azt, hogy az övét viselő autós vagy utas a jármű .kigyulladásakor az esetek túlnyomó többségében cselekvőképes, míg a be nem kötött autósok az ütközés pillanatában általában elvesztik eszméletüket, ‘és ha nem esnek ki az autóból, bennégnek. Mindent összevetve arra az adatokkal is alátámasztott megállapításra jutottak a kutatók, hogy az öv negatív hatása kevesebb, mint 0,6 százalék. Ugyanakkor a személygépkocsikban ülők halálozási arányát 35—50 százalékkal csökkenti a biztonsági öv! ESŐBEN, SÁRBAN • Hiába zuhog az eső, fröcskölnek a gépkocsik, a forgalmat — ha rossz a forgalomirányító fényjelző készülék — irányítani kell. Ezt teszi ez a rendőr Kecskeméten az ömlő záporban, s még csak ernyőt sem tarthat a feje fölé. teremthet a túl gyorsan, vágy túl lassan végrehajtott előzés is. A legtöbb ,országban, sokkal komolyabban veszik az előírt sebességek betartásának ellenőrzését, mint nálunk. Míg hazánkban jószerével csak a fényképes „elkövetési dokumentumot” készítő Traffipax berendezéssel küzdenek a gyorshajtók ellen, addig másutt követő gépkocsikról, helikopterekről, az utakon átívelő hidakról stb. is végeznek sebességellenőrzéséket, s a kiszabott büntetések olyap kemények, hogy valóban elrettentő hatásúak. A nagyobb szigorúság bizony nálunk sem ártana: mindnyájunk érdekében. A bevezetett sebességkorlátozás óta — autópályán 100, egyéb országutakon 80 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség — valamelyest csökkent ugyan a balesetek száma, s ezen belül a halálos és súlyos balesetek aránya, de közel sem olyan mértékben, mint sok más országban. MŰSZAKI TANÁCSOK Olajszegény keverék A keverék-üzemanyag esetleges hibájától minden wartburgos, tra. bantos autózó reszket (és persze a motorkerékpárosok js), különösen akkor, ha rendszeresen úgynevezett keverőfejes kutaknál tankolnak (ilyenekből egyébként egyre több van az országban). Pedig — a tapasztalatok tanúsága szerint — ezek műszaki hibája csak elvétve okoz arányeltérést a keveréknél. vagy netán teljes olajhiányt. Az előforduló hibákért sokkal gyakrabban a figyelmetlen kútkezelő a felelős, aki nem megfelelő arányú keveréket tölt be az autó tankjába. Igaz ugyan, hogy a kutaknál egy figyelmeztető tábla felhívja a vásárlók figyelmét a helyes keverési arány ellenőrzésére, de a bemondott összetételű hajtóanyag kiszolgálásáért tulajdonképpen mindig a benzinkutas felelős. Ha bebizonyosodott a műszaki berendezések hibája, vagy a kútkezelő tévedése, az olajhiány miatt tönkrement motor nagyjavítását, a károk megtérítését minden további nélkül vállalja is az Áfor. A panaszbejelentést követően a kocsiból és a kútból vett minta elemzése alapján, valamint a motor megbontásánál az alkatrészek állapotának tüzetes megvizsgálása révén alakítják ki az esettel kap. csolatos álláspontjukat a szakemberek. Fontos szabály, hogy ha olyan meghibásodás történik, amely a motor olajszegény keverékkel való működtetésére enged következtetni, háborítatlanul, megbontatlanul félre kell állítani, vagy szakműhelybe kell szállíts tatni az autót, és meg kell várni a három napon belüli szakértői vizsgálatot. Tilos tehát a gyertya- ayílásokon át olajat önteni a megszorult motorba, szétszerelni a motort és lemosni annak alkatrészeit. A kétütemű üzemmódú autók vezetői elsősorban a motor meg- szorulásakor kezdenek gyanakodni a keverék olajszegénységére. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez a jelenség nemcsak kenési elégtelenség miatt következhet be, hanem például a tűgörgős csapágyak meghibásodása következtében is (az anyagfáradástól kitöredezett koszorújú csapágyból ugyanis a görgők kihullhatnak, egymásra futhatnak. Tanulságul ide kívánkozik annak a kísérletnek az eredményé, amelyet egy kutatólaboratóriumban végeztek el egy kétütemű motorral. A fékpadon, terhelt körűt mények kőit vizsgált Trabant-mo- tor üzemanyag-keverékét fokozatosan „vékonyították”, figyelvén, hogy elégtelen kenés következtében mikor szorul meg. A.szakemberek legnagyobb megdöbbenésére a motor még 1:150 arányú olajbenzin keverékkel is működött, s rendellenes melegedést, majd megszorulást csak ezután észleltek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olajszegény vagy olajhiányos tankolás után — hacsak nem volt teljesen üres a tartály — a következő üzemanyag-felvételig talán’ el tud menni az ‘autó a megszórulás veszélye nélkül, Ez persze jelentős mértékben függ a motor műszaki állapotától is. A keverőfejes kutak adagolását egyébként helyszíni vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzik, hogy még tovább csökkentsék a műszaki hibák lehetőségét. A kútvezetők mulasztását viszont egyelőre csak a tankoló gépjárművezetők „ébersége” előzheti meg. Nagy Mária
