Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1081. augusztus 9. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Égő nádfedél együttműködéssel többre lehet jutni Kezdeményezések Nagybaracskán • Ritka felvétel. A Mohács-szigeti kötött talajon a szárazság miatt a John Deer traktornak sem könnyű a talajmunka. Az első kerekek időnként felemelkednek a gép erőlködésétől. Ezt a pillanatot kapta lencsevégre fotóriporterünk. A nagybaracskai Haladás Tér* •melőszövetkezet vezetői Időben felismerték, hogy érdemes össze­fogni más üzemekkel egy-egy be­ruházás megvalósítására, a gaz. daságosabb termelés érdekében. Egyszerű társulást hoztak létre a rémi Dózsa és a kunfehértói Elő­re Termelőszövetkezettel. A há­rom közös gazdaság mintegy 50 millió forintos beruházással ta­karmánykeverőt épített. — Évi termelése ennek a léte­sítménynek 6—7 ezer tonna — tá­jékoztat Varga Pál, a nagybaracs­kai tsz elnöke. — A megegyezés szerint a takarmánybúzát, a ku­koricát, a lucernalisztet a közös keverőüzembe szállítjuk, amelyet a gesztorgazdaság: a rémi Dózsa területén építettünk. A társulás taggazdaságai a nyereségből is megfelelő arányban részesülnek. A z Újpesti GéjJelemgyár kecskeméti gyáregységé­nek 200 dolgozója sikere­sen teljesítette az első féléves ter­veket. Dömötör Tibor gyáregység­igazgató tájékoztatójában el­mondta, hogy június végéig a 37,5 millió forintos termelési tér- ' vet 101,7 százalékra teljesítették. — Eredményeinket nem utol­sósorban az egyre szilárdabb mun­káskollektívának köszönhetjük — mondta az igazgató a többi között. — Az év első felében sikeresen va­lósítottuk meg a különböző mun­ka- és üzemszervezési intézkedése­ket. Bevezettük a rugalmasabb költség- és készletgazdálkodást, s kötelezővé tettük a különböző be­osztásokban dolgozók részére a termelésnek a korábbinál sokkal gondosabb irányítását. Termelési Másik nagy közös vállalkozás, amelynek még csak az elején tar­tanak, a 220 hektáros halastó. Itt az ügyintéző a Haladás Termelő- szövetkezet. Az elnök elmondja: — A kivitelezési tervek az év végére elkészülnek, a társulás tag­jai rajtunk kívül a bajai Új Élet Halászati és a rémi Dózsa Ter­melőszövetkezet. Az építkezés mintegy 40 millió forintba kerül. Olyan mély fekvésű területen ter­vezzük, amely mezőgazdasági mű­velésre alig alkalmas. Exportbö- vítő hitelből állami támogatást kapunk. A számítások szerint a népgazdaságnak négy és fél év alatt megtérül ez a beruházás, eh­hez évente 200 tonna halat kell exportálnunk. Ha sikerül ez a vállalkozás, akkor a VI. ötéves tervidőszak végén hozzákezdünk az újabb kétszáz hektáros halastó építéséhez, hasonlóan hasznave­hetetlen területen. tanácskozásokon és más fórumo­kon szélesebb körűvé tettük a dolgozók tájékoztatását. Az ered­mény nem maradt el, a korábbi­nál egyenletesebb a termelés, s bízunk abban, hogy az év hátra­lévő feladatait még sikeresebben tudjuk megvalósítani. Az esztendő első felében meg­kezdtük és folyamatosan hajtjuk végre a termékszerkezet átalakí­tását. JEz igen fontos feladat, mert csak úgy tudunk eredményesen termelni, ha állandóan figyelem­mel kísérjük a piaci igényeket és idejében alkalmazkodunk 'hozzá­juk. A kettős működésű munka- nengercsalád tagjaira mint ha­gyományos termékeinkre, válto­zatlanul igényt tart a MEZŐGÉP, a Magyar Vagon és Gépgyár és még számos más magyar vállalat. A további távlati tervekről szól­va, számos kezdeményezésről ka­punk még hírt a termelőszövetke­zet vezetőjétől. Hatvankét hektár területen folyamatosan felújítják a szőlőlütetvényt. Alkalmassá te­szik gépi szüretelésre. A munka­erőhiány ugyanis egyre sürgetőb­bé teszi a gépesítés fejlesztését. Érdemes megjegyezni, hogy a 3760 hektáron gazdálkodó termelőszö­vetkezetnek jelenleg háromszáztíz aktív tagjá van. A nyugdíjasok száma ennél több, háromszázhat­van. Ez az arány tovább romlik, ugyanis a nyugdíjasok helyére nincs annyi fiatal jelentkező, aki pótolná az ő munkájukat. — Ezért általános korszerűsíté­si programot hirdetett meg a ter­melőszövetkezet — magyarázza az elnök. — Ennek egyik része a sertéstenyésztés modernizálása. 1800 férőhelyes utóhizlalót épí­tünk, bevezetjük a batériás ma­lacnevelést. Az anyakocák számát 200-ról máris 320-ra növeltük. Ügy, hogy az idén ötezer helyett már hétezer hízott sertést adunk, de ezt a számot 1983 végére tíz­ezerre növeljük. & A másik jelentős ágazatunk a juhászat. Tavaly ezer anyánk volt, az idén újabb ezerrel növekedett a létszám és 1983-ra ötezerre emel­jük. Ehhez természetesen hodá- lyok szükségesek, ezeket folyama­tosan építjük. A teleszkópos. munkahengerek gyártását megszüntettük, helyet­te gondoskodni kellett más ter­mékről. Jelentkezett egy iraki megrendelő s igényeinek megfele­lően alig egy hónap alatt elkészí­tettük egy új típus mintadarab­ját. Most várjuk a megrendelést. Ha ez megérkezik, jövőre meg­kezdjük a 3,5 millió dolláros fel­adat megvalósítását. A korábbi években partnerünk volt, a svéd Volvo cég, az általuk gyártott traktorokhoz készítet­tünk kettős működésű munkahen­gereket. Most túdomásunkra ju­tott, hogy a skandináv államok —| miután a Volvo traktorok gyártá­sa megszűnt — egy új típusú traktort fognak előállítani. Erre a finn VALMET cég kapott meg­bízást. Eddigi termékeink minősé­Arra is gondolnak, hogy a je­lenleg kihasználatlan istállókat átalakítják pecsenyebaromfi-ne- velésre. Évente mintegy 5—6 ezer darabot adnak át a jövő évtől kezdve az élelmiszeriparnak. Tovább maradva a gépesítés fontosságánál, jövőre például 11 millió forintot' költenek különbö­ző gépekre, berendezésekre. A következő esztendőkben te­hát sokat lép előre a nagybaracs­kai Haladás Termelőszövetkezet. Sürgetnek azonban a napi teen­dők is, mint azt Sebestyén Tibor főagronómus állítja. A szárazság miatt hozzákezdtek 75 hektár má­sodvetés öntözéséhez. Többek kö­zött a nagy zöldhozamú takar­mánynövényt, a tyfont is termesz­tik. A kukorica, napraforgó levél­trágyát kap, hogy jobban átvé­szelje ezeket a száraz napokat. Repülőgépről szórják a Wuxal nevű vegyszert. Ezenkívül az aratás utáni munkák is sürgetnek, a tarlóhántás, szántás, a talaj előkészítése az ősziek, illetve a tavasziak vetéséhez. — A fagyok, az aszály, a jégve­rés nálunk is sok kárt okozott — panaszkodik az elnök — de hízunk benne, hogy a másodvetésekkel nagyrészt pótoljuk a kieséseket. A nagy őszi betakarítás még hát­ravan, erre készülünk most. K. S. Számtalan esettel bizonyítot­tuk már ezeken a hasábokon, hogy az ital rabjává vált ember, az alkoholista mennyire ki van szol­gáltatva szenvedélyének s micso­da kegyetlen bűncselekmény el­követésére képes. Most egy újabb ilyen esettel gazdagíthatjuk amúgy sem szegényes példatárun­kat. Igaz, az a bűntett, amelyet Knáb Mátyás (Nemesnádudvar, Petőfi utca 33.)' SUkösdön elkö­vetett, nem járt emberhalállal, de ezt nem neki, hanem a körülötte levő, józanul gondolkodó és azon­nal cselekvő embereknek kö­szönhető. Knáb Mátyás nem öregember. Mindössze ötven éves, de már hosszú ideje alkoholista. Hat esztendővel ezelőtt, 1975-ben ő maga is úgy érezte és gondolta: tarthatatlan az állapot, le kell szoknia az ivásról. Akkor önként jelentkezett a bajai kórházban kezelés végett. Egy hónapig állt orvosi ellátás alatt s amikor el­bocsátották, javasolták neki, hogy folytassa a kezeltetést, mint járó­beteg. Ezt azonban elmulasztotta, erre már nem futotta az erejé­ből, csupán a pálinkáról mondott le s átváltott a fröccsre, a sörre. Éppen egy évvel ezelőtt, 1980. augusztus 10-én délben megivott három fröccsöt a lakásán, azután a kocsmába ment, ahol két korsó sört fogyasztott, délután pedig Sükösdre utazott. Első útja SU­kösdön is a kocsmákba vezetett s összesen hat fröccsöt eresztett le a torkán. Természetesen ta­lálkozott egy „barátjával", azzal is ittak, végül is Knáb a községi temetőben állapodott meg, kezé­ben egy fél liter borral. Ekkor már nehezen lehetett volna rá­fogni, hogy józan. A temetőből visszament a községbe. Estére járt már az idő, fél hét körül lehetett, amikor egy öz­vegyasszony ismerősét kereste fel, aki hétéves unokájával lakott egy házban. A gyerek a televíziót nézte, a részeg jövevény pedig ajánlatott tett az asszonynak, s ígérte, hogy száz forintot hajlan­dó fizetni. Az asszony kizavarta az „udvarlót" a lakásból, de az udvaron a férfi — kétszázra emel­ve a beígért összeget — újabb ajánlatot tett. Az asszony ekkor az udvarról is elkergette Knáb Mátyást, aki bánatában hová is mehetett volna? Vissza a kocs­mába. Noha bizonyára látszott rajta az ittasság, mégis kiszolgál­ták. Három nagyfröccsöt ivott meg és átment a presszóba, ahol egy házaspár asztalához telepe­dett le. További három nagy­fröccsöt ivott még és zárórakor — körülbelül éjszaka 11 órakor — távoztak. Knáb azonban a bizton­ság kedvéért vett egy liter bort és azt magával vitte. Az utcán azt mondta a házaspárnak, van egy ismerőse, oda még muszáj elmennie. Ezzel elváltak. A há­zaspár hazament és lefeküdt. Az ajtót nem zárták be. Knáb némi tántorgás ■ után ar­ra az elhatározásra jutott, hogy fölkeresi a házaspárt — valószí­nűleg ismerte őket és tudta hol laknak. A férfi és az asszony már aludtak egy heverőn, amikor Knáb bement a szobába. Oda­ment a heverőhöz és az asszony­ról lehúzta a nadrágot, fogdosni kezdte. Természetesen a nő fel­ébredt és döbbenve látta, hogy presszóbeli asztaltársa áll az ágy mellett. Nem akart botrányt, ezért arra kérte az idegent, hogy távozzon, mert felkölti a férjét és az megveri. Knáb Mátyás nem volt hajlandó távozni, de akart feküdni. Le is feküdt a másik heverőre. Ekkor az asszony fel- költötte a férjét, akinek egyetlen felszólítására az éjszakai vendég távozott. A Hunyadi utcába ment, ahol egy üresen álló, lezáratlan la­kást italált, a tulajdonos letartóz­tatásban volt. Ekkor már jóval elmúlt éjfél. Fogta magát, ruhás­tól lefeküdt és elaludt. Az üres — egyébként bútorozott — lakás­ról nyilván mások is tudtak, mert alighogy Knáb elaludt, egy férfi és egy nő jelent meg a szobában, de mert látták, hogy ott alszik valaki, segítségért mentek. Hár­masban tértek vissza, fölébresz­tették az alvó részeget, aki nem csodálkozott, nem tiltakozott, ha­nem föltette a szemüvegét, zseb­re gyűrte a cigarettáját és távo­zott. Nem érezte a legjobban ma­gát, hiszen a szesz erősen dol­gozott benne, kegyetlenül álmos is volt. Sétálgatott az utcán s egyszerre eszébe jutott, hogy őt az özvegyasszony kikosarazta. Elöntötte a méreg — melles­leg elég soká „kapcsolt”, hiszen ez a kikosarazás már jó néhány órával azelőtt, még az előző es­tén történt. A kétszeres sérelem (az asszony elkergette, a lakás­ból távoznia kellett) csak fokoz­ta a mérgét és elhatározta, hogy felgyújtja az özvegyasszony há­zát, noha tudta: az asszonnyal ott alszik a nádíedeles házban a hétéves unokája is. Hajnali három óra lehetett, amikor elindult a házhoz. Be­ment az udvarra s a nádfedél hátsó, belső sarkát meggyújtot­ta. Ezt a műveletet viszont látta az utca túloldalán, az özvegy há­zával pontosan szemben lakó N. J., aki rákiabált Knáb Mátyás­ra. Knáb annyira nem volt ré­szeg, hogy ne tudná mit csinál. Felfogta a helyzetet, és a kiabá­lásra azonnal elszaladt. A szom­széd, aki látta, hogy a tűz roha­mosan terjed a száraz nádtetőn, rögtön odasietett, felébresztette a házban alvó asszonyt és a gye­reket, akik kirohantak az égő házból. N. J. kiabálására — tűz van, tűz van — egymás után éb­redtek fel a környéken lakó em­berek s kimentették a házból a berendezési tárgyakat és telefo­non értesítették a bajai tűzoltósá­got, akik két gépi fecskendővel tizenhárom perc alatt a hely­színre érkeztek és a tüzet el­oltották.. Mint említettük is, a tűz nyil­vánvalóan veszélyeztette az asz- szony és a kisgyermek életét. Megvolt ugyanis annak a lehető­sége, hogy a nádfedelet tartó gerendák rázuhannak a fából és vesszőfonásból készült, körülbe­lül 2—4 centiméter vastagságú, törekes sárral letapasztott födém­re, az leszakad és a tűz átterjed a szobára is. A tűzoltók érkezése után, az oltás közben ez be Is következett. Megállapították a szakértők, hogy az épületben öt­ezer forint kór keletkezett: Ezt az összeget Knáb Mátyás felesé­ge az eljárás során postán meg­küldte a károsultnak. Természetesen Knáb Mátyást nagyon hamar elfogták. Azt ta­gadta, hogy a tetőt szándékosan gyújtotta fel. Azzal védekezett, hogy éppen rá akart gyújtani, a gyufát a földre dobta, ott meg­gyulladt valami kóró és a tűz ar­ról terjedt át a tetőre. Ezt a vé­dekezést persze nem fogadta el a bíróság, hiszen N. J. látta, hogy Knáb Mátyás szándékosan és ki­zárólag a nádtetőt gyújtotta meg. Később a tettes arra hivatkozott, hogy az özvegyasszonyt csak meg akarta „ijeszteni". N. J. ta­nú elmondta a tárgyaláson, hogy akkor éjszaka kutyaugatásra éb­redt fel. Kiment az udvarra és a kerítés résén nézett ki az utcára. Látta, hogy egy férfi — amint később kiderült: Knáb Mátyás — ott állt az ő kapuja előtt, majd átment az özvegyasszony házához és meggyújtotta a nádfedél sar­kát. Mindezek alapján a megyei bí­róság Knáb Mátyást aljas in­dokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és szemérem elleni erőszak miatt halmazati büntetésként tíz évi fegyházra ítélte, öt évre eltiltot­ta a közügyektől és kényszerelvo­nó kezelését rendelte el. Súlyos­bító körülményként vette figye­lembe a büntetőtanács, hogy a vádlott cselekményét ittas álla­potban, éjjel, az észlelésre és a cselekmény elhárítására képte­len állapotban levő alvó sértettek sérelmére követte el. Enyhítő té­nyező volt viszont Knáb büntet­len előélete és az, hogy a kár az eljárás során megtérült. Az ítélet még nem jogerős. G. S. • A termelőszövetkezet 400 hektáron termeszt napraforgót. Egy ré­szét magelőállításra. Szovjet szuper elit vetőmagot szaporítanak. (Méhest Éva felvételei) wIwKv A piachoz alkalmazkodik az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége • Ádám Katalin esztergályos itt tanulta a szak­mát, s egy éve már mint megbecsült, jó munkát végző szakmunkás dolgozik. • Hatalmas acélrudakat helyez a tárolóállványok­ra az új oldalvillás targoncával Drégell István. (Opauszky László felvételei) gét dicséri, hogy ehhez az új tí­pusú traktorhoz is vállalatunk gyártja majd a munkahengereket. Az év első felének eseményei­hez tartozik, hogy gépparkunk két nagy teljesítményű automata revolver-esztergagéppel bővült. Tovább gépesítettük az anyag- mozgatást, s beszereztünk egy 5 tonna teherbírású oldalvillás tar­goncát. Dolgozóink, szocialista brigád­jaink a termelőmunka mellett június végéig 65 ezer forint érté­kű társadalmi munkát is végez­tek. Részt vállaltak gyermekin­tézmények segítésében, az új me­gyei kórház előtt a parkosításban és a lajosmizsei járási szociális otthon részére 150 virágtartót is készítettek. O. L. HALÁSZATI FŐISKOLA A hosszú téngerparttal rendel­kező KNDK fontos és jövedelmező népgazdasági ágazata a halászat. Évente mintegy 1 millió 600 ezer tonna halat fognak. Ezért nagy gondot fordítanak az országban a halászati szakemberek képzésére. Szinpóban, a keleti parti' kikö­tővárosban halászati főiskola mű­ködik, ahol a hallgatók több sza­kon hajógépészetet, tengerészeti tudományokat tanulnak. Megis­merkednek a tengeri szállítás, a halászat és halfeldolgozás legkor­szerűbb módszereivel. A főiskola jól felszerelt laboratóriumai, kísér­leti bázisai a gyakorlati oktatást segítik, a sokezer kötetes szak- könyvtárban pedig minden fon­tosabb tengerészeti mű megtalál­ható. A tanítás főként oktatóhajókon folyik; a mélytengeri halászat ok­tatóközpontja a Kumgangszan-ho hajó, a tengeri szállítás fortélyait pedig a Moranbong-ho, az Unpa- szan-ho és a Pongdaeszan-ho ha­jókon tanulják a jövő halászati szakemberei. o': . ÉmWmíSm! :.i:

Next

/
Thumbnails
Contents