Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9. • PETŐFI NÉPE • 3 SZEPTEMBERTŐL TELJES ÜZEMBEN Akadémia a Széchenyivárosban • A főzőüstökben készfii a leves. • A nyugdíjasok és a gyesen le. vő kismamák ételhordóban viszik el az ebédet. A kecskeméti Akadémia nem a tudományos élet fellegvára, ha­nem a gasztronómiáé. Ez utób­binak is — jobb híján nevezzük így — a tömegétkeztetés szakágát hivatott szolgálni. Az alig több mint két hónapja működő „gaszt- rocentrum” gazdája a Dunavidé- ki Vendéglátó Vállalat, amely a megyeszékhely legnagyobb köz- étkeztetési feladatokat ellátó cé­ge. Ferenczy Géza üzletvezető-he­lyettes készséggel mutatja be a másfélezer négyzetmétert meg­haladó alapterületű létesítményt, melyben bisztró, étterem, hatal­mas konyha, süteménykészítő üzem — s á mindezekhez kap­csolódó kiszolgáló 'helyiségek: raktárak, hűtőkamrák, gépház stb. első látásra kiismerhetetlen labirintusa kapott helyet. — A konyhánk naponta négy­ezer adag étel készítésére képes. Jelenleg azonban csak ennek a felét főzzük, hiszen a munkát csak röviddel az iskolai tanév befejezése előtt kezdtük meg. Szeptembertől azónban teljes gőzzel'üzemelünk, s Kecskemét 35 gyermekintézményébe szállítjuk az ebédet. Most is naponta másfélezer adag ebédet indítunk útnak, vál­lalatokhoz,’ intézményekhez. Az étteremben mintegy háromszá­zan fogyasztják el az előfizetéses ebédet, de a betérő, vendégek két­fajta menüből, valamint 5—6 fé­le ételből választhatnak. A .kör­nyék lakóinak, elsősorban a Szé­chenyi városiaknak a kényelmét szolgálja, hogy a 15 forint 60 fil­lérért előfizethető ebédet el is le­het hordani.. Ezt a szolgáltatást egyre többen veszik igénybe, na­ponta kétszáz ételhordóba ada-' góljuk ki a háromfogásos ebédet — tájékoztat Ferenczy Géza. Üzemi konyha — belülről Valódi nagyüzem ez, melynek zavartalan 'termelésit korszerű eszközök, berendezések segítik. S mindennek működtetéséhez ösz- szesen ötvenhatan öltik fel a fe­hér köpenyt. Ebben a létszámban azonban a fagyialtostól az üzlet­vezetőig mindenki benne foglal­tatik ... Az önkiszolgáló pultnál tál­cával sorjázó vendégelt csak a konyha egy részébe pillanthat­nak be, ha éppen arra is kíván­csiak az ételek közötti válogatás s,orán. A hatalmas főzőüstökben készül a leves, a főzelék, a gőzsü­tőben egyszerre kétszáz kilo­gramm hús párolódik puhára 15 perc alatt, hogy azután szeleten­ként átsütve ponhanyósan piros színt kapjon. Az előmelegítő- és tálalópultsorból kerül tányérra a fokhagymás sült, a rozsdás mar­haszelet, a hozzávaló körettel, a hűtőből pedig a porciózott salá­ta...' A hűtőkamrákat, a szakosított raktárakat már nem látják a ven­dégek, de egy biztos, itt a ven­déglátóipart szakemberek is irigy­kedve néznek körül, mert min­den úgy van, ahogy azt a nagy- könyvben megírták. A húselőké­szítőben a vállalat még két má­sik konyhája számára is bontják a sertés- és marhahúst. Minde­nütt a legpéldásabb rend, tiszta­ság ... Nem merném állítani, hogy itt a szakácsok és a kony­halányok könnyű munkát végez­nek, a fizikai erőt kímélő be­rendezések használata, például a mosogatás gépesítése mellett is alaposan megizzadnának, ha az elszívóberendezés nem kímélné meg őket a hőségtől, a párától, no meg az éhes vendégnek íny­csiklandó, de a benne forgolódó- nak már nem olyan élvezetes étel­szagtól. Süteménygyártás géppel Az egyik ajtón rejtélyes fel­árat: RHEON. Am ami az ajtó mögött van, a japán gyártmányú automata süteménykészítő gép, ,az egyenesen boszorkányos! Ez a masina — hat ember segédleté­vel — naponta 8—10 ezer darab süteiményt hajtogat, tölt, lapos­ra, szeletbe, kerekre, 24 válto­zatban. Csak győzzék elkapkodni utána fürge kezekkel a sütni va­lót. A tepsikre sorjázott süte­mények állványra kerülnek — egyszerre 20 tepsi — és máris gu­rulhatnak a francia gyártmányú Girofhenm sütőmasinába, amely­ben az automatika a 12—15 per­ces sütési idő alatt körbeforgat­ván a rakományt, egyenletesen, szépen megsüti.., A RHEON-termékekből nem­régiben bemutatót is rendezett a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat az Akadémiában. A hidegkonyhai készítményekkel együtt a vendég- látóipari szakmának mutatták be, mit lehet megrendelni a me­gyebeli büfék, élelmiszerüzletek számára. A RHEON-sütemények ugyanis tálcára „kiszerelve”, zsu­gorfóliával borítva hosszú ideig tárolhatók, s alkalmasak a bolti árusításra, a büfék választéká­nak bővítésére. A kóstoló meg­győző volt: ízletes, finom a süte­mény, a vásárlók bizonyára ha­mar megkedvelik. Végül a bisztróba térünk be. Reggel 8 órától itt lehet regge­lizni — meleg szendviccsel, gom­bástojással, tejjel és RHEON- süteménnyel kínálják a vendége­ket, .egyebek közölt. Tíz órától frissensültek fogyaszthatok 21 óráig. A gyerekek a lágyfagylal­tért jönnek ide, a felnőttek pe­dig akár a teraszon, akár a ba­rátságos benti helyiségben szíve­sen ülnek le egy-egy pohár sör mellé. (Van aki több pohár társa­ságát élvezi, de ez már „más asz­tal” ...) Ferenczy Gézától végül arról érdeklődöm, hogy milyen gon­dokkal jár ennek a nagyüzemnek a zökkenőmentes munkáját le­hetővé tenni? Szervezéssel, tervezéssel — A Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnak ez az első ilyen mé­retű báziskonyhája, s az eltelt két hónap alatt mi is mindannyi­an tanultunk. Például problémák adódtak az ebédelhordással. Ti­zenegy órától lehet az ebédet el­vinni. Addig, amíg azt is az ön- kiszolgáló pultnál adtuk ki, za- . várták az étteremben ebédelők mozgását a behozott babakocsik, az étkezéshez szükséges nyugal­mat is nehéz volt így megterem­teni. Ezért külön ételkiadót ala­kítottunk ki,’ amelyet hamarosan célszerűbbé teszünk, az épület te­tejét megtoldva, az előtérbe pa­dokat állítva a rövid várakozást* is kényelmesebbé tesszük. — Igyekszünk mindent meg­tenni, hogy az Akadémia valóban a széchenyivárosiak kedvelt ven­déglátó helye legyen. Már tervek készülnek, hogy ifjúsági szórako­zó hely legyen a délben ebédlő­ként használatos’ nagyterem. Re­méljük, hogy ez az igyekezet ta­lálkozik a városrész, de az idelá­togatók igényével is — mondotta befejezésül Ferenczy Géza. Nagy Mária • Az előmelegítő és tálalópultsor, belülről. (Tóth Sándor felvételei.) X NAPKÖZBEN Hőhullámok ISMÉT: Riporter kerestetik Ismét megrendezi a televízió tehetségkutató vetélkedőjét „Ri­porter kerestetik” címmel. Az ér­deklődő, tehetséget, elhivatottsá­got érző fiatalok jelentkezését szeptember 10-ig várja a Magyar .Televízió. A jelentkezőknek részletes ön­életrajzot és igazolványképnél nem kisebb méretű fényképet kell beküldeniük, s mellékelniük kell a lapokban, a rádióban, a televí­zióban már publikált munkáik jegyzékét. Jelentkezési feltétel a betöltött 18. év és legalább kö­zépiskolai érettségi bizonyítvány. Az előzetes meghallgatás során előnyben részesülnek a felsőfokú végzettséggel és nyelvismérettel rendelkező fiatalok. A Riporter kerestetik első se­lejtezőjét októberben rendezik meg Budapesten. A szakmai zsűri itt jelöli ki azt a húsz versenyzőt, aki a hat nyilvános televíziós for­dulóban a közönség előtt itt szá­mot adhat képességéről. A dön­tőt a tervek szerint december vé­gén rendezik meg. öt évvel ezelőtt rendezte meg a televízió utoljára a népszerű te­hetségkutató játékot. Újdonság most, hogy a nyertesek az értékes jutalmak mellett tanfolyamra is beiratkozhatnak. Kiadvány az ésszerű energia­gazdálkodásért Az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság és az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent „Az ésszerű energiagazdálkodás­ért” című kiadvány, amely gaz­dasági életünk egyik központi kérdésével, az energiaellátás hely­zetével, áz ésszerű takarékosság lehetőségeivel, az ország energia­racionalizálási programjával fog­lalkozik és számos megoldási le­hetőséget, ötletet kínál a pazarlás megszüntetésére, a hatékony ener­giagazdálkodásra. A kiadványt 20 ezer példányban nyomtatták ki, s az érdeklődők utánvétellel megrendelhetik az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat terjesztési osztá­lyánál (1545 Budapest, Gyarmat utca 52.), s hozzájuthatnak a vál­lalatnak a Corvin Áruházban fenntartott kiadványárusító he­lyén is. 1. Kecskemétről ötven perc alatt érek Kiskunhalasra. Olvad az asz­falt, izzad Jakabszállás, Bocsa, Vadkert, Pirtó, hervad a táj. Jó az idő, csuda jó. Nem úgy a kedvem: sok tu­cat gépkocsi mögött éppen har­minc perce — nem túlzás: fél órá­ja — veszteglek a tűző napon pá­rolódva önnön sós levemben. Nyil­ván kitalálták: sorompó az aka­dály — s vajon melyik? Hát per­sze —, az a bizonyos halasi so­rompó. Jönnek-mennek a vona­tok, majd a 35. percben — ke­resztülbukdácsolva végre a síne­ken — azt is láthatom, hogy csi­nálják az átjáró burkolatát, ezért egy sávban, kétoldalról felvált­va eresztgetik a járműveket. A Ganz-MÁVAG titkárságán megmosolyogják kínomat. Még vigasztalnak is: a legújabb mé­rések szerint a nap 24 órájából „már csak” 17 óra 40 percig van elzárva itt az út. Plusz ez a mos­tani javítás... Az ember ilyen helyzetekben tud megfeledkezni ■jólneveltségéről: Miért nem le­het este vagy éjszaka elvégeztet­ni ezt a munkát! Vagy talán a dolgukra igyekvő százak és százak, s a valahol rá­juk várakozók elrabolt ideje nem ér annyit (a köznek), mint 20— 25 pályamunkás esetleges túlóra­díja? 2. Ilyenkor persze a strand sem fenékig tejfel. Még a széktói sem, pedig az — ott a vízműközpont szeme előtt, s keze ügyében — úgy mondják, „repi” hely. Repi- nek nevezhetném a 15 forintos belépőjegyet is, ha nem tudnám, hogy másutt is ennyi. Ügy messziről — kívülről, meg az étterem teraszáról — szép is ez a zöldterület. Mutatós. Csak- hát — kicsi. Egy százezres, élő­víz nélküli városnak föl tétlen. Ráadásul: a legnagyobb zsúfolt­ság idején is üres az egyik me­dence, s ha közelebb kerülünk, szembetűnik, hogy az a bizonyos „üde pázsit” sem egyéb gidres- gödrös, meglehetősen szemetes, kiégett fűcsomóktól tarka falu­széli gyepnél. Végül meg, mikor egyre inge­rültebben recsegni kezdi a hang­szóró, hogy „fél 7 van, záróra”, a vendégnek * égképp elege lesz. Morogva veszi tudomásul: ismét elloptak tőle egy órányi pihenést, miivel ez a mostani fél hét a való­ságban csak fél hat, amikor is még javában süt a nap. Ha éppen nem zavarják min­denféle kellemetlen, buta felle­gek ... 3. Hollandok érdeklődnek a kecs­keméti Shell-kútnál: hol találják meg* a kempinget. Mutatjuk, ma­gyarázzuk: itt jobbra, amott me­gint, aztán balra, ennyi és ennyi méter. Mikor elválunk, látom az arcukon, értik is meg nem is. Dehát miért nincs itt egy több­nyelvű eligazító tábla?!!... Tavaly bejártam fél Jugoszlá­via autós kempingjeit. Nyolc év­vel ezelőtt egyhanmad Európáét. Mindenütt az országutakon sűrűn, 10—15 kilométerenként jelzik: merre érhető el a legközelebbi sá­torozóhely. A városokban pedig — a kicsikben is — nyilak vezetik el az idegent egészen a kapuig. Minden elágazásnál, útkereszte­ződésnél feltüntetve a helyes irány. Ott ez a természetes, és nyilvánvalóan üzleti érdek is. Nálunk? Budapest és Szeged között az egyetlen valamirevaló kempingre — a kecskeméti'szék­tóira — az E5-ösön talán ha két tábla utal, nem több. (Az egyik a Habselyem Kötöttárugyár mel­lett mutatja, hogy oda 8 kilomé­terre van, ami nem igaz, legfel­jebb a fele lehet.) De bent a vá­rosban sincs semmi útbaigazítás. Ugyanakkor panaszkodnak, hogy kihasználatlan a létesítmény. Hát ki érti ezt?! És ki tudja, hogy Bács-Kiskun városaiban — tisztelet a kivétel­nek — miért nem, s mikor állít­ják fel végre a már évekkel ez­előtt ! beígért és nagyon hiányzó idegenforgalmi információs tér­képeket? (Kecskemét e célra pénzt is kapott annak idején a DUTIB-tól. Vagy elköltötték másra? Kutasi Ferenc • Balkay Géza és Szirtes Ági a Csalódások egyik szerelmespárja. • Reviczky Gábor partnere Tóth Éva. (Hideg László felvételei.) Egri nyári színház Egyre többen látogatják Bács-Kiskun megyé­ből az Agria néven ismertté vált nyári rendez­vényeket, melynek középpontjában — a nem­zetközi hírű művészek hangversenyed és a szín­vonalas kiállítások mellett — idén is az egri já­tékszín produkciói állnak. Az önállósult egri nyá­ri színház ez évben két magyar darabbal lepte meg közönségét. Az egyik Fekete Sándor Len- key tábornoka, melyet a darabhoz illő történel­mi hangulatú környezetben, az egri vár tömlöc- bástyáján mutattak be. A másik egy XIX. szá­zadelői romantikus szerzőnk, Kisfaludy Károly Csalódások című komédiája. Ez utóbbit a tanár­képző főiskola, más néven a I.iceum hangulatos udvarán adták elő. A 'Valló Péter rendezte da­rab, kellemes, könnyed nyári szórakozást nyúj­tott. Az előadód gárdában, a főszereplők között láthattuk a kecskeméti színházi közönség vala­mikori kedvenceit is: Reviczky Gábort és Szirtes Ágit. Képeink a Csalódások utolsó előadásainak egyikén készültek. P. E. 9 A főszerepben Inke László, Lombai uradal­mi inspektor alakítója. /

Next

/
Thumbnails
Contents