Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

MONDJA MEG ŐSZINTÉN... Kipihente (vagy piheni) magát a nyáron? IS Töprengtünk rajta, hogy eb­ben az izzasztó kánikulában mit is kérdezzünk olvasóinktól. Nyilvánvaló, bogy ezekben a forró napokban, a homlokok gyakori törölgetése közben sok >piinden érdekli, s foglalkoztatja az embereket, amiről kérdezősködhetnénk, de úgy gondoltuk, hogy e rovat aktua­litását ezúttal a nyári évszak adja meg. Ezért három olva­sónktól arról érdeklődtünk, hogy kipihenték-e magukat az idén nyáron/ vagy az elkövetkező hetekben lesz-e még erre módjuk? íme a válaszok: Kiss Zoltán, a csólyospálosi Kunsági Szak­szövetkezet ágazatvezetője: — Nemrég három napig kiálltam a sor­ból. Munka­helyi dolgok miatt idegileg kikészültem, s úgy gondoltám, szükségem van egy kis erőgyűjtésre. Hogy mi borított ki? Nézze, az időjárás miatt — június óta nem volt ele­gendő csapadék — a szakszö­vetkezet nem tudja hozni a ter­vet. Kevesebb lesz zöldségből és gyümölcsből, mint amennyire számítottunk. Most azt kellene pontosan felmérnünk, hogy mennyivel lesz kevesebb, mert a szerződő feleinket ez érdekli. Szóval nem vagyunk könnyű helyzetben. — A három nap szabadság persze nem elegendő a pihenés­re, de erre nem is lesz módom az idén. Családi ház építéséhez kezdtünk. Jelenleg feleségem nagymamájánál lakunk a két kislányunkkal, az ötéves Enikő­vel és a féléves Gabriellával. Anyám házának végében két éve vásároltam egy négyszáz négy­szögöles portát, 25 ezer forintért. Szegedi típustery alapján tetőte­res beépítéssel két és fél szobás házat építünk. Már eddig is ren­geteget talpaltam az építőanya­gokért, megvettem a téglát, a sódert, meszet, cementet, horog­fákat, ajtókat, ablakokat, aztán több napig kőművesek után néz. tem. Végül is a majsai Petőfi Termelőszövetkezet kőműves bri­gádja vállalta, hogy szabad ide- jukben megcsinálják. A felesé­gemnek és nekem is volt ifjúsági takarékbetétünk, ami most járt le, s így külön kölcsönt vehetünk föl a házépítésre. Meg aztán a háztáji is segít, nyolc anyadisz­nóval, illetve a szaporulattal próbálom a hiányzó pénzt előte­remteni. Örülök annak, hogy se­gít a szakszövetkezet, 30 ezer fo­rintig 33 százalékos fuvarked­vezményt kapok. Jövő őszre ta­lán beköltözhetünk az új otthon­ba, s utána majd pihenünk egy kicsit. Pintér Gá- borné, a me­gyei kórház kardiológiai részlegének fő­nővére: — A férjem­mel és a most érettségizett lányommal egy hétig Kunfe- hértón vol­tunk, ott van egy víkendház.unk. Augusztusban szeretnék még egy hetet ott tölteni. Pontosan nem tudom, hogy mikor tudunk le­menni, mert elég sok nővér sza­badságon van, s ez meghatároz­za, illetve befolyásolja az enyé­met. Előnyben részesítem azokat a kollégáimat, akiknek kisgyer­mekük van, ha kérik, elengedem őket szabadságra. — Most a szokásosnál több a dolgom, ugyanis az I-es belgyó­gyászati osztály főnővére szabad­ságon van, őt is helyettesítem. Főorvosi változás is történt ná­lunk, s ez különböző szervezési feladatokat adott, de szívesen csi­nálom, mert dr. Tímár főorvos­sal rendkívül jól együtt lehet dolgozni, mindenben segít. Egyébként az a véleményem, ha egy munkahelyen jó a kollektív szellem, akkor nem fárad ki úgy az ember. — Egy műszakban dolgozom, reggel 7-től 3-ig tart a munka­időm. De a sok munka, meg a helyettesítés miatt általában 5—6 óráig is bent vagyok. Ha a be­tegeinkkel valamilyen probléma van, és sajnos, gyakran van, hi­szen 74 ágy tartozik hozzánk, akkor egyetlen nővérnek sem kell külön szólni, hogy munka­ideje után maradjon még egy kicsit bent. Szóval csaknem ne­gyedszázada dolgozom az egész­ségügyben, de ilyen jól összes forrott gárdát még nem ismer­tem. S ezért nem érzem maga­mat fáradtnak, noha még csak egj^ hétig voltam szabadságon. Virág Fe­renc, a Fém­munkás Vál­lalat kecske­méti gyárának minősített he­gesztője : — Nem pi­hentem még, de nem is fo­gok, mert már egy nap sza­badságom sincs. Tavasszal érett­ségiztem a gépészeti szakközép- iskola levelező tagozatán. Kivet­tem a tanulmányi és a rendes szabadságot is. Nagyon fárasztó volt a felkészülés, de megérte, mert sikerült leérettségiznem. Most technikusi minősítésre je­lentkeztem. Ehhez különbözeti vizsgát kell tenni. Októberben kezdődik a különbözeti vizsgát előkészítő tanfolyam. — A tanulás mellett otthon van egy másik program. Telje­sen felújítjuk a családi házun­kat. • Kicseréljük a közfalakat, komfortosítunk, festünk, mázo­lunk. Tavaly kezdtük a munkát, aztán az érettségi vizsgám miatt leálltunk, s most folytatjuk a felújítást. Apám kőműves, így ő meg a barátai segítenek. S azt is hozzá kell tenni, hogy így sokkal olcsóbb. — Feleségemmel, negyedikes fiammal, másodikos lányommal öt évvel ezelőtt üdültünk utoljá­ra. Tavaly el szerettünk volna menni a vállalat egyik üdülőjé­be. Jelentkeztem, de kihúzták a ‘nevem, mondván, hogy csak két gyerekünk van, a beutaló pedig három gyerekre szól. Emiatt nem kaptam meg a beutalót. Őszin­tén szólva nagyon fbántott, mert készültünk rá. Az idén pedig nem tudunk pihenni az érettsé­gim, s a 'ház felújítása,'*rtfiatt. Majd... Lejegyezte: Tárnái László A harmadik moszkvai könyvvásár NAPKÖZBEN Az idén szeptemberben Moszk­va Immár harmadik alkalommal látja vendégül a világ könyvki­adóit. Az első két könyvvásár eredményei meggyőzően bizonyí­tották, hogy a világ könyvkiadói között meglevő jelentős politikai .nézetkülönbség ellenére meg le­het találni a közös nyelvet és az együttműködés kölcsönösen elő­nyös formáit. Az első moszkvai könyvvásáron 67 állam 1535 cége ivett részt. A másodikra már 75 Erdélyi lakoma Ha azt mondom: töltött med­vetalp — bizonyára kevesen gon­dolják, hogy ételről, mégpedig vadászételről szólok. Nem áll egyébből, mint a páclében pu­hára főzött medvetfalpból, ame­lyet gombával, sonkával és tojás­ból borssal, sóval ízesített tölte­lékkel kisütnek. Igazán különle­ges ételt rakhatnánk az asztalra — ha a medvevadászat kedvelt hétköznapi szórakozásunk len­ne... Ezt az igazán egzotikus ételre­ceptet a Kövi Pál szerkesztette Erdélyi lakoma címet viselő sza­kácskönyvben olvastam. Am csu­pán azért „tálaltam”, hogy fel­keltsem mindazoknak á figyel­mét, akik a sütés-főzés iránt ér­deklődnek, s családjuknak, ba­rátaiknak kedveskedni kívánnak olykor egy megtisztelő vendéglá­tással. Noha jóllehet manapság üzemi konyhán étkezünk, étele­ink készítésében a gyorsaság az elsődleges, nem árt visszanyúlni eleink hasznos és bölcs szokásai­hoz. S az Erdélyi lakoma képze­letbeli asztalánál öt nép ül, a magyar, a román, a szász, a zsidó és örmény — mindegyik elhozza, ami a konyháján' készült. Bősé­ges, pazar lakomára invitál a könyv, amelyben a. ileghátközna- pib'b. ételektől az ínyencségek ínyencségéig .mindenre akad pél­da. Az erdélyi konyha olyan embe­ré, aki keményen dolgozik, aki húz, aki mértékkel, beosztással él, de amikor ünnepe van, akkor ál­doz. Áldoz, nem a hasának, ha- 'nem a barátainak, a vendégei­ország 2290 cége ment el. A har­madik könyvvásár szeptember 2-től 8-ig tart, és már eddig a világ minden tájáról több mint 1600-an jelezték részvételüket, olyanok is, akik a korábbi vásá­rokon nem vettek részt. Számos nemzetközi kiadói szervezet is je­len lesz, egyetértve a moszkvai könyvvásár jelszavával: „A könyv a béke és a haladás szolgálatá­ban áll”. nek, a barátságnak, az egymást erősítő együttlétnek; áldoz a ha­gyományokat őrizve és merészen rögtönözve. A magyar konyhán a levesek rántással' készülnek, a > román konyha nem kedveli sem a rán­tást, sem a habarékot. Az ő le­veseikhez a zöldséget és húst pi­rítás nélkül teszik oda főni. A magyarok disznózsírt használnak, a román konyhán étolajat, nap­raforgó-, vagy tökmagolajat. Még a fokhagymafogyasztásában is különbözőek: a magyar ember a pecsenyébe tűzve süti, a román a fokhagymát nyersen is megké­szíti; sóval összetöri, vízzel, sa­vóval, esetleg olajjal felereszti. Ám mindkét konyhán a fűsze­rek óriási választéka! Nem a csípősség, hanem a zamat a fon­tos. Koriánder, kapor, csombor, kakukkfű, tárkony és kömény­mag, gyömbér, szegfűszeg, fenyő- mág... Az erdélyi ember nem maratja össze ínyét, hiszen éppen akkor nem érezné az ízeket, ak­kor mindegy .volna, hogy mit eszik. S ha nagyon csípetni akar­ja magát, akkor ott a torma, amely nem az ínyt, a .torkot mar­ja fel,1 hapem tűzzel járja át az arcot és a homloküreget, tisztítja a tüdőt és az agyat: — idézem a tanulmányok egyikéből. A háromszázhat ételrecepten kívül tartalmaz a könyv íráso­kat az étel tisztességéről, a leg­kedveltebb hontermő fűszerekről, az erdélyi magyar konyha külön­leges szavairól. , Gyorsan összeütött, valahol „be­kapott” ételeink mellé olvas­mányként is élményt nyújtó könyv az Erdélyi lakoma. Tessék „mégkóstolni”,.. N- M. Nyugdíjasok nyugdíj nélkül? * Nagyon bánatos a Kecskemét, Március 15. utca 34. szám alatt lakó Csima Emilné. Állapotát bő­ven indokolja, hogy a családjá­ból egyszerre ketten is — idős édesanyja, valamint a férje — kórházi kezelés alatt állnak. Szerkesztőségünket felkeresve azonban más miatt panaszkodott: a július 23-án kézbesítendő nyugdíját a mai napig nem kap­ta meg. — Már a két betegre tekintet­tel is szükségem van minden forintra, fillérre — mondotta —, d: ott a lakbér, a rezsiköltség, amit fizetnem kellene, a boltban és a piacon sem vásárolhatok in­gyen. Bevallom, hogy nyugdíjból nem tudok annyit tartalékolni, hogy észre se vegyem, ha hete­kig muszáj várnom a következő havi pénzemre. S mindez bizony nem először fordul elő. A múlt hónapban ugyanígy jártam. Ajánlott levelet írtám Pestre, a nyugdíjfolyósítóhoz, de választ sem kaptam. A telefoná­lás is eredménytelen volt. Nosza, ■felutazott a férjem az igazgató­sághoz, s végül így megérkezett a pénz. E kiadásokat persze senki sem térítette meg. És most íme, az újabb gond. Az erről szóló ajánlott sorok legalább két hete vannak az illetékeseknél, de se válasz, se pénz azóta. A helyi postahivatalban azt közölték, ta­lán az összeget kiutaló pesti gépi rendszerrel lehet baj, mert jó néhány nyugdíjas reklamált mos­tanában ... A történtek ismeretében taná­csoltuk olvasóinknak, táviratilag kérje a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság vezetőjét a haladéktalan intézkedésre. Merjük remélni, a sürgöny nem lesz hiábavaló. Csak találgathatjuk, gép hibá­ja, netán a nyári szabadságolá­sokból következő helyettesítések idézik-e elő ezeket a hibákat. Csupán abban vagyunk biztosak: ha a nyugellátások kiutalásáért felelős zsebéből is hiányozna —■ például az esedékes munkabér, feltehetően jobban együttérezne az ellátást idejében nem kapott nyugdíjasgkkal, s a jogos sérel­müket gyorsabban orvosolná! Velkei Árpád ÖT NÉP ÉTELÉI — EGY SZAKÁCSKÖNYVBEN 1981. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE • 3 „AZ ÚJ VILÁG KECSKEMÉTI HARSONÁSA” Vágó Béla (1881—1939) Tormássy kecskeméti rendőrtanácsos sem tagadhatta a forradalmi mozgalmakról 1920-ban készített jelentésében: „Városunkban, amely — sajnos! — nemcsak magának, hanem az ország fővárosának is nem egy, a szélsőségek felé hajló kommunista-bolsevista szellemű munkást nevelt — a Károlyi-kormány megalakulásának idejében a kommunizmus útját egyengető szociáldemokrácia hihetetlen termé­keny talajra talált..Olyan forradalmárok kerültek ki a városból, mimt Ládái István, a proletárdiktatúra igazságügyi népbiztosa, Vágó Béla, a Magyarországi Kommunisták Pártja egyik alapítója, első központi .bizottságának tagja. Az itteni jogakadémián tanúit Sisa Miklós, a Galilei Kör elnöke, az első nagyszabású háborúellenes tün­tetések egyik kezdeményezője és szervezője. — Szocztálisták büntetése. Vágó Béla, Váczi Bálint, Kecskés Péter és Szalai Jó­zsef 8zocziálistákat, mert a Katona József kör márczius hó 1-sö napján tartott felol­vasását zavarták, a rendőrkapitányság egyen- ként 30—30 korona birság megfizetésére, behajthatlanság esetén 2—2 napi elzárásra Ítélte. Egy szocziálistát álnév bejelentése miatt 40 koronára büntettek. A mait vasár­napi tüntetők közül több ellen vizsgálatot indítottak izgatás és hatóság elleni erőszak • A Kecskemét 1903-as közleménye Már 1912-ben ötszáz tagja volt- a helyi szociáldemokrata pártszer­vezetnek. A századforduló után kiadott Kecskeméti Munkás) majd a világháborút megelőző években megjelentetett Magyar Alföld a legjobban szerkesztett, legkövetke­zetesebb, legbátrabb szavú ma­gyar munkáslapok közé tartozott. A mezőgazdasági termékeiről híres város küldöttei mindig ra­dikális elvszerűséggel szólaltak föl az országos szakegyleti, szak- szervezeti kongresszusokon, a szo­ciáldemokrata párt értekezletein. Aligha gondolta a szociáldemok­ráciáról 1878 júniusában a Kecs­keméti Lapok hasábjain közölt vezércikk szerzője, hogy alig há­rom évtized múltán ilyen sokan vallják e „veszélyes tanokat” ná­lunk is. Pedig jól tudta: kevés munkás él Kecskeméten. Azt is sejtette, hogy igyekeznek majd útját állni, „ha egyszer munkása­ink lesznek”. □ □ Még csak alapozták az első gyá­rat, amikor a kor fejlődésirányá­ra fogékony, a társadalmi igazság­talanságokra,’ a gazdasági beren­dezkedés korszerűtlenségére föl­figyelő fiatalok elhatározták, hogy összefogással, szervezkedéssel vív­ják ki a jobb létet. Az 1899-ben, a Csányi utca 6-ban találkozó ter_ vezgetők közül négyen kisműhely- ben dolgoztak, ketten egyetemre jártak, egyikük feltehetően tiszt­viselőként kereste mindennapi­ját. Másutt is hasonlóan alakult az első mozgató csoportok össze­tétele. A nagyváradi szervezkedé­sek töipénetének földolgozója is — például — úgy látta, hogy 1904- ben „az egész párttagság csak £ csekély számú értelmiségire, kis­iparosra és kiskereskedőre korlá­tozódott. □ □ □ Kecskeméten kivételes szerve­ző talentumok, tiszteletre méltó­an művelt, és marxista tanok tér. jesztését személyes ügyüknek ér­ző forradalmárok igyekeztek ki­használni a település demokrati­kus, hagyományaival, a liberális városvezetéssel, az itteni jogaka­démián és a középiskolákban mű­ködő felvilágosult tanárokkal adott lehetőségeket. A két Vágó testvér és Horváth Ambrus ve­zette, gyorsította a szocialista esz­méktől megriadt hatóságok, ré­tegek elleni küzdelmet. Feltehetően ők kezdeményezték az első tüntetést, amikor Vámos rendőrkapitány húzta-halasztotta 1903-ban nyilvános gyűléseik en­gedélyezését. Április második va­sárnapján forradalmi dalokat éne­kelve vonultak föl a Nagykőrösi utcán. A rendőrkapitány ismételt felszólítására oszlott szét a több­száz főnyi csoport. □ □ □ A kecskeméti mozgalomról "'ér­demben csak Vágó Béla szerepé­nek méltatásával'szólhatunk, de a baloldali szociáldemokrata, a Tanácsköztársaság egyik katonai parancsnokának, a magyar kom­munista emigráció egyik vezető­jének életműve is csak a szülővá­rosában kifejtett politikai tevé­kenységének ismeretében tárgyal­ható. Már itt a határozott, célsze­rű, a dolgokat megváltoztató, az ügyeket előrelendítő 'cselekvést tekintette a forradalmár legfőbb tulajdonságának. Nagyvonalú elő­relátással, a lehetőségek határáig merészkedve alakította ki terveit, de magától is, másoktól is pon­tosságot, csillapíthatatlan tettvá. gyat és lankadatlan körültekin­tést követelt a mindennapi apró­munkában. Amikor az 1903-as or­szágos és helyi sztrájkok követ­keztében több kecskeméti aszta­lost elbocsátottak a vállalkozók, Lötvy Ödön elvtársával és barát­jával nemcsak szövetkezet alakí­tását javasolta, hanem a közös műhely létesítésének millió apró- cseprő teendőit is segítette. Ami­kor a kiterebélyesedő mozgalom számára szakképzett vezetőket, ak­tívákat képeztek. Vágó Béla vál­lalta a jogi tájékoztató előadáso­kat és a szónoki iskola vezetését. Amikor az akkoriban naív szelle­mi ószeresekből álló Katona Jó­zsef Kör előadóival vitába szállt, olyan kemény logikával mutatta ki tevékenységük értelmetlensé­gét, mint később — például — ahogyan a megalkuvó Garami Er­nő kibuktatását kezdeményezte a szociáldemokrata párt 1907-es kongresszusán. A népgyűlásekre toborzó plakátok, a fővárosban készült pártnyomtatványok szét­osztását olyan leleményesen segí­tette, mint amilyen előrelátóan szorgalmazta 1919-ben a' kecske­méti földgázkutatást. □ □ □ Aligha szállt volna szembe az MSZDP parasztellenes, a mező- gazdasági dolgozókat lebecsülő irányzatával, ha nem ismeri sze­mélyes tapasztalatból, hogy mire képes a földhöz juttatott szőlőter­melő, ha nem ismeri az elvtársá­nak, Berényi Pálnak irányításával tevékenykedő itteni földmunkások szervezettségét. Része volt abban, hogy a Tanácsköztársaság az álla­mi ügyek rangjára kívánta emel­ni a szőlő- és gyümölcstermesz­tést. A Magyar Alföld 1919. ápri­lis 20-i számában olvasható nyi­latkozata szerint „az értékesítést a Tanácskormány nagy részben kivitel formájában óhajtja meg­oldani ... megokolt esetekben előleget is adnak a szőlőmívelés költségeire. „A nagy hajnali gyü­mölcspiacok emlékei is befolyásol­ták álláspontja kialakítását! (Már a századfordulókor’ cikkben sür­gette a gyümölcsexport korszerű­Egész életében hatott rá mind­az, amit 1891-től is, a Főreálisko­la haladó íölfogású tanáraitól hal­lott. A színháztörténész Liszka Béla volt a német tanára. A radi­kális Szántó Kálmán Balzacot for­dított, jónéhány szépirodalmi kö­tetet adott ki. Irodalmi tanköny­vei is modern fölfogását bizonyít­ják. Tanította Molnár Erik apósa, Berkovics Arnold francia tanár és Bóka László édesapja. A gon­dolkodás szabadságát valló inté­zetben tanított dr. Hollós László, a világhírű botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Csodálható, ha egy ilyen szellem­ben nevelkedett ifjú nem bírta ki szó nélkül az egyetemen — mint Kosztolányi Dezső emlékirataiból tudjuk — Négyessy professzor maradiságát. Baráti körébe tartozott az a szin­tén világhírűvé vált kecskeméti származású Hollós József orvos, akit először Vágó Béla vitt magá­val népgyűlésekre, amelyeken a fővárosba költözött bölcsész-for­radalmár is fölszólalt, néha. O idézi könyvében, hogy a muziká­lis politikus, a kecskeméti zeneis­kola egykori növendéke milyen kiválóan tolmácsolta klasszikusok műveit zongorán és milyen lelke­sen énekelt forradalmi indulókat. □ □ □ A magyar munkásmozgalom so­kat nyert azzal, hogy a foly Ion pezsgő, szüntelenül dolgozó Vágó Béla több helyen dolgozhatott. Miután politikai nézetei és tevé­kenysége miatt az egyetemről el­távolították, a Népszava s^írkesz- tőségében kapott állást, majd a szociáldemokrata párt- debreceni, később kecskeméti titkáraként képviselte a szocialista eszméket. 1907-ben Baján is tevékenykedett Az első világháború idején a Ma­gánalkalmazottak Országos Szií vétségének vezető tisztségében se­gítette a háborúellenes propagan­dát. Közreműködött a Budapesti Munkástanács megalapításában, majd ott volt a KMP Visegrádi utcai alakuló értekezletén. A párt legfontosabb testületének tagja­ként mindvégig híven harcolt a Tanácsköztársaságért. 1919 au­gusztusában sikerült külföldre menekülnie — július utolsó ní.p. jait Kecskeméten és Bugacon töl­tötte — és bekapcsolódott a Né­met Kommunista Párt tevékeny­ségébe. Életveszélyt vállalva Hit. ler hatalomra jutása után illega­litásban szerkesztette a Rote Fahne (Vörös Zászló) cimű lapot. 1933 végétől Moszkvában tevékenyke­dett mint a Sarló és Kalapács szerkesztője. Már-már úgy látszott, hogy elkerüli a sztálini önkény, de < 1939-ben koholt vádak alapján, őt is halálra ítélték. □ □ □ A proletárdiktatúra kikiáltása után így méltatták „az új világ kecskeméti harsonását”: Nem abban az időben élünk, hogy büsz­ke lehet egy város az ő szülötté­re, aki akármilyen nagy is, mégis csak egyetlen csepp a háborgó ten­ger hullámhegyein. De rád büsz­kének kell lennünk...” Születésének századik évfordu­lóján, életművét történelmi táv­latból mérlegelve még inkább így véljük. Heltai Nándor siteset.) 1910 ben kezd kibontakozni teljes fej­lettségében a mozgalom. Május 1-én Tar- czal és Vágó elvtársak vezetik a menetet. Vágó elvtárs vezette azután a választáso­kat és rendkívül szellemes röpiratain ugyan­csak mulatott az egész város. A választá- jsok után érezte különösen a párt a füg­getlenített vezetők hiányát és teljes erővel a munkásbiztositó pénztár meghódítására indult, amely intézménybe az ő embereit helyezte el. Ekkor kezdődött a mozgalom felvirágzása. Horváth és Löwy elvtársak • A Magyar Alföld a kecskeméti munkásmozgalom kezdeteiről

Next

/
Thumbnails
Contents