Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
MONDJA MEG ŐSZINTÉN... Kipihente (vagy piheni) magát a nyáron? IS Töprengtünk rajta, hogy ebben az izzasztó kánikulában mit is kérdezzünk olvasóinktól. Nyilvánvaló, bogy ezekben a forró napokban, a homlokok gyakori törölgetése közben sok >piinden érdekli, s foglalkoztatja az embereket, amiről kérdezősködhetnénk, de úgy gondoltuk, hogy e rovat aktualitását ezúttal a nyári évszak adja meg. Ezért három olvasónktól arról érdeklődtünk, hogy kipihenték-e magukat az idén nyáron/ vagy az elkövetkező hetekben lesz-e még erre módjuk? íme a válaszok: Kiss Zoltán, a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet ágazatvezetője: — Nemrég három napig kiálltam a sorból. Munkahelyi dolgok miatt idegileg kikészültem, s úgy gondoltám, szükségem van egy kis erőgyűjtésre. Hogy mi borított ki? Nézze, az időjárás miatt — június óta nem volt elegendő csapadék — a szakszövetkezet nem tudja hozni a tervet. Kevesebb lesz zöldségből és gyümölcsből, mint amennyire számítottunk. Most azt kellene pontosan felmérnünk, hogy mennyivel lesz kevesebb, mert a szerződő feleinket ez érdekli. Szóval nem vagyunk könnyű helyzetben. — A három nap szabadság persze nem elegendő a pihenésre, de erre nem is lesz módom az idén. Családi ház építéséhez kezdtünk. Jelenleg feleségem nagymamájánál lakunk a két kislányunkkal, az ötéves Enikővel és a féléves Gabriellával. Anyám házának végében két éve vásároltam egy négyszáz négyszögöles portát, 25 ezer forintért. Szegedi típustery alapján tetőteres beépítéssel két és fél szobás házat építünk. Már eddig is rengeteget talpaltam az építőanyagokért, megvettem a téglát, a sódert, meszet, cementet, horogfákat, ajtókat, ablakokat, aztán több napig kőművesek után néz. tem. Végül is a majsai Petőfi Termelőszövetkezet kőműves brigádja vállalta, hogy szabad ide- jukben megcsinálják. A feleségemnek és nekem is volt ifjúsági takarékbetétünk, ami most járt le, s így külön kölcsönt vehetünk föl a házépítésre. Meg aztán a háztáji is segít, nyolc anyadisznóval, illetve a szaporulattal próbálom a hiányzó pénzt előteremteni. Örülök annak, hogy segít a szakszövetkezet, 30 ezer forintig 33 százalékos fuvarkedvezményt kapok. Jövő őszre talán beköltözhetünk az új otthonba, s utána majd pihenünk egy kicsit. Pintér Gá- borné, a megyei kórház kardiológiai részlegének főnővére: — A férjemmel és a most érettségizett lányommal egy hétig Kunfe- hértón voltunk, ott van egy víkendház.unk. Augusztusban szeretnék még egy hetet ott tölteni. Pontosan nem tudom, hogy mikor tudunk lemenni, mert elég sok nővér szabadságon van, s ez meghatározza, illetve befolyásolja az enyémet. Előnyben részesítem azokat a kollégáimat, akiknek kisgyermekük van, ha kérik, elengedem őket szabadságra. — Most a szokásosnál több a dolgom, ugyanis az I-es belgyógyászati osztály főnővére szabadságon van, őt is helyettesítem. Főorvosi változás is történt nálunk, s ez különböző szervezési feladatokat adott, de szívesen csinálom, mert dr. Tímár főorvossal rendkívül jól együtt lehet dolgozni, mindenben segít. Egyébként az a véleményem, ha egy munkahelyen jó a kollektív szellem, akkor nem fárad ki úgy az ember. — Egy műszakban dolgozom, reggel 7-től 3-ig tart a munkaidőm. De a sok munka, meg a helyettesítés miatt általában 5—6 óráig is bent vagyok. Ha a betegeinkkel valamilyen probléma van, és sajnos, gyakran van, hiszen 74 ágy tartozik hozzánk, akkor egyetlen nővérnek sem kell külön szólni, hogy munkaideje után maradjon még egy kicsit bent. Szóval csaknem negyedszázada dolgozom az egészségügyben, de ilyen jól összes forrott gárdát még nem ismertem. S ezért nem érzem magamat fáradtnak, noha még csak egj^ hétig voltam szabadságon. Virág Ferenc, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának minősített hegesztője : — Nem pihentem még, de nem is fogok, mert már egy nap szabadságom sincs. Tavasszal érettségiztem a gépészeti szakközép- iskola levelező tagozatán. Kivettem a tanulmányi és a rendes szabadságot is. Nagyon fárasztó volt a felkészülés, de megérte, mert sikerült leérettségiznem. Most technikusi minősítésre jelentkeztem. Ehhez különbözeti vizsgát kell tenni. Októberben kezdődik a különbözeti vizsgát előkészítő tanfolyam. — A tanulás mellett otthon van egy másik program. Teljesen felújítjuk a családi házunkat. • Kicseréljük a közfalakat, komfortosítunk, festünk, mázolunk. Tavaly kezdtük a munkát, aztán az érettségi vizsgám miatt leálltunk, s most folytatjuk a felújítást. Apám kőműves, így ő meg a barátai segítenek. S azt is hozzá kell tenni, hogy így sokkal olcsóbb. — Feleségemmel, negyedikes fiammal, másodikos lányommal öt évvel ezelőtt üdültünk utoljára. Tavaly el szerettünk volna menni a vállalat egyik üdülőjébe. Jelentkeztem, de kihúzták a ‘nevem, mondván, hogy csak két gyerekünk van, a beutaló pedig három gyerekre szól. Emiatt nem kaptam meg a beutalót. Őszintén szólva nagyon fbántott, mert készültünk rá. Az idén pedig nem tudunk pihenni az érettségim, s a 'ház felújítása,'*rtfiatt. Majd... Lejegyezte: Tárnái László A harmadik moszkvai könyvvásár NAPKÖZBEN Az idén szeptemberben Moszkva Immár harmadik alkalommal látja vendégül a világ könyvkiadóit. Az első két könyvvásár eredményei meggyőzően bizonyították, hogy a világ könyvkiadói között meglevő jelentős politikai .nézetkülönbség ellenére meg lehet találni a közös nyelvet és az együttműködés kölcsönösen előnyös formáit. Az első moszkvai könyvvásáron 67 állam 1535 cége ivett részt. A másodikra már 75 Erdélyi lakoma Ha azt mondom: töltött medvetalp — bizonyára kevesen gondolják, hogy ételről, mégpedig vadászételről szólok. Nem áll egyébből, mint a páclében puhára főzött medvetfalpból, amelyet gombával, sonkával és tojásból borssal, sóval ízesített töltelékkel kisütnek. Igazán különleges ételt rakhatnánk az asztalra — ha a medvevadászat kedvelt hétköznapi szórakozásunk lenne... Ezt az igazán egzotikus ételreceptet a Kövi Pál szerkesztette Erdélyi lakoma címet viselő szakácskönyvben olvastam. Am csupán azért „tálaltam”, hogy felkeltsem mindazoknak á figyelmét, akik a sütés-főzés iránt érdeklődnek, s családjuknak, barátaiknak kedveskedni kívánnak olykor egy megtisztelő vendéglátással. Noha jóllehet manapság üzemi konyhán étkezünk, ételeink készítésében a gyorsaság az elsődleges, nem árt visszanyúlni eleink hasznos és bölcs szokásaihoz. S az Erdélyi lakoma képzeletbeli asztalánál öt nép ül, a magyar, a román, a szász, a zsidó és örmény — mindegyik elhozza, ami a konyháján' készült. Bőséges, pazar lakomára invitál a könyv, amelyben a. ileghátközna- pib'b. ételektől az ínyencségek ínyencségéig .mindenre akad példa. Az erdélyi konyha olyan emberé, aki keményen dolgozik, aki húz, aki mértékkel, beosztással él, de amikor ünnepe van, akkor áldoz. Áldoz, nem a hasának, ha- 'nem a barátainak, a vendégeiország 2290 cége ment el. A harmadik könyvvásár szeptember 2-től 8-ig tart, és már eddig a világ minden tájáról több mint 1600-an jelezték részvételüket, olyanok is, akik a korábbi vásárokon nem vettek részt. Számos nemzetközi kiadói szervezet is jelen lesz, egyetértve a moszkvai könyvvásár jelszavával: „A könyv a béke és a haladás szolgálatában áll”. nek, a barátságnak, az egymást erősítő együttlétnek; áldoz a hagyományokat őrizve és merészen rögtönözve. A magyar konyhán a levesek rántással' készülnek, a > román konyha nem kedveli sem a rántást, sem a habarékot. Az ő leveseikhez a zöldséget és húst pirítás nélkül teszik oda főni. A magyarok disznózsírt használnak, a román konyhán étolajat, napraforgó-, vagy tökmagolajat. Még a fokhagymafogyasztásában is különbözőek: a magyar ember a pecsenyébe tűzve süti, a román a fokhagymát nyersen is megkészíti; sóval összetöri, vízzel, savóval, esetleg olajjal felereszti. Ám mindkét konyhán a fűszerek óriási választéka! Nem a csípősség, hanem a zamat a fontos. Koriánder, kapor, csombor, kakukkfű, tárkony és köménymag, gyömbér, szegfűszeg, fenyő- mág... Az erdélyi ember nem maratja össze ínyét, hiszen éppen akkor nem érezné az ízeket, akkor mindegy .volna, hogy mit eszik. S ha nagyon csípetni akarja magát, akkor ott a torma, amely nem az ínyt, a .torkot marja fel,1 hapem tűzzel járja át az arcot és a homloküreget, tisztítja a tüdőt és az agyat: — idézem a tanulmányok egyikéből. A háromszázhat ételrecepten kívül tartalmaz a könyv írásokat az étel tisztességéről, a legkedveltebb hontermő fűszerekről, az erdélyi magyar konyha különleges szavairól. , Gyorsan összeütött, valahol „bekapott” ételeink mellé olvasmányként is élményt nyújtó könyv az Erdélyi lakoma. Tessék „mégkóstolni”,.. N- M. Nyugdíjasok nyugdíj nélkül? * Nagyon bánatos a Kecskemét, Március 15. utca 34. szám alatt lakó Csima Emilné. Állapotát bőven indokolja, hogy a családjából egyszerre ketten is — idős édesanyja, valamint a férje — kórházi kezelés alatt állnak. Szerkesztőségünket felkeresve azonban más miatt panaszkodott: a július 23-án kézbesítendő nyugdíját a mai napig nem kapta meg. — Már a két betegre tekintettel is szükségem van minden forintra, fillérre — mondotta —, d: ott a lakbér, a rezsiköltség, amit fizetnem kellene, a boltban és a piacon sem vásárolhatok ingyen. Bevallom, hogy nyugdíjból nem tudok annyit tartalékolni, hogy észre se vegyem, ha hetekig muszáj várnom a következő havi pénzemre. S mindez bizony nem először fordul elő. A múlt hónapban ugyanígy jártam. Ajánlott levelet írtám Pestre, a nyugdíjfolyósítóhoz, de választ sem kaptam. A telefonálás is eredménytelen volt. Nosza, ■felutazott a férjem az igazgatósághoz, s végül így megérkezett a pénz. E kiadásokat persze senki sem térítette meg. És most íme, az újabb gond. Az erről szóló ajánlott sorok legalább két hete vannak az illetékeseknél, de se válasz, se pénz azóta. A helyi postahivatalban azt közölték, talán az összeget kiutaló pesti gépi rendszerrel lehet baj, mert jó néhány nyugdíjas reklamált mostanában ... A történtek ismeretében tanácsoltuk olvasóinknak, táviratilag kérje a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjét a haladéktalan intézkedésre. Merjük remélni, a sürgöny nem lesz hiábavaló. Csak találgathatjuk, gép hibája, netán a nyári szabadságolásokból következő helyettesítések idézik-e elő ezeket a hibákat. Csupán abban vagyunk biztosak: ha a nyugellátások kiutalásáért felelős zsebéből is hiányozna —■ például az esedékes munkabér, feltehetően jobban együttérezne az ellátást idejében nem kapott nyugdíjasgkkal, s a jogos sérelmüket gyorsabban orvosolná! Velkei Árpád ÖT NÉP ÉTELÉI — EGY SZAKÁCSKÖNYVBEN 1981. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE • 3 „AZ ÚJ VILÁG KECSKEMÉTI HARSONÁSA” Vágó Béla (1881—1939) Tormássy kecskeméti rendőrtanácsos sem tagadhatta a forradalmi mozgalmakról 1920-ban készített jelentésében: „Városunkban, amely — sajnos! — nemcsak magának, hanem az ország fővárosának is nem egy, a szélsőségek felé hajló kommunista-bolsevista szellemű munkást nevelt — a Károlyi-kormány megalakulásának idejében a kommunizmus útját egyengető szociáldemokrácia hihetetlen termékeny talajra talált..Olyan forradalmárok kerültek ki a városból, mimt Ládái István, a proletárdiktatúra igazságügyi népbiztosa, Vágó Béla, a Magyarországi Kommunisták Pártja egyik alapítója, első központi .bizottságának tagja. Az itteni jogakadémián tanúit Sisa Miklós, a Galilei Kör elnöke, az első nagyszabású háborúellenes tüntetések egyik kezdeményezője és szervezője. — Szocztálisták büntetése. Vágó Béla, Váczi Bálint, Kecskés Péter és Szalai József 8zocziálistákat, mert a Katona József kör márczius hó 1-sö napján tartott felolvasását zavarták, a rendőrkapitányság egyen- ként 30—30 korona birság megfizetésére, behajthatlanság esetén 2—2 napi elzárásra Ítélte. Egy szocziálistát álnév bejelentése miatt 40 koronára büntettek. A mait vasárnapi tüntetők közül több ellen vizsgálatot indítottak izgatás és hatóság elleni erőszak • A Kecskemét 1903-as közleménye Már 1912-ben ötszáz tagja volt- a helyi szociáldemokrata pártszervezetnek. A századforduló után kiadott Kecskeméti Munkás) majd a világháborút megelőző években megjelentetett Magyar Alföld a legjobban szerkesztett, legkövetkezetesebb, legbátrabb szavú magyar munkáslapok közé tartozott. A mezőgazdasági termékeiről híres város küldöttei mindig radikális elvszerűséggel szólaltak föl az országos szakegyleti, szak- szervezeti kongresszusokon, a szociáldemokrata párt értekezletein. Aligha gondolta a szociáldemokráciáról 1878 júniusában a Kecskeméti Lapok hasábjain közölt vezércikk szerzője, hogy alig három évtized múltán ilyen sokan vallják e „veszélyes tanokat” nálunk is. Pedig jól tudta: kevés munkás él Kecskeméten. Azt is sejtette, hogy igyekeznek majd útját állni, „ha egyszer munkásaink lesznek”. □ □ Még csak alapozták az első gyárat, amikor a kor fejlődésirányára fogékony, a társadalmi igazságtalanságokra,’ a gazdasági berendezkedés korszerűtlenségére fölfigyelő fiatalok elhatározták, hogy összefogással, szervezkedéssel vívják ki a jobb létet. Az 1899-ben, a Csányi utca 6-ban találkozó ter_ vezgetők közül négyen kisműhely- ben dolgoztak, ketten egyetemre jártak, egyikük feltehetően tisztviselőként kereste mindennapiját. Másutt is hasonlóan alakult az első mozgató csoportok összetétele. A nagyváradi szervezkedések töipénetének földolgozója is — például — úgy látta, hogy 1904- ben „az egész párttagság csak £ csekély számú értelmiségire, kisiparosra és kiskereskedőre korlátozódott. □ □ □ Kecskeméten kivételes szervező talentumok, tiszteletre méltóan művelt, és marxista tanok tér. jesztését személyes ügyüknek érző forradalmárok igyekeztek kihasználni a település demokratikus, hagyományaival, a liberális városvezetéssel, az itteni jogakadémián és a középiskolákban működő felvilágosult tanárokkal adott lehetőségeket. A két Vágó testvér és Horváth Ambrus vezette, gyorsította a szocialista eszméktől megriadt hatóságok, rétegek elleni küzdelmet. Feltehetően ők kezdeményezték az első tüntetést, amikor Vámos rendőrkapitány húzta-halasztotta 1903-ban nyilvános gyűléseik engedélyezését. Április második vasárnapján forradalmi dalokat énekelve vonultak föl a Nagykőrösi utcán. A rendőrkapitány ismételt felszólítására oszlott szét a többszáz főnyi csoport. □ □ □ A kecskeméti mozgalomról "'érdemben csak Vágó Béla szerepének méltatásával'szólhatunk, de a baloldali szociáldemokrata, a Tanácsköztársaság egyik katonai parancsnokának, a magyar kommunista emigráció egyik vezetőjének életműve is csak a szülővárosában kifejtett politikai tevékenységének ismeretében tárgyalható. Már itt a határozott, célszerű, a dolgokat megváltoztató, az ügyeket előrelendítő 'cselekvést tekintette a forradalmár legfőbb tulajdonságának. Nagyvonalú előrelátással, a lehetőségek határáig merészkedve alakította ki terveit, de magától is, másoktól is pontosságot, csillapíthatatlan tettvá. gyat és lankadatlan körültekintést követelt a mindennapi aprómunkában. Amikor az 1903-as országos és helyi sztrájkok következtében több kecskeméti asztalost elbocsátottak a vállalkozók, Lötvy Ödön elvtársával és barátjával nemcsak szövetkezet alakítását javasolta, hanem a közös műhely létesítésének millió apró- cseprő teendőit is segítette. Amikor a kiterebélyesedő mozgalom számára szakképzett vezetőket, aktívákat képeztek. Vágó Béla vállalta a jogi tájékoztató előadásokat és a szónoki iskola vezetését. Amikor az akkoriban naív szellemi ószeresekből álló Katona József Kör előadóival vitába szállt, olyan kemény logikával mutatta ki tevékenységük értelmetlenségét, mint később — például — ahogyan a megalkuvó Garami Ernő kibuktatását kezdeményezte a szociáldemokrata párt 1907-es kongresszusán. A népgyűlásekre toborzó plakátok, a fővárosban készült pártnyomtatványok szétosztását olyan leleményesen segítette, mint amilyen előrelátóan szorgalmazta 1919-ben a' kecskeméti földgázkutatást. □ □ □ Aligha szállt volna szembe az MSZDP parasztellenes, a mező- gazdasági dolgozókat lebecsülő irányzatával, ha nem ismeri személyes tapasztalatból, hogy mire képes a földhöz juttatott szőlőtermelő, ha nem ismeri az elvtársának, Berényi Pálnak irányításával tevékenykedő itteni földmunkások szervezettségét. Része volt abban, hogy a Tanácsköztársaság az állami ügyek rangjára kívánta emelni a szőlő- és gyümölcstermesztést. A Magyar Alföld 1919. április 20-i számában olvasható nyilatkozata szerint „az értékesítést a Tanácskormány nagy részben kivitel formájában óhajtja megoldani ... megokolt esetekben előleget is adnak a szőlőmívelés költségeire. „A nagy hajnali gyümölcspiacok emlékei is befolyásolták álláspontja kialakítását! (Már a századfordulókor’ cikkben sürgette a gyümölcsexport korszerűEgész életében hatott rá mindaz, amit 1891-től is, a Főreáliskola haladó íölfogású tanáraitól hallott. A színháztörténész Liszka Béla volt a német tanára. A radikális Szántó Kálmán Balzacot fordított, jónéhány szépirodalmi kötetet adott ki. Irodalmi tankönyvei is modern fölfogását bizonyítják. Tanította Molnár Erik apósa, Berkovics Arnold francia tanár és Bóka László édesapja. A gondolkodás szabadságát valló intézetben tanított dr. Hollós László, a világhírű botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Csodálható, ha egy ilyen szellemben nevelkedett ifjú nem bírta ki szó nélkül az egyetemen — mint Kosztolányi Dezső emlékirataiból tudjuk — Négyessy professzor maradiságát. Baráti körébe tartozott az a szintén világhírűvé vált kecskeméti származású Hollós József orvos, akit először Vágó Béla vitt magával népgyűlésekre, amelyeken a fővárosba költözött bölcsész-forradalmár is fölszólalt, néha. O idézi könyvében, hogy a muzikális politikus, a kecskeméti zeneiskola egykori növendéke milyen kiválóan tolmácsolta klasszikusok műveit zongorán és milyen lelkesen énekelt forradalmi indulókat. □ □ □ A magyar munkásmozgalom sokat nyert azzal, hogy a foly Ion pezsgő, szüntelenül dolgozó Vágó Béla több helyen dolgozhatott. Miután politikai nézetei és tevékenysége miatt az egyetemről eltávolították, a Népszava s^írkesz- tőségében kapott állást, majd a szociáldemokrata párt- debreceni, később kecskeméti titkáraként képviselte a szocialista eszméket. 1907-ben Baján is tevékenykedett Az első világháború idején a Magánalkalmazottak Országos Szií vétségének vezető tisztségében segítette a háborúellenes propagandát. Közreműködött a Budapesti Munkástanács megalapításában, majd ott volt a KMP Visegrádi utcai alakuló értekezletén. A párt legfontosabb testületének tagjaként mindvégig híven harcolt a Tanácsköztársaságért. 1919 augusztusában sikerült külföldre menekülnie — július utolsó ní.p. jait Kecskeméten és Bugacon töltötte — és bekapcsolódott a Német Kommunista Párt tevékenységébe. Életveszélyt vállalva Hit. ler hatalomra jutása után illegalitásban szerkesztette a Rote Fahne (Vörös Zászló) cimű lapot. 1933 végétől Moszkvában tevékenykedett mint a Sarló és Kalapács szerkesztője. Már-már úgy látszott, hogy elkerüli a sztálini önkény, de < 1939-ben koholt vádak alapján, őt is halálra ítélték. □ □ □ A proletárdiktatúra kikiáltása után így méltatták „az új világ kecskeméti harsonását”: Nem abban az időben élünk, hogy büszke lehet egy város az ő szülöttére, aki akármilyen nagy is, mégis csak egyetlen csepp a háborgó tenger hullámhegyein. De rád büszkének kell lennünk...” Születésének századik évfordulóján, életművét történelmi távlatból mérlegelve még inkább így véljük. Heltai Nándor siteset.) 1910 ben kezd kibontakozni teljes fejlettségében a mozgalom. Május 1-én Tar- czal és Vágó elvtársak vezetik a menetet. Vágó elvtárs vezette azután a választásokat és rendkívül szellemes röpiratain ugyancsak mulatott az egész város. A választá- jsok után érezte különösen a párt a függetlenített vezetők hiányát és teljes erővel a munkásbiztositó pénztár meghódítására indult, amely intézménybe az ő embereit helyezte el. Ekkor kezdődött a mozgalom felvirágzása. Horváth és Löwy elvtársak • A Magyar Alföld a kecskeméti munkásmozgalom kezdeteiről
