Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. nugusztus 8. Készülődés az ötnapos munkahétre a félegyházi cipőgyárban • Szekeres Lajos meós az iraki megrendelésre készült fiúcipőket ellenőrzi alföldi papucsnak, mert míg tavaly 40 ezret gyártottunk, addig az idén június végéig 80 ezret adtunk át a kereskedelemnek. Ugyancsak sikeres termékünk volt az év első felében a férfi-fiú ví- kendcipő, ebből 30 ezer páros megrendelésnek tettünk eleget. Alig egy hónapja dolgozunk a második féléves tervek megvalósításán, s' eddigi eredményeinket látva bízunk abban, hogy decem. bér 20-ra már határainkon túlra kerülhetnek az exportra gyártott cipőink, amellett, hogy a belföldi megrendeléseket is teljesítjük. A július elején végrehajtott karbantartás során a fűződében két kötetlen ütemű továbbítószalagot szereltek fel szakembereink, s -ezzel mintegy 15 százalékkal sikerült növelnünk a termelékenységet. Erre azért is nagy szükség van. mert teljes erővel dolgozunk a 42, illetve-a 40 órás munkahét bevezetésének előkészítésén. To.1 ■ vábbí géjjékí'jjéáír1 tféífezuhk,1'1^különböző murjká- s .üzemszervezési intezkedéséfeet léptetünk életbe, hogy ezek végrehajtásával majd a rövidebb munkaidő alatt se csökkenjen termelésünk. O. L. Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyára július elején megkezdte a szokásos évi karbantartást. Fekete József irányításával a tmk 45 szakmunkása tizenkét napon keresztül tevékenykedett azon, hogy a dolgozók szabadságukat letöltve üzemképes gépekkel kezdhessék meg a második fél. év feladatainak végrehajtását. Kiss Bálinttal, a gyár igazgatójával a na. Sokban arról beszélgettünk, hogy milyen eredményeket értek el az idén s mit kell tenniük az éves terv megvalósításáért. — Sikéresen teljesítettük az első féléves tervet, június végéig elértük a 260 millió forintos árbevételt — mondta az igazgató. — Termékeinkért demokratikus államok megrendelőitől 103 millió míg tőkés cégektől 1,6 millió forintot kaptunk. Az év második felében a baráti államokba 100 mii. • Jobbra: az egyik továbbító- szalag vezérlőberendezése lió forint értékű cipőt gyártunk, s teljesítjük a 20 millió forintos tőkés megrendeléseket is. Mindent elkövettünk természetesen azért is — úgy érzem, sikerrel —, hogy a belföldi vásárlók igényeit is kielégíthessük. Különösen nagy sikere volt az idén az # Ipacs Istvánná és Bihal Lászlóné csomagolásra készíti elő a belföldi forgalomba kerülő fiú félcipőket Vízgazdálkodásunk fejlesztése a VI. ötéves tervben Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A hazai vízgazdálkodásban roppant erőfeszítéseket teszünk a megnövekedett igények mind teljesebb kielégítésére. Milyen feladatokat jelent ez a mindennapok gyakorlatában? — erről kérdeztük Kovács Antal államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét. — Milyen eredményeket ért el a hazai vízgazdálkodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdálkodás nem zárt terület, hanem a népgazdaság szerves részé; természetes, hogy saját jegyeit megőrizve megkezdte a felzárkózást az égész gazdaságra érvényes követelményekhez. A /rendelkezésünkre bocsátott anyagi és szellemi erők felhasználása lehetővé tette, hogy összességében teljesítsük a népgazdasági előirányzatokat, így egyenletesebbé vált a lakosság és az ipar, a mező- gazdaság vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő települések számát mintegy százzal csökkentettük, arányuk ebben az évben csak 14 százalék körüli lesz, ellentétben az V. ötéves tervidőszakra jellemző átlagos 23 százalékkal. A vízkárokat sikerült korlátok közé szorítani. Mintegy 100 millió forintot költöttünk a víz- gazdálkodás technikai-technológiai színvonalának emelésére. Apróságnak tűnhet, de ma sokkal jobb és „vékonyabb” betont készítünk, mint néhány évvel ezelőtt. Nőtt az előre gyártott elemek és szerkezetek felhasználásának aránya, sikerült kimozdítani a holtpontról a tipizálás ügyét, összegezve, a vízügyi szolgálat történelmének eddigi legnagyobb fejlesztését hajtotta végre az elmúlt öt évben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. — Népgazdaságunk VI. ötéves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kiemelt fejlesztési célok közé sorolja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — A népgazdaság összes beruházásaiból a (vízgazdálkodás 54— 57 milliárd forinttal részesedik, hat százalékkal többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházásaink túlnyomó részére, mintegy 42^-45 milliárd forintot fordítunk, a töJ}bL_p$7zt, a nagyberuházások előkészítésére, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra és egyéb célokra használjuk fel. A tervidőszak végére a lakások mintegy 60 százaléka részedül közműves vízellátásban, de a közcsatorna-hálózatbá bekapcsolt lakások aránya is eléri a 37 százalékot. A vízellátást, szennyvízvezetést és -tisztítást elsősorban Budapesten, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a .városokban, valamint a vízhiányos területeken fejlesztjük. A Balatonra és közvetlen térségére 4,2 milliárd forintot szánunk. Kiemelkedik ebből a Kis-Balaton helyreállításának első üteme, de jelentősek azok a munkák is, melyek a tó vizének további tehermentesítését eredményezi^, Az ár- és belvízkárok további ütemes, rangsorolt kiépítése és érősítése, a védekezés eszközeinek korszerűsítése. Elsősorban a tiszai és a Körös-völgyi gátakat erősítjük. A vízrendezés nagy hányadát Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyék területére összpontosítjuk. Vízrendezési programunk összhangban van a ma már térségi rendszerben megvalósuló meliorációs tervekkel, ezáltal jól szolgálja a föld védelmét, termőképességének fokozását. Az öntözőfőművek fejlesztése viszonylag szerényebb mértékű, a fő feladat a meglevő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. — Milyen fő területekre kell összpontdsitani az erőket, az eszközöket? — Á fejlesztő munkát megalapozó információs rendszer, a víz- és energiatakarékos vízgazdálkodási technológiák, a meglevő létesítmények fenntartási, karbantartási módszereinek fejlesztésére, valamint az iparsze- rü vízépítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősorban műszaki jellegűek, azt- a célt szolgálják, hogy javuljon a vízgazdálkodás általános hatékonysága és szervezettsége, ezért valamennyi kutatott témánkat következetesen alá kell rendelni általános gazdaság- politikai törekvéseink szolgálatának. . A legfontosabb témákra rendelkezésre álló központi keretekkel való gazdálkodásba bevonjuk a hasznosítót. Például a városi csapadékelvezető hálózatok komplex fejlesztésében szerepet kapo,tt a pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat. — Gyakran elhangzik mostanában, hogy komplex vízgazdálkodási szemléletet érvényesítünk. Alit jelent ez? — Ez alatt vízháztartásunk mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfejlesztésünk szolgálatába állítását, a hosszú távú gazdasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csakúgy mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigény-szabályozás vagy a vízkészlet-növekedés eszközeivel tartsuk-e fenn. Komplex vízgazdálkodási kérdés a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rendjének és gyakorlatának megjavítása is. Intő példa, hogy az ország 1100 vízmüvéből már 71- nek a vízminősége nem felel meg a szabvány előírásainak, vagy hogy a talajvízre telepített kutak kilencven százaléka nitrátszennyezett. I-Iasonlóan fontos az is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését, a vízrendezést és meliorációt a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerékkel összhangban valósítsuk meg. A vízgyűjtők viszonyainak átfogó ismerete nélkül ez lehetetlen, ezért is tartjuk fontosnak a folyamatban levő keretterv átdolgozását, aminek fő célja,” hogy a komplex vízgazdálkodási munka gazdasági, műszaki hidrológiai alapjait térségi szemlélettel biztosítsa. — Az ENSZ az 1980-as éveket Nemzetközi Ivóvizellátási és Közegészségügyi Évtizeddé nyilvánította. Magyarország mit tud tenni ennek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban elsősorban szellemi erőforrásainkat tudjuk rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve exportérdekeltségeinket. ■ A felhív ássál összhangban folytatjuk szakértőink küldését a fejlődő országokba, aktívan részt veszünk az oktatási programban. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás hazai fejlesz, tési programja lényegében egybeesik az ENSZ ajánlásaival, ugyanakkor célkitűzéseink összehangolása meglevő programjainkkal, jelentősen javíthatja a végrehajtás feltételeit. E feladatok szervezésére, koordinálására magyar nemzeti bizottságot hoztunk létre. R, N. AZ ÚJ TANÉV ELŐTT II. Kukoricatermesztés Jugoszlá viában Költöző szakmunkásképzők Kecskeméten II. Cikkünk első részében a megyeszékhely” középiskoláinak tanév előtti helyzetéről, az intézményekben folyó felújítási és karbantartási munkákról esett szó. Továbbá arról, hogy ezzel kapcsolatban milyen tervek foglalkoztatják a városi tanácsot. Ám nemcsak a középiskolákban, hanem a szakmunkásképzőkben is történnek körülményváltozások. A közelmúltban riportban számoltunk be az eddig Kisfáiban működő Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet ottani megszün. tetéséről, s új épületekbe történő Átköltözéséről. — Mi a véleménye Veliczky Istvánnak, Kecskemét város Tanácsa általános elnökhelyettesének? — Az iskola áthelyezése szükségszerű volt, és gyors megoldást követelt. Az új hat tantermes in. tézmény a Hegedűs közön, a 623. as Ipari Szakínunkásképző Inté. zet mellett épült fel. Jelenleg csak a tantermeket és a tanári szobákat magába, foglaló oktatási épü. let kivitelezésére nyílt lehetőség. A későbbiekben azonban tornatermet és diákotthont is kap majd az iskola. A szakmunkásképző új otthonának a tervezője és beruházója az AGROKER Vállalat, amely — véleményünk szerint — a kivitelezőkkel együtt mindent megtett annak érdekében, hogy az oktatási létesítmény jó minőségben elkészüljön szeptember elsejére. Renszeresek voltak a koordinációs megbeszélések. Erre annál inkább szükség volt, mivel több kivitelező munkáját kellett összehangolni- A szerkezetépítő és építőmesteri munkát a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet építőbrigádja, a belső szereléseket a városi tanács költségvetési üzeme, a szoba. festő-mázoló munkát az Épület, karbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet, a padlóburkolást pedig a BÁCSÉPSZER Vállalat szakemberei végezték. A külső közműveket az Észak.Bács-Kis. kun megyei Vízmű Vállalat, a kerítésen belülieket pedig ugyancsak a tiszaalpári termelőszövet, kezet brigádja építette ki. Az épület korszerű, minden szempontból kielégíti az” oktatási igényeket. Nem tartozik szorosan e témához, de érdemes megemlíteni, hogy az iskola az úgynevezett MEZÖPANEL-ből készült, viszonylag olcsón, s ezt a technológiát a jövőben más iskolai létesítményeknél i is alkalmazzák majd. Ilyen épületelemek felhasználásával bővítik például — tizenkét tanteremmel — a Tóth László Általános Iskolát. A mezőgazdasági szakmunkás- képző egyébként nemcsak új oktatási épületet, hahem új gyakorlócentrumot is kap őszre, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. — Mennyit változnak az oktatási körülmények az ipari szak. munkásképzőkben? — Jelenleg csak a 607-es inté. zet Szolnoki úti tanműhelyében lesz változás. Itt új szerelőműhely épül, s ezzel az intézet keretében működő autószerelő szakközépiskolai osztály gyakorlati képzése oldódik meg. Sok szó esik arról, hogy Kecskemét középszintű iskolai ellátása igen elmaradott Erről mi a vé. leménye az elnökhelyettesiek? Így igaz, s ez sajnálatos tény, de az is köztudott, hogy a város általános iskolái még rosszabb helyzetben vannak. A város vezetése tudatában van annak, hogy a középiskolák fejlesztése gyorsabb ütemet követelne. A VI. ötéves tervben azonban csak a már em. lített egészségügyi szakközépiskola épülhet fel. Másra nincs lehetőségAz 1981—82-es tanév azért a korábbiaknál jobb feltételekkel kezdődhet meg. Rapi Miklós • A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet új épülete a Hegedűs közön Jugoszláviában jelenleg átlagosan 3200 kalóriának megfelelő élelmiszert fogyaszt naponta egy- egy állampolgár. Ennek több mint a fele gabonatermék, és csak égy. negyede állati fehérje. A következő években megnövelik a zöldség, félék, gyümölcsök, hús-, tej és tejtermékek arányát a napi élelemben. A hús- és tejtermékek mennyiségének növelését szolgálja a tervezett nagyobb arányú kukoricatermesztés. Az utóbbi években a kukorica mennyisége mintegy 45 százalékkal nőtt. Az új hibridek és a nagyüzemi módszerek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a 60—70 mázsa hektáronkénti kukoricatermés helyett 100—150 mázsa átlagot takaríthassanak be. (BU. DAPRESS—TANJUG) UTASELLÁTÓ VÁLLALAT BACS-CSONGRAD megyei igazgatósaga 1981. október 1-től 1984. szeptember 30-ig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre átadja a következő egységet 67. számú Soltvadkert vasútállomás IV. o. büfét. A pályázatokat 1981. augusztus 31-ig kell benyújtani a Területi Igazgatóság központjába. Cím: 6720. Szeged, Somogyi Béla u. 11. A versenytárgyalás 1981. szeptember 8-án 11 órakor lesz az Utasellátó Vállalat klubhelyiségében. Szeged, Jósika u. 34. Tájékoztató adatokat és bármilyen felvilágosítást a Területi Igazgatóság központja/ ad. Sinkáné Baán Katalin, területi igazgató, Szeged, Somogyi Béla u. 11. 3574
