Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-06 / 183. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 6. TUDOMÁNY — TECHNIKA Az ismeretlen Leonardo Vinci Tudományos Technikai Nemzeti Múzeum kiállítása megtekinthető a Budavári Palotában, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum épületében augusztus 9-ig. Ügy tűnt: ismerjük Leonardót. A világ leggyakrabban reprodu- kált festménye, a Mona Lisa alap* ján, a második világháborúban tragikusan megsérült Utolsó va* csora által, a magyar múzeumokban található rajzai, s a Szépművészeti Múzeumban látható kis bronz lovasszobra miatt, amely* nek hitelesítésére nemrégen egész kongresszust hívtak össze. Valóban úgy tűnt, ismerjük az 1452*ben született művész festményeit, grafikáit, szobrait — műalkotásait — és ismerjük életét is könyvekből, tanulmányokból és egy népszerűén és okosan elkészített televíziós sorozatból. . Ami azonban itt, a milánói vendégkiállításon fogad: meglepő, lélegzetelállító. Leonardo da Vinci, a tudós kutatásainak dokumentumai ezek, rajzok, tervek, makettek és gépek, amelyek akár működhetnének is! Már kisgyermek korában azzal tűnt ki társai közül, hogy szerette megfigyelni, lerajzolni a növényeket, állatokat. (Így került be Verocchio műhelyébe is, ahol megtanulta a festészetet.) A korszak azonban nem kedvez az elmélyült alkotómunkának. Leonardo egész élete úgy telik el, hogy néhány év nyugalom után az újabb harcok mindig életterének megváltoztatására kényszerítik. Él Milánóban a Sforzáknál, Firenzében, a Borgiák különféle kastélyaiban, s a Medicieknél Rómában, majd Franciaországban I. Ferenc meghívására... És közben, egész élete során: jegyzetel. Mindent ami eszébe jut emberről és természetről, fizikáról, mechanikáról, a nyelvről vagy az építészetről, leír balkezesen, jellegzetes tükörírással. A jegyzetek mellett rajzok, tervek: épületek, gépek, szárnnyal repülő hajó, lagúnakotró gép, iránytűvel készített térkép. És a titokban végzett boncolások eredményei: az ember izmainak, szívének vagy a magzat elhelyezkedésének pontos rajzai. .. Amikor Franciaországban, 1519 május 19-én meghal, már kész a végrendelete: minden könyvét, kéziratát, jegyzetét, rajzát Francesco Melzire, legkedvesebb tanítványára hagyja. Melzi Milánóban gondosan őrzi, de halála után fiai a padlásra rakják, nem ismerve • Leonardo da Vinci portréja fel a bennük rejlő kincset. Napóleon katonái találják meg a kéziratokat és Párizsba viszik. 1851* ben részben visszakerül, azonban egy-egy jegyzetlap, sokszor több is, gyűjtők birtokába jut. Jelenleg Milánóban, az Ambrosiana Könyvtárban, a Sforza-kastélyban és Párizsban, a Tudományos Akadémián van legnagyobb részük, de megtalálhatók Londonban, Torinóban, Madridban. Néhány rajzot őriznek New York*ban, Kölnben, Bécsben, Rómában, Amszterdamban és Budapesten is. A jegyzetek, tervek, vázlatok alapján itt a kiállításon láthatók Leonardo megvalósult álmai: gépek, működőképes szerkezetek, amelyeket a milánói múzeum munkatársai napjainkban a tervek alapján elkészítettek. Mindegyikük bizonyíték is a kora tudományos ismeretét több tudományágban túlszárnyaló tudósról. Zseniálisak harci eszközei. Az ellenség legyőzésére és meg- hökkentésére (!) találta fel hajítógépét, amely sokrugós szerkezetével, nagy erő kifejtésére képes. Vagy a tank ősét, a fedett harci szekeret, amelyet emberi erő hajtott ugyan, de már tüzérségi fegyverekkel volt felszerelve. Technikai kutatásai közül a legmaradandóbbak a mechanikai szerkezetek; az automatizáció és a sorozatgyártás fogalmát is bevezette. Arra törekedett, hogy minél kevesebb erőbefektetéssel, minél inkább egyforma, a kézi készíté• Síktükör-megmunkáló gép sű tárgyaknál hibátlanabb termék legyen előállítható. A síktükrök megmunkálására szolgáló gép például olyan forgatókarral készült, amely egyszerre biztosítja a megmunkálandó felület váltakozó mozgását és a csiszolókorong körbeforgását. Itália vizei különösen sok elmés szerkezet megalkotására késztették. A lombardiai csatornák és folyók energiájának hasznosítására zsiliprendszert tervezett, és kotrógépet szerkesztett. Állandó- dóan kísérletezett a repülés témakörében is: a madarak repülését figyelte, és repülő gépeket szerkesztett. Hét méter magas sátor alakú ejtőernyőt is kigondolt: „ha az embernek van egy telített anyagú sátra, amely 12 rőf oldalanként és 12 rőf magas, bármilyen magasról leugorhat, anélkül, hogy baja esne” — írta. Építészeti tervei, akár templomról, akár erődről van szó: gyönyörűek. Boltíves, kupolás templomterve a legegyszerűbb megoldású, mégis lenyűgözően hatásos, kör alakú erődje két védőfallal készült, földhöz simuló — föld alatti folyosókkal — minden bástya — kiugró. nélküli — úgy tartják, a második világháborúban épített Maginot-vonal előfutára.—*--Még zenegépet is szerkesztett: mechanikus dobot, amely a későbbi gépzongorák előfutára. És mindezt a tizenötödik században. Nagy adomány, hogy öt évszázaddal később nemcsak érteni, értékelni is tudjuk. T. A. • Fedett harci szekér • Hajítógép (Hauer Lajos felvételei) A gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedel- mimérleg-helyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögéből a gazdasági munka első félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielégítőek. Ám ez a minősítés a nem rubel elszámolású árucsere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a január—júniusi időszak nem rubel elszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt-tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúlyközeli, mint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is oly mértékben emelkedett, ami megfelel az életszín.- vonal megőrzése tervezett követelményének. Három piac Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-i helyzetében és eredményeiben értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevésbé leszünk, lehetünk derűlátóak. A népgazdasági szintű gazdálkodásnak, időről időre változva, mindig voltak olyan feladatai, amelyeknek megoldásával rö- videbb—hosszabb ideig sikertelenül' birkóztunk. Ilyen volt a hatvanas években a munka termelékenységének erőteljesebb növelése, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly, javítása. Ügy tűnik, hogy napjainkban az ipari növekedés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. Az i.dei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipari termelés és értékesítés, az egy évvel korábbihoz képest, felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedési ütemnek legfeljebb a felét érte el. Az ipari termelés igen csak szerény növekedése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében — amihez most viszonyítunk — a termelés visszaesett, s így legjobb esetben is csak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azonos időszakának szintjét. Az ipar az elmúlt másfél évben képtelen volt szélesebb értelemben vett gazdálkodását az ipari növekedés követelményeihez, lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeken keresztül egyidejűleg három piacra — a belföldi ■ fogyasztási, és felhalmozási, valamint a szocialista és a tőkés piacokra — támaszkodott. Nyilvánvaló, hogy az összes belföldi felhasználás ma már az ipari termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubel elszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésének az a „modellje” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Egy év még lehet kivétel Bizonyára a sorok olvasójában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyensúlyhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export volumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő tényezője, az' ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja; nincs ipari növekedés a nem rubel elszámolású kivitel bő. vltése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az, hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utóbb — már az idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha tartható fenn, hogy az időjárás- és kon- junktúraérzékeny agrárszektor őrizze a mérleg egyensúlyát, (Az év első felében alapvetően a búza-. a hús., és .az étolajexport növelte majd 40 százalékkal a nem rubel elszámolású mezőgazdasági termékkivitelt. Bizonyosnak látszik, hogy az év második felében ez a teljesítmény aligha ismétlődik meg.) Az év hátralevő részére a nem rubel elszámolású kivitel előreláthatóan nem teszi lehetővésem az export, sem a termelés szükséges mértékű növekedését. Egy év gazdasági történése még lehet kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipikusát, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági- ipari növekedés jelenlegi menetének hátterében — egyelőre kevésbé szembetűnő — összefüggés- változások felvetését is. Az életszínvonal megőrzése Gondolatainkat, aggályainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, mérsékelt fogyasztói árszint és jövéde- lem növekedését terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Afc egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az élet- színvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le? Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csakhogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés—életszínvonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Bérszabályozás Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979 és. 1081 első féléveit összehasonlítva: a termelés volumene kb. azonos, a termelékenység mintegy 4 százalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt évben egyébként számos Iparágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa : a fémtömegcikk-ipar termelé- lése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) A növekedés-termelékenység- bér gazdaságlogikai kapcsolatának fellazulását a tervezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendencia- szerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói árszint növekedéséből jócskán elmaradó gazdasági- ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok tejesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. G. I. Konténeres hulladékgyűjtés, szerződéses átvevők Az év első felében a tavalyinál 6,7 százalékkal több vas-, 18 százalékkal több fém- és 8,5 százalékkal több papírhulladékot gyűjtött be a MÉH- Az idén s a következő esztendőkben a lakossági fo. gyasztás során keletkező hulladékokból évente 7 százalékos növekedésre számítanak. A hulladékok újrahasznosításának hatodik ötéves tervi programja — ami egyben a környezet védelmét is szolgálja — a MÉH- trösztöt is az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja. Mindenekelőtt a begyűjtés fokozására van szükség ahhoz, hogy egyre több hulladék válhasson újra értékké, s ne vesszenek kárba a még felhasználható anyagok. A MÉH ennek érdekében már megkezdte felvevőhálózatának bővítését. Budapesten eddig 13 helyen nyitottak konténerekből álló új begyűjtőhelyet. Az új, építős beruházást nem igénylő konténeres begyűjtési formát az eddigi „fehér foltokon” elsősorban a lakótelepeken vezetik be. A közeljövőben, az ÁFOR-ral kötött megállapodás alapján, a benzinkutaknál megkezdik a gépkocsik használt akkumulátorainak átvételét is. Tervezik, hogy kedvező feltételekkel, például a házfelügyelőket .is bevonják a hulladékgyűjtésbe, valamint jutalékos gyűjtőként — munkaidő- és keresetkorlátozás nélkül — nyugdíjasokat is alkalmaznak. Vidéken elsősorban a gyűjtő kereskedők számát növelik, és foglalkoznak — a kereskedelemhez hasonlóan — a MÉH-át- vevőhelyek szerződéses üzemeltetésének bevezetésével is. (MTI) P etőfi-után- érzéssel szólva — azon a szép napon is tüzesen sütött le Fogadó a piros sapkás légyhez a nyári nap sugá- ra. Szintén az ég tetejéről, csakhogy most az izsáki szőlők közt aléltan elnyelt makadámúira. Azon meg a hosszú úton kiszikkadt autóbuszra, amely egy transzportra való budafoki diákot repített az állami gazdaság Platter-telepi KlSZ-építőtáborá- foa. Vígan poroszkált a jármű, hiszen talán az utolsó fél kilométer volt már hátra. Amikor — ó, borzalom. Szóval ekkor az utasokban s a pilótában egyaránt megállt az ütő. Ártatlan kis sárga házacska terítette maga köré azokat a poros akácokat, kövér bokrokat, amik mögül hirtelen, tehát váratlan — egy csapat marcona álarcos izsáki — vagy bugaci? — zsi- vány pattant az útra. Nagy heje- hujával, vérbenforgó maszkaszemmel kapták közre az autóbuszt, miután egyikük — ujját a hatlövetű kapanyél ravaszán tartva — stoppoltatta a sofőrt. Ezután félreérthetetlen magyarsággal adták értésére mindenkinek, hogy — kiszállás! A feltartóztatottak hamar felhagytak az ellenállással, hiszen látva-látták, hogy a csutkaszárral,-kelevézzel, de még bodzapuskával is felfegyverzett banditákkal szemben minden próbálkozásuk reménytelen. — Gyerünk — szaporán! — körülbelül e két szóban foglalható össze az izsáki betyárok határozott utasítása, aminek nyomán — tetszik, nem tetszik —^ gyalogosan folytatta útját a sík vidék közepén túszul ejtett kis sereg. Ok legalább is túszoknak érezték magukat első riadalmukban. Még a merészebbek ilyet is elejtettek — bátortalanul. — Gyerekek, a „Vörös Brigád” markában vagyunk. Mire egy busa fejű álarcos visszamordult. — Egyszerű kérges kezű betyárok vagyunk fiacskáim ... Később — egy-kétszáz méter után teljesen feloldódott a hangulat. Nem azért budafokiak a budaifokiak, hogy ne vették volna a lapot. A „kiszállásinál tisztában voltak vele, hogy mindez csak játék, amolyan pusztai buli. Lássák azok a messziről jöttek, hogy itt az isten 'háta mögötti aranyhomokon sincsenek „egyedül”. A táborközpontban már széles szájjal mosolygó-nevető „honfitársaik” fogadták őket. Ok any- nyival előbb érkeztek, hogy volt idejük a korszerűen romantikus stikli megszervezésére — a vendéglátó fiatalok közreműködésével. No persze a tréfa a fellélegzés után is folytatódott. Amikor például a „váltságdíjról” tapogatóztak az új táborlakók, a zsiványok szerény igényűeknek mutatkoztak. — Ne majrézz, tündike. Olyan szép gyomlálóizmaid vannak, hogy a váltságdíj dupláját is megkeresed? mire hazamégy. Vagy. — Mutasd csak a tenyered, öcsi!... Mgen. Épp elég hely van még rajta hólyagoknak. Pedig bársonyosak a kapanyeleink. N os — különböző irányból hallott rémmesélések alapján így állítottuk ösz- sze a „túszdráma” lefolyását Székely Árpád megyei munka- védelmi felügyelővel, aki azzal a célfeladattal látogatott az Izsáki Állami Gazdaság Platter-, illetve Koszta-telepi KlSZ-épí- tőtáborába, hogy ellenőrizze — összefoglaló szóval — a fiatalok ellátását. Kezdve kosztjuktól, szálláshelyüktől, az orvosi gondoskodáson át a szerszámig, s a munkaruháig. Meggyőződvén róla mindkét telepen, a földeken, hogy a tábori körülmények ellen most, a „feltöltöttség” állapotában éppúgy nincs kifogás, mint ahogy egy-két kiigazítani- való akadt csak az előkészületek során, — örült a jegyzőkönyvezés nélkül véget ért szemlének. Élvezte a beszélgetést a diákokkal, s hogy' legnagyobb hiányosság az emblémás sapka utáni várakozás volt; míg a gazdaságtól kapott ajándékpár egyike, a trikó már megérkezett, a sityak valahogy ottragadt a gyártónál. Du- becz Sándor, az állami gazdaság munkavédelmi vezetője, Losonczi Mihály, a szolgáltatásvezető, vagy a táborparancsnokok, Patakfalvi Kornélia, illetve Szakálosné Uh- rin Klára s társaik, a nevelési felelősök igazán kiérdemelték az elismerést. A rendért, fegyelemért, jó munkaszellemért, ami a budafoki és Békés megyei diákokat egyként jellemzi. Milyen Önérzettel válaszolt az előítéletes kérdésre például Erős László, a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium tanulója. — Mint fővárosiaknak — innen Budafokot is annak vesszük — nem szokatlan a paraszti munka? — firtattuk a hosszú nyelű kapával „zöldmunkát” végző brigádnál. — Ugyan. Izsákon másodszor vagyok már, közben Hevesen is dolgoztam... Miért fogna ki rajtunk? Igaz, fiúk? Társai, Marczi Róbert és Túri András egyetértő kézmozdulata ilyesmit fejezett ki: enyhén szólva nevetséges a feltételezés. Még hogy szokatlan ... M ert van óm humor itt a táborban. Stílszerűen fogalmazva: kazalnyi. Lehet, hogy a kalandos ideérkezés ihlette a szerzőket, afféle helytörténeti-monografikus emlékiratok megalkotására, amelyek kapun- kapufélen elmerengésre késztetik a látogatót. Maga a transzparens, a fehér csempés, fehér ágyas, emeletes szállásépület homlokzatán, piros-kék alapon fehér betűkkel: MAGTÁR MOTEL. Majd az eligazító szöveg a bejáratnál. Csak úgy árasztja a „történetiséget”. „Műemlék jellegű épület. Épült tévedésből — miután leégett — klasszicizáló stílusban (a zuhanyozó kifejezetten frankó)”. — Meghiszem azt! — helyesel a munkavédelmi felügyelő s velem együtt olvassa tovább. „Egyik homlokzata a traktorhangár könnyűszerkezetes épületblokkjára, a másik a nagy bides pusztára néz (télen farkasokkal). Fekvése közlekedési csomópontban — a fütyülő északi és déli szél találkozásánál van. Már a prehisztorikus időkben lakott terület, erre utalnak a környéken feltárt légvárak, hód- várak, kártyavárak és homokvárak. Lakóinak száma erősen ingadozó. A történelmi időkben függött a tatárjárástól, sóskajárástól. Az utóbbi időben a népesség mozgására csak a vízjárás és táborjárás volt hatással. — Az idegenforgalmi hivatal találkozó- helynek javasolja magányosoknak és romantikusoknak.” Másik oldalon — vörös alapon sötét betűkkel — az „Emléktábla”, „Mindazon leendő hősök emlékére, akik itt szenvedtek a munka közben szerzett kézhólyagtól, vízhólyagtól, vérhólyagtól, húgyhólyagtól. Áldásos. tevékenységük alatt leégtek, megégtek, kiégtek. Emelte a hálás átélő, túlélő, felélő utókor.” Mondja még valaki, hogy sót- lan, világfájdalmas emberek a mi fiataljaink!... flogy végképp meggyőzzön ki-kit a derűs valóság, térjen be egy-két flaska üdítő italra a tábor presszójába, akarom mondani a „Fogadó a piros sapkás légyhez” cégérű létesítménybe. De csak akkor, ha fabatkája van. Mert a Bankból, a „kereskedelmi ügyletekből” száműzték az effektiv — valódi forintot. Helyette gusztusosán megformált fabatka a pénz. Mint mondják, nem konvertibilis, de rentábilis. Csak határaikon — kerítésen — belül érvényes. Az árfolyam: 1 fabatka = 3 forint, minél fogva 10 fabatka 30 forint értékű. Belőle készletet felhalmozni, feketézni, teázni, homokozni tilos. Takarékoskodni vele nem érdemes. S ami ugyancsak tiszteletre méltó: Hitel nincs! Tóth István Fél év múltán
