Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1081. augusztus 30. • PETŐFI NEPE • 3 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS KRÍM ÉS BÁCS-KISKUN KÖZÖTT Testvérmegyék kézfogása A z elmúlt időszakban fo­galommá vált az a ba­rátság, amely hazánk legnagyobb területű me­gyéje, Bács-Kiskun és a Szovjetunió csaknem egyharmad­nyi Magyarország nagyságú te­rülete, a Krim között szövődik immár két évtizede. S nemcsak azért, mert elsőnek jött létre a megyék sorában. Fontosabb en­nél, hogy igazán tartalmas és kölcsönös előnyökkel jár. A ba­ráti közeledésnek egyaránt van­nak gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai eredmé­nyei — a tapasztalatcserék más­féle, eszmei hatásáról nem is szól­va. Egy rendszer vagy kapcsolat legnagyobb érdemeként szokták számon tartani azt, ha fejleszt­hető, s nem válik merevvé. Az 1961-es táviratváltástól és kéz­fogástól eltelt évek eredményei sem lezártak. Mindenesetre el­jött az ideje annak, hogy mind­két részről áttekintsék a fejlő­dést, rendszerezzék a tapasztala­tokat, illetve a feladatokat. Erre teremtett alkalmat az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának meghívása. A Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság küldöttsége a héten tért ha­za a krími látogatásról, amely­nek fontos politikai mozzanata vol't a további együttműködési program meghatározása. A meg­állapodás orosz és magyar nyel­vű példányait Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára, illetve V. Sz. Makarenko, az UKP Krím területi bizottságának első titkára írta alá. A jövőre nézve abból indul ki az | új, középtávra szóló együtt­működési megállapodás, hogy a Szovjetunió és Magyarország testvéri barátsága közös forradal­mi tradíciókon, célokon, a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus eszmé­jén alapul. A hagyományos krí­mi találkozókon pártjaink vezetői sokoldalúan megvitatják a szov­jet—magyar kapcsolatok fejlődé­sének fontosább kérdéseit, és ki­cserélik nézeteiket a kor idősze­rű problémáiról. Továbbra is szükséges testvérpártjaink és szo­cialista országaink egységének és együttműködésének megszilárdí­tása, amit az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongresszusa egy­aránt aláhúzott Az elmúlt húsz évben kiszéle­sedett a testvérmegyéink közötti kapcsolat. A krími terület és Bács-Kiskun minden kommu­nistája, dolgozója odaadással erő­síti a további barátságot, tökéle­tesíti az együttműködést a szov­jet és a magyar nép érdekeinek alapján. Az eddigi eredmények megőrzésével továbbra is mód lesz a kölcsönös tapasztalatcse­rékre a pártvezetésről, a népgaz­daságról, a pártszervezeti életről, az ideológiai munkáról, a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusainak, fontosabb köz­ponti bizottsági üléseinek hatá­rozatairól, illetve azok végrehaj­tásáról. Mindkét részről figyel­met fordítanak a nevezetes törté­nelmi eseményekre, évfordulók­ra. Tematikus konferenciákat, ta­lálkozókat készítenek elő a tár­sadalmi-politikai és gazdasági élet fontos kérdéseiről. Lehetővé teszik, hogy közvetlen kapcsolat kösse össze a területi szerveket, munkátfkollektívákat a termelési tervek sikeres végrehajtása, a szocialista vállalások, tapasztala­tok átvétele és meghonosítása ér­dekében. Még közelebb hozzák egymáshoz a szovjet és a magyar nép kulturális, művészeti ered­ményeit. Bács-Kiskunban és a Krímben kétévente munkaprogramot dol­goznak ki a párt-, tanácsi, szak­szervezeti, KISZ-delegációk, elő­adók, propagandisták, újságírók és az SZMBT—MSZBT-aktivisták kölcsönös látogatásaira, az idő­szerű kérdések tanulmányozásá­ra. Eszerint szervezik a területi szervek képviselőinek, a gazda­sági és kulturális szakemberek­nek, a testvérvállalatok kiemel­kedő dolgozóinak a találkozóit, amelyek a tapasztalatok kölcsö­nös átadásait is magukban fog­lalják. S ugyancsak ilyen módon utaznak egymáshoz a speciális turistacsoportok, sportolók, mű­vészeti együttesek, táboroznak az iskolások, úttörők. Ötévente pedig megrendezik a Szovjet-Krím nap­jait Bács-Kiskun megyében, il­letve a Bács-Kiskun megyei na­pokat Krímben. Az aláírás dátuma: 1981. augusztus 25. Ami eddig a kéz­fogásig történt a Duna—Tisza közi megye és a fekete-tengeri félsziget testvéri kapcsolatában, jó alapot szolgáltat a továbbiak­nak. Minden második évben részletekbe menő munkaprogra­mok fogják át a kölcsönös tanul- mányutakat, tapasztalatcseréket. Ilyen lépcsőfokok vezetnek a tá- gabb időszakra szóló elképzelé­sek megvalósításához. n. r. Az ügyfél széke, ayagy a korszerű ' államigazgatás kísérlete Kiskőrösön egyenrangú az ügyfél és az ügyintéző. Mondhatnám úgy is: partner. Elméletben, gyakor­latban egyaránt. Szemléletesen bizonyítja ezt a szék is, az ügyintézőé és az ügyfélé. Mert, hogy szavamat ne feledjem, az ügyfélnek is dukál szí­ves szó. s „foglaljon helyet” buzdítás. Nos, ez a szék hajszálpontosan ugyanakkora az ügyfél és az ügyintéző oldalán is. Ez az ülőalkalmatosság fél­úton van á fotel és a szék között, azaz kényel­mes. Jólesik benne az ülés. Ezt a széket — vagyis hát mindet —, a kiskőrösi tanács ügyfélszolgálati irodájában, hajlamos va­gyok a korszerű ügyintézés jelképének tekinteni. Amiképpen ugyanis a tartalom és forma tökéle­tes, funkcionális egysége egy kényelmes szék, ak­ként egységes a gyors, határozott, jogszabályt és állampolgári érdeket szem előtt tartó ügyintézés­nek a megye legfiatalabb városa ügyfélszolgálati irodájának munkája. Az ország első burgonyafeldolgozó üzeme A Szenitlőrinci Állami Gazda­ság földjein megkezdődött a bur­gonya betakarítása. Az új ter­mést már a gazdaság vajszlói bur- gonyapehely-üzemeben dolgoz­zák fel. Az ormánsági nagyköz­ségben épül ugyanis az ország első burgonyaifeldolgozó üzeme. Költsége csaknem 180 millió fo­rint és túlnyomórészt saját erőből hozta létre a gazdaság. A Hollandiából importált gépi berendezések többsége már a helyszínen van. A tavasszal in­dult beruházás oly gyors ütem­ben halad, hogy az év végén már sor kerülhet a próbaüzemelésre. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövő év elején, megindul az üzemsze­rű termelés. A kenyérgyárak, valamint a konzerv- és hűtőipar számára szükséges feldolgozott burgonyát jelenleg külföldről szerezzük be, mégpedig meglehetősen drágán. A vajszlói üzem évi kétezer ton­na burgonypelyhet gyárt majd, a többi között a kedvelt krumplis kenyér alapanyagát is. Előrelátha­tóan teljes egészében ki tudja elégíteni a hazai igényeket és ez­által megszűnik az import. (MTI) Az őszi forgaloi Általában az év második fele a nehezebb a közlekedés és a szál­lítás dolgozóinak. Még csúcsfor­galom van a személyszállításban, ugyanakkor egyre több a szállítás­ra váró áru, s tetemes mennyisé­gű, zömében gyorsan romló me­zőgazdasági .terméket kell mi­előbb rendeltetési helyére juttat­ni. Fokozza az év hátralevő fel­adatait, hogy az idén is számolni kell az év végi exportszállítási dömpinggel. Az év első felén túl a közleke­dés és a szállítás helyzetét rövi­den úgy lehet értékelni, hogy szállítási okból a népgazdaság egyik ágában, sem csökkent a ter­melés, a közlekedési alágazatok — a fuvaroztatókkal együttmű­ködve — maradéktalanul teljesí­tették szállítási feladataikat. Most, az őszi forgalom előtt az a cél, hogy az éves szállítási fel­adatainkat maradéktalanul telje­sítsük. A vasúti szállításban szá­molni kell azzal, hogy az igények kielégítése — helyenként és időn­ként — a vasút erejének maxi­mális latbavetését teszi szükséges­sé. 'Ezt is figyelembe véve időben kell lebonyolítani az exporttal — ezen belül főként a tőkés export­tal —, a gyorsan romló árukkal — élelmiszerekkel —, a tavalyi­hoz képest várhatóan nagyobb cukorrépa-forgalommal, a tüzelő­anyagokkal — szénnel, tűzifával — kapcsolatos szállításokat. Ugyanakkor a népgazdaság egyéb területein is zavartalannak kell lenni a szállításoknak. Az elmúlt években az év utolsó hónapjaira — a Külkereskedelmi Minisztériummal együttműködve külön szállítási terv készült, amely tíznapos .bontásiban tartal­mazta az elszállításra váró áruk mennyiségét és a viszonylatokat. Ez a módszer az idén is segíthe­ti az igények rendszerezését, a külkereskedelmi szállításokban az év utolsó napjaiban gyakorta ta­pasztalható torlódások elkerülé­sét. A VOLÁiN-tól elsősorban azt várjuk, hogy a zöldség—gyümölcs­forgalom, a lakossági igények ki­elégítése, a vasútállomási forga­lom zavartalan lebonyolításában nyújtson segítséget. A vasútállo­mási forgalomban — a fel- és el- fuvar ozásokhoz — általában na­pi 1500—1800 tehergépkocsira van szükség. Igen fontos, hogy a VOLÁN annyi tehergépkocsi munkáját — szoros együttműkö­désben a vasúttal — pontosan megszervezze. A MAHART sokat tehet főként a Duna menti területek szállítási igényeinek a kielégítése terén, de a tiszai víziút hasznosítására is van lehetőség. Az áruszállítások zavartalan le­bonyolítása érdekében továbbra is számítunk a megyei szervek, a megyei szállítási bizottságok ak­tív közreműködésére. Sokrétű feladataik közül rendkívül fontos, hogy a fáradságos munkával megtermelt nagy értékű mezőgaz­dasági terményeket mindenütt időben elszállítsák. Ezért — szo­ros együttműködésben az érdekelt mezőgazdasági szervekkel — kéz­ben kell tartaniuk a zöldség— gyümölcs-forgalommal, az egyéb mezőgazdasági terményekkel kapcsolatos közúti szállításokat, ha szükséges a tehergépkocsik megfelelő csoportosításával kell biztosítani a "yors szállítást. Ugyanilyen fontos a vasúti fuva­rozások fokozott figyelemmel kí­sérése is. Különösen nagy a je­lentősége a hétvégi, vasárnapi, munkaszüneti napi be- és kira­kások növelésének. A Központi Szállítási Tanács Titkársága — a MÁV-val együtt — az ősszel ra­kodási versenyt indít a hét végi munka ösztönzése érdekében. Azt várjuk a megyei szállítási bizott­ságoktól, hogy segítsenek ezen a téren, adott esetben az érdekel­tekkel együtt vizsgálják meg a hét végi rakodási helyzet javítá­sának lehetőségeit. Az idei őszi forgalom jelentősé­gét az ötnapos munkahét beveze­tésének megkezdése hangsúlyoz­za. Már most nagymértékű egye­netlenség tapasztalható a vasúti szállításokban. Átlagos munkana­pon a vasúti hálózaton a kocsi- megrakások száma 10 500, szom­baton már csak 8500, míg a va­sárnapokon 5500—6000 körül mo­zog. Ha figyelembe vesszük, hogy hétfőn mindig tetemes kirakatlan maradvány — 3—4000 kocsi — van a hálózaton, különösebb szak­értelem nélkül is érzékelhető, mennyire nehéz ellensúlyozni a szállítókapacitás egyenetlen ki­használásából adódó nehézsége­ket. Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a fuvaroztatók és a fuvaro­zó vállalatok, valamint a megyei szállítási bizottságok együttmű­ködjenek. Mint a terület gazdá­jának, a megyei szállítási bizott­ságnak rendkívül alaposan kell ismernie a szállítási helyzetet, mert csak így tud gyorsan in­tézkedni. Az őszi hónapokban rendszeres ügyeletet tart a Tárcaközi Ope­ratív Bizottság és a Mezőgazda- sági Szállítási Operatív Bizott­ság. Előbbi a vasúti szállításokat kíséri figyelemmel, utóbbi pedig a közúti zöldség—gyümölcs-for­galom zavartalanságára ügyel. A megyei szállítási bizottságoknak pfedig fontos feladata, hogy jelez­zék, ha fennakadás lépne fel a szállításokban. Az áruszállítási helyzet jelen­leg általában kiegyensúlyozott. Arra kell törekedni, hogy ilyen legyen az egész őszi időszakban. Ennek érdekében minden rendel­kezésre álló erőforrást mozgósí­tani kell, számolva azzal is, hogy ősszel az időjárási körülmények is zavarhatják, nehezíthetik a munkát. Takács Béla a Központi Szállítási Tanács titkára Az elvi megalapozás... A Magyar Szocialista Munkás­párt legutóbbi kongresszusának határozatában szerepel a követ­kező mondat: „Egyszerűsítsük és gyorsítsuk az ügyintézést; az ál­lampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével szélesítsük tö­megkapcsolatainkat.” A szűkszavú útmutatást a vá­rosi pártértekezlet némiképp ki­bővítette. „Az 'államigazgatási munka korszerűsítésében — húz­ták alá — az eddig elért eredmé­nyekre alapozva törekedjenek az ügyintézés egyszerűsítésére.” Az ügyfélszolgálati iroda mű­ködési szabályzata ennél is kon­krétabb. „Elsőrendű követelmény — hangsúlyozza — a modern technika és tudomány adta lehe­tőségek, a rendelkezésre álló munkaerő jobb kihasználása, az ügyintézés gyorsítása — az ál­lampolgárok igényeinek fokozot­tabb kielégítése.” Ennek érdekében a végrehajtó bizottság létrehozza az ügyfél- szolgálati irodát. ...és a megvalósítás Kapóra jött a tanácsháza felú­jítása. A tatarozással egyidőben a földszinten kialakították az iro­dát. Az olvasó ne íróasztalokkal telizsúfolt, sötét, barátságtalan termet képzeljen maga elé. Ba­rátságos, rabicfallal emberi lép­tékűvé osztott helyiség az iroda, egy OTP-fiókhoz, postához ha­sonlít. Dr. Szentendrei István igazgatási osztályvezető irányítá­sa alatt húszán dolgoznak itt. A május 5-i hivatalos megnyitás óta kiderült: ez a húsz fős gárda a kiskőrösi tanácsháza adminiszt­rációs munkájának hatvan szá­zalékát végzi el. Hozzá kell ten­ni: összesen 52 fős a tanácsappa­rátus. ‘ — Mi változott május ötödi­kén? — kérdeztük dr. Szentend­rei Istvántól. — “''Hiszen iroda előtte is működött. — Tényleg volt iroda, két ügy­intézővel, A lehető leghagyomá­'0 A cikk elején szó esik a székekről. Dr. Gyarmati Károlynénak nem volt ideje kipróbálni rajtuk az ülést. Ügyét 15 másodperc alatt elintézte Szabó Jánosné. nyosabb feladatokat végezte: az azonnal intézhető ügyeket. Most itt van a teljes igazgatási osz­tály, itt a gyámügyi és a szabály­sértési előadó, a szooiáipolitikai ügyintéző; a teljes adócsoport. Az érdemi ügyintézők fele! — Ez a formai változás. És a tartalom? — Mindennél többet mond egy példa. Az adócsoport felderített egy fiatalkorút, aki engedély nél­kül fuvarozik. Az előadó körbe- kérdezte kollégáit, kiderült, hogy az illető anyja beteg, szociális segélyt kért, ráadásul gyámügyi gondok iis adódtak. A dolog egyik oldala, hogy az előadó az ügy teljes körű ismeretében dönt. Ez a szó nem itúlzás, a legtöbb ügy­intéző magasabb jogkört kapott. A másik oldal pedig az, hogy megismerte a helyzetet az adó­csoport, a szociálpolitikai és a gyámügyi előadó is. Mind a hár­man, mind a három körülmény­ről tudnak. Ez eddig majdnem elképzelhetetlen volt, hadd ne soroljam miért. Tizenöt perc... — Ügyfélszolgálati irodáról van szó. Lesz-e szolgáltatásuk? — Egyik tervünk a jogi tanács­adó csoport létrehozása, munka­társai a jogsegélyszolgálattal tart­ják a kapcsolatot, lesz szórólap, propaganda, felvilágosítás. A másik — és ez már nem terv — az építési tanácsadó szolgálat. Egy helyen mindent, ezt írhat­nánk az ajtaja fölé. Hol van te­lek és mennyiért, van-e hitel, milyen feltételekkel — ezekre az alapvető kérdésekre azonnal vá­laszolunk. Szeretnénk korszerű csoportos családi házakat építő közösségeket összehozni. Dr. Oláh Pál, Kiskőrös város Tanácsának elnöke: — Az építési tanácsadó szol­gálat terveink szerint megszün­teti a lakásépítés fehér foltjait. Egyik része a dolognak például a gépkölcsönzési lehetőségek ki­derítése és propagálása. Másik pedig az ügyintézés korszerűsíté­se. Korábban több hetet vett igénybe az építési engedély ki­adása. Most, ha típustervről van szó, elviben akár tizenöt perc alatt is elintézhető. Szeretnénk felhasználni a szolgáltatást a vá­ros arculatának alakítására is: típustervek alapján típusházak építésével, a telekellátást az OTP-vel közösen megoldva. ...és tizenöt másodperc Az ügyfélszolgálati iroda mun­katársai számára pályázatot hir­detett a városi tanács. A téma az ügyintézés egyszerűsítése — a ta­nácselnök szerint ebben van a legnagyobb tartalék. A pályázat­tól függetlenül kéthavonta össze­ülnek az érintettek, megbeszélik mit lehet, mit kell másként csi­nálni. December 31-e után pedig értékelik a pályázatokat. A dí­jakból is érzékelhető, hogy érde­mes komolyan venni a lehetősé­get: 5000 forintot nyelhet az első, hármat a második, ezret a har­madik. Addig is hadd meséljek egy példát, ami azt a helyzetet mu­tatja be, ami a pályázat alapját jelenti. A történet két szereplős: egyik Szabó Jánosné ügyintéző, másik dr. Gyarmati Károlyné ügyfél. Az ügy: házszámváltozás beje­lentése. _ Elintézési ideje: 15 má­sodperc! Alacsonyra szabták a szintidőt Kiskőrösön. Vagy, talán jellem­zőbb sporthasonlattal élve: ma­gasra tették a mércét. Alig hiszem, hogy levernék... Ballal József Akik a zsebpénzért is megdolgoznak Ezen a nyáron is jó néhány ál­talános iskolás kóstolgatta már a munka ízét, ha csak egy-két hé­tig is. Megtudták, milyen érzés pénzt keresni, a saját forintjukat költeni erre-arra. Közülünk muta­tunk be néhányat: A Én zöldséget, gyümölcsöt árulok — meséli Csornai Zsolt. — igaz, még csak 11 éves leszek, de rám merték bízni a szüleim. Ok hordják nekem a telkünkről az árut. Sokan vásárol­nak tőlem, de azt nem szeretem, ha alkudni akarnak. Ügy csinálom, mint a nagyok: van zacskóm, mérlegem, minden, ami kell. Még nyitvatartá- som is van: holnap például 6—19 óráig leszek nyitva. Nem tudom még, meny­nyi pénzt tudunk összeszedni, de én szeretnék egy biciklit. • • Néni! és tessék még odaírni, hogy a kecske­méti Czollner téri isibe járok! # A 15 éves Balogh Gábor Kecske­méten, a Technika Háza előtt szedi be a parkoló járművek díjét. A be­vétel 20 százaléka kerül a zsebébe. Ennek a pénznek egy részét a motor­ja emészti fel benzin formájában, a többiből ruházkodik. (Tóth Sándor felvételei) rffí mii —m g A Kalocsá­ról Bátyára ve­zető út mellett kuporog az eser­nyő alatt a 12 éves Tóth Rózsa és a 11 éves Ba­log Edit. A szak- mári lányok még zuhogó esőben is számlálják a for­galmat. Egy hé­ten át napi 12 órában strigu­lázzák a jármü­veket. V

Next

/
Thumbnails
Contents