Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1081. augusztus 27. TUDOMÁNY—TECHNIKA Az elektromosság és a méhek Egyre több élőlényről derül ki, (hogy élénken reagál elektromos és mágneses erőtér változására. A termeszek teljesen meg zavarodnak a mágneses hatásokról, a vándormadaraik a mágneses „jelek” alapján tájékozódnak, egyes halfajok mágneses hatásokra „figyelve” változtatják a helyüket. A méhek a magasfeszültségű villamos erőtér hatására olyan agresszívekké válnak, hogy kárt tesznek saját társaikban is. Korszerű vadgazdálkodás A vadászatnak mint sportnak, szórakozásnak, kikapcsolódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, közvetve érzékelhető, pénzben nehezen kifejezhető. Nem mérhető objektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértéke sem. Szorosan hozzátartoznak az erdő és a mező életközösségéhez, nélkülöz, hetetlen elemei az ember természetes környezetének. A vaddal való találkozás vagy a vad jelenlétének csak egyszerű sejtése élményt, titkolhatatlan izgalmat je- ,lent nemcsak a vadászoknak hanem minden természetszerető ember számára is. Az iramló szarvas vagy őz harmonikus lendületes mozgása, a ragadozó madarak merész ívelése egyaránt gyönyörködtető gyermeknek, felnőttnek. A kutatók tudományos alapon vizsgálják a vad és környezete közötti ökológiai kapcsolatokat. A vad természetes táplálékát képező lágy szárú fák és növények, növényrészek mennyiségével, és az ezek j vegyelemzéséből nyert ás- ványlanyag-összetétellel jellem, zétt viszonyok alapján vadeltartó képességi fokokat, osztályokat állítottak fel. Vizsgálják a terület meteorológiai adatait, főleg a napsütéses órák számát, a területek zavartságát, a vadfajok populációinak az értékét. Ezen adatok alapján dolgozzák ki a táji vadgazdálkodást Meghatározzák a nagyvadfajok állományainak optimális ivararányát, korösszetételét és a selejtezési irányelveket. A mezőgazdasági vadkár oka elsősorban a túlszaporodott nagy• A lágyszárú és fás növényzet az őz és a szarvas legfőbb tápláléka. vadállomány. Ennek megfelelően, ha szükséges, mérséklik a nagyvadállomány mennyiségét a minőség egyidejű javítása mellett. Ez az állománycsökkentés nálunk mindenekelőtt a legjelentősebb kárt okozó két fajnál, a szarvasnál és a vaddisznónál alapvető feladat. Az állományszabályozás — ha minőségjavulással jár együtt — kedvezően befolyásolja a vadgazdálkodás eredményét. A fehér törpétől a „fekete lyuk“-ig A csillagászat az utóbbi években fontos felfedezéseket tett. Ma már a. csillagászok és fizikusok kísérletileg tanulmányozzák azokat a folyamatokat, amelyek a haldokló csillagok — a neutroncsillagok és valószínűleg a fekete lyukak — környezetében játszódnak le. A csillagok nem örök életűek: születnek, élnek és elpusztulnak. A csillagképződés után a csillag addig él, amíg ki nem merül magenergiaforrása. A csillag élettartama nagymértékben függ a tömegétől. A mi galaktikánk kb. 10 milliárd éves. Itt nagy tömegű és nagy fényű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő. Mérések bizonyítják, hogy galaktikánkban eddig több milliárd csillag „halt meg”, de nyomtalanul mégsem tűnt el. Az energiájuk utolsó tartalékait felhasználó csillagok ösz- szezsugorodnak, tömegük rendkívül sűrűvé válik. Az ilyen haldokló csillagokat fehér törpéknek nevezték el. A további zsugorodás folyamán, ha a fehér törpe átmérője elérte a kb- 10 kilométert, már neutroncsillagnak kezdik nevezni a csillagászok. A csillag haldoklásának utolsó szakaszában a zsugorodás tovább gyorsul, és amikor eléri a gravitációs átmérőt,'„.fekete lyuk lesz belőle. C sak látszatra nem vagyok hűséges típus. Mentségemül a fiatalságomat hozhatom fel. A szakmát a sütőiparnál tanultam, onnan két hónap után átjöttem ide. Másfél- évig bírtam a tizenkétórázást, aztán mint szilaj csikó, aki kitört a karámból, továbbléptem a bútorgyárba. Egy évig tartott mindösz- sze a kiruccanás, számomra mégis tanulságos volt. Ha az ember egy szakmát megtanul, akkor maradjon nyugton. Ne próbáljon holmi vé\t, vagy valós előnyökért változtatni rajt Két év óta újra itt dolgozom. Hazudnék, ha nem esne nehezemre az esetenkénti éjszakai tizenkét óra, de hát ez a munkánkkal jár... A pékek régen is korán keltek, hajnal 2—3 órakor- Mi ezt most megtoldjuk némiképp. A dagasztó este hatkor kezd. Hétre jövünk mi, hárman. Ha kész a tészta, táblázunk. Kiszakítjuk, formázzuk, szakajtóba rakjuk. Napjában 60—70 mázsát. Egy-egy sütéshez háromnegyed órát dolgozunk keményen. Aztán a vetés következik, lapáton a tészta, s már surran is a helyére. Ez újabb 45 perc., A hőségben ínszaggató munka. A kenyér 50 perc alatt megsül. Mi- re végzünk a táblázással, kezdhetjük az egészet elölről. Nem panasznak szánom, de mire a 70 mázsát kisütjük, jó is, hogy itt a reggel. Kecskemét városának negyedrészén a mi kenyerünket • A város egynegyedén a mi kenyerünket eszik, (Tóth Sándor felvétele) eszik. Ügy mondják: minősége, íze jobb, mint az átlagos. Hogy titka van-e? Mondja már meg, melyik szakmának nincsen fortélya? Miért ne lenne a miénk, nek, amelyik néhány évezredre tekint vissza. Nálunk nagyon fontos a közhasznú, de nem szerencsés szóval mondott alapanyag —, a liszt. Ha az nem megfelelői nincs az a pék a világon, aki hibátlan kenyeret tudna sütni. Itta Magyar—Szovjetben szerencsénk van. Ha kinéz az ablakon, ott a gabonasiló. Nem tetszik a liszt minősége? Szólunk a molnárnak, öreg ebből többet ne keverjél, próbáljunk másikat. Néhány utasítás, s máris egészen más minőségű, tulajdonságú búzát őrölnek a malmok. Mert malmunk is van. Mi - a liszt minősége miatt nem panaszkodhatunk. Ha valahol hiba csúszik a munkánkba, magunkat okolhatjuk érte. A hagyományos rendszer sok kézi munkát igényel- Éppen ezért sokkal jobban követni tudjuk a tészta útját. Nem kell nekünk sikértartalom-vizsgálat, sütőipari értékmeghatározás, a tészta „beszél” mindenről. Ha nem szakad, erős sikérváza van. Érett, lyukacsos, olyan mint egy ementáli sajt, akkor már csak a sütésre kell figyelni. Persze, millió lehetőség nyílik arra, hogy tönkretegyük a mindennapit —, ha^nem figyelnénk. Óvjuk, hogy ne fázzon a tészta. A hideg vízzel is csínján kell bánni. Apró fogások ezek, felsorolni is nehéz, de valahol itt a titka a kalácsminőségű kenyérnek... Hát persze, hogy gyönyörű látvány a sorban pihenő, pirosodó, friss kenyér. Munkánk eredménye. Ha reggel végignézünk a kenyérrel rakott kocsikon, tán még a fáradtság is múlik. Azt hiszem higgadtam valamit az elmúlt néhány évben. Huszonhét éves vagyok, nősülésre nem gondolok, jól elvan a család a szeleifalui házban. Ha szabad időm van, rockzenét hallgatok. Kemény rockot. Pink Floyd, Edda, Quint. Olvasni is csak olyan könyvet szeretek, amelyik kevésbé késztet gondolkodásra. Rejtőtől a Szőke ciklon. Könnyű, szellemes, humoros. Hogy elégedett vagyok-e? Miért ne lennék az? Az 5—6 ezer forintot havonta megkeresem, a bútorgyári kiruccanás ráébresztett arra, hogy szeretem a szakmát, úgy gondolom, a munkatársaimmal is jól kijövök. Kell ennél több?... (Elmondta Pusztai Mátyás, pék, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzemében, az alkotmány ünnepét követő hétfő dél- előttön.) Szabó Pál Miklós ÉRDEKES, TANULSÁGOS Szigetország 344 négyzetkilométeren Dr. Hodossi Sándor új tankönyveiről szerettem volna írni, de hiába ikerestem munkahelyén. Ritkán adódik, hogy öt kötet elkészítésével bízzanak meg valakit egyszerre. — Elutazott — közölte munkatársa a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Mivel sürgetett az ügy, .megkérdeztem: — Telefonon elérhető? — Körülményesen, Grenadá- ban van, több ezer kilométerre. Tudtommal 'hazánk és Grenada között nincs távbeszélő-összeköttetés. — Eszem ágamban sincs fölhívni, noha a kecskeméti telefon ántivilágában Párizs, Berlin, Madrid, gyakran előbb c>. bejött mint a szomszédos hivatal,' de azért hadd jegyezzem meg, hogy nincs annyira' messze ez a spanyol város, mint azt sejteti. — Ki beszél városról. Nem Granadáról beszélek: Grenada a világ egyik legfiatalabb állama. Ha többet akar tudni róla, keresse meg Hodossi kollégát, 'hazatérte után. Megfogadtam tanácsát. A magyar mezőgazdasági tudományt eddig négy földrészen sikeresen képviselő szakember számára sem volt egyszerű feladat a Tesco-tól kapott megbízatás teljesítése. — A 340 .négyzetkilométernyi parányi szigetországba Kubán keresztül utaztam. - Havannából kis gépen repültem a Venezuela partjaitól mintegy 160 kilométerre elterülő, eléggé kedvezőtlen termőhelyi adottságú, hét esztendeje független államba. Most építik nagyobb gépek fogadására is alkalmas repülőterét. A 240 ezer lakos többsége tá- mozgatja az államot irányító, an- tdimperialista jellegű kormányzatot. — Milyen nyelven beszélnek a grenadaiak? — Patoa nyelven. Ez az angolnak és afrikai nyelvjárásoknak különös keveréke. A gyarmatosítók ugyanis az elpusztított őslakosság helyébe Afrikából szállítottak rabszolgákat. Az át- hurcoltak, sokáig őrizték . szülőföldjük k^vafi^Ä'elyeket az angol uralom alatt beépítették a hódítók nyelvének szerkezetébe. A szomszédos államokban is nehezen értik sajátos keverék- beszédüket. A tanultak természetesen az irodalmi angolt használják. —Mit végzett? — Azt hiszem sikerrel jártam. Azt javasoltam, hogy értékesebb növényeket termesszenek kevés földjükön. A hibridekért, a zöldségfélékért kapott pénzből beszerezhetik élelmiszer-szükségletüket. Szó van egy hal-, kacsa- és zöldségtermesztő közös vállalkozás, meg egy mintafarm létesítéséről. Egységes mezőgazdasági irányítás hiányában időbe telik, amíg a tervek megvalósulnak, de nagyon komolyan foglalkoztak a kidolgozott elgondolásokkal. Granadában is találhatók a írni állami gazdaságainkhoz hasonló szervezetek, szövetkezetek és magánbirtok. — Nem először járt a Karib- tenger térségében. Hazánk és a korábbi szocialista nézeteket valló jamaicai kormány közötti jó együttműködés eredményeként sok ifjú mezőgazdászuk tanulmányozta a magyar szövetkezeteket, ismerkedett a korszerű módszerekkel. Félő, hogy az ottani kormányválság miatt megszakadnak a szépen alakuló kapcsolatok. — Az , aggodalpm nem .alaptalan^ de aát gondolom, Hogy a politikai nézetkülönbségek ellenére szükségük van a magyar agrártapasztalatokra. Továbbra is hivatalban maradt az a magyar származású államtitkár, aki a kölcsönösen előnyös együttműködés egyik kezdeményezője volt. Szakembereik képzésén kívül közös vállalatokkal is — remélem — újra jelen leszünk a távoli ország gazdasági életében. Hiszen nem múlhat el nyomtalanul, amit az itt tanuló agrármérnökeik láttak, tapasztaltak. — Hova utazik legközelebb? — Talán ismét az amerikai földrészre. Heltai Nándor A Balaton védelmét szolgáló víztisztító műszaki próbái Marcaliban, a Volán 13. számú Vállalata üzemegységében új szennyvíztisztító telep műszaki próbája kezdődött. A tízmillió forint értékű rendszer építéséhez az elmúlt év végén fogtak hozzá, s az határidőre készült el. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgépek tanszéke tanári karának szabádalipa alapján készült víztisztítónak olyan szűrőkonténere van, amely egyaránt felfogja a mechanikai és az olajszennyezést, s a vizet újra felhasználhatóvá teszi. Marcali városa tizéhőt kilométerre fekszik a Balatontól, így az új berendezés a tó vízvédelmét is szolgálja. Ugyancsak a balatoni környezetvédelmet segíti az a tisztítómű, amelynek építése most kezdődött a Volán 13. számú Vállalatának siófoki bázisán. Ez a jövő év közepén lép üzembe. Megvalósulásával a Volán 13. sz. Vállalat valamennyi műszaki üzemében eleget tesznek a környezetvédelem előírásainak. A tanyák sorsa ményeókkel igazolták létüket, nyilvánvalóvá tették, hogy belátA MÄLNABOKROK veszélyeztetik a Kovács-tanya biztonságát. Mert a szemek lehetnek bármilyen édesek, a helyi tsz-elnök szájában (mindig megsavany ódnak. Hogyne, hiszen tanyán, a | nagyüzemi táblásítást akadályozó területen érnek. Pedig Kovács János a tsz dolgozója, otthon hizlalt állatait a gazdaság segítségével értékesíti, mégsem jár az elnök kedvében. Nem hagyja el az apjától örökölt kéthektárnyi földet, a gémeskutat, az eperfákat, a málnást. A tsz hiába ígér házhelyet, kőművesbrigádot, Kovács János ragaszkodik a családi ereklyeként őrzött nádíedeles épülethez. Az eperfa termésével disznót, csirkét 'hizlal, kukoricáért sem fizet, zöldség mindig akad a veteményesben. Hiába akar a tsz összefüggő rozstáblát, a Kovács-portát nem tolhatja arrébb. Ehhez kevés az elnök ereje. Hatásköre legfeljebb a „nem” kimondásáig terjed. Ezt felelte, amikor a tanácstitkár megkérdezte: támogatja-e a tanyák villamosítását. A tsz elnöke modernizálni szeretné gazdaságát, új növényi kultúrát meghonosítani, nagy teljesítményű, szedő-, arató-cséplő gépeket beszerezni. A tanyák viszont szögesdrótként akadályozzák a táblásítást. A kis háztájikat, az ósdi épületeket kerülgetni kell. Hiába a modern technika:. a hétméríöldes csizmában csak araszolni lehet. Az elnök a haladás érdekében sürgetné a buldózereket. Hasonlóképpen érvelnek a tanyát érzelmileg ellenzők. Lakatos Vince nagysikerű dokumentumfilmje, a Naplemente ezelőtt négy esztendeje szinte sokkolta a tévénézőket. A magára hagyott idős emberekért, a petróleumlámpa világosságáért, a Biblia igazságáért, a magatehetetlenség látványáért sokan nem a múltat, nem a kisparaszti élethez való ragaszkodást, hanem a szórványtelepüléseket okolták. Kialakult az a szerencsétlen helyzet, hogy amíg Bács-Kiskun megyében a helyi tanács, a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a szocialista brigádok társadalmi összefogást hirdettek a tanyán élő idősek megsegítéséért, addig a pillanatnyi hangulatuknak engedelmeskédők a tanyák ellen fordultak. Mentségükre szóljon, a tanyák értékét, gazdasági jelentőségét hazánkban sokáig a széljárás szerint mérték. A múlt század közepén például a hatóságok erővel tartották a falvakban az embereket. Tanyát venni, önállóan gazdálkodni csak a paragrafusok és a zsandárok kijátszásával lehetett. A legelőfeltöréssel, szőlőtelepítéssel megkezdődött a kiköltözés. A falvakat elhagyó új honfoglalók még nem érezték hátrányosnak szociális, egészségügyi, kulturális ellátásukat: a 'betegbiztosítást, a színházat, az anyagi biztonságot nemcsak a tanyai agrárproletariátus hiányolta. Ám a kormánykörök úgy tettek, mintha a tudatlanság, a nyomor kizárólagosan a tanyák jussa lenne. A FELSZABADULÁSKOR egykori cselédek, napszámosok, summások jutottak földhöz. Többségük az új birtokon építtetett házat. Amikor kiderült, hogy a kisparcellák akadályozzák a nagyüzemi termelést, a hatóságok igyekeztek a szétszórtan élőket összeköltöztetni. Kialakultak a leendő községek magjai, a tanya- központok. Benépesülésüket a fotóriporterek és festők is segítették. Nem ábrázoltak magányos épületet, gémeskutat, de megörökítették a beköltözést, a hidro- glóbuszt, a beláthatatlan kukoricást. A tanyaközpontok pedig fejlődtek. Amikor egymásba értek a házak, elkészült a bekötőút, vegyesbolt nyílt, aztán két tantermes iskola (egy osztály az alsó, egy a felső tagozatnak), az orvos is meglátogatta a helyieket Később könyvtár létesült: hétköznap olvasnivalót kölcsönzött, szombatonként táncmulatságnak adott otthont. Néhány év múlva a helyi tsz irodát építtetett, az üzlethálózat bővült, a könyvtárból kultúrház, a tanyaközpontból falu lett. Ezekben az időkiben új tanyák létesítéséről vagy a meglevők támogatásáról nem illett beszélni. A HATVANAS években kiderült: nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. Azt, hogy a magányos település a nagyüzemi gazdálkodás nehezítője — továbbra sem tagadta senki. Kiderült viszont,/ hogy ez a betyár nemcsak elvesz, de ad is: szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget, kapirgáló tyúkokait, hízott’ libákat, évszázados hagyományok szerint legeltetett állatokat. Sőt, munkára fogja a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan földeket is. Nem véletlen, hogy a tehetősebb egyéni gazdálkodókat évente 60—80 ezer forintnyi jövedelemhez juttatja. A tanyák, miután gazdasági eredhető időn belül települési formaként sem szűnnek meg. Amíg néhányan a lerombolással fenyegetőzőket csitítják, addig mások attól félnek, hogy a jelentős tanácsi segítséggel: útépítéssel, villamosítással állandósul a tanyavilág. Szerintük a modern, televízióval, mosógéppel ellátott lakást nehezebb elhagyni, mint a petróleumlámpát. Amit mondanak, igaz, mégsem hihető, hogy a Teáliis vágyaik valóra válása a régi településviszonyok konzerválását jelentené. Az ember nyugtalan lény: 'ha egy célt elért, újabbakat tűz maga elé. Az igények kielégítése is újabb igényeket szül — főleg a tanyai fiatalokban. Az ő többségük (otthoni körülményeiktől függetlenül) vágyik egy közeli faluba vagy városba. Már csak azért is, mert minden fejlődés ellenére napjainkban a tanyákra nem a modem életvitel a jellemző. A villamosítás, 'az útépítés csak az egymáshoz közeli 'épületeknél kifizetődő. Ezért kellene egyre több tanyaközpont. Ide elérhetne á villamos vezeték, ide érkezhetnének a mozgó élelmiszerboltok, itt lehetne gyermekfelügyeletet kialakítani, itt állnának meg a távolsági autóbuszok, és ami nem utolsó szempont, itt lehetne közösségben élni. öt éve országos felmérés készült a tanyaépületekről, lakói foglalkozási szerkezetéről, jövedelemforrásáról, életkörülményeiről. Az adatok összegzését egy rendelet követte. Ezentúl a tartósan fennmaradó tanyás területekre korlátozott számú építési engedély adható. A körzet életképességét a helyi tanácsok hivatottak eldönteni. A megyékben — Szabolcs-Szatmár kivételével — mégsem tülekedtek építési engedélyekért. Ügy vélték, nem jó, ha az emberek pénzüket tanyai házra költik, mert ezzel egy későbbi kulturáltabb otthontól fosztják meg magukat. HOGY MI LESZ a tanyák sorsa? A gazdasági számítások és társadalmi mérlegelések döntik el ezután is, hogy a fennmaradás és a megszűnés között mire érdemes szavazni. De napjainkban mégsem a szórványtelepülések, hanem az ottani emberek sorsa az izgalmasabb. A fiatalok vagy középkorúak jól, vagy rosszul, de megélnek. Es az idősek? Az Alföldön a már említett társadalmi kezdeményezésben bővítették a szociális otthonokat, napközit létesítettek a tanyasi öregeknek vagy felújították házaikat. Mindez azonban csak csepp a tengerben. Az ország tanyáin több idős, magatehetetlen ember él, mint amennyi élvezheti a társadalom segítségét. Ezért ha nem is mondunk nemet a tanyákra, a mindenkori erőhöz mérten támogatni kell a faluba költözésüket. Nem a mai tanyai öregek gondjainak megoldásáért — ezzel nagyrészt elkéstünk. Viszont még sokat tehetünk a középkorúakért, a tizenöt-húsz év múlva segítséget (igénylőkért. Mindezek ellenére ne romboljuk le erőszakkal a magányos házakat. Lakóik elhelyezéséről, új házhelyekről úgysem tudnánk gondoskodni. Am az elhagyott épületekhez jöhet a buldózer, a parlagon maradt földek beolvadhatnak a helyi *tsz-ek, állami gazdaságok tábláiba. A megszűnő tanyát sirathatjuk. De újból benépesíteni már nem érdemes. Horváth Kálmán Éjszaka a forró kemencénél...
