Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

1981. augusztus 26. PETŐFI N£PE • 3 A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI XI. Értékesítés és vásárlás A lakásállomány bővítése mellett a jogos lakásigények kielégítését segítheti az indokolt lakáscserék megoldása is. Ugyanis a Yneglévő lakásállomány újraelosztásának támogatása enyhítené gondjainkat. Közismertek azok a nehézségek, amelyek az elmúlt évek során meg­merevítették a lakáshasználatot és szinte lehetetlenné tették az in­dokolt lakáscseréket is. Viszont nem vitatható, hogy e merevségek ugyanakkor a lakáspiacon is részben a nyerészkedést kívánták ki­zárni. . Tulajdonképpen már a hetvenes évek közepén megkezdődött az a jogi szabályozás, amely a személyi tulajdonú lakások indokolt cseré­jének elősegítését kívánta szolgálni. Az új jogszabályok e korábbi rendelkezéseket továbbfejlesztik és egyidejűleg szabályozzák az ál­lami támogatások elszámolásának rendjét is. Cserék ösztönzése Szocialista államunk a lakás­építés keretében már kezdettől fogva sokoldalú kedvezmények­kel segítette az alacsony jövedel­műeket és szociális körülmények miatt arra rászorulókat, hogy la­kásproblémájukat saját tehervál­lalásuk mellett megoldhassák. A kedvező kamatozású kölcsönök folyósítása, az eltartott családta­gok számához igazodó szociális kedvezmény mellett, az állami beruházásban létesült, tanácsi ér- tékesítésű lakásokat jelentős ár- kedvezménnyel vehették meg, míg az OTP-beruh*ázású lakások ímegvásárlásához, lakások felépí­téséhez állami támogatásként ■nagy összegű hozzájárulást kap­tak, s az új szabályozások szerint továbbra is kapnak. Ebbe a csoportba tartoznak az 1959-től értékesített szövetkezeti, majd az 1971-től épített tanácsi értékesítésű lakások, továbbá az ugyanezen időponttól az állami vállalatoknál dolgozó . munkások ■részére nyújtott állami támogatás­ival épített lakások. A lakáscsere-forgalom élénkí­tése, rugalmasabbá tétele és nem kevésbé a saját tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozásának feloldása céljából vált lehetővé az említett lakások forgalmi áron történő értékesítése. A munka nélküli jövedelem megakadályo­zása céljából viszont az állami támogatások elszámolását is sza­bályozták. Támogatások elszámolása Aki az állami támogatással vá- sárojt, vagy épített lakások kijjré- be tartozó tulajdonát 15 éyén net, lül első ízben értékesíti, az köte­les az állami támogatást vissza­fizetni. Ez a kötelezettség aján­dékozási szerződés esetében a megajándékozottat, életjáradéki szerződés esetén pedig a tartásra ■kötelezettet terheli. Ha viszont másik lakás meg­szerzése céljából csereszerződés­sel történik az elidegenítés, akkor az állami támogatást csak akkor kell visszafizetni, ha ezt az újabb lakást öt éven belül értékesítik. Számos feltétele van annak, hogy mikor nem kell az állami támogatást visszafizetni. ígv pél­dául a tanácsi értékesítési lakás újraelosztásra történő visszaadá­sa esetén, ha ilyen lakást tanácsi bérlakásra cserélik és annak a használatbavételi díjának három­szoros összege nagyobb, mint a visszafizetendő támogatás stb. ■Nem kell a támogatást visszafi­zetni akikor sem, ha a munkás­lakást az OTP útján az állam ja­vára értékesítik, továbbá ha az említett csoportba tartozó lakáso­kat a szabad forgalomban az OTP részére értékesítik és a lakás­igényt állami támogatás nélküli, magánlakás-építés, vagy -vásár­lás útján oldják meg. Tehát más feltételek érvénye­sek akikor, ha valaki a szabad forgalomban, vagy újraelosztásra történő visszaadással, vagy az OTP részére értékesíti a lakását. Szervezett akciók A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítési szándékát a koráb­bi rendelkezésektől eltérőleg már nem kell a tanácsnak bejelente­ni, de azok újraelosztásra bármi­kor felajánlhatók. A lakásügyi hatóság csak ak­kor köteles újraelosztásra vissza­venni a lakást, ha a tulajdonos lakásigényét tanácsi bérlakás ki­utalásával, vagy másik 'tanácsi értékesítésű lakásra történő ve- vőkijelöléssel meg tudja oldani, illetve ha a felajánló másik la­kásra nem tart igényt. Meghatározott feltételek mel­lett a szervezett akcióban épült, vagy vásárolt személyi tulajdon­ban levő lakásokat az OTP visz- szavásárolja az állam javára. Az ebben a formában értékesített lakásokat eladók a rendelet fel­tételei szerint bármely építési formában akkor vehetnek részt, ha a lakásépítést a munkáltató szervezi, vagy annak építéséhez az építési költség legalább tíz százalékának megfelelő támoga­tást nyújt és a telek tulajdon­vagy használati jogával rendel­keznek. Említettük már, hogy -koráb­ban nem volt olyan szabályozás, amely a személyi tulajdonú laká­sok vásárlásának az újraértékesí­tésének szervezett formát adott volna. Ez pedig azt eredményez­te, hogy akinek volt lakása, de az nem felelt meg részére, vagy arra valamilyen okból már nem volt szüksége, akkor azt csak ne­héz körülmények között, sok fá­radsággal tudta értékesíteni. Vevő az OTP Három éve annak, hogy az OTP a hagyományos családi ház kivételével, minden 1961. január 1-e után takarékpénztári kölcsön­nel épült, vagy így értékesített, továbbá tanácsi értékesítésű sze­mélyi tulajdonban levő lakást megvásárolhat. A korábban épí­tett ilyen lakásokat is megvásá­rolhatják, ha azok korszerűek és állapotuk megfelelő. Az OTP a részére felajánlott la­kásokat a forgalmi ár alapján vásárolja meg, beszerezve az in­gatlanközvetítő értékbecslését is. Az eladó pedig új lakása építé­séhez az általános feltételek sze­rint kaphat építési kölcsönt, mun­káltatói támogatást, meghatáro­zott feltételek esetén még álla­mi támogatást is, és szociálpoli­tikai kedvezményben is részesül­het. Az így megvásárolt lakásokat a kölcsönfeltételeknek, szociálpo­litikai kedvezményeknek, mun­káltatói támogatásoknak megfe­lelő "feltételekkel értékesítik, dé állami támogatás nem nyújtható, minthogy ezek a lakások nem új építkezések. Ezek a lakások az OTP szabad értékesítésének keretébe tartoz­nak, tehát ezekre vevőkijelölés nem szerezhető. 'Ez egyben azt is jelenti, hogy azok részére értéke­sítik, akik a legkedvezőbb felté­teleket vállalják a lakás értéké­nek megfizetésére. Tehát az kap­ja meg a vásárlás lehetőségét, aki nagyabb készpénz lefizetése, rö- videbb törlesztési idő mellett vál­lalja az eladási ár megfizetését. Sokrétű lehetőség Sorozatunk végére érve meg­állapítható, hogy a pénzügyi vál­toztatások sokrétűen bővítették a lakásépítés, -vásárlás lehetősé­gét, s példáink igazolták, hogy egyúttal az arányosabb tehervi­selés kialakítását is segítik. A személyi tulajdonú lakások cserélődését, a szervezett formá­ban történő OTP-visszavásárlás csak segíteni kívánja, és nem korlátozza a szabad forgalomban történő értékesítést. Mind az építési, mind a lakás- vásárlási kölcsönök, mind a la­káscseréket elősegítő jogszabá­lyok, feltételek egy célt szolgál­nak: a családok jogos igényük­nek, szükségleteiknek megfelelő­en jussanak — az állam és a la­kásszerző arányosabb tehervise­lése mellett — lakáshoz. Ezt a követelményt a XII. kongresszus így fogalmazta határozatba: „A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést, az állam és lakos­ság, valamint a lakosság külön­böző rétegei között.” — Vége — 120 téma a TIT József Attila Szabadegyetemén Csaknem 120 sorozat közül vá­logathat az, aki a TIT József At­tila Szabadegyetemén kívánja ké­pezni magát, óhajt új ismerete­ket szerezni vagy a már régeb­ben megszerzetteket felújítani. A szabadegyetem programjáról az ■újságíró szövetségben kedden megtartott sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a programok közül 38 a társadalomtudományi, 12 az irodalmi és nyelvészeti, 23 a művészeti, 31 a természettudo­mányi és műszaki kérdésekkel foglalkozó sorozat, 14 pedig a speciális kollégium. Az idei oktatási évben elsőként hirdették meg a hetvenes évek kultúráját és filozófiáját elemző sorozatot. Új téma a gazdaságszo­ciológia is. A Bartók-centenárium alkalmából két sorozatot is ren­deznek; az egyik a 100 éve szüle­tett zeneszerző életművének és egyes zeneműveinek megértésé­hez, egy teljesebb Bartók-kép ki­alakításához járul hozzá, a másik sorozat Bartók Béla népzene- kutatói munkásságát tárja a hall­gatóság elé. A szabadegyetemre bárki je­lentkezhet. A témaválasztás is szabad: Iskolai végzettségre, szakképzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül. Beiratkozni szeptember 7-től 18-ig lehet min­den munkanapon (szombat kivé­telével) 15—19 óráig a TIT buda­pesti .szervezetében, VIII. Mú­zeum utca 7. Az érdeklődők tele­fonon is felvilágosítást kaphat­nak a 335-189-es számon. (MTI) Nem kell szerelni, csak szórni Megoldódik a háztartásokban gyakori gond: a lefolyók eldugu­lás utáni tisztítása. A Kemiplaszt Műszaki Vállalat vegyi csoportja dolgozta ki azt a SZI-TI elneve­zésű szifontisztító vegyi anyagot, amely a fürdőkádak, mosdók, mosogatók lefolyójába szórva ki­oldja az ott dugulást okozó szeny- nyeződést. A SZI-TI használata feleslegessé teszi a szifon szétsze­relését és kézi tisztítását. Eddig ilyen jellegű terméket — korlátozott mennyiségben — im­portból szerzett be a magyar ke­reskedelem. A KERMI vélemé­nye szerint a SZI-TI minősége megfelel a követelményeknek — gyártásával tehát import takarít­ható meg. Mivel a Kemiplaszt Vállalat nem foglalkozik tömeges gyártás­sal, a lefolyótisztító anyagot a püspökladányi November 7. Tsz ipari melléküzemágában állítják majd elő. A szerződést már meg­kötötték, ennek alapján hamaro­san megkezdődik a SZI-TI gyár­tása. A tervek szerint a negyedik negyedéviben mintegy 50 ezer do­bozzal készítenek belőle, de ez a mennyiség az igényektől függően a többszörösére is növelhető. HAZAI TÁJAKON' rr Oriszentpéter Nemrég rendezték meg az őr­ségi napokat a táj baráti körének irányításával. Ahogy olvastam az erről szóló tudósításokat, képze­letben felidéztem a kedves, köz­vetlen embereket, a varázslatos tájat. Előkerestem jegyzeteimet, amelyet ott jártamkor készítettem. Először is a táj földrajzi meg­határozása : Magyarország leg­nyugatibb területe, történelmi és néprajzi szempontból egyaránt érdekes vidék. Szépsége növény- és állatvilágának különlegessége miatt mintegy 30 ezer hektárnyi részét tájvédelmi körzetté nyil­vánították. Itt már érezzük az Alpok közelségét, több a csapa­dék, dúsabb a vegetáció, patakok, csermelyek csörgedeznek a sűrűn nőtt erdőkben. ' Az úgynevezett szeres település jellemzi. Egy-egy kisebb házoso-' port lázán vagy egyáltalán nem kapcsolódik a következőhöz. Még a honfoglalás után telepítettek ide határőröket, akiknek leszár­mazottjai egymás mellé építkez­tek, így alakultak ki a különálló házcsoportok. Az udvarokban sok ia virág, a zöld, s némelyik tele­pülés olyan sűrű erdőben van, hogy messziről nem is látni. Oriszentpéter az ©ráég központ­ja. Hét szerből áll. Festői fekvésű nagyközség, itt is megőrizték a népi szokásokat, az olyan mester­ségeket, amelyeket ma már nem űznek. Papp Zoltán már gyerek­kora óta ké.szíti szalmából a ko- pict, a vékát, a szakajtót. Ezek­ben tárolják évszázadok óta a különböző élelmiszereket. Ma is veszik mint a cukrot, de inkább lakásdisznek használják a váro­siak. Horváth Antal 1978. augusz­tus 20-án kapta meg a népművé­szet mestere címet, ők ketten fog­lalkoznak öriszentpéteren szalma- fonással. Lassú, “türelmes mun­kát igényel. Itt még fagereblyével gyűjtik össze a szénát. Horváth József talán az utolsó azok közül, akik készítik ezeket a szerszámokat, ahogy itt nevezik a gráblát. Szikszai Edit nyugalmazott pe­dagógustól tudom — ő foglalkozik a nagyközség történetével —, hogy az Árpád kori templomban, amely közvetlen az országhatár mentén épült, ásatások folynak. Az eddi­• Készül a szakajtó Papp Zol- • Horváth József bemutatja a tán ügyes kezével. gráblákat. • Tomecz Jánoséknál a Körmi elébe szalad a jövevénynek és ki­nyitja az ajtót. gi leletek azt bizonyítják, hogy még sok érdekességet rejt a föld mélye, hiszen a templom alatt máris találtak építési maradvá­nyokat. A régi nagyközség mellett azonban épülnek az új, korszerű házsorok, a lakásokban teljes összkomfort, fürdőszoba, hideg, meleg vízzel. A község lakóinak egy része kiadja az egyik szobát a növekvő idegenforgalomnak. Egyre nagyobb az érdeklődés az ország minden részéből hazánk e szép tája iránt. Az elhagyott ré­gi házak iránt érdeklődnek a városi emberek és mind többen vásárolnak nemcsak itt, hanem a környéken is, korszerűsítik, fel­újítják ezeket az épületeket. Nem sajnálják rá a pénzt. Békére, nyugalomra vágynak, amit itt megtalálnak. ' Sok minden maradt még a jegyzeteimben az őrségi emberek lokálpatriotizmusáról, vendég­szeretetéről. Tomecz Jánoséknál például, ahol szinte állandóan van vendég, még a házőrző ku­tya is fogadja a jövevényeket, ha valaki a kapu felé közeledik, fel­ugrik és mellső lábaival lenyom­ja a kilincset, kinyitja az ajtót. Természetesen csak nappal, éj­szaka már nem vendéglátó, ha­nem igazi házőrző kutya. K. S. KORSZERŰ GYÓGYÁSZAT Egészségügyünk egészsége A magyar egészségügy fő jel­lemzője, hogy valamennyi ma­gyar állampolgár magas színvo­nalú, díjtalan ellátásra jogosult. Az 1972. évi egészségügyi tör­vény rögzítette jog gyakorlati érvényesülése persze sok ténye­zőtől függ. Befolyásolja az intéz­mények területi elhelyezkedése, vezetése, munkájuk szervezett­sége. Az olykor területenként változó színvonal egyenletessé té­tele, a mindenki gyógyításához szükséges gyógykezelés — diva­tosan — a progresszív ellátás biz­tosítása az egészségügy vezetésé­nek egyik fő célja, Elérésének feltétele: a szocialista egészség­ügy tervszerű fejlődése. Ez a fejlődés általában lépést tart a nálunk gazdagabb, techni­kailag előbbre járó országokéval. Jóllehet, a műszerezettségben egyre több nehézséget okoz a világpiaci árszínvonal emelkedé­se, a hazai szervátültetés ered­ményei a fejlett országokéhoz hasonlóak. A szívműtétek ugyan­csak rövid múltra visszatekintő iskoláját sikerrel kijártuk, a da­ganatos betegségek gyógyszeres kezelésében a KGST-n belül is előkelő helyen állunk. A cse­csemőhalálozást különösen az utóbbi néhány évben sikerült — ha nem is a kívánt mértékben — jelentősen visszaszorítani, amiben nagy szerep jutott a ko­raszülöttek védelmét szolgáló in­tenzív centrumok hálózatának és a csecsemő-szívsebészetnek. A KÖJÁL gondja Keveselljük azonban eredmé­nyeinket a megelőzésben. Ez el­sősorban szemléleti elmaradott­ságban gyökeredzik. Az orvos — és még mindig ez a jellemző — több fantáziát lát a gyógyítás­ban, mint abban, hogy a bajok­nak elébe menjen. A megelőzés­nek mégis erős bázisai vannak, mindenekelőtt a közegészségügy­ben és az üzemorvosi munkában. Az utóbbinak eredményei lemér- hetők a foglalkozási megbetege­dések ritkulásában. Az előbbié a lakosság általános közegészség- és járványügyi helyzetében. A feladat kiterjedt mivoltára jellemző, hogy a KÖJÁL háló­zata országosan több mint 180 ezer olyan objektumot tart nyil­ván — nagyüzemtől élelmiszer- boltig —, amelyeket időszakon­ként rendszeresen ellenőriznie kell. Kötelezettségét túlnyomó- részt teljesíti. Azért nem száz százalékban, mert krónikus lét­számhiánnyal küszködik. Szak­mailag megalapozott törvényes eljárásait jellemzi, hogy a vi­szonylag kevés fellebbezésnek is csak töredéke bizonyul indokolt­nak. Közegészségünk minden pró­bát kiáll az olyan betegségek le­küzdésében, amelyek ellen védő­oltás létezik. Ennek megfelelően az ország járványügyi helyzete jó. Javulásában persze számot­tevő tényező az életszínvonal, va­lamint a higiénés viszonyok ked­vező alakulása, a mindenkinek hozzáférhető díjtalan egészség- ügyi ellátás, ezen belül a jár­ványügyi szolgálat munkája. A védőoltások hatása Az utóbbi húsz évben tovább fejlődtek a járványügyi eljárá­sok, a járványügyi mikrobiológiai diagnosztikai módszerek, a hazai oltóanyag-termelés. A védőoltá­sokkal megelőzhető megbetege­dések száma a kötelező védőoltá­sok rendszerének kialakításával és az oltások rendszeres beadá­sával igen jelentős mértékben csökken. A hastífusz az 1950-es évek ele­jén megkezdett tervszerű, komp­lex járványügyi intézkedések és a javuló higiénés viszonyok ered­ményekként fokozatosan visszavo­nult, 1975—77-ben 'évi átlaga az 1959—62. évinek csupán 10 szá­zaléka. Az 1953 óta kötelező dif- téria—szamárköhögés—tetanusz elleni védőoltás eredményeként mindhárom betegség egyre rit­kább. Az utóbbi három és fél évtized legfélelmetesebb betegsége, a gyermekbénulás az 1950-es évek­ben többször járványos mérték­ben fordult elő. A legtöbben — 2334-en — 1957-ben betegedtek meg. Az 1959—60 óta alkalma­zott, élő, gyengített vírusokat tar- ■ talmazó vakcinával sikerült csak­nem teljesen felszámolni, s az 1961—1977. években összesen 53 esetet'derítettek fel. A kanyaró elleni védőoltás be­vezetése előtt évente átlagosan 40 ezer megbetegedés volt. Az ol­tás hatására 1975—1977-ben ez a szám 337-re csökkent. Nem vál­tozott azonban lényegesen a vör- heny, a dizentéria, és a járvá­nyos májgyulladás gyakorisága, mert oltás nincs még ellenük. Vi­lágszerte, így hazánkban is nőtt a szalmonellozis fertőzés veszé­lye, elsősorban az élelmiszerek és az állati takarmányok megnö­vekedett nemzetközi kereskedel­mi forgalmával van összefüggés­ben. A sokszorosára nőtt idegen- forgalom ugyancsak károsan be­folyásolhatja a járványügyi hely­zetet, amit csupán tiltó rendel­kezésekkel nem lehet kivédeni. A járványügy változatlanul nagy kérdőjele az influenza, amely el­len ma még szintén nincs telje­sen hatásos védőoltás. A tetanusztól az Influenza vakcináig Az elkövetkező időszak legfon­tosabb feladata az életkorhoz kö­tött, kötelező védőoltásokkal el­ért eredményeket fenntartani, to­vább javítani. Elengedhetetlen egyes oltóanyagok (tetanusz) al­kalmazásának kiterjesztése, újabb védőoltások bevezetése a lakosság nagyobb vagy kisebb csoportjaiban, illetve egyes fog­lalkozási ágakban (pl. rubeola, mumpsz, kullancsencephalitis el­len.) Az influenzavakcina kifej­lesztése is sürgető. A fertőző betegségek megelőzé­sében tehát megfelelő ütemben haladunk a korral. Kevésbé mondható el ez például az élet­módról. Dohányzásban, alkohol- fogyasztásban ugyanis — erősen kétes értékkel — az élbolyban vagyunk, aminek feltétlenül sze­repe van a keringési betegségek gyakoriságában; a szív-érrend­szeri bajok a halálok között az első helyen állnak. Javulás pedig itt is csak a KÖJÁL-éhoz hasonló módszeres tevékenységtől, okos felvilágosító munkától, szervezéstől, gondozás­tól várható. L M. AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT CSEPELEN... Automatizált gyárak A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában — az or­szágban elsőként — rövidesen megkezdi a próbaüzemet egy in­tegrált számítógép-irányítási rendszer. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai In­tézetével közösen nyolc fontos al­katrésztípus 36-féle megmunkálá­si programját már elkészítették, valamennyi szerszámgépekhez szükséges precíziós öntvény, ame­lyek minősége alapvetően befo­lyásolja a végtermék minőségét. A következő hetekben folyama­tosan kapcsolják be a gépeket, technológiai egységeket az integ­rált termelési rendszerbe, s vár­hatóan októbertől a szerszámgép- gyár öt megmunkálóközpontja, egyik anyagot, alkatrészt és szer­számot kiszolgáló magasraktára, egy ipari robotja és komplett mérőberendezése számítógépes irányítással, teljesen automatiku­san termel majd. A gyáriak úgy tervezik, hogy minimálisan két műszakiban, de ha lehet, három műszakban indítják a próbaüze­met. Így a teljes, komplett integ­rált termelési rendszer összesen 32 hagyományos megmunkáló szerszámgép munkáját látja el. A rendszer üzemeltetését, műsza­konként mindössze három szak­ember végzi el, így sok dolgozó fizikai munkáját kiváltják. Erre nagy szüksége is van a gyárnak, mert munkáslétszáma évről évre csökken. Csupán az idén eddig több mint nyolcvanan mentek el a csepeli szerszámgépgyárból. Bi­zonyára ez a kényszerhatás is közrejátszott abban, hogy Csepe­len rövid idő alatt megvalósítot­ták az első integrált, automata termelési rendszert, a gyár veze­tői szerint, ha a mostani próbál­kozás eredményes lesz, akkor a következő évtizedben valóságos automata gyárrá alakul át a cse­peli szerszámgépgyár. A csepeliekkel szinte egyidöben a Szerszámgépipari Művekben, az Egyesült Villamos Gépgyárban és néhány kutató-fejlesztő intézet­ben is munkába állítják a számí­tógép-irányítási rendszert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents