Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
1981. augusztus 24. • PETŐFI NÉPE • S | A LAKASÉPÍ TÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI IX. Jogos igény a családi ház is Hagyományos családi háznak általában a háromlakásosnál nem több egy, vagy többszintes, szabadon álló házakat, és a kétlakásos ikerházakat nevezzük. A meglévő lakóházállomány jelentős hányada még ebbe a körbe tartozik, és falva- inkban szinte kizárólagos építési forma. Azzal számolunk, hogy a családiházas lakóépület iránt» igény még hosszú ideig fennmarad. Ezért az ilyen építkezéseket is támogatják, annál inkább is, mivel a hagyományos családi ház a mezőgazdasági jellegű településeken távlatban is előnyös és szükséges lakásellátási forma. Ez a háztípus a korszerű, csoportos csalá- diház-típus mellett szintén biztosítja a kisebb kertgazdaság kialakítását, vagy éppen a háztáji kisgazdaságok fenntartását. , Előnyök és hátrányok Emellett a családi ház egyszerű, hagyományos építőanyagokkal, épületszerkezetekkel, esetleg bontott, vagy helyileg kitermelhető anyagok felhasználásával és a család összefogásával is felépíthető. Erre pedig különösen a falvakban szükség is van, mert a szervezett építőipari kapacitás az ilyen építkezésekre nem tud vállalkozni. Mindemellett a családi ház építésének üteme is jobban ösz- szehangolható a család anyagi tehervállaló képességével, mert lehetőség van arra, hogy huzamosabb ideig történő építés mellett is, a felépülő lakás egy részét. már birtokba vegyék lakás céljára. Ami látszólagos előny, az nem biztos, hogy ténylegesen is az. Ugyanis ha előnyként veszik a családok számításba azt, hogy az építkezés időbelileg ebben a formában elhúzható, az más oldalról felesleges anyagi terheket jelenthet például: az építőanyag tárolása, ennek következtében, vesztesége stb. által. A járulékos költségek magasabbak egy önálló hagyományos családi háznál, mind az egyén, mind a közösség részére. E hátrányok említésével csak azt kívántuk jellemezni, hogy a hagyományos családiház-építés iránti igény elismerése mellett, ennél a formánál kedvezőbb a korszerű, csoportos családiházépítés, amely a hogyományos építés minden előnyét nyújtva rendelkezik azokkal az előnyökkel is, amelyek a többszintes társasházak elterjesztését indokolják. Hitelek és feltételek A hagyományos családi házra vonatkozó pénzügyi feltételeket a több szintes és csoportos korszerű lakóházhoz hasonló, de az azokkal szemben támasztott követelményeknek meg nem felelő épületekben megvalósuló lakások építése esetében Is alkalmazni kell. A családi ház építtetője a városban és. a kiemelt településeken az építési költség 60, egyéb településeken 50 százalékáig kérheti az építési kölcsönt. A kölcsön felső határa azonban nem haladhatja meg a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott felső határt, amely jelenleg a kiemelt településeken — beleértve a városokat is — 200, egyéb településeken pedig 160 ezer forint. A kölcsön kamata 3,5 százalék, a lejárata pedig legfeljebb 25 év. A három, vagy több gyermeket eltartó építtető esetében a kamatfeltétel kedvezőbb, 2 százalék, és a lejárati idő is hosz- szabb, legfeljebb 30 év. A hagyományos családi házat építtetők között egyre jobban nő azoknak a száma, akik ajánlott terv alapján építkeznek. Ajánlott az a terv, amely az Építésügyi és 1 Városfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott tervgyűjteményben szerepel, és azt a helyszínre adaptálták, azaz a telek adottságaihoz illesztették. Az ajánlott tervnek — amellett, hogy az építtetőnek jelentős költségmegtakarítást hoz — számos előnye van: műszakilag megbízhatók, gazdaságos anyagfelhasználást tesznek lehetővé, esztétikailag kedvezőek, és az építési engedély kiadását is megrövidítik. Alkalmazásuk tehát idő-, anyag- és pénzmegtakarítást jelent, úgy, hogy a lakás beosztásával, használatában a' legcélszerűbb elrendezést biztosítja. Ajánlott tér?: több kölcsön Ezek az érvek szólnak amellett, és indokolják azt, hogy a típus-, vagy ajánlott terv felhasználásával építkezők a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott felső határokat 10 százalékkal meghaladó építési hitelt kaphatnak, bár a kiemelt településeken a 60, illetve egyéb településeken 50 százalékos hitelezési arányt nem léphetik túl. Ez tehát azt jelenti, hogy a kiemelt településeken 220, az egyéb településeken 176 ezer forint, kölcsön vehető igénybe, ilyen tervek alkalmazása esetén. A tervgyűjteményt az Építésügyi Tájékoztatási Központ hozza forgalomba, de megfelelő felvilágosítást nyújtanál? a tanácsok építésügyi hatóságai, és az Országos Takarékpénztár fiókjai is. Ez utóbbiakban a tervek nemcsak megtekinthetők, hanem meg is rendelhetők. A családi lakóházak építésének megkezdésére is vonatkoznak a korábbi tájékoztatók. Tehát a telek helye szerinti építési hatóságnál szükséges tájékozódni a beépítés lehetőségeiről, majd a család igényének a feltételekhez történő igazításával kikérni az OTP útmutatását a nyújtható kölcsön nagyságára vonatkozóan, hogy a terv kiválasztása a tényleges anyagi lehetőségek számbavételével történjék. A rendeletek a létesíthető épületek nagyságát is meghatározzák, Ezek szerint legfeljebb olyan 6 szobánál' nem nagyobb családi ház építhető, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a 140 négyzetmétert. Egyes számítások és előrebecslések szerint a 15 éves lakásfejlesztési tervidőszakban, tehát 1990-ig több mint félmillió iakás családiházas formában épül meg. Ezért is fontos és lényeges, az építtető és a közösség érdekével összeeső igény az, hogy a hagyományos családiház-építésnél is érvényesüljön a gazdaságosság, és emellett az esztétikai követelmény, vagyis minél szebb családi otthonok épüljenek. A lakáspolitikai törekvések a pénzügyi feltételekkel is ezt segítik elő. A korábbi negyedév helyett a megrendeléstől számított százezer méterrel, 33 százalék kai több feszített födémge- 2—3 *J.ét »lát* szállítják megbízóiknak a feszített födém- rendát készítettek, mint a múlt év azonos időszakában, gerendát a Beton- és Vasbeto nipari Művek gyárai. Meg- ’ szűnt a hiány ebből a termék bői, amelyet korábban csak A sajátház-épitők igényein ek jobb kielégítését segítették sok várakozás és utánjárás után szerezhettek be a vásár- a TÜZEP és Volán vállalatokkal kötött szerződésekkel, lók, a magánlakás-építők. A vállalat lábatlant és dunaúj- amelyek szerint a megrendelő kívánságára daruskocsiról is városi gyárában ugyanis hár om új gépsort szereltek fel, s gondoskodnak, ha nehéz b'eto nelemet, elsősorban körüreges ezek segítségével az év első hét hónapjában egymil|ió-egy- födémpanelt vásárolnak az épitők. (MTI) Bőrülő kínálat betontermékekből Sakkozom a szabadsággal... A fizetett szabadság minden dolgozó számára járó szociális juttatás. Időtartamát sokféle módon hasznosítják; van aki pihenésre, üdülésre, mások munkával. A kisgyermekes anyák többsége azonban úgy. programozza, hogy egybeessék az óvodai szünettel. Azt az egy hónapot, amelyre az óvoda bezár, át kell vészelni. Ilyenkor nagyszülők, rokonok, szomszédok, barátnők — minden rangú és rendű jó ember — segítségét igénybe veszik a kismamák. A hivatalokban kisgyermekekkel gyarapodik a „létszám”, s még a legszigorúbb főnöknek is belátással kell lenni. Mert számtalan édesanya nem tudja kire bízni óvodás gyermekét. Patthelyzet. Az óvodának is kell az egyhónapos szünet, ekkor lehet elvégeztetni a nagytakarítást, a kisebb felújításokat. A szükséghelyzet szükségmegoldásokat eredményez. De mit csinálnak azok az asszonyok, akik nem vihetik magukkal a gyerekeket a gyárba, a szalag mellé? Erről beszélgettünk a. BÁCSHÜS-nál dolgozó Mittics Má- tyásnéval és Bóka Gézánéval. Mittics Mátyásnéj — A nagyobbik lányom már iskolás, a kisebbik a bajaszentist- váni óvodába jár. Augusztus 6— 30-ig tart a szünet. Bár a szüleimnél lakunk, mégis gondot jelent a gyerekek felügyelete a nyári szünet alatt. Tudniillik édesanyám is dolgozik, szintén itt a konyhán, csak épipen váltjuk egymást a műszakban. Édesapám le van százalékolva, egészségi állapotánál fogva sem bízhatjuk meg a gyerekpásztorkodással. Nagy szerencsém, hogy a szomszédasz- szony anyukája nem • dolgozik. Így azután az ő unokájuk mellett vigyáz a mi Csillánkra is. Még 17 nap szabadságom van. Tartogattam erre az időre. Sajnos, a szakszervezeti üdültetésre későn jelentkeztem, így „házilagosan” oldjuk meg a nyaralást. Egy hétre Bácsbokodra megyünk látogatóba az anyósomékhoz. A többi idő is gyorsan el fog repülni ... Bóka Gézáné: A sonkaüzemben vagyok osztályozó. Ide azután végképp nem lehet behozni a két gyereket. Két lányom van, a kisebbik óvodás, a Kinizsi utcaiba jár. A szünetre már csak kilenc nap szabadságom marad, gyorsan kopott a 22 nap! A nagyobbik lányom beteg volt, őutána már nem jár a táppénz, csak a szabadság terhére maradhattam otthon. Még fizetés nélkülit is kéllett kérni, mert a kisebbiknek kivették a manduláját, s egy hétig „ápolga- tó” voltam a kórháziban. Évek óta így megy, sakkozom a szabadsággal. Amíg építkeztünk, akkor arra kellett az idő. Most az óvodai szünetet kell belekalkulálni. Lejegyezte: Nagy Mária 0 Mittics Mátyásné. • Bóka Gézáné. 0 A végéhez közeledik a zöldbab betakarítása, a miskei Március 15. Termelőszövetkezetben. A 190 hektár területről naponta három—négy vagon, zömében első osztályú zöldbabot szállítanak Bajára, Nagykőrösre és Székesfehérvárra. Az égő gödör VEZETÉS KÖZBEN ELALUDT A SOFŐR A közút nem gyakorlópálya (30.) Forogvány Imre nem mert tovább Kecskemét környékén maradni, ezért elhatározta, hogy kunszentmiklósi rokonaihoz szökik. A szökésben én is • segítségére voltam és mielőtt elváltunk volna, megígértettem vele, hogyha valami ocsmány dolgot, tapasztal, írjon azonnal budapesti címemre. A cédulát, amelyre címemet. felírtam, jól elrejtette a y ruhájában. Feljöttem Budapestre, ahol írásba foglaltam tapasztalataimat, átadtam feletteseimnek, akik ugyancsak csóválták fejüket, mikor elolvasták, — Fiam, maga nem tv^dja, hogy mit ír — dörmögött főnököm. — Azt hiszi, hogy Héjjas Iván és bandája ellen el lehet járni? Szó Sincs róla. Horthy Miklós fővezér a Héjjas család barátja. Nem hallott arról, hogy a fővezér mostanában lent járt Kecskeméten, és éppen a Héjjas-kúrián szállt meg, ahol nagy dáridót csaptak a tiszteletére. Azt mesélik, hogy az öreg Héjjas, aki nábob hírében áll, sok pénzzel támogatja Horthyt,. aki ezt sohasem felejti el a családnak. ■BlAvO: a magyar nyelv értelmező .nótára uerlnt: bérgyilkos, kalandor. — Közönséges gyilkosokat pártfogol! — jegyeztem meg. — Amint a maga jelentéséből látom, nem is olyan közönséges gyilkosok, hanem szadisták. Megnyugtatom, akármit csinálnak is a Héjjas fiúk, meg a különítmény tagjai, Horthy Miklós mindig fedezi őket, és nem engedi, hogy akár csak egyetlen ujjal is hozzájuk nyúljanak... — Hiszen ez szörnyűséges! Becsületes magyar embereket kínoznak és gyilkolnak meg vadállatok módjára és nincs senki, aki megbüntesse őket! Ha .bárhol az országban egy ronda kis zsebmetsző ellopja valakinek a pénztárcáját, akkor menten bezárják és ezek a tömeggyilkosok' és hullarablók büntetlenül garázdálkodhatnak tovább? ... — Azt tanácsolom, hogy tegyen lakatot a szájára, különben maga is nagyon megjárhatja. Nem jó ezekkel ujjat húzni. Jól tudja, hogy én gyűlölöm őket, mégsem tehetünk ellenük semmit ... Így töftent azután, hogy Budapesten maradtam és nem isi törődtem tovább Héjjasékkal. Igaz, időnként híreket kaptunk arról, hogy a különítményesek hol itt, hol ott ütötték fel tanyájukat, megtudtam azt is, hogy maga Horthy Miklós volt az, aki még Siófokon és a Dunántúlon kezdte a gyilkosságsorozatot. A szegedi ellenforradalmi kormány egy nemlétező hadsereg élére fővezérré nevezte ki és azóta minden hatalmat a kezébe kaparintott. Talán később soha töibbé nem foglalkoztam volna ezeknek a banditáknak a dolgaival, ha 1920. május 15-én levelet nem kapok Kunszentmiklósról, Forogvány 'Imrétől. Azt írta, hogy jöjjek azonnal, mert meg kell néznem, miért égett egy gödör Orgovány- •ban. Nem értettem, miért éghet egy gödör, de sejtettem, hogy megint gyilkosság történt, ezért szabadságot kértem és anélkül, hogy főnökömnek megmondtam volna, hová megyek; leutaztam Kun- szentmiklósra. Megint öreg parasztembernek öltöztem és mint Hamaru Mihály szerepeltem. Forogvány Imre elmesélte, hogy Kunszentmiklóson is gyilkoltak a különítményesek. Két embert öltek meg. Elkezdtem nyomozni és a következőket derítettem ki: Május 13-án Horky János izsá- ki jegyző magához hívatta Kállai Gábort és Hörcsög Pált és arra utasította őket, hogy menjenek el Kunszentmiklósra Förster Lajos dr. főszolgabíróhoz, mert munka lesz számukra. A két ember kocsira ült, átment Kunszentmiklósra, jelentkezett a főbírónál, aki a következő szavakkal fogadta őket: — A kunszentmiklósi járásbírósági fogházban két forradalmár •ül, akiket szabadon kellene bocsátani, de én nem engedem. Menjetek oda és csendesen végezzetek velük! 'Egy-egy puskát nyomott a markukba, de még egyszer a lelkűkre kötötte, hogy ne csapjanak zajt. A két ember egy esendői; őrmester társaságában elment a fogházba, ahová akadálytalanul bejuthattak, mert a főszolgabíró eltávolította a fogházőrt és a kulcsot is megszerezte. Bementek a foglyokhoz és addig verték a fejüket puskatussal, amíg azok kiszenvedtek. Amikor véres munkájukat befejezték, letették a véres puskákat és így szóltak: — No, mielőtt elvinnénk őket, igyunk meg egy-két pohár bort! — Az jó lesz — válaszolta a csendőr őrmester. — Ügy kihevül- tem a nagy igyekezetben, hogy egészen száraz a torkom ... Elmentek a legközelebbi vendéglőbe, nyugodtan leültek inni és amikor már alaposan leszopták magukat, visszamentek a fogházba, két pokróccal letakarták a hullákat, kivitték a szekérre és Orgovány felé hajtottak. Király Gergely tanyáján éjszaka gödröt ástak, beletették a két hullát és utána szalmával tömték meg a lyukat. A szalmát azután meggyújtották. Ennek füstjét látták meg hajnalban az emberek, akik nem tudták mire vélni, hogy egy gödör ég. Annyit beszéltek az égő gödörről, hogy nemsokára mégis csak megindult a hivatalos nyomozás, amelynek során május 23-án a gödröt felásták, megtalálták a két holttestet, de azok felboncolása nem volt lehetséges, mert a gyilkosok azért szórtak rájuk szalmát, hogy később ne legyenek felismerhetők. Szépen megírtam jelentésemet, visszautaztam Budapestre és az írást átadtam főnökömnek. — Ezt is a többihez tesszük! — mondta az öreg. — Sok értelme nincs, hogy megőrizzük! — jegyeztem meg keserűen. * — Egyszer még eljön az idő, amikor a hatóságok majd nagy hasznát veszik. — Gondolja, hogy a gyilkosok elveszik méltó büntetésüket? — kételkedtem. — Hiszem. Semmilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul. .Lehet,' hogy ‘tíz, lehet, hogy harminc év múlva, de előbb-utóbb lecsap rájuk a nemezis ... — Én jobban szeretném, ha ■ minél előbb, mert attól tartok, a különítményesek még sok gyilkosságot követnek el... Sajnos, jól jósoltam... (Folytatjuk) Kiskőrös külterületén vezette a 9-es Volán tehergépkocsiját Páli István (Dunapataj, Árpád utca 6.). A sofőr vezetés közben elaludt, áttért az út bal oldalára, majd az útárokba haladt, ahol .a kocsiból kiesett. A 21 éves fiatalember a helyszínen meghalt, az autóban 30 ezer forintos kár keletkezett. Gyorshajtás következtében kisodródott és felbukott motorkerékpárjával Jászszentlászló külterületén Klaucki Sándor bere- mendi lakos. A motorkerékpár 55- éves vezetője a balesetnél a helyszínen meghalt, utasa,- Klaucki Mária, életveszélyesen megsérülte Felsőszentivánon Szili Sándor (Baja, Tanya II. kerület 138.) úgy hajtott Zetor munkagépével a földútról a szilárd burkolatú útra, hogy nem adott elsőbbséget a motorkerékpáron érkező Be- reczki Sándornak (Felsőszent- iván, Szabadság utca 75.). A két jármű összeütközött, a motorkerékpár vezetője súlyos sérülést szenvedett. Jánoshalma külterületén az ittas állapotban, kivilágítatlan járművel kerékpározó Kiss Sándor (Kunfehértó, II. kerület 90.) égjük pillanatról a másikra elé esett a féktávolságon belül levő dr. Mohamed Somir Radi arab állampolgár vezette személygépkocsinak, amely elütötte. A kerékpáros életveszélyesen megsérült. Figyelmetlenül vezette személygépkocsiját Szalkszentmár- ton külterületén Iván Ferencné . budapesti, lakos, lehajtott a jobb oldali útpadkára, majd nekiütközött egy fának és felborult. Iván Ildikó és Krisztina súlyos, Iván Ferenc és a gépkocsi vezetője könnyebb sérülést szenvedett. Az 53-as úton szabálytalanul előzött személygépkocsijával Nagy Sándor (Kiskőrös, Árpád utca 190.). Észrevette a szemben érkező személygépkocsit, hirtelen i jobbra rántotta kormányát, és autójával egy útmenti fának ütközött. A személygépkocsi vezetője, felesége és gyermeke is súlyosan megsérült, a járműben 50 ezer forintos kár keletkezett. Kiskunfélegyháza külterületén elaludt vezetés közben Gárdián Antal szentesi lakos. Járművével áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol két fának is nekiütközött. A gépkocsi'vezetője, valamint utasai, Gárdián Ágnes és Tamás súlyosan, Gárdián Antal- né könnyebben megsérült. Kecskeméten, a Pákozdi csata utcában Németh Lajos (Kecskemét, Pákozdi csata utca 1.) személygépkocsija vezetését átengedte feleségének, aki vezetői engedéllyel, s gyakorlattal nem rendelkezett, ennek következtében^ elütötte Kiss István .(Kecskemét, Pákozdi csata utca 20.) gyalogost, aki féktávolságon kívül lépett az úttestre, s az út szélétől már három méterre eltávolodott. A gyalogos súlyos sérülést szenvedett. Lopott személygépkocsival, • jogosítvány nélkül száguldott Kiskunhalas külterületén Tagi Zoltán (Soltvadkert, Tanács utca 83.). A gyorshajtás következtében egy útkanyarban kisodródott, az út túloldalán levő árokba szaladva egy fának ütközött. A személygépkocsi vezetője, valamint Müller János (Soltvadkért, Költői utca 96.) súlyos, a másik utas Kolompár Antal (Kiskunhalas, Alsó-Öregszőlők 75.) könnyű sérülést szenvedett. A személygépkocsiban 20 ezer forintos kár keletkezett.
