Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 24. Az élet háza • Balra: az Országos Villamos Teherelosztó csupaiiveg épületének „tornya” 'nem csupán szép;-praktikus célokat szolgál. Felül a rádióhullámokat átengedő műanyag burkolat alatt a mikrohullámú adatátvitel parabolaantennái kaptak helyet. • Fenn: legnagyobb villamosenergiaforrásunk: a százhalombattai hőerőmű. Higgyék el, semmi túlzás nincs abban, hogy a budai Vár egyik na- gyón szép, történelmi ' környezetéhez harmonikusan - illeszkedő modern épületét az élet házának nevezem. E csupaiiveg. műtőtisztaságú épületben folyó mindennapi munka nélkül egyszerűen megbénulna az élet Magyarországon : leállnának a gyárak, tizezerszámra pusztulnának az állatok, nem nyomhatnának újságokat, nem működne a televízió, s minden városban,' falun, tanyán csak a Hold világítana éjszakánként. Pedig ebben az épületben nem termelnek semmit, „csupán” országos- szinten megtervezik,. irányítják és szinte percenként el- . lenőrzlk a hazai villamosenergiatermelést (figyelembe véve a EÍfí 00; hr. I • Az intézmény szíve, a mfitőtlsztaságú vezérlőterem. • A számítógépek légkondicionált terme, ahová csak papucsban lehet belépni, s ahol rágyújtani sem szabad, mert a hőérzékeny vészjelzők azonnal riasztják a tűzoltókat. Szovjetunióból érkező importáramot), valamint arra ügyelnek, hogy a termelés és a fogyasztás minden pillanatban egyensúlyban legyen. Mivel a villamos energiát nem lehet tárolni, ez rendkívül bonyolult, nagyfokú szervezettséget igénylő, minden változásra érzékenyen és azonnal reagáló műveletsort, illetve cselekvőkészséget feltételez. A munkát az is nehezíti, hogy az egyensúlyt nem• Estefelé mindenütt kigyulladnak a fények. A villamos energia olyan számunkra, mint a levegő, csak éppen emberek termelik és gazdálkodnak yele. (Fotó: MTI — KS) zetközi méretekben kell fenntartani. A Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztója része a KGjST-országok villamosenergia-rendszerének. Nemzetközi szerepe és jelentősége a méreteinél - jóval nagyobb, hiszen a hiatárokat átszelő nagy- feszültségű távvezetékek - hazánkat a Szovjetunión kívül Csehszlovákiával és Romániával, valamint rajtuk keresztül valamennyi KGST-országgal összekötik. A szoros együttműködés párhuzamos üzemmódot jelent, így például, ha a budai Várban hibásan dirigálnak egy Albertirsán elvégezendő műveletet, az a 750 kilovoltos távvezeték másik végpontján, Vinnyicán okozhatna óriási kárt. A magyar villamos energiai rendszer egyensúlyát ráadásul nem bármilyen módon és bármilyen áron kell fenntartani, hanem a lehető leggazdaságosabban és a lehető legnagyobb biztonsággal. A feladat sokrétűségére utal, hogy a két követelmény esetenként ellentmondhat egymásnak, mert a túlzott gazdaságosság a biztonság rovására mehet, míg a túlzott biztonságra való törekvés gazdaságtalan lehet. Az Országos Villamos Teherelosztóiban nemcsak megtervezik a Duna menti Hőerőmű, a Gagarin Hőerőmű, a Tiszai Hőerőmű, továbbá valamennyi körzeti. erőművünk és két vízi erőművünk évi, havi, heti, napi termelését, hanem a különféle műszerek és a váltóműszakos diszpécserszolgálat révén éjjel-nappal figyelik a rendszert, hogy mindig az adott helyzethez igazodva adhassanak módosítási utasításokat. A program szerint automatikusan dirigáló számítógépes folyamatirányítás segíti a diszpécser'munkáját is-annyiban, hogy-a normál állapottól való eltérést azonnal jelzi, s a diszpécser — a bármikor képernyőre hívható adatok ismeretében — optimális parancsot adhat az egyes erőművek esetenkénti terhelési változtatására. Ebből adódik, hogy a diszpécsernek a mindenkori beavatkozásra való készenlét miatt állandó stresszhatást kell elviselnie, és óriási a felelőssége is, mert a legkisebb váratlan esemény láncreakció- szerűen terjedhet tovább, s " ha nem avatkozik azonnal közbe, nagyon rövid idő múlva már a legnagyobb üzemzavar közepén találja magát. Váratlan esemény sok minden adódhat: időszakos teljesítménykiesés valamely erőműben, az időjárás miatti alap- hálózati zavar, vagy éppen, ha a’ fűtésszezon előtt hirtelen csökken a hőmérséklet, a villamosenergiafogyasztás ugrásszerűen növekedik. Érdekesség, hogy az Országos Villamos Teherelosztóban rögzített adatok szerint az utóbbi időben jobban takarékoskodunk a villamos energiával, mert a fogyasztás növekedésének üteme a megszokott évi 7—8 százalékról 3,5—4 százalékra csökkent. A. G. Eredmény, ha nincs veszteség... A zöldség—gyümölcs-forgalmazás, ha nagy tételben történik, kevésbé jövedelmező. Erről panaszkodik a termelőszövetkezet, az állami gazdaság vezetője, ezt vallja a ZÖLDÉRT is. Más a helyzet, ha néhány ezer paprikát, néhány mázsa körtét, uborkát, paradicsomot vagy meggyet kell forgalmazni a maszeknak, ö nem sír azért, hogy ráfizet az üzletre ... Nehéz eldönteni, hogy miért veszteséges egy tevékenység, ha azt állami vállalat, szövetkezet végzi, s miért hoz jó pénzt a konyhára, ha magánszemély forgalmazza a portékát. Soltvadkerten és környékén sok ezer gyümölcsfa van, sok száz négyzetméteren érik a paradicsom, sárgul a cecei. paprika. Természetes következtetés lenne, hogy a zöldség-, gyümölcsellátás ezen a tájon kifogástalan. Hogy mennyire nem így van, bizonyítja ezt a hosszan kígyózó sor a Vadkerti-tó egyetlen élelmiszer- üzlete előtt. A községben sem jobb a helyzet. Az a kevés portéka, amit eladásra kínálnak, sokszor magasabb áron cserél gazdát, mint a fővárosban. Erről beszélgetünk dr. Juhász Imrével, a Soltvadkert és Vidéke ÁFÉSZ elnökével. Tudja nagyon jól, hogy a Vadkerti-tó és a község zöldség-, gyümölcsellátása távolról sem megfelelő. A helyi vezetők nem zárkóznak el attól, hogy kiskereskedői engedélyt adjanak a vállalkozó kedvűeknek. Az új ABC-áruhgzban is megkezdték a zöldség-gyümölcs értékesítését, jóllehet mindez kevés. Keresve a gyenge ellátás okait, több magyarázatot találunk. A jó meggytermés ellenére kevés került a piacra azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt, aki leszedje. Az áfész négy felvásárlótelepe másfél millió forintot forgalmazott az első félévben. Az árrés a ZÖLDÉRT-tel kötött érvényes szerződés értelmében össztermékre vetítve nem volt 7 százalék. Ennek az összegnek kellene fedezni a forgalmazás költségeit, a fuvardíjat, a munkabért, a bankkamatot. Az első számítások szerint 15 ezer forint veszteséggel zárták a ciklust. Az elnök véleménye szerint már eredmény volna az is, ha a tevékenység nem lenne veszteséges. A MÉSZÖV segítségével a lehetőségek szerinti legelőnyösebb szerződést megkötötték. A partner a megyei ZÖLDÉRT. Nem rajtuk múlik, hogy nem gazdaságos a zöldség-gyümölcs felvásárlás. Hosszú ugyanis az áru útja míg eljut' a termelőtől a vevőig. Példaként két esetet rögzít az elnök. Balatonon nem is olyan régen a 3 forintos limit árú nyárialmát. 14-ért árulták a kofák. A 38 forintos, Tihanyban gazdára találó szőlő Soltvadkerten csak alig ér többet 10 forintnál. Nem csoda hát, ha a „nepperek” kihasználják a konjunkturális lehetőségeket. A soltvadkerti áfész 3100 tonna zöldség és gyümölcs felvásárlását tervezte az idén. Ennek kétharmad része borszőlő, amelyet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság számára vásárolnak fel. Ötszázötven tonna téli alma átvételére is sor kerül majd. A nagy tételű szőlőfelvásárlás várhatóan valamit javít a zöldség- forgalmazás eredményein. De annyival nem fizet többet, hogy „tisztességesen” megéljenek belőle. Ezért aztán különös gondot fordítanak arra, hogy a húsüzemükben a legnagyobb rendben menjen minden. Abban a húsüzemben. ahol egy évvel ezelőtt bizony igen-igen nagy bajok voltak. Nemcsak a higiéniával volt probléma, hanem kifogásolható volt a „termékszerkezet” is. A 33 millió forint termelési értékét előállító üzemben 7500 sertést, 230 marhát, s ezer juhot vágnak évente, Soltvadkert, Táz- lár és Bócsa tőkehúsellátását biztosítják, emellett május 1-től Izsákra is szállítanak. Az első féléves értékelésnél 700 ezer forintos eredményt regisztrálhattak a vezetők. Az; új termékek közül a paraszt-, a darabolt sonka, a szegedi csípős vastag kolbász, a gyöngyösi májashurka, és a sütőkolbász sikert 'arat- a kecskeméti, a félegyházi, és a budapesti boltokban is. Sz. P. M. A közgazdasági szaknyelvben élőnek nevezett, a termelőeszközökét működtető emberi munka értékteremtő erejének kibontakoztatása magasabb színvonalon — talán ez az, ami napjainkban a gazdaságirányítás elméleti és a vállalatok gyakorlati -vezető szakembereinek egyaránt a legnagyobb megoldandó feladatot jelenti. Afft is mondhatjuk, hogy a cél a termelékenység fokozása, közelítés e téren a fejlett országokhoz, a dolgozó ember szellemi és fizikai képességeinek célszerűbb hasznosításával. A népgazdaság korábbi fejlődési szakaszának tanulságait már elemezték az arra hivatott szervek, intézetek, s túl vagyunk a legsürgetőbb feladatok helyes meghatározásán. S mégis, a pontosabb, gyorsabb, szakszerűbb munkára való ösztönzés formáit mintha nem elég hamar találnák meg az üzemekben. Nyilvánvaló, hogy a nyájas felszólítás: kedves szaki, holnaptól dolgozzon hatékonyabban — kevés. Látnia, értenie kell az anyagi javakat előállító munkásnak, hogy miért kell neki, személyesen jobb teljesítményt nyújtania, s miért a közösségnek, amelynek tagja. Ám még a belátás sem elegendő. Késztetni kell rá, érdekeltté kell tenni a gondosabb, a vállalat, az ország gazdaságpolitikai céljait követő munkában, mégpedig a leghatásosabb módon. Meg kell teremteni számára a lehetőséget, hogy jobb és több munkával többet is kereshessen, összhangba kell hozni a vállalatoknál a szellemi-fizikai teljesítményt az anyagi elismeréssel, attól sem félve, hogy differenciálódnak a jövedelmek. Sőt, ahol azt akarják, hogy mindenki a legjobb képességeivel vegyen részt a termelésben, törekedni is kell a különbséget tevő anyagi elismerésre. Ami, sajnos, nem 'mindig megy olyan könnyen, mint ahogyan az elvet ki lehet mondani. Sokszor maguk az érdekeltek félnek elvetni a dolgozgatunk—keresgetünk szemléletet. Egyes brigádok, bár rájuk bízták, Jhogyan osztják szét a bérnövelési alapjukat, megmaradnak az igazságosnak tartott egyenlősdinél,' esetleg valamiféle áldifferenciálásnál. A bajai Bácska Bútoripari Vállalatnál az idén vezették be a termelési program teljesítéséhez kötött prémiumos rendszert-. Az a lényege, hölgy a hávi féládatok elvégzéséért meghatározott, a rendes teljesítménybéren felüli összeget kapnak a dolgozók. A vállalati gazdálkodás mindegyik területét átfogja az új bérezés, a beosztottaktól a vezetőkig^ az üzletkötőktől a szállítókig. Siker esetén fejenként 300 forint prémiumot adnak a fizikai dolgozóknak, eszmeileg, ugyanis a brigádokban kollektiven döntenek róla, hogy a közös pénzből kit milyen mértékben igazságos részeltetni. Vagyis ily módon a premizálásban érvényesül a differenciálás elve. A teljesítmény szerinti bérezés maga is differenciál, ezért a vállalatnál a fizikai munkások keresete kétezer- ötszáz forinttól nyolcezerig terjedő képet mutat. A művezetők 500 forint prémiumot kaphatnak a termelési cél elérése esetén. Szerény mértékben még a brigádvezetőket is érdekeltté tették a jobb és a több munka elvégzésében.' A havi többletjövedelem többlettermeléshez van kötve, ami által nő a vállalat nyeresége, s lehetővé válik a kifizetés. A másik jó példa szintén Bajáról való. A FÉKON ottani gyárában új, kategóriába sorolt, egyéni teljesítménytől függő bérezést alkalmaznak július elsejétől. A dolgozókat az általuk végzett, de nem egyforma ügyességet, szaktudást, fizikai odaadást igénylő műveletek, alapján bérkategóriákba sorolták az üzemi kis négyszögek bevonásával. Személyi alapórabért határoztak meg mindenkinek. Ebben az az újdonság, hogy az eddig garantáltan, a havi teljesítménytől függetlenül megkapott pótlékokat is beleolvasztottók. Így most aki nagyobb teljesítményt ér el, az a kollektív szerződésben rögzített bérkiegészítésekből, például a szakmunkáspótlékból, törzsgár- dapénzböl is nagyobb mértékben részesedik. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységében a teljesítménybérezés általánossá tételére törekedve a tmk területére is kidolgozták a teljesítménymérés rendszerét. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál a tavalyi sikeres kísérlet után az idén már szélesebb körben alkalmazzák az egyösszegű utalványozás ösztönző módszerét, mert általa nőtt az érintett brigádok felelősségérzete, termelési' kedve, s javult a minőség. Ez esetben az sarkallja á brigádtagokat, hogy az egy összegben utalványozott bérből ki-ki érdemei szerint részesül, s érdemes egy munkát minél előbb és minőségi hibák nélkül befejezni. Az ösztönzés új formáinak meghonosítása kívülről nézve egyszerűnek tűnhet, de a munkahelyi vezetők a megmondha- tói, .hogy milyen, sok, -problémát vetnek föl ezek a törekvések. Énnek ellenéré á hatékonyságnövelésnek erről a rendkívül fontos lehetőségéről nem lehet lemondani. Az elfogadtatáshoz segítségül hívható a munkaverseny-mozga- lom. S nem feledkezhetnek meg a munkahelyi vezetők a „kedves szaki”-ról sem, hiszen a munka értékteremtő erejének magasabb szintű kibontakoztatásához egymás megbecsülésére, egyetértésre, jó légkörre is feltétlenül szükség van. A. T. S. KVARCÓRA A TORONYBAN • A debreceni Nagytemplomnak új, kvarcvezérlésű órája van. Az óramutatókat külön léptetőberendezés mozgatja, és megújultak a i kétszázhatvan centiméter átmérőjű számlapok is (jobbra). A régi — az 1926-os Budapesti Óragyár készítette — óraműszerkezet konzerválva, a műemlék ré. szeként a toronyban marad. • Az 1926-os óramű eredeti helyén, a keleti toronyban marad. (MTI-fotók: Oláh Tibor felvételéi — KS)
