Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

1981. augusztus 23 • PETŐFI NEPE • 3 • A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár dolgozói nagy figyelemmel hallgatták a termelőszövetkezet munkájáról szóló beszámolót. • A Kiskunfélegyházán rendezett ünnepségen a kunszállási Alkot­mány Termelőszövetkezet fiataljai új kenyeret adtak át dr. Cseh Lászlónak, a városi népfrontbizottság elnökének. Űj helyen a fülöpszállási könyvtár A kiskőrösi járásban a taná­csok évek óta példamutatóan já­rulnak hozzá a közművelődés fejlesztéséhez. A Keceli Nevelési Központ megnyitása, Akasztón a könyvtár tágasabb helyen való el­helyezése, valamint az imrehegyi klub és könyvtár tervezett év végi átadása nem történhetett, il­letve nem történhet a tanács és a lakosság együttes erőfeszítése nélkül. Fülöpszállás, a közművelődést hatékonyan segítő kulturális lé­tesítménnyel gazdagodott. A me­gyei tanács egyik, 1973-beli — a könyvtárak fejlesztését szorgal­mazó — határozatának megfe­lelően, hosszabb távra is alkal­mas könyvtárat hoztak létre és adtak át a község lakosságának. A régebbi könyvtárnak, egy 35 négyzetméteres helyiségben, idáig a községi tanács adott ott­hont saját épületében. Az újnak viszont a pártházban találtak al­kalmas helyet, ahol már 200 négyzetméter hasznosítható alap­területen helyezhették el. A munka, amelyet égy éve kezdtek, jól haladt, és a szerdai átadás ismét igazolta azt a he­lyes törekvést, hogy új telek, költséges beruházás nélkül is le­het — viszonylag rövid idő alatt — újat alkotni. Az új könyvtár mindenben megfelel a követelményeknek. Egy felnőtt és egy gyermek ol­vasóknak való szabadpolcos könywálasztó, klubterem, me­lyet olvasásra és egyéb foglalko­Átadták a felújított lakiteleki vasútállomást zásra is használhatnak a látoga­tók, továbbá egy nyilvántartó részleg képezi a jelenlegi könyv­tárat. Előnye, hogy a korábban a tanácsházán tárolt- 10 ezer 630 kötet könyvön kívül elfér benne a szakmunkásképző és az álta­lános iskola összes könyve. így a községi oktatási intézmények könyvei is mind egy helyre ke­rültek. A községi könyvtárat Leirer János, a kiskőrösi járási hivatal elnöke adta át a fülöpszállásiak" nak. Az eseményen részt vett Komáromi Attila, a megyei párt- bizottság osztályvezető helyet­tese. (Folytatás az 1. oldalról.) Magabiztosan folytatjuk tehát azt a munkát, amelyet magunk határoztunk el, saját felemelke­désünk, a szocialista közösség, az egész emberiség érdekében. A kö­zös ügyhöz hazánk erősítésével, munkánk javításával, feladataink jó megoldásával kell hozzájárulni mindannyiunknak. Ezen a napon ünnepel a nem­zet. Országalapítást, kenyeret, al­kotmányt. Ünnepli az alkotó éle­tet, az alkotó embert. A mai Ma­gyarország dolgozó emberét, aki sok mindent vállalt, örült és szen­vedett. de soha nem vesztette el reményét. Folytatta az utat, ame­lyet népünk legjobbjai századok óta megálmodtak. Ünnepeljük azt az embert, aki elhatározta, hogy a szocializmus útjára lép, aki megalkotta az al­kotmányt, küzd a megvalósítá­sáért. aki felelősséget érez család­ja, munkatársai, nemzete és a bé­ke iránt — mondotta befejezésül dr. Molnár Béla. Az ünnepi beszédet követően átadták az idei búzából készített, nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, majd az akasztói páva­kor citerazenével, dalokkal, tán­cokkal szórakoztatta a nagygyűlés résztvevőit. KECSKEMÉTEN több helyen tartottak munkás-paraszt találko­zót. A Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetbe a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a Kos­suth Termelőszövetkezetbe az MMG Automatika Művek kecs­keméti gyárának a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetbe a megyeszékhely konzervgyárának dolgozói látogattak el baráti be­szélgetésre. A kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezetben a Zománc- és Kádgyár harminc dolgozója . ven­dégeskedett, élükön Zárai Géza igazgatóval és Hajdú Kornéllal, az üzem párt vezetőség ének tit­kárával. Eljött a találkozóra dr. Kőrös Gáspár a megyei párt vég­rehajtó bizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára, Fehér Sándor a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke. A vendégeket Karkos Gábor - né a termelőszövetkezet pártve- zető.ségének megbízott titkára köszöntötte, majd Szmolenszky László elnök ismertette a közös gazdaság tevékenységét. Kedves epizódja volt a találkozónak, ami­kor Dómján Sándorné, szocialis­ta brigádtag az idei búzából sü­tött cipót adott át a gyár kollek­tívájának. Dr. Kőrös Gáspár a baráti -összejövetelen elhangzott fel­szólalásában ismertette a város iparának és mezőgazdaságának utóbbi időben elért eredményeit. Ezt követően a vendégeket üzemlátogatásra invitálta a ter­melőszövetkezet vezetősége. A látottak értékelésére a szövetke­zet ebédlőjében került sor, bará­ti beszélgetés keretében. A , ven­déglátást a Kecskeméti Zománc- és Kádgvár kollektívája nevé­ben Virág József szocialista bri­gádtag köszönte meg. BAJÁN a Bácska és Duna men­ti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségében dr. Bogács Géza, a. szövetség titkár'helyettesének ünnepi megemlékezésével kez­dődött az Alkotmány napját kö­szöntő ünnepi program. Ezt követően dr. Berta Jenő, a TOT alelnöke, a szövetség elnö­ke huszonkét . termelőszövetke­zeti dolgozónak adta át a „Kivá­ló Munkáért” miniszteri kitün­tetést. 19-én reggel a városi ta­nács vb-termében dr. Kincses Ferenc tanácselnök méltatta az alkotmány jelentőségét, majd át­adta a településfejlesztésben leg­jobb munkát végzőknek az elis­merő oklevelet és az ezzel járó bronz plakettet. Ugyancsak itt tüntették ki a városi tanács törzsgárda! tagjait, köztük Albert Józsefet, a termelés- és ellátás­felügyeleti osztályvezetőt 40 éves törzagárda tagságának alkalmá­ból. A városi tanácsi ünnepségen jelen volt Papp György, a me­gyei pártbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára is. DÄVODON az Augusztus 20. Tsz munkás-paraszt találkozót rendezett, melyen a Duna Vasmű munkáskollektíváját fogadták vendégül. A kultúrházban Róka István tsz elnök mondott ünnepi megemlékezést, majd a szövet­kezet törzsgárda tagjainak kitün-. tetősére került sor. Este a Duna Táncegyüttes adott színvonalas műsort, majd a már híressé vált dávodi tamburazenekar szóra­koztatta a közönséget. CSÁTALJÁN a településfej­lesztésben legjobb eredményt el­érteket jutalmazták. Délután a Ganz helyi telepének szocialista brigádjai a csátaljai Üj Tavasz Tsz szocialista brigádjaival lö­vészversenyt rendeztek. A kultúr­műsor keretében a Székely Dal­kör aratott nagy sikert. BÁCSALMÁSON megemlékezés, tézimunka-kiállítás, valamint sport villámtorna tette emlékezetessé augusztus 20-át. A határmenti községekben úttörő-'határőr ta­lálkozót tartottak. Több község­ben ünnepi tanácsülésen emlé­keztek alkotmányunk évforduló­jára, több helyen bál, diszkó, han­gulatos szórakozás zárta alkot­mányunk ünnepét. KISKUNHALASON ünnepi ta­nácsülést tartottak, sekkor tüntet­ték ki azokat, akik sokat tettek lakóhelyükért. Kiskunhalas vá­rosért kitüntetést kapott Vincze Ferenc nyugdíjas tanácselnök, akinek munkája nagymértékben hozzájárul a KISZ és népfront lakásépítési akcióinak sikeréhez. Ezt a kitüntetést vette át dr. Szentmiklósi László, a Semmel­weis kórház sebészeti osztályá­nak főorvosa is, aki huszonhat év alatt emberek ezreit gyógyí­totta meg. Kiskunhalas városért kitüntetést kapott továbbá Hir- ling József határőr alezredes, a lovasiskola parancsnoka, a városi pártbizottság tagja. A tanácsülésen értékelték az 1980-ban végzett társadalmi mun­kát is. Az eredmény minden büszkeségre okot ad: összesen 42 millió forint értéket hoztak lét­re a kiskunhalasiak, azaz szemé­lyenként csaknem 1400 forint ér­tékű munkával járultak hozzá városuk szépítéséhez, fejlődésé­hez. Teljesítményükkel harma­dikak lettek a megyei település- fejlesztési versenyben. Az ered­ményt — amelyet a többi közt a szociális otthon 50 helyes bőví­tése, a felszabadulási emlékpark építése, bel- és külterületi utak javítása fémjelez — az tette le­hetővé, hogy előzőleg felmérték mire van szükség, azaz, társadal­mi munkaterv alapján dolgoz­tak. Több településen már az au­gusztus 20-át megelőző napon ünnepségeket rendeztek. DUNAVECSÉN a művelődési házban tartottak ünnepi megem­lékezést, melyen Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője vett részt. ORGOVÁNYON a művelődési házban rendezett ünnepségen Ma­gó Ferenc, a kecskeméti járási pártbizottság politikai munka­társa mondott beszédet. MÉLYKŰTON is ünnepséget tartottak, amelyen megjelent dr. Weither Dániel, a megyei párt­bizottság tagja, a Petőfi Népe fő- szerkesztője. A megnyitó beszé­det Szabó Antal,’a Hazafias Nép­front nagyközségi elnöke tartot­ta, majd dr. Czeglédy János, az Alkotmány Tsz elnöke méltatta augusztus 20. történelmi jelentő­ségét. Ezután az Alkotmány Tsz hu­szonegy tagja „Kiváló Termelő­szövetkezeti Dolgozó” munkáért kitüntetésben részesült. Neveze­tesen: Bagóczki lmréné, Csorba, Györgyné, Domonkos István, Doszpod Mihály, Horváth György, Iván István, Kiss István, Kollár János, Konkoly Péter, Lucz Já- nosné, Maczkó András, Mészá­ros Józsefné, Mikó Péterné, Nagy István, Rasztik András, Szalai Pál, Sziráczki Antal, Sztaravics Ferencné, Tokodi Ferencné, Visz- meg András, Volovár István. A Lenin Termelőszövetkezet népdalkórusának nagy sikerű műsorával ért véget az ünnepség. MISKÉN a termelőszövetkezet székházában a közös gazdaság dolgozóinak ünnepségén Lovas Nagy István, a községi népfront­bizottság elnöke tartott beszé­det. Az eseményen részt vett Csányi Sándor, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa. KUNSZENTMIKLOSON is már az augusztus 20-át megelőző na­pon, szerdán ünnepi megemlé­kezést tartottak. A művelődési háziban rendezett eseményen dr. Molnár István megyei tanácstag mondott beszédet. KALOCSÁN, a városi tanács dísztermében augusztus 20-án rendeztek ünnepséget, melyen Tóth Ferencné országgyűlési kép­viselő mondott beszédet. Az ese­ményen részt vett dr. Lengyel László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, a városi tanács dísztermében ren­dezett ünnepségen Dobos Gézá- né, a városi népfrontbizottság titkára emlékezett meg alkotmá­nyunk 32. évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt Iván Ist­vánná, a megyei népfrontbizott­ság alelnöke. IZSÁKON, a művelődési ház­ban rendezett ünnepi megemlé­kezésen Balogh István, a közsé- gi népfrontbizottság titkára tar­tott beszédet. Az eseményen ott volt Ispánovits Márton ország- gyűlési képviselő. SZABADSZÁLLÁSON, a fegy­veres erők klubjában tartottak ünnepséget, melyen dr. Kiss Margit, a kecskeméti járási párt- bizottság titkára mondott beszé­det. Az Alkotmány napi esemé­nyekről Ballai József, Kohl Antal, Szabó Ferenc, Tárnái László és Váczi Tamás tudósí­tott. A fotókat Pásztor Zoltán, Straszer András és Tóth Sán­dor készítette. A vonatra váró utasok kényel­mét és a vasutasok jobb munka- körülményét szolgálja szerdától a felújított lakiteleki vasútállomás. A két és fél millió forint költ­séggel felújított és továbbkorsze­rűsített állomást augusztus 19-én, szerdán J^ovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője nyitotta meg az utazók számára. Az ünnepségen jelen volt Major Józsefné, a községi tanács elnöke és Misicó István országgyűlési képviselő, Tiszakécske Nagyköz­ség Tanácsának elnöke is. A felújított állomásnak két — egy dohányzóknak és egy nem do­hányzóknak készült — váróterme van, ahol ötvenen-ötvenen vára­kozhatnak egyszerre. (Korábban csupán egy váróterem volt.) Ja­vult az állomás dolgozóinak mun­kakörülménye, szociális ellátása is. Négy férfi és két nő vasutas számára úgynevezett átvonuló­szállást építettek, ahol két szolgá­lat között megpihenhetnek. Ezenfelül átadták, ugyancsak határidőre, az állomásépülethez tartozó árufelvételi raktárát és az emeleten létesített új oktatóter­met is. Ez a vasutasok képzésé­ben (továbbképzésében) nyú'.c nagy segítséget. Az augusztus 19-i állomásava­tás a kivitelező lakiteleki tanácsi költségvetési üzem dolgozóinak pontos és szakszerű munkája mellett a helybeliek összefogásá­nak is köszönhető. Például 400 óra társadalmi munkát végzett az épület felújításánál a forgalm: szolgálattevőkből álló, Kiss István vezette szocialista brigád­Ugyancsak az Alkotmány ün­nepe alkalmából Tiszaalpáron vasúti váróhelyiséget, Nyárlőrinc- Alsón megállóhelyet és Tisza- kécskén fénysorompót adott át MÁV. Ezekkel együtt a Tisza­kécske—Lakitelek közti, átépített vasútvonal tovább • gyarapodott. KÉPERNYŐ Oktatási program a kommunikációs készség fejlesztésére A fesztivál Igazán nem akarok dicsekedni, de az arány pár számítás mindig is erősségem volt, amióta pedig zsebszámológépem van, mégin- kább az. Következésképpen pil­lanatokba került csupán a példa megoldása: ha 14965 közönség- szavazat (Ullmann Mónikáé) 132 pontot ér, akkor 1547 voks (az Óceán, együttesé) hány pontot éri Ugyebár tizenhármat ha le­felé, 14-et, ha fölfelé kerekítünk, 97 pontot tehát semmiképp sem érhet — de, hogy mégis annyit ért, azon nem csodálkozom. Kü­lönben is: Czigány György záró­szavai után semmin sem csoldál- kozom; a főosztályvezető ugyan­is olyan lenyűgöző nagyvonalú­sággal mondotta a „kultúra ter­jesztésének" a tánc- és popdal­fesztivált, s hozta egy kalap alá a népművészettel, a Röpülj pá­vával, hogy ezek után efféle csip- csup pont-ügyek említést sem ér­demelnek. Mint ahogy maga a giccs- és közhely; pardon!!! tánc- és pop­dalfesztivál sem érdemel túl sok figyelmet. Legföljebb a szo­ciológusok tehetnének föl kér­déseket a tévénézőknek ízlés ügyekben — ám ez, mint tudjuk hasonló a pofonokhoz, amikből tudvalevőleg nincs két azonos. Mindegy, pofon-pofon, mind na­gyot csattant az úgynevezett köz­ízlés (ha ugyan van ilyesmi?!) orcáján. Eltekintve a legkirívóbb pél­dától, a harmincas évek könny­fakasztó leányregényetből elő pat­tant aranyhajú Ullmann Mónika szereplésétől, az 1135 dalból vá­logató elözsüri, továbbá a hálás közönség nem kevés izlésficamról és együttgondolkodásról tett ta­núbizonyságot Baracsi István és Pál Györgyi a Vámosi-Záray ket­tőst idéző vokálja a századelő il- ledelmi szabálya szerint így só­hajtott fel: „Mivel tudnálak meg­nyerni téged? Talán egy verset mondok el." Akaratlanul is az Illés, illetőleg a Fonográf jutott az ember eszébe a Bojtorján hal­latán; volt itt hegedű, akár az Amikor én még kissrác voltam című valahavolt táncdalfesztivál­ja előadásán. Eszményi Viktó­ria is emléket idézett, a dzsent­ri-idők cselédkorzós korát, szin­te várta az ember, hogy egy fess baka csip az énekes farába a nyilt színen. Énekelt már ilyes­miről annak idején Koncz Zsu­zsa is (Szőke Anni balladája), ám én magam röstellem egy na­pon említeni a két produkciót. Ernyei Béla dala egy negyedosz­tályú 'bárzongorista öt nagy- fröccs és két hubertus utáni énekpróbálkozását idézte, ami­hez százas csomag illatosított pa­pírzsebkendő illik. Tarján Pál a mai férfiideált állította közép­pontba, aki ugye nem ígér, mert nem adhat semmit, hisz a mási­kon múlik (???) hogy milyen lesz. Ez lenne a nők álma? Kor­da György is a női sziveket vet­te célba, ám ő konkrétabb ké­réssel: szerelmet adj a szerelem­ért ... A szólóénekesi mikrofonra át­nyergelt Soltész Rezső dallamos száma „slágergyanús", ám fo­galmam sincs, hogy Kovács Ka­ti nevén kívül mire pontoztak a bírálók. Tetszett az ötletes KFT, ámbátor itt a látvány volt meg­kapó, rádión hallgatva bizony elég unalmas számocska ez is. A pop-zene nagyfogyasztója minden ellenkező híreszteléssel szemben nem az a korosztály, amely a zsűriben is képviselve volt, hanem a tinédzser-nemze­dék; képviselőjük, a Korái igen színvonalas dallal rukkolt, ki. A Hungária, amely több mint egy évtizede a Tüzes pokol lángjai, a Három széplány éjszakája és a többi számaival szerepelt a slágerlistákon, sikeresen újított, s Limbó-hintójával a nosztalgia- hullámon hajózva siklott célba. Sok mindent bizonyított az idei tánc- és popdalfesztivál, a többi közt azt, hogy van rá igény, ha kevesebb is, mint annak idején, amikor százezrekben mérték a közönségszavazatokat. A magam részéről sajnálok egykét együt­test — legjobban az Óceánt a Ku­ka blues-ával — azt azonban nem sajnálom, hogy vége lett. Majd lesz jövőre, vagy azután. Ihaj-csuhaj, sose halunk meg, tillárom, haj! Ballal József Szeptembertől újabb húsz álta­lános iskolai első osztályban kez­dik meg a kommunikációs kész­séget fejlesztő oktatási program szerint a tanítást. Ezt a komplex módszert az országos oktatástech­nikai központban fejlesztették ki, s a hozzá szükséges eszközöket — diákat, magnófelvételeket', köny­veket — szintén az intézet mun­katársai készítették el. Ezzel a ’ programmal 1975-ben kezdődött kísérleti oktatás, s azóta már' 84 budapesti, Veszprém, Baranya és Tolna megyei általános isko­lai osztályból gyűjtötték össze a tapasztalatokat. A kísérleti ok­tatásban fokozott hangsúlyt kap az anyanyelv, a helyes kiejtés, a szókincsben gazdag beszéd, s ef- re alapozva a helyesírás, a célsze­rű fogalmazás szóban és írásban. Az országos oktatástechnikai központban elkészültek az új kí­sérleti tankönyvek is. „Véglege­sítésükhöz” minden esetben 3 éves formálás, tapasztalatszerzés kell. Az idén kiádott könyvek nagy részének már megvan a szüksé­ges előélete, így végleges formá­ban — a gyakorló pedagógusok észrevételeivel kiegészítve — ke­rültek ki a nyomdából- A tapasztalatok szerint a kom­munikációs készséget fejlesztő ok­tatási program segíti a kedvezőt­len, a családi környezetből eredő hátrányok felszámolását. Az ok­tatás csoportmunkára épül. így a tanulásban lassabban haladók és az átlagon felüli képességűek is adottságaiknak megfelelő képzést kapnak. Gyűlések, népünnepélyek, munkás-paraszt találkozók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents